Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-19 / 115. (3964.) szám

^18^ m ^ XV. évf. 115. (3964) szám • Kedd • 1936 május 19 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON; 303-11. • 9 SÜRGÖNYC1M H1RLRP, PRflHfl. Badoglio kivégezteti az addisabebai fosztogatókat Szigorú uraiom Abesszíniában - Kiutasitotfiák az olaszellenes újságírókat Nem így képzelte Lesseps '(*) A század második felének talán leg­nagyobb pillanata volt, amikor 1869 augusztus 15-én a kor valamennyi hatal­masságának jelenlétében az első hajó át­úszott a Szuezi csatornán. Ki gondolta volna akkor, hogy mennyi vérbe, mennyi szenvedésbe kerül majd ez a technikai cso­da az emberiségnek s hogy ami valóban csodája volt emberi tudásnak, akaraterő­nek, zsenialitásnak, hogyan változik a po­litika vegykonyhájában maholnap fölösle­ges ballaszttá, nyűggé, amitől csak azért nem szabadulnak úgy, hogy újból beteme­tik, mert a féltékenység áll őrt fölötte. Tanulságos s ha mindjárt kiábrándító is, nem árt mélyére tekinteni az úgynevezett Szuez-problémának, ami soha ennyire nem volt aktuális az elmúlt hetven egynéhány év alatt, mint éppen most. Tanulságos azért is, mert megmutatja, mivé változik a hatalmak versengése közben a legna­gyobb emberi alkotás s hogy üzlet és po­litika vállvetve hogyan tudja visszájára 'forgatni a ludas legnagyobb eredmé­nyeit is. Az egész oTasz-angoI konfliktus fölött ott lebeg a Szuez-kérdés s a háború rémé­vel riogatja az európai embert. Egészen mostanáig a Szuezi csatorna lezárásával fenyegették az angolok az olaszokat, most mintha fordulna a kocka: az olaszok fe­nyegetik Angliát a Szuezi csatornával. A Vörös-tenger partvidékének angol szem­pontból való biztonsága valóban létkérdés az Empire számára. Nemcsak azért, mert erre vezet az indiai ut, hanem azért is, mert az angol világhatalmi rendszernek itt van az úgynevezett törési pontja: itt mér­het rá egy nálánál kisebb s gyöngébb ha­talom is olyan csapást, amitől megbénul. S ez is olyan fegyver, ami könnyen visz- szafelé sülhet el. Az európai polgár meg­tanulta, hogy ha a Szuezi csatornát lezár- Jják, abból háború lesz, de megtanulta azt is, hogy nincs más hatalom, ami Olaszor­szágot engedékenységre tudná bírni az abesszín dologban. Az akta még nincs le­zárva s most majd lassan meg kell tanulnia az európai polgárnak azt is, hogy a Szuezi csatorna életidege az angol világbiroda­lomnak; ha valaki elvágná ezt az idegszá­lat, halálos bénulásba esne az egész hatal­mas test. Már pedig Olaszorország min­dent megtesz, hogy befolyása Egyiptom­ban megerősödjön s hogy az adeni öbölben is hozzáférjen a kivezető ut alsó kapujá­hoz. Olaszország nem csinál titkot belőle, hogy ezen a ponton igyekszik békülékeny- ségre bírni törekvéseivel szemben a félté­keny angol nagyhatalmat s Anglia sem csi­nál titkot belőle, hogy ezen a ponton sze­retné térdre kényszeríteni éhes ellenfelét. [Mi sem természetesebb, hogy mindkét szándéknak van negatív oldala is. Olasz­ország Igyekszik kéletafrikai kdlonizációs ^műveleteit íüg getienitérni a Szuezi cs’atorná- }tól s Anglia is mindent megtesz, hogy a jö­vőben ne legyen kényre-kedvre kiszolgáltat­va a csatornának. Kik fogják ennek hasz­nát látni? Talán azok a népek, amelyek a [Vörös-tenger partvidékén élnek s hiába küzdenek hol az egyik, hol a másik euró­pai hatalom ellen nemzeti szabadságukért. Most mindenesetre igyekeznek összefogni az izlám zászlaja alatt, hogy saját akara­tuk legyen a dlöntő a földön, ah ól élnek. De Addis Abeba, május 18. Badoglio mar­sall, alkirály rendkívül szigorúan uralkodik Addis Abebában. Katonai bíróságokat lé­tesített, amelyek sorra halálra ítélik a fosz­togatókat és a halálos ítéletet azonnal vég­rehajtják. Számos bennszülöttet, akit rajta­kaptak a rabláson, azonnal a bíróság elé állították és rövid kihallgatás után agyon­lőtték. A kivégzettek között van a négus napernyőhordozója és karmestere is, aki­ket kémkedéssel és rablással vádoltak. Ugyanakkor számos külföldit kiutasítot­tak Addis Abebáról. Vasárnap az abe&szin fővárost elhagyta az a vonat, amelyen a kiutasítottak utaztak. A hivatalos jelentés szerint azokat az újságírókat, akik olasz- ellenes propagandát fejtettek ki vagy kém­kedtek, ugyancsak fölszólították az ország területének elhagyására. Közöttük van Steer, a londoni Times munkatársa és An- gelopoulos, a nemzetközi Neys Service képviselője. Ellentétben ezekkel az ujság­Jeruzsálem, május 18. A brit hatóságok Jeru­zsálemben vasárnap kihirdették az úgynevezett kis ostromállapotot, mert szombaton este újabb verekedésre került a sor Palesztina fővárosában. A bennszülöttek megtámadták a moziból kijövő zsidókat és revolvereikkel három bevándorlót agyonlőttek. Az agyonlőtt zsidókat vasárnap temették el és a rendőrség messzemenő intézke­déseket tett a rend biztosítására. A temetésen jóformán több rendőr volt, mint közönség. A hát kérdés, milyen lesz majd az a haszon, ami ebből kijön? Majd ha angolok nélkül s esetleg olaszok nélkül saját lelki formájuk szerint élhetnek Északkeletafrika és Elő- ázsia mohamedán népei s olaszok is, ango­lok is igyekeznék egy másik útvonalon közlekedni, igyekeznek kivonni erről a ve­szélyes területről minden rizikót s a nehe­zebbik utat választják a világkereskedelem lebonyolítására, a csatorna meg berozsdá­sodhat. Az olaszok a Tana-tó partvidékén állí­tólag gigantikus repülőtereket építenek, hogy adott esetben dacolhassanak minden angol ármánnyal S'ha egyszer Anglia vég­ső haragjában rászánná magát, hogy le­zárja a Szuezi csatornát, ne fúljon ku­darcba a költséges abessziniai vállalkozás s Badoglio csapatai ne kerüljenek kelep­cébe, hanem repülőgépek segítségével anyagot, élelmet, pótlást és pénzt kapjanak írókkal az olaszok kitüntették Matthewst, a New York Times munkatársát, aki végig­csinálta az olasz előnyomulást és többször személyes bátorságról tett tanúságot a harctéren. Wehib pasa Port Saidban Port Said, május 18. Wehib pasa, a volt abe&szin hadsereg katonai tanácsadója Port Saidba érkezett. A rendőrség vigyáz testi épségére. Wehib pasa ugyanabban a szál­lodában szállt meg, ahol a többi abesszin vezér lakik. Kijelentette, hogy az abesszin védelmi terv szolid és hathatós volt, de amikor az olaszok mérges gázokat kezdtek használni, összeomlott a védelem és a né­gus hadserege kénytelen volt visszavo­nulni. Az addisabebai élet Róma, május 18. Bottai kormányzó min­város uccáin cirkáló őrjáratokat megerősítették, A fontosabb helyeken gépfegyveres katonák ál­lomásoznak. A zsidó és arab negyedekben pán­célkocsikat látni az uccákon. Meghalt a cionisták egyik vezére London, május 18. Tegnap az angol főváros­ban 74 éves korában meghalt dr. Szokolov Ná- tán, a cionista mozgalom egyik vezére és a cio­nista világszervezet elnöke. Rómából. Ez a fantasztikus és nyugtala­nító terv még ha nem is válik valóra s még ha nem is több agyrémnél, feljegy- zésreméltó, mert hü képét adja a helyzet­nek, amibe a huszadik század hatalmai belekeveredtek. De nem kevésbbé fantasztikus az a terv sem, amit Angliából kolportálnak s ami arra az esetre vonatkozik, ha netán a jö­vőben idegen hatalom kezére kerülne a csatorna vagy legalább is olyan befolyást szerezne — mondjuk — Olaszország a Vörös-tenger partvidékén, hogy akkor fojthatja meg a legnagyóbb angol üzletet, a'mikor neki tetszik. Az angolok pátiutat akarnak kiépíteni az indiai üzlet számára Transzjordán i á n keresztül. Ez áz oka an­nak is, hogy tulajdonképpen úgy az ola­szok, mint 'az angolok támogatják a pán­iarab és pánmohamedán mozgalmakat. (Mert az igazság az, hogy nemcsak Musso­denekelőtt arról gondoskodott, hogy Addis Abebában rendes omnibuszforgalmat léte­sítsen és biztosítsa az összeköttetést a vá­ros egyes részei között, A régi élet vis­szatért a fővárosba. Az üzleti forgalom élénkké vált. A piacon ugyancsak rendes az élet és a bankok hiánytalanul kiszol­gálják a közönséget. Bottai kormányzó az újságírókkal megszemlélte a négus palotá­ját, ahol a külföldi sajtó képviselői saját szemükkel láthatták a pusztításokat. ki Olasz Bank csökkentette a hivatalos kamatlábat Milánó, május 18. Az Olasz Bank hét­főn a diszkontkam'atot 5 százalékról 4 és fél százalékra csökkentette. A lombardka- matot ugyancsak 5 százalékról 4 és fél százalékra csökkentették. Hirtelen meghalt Csaldarisz volt görög miniszterelnök Athén, május 18. Csaldarisz volt gö­rög miniszterelnök 68 éves korában a teg­napról mára virradó éjjel meghalt, Csalda­risz 1868-ban született a Korin tus melletti Kamarionban. 1910-ben a képviselőházba választották, 1915-tol 1922-ig különböző kormányok tagja volt, majd Gunarisz mon- archista vezérnek 1922-ben való agyonlö- vetése után átvette a momarchista néppárt vezetését. 1932-ben pártja megerősödött, de 1933-ban Venizelosz megbukatta Csal­darisz kormányát. Később ismét hatalomra jutott és 1935 márciusában Kondilisz se­gítségével letörte Venizelosz és Plasztitnaz nagy köztársasági puccsát. Kondilisszal megállapodott a népszavazás kiírásában, de Kondilisz a határozatlan Csaldariszt még a népszavazás előtt megbuktatta. dini ígér segítséget az angoílok ellen ber­zenkedő egyiptomiaknak, hanem Anglia se rest reménytüzeket ébreszteni 'a pánarab ve­zérek lelkében s királyi koronát igér a transzjordániai emirnek arra az esetre, ha ■sikerül egyesíteni angol fenhatóság alatt azokat az előázsiai országokat, amelyek most többféle idegen, sőt sokszor ellenté­tes érdekszférában helyezkednek el, hogy ezzel az Indiába vezető ut erős tartópillé­reket kapjon. Ugyanazokkal a lapokkal játszanak egymás ellen Olaszország és An- ,glia —■ s a tét mind a két oldalon: a Szue­zi csatorna. Ugyanakkor, amikor egymást .fenyegetik véle, mind a két oldalról azon fáradoznak, hogy hatását lefokozzák, hogy vérteznék magukat vele szemben arra az esetre, ha egyszer revolver válna belőle a másik kezében. Annyi bizonyos, hogy ezt Lesseps nem igy képzelte. Ostromállapot Jeruzsálemben Az arabok ismét agyonlőttek három zsidót Páncélautók az uccákon

Next

/
Oldalképek
Tartalom