Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-26 / 97. (3946.) szám
iyj\i ctpxuio vasárnap* Miből merítette Jókai Mór gyermekkorában első műveltségét? Wilmsen ur nevelőkönyvén épültek a 19. század elejének gyermekei: ezt olvasták a Jókai családban is ■■ ■ ■■ Egy érdekes Jókai-ereklye Irta : Szombathy Viktor Komárom, április hava. A napokban nyílt meg az ősi Koimiároim Jókai Egyes ületéneik kuil- turházábaa a. Jókiai-ezoba. A Jókai Egyesület most huszonöt éves és ennek a negyedszázaidoe jubileumnak egy gaizdag benen'dez'ésü, JókaJ- relikviáikbam bövollkedő szobával állított emléket. A kéziratok, könyveik, Jókai-széliek, Íróasztalok, sajátkezű faragványok. díszedényeik, írott és nyomtatott emlékek között néhány nagyon érdekes ritkaság van. Ezek közül egyik legérdekesebb az a könyv, amelyből a gazdag fantáziájú Jókai műveltségének első alapjait kapta. A Magyar Gyermekek Barátja Ma is kifogás tálam állapotban levő könyv, alig-alág sárgultak el lapjai, noha már 107 esztendős. Ásvay Jókay Józsefé volt. a megfakult bejegyzés szerint címlapján a következők: A ’ Mag varr GYERMEKEK’ Barátja, vaigy oly hasznos olvasó Könyv, a’ Házi, és Oskolai tanuló Gyeuumeikeik’ számára, melyből azok a Tegszükségeeeibb, és leghaszno eabb Tudomány óikat gyenge elméjükhöz képest megfoghatják; me Ilyet T. T. Wilmoen Urnák Német nyelven szerkesztetett 100-dik Kiadása után sok bővítésekkel, ’s a ’hol szükségesnek vélte, újabb szerkesztetéseikkeil, minden Keresztény Hiten lévő tanuló Gyermekek ’haezoinvételére alkalma,ztatott és hazai nyelvein kiadott Lánghy István. ELSŐ RÉSZ. Gyermekeinket oktatni és oktattatni legsizen- uebb kötelességünk. Peisten, 1829. Fáskuti Land erer Lajos’ betűjivei. * * * Ez álil az irdatlan hosszú s hő címlapon s •bévülső oldalán a könyvnek a cenzor, Dertsiik J. ur engedélye. Jókai Móric, a kis gyermek, ezekből olvasta kj az első tudományt. A gyermekkori o!vasmá nyok nemcsak az iró, haneim minden más polgáribb fogiliailikózásu ember későbbi fejlődését is igen meghatározzák. Hát még oly fogékony elme tulajdonosát mint a kis Jókai Móric... Az első oldalaikon a „Figyelem és gondolkodás ébresztésére szolgáló tételek44 vannak s ezzel vezeti be a könyvet a pedagógus szerző ur: „Én gyermek vagyok. A gyermekeik még ueim sokat tudnak, s ugyanezért tanitíaniok és ta- nulniok kell. Lgy lesznek értelmesekké/4 S bár tudjuk, hegy a kB Jókai jó neveltetését nem könyvekből, hanem az apai ház szeretetteljes bánásmódjától nyerte, mégis, nem jut-e eszünkbe az engedelmes, kékszeimü kis fiucsika. amikor a könyvben ezt olvassuk: „A jó Tanítvány örömest jár az Oskolába, nem csintalankodik, az Oskolából való kimenetel alkalmával, s nem kóborol ide s tova az ut- szákon, hanem egyenesen haza megy. Én jó Tanítvány akarok lenni/4 Az ember maga elé képzeli a kis Jókai fiúcskát, amint a Kollégium felé szaladt a rövid útszakaszon s lehet, hegy még dümnyögte is magában a Wiilmsein ur iigéiit: „Én jó Tanítvány akarok lenni44... Csak az ilyen tőmondatokat érthette meg a gyermek a könyvből, a többi, bonyolultabb mondatok megértésére alkalmasint az aipja segítségére szorult: Lánghy ur nem volt valami jelentékeny etilusmüvész, mondatait kétszer háromszor is el kellett olvasni, amig megértette a gyerek. A könyv azonban, ennek ellenére igen alkalmas volt arra, hogy a gyermekek sckniinden tudományt elsajátíthassanak: évszakok és órák, a Lakás, a mező. az erdő. a.z állatok, az ásványok, városok, puszták Európa 6 a nagyvilág, a polgárok s a katonák művészek, mesterek, a .foganatok s az okok“- mind megtalálhatók a Könyvben s Wilmsen ur módszere nem is volt rossz, lassan vezette egyre nehezebb fogalmaikhoz a kis olvasót, az Éntől egészem a Világmindenségig. Figyelmesen olvashatták a Jókai-családban ezt a részt: némely sor alá va,n huzva, itt-ott egy oldal kereszttel megjelölve, mintha feladott lepke volna. A második fejezet már a jó Indulatoknak előmozdítására és az elmének élesítésére szolgáló Történetek gazdag sora. A neveletlen gyermek, a jó gyermek, a (hazug, a pajkos, a miegelége- detlian, a könyörületes, a szorgalmas, a rest, a babonás és a trudnivágyó gyermek mind találkozhatott önmagával és Wiknsem ur, a szerző ugyancsak rajta volt, hogy a rossz indulatokat fekete színben, a jó indulatokat szép rózsaszínben mutassa meg az dlfju olvasó előtt. A Világról A könyv század'lk Oldala a Világmindenség rejtelmeihez vezet. A Planétákról teljes határozottsággal állítja, hogy mivé' azok is földből és tengerből állaniák, egyáltalán nem is kételkedhetünk abban, hogy azoknak is Lakosaik vágynak. Csoda-e. ha a kis Jókai fantáziájára kellő hatással voltak az ilyen biztos határozottságu sorok? A v'lliamosiság magyarázata már bonyolultabb volt, látszik, hogy maga a mester sem volt teljesem tisztáiban vele: „Van a Természetben bizonyos szer, mellynek tulajdonságáról csak annyit tudunk, hogy a testeket o!!y erővel ruházza fel, melly által más testeket majd magukhoz vonnak, majd ismét visszaverik azokat, melly alkalommal többnyire nagyobb, vagy csekélyebb zördülés mellett valamelly szikra, vagy láng származik, mellytől az általa érintett test megrázattatik. A Természet ezen szüleménye viPámszerességnek neveztetik. Azon durranást, melly a villámlást rendszerént követi, mennykőütésnek nevezzük.44 Ahogy Wilmisem uram a kezdetleges elektromos kísér leteket leírja, azon a harmadik mondáit után vajmii nehezen indulna el, nem a hajdani, hanem még a mai, rádióval mesterkedő gyerek :s. Nagyon megdicsérjük azonban Wiilmeen urat is Lánghy uramat;: minden jelenséget, természettudományos módszerrel magyaráz meg és ha bolygótüzeikrő'l beszél akkor azokat nem a iii- dérceknek tulajdon iája. Nagy szó ez; száz évvel ezelőtt vagyunk. Mikor még a mai. 1936-os •esztendőkben iis esküszik a csallóközi nép a li- dércre s a kincsek rejtekhelyeire, ha ilyen fényt lát... „A megmérhetetlen tenger, amely az egész földet körülveszi és ártalmas gőzeitől megszabadítja, többnyire megmérhetetlen, mélységű, a függő ónoik nem találnak fenekeit./1 A Föld haitaihnas és gömbölyű. „Próbálták több emberek, hogy napnyugat felé indulnak s kelet felőli megérkeznek. Az ilyen föld körül való utazást egy esztendő alatt el Lelhet végezni ...“ A vadnépékről állyen körülményesen ir a könyv: „A vad Nemzetek éppen semmi Intézeteket nem tesznek, hogy tápláltatásokra nézve bátorságban lehessenek/4 „Be néha az is megesik, a müveit népek között is, hogy vallamnel!y Tartományba sereges- tőil rohannak az emberek, akik mindent, amit csak találnak, erővel elvesznék, a falukat és a városokat feligyujtják. az embereket pedig agyon lövik, szúrják és vagdalják. Ezt Háborúnak nevezzük. Ez minden veszedelmek között a legrettenetesebb. Ennek eltávoztatására a Fejedelem katonákat tart, akik az országot Óltal- mazzák.. Egészségügyi tanácsok Ami az egészségügyi tanácsokat illeti, azokban igen jeles, okos a szerző. Tisztaságra,, rendre, higiénére oktatja az ifjúságot, még a levegő megjobbitását is ajánlja: öntsünk tüzes kőre ecetet. Aki olyan szobában alszik, ahol nedves ruhák száradnak, azt megüti a guta. Az egészségügyi tanácsokban tisztaságot, rendet ajánl, megtanítja a gyermeket helyesen fürdeni, táplálkozni. A krumpliról azonban különvéleménye volt: „Az érett kolompir nem egészségtelen, ha mértékletesen élünk vele. Éretlenül valóságos méreg az emberre nézve, miért vérhast és más betegségeket okoz. Szeptember közepénél hamarább senkinek sem kellene ko- lompirt enni/4 W.illmsen és Lámghy ur biztosan nem járt budai kiskocsmáikban, ahol manapság a tavaszi „attrakció*1: ujburgonya vajjal... óva int a könyv, ne igyon a gyemnek sört. „Mert véröket felheviti, a vizitaillhoz .való kedvüket elveszi/4 Tele van józan tanácsokkal, egészségi szabállyal a könyv e mindenre nagyszerű példákat hoz fel. Vedresi ur felhevülve fürödni ment, megütötte a guta Strassburg városában két leány alaposan beifütött a kandallóba, aztán elaludtak. A kandalló összedőlt, a leányok meg- fuitak a füstben, és más hasonló példák. ' Lélekrázó példákkal van tele a könyv, amit 'bizonnyal figyelmesen olvashatott a kis Jó Icai: nem csoda, hogy oly jó viselkedésű gyermek volt, ha ilyen épületes, tudós és komoly könyv kísérte töbebk között első utján, minit Lánghy uram fordítása, amely Wilmsen ur könyvének századik kiadása után készült. Igaz, hogy aki ezt a könyvet elejétől végig mintául fogadta, azt a gyermeket bátran el lehetett volna vinni világkiállításra, a korrektség, okosság, egészség, jó viselkedés, tapintat, bölcseeóg mintájául. Olyan szabályos, rendes, fantázia nélkül való, lendüleknélküli mintagyer- melk lett volna, amilyennek mi Jókait sóba 6e,m akarjuk... Az ilyen könyvek elindították. Utjain valági- tottaik ugyan, de az utakat ö kereste magának mégis, a ragyogó fáklya ezen az utón az ő zsenijének világossága volt... Turchányi szén llo? a szlovenszhói ügyvédi kamara autonómiájának visszaállítását sürgette az alkotmányjogi bizottságban Prága, április 25. A szenátus alkotmányjogi bizottsága e héten dr. Dérer igazságügy- miniszter jelenlétében tárgyalta a polgári perrendtartás és a végrehajtási törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, amellyel már az elmúlt ülésen foglalkozott. Akkoriban vitás pont maradt a javaslatnak az a része, hogy a bérleti szerződések fel- imoindása a történelmi országokban is történhessék közjegyző utján is vagy sem. A múltkor úgy határoztak, hogy a kérdésben a koalíciós pártok döntését kérik ki. Ennek egy hónapja már, a döntés azonban még mindig késik, jóllehet a kormány a törvényjavaslatot sürgősnek jelezte. Dr. Heller szenátor indítványozta, hogy a bizottság sürgesse meg a koalíciós pártoknál a döntés meghozását, mire dr. Turchányi Imre szenátor általános derültség közben megjegyezte, hogy ez lehetetlen, mert a bizottság nem sürgethet meg pártokat. Így a bizottság a további várakozó álláspontra helyezkedett és a javaslatot nem tárgyalta le. Ezután áttért az ügyvédi rendtartás úgynevezett kis novellájára, amely csak néhány legsürgősebb kérdést akar rendezni addig is, amig a beígért egységes uj ügyvédi rendtartás elkészül. A javaslat első fejezetét a múlt ülésen letárgyalták. Most a javaslat többi fejezeteire került a sor. A második fejezetnél, amely az ügyvédi nyugdíjintézmény felállításának a lehetőségét teremti meg, dr. Turchányi| Imre szenátor rámutatott arra, hogy a sziovenszkói ügyvédeknek az 1998. évi XL t. c. alapján rendes nyugdíjintézményük volt Magyarországon, de ennek értékeit a köztársaság kormánya az 1930. évi párisi szerződésben nem vette át, hanem Magy ar- országon hagyta, mert az értékek devalválódtak. Ez a devalcáció azonban nem a világháború alatt következett be, mint az indokolás állítja, hanem az államváltozás után és pedig azért, mert a kormány nem gondoskodott róla, hogy ezek az értékek kellő időben áthozassanak és itt nosztrifi- káltassanak. Az ebből a mulasztásból származó károsodásért tehát a kormányt terheli a felelősség s igy a kormánynak a feladata, hogy az emiatt rövidséget szenvedett nyugdíjasokat kárpótolja. Dr. Turchányi indítványozza, hogy a törvényben erre irányuló megfelelő intézkedés vétessék fel. Dr. Dérer igazságiigyminiszter válaszában elismerte, hogy a nyugdíjasok rövidséget szenvedtek, de ez azért történt, mert Magy ar- ország vonakodott az értékeket kiadni. Különben is nemcsak értékpapírok voltak ott, hanem készpénzbetétek is, amelyek a magyar valuta elértéktelenedésével devalválódtak. Lehetetlenség tehát a javaslattevők kívánságának teljesítése. Dr. Turchányi viszonválaszéban ismételten rámutatott a kérdés jogi és humanitárius oldalára. Okfejtését a prágai ügyvédi kamara elnöke is helyeselte, a bizottság azonban a törvényjavaslat szövegét változatlanul elfogadta, egyben felkérte a minisztert, hogy e régi nyugdíjasok ügyét a lehetőség szerint rendezze. A harmadik fejezet változatlan elfogadása után a negyedik fejezetnél dr. Turchányi felszólalására dr. Dérer miniszter kijelentette, hogy a törvény indokolásában kifejezésre fog jutni, hgoy a tömeggomdnoki dijakból az ügyvédi kamaráknak leadandó 5 százalék csak a nmnkadij után számítandó, a kiadások után nem. Az ötödik fejezetnél dr. Turchányi Imre hosszabb felszólalásában kijelentette, hogy teljesen lehetetlen állapot, hogy köztársaság fennállásának tizennyolcadik évében a sziovenszkói ügyvédi kamarának, ennek a pár excellence jogászokból, tehát az értelmiség elitjéből álló testületnek ne legyen meg az autonómiája, hanem a választmányt és a funkcionáriusokat a miniszter nevezze ki. Ennek a már eredetileg is indokolatlan intézkedésnek máig való fenntartása annál érthetetlenebb, mert a kormány szempontjából sincs arra semmi szükség, hiszen ha aggályai vannak, elég volna a választás jóváhagyásának a kikötése. így a dolog olyan látszattal bir, mintha a sziovenszkói ügyvédek kiskorúak volnának, akik gyámkodásra szorulnak, mert nem rendelkeznek ugyanazokkal a jogokkal, mint a többi országrészekben élő ügyvédek. Dr. Dérer miniszter utalt a javaslat indokolásában is felhozott arra a körülményre, hogy ez a törvény most csak a legsürgősebb kérdéseket akarja ideiglenesen rendezni. Az egységes ügyvédi rendtartás már munkában van s valószínűleg néhány hónap múlva már benyújtható is lesz. Nagyon természetes, mondotta, hogy a sziovenszkói ügyvédeknek vissza kell nyerniök az autonómiájukat s nem lehetnek hátrányosabb helyzetben oseh- és morvaországi kollégáiknál. Az egységes ügyvédi rendtartás ezt okvetlenül keresztül fogja vezetni. A bizottság többsége dr. Turchányival szeműben az eredeti javaslatot fogadta ed. ' jrits<yfcviu-iA~z v k/őxx i~x 1 ___________ Ór iási választék! Legolcsóbb áraki Pausz T., Kosice Üveg - porcellán — villany csillárok! llllli!llillilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillii!iHlliiiiiil!llllllllllll!illlllllllllllll!llllllllllll!llllllilllllllllllllllllllll>lll'lllli>>llllllll! Modern képkeretezés, üvegezés ■llllllllllllllllllllllllllIflIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIilillllllllllllllllllllllllllllllllllllltUlllllUIIIIIIIIIIinillllllllilllllllllllllllillliltlIIHIIIIillllllllilitlIH Telefon 2423 Alapítva 1833 ____________________m^
