Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)
1936-02-23 / 45. (3894.) szám
12 ^j^^Ma<Aarhirm* EB 1936 február 23, vasárnap. SZÍNHÁZ* FILM Budapesti színházak AZ R A Mese 3 felvonásban ■ Irta: Szép Ernő ■ Átdolgozta: Lányi Viktor ■ Zenéjét szerezte: Zádor Jenő ■ Bemutatta: a Magyar Operaház Társadalmi Élet # A Komáromi Football Club 'hushagyókedden, február 2o-én rendezi hagyományos jelmezbálját a Jókai Egyesület kuJturházának emeleti termeiben. A jelmezbál egyike szokott lenni Komárom legsikerültebb mulatságainak, a KFC bálja az elitmnlateágok közé tartozik. A mulatság iránt nagy az érdeködés: az agilis rendezőség érdekes meglepetéseket, készít éld. A kisdobronyi református ifjúság előadta Nagy Dénes „Katóka 5rmesterné“ cimü háromfel vouásos népszínművét, a református lelkész és felesége betanításában. Az iskola tantermét zsúfolásig megtöltötte az egybegyült közönség és meleg tapssal jutalmazta a kis művészgárda minden elismerést megérdemlő teljesítményét. Az előadást Tárczy Dániel református lelkész sikerült verses megnyitója vezette be. A zsigárdi katolikus ifjúsági egyesület február 23-án dr. Mihola Gyuszi zeneszerző nótaestjével egybekötött táncmulatságot rendez. A tiszta jövedelmet az egyesület helyieégberendezósére fordítják. A komáromi Iparoskor süni időközökben tart érdekes vitaesteket ismeretterjesztő előadások kíséretében. A legutóbbi, harmadik előadóestének Ivánfy Géza volt az előadója. Ivánfv Géza az iparosok és kereskedők nyngdijintézeté- ről tartott értékes előadást, melyet a hallgatóság tetszéssel fogadott. Az előadás után élénk vita folyt, amely Koczor Gyula ipartársulati elnök, Czibor Géza, az Iparoskor elnöke, Broczky István. Telkes Mihály, iparostanonciskolai igazgató, azonkívül még sokan mások vettek részt. A vitát csütörtökön folytatják. # A rozsnyói vadászati védegylet ezévi jóté- konycélu bálja nagy erkölcsi és anyagi sikerrel zajlott le a városháza termeiben. A termek élő fenyőkkel voltak diszitve és a közönség a leg’- -jobb hangulatban mulatott a kora reggeli órákig. A szünetben céllövő versenyt tartottak. A rendezőgárda Zsilinszky Győző uradalmi főerdőmérnök, a védegylet elnöke vezetésével kifogástalan munkát végzett. A bál tiszta jövedelmét a vadorzókkal vívott küzdelemben elesett vagy megrokkant erdő- és vadőrök alapja javára fordítják. A komáromi állami leánypolgári iskola szülői szövetsége sikerült mulatságot rendezett a szegény tanulók felsegélyezésére. A rendezés nehéz munkáját Somogyi István tanár és Rimele Sándor elnök végezte. ifc A rozsnyói önkéntes tüzoltótestület műsoros táncmulatságot rendezett. Egy szlovák egyfel- vonásos vígjáték bemutatása után Brúnó Frank „Pityu" cimü vigjátékát adták elő a testület műkedvelői. Rabcsákné. Kun Juci a címszerepben kivételes sikert aratott és a többi szereplő is kiérdemelte a közönség tapsait. A műsort reggelig tartó táncmulatság követte. A kitűnő rendezés Szedlák Zoltán érdeme. # A jókai sportegyesület műkedvelő gárdája nemrégiben nagy sikerrel adta elő dr. Szijj Ferenc népszínművét, a „Julis“-t. A siker oly nagy volt. hogy az előadást megismételték. A nemesócsai Sport- és Közművelődési Egyesület műkedvelő gárdája nagy sikerrel mutatta be a „Mit susog a fehér akác" cimü darabot, háromszor egymásután, A rendezés főérdeme Galambos Jenő állatorvosé. ^ HALÁLOS ZUHANÁS A SZALMAKAZALRÓL. Mátyusföldi tudósítónk jelenti: Lencsés László harminchárom éves bábi legény szalmametszés közben lezuhant a kazal tetejéről. Amikor rátaláltak, már nem volt benne élet. xx A természetes ásványvizek gyógyereje. (M.lIDr. Brammer A. v. főtörzsorvos.) „Régi dolgok sosem évülnek el" — ami évszázados tapasztalatok és tradíció folyamán bevált, azt ma a gyógyrudomány haladása fs igazolja. A természet gondoskodott rólunk, de kincseit gyakran félreismertük, vagy elhanyagoltuk. Ma már tudjuk, hogy sok anyagcserebetegség, mint köszvény. cukorbaj, érelmeszesedés stb. ritkábban lép fel vagy egyáltalán elmarad, ha kifogástalan ivóvíz áll rendelkezésünkre vagy ha olyan ásványvízzel tápláljuk szervezetünket, amely a szervezet számára szükséges anyagokat tartalmazza. Az ásványvíznek emellett neutralizálnia kell a felesleges savakat, hogy a vese és a hólyag tiszta váladékot vezessenek le s hogy ezekben ne keletkezhessek kő és homok, illetve ott, ahol ilyenek előfordulnak, elősegítse azok kiválasztását. De a légzőszrvek betegségeire is, nevezetesen a kellemetlen hurutokra (náthaláz következtében) forró tejjel keverve nagyon előnyösen hat a Mattoni-féle Giess- hübler. Nyissuk ki szemünket, mielőtt még késő és hallgassunk az orvos tanácsára: Igyunk természetes és tiszta Mattoni-féle Giesshüblert, mert az egészségben tart s megakadályozza epe-, vese- és hólyagbetegségek keletkezését. Budapest, február 32. Mese! — hirdeti a ©zin- lap. Nem dalmű, nem zenedráma, nem zenés játék, csak mese. Csak? Hiszen Szép Ernő, a költő és mesemondó képzelete szólaltatta meg néhány év előtt a budapesti Kamaraszínházban és felejthetetlen alakításra adott alkalmat Bajor Gizinek. A gyönyörű Heine-dal kivirágzott a kongeniális poéta színpadán. Tökéletes egységet, megrázó élményt jelentett, amit Szép Ernő álmainak tündéik értjében szedett csokorra. Kockázatos, de egyben érdekes, vonzó feladatnak Ígérkezik ehhez az önmagában lezárt alkotáshoz hozzányúlni, áhinni az operaszin- padra, anélkül, hogy a meseálmok fátyla széthullnék és ügyelni arra, hogy a szavak zenéjét majdan a zene szavai is szivhezszólóan fejezzék ki. Fokozottnak tetszett a feladat nehézsége azért is, mert Zádor Jenő, a „Diana", „Holtak szigete", „X-mal Rembrandt", „A táncdémon", „A gépember" cimü színpadi, — „Magyar Capriccio", „Svm- phonia teohnica", stb. szimfonikus müvek szerzője 5 az alkotómunkának egészen más szféráit kereste fel, mint Szép Ernő. Az ő birodalma elsősorban nem az álomvilág, hanem az élet titkainak für- készése, eddig elmellőzött érzések, szokatlan jeienI ségek újszerű feltárása közben nyitja meg kapuit. Hogyan fog ez a két egymástól merőben különböző palett-áju művész lelkűk legmélyén egymásraakad- ni? A feleletet erre a kérdésre a librettista, Lányi Viktor adja meg. Lányi, aki a színpad körüli munkáknak — adaptálás, átdolgozás, műfordítás, dramaturgia, mükritika — valóságos polihisztora, nia- gasrendiü szintézisbe, minden irányban gondosan és gyöngéd kézzel megvont keretbe foglalta a me.se fonalát és ezzel egyben körvonalazta a zene stílusát, megadta lehetőségeit a drámai vonalvezetésnek. Lányi azonban nemcsak munkása, de egyben a mesterségen felülálló sokrétű költője a prózai ős zenés színpadnak, aki számos müvében, dalában és a most bemutatásra kerülő hasoncimü filmben is igazolja, hogy „nem élhetek muzsikaszó nélkül", ő megérezte Szép Ernő szavainak muzsikáját, motívumait elébetartotta a fogékonylelkü zeneszerzőnek és ez az elágazó művelet esztétikailag kifinomult ítéletének szűrőjén keresztüljutva, lepattantja a aranytokjából a költői eszmét is. Zádor Jenő az „Azra" partitúrájában szervesen alkalmazkodik költőtársaíhoz. Szinte fékentaitja uj zenei kalandokra folyton szomjas képzeletét és átadja magát a bőségesen fakadó melódiaforrások zavartalan boldogságának. Nem kutat mohón az ázsiai lélek bozótjaiban, de zenei gyémántköszö- riisévé lesz a rabszolga és kalifalány leheletszerüen poétikus, finom exotikus illatok légkörében lejátszódó, tragikus szerelmének. Hangszerelési ötletessége kerüli a rikító színeket és különösen a fafu- vók és kürtök alkalmazásában vált ki meglepő, eredeti összhatást. Nem a legeredetibb, de mindenesetre a legcsiszoltabb, igazi muzsikuslélekre és mesteri ízlésre valló és a veleszületett merészség tekintetében áldozatot jelentő alkotása Zádornak az „Azra". A budapesi Operaház előadása minden részletében valóságos keleti pompát nyújt. Az első felvonás tündérkertje a szökőkutakon csókolódzó galambokkal és élő liliomokkal, majd az aranycs trónterem perspektivikus hatásai és a káprázatos fényárból a tragikum tetőpontján a megsemmisítő sötétségbe zuhanás kontrasztja, végül a fojtó levegőjű börlönudvar tökéletes meseilluziőt. nyújtanak. Iifj. Oláh Gusztáv színpada nemzetközi kiállításokra küldendő remekmű! Rékai András ügyes rendezői kézzel mozgatja a színes tömegeket, Feren- csik János biztos kezekkel aknázza ki a különleges hangszerelás szépségeit. Dobay Lívia megjelenésének és hangjának érzéki varázsával mint Leila, Rösle r Endre Mahomet szerepében férfias, egyéni felfogásával és mély kultúrájú énekével szolgálták a szerzők elgondolását, Palló Imre monumentális perzsa hercege és Kálmán Oszkár emberileg megható kalifája mellett Gere Lola, Koréh, Lendvai, Fekete, Szügyi minden viszonylatban elsőrendű együttest nyújtottak. A briiliáns, fugára irt fegyvertánc Brada sikerült koreográfiája. A hallétben Szaiay Karola bájával, Ottrubay Melinda pedig ösztönödén szép mozdulataival tűnt ki. A bemutató előadáson a magyar zenevilág kitűnőségei, továbbá Félix Weingartner, a bécsi opera igazgatója és számos külföldi művész és ujságirö viharos ünneplésben részesítették a kiváló szerzői triumvirátust. VÁRADI MIKLÓS. (*) Az ízsai énekkar Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: A legutóbbi dalosünnepok alkalmával Déiszlovenszkó számos városában nagy és megérdemelt sikert aratott a Komárom mellett fekvő Izsa község római katolikus énekkara. Az énekkart Náday Kálmán plébános irányítja nagy szakértelemmel. Néhány énekszámával feltűnést keltett a nagyszerű vegyeskar. Az fosai énekkar március 15-én, vasárnap a komáromi Katolikus Legényegylet nagytermében hangversenyt ad s műkedvelői gárdája egy háromfelvonásoe népszínművet ad elő. (*) Csongor és Tündét mutatják be a gellérthegyi szabadszinpadon. Budapestről jeiLeeíik: A gellérthegyi szabadtéri eziinpadon, amelynek építkezései nemsokára megindiuilinaík és amely már az idén megkezdi működését, Mi/rlkus László rendezésében a szabadtéri lehetőségeik minden kiaknázásával a „Csongor és Tünde“-t fogják be mutatni. {*) Ma, vasárnap, a pozsonyi színházban a „Száizhusaas tempó" cimü vígjátékot adják edő a Műkedvelő Színpad kiitü/no tagjai. Az előadás délelőtt 10 órakor (kezdődik. A megmaradt jegyiek még a pénztárnál kaphatók. (*) Német-magyar filmbéke készül. Budapestről jelentik: A magyar filmszakma egyik legnagyobb panasza a német hivatalos körök bánásmódja. Budapesten szezononként 40—50 német filmet mutatnak be. Ezzel szemben a németek elzárkóznak a magyar film importálása élők Az idei tizenhat, igen jól sikerült magyar filmből mindössze kettőnek adták meg a németországi játékengedélyt. A filmvállal aitok kezdeményezésére a jövő héten tárgyalások indulnak meg Budapesten a magyar és a német filmipar között, amelyeknek az a célja, hogy a vitás kérdéseket elintézzék. A közeli napokban érkezik Budapestre a német birodalmi fiilmfca- maira ügyvezető igazgatója, aki előkészíti a tárgyalások anyagát. Remélik, hogy ezek a tárgyalások előreviszik a magyar film exportjának ügyét. A tárgyalások vezetésére külön bi- z o tts ágot alakítottak. (*) Szijj Ferenc népszínművének újabb sikerei. Komáromi tudósitómik jefenti: A komárom- Sizentpóteri Református Ifjúsági Egyesület Szabó Dénes tanító rendezésében sziinneibozfca dr. Szijj Ferencnek, a Jókai Egyesület eónöfké- nek pá'lyanyertes népszínmű vét, a ,,Julis"-L A színdarab előadása miniden részletében nagyszerűen sikerült, különösen Borsányl Jtfeka, a címszereplő és Tóth Sándor tűntek ki 6zép játékukkal. De a többi szereplők is kivéted nélkül pompásan állottak helyt fed adatuknak. Az előadásom ^megjelent szerzőt szeretettel ünnepelték. Az érdekes és falusi színpadokra különösem alkalmas népszínművet Jókám is előadták, még hozzá ody nagy sikerrel, hogy az előadást még kétszer ismétlik meg. (*) Az orosz cigányzene csúcsteljesítményei a prágai Varieté-színházban. Nincs Európában még egy más nemzet, amelynek annyi köze lenne a cigányzenéhez, mint a magyarnak. És fordítva is áll: nincs nemzet, amelyhez a cigány a maga zenei képességei vei annyira hozzá tudott volna nőni és idomulni, mint mi hozzánk, magyarokhoz. S nem is emelkedett a cigányság sehol a zenekultúra olyan magas fokára, mint köztünk. De mégis van egy cigánytörzs, amely vetekszik a magyar cigánnyal: az orosz cigányság. Számiunkra, akik annyira ismerjük a cigányzenét, különös élmény bepillantani abba, hogy az orosz cigányzene miben azonos és miben más, mint a mi cigányainké. Az orosz cigányok a pengető, acélhuros szláv hangszereket kultiválják. Nálunk a cigányzenekar úgyszólván csak aláfestést, kíséretet nyújt a. magyar dalszövegnek, amit sohasem a cigány dalol, míg az orosz cigánykulturában a dal előadása, az énekszóló is a cigányzenekar tagjainak feladata. Azt mondbatnók, hogy ott a cigányzenésznek nagyobb szerepe van, többet adhat bele a népmuzsikába a magáéból. Az orosz cigányzene ezért több cigány fajiságot tükröz, mint a magyar cigányzene. Az orosz cigány nemcsak zenével szórakoztatja hallgatóit, hanem asszonyainak énekével is és ami a legfontosabb, ott a zenekar számaival egyenrangú és egyformán bevett és szalonképes: a cigánytáiicszóló is. Ezeket a sajátságokat figyelhetjük meg azokban a filmjelenetekben, amelyeket például a „Moszkvai éjszakák", vagy a „Fekete szemek" cimü orosz tárgyú filmekben örökítettek meg’. És azok a füstösképtt marcona cigánymuzsi- kusok és jellegzetes Cigánylány arcok, akik e két mozidarab cigány zenekarában szerepeltek, most életben is láthatók és hallhatók a prágai Varieté- színházban, ahol egész estét betöltő program keretében csúcsteljesítmények bon mutatják be az orosz cigány muzsika minden érdekességét. Chaplin ragaszkodik a némafilmhez — a közönség nem A londoni Observer „Chaplin baklövéséről“ ir London, február 22. Chaplin uj filmjének londoni bemutatója nagy társadalmi esemény volt, azonban akadtak olyan lapok is, amelyek erősen kritizálják a legnagyobb filmszínész uj müvét. Ezek között elsősorban igen érdekes az Observer hosszú cikke, amelynek föltűnő cinné „Chaplin baklövése". A cikket Anglia legjelentősebb filmkritikusa irta. A bevezetésiben elmondja, hogy Chaplin irta, rendezte, zenéjét szerezte, produkálta és vágta ezt a filmet. Ezenkívül ő játszotta benne a főszerepet. Azon senn lehetne csodálkozni, ha a címlap azt is hozzátenné, hogy Chaplin festette ki a színészeket, ő tervezte a díszeteket, mérte a hangot, fotográfiáit, sőt ő gyúrta a krénnes bélest, amely a filmben szerepel. Az uj Chaplin-filnn előállítására két és fél év kellett. Ez az első filmje Chaplinnek, amely a bobóeruha alatt megmutatja az embert. A filmben szereplő árvalányra már nem mint bohóc, hanem mint szerelmes mosolyog. Lehullottak róla a régi burloszkck és megszokott világhírű kellékek. Chaplin, a bohóc meghalt és megszületett Chaplin, a demokratikus kapitalista. Életében először demonstrálja azt, hogy most már csak mondanivalójának tartalma érdekli. Meg kell adui — írja az Observer — hogy a film nagyrésze igen mulatságos. Vannak nagyszerű Chaplin-triikkök benne. Ezeket látva nincs olyan moziközönség a világon, amely meg tudná állni a nevetést. Ezzel szemben azonban egy fontos elem hiányzik a filmből: a régi Chaplin-szelleim, amely trükkök nélkül is meg tudta nevettetni a közönséget. Ez a szellem eltűnt. Az uj filmben Chaplin trükk-raktárához folyamodott, hogy nevetést fakasszon. Szivét és géniuszát szántszándékkal arra használja fel, hogy gyűlöljön és haragudjék. Az uj film dühös háború, meleg érzésektől fűtött irtóharc szélmalmok ellen. Chaplin régi divatu fegyverekkel indul a tetthelyre: a némafilm régen halott technikájával. A fotográfia és a szereplők erőszakolt mozdulatai tiz év előtti burleszkeket idéznek a néző eszébe. Senki sem beszél a filmben, csak a rádió és a megafonok és ezt a nagy némasági fogadalmat Chaplin az abszurdumig viszi. Ezért nem sikerült az uj film, amely határozottan rossznak mondható. Elszórtan briiliáns. epizodikus, egyes jelenetei kegyetlenül iróni- kusok és keserűek, szellemességre való törekvésében azonban megbukik. Megbukik pedig azért, mert Chaplin ragaszkodik a némafilmhez, a közönség azonban nem ilyen konzervatív és az újhoz ragaszkodik. HARRY BAUR a Moszkvai éjszakák cimü filmben a Prágában szereplő orosz cigányzenekar egyik' női szólistájával.
