Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-01 / 1. (3850.) szám

10

8BSSgBB«Bg^aagg5BB«^^

1936 január 1, szerda*

SzmHÁz-KönVi’Kaiiia ra

A magyar zene kiválóságai

londoni rádió január 7-én magyar hangversenyt közvetít egy nagy hangversenyteremből. Én ezen az estén második zongoraversenyemet játszom. Előadásra kerülnek még Kodály-, Lisztmüvek és Dohnányi Ruralla hungarica-ja. A műsort Henry Wood, a világhírű angol karmester, a magyar zene őszinte barátja, vezényli.

Kodály Zoltán:

1936. január 4-én — Érsekújváron a magyar főiskolások

Sleprezentációs Sóált

művészi terveikről és az ifjú magyar zenésznemzedék

Budapest, december 31. (A PMH budapesti

szerkesztőségétől.) Újév alkalmából felkerestük a magyar zenei élet vezető egyéniségeit s megkérdeztük tőlük, hogy min dolgoznak, mik a jövő terveik és mint látják a magyar zenei életben az ifjú zenészgenerádó fokozottabb érvényesülésének nagyjelentőségű problémáját. Az alábbi nagyérdekü nyilatkozatot kaptuk:

Hubay Jenő:

— „Ara Pacis" címmel, Romain Roland szövegére himnuszt Írtam és a partitúrán most végzem az utolsó simításokat. Ez a békehimnusz régi tervem uj átdolgozásban. Nálam az egyes müvek sokszor évekig csiszolódnak, változtatják formájukat, Így vagyok az „Ara Pads“-sal is, amelyet nemrégiben vettem újra elő és vázlataimból elkészült a háromrészes, nagyzenekari, közel egyórás mü.

Vérzivatarok között fogamzott meg bennem a béke motivuma. A himnuszt három magánhangra, zenekarra, vegyeskarra, gyermekkarra és orgonára hangszereltem — Genf számára.

Költőtársamra való tekintettel az uj békepalota, a népszövetség uj székházának avatási ünnepén szeretném a bemutatót. Bécs máris érdeklődik müvem iránt, de az előadás időpontja még nincs meghatározva,

— Becsben február 9-én lesz a Karenina Anna bemutatója Weingartner Félix vezényletével, amint éppen most érkezett levelében közli velem.

— A m. kir. Operaház február 15-én mutatja be „Az önző óriás" dmü, Wilde Oszkár költői elbeszéléséből készült, szimfonikus mesejátékomat Radnai Miklósnak „Az infánsnő születésnapja" dmü pantomimjével együtt

A mester elragadtatva beszél a meginditó mesejátékról és megmutatja a nyomtatásban megjelent zongorakivonatot.

— Wilde elbeszélését Márkus László dolgozta át számomra, a német fordítás Mohácsi Jenő müve. Nagy feladat ennek a darabnak színpadtechnikai megoldása. Háromféle szereplő van a darabban: énekes, beszélő és táncos. A megszakítás nélküli mesejáték tartama egy óra.

Nagy melegséggel szól a mester az ifjúságról.

— Állandóan foglalkozom az ifjú zenészgene- ráció helyzetével és irni készülök megsegítésüket célzó terveimről. A zeneszerzőknek újat, eredetit kell alkotniok, ha kifelé is érvényesülni próbálnak. Fel kell adniok a mesterkélt atona- litást, a kakofónikus zenét, amely nem is uj valami és a közönség sem szíveli. Véleményem szerint a folklorisztikus irány egyoldalúságot teremt és nem az egyetlen ut, amely a mai muzsikához vezet. Olyan muzsikára áhítozunk, amely felemel és az igazi szépségeszményneknek hódol. Fontosnak tartom egy karmesterképző mesteriskola felállítását. Tudtommal Márkus László Busch Fritzre vagy Kleiber Erikre gondol a főzeneigazgatói szék betöltésénél s ők méltóak volnának erre a nagyjelentőségű pozícióra.

Végül a mester ötvenéves tanári jubileumára fordul a beszélgetés. Kitérni kiván mindenféle ünneplés elől, mert — úgymond — hetvenötödik születésnapján már méltó része volt abban.

Meg fogja irni memoárjait, amelyekben az elmúlt félszázad minden zenei eseményeiről megemlékezik. Liszt 1886 nyarán halt meg, Hubay Jenő pedig ugyanez év szeptemberében foglalta el katedráját a budapesti zend főiskolán. Azóta dolgozik fáradhatatlanul a magyar muzsikáért ez a rajongó lelkű, igazi I grand sdgneur.

Dohnányi Ernő:

— A zongorasextett befejezése óta nem komponáltam. Egy operaszöveg megzenésítése foglalkoztat. Jelenleg még csak vázlatokat vetettem kottapapirra.

•— A szezonban Budapesten két önálló zongoraestem lesz. Az egyik vigadói önálló hangversenyem Beethoven-est lesz. Dirigálom a még hátralévő filharmóniai hangversenyeket.

A rádióban a fiatal magyar zeneszerzőle zenekari- és kamarazenemüveinek sorozatos bemutatását tervezem. Havonként két ilyen modern magyar est müsorbaállitására gondolunk. Azt hiszem, ezeknek keretén belül szóhoz fognak jutni az összes jelentős magyar zeneszerzők zenekari és kamarazenemüveikkel.

— A mai fiatal muzsikusok nyomorúságos helyzetét kétszeresen érzem, amióta velük a Zeneművészeti Főiskola igazgatói szobájából is érintkezem. Sajnos, oly nehéz a fiatalok megsegítése.

— A főiskola zongoratanszakán két nagyjö- vőjü müvészjelöltet látok: Faragó Györgyöt és Cziffra Györgyöt. A zeneszerző-osztályban most kiemelkedő tehetség nincs, a régebbiek közül Kósa György müveit a filharmóniai hangversenyeken is bemutattam, mert nála érzem a zeneszerzői egyéniséget.

— Az Országos Irodalmi és Zenei Tanácsban több nagy kérdés foglalkoztatott bennünket.

Fontos probléma a kontárkérdés, amelyre vonatkozólag a bizottságban az a nézet alakult ki, hogy csak iskolákban követelhető az oklevél,

viszont a magánoktatásban mindenki szabadon választhatja meg tanítóját. Azután a Liszt-jubileummal kapcsolatban megbeszéltük az ünnepségek programját, amelynek részletes kidolgozása külön bizottság munkáját képezi.

— A Zeneművészeti Főiskolán csak betegségem akadályozott meg abban, hogy a már elavult tantervet és fegyelmi szabályzatot fölfris- sitsem, illetve kiegészítsem. Most már rövidesen sor kerül a reformokra.

— Célom a budapesti Zeneművészeti Főiskola hagyományainak teljes tiszteletbentartásá- val az intézetet a mai kor igényeinek megfelelő művészi nívón továbbvezetni.

Bartók Béla:

— Kompozíción most nem dolgozom, minden időmet

a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából készülő, a nagy magyar népdalkincset földolgozó müvemnek szentelem. A munka lassan halad és igy csak néhány év múlva fejezhetem be.

Mint zongoraművész, aki elsősorban saját müveit játsza, Bartók egyre növekvő népszerűségnek örvend Európaszerte. Az ő erősen egyéni zongorázó stílusában egymást emelik 'klasszikus formaépitő tudása és a mai kor leikéből ki- sarjadt, nagyvonalú virtuozitáson nyugvó életformakeresése.

Hangversenyterveiről ezeket mondotta:

— Schaffhausenben voltam a közelmúltban. Januárban Londonba és Hollandiába készülök. A

(*) „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" Pozsony-1 bán. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: A pozso-l nyd To’dy Kör színi gárdája — mint iemerete-s, —| január 5-én előadja Móricz Zsigmond „Nem élhetek muzsikaszó nélkül’* cimü kitűnő vígjátékot, amely a budapesti Nemzeti Színházban hosszabb ideig műsoron volt. A színi gárda már teljesen felkészült a nagyszabásúnak ígérkező előadásra és a közönség nagy reményekkel tekint a gárda legújabb teljesítménye elé. Ennek bizonysága az, hogy a jegyek elővételben nagyon szépen fogynak. úgy, hogy telt házra van kilátás. Az előadás január 5-én, vasárnap délelőtt fél 10 órai kezdettel a városi színházban lesz. Vidékről is nagy érdeklődés nyilvánul meg iránta. A darabot Mo- ravekné Kovács Mária rendezi, aki biztos kézzel vezeti a próbákat és ő maga is jelentős szerepet vállalt benne. Moravekné ezen rendezésével ismét szaporítani fogja sikereinek számát. A darabban fellépnek még Wimmer Marianne, aki bájos megjelenésével a közönség kedvencévé vált. A férfifőszerepet Nógrádi Ferenc fogja alakítani, akinek kvalitásait a közönség jól ismeri. Kacagtató alakítást nyújtanak a „vénasszo- nyok“ és „vénkisasszony*1 szerepében Reihorov- szkynó Bencze Sári, Szalay Józsefné, Brollyné Vass Viki. Eleven erő lüktet Matéjka Duci temperamentumos alakításában, aki szintén főerős- séige a gárdának. Epizódszerepekben briUirozni fognak Schill Lászlóné született Janicsek Manci, Grünvidl Lidi és Scheitz Márta. No és természetesen fellép a két népszerű férfikomikus: Sárai Pali és Nagy Jancsi, akiknek minden mozdulata humort jelent. Ugyancsak szerepet kapnak a da/- rabban Czérfalvy Oszkár és Mikófalvi Károly. Jegyek elővételben a Seifert-cégnél még kaphatók (Goethe-u. 5.) szemben a színházzal 2—15 koronás árban.

(*) Mihola Gyuszi uj nóiáskönyre második bővített kiadásban jelent meg Prágában.

Szenes Erzsi, a kiváló szlovenszkói magyar k-öltő nő irta ennek az uj kiadásnak az előszavát. „Ez a tehetséges fiatal Miihola Gyuszi nemes hegedűre talál't rá, mert ez az ő lélegzete, hozzá tartozik, akár a keze, oly nehéz őt hegedű nélkül elképzelni. Az uj dallamok egyre nagyobb áradással zúgtak és zengtek és az ügyetlen és merev ujjak egyszerire hajI

lékonyan követték Őket. Az első ámulatból egyre tudatosabb művészi munka lett. Mihola Gyuszi nótáinak igazi élete ott kezdődik, hogy hihetetlen könnyedséggel megnyerték a sziveket." Ezt irja többek között Szenes Erzsi előszavában és ezzel megmondta a lényeget Mihola Gyuszi nótáiról: leikében fogamzot- tak, ömmaguiklól teremtődtek és valóban játszi könnyedséggel megnyerték a sziveket.

' Ezt. bizonyltja az a tény, hogy az első nótás- ! füzet hihetetlen rövid idő alatt elfogyott, annak ellenére, hogy ma az emberek nem , szí vesen áldoznak pénzt kottáira és könyvre.

A bővített füzet kedves újévi ajándék és az i uj nóták fejlődést, gazdagodást mutatnak . £ Mihola Gyuszi művészetében. A füzetben

— Készülő müvekről nem szívesen nyilatkozom. Januárban Londonba utazom, ahol 7-én és 12-én két hangversenyem lesz. A január 7-1 estén, az úgynevezett

Promenadé-koncertek keretében, dirigálom

Háry-szvitemet. Ennek a hangversenynek

tiszta magyar műsorát az angol rádió hullámain az egész világ hallhatja.

Január 12-én önálló estém lesz s ezen saját kar- müveimet mutatom be a karmüvészet iránt any- nyira fogékony angol közönségnek.

Siklós Albert:

— Befejeztem egy Rondót nagyzenekarra, amelyet a Filharmóniai Társaság egyik bérleti hangversenyén fog bemutatni. Fölbuzdulva Ti- nódi-dalcikíusom sikerén, most a 16. századbeli Hoffgreff-gyüjtemény dallamaiból és histórfás énekeiből dolgozok föl egy csokorravalót baritonhangra és zenekarra.

— Ernőd Tamás dolgozik uj operám szövegkönyvén. Én eddig csak vázlatokat készítettem ehhez a magyar tárgyú dalműhöz.

— Elkészültem egy h-moll Scherzoval is, amelyet a budapesti Hangversenyzenekar fog előadni Ottó Klemperer zenekari estjén.

Weiner Leó:

— A tanév alatt az Iskolai tanitás köti le teljes figyelmemet. Csak nyaranta komponálok, amikor nyugodtan koncentrálhatom magamat az alkotó munkára.

— Bach—Liszt „Weinen und Klagen" variációinak zenekari átiratát most mutatta be a Filharmónia és talán ennek köszönhetem, hogy külföldről is érdeklődnek iránta. Egyébként a pedagógiai munkában szívesen merülök el s abból meritek gazdag impressziókat.

Elhisszük Weiner Leónak, aki varázsos hangulatot teremt kamarazeneóráin, amelyekből az igazi szép szeretetét meríti a magyar zenei főiskola ifjúsága.

megnyilvánuló tehetség bizonyítja, hogy ez a második kiadás is rövidesen el fog fogyni.

(*) Fiscber Károly operettjét mutatja be a szegedi színház. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Két évvel ezelőtt mutatták be a kassai magyar szinbázban Fiscber Károly, Kassai Zoltán és Seress Gyula „Lia két pajpája** ciimiü operettjét, amely megérdemelt sikert aratott. Az operett finom, hangulatos zenéjét Fiec/her Károly, a kassai magyar színház karnagya, a szövegköu>- vét Serese Gyula, verseit pedig Kassai Zoltán hinlaipiiró-kalliegdnik irta. Az operettet most lekötötte a szegedi színház, mely az utóbbi években Magyarország egyik első ptremieirsizinháza lett. A szegedi szinház január 1-én este mutatja be a szlovenszkói szerzők operettjét „Én és a két papám** címmel. A darab előadásait nagy érdeklődéssel várják Szegeden.

(*) Január elsején kezdi szinlszezonját Komáromban a nyugatszlovenszkóf színtársulat.

Komáromi tudósitónk jelenti: Kéthónapos szezonja után, amelyet a nyugatszlovenszkói színtársulat Érsekújvárod töltött, január elsejével Komáromban kezdi meg sziniévadját a társulat. A színié vad, tekintettel a losonci szezonra, ez- idén rövidebb lesz egy teljes hónappal: egy hónapig maradnak a színészek Komáromban. Repertoárjuk felöleli az idei s a tavalyi pesti évad jobb darabjait, sót, Shakespeare-elóadásra is készülnek. A színjátékokat a Szépségkirálynő, a Katz bácsi, Lovaglás ügy, Három sárkány, Én és a kisöcsém, A velencei kalmár, Érettségi, Aki mer az nyer cimü darabokkal kezdik. A komáromi közönség érdeklődéssel várja a színészeket s azt szeretné, ha a színtársulat ezúttal valóban kiérdemelné a hozzáfűzött várakozást és száz- százalékosat produkálna.

(*) Budapesten egy másodilt nagy magyar filmstúdió épül. Budapestről jelentik: A

Korda Sándor-féle fiiimvMalkozástól függetlenül, amelynek tárgyalásai még előkeszátő stádiumban vannak, Budapesten hamarosan felépítik a második magyar műtermet. Az uj műtereim két felvételi és egy sziiinkronmüte- remiből álil és a legmodernebb technikával készül. A műterem tervei már elkészültek. A Magyar Filmiroda ajánlatot tett a magyar fővárosnak az egykori Pedagógiai Filmgyár megvásárlására. A városházán kedvezően fogadták az ajánlatot és a filmiroda hatszázezer pengőért veszi meg a gyárat.

(*) Székely István Londonban. Székely István, a kitűnő magyar filmrendező, aki a magyar Elméletben elsőrangú nevet vívott ki magának, nemsokára Londonban fog rendezni, ahol a „Csak egy éjszakára" cimü magyar filmnek angol változatát készíti el. Az eredeti filmben Tőkés Anna és Csortos ját- szák a főszerepet.

rendeznek

Műsoron: Kossányi József kőttő és dr. Mihola Gyuszi nótaköltő.

(*) Wagner gyászzenéje és a kulisszatologa- Éólc. Weingartner Félix mondotta el a következő kedves történetet: „A párisi operában vezényeltem a Niebelungok gyűrűjét. Éppen vége volt az „Istenek alkonya" próbájának, de még benn tartottam a zenekart és tovább próbáltam. A gyászzenéhez érkeztünk. A kulisszatologatók csöndben végezték munkájukat. Mikor a fúvósok a sors-motivumhoz érkeztek, egyre több munkás hagyta abba a munkát és figyelték a muzsikát, egyikük levette a sapkáját és ez a példát mindnyájan követték. így figyeltek, mozdulatlanul, amíg a gyászzene véget nem ért és azután, mintha misem történt volna, ismét munkához láttak. Ez a kis jelenet olyan hatást gyakorolt rám, hogy nem tudtam tovább folytatni a próbát és ezzel a felejthetetlen élménnyel hagytam el 1914-ben a párisi operát."

(*) A titokzatos Miramar hercegség regénye. „Álomsziget** cimen irta meg Mallorca spanyol sziget bűbájos történetét M. Verdauer, aki az egyik legregényesebb Habsburg főhercegnek volt a titkára. A sziget ugyanis Lajos SzalvátoT osztrák főhercegnek, Ort)h János fivérének volt a birodalma, ez volt a hajdani világban sokat emlegetett Miramare. A szabadság, szerelem, művészet és fantasztikum birodalma, amelynek két királynője volt: Lídia, a szőke orosz grófné és Kafa- rlna, a barna parasztleány. A könyv most jelent meg magyar fordításban „Az uj Európa könyves- háza“ cimü sorozatban a pozsonyi Prager-könyv- kiadóvállalatnál. A szépen kiállított kötet ára művészi, színes fedőlappal 22.— korona, egész vászonkötetben 28.— korona.

(*) Rövid művészeti és filmhirek. Az angol Statisztikai Társaság megállapítása szerint Angliában 4305 mozi működik. A mozikat az elmúlt évadban 957 millió néző látogatta és ezek öeszeeen 40 mii- Hó 960.000 font belépődíjat fizettek. — Ibsen „Kísértetek** cimü drámájának előadását Boston város azzal az indokolással tiltotta be, hogy világirodalom egyik legmocskosabb darabja4*. — Korda Sándorról angol lapok karácsonyi számukban hosszú ismertetéseket közölnek és hangoztatják, hogy a magyar rendező nemcsak Angliában teremtett uj nagyvonalú filmgyártást, hanem döntő hatást gyakorolt a világtermelésre is. A magyar rendező meg tudja találni az utat a közönséghez. — Liszt-hangjátékot közvetített a milánói rádió, amelynek keretében Zasio Lili grófné, aki a magyar-olasz kulturális kapcsolatokat ápolja, nagy sikerrel fellépett. — Newyorkban megnyilt az első mozi, amely a nap huszonnégy óráján keresztül megszakítás nélkül játszik és a kétórás műsort tizenkétszer pergeti le. — Thackeray hires regénye, ,,A hiúság vására** színes filmre került és most mutatták be nagy sikerrel Londonban. —* Zoltán Irén, aki hosszabb ideig nagy sikerrel működött a prágai német színházban, most a budapesti Városi Színházban a Traviata főszerepét énekli. — Bemard Shaw Pygmalion cimü darabját Peter Wawlinin német zeneszerző táncjátékká dolgozta fel és Mozart-motivumokból állította öo-ze a zenét.

A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN:

Szerda este: Katz bácsi.

Csütörtök: Katz bácsi.

Péntek: Szépségkirálynő.

Szombat délután: Lovagias ügy.

Szombat este: Én és a kisöcsém.

Vasárnap délután: Katz bácsi.

Vasárnap este: Én és a kisöcsém.

Hétfő délután: Szépségkirálynő.

Hétfő este: A három sárkány.

Kedd: A velencei kalmár.

Szerda: Érettségi.

A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA:

Szőke Carmen. (Eggerth Márta film újdonsága.)

A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA:

Ki volt Jack Mortimer: (Adolf Wohlbrück.)

A MAGYAR SZÍNTÁRSUL AT MŰSORA MUNKÁCSON :

Szerda este: Nápolyi kaland.

Csütörtök este: Vallomás.

Péntek este: Katz bácsi. Énekes táncos vígjáték. Szombat délután: Az orvos. Olcsó holyárakka.l. Szombat este: Katz bácsi.

AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁ R O S1:

Kedd, szerda, csütörtök: Die Falut in die Jugeud.

Bécsi filmoperett

Péntek, szombat, vasárnap. Ne hagyj el soha.

BIO RÁDIÓ:

Szerda, csütörtök, péntek. Cigány vér.

Szombat, vasárnap, hétfő: Tarzán, a vadon ara.

%

r

t