Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-22 / 293. (3845.) szám
f fÖ TWC<MiA\AíífeAftHlKtiAI> 111 ...... I llllMIWIIIIIMMHIIIIimil I ..........Illllllll......... ............Ili I-----------------1--------------A kassai honvédszobor ügye Szlovenszkó orsz. képviselőtestülete előtt Irta: Kontsek György tartománygyiliési képviselő Pozsony, december 21. Mint ismeretes, az 1906. év folyamán fölállított, ugyanezen év szeptember 10-én Kassa város törvényhatósági bizottságának gondozásába átadott s 1919 március 16— 17-e közötti éjszaka torzóvá vált honvédszobrot megőrzés céljából a kassai városi múzeumban helyezték el. A torzóvá vált emlék ez évi julius 4—5-e közötti éjszakán a városi tanács és a városi képviselőtestület tudta és beleegyezése nélkül eltűnt a helyéről. Ebben az ügyben a városi tanácsban és a városi képviselőtestületben interpellációk hangzottak el, amelyekre Kassa polgármestere. Maxon Milán megígérte, hogy a szükséges lépéseket megteszi s annak eredményéről a képviselőtestületnek be fog számolni. Mivel az interpellációkra beígért vizsgálat eredményére válasz nem érkezett, a kassai magyarság kívánságára ez ügyben az országos elnökhöz november 30-án kérdést intéztem aziránt, hogy hajlandó-e a sérelmes ügyben a legszigorúbb vizsgálatot elrendelni. Az országos elnökhöz benyújtott tiszteletteljes kérdésemet a Prágai Magyar Hírlap és a Híradó annakidején ismertették s igy ettől most eltekintek. Azonban megjegyezni kívánom, hogy kérdésem, tényleg tiszteletteljes volt, az csak a száraz tényállást tartalmazta, abban politikum vagy tendencia még a sorok közül sem olvasható ki, s arra következtetni sem a kérdés meritumából, sem annak stilisztikai formáiból nem lehet. Az egész kérdésem tisztára arra volt fölépítve. hegy a szobor a város tulajdonát képezte. tehát az csak a város beleegyezésével volt eltávolítható. Kérdésemre, amelyben nem a politikumot, hanem kizárólag csak a tiszta igazságot kerestem. az országos elnök ur december 18-án az 1936. évi országos költségvetés letárgyalása után az országos képviselőtestület plénuma előtt a következő választ adta: ' — Kontsek ur. az országos képviselőtestület tagia kérdést intézett hozzám a kosicei honvéd- szobor elhelyezése, illetőleg eltávolítása ügyében. Annák ellenére, hogy már az interpelláció I meritumából de főleg formai stilizádójából nyilvánvalónak látszik, hogy a kérdező politikai kérdéseket akar ezen testületbe belevinni, ami a törvény értelmében helytelen, hajlandó vagyok válaszolni Kontsek György urnák, hogy ne keltsem azt a látszatot, mintha az állami igazgatásnak a nyilvánosság előtt titkolnivalója volna. — A honvédszobor története ismeretes. A háborút megelőző utolsó évtizedekben a politizáló magyar nyilvánosság befejezettnek vélte a magyarosítás müvét s győzelmének jeléül a . régi állam határai mentén, a nem magyar lakésság lakta területeken {elsőbbségének szimbólumait állította föl — turáni harcosokat, fantasztikus turulmadarakat s különféle honvédeket. Ezen szimbólumok, mint valaha Teli (Gessler? Szerk.) kalapja, leigázottságunkat és megszégyenítésünket voltak hivatva hirdetni. — Természetes, hogy az uj viszonyok megszilárdulása után ezen emlékművek fölösleges anachronizmussá lettek s nem csoda, hogy ellenük, a rabszolgaság és megaláztatás ezen emlékei ellen, föllángolt a nép dühe. Az erőszak fenyegető ökleként állíttattak föl annakidején, megjósolván igy saját végüket. S midőn a tömegek önhatalmúlag döntötték le igájuk jelvényeit, akkor sem tüntettek a magyar nemzet és nép ellen. Hajaszála sem görbült meg senkinek, senkit sem ért meggyalázás származása miatt. Érzelmeikben megbántva csupán azok érezhették magukat, akik a megtestesítői azon brutális politikának. amelyet az utolsó száz esztendőben ellenünk folytattak. Ne feledjük, hogy ezen emlékművek eltávolítása forradalmi időben történt s a kassai esetben oly időben, midőn a déli határ felől szabadságunkat fenyegető újabb veszedelem közelgett Kun ezredéivel. Ebben leli magyarázatát a kassai honvéd erőszakos lerombolása is. Ma' már más módot, más eszközöket találnék ezen szobroknak szakmunkásokkal való leszerelésére és piedesztáljukról olvasztóba való szállítására. Tenném ezt annál is inkább nyugodtan. mert nincs szó itt történelmi emlékekről, amelyek kegyeletet érdemelnének % nincs szó műalkotások megsemmisítéséről sem. — Ezen okból visszautasítom a vandalizmus kifejezést Kontsek György ur interpellációjából. Ugyancsak vonatkozik az 1923. évi 50. ez. törvény 26-ik §-a a kelleted© ve nezkói múzeum osamnotoábam elhelyezett, megsérült, Ízléstelen csomkajezobonra is, e ezért ha el is távolittatott •ezen helyiről e hasznos anyag lett belőle, hivatalos ffiatézfcetdésne, nem pedig felelőtlen vagy ismerétjén itettesek utján történt ez. — Ha az interpelláló arra (hivatkozik, hogy 48-ban szlovákok is harcoltak a honvédek oldalán e hogy ezért azokat is megilleti a kassai szoborral kifejezett ünneplés, teljesen eltávolodik nézetünktől. Azok nem harcoltak eszlnó- kéirt — eem Baját, sem pedig idegen eszmékért — is nem voltak hősök, csupán tudatlanságuk és idegem terror sajnálatramóitó áldozatai A ml ezemtimíkben hősök voitak azok, akik nemzetük függetlenségéért Húrban zászlói alatt és a ceehstzi övék légiókban harcoltak. Az országos dlnök: Országh s. k. Az országos elnök ur 69.851/1935. 6zám álak iktatott válaszának felolvasása után azt azzal adta át nekem, hogy ezt most inár ktfcehetem a/. I újságokba. Amikor az országos elnök ur engedélyétől eltekintve is, kötelességemnek tartom az országos elnök ut válaszát ismertetni:, teszem ez nemesupán azéirt, hogy a választ váró magyar nemzeti kisebbség annak tartalmáról tudomást szerezzen, hanem azért is, mert a magyarsággal szembeni álláspontjáról ismeirt Slo- vemsfcy Dennilk december 20-iki számában tendenciózus megjegyzések kíséretében szóról-szó- ra már akkor leközölte, amikor azt a magyar nemzeti ksebbség ellenzéki sajtóorgánumai még nem közöfjhettéik. A választ kommentáir nélkül a közv élemény elé terjesztem. Az országos elnök urnák a magám részéről csak azt kivárnom megjegyezni, hogy ha valaki •ebbe az ügybe 'politikumot kevert, az nem én voltam. A Slovensiky Demiiknefc pedig az a válaszom, hogy túróéi mivoiltomat sosem tagadtam meg, sőt arra mindig büszke vagyok és hogy sem én, die őseim sem írták nevüket Konóek-neik. Kisebbségi sorsomat büszkén és felemelt fővel viselem s nem csupán vallom, de követem is azt a parancsolatot, hogy „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”. 1935 december 22, vasárnap. mm mi hii ■iin wmiiwmimi—í lovagok II. Károly román király, II. Györgyi görög király és egyetlen köztársasági elnök sem. Hasonlóképpen nem adományozhatja női uralkodóknak, mint például Vilma hollandi királynőnek a Térdszalagrendet Anglia uralkodója, aki most III. Lipót belga királynak adományozta a legdíszesebb angol rendjelet. Az angol lapok a belga király kitüntetésé* ről megemlítik, hogy V. György király baráti jóindulattal olyan ifjú uralkodóra tekintett, aki az utóbbi években valóban kemény megpróbáltatásokon esett keresztül, de aki férfiasán viseli a sorscsapásokat. III. Lipót, a belgáik fiatal királya a közelmúltban azért járt rangrejtve az angol fővárosban, hogy György királynak személyesen fejezze ki köszönetét a nagy kitüntetésért. K. Pr. Társadalmi Élet # A Kárpátegj esület kassai osztálya január 11-én, szombaton este rendezi meg álarcos bálját a Schalkház nagytermében. A rendezőség mindent elkövet az esi minél nagyobb s;kere érdekében. A zenét Konecsny Erioh jazz- és Bundzik Pista cigányzenekara szolgáltatja. Akik eddig meghívót nem kaptak, szíveskedjenek címeket az egyesület központi irodájában (Kassa, Stefanik-u. 75. Vitéz oég) leadni. — KIRABOLTAK A NAGYRIPPÉNYI „AG- RASOL‘‘ PÁNCÉLSZEKRÉNYÉT. Nyitrai munkatársunk táviratozza: A szombatra virradó éjszaka ismeretlen tettesek betörtek a nagyrlppényi , Ag- rasol“ cég irodájába, ahol megfúrták a Wertheim- ezekrényt és abból 5 200 koona készpénzt vittek magukkal. A nyomozás során megállapították, hogy a tettesek gumikeztyitben dolgoztak. A csend őrség megindította a nyomozást a kassz;i- furók kézrekeritésére. DERÜLTSÉG A VONATON. Á világháború óta először adományozta György angol király külföldi uralkodónak a térdszalagrendet A világ lég ’sö és legdíszesebb kitüntetése ■ Miért kapta meg a rendet III, Lipót belga király? London, december 21. A „The Most Nobíei Order of The Garter" a világ legelső és Leg- diszebb kitüntetése. Az angol király adományozza ezt a rendjelet olyan férfiaknak, akik nagyon híresek és kiváló szolgálataikkal magas pozíciót értek el. A származás még nem elég ahhoz, hogy valaki megkaphassa az angol királytól a térdszalagrendet! Az illetővel egy nagy dolognak kellett történnie, a sors különös megpróbáltatásán kellett átesnie ugv, hogy a sors csapásait derekasan viselte el. A rendnek a királyon kívül huszonhat angol főnemes tagja van. Igaz, ez a létszám rendszerint be van töltve és ha a rendjel birtokosai közül valaki elhal, akkor az angol királynak egyszerre tiz-husz elő terjesztést is tesznek udvari főemberei arra nézve, hogy a megüresedett rend tagságot ki kaphassa meg. Ezenkívül vannak királyi hercegek és a külföldi uralkodók. György király e napokban is a térdszalag- rend ügyeivel foglalkozott és a legnagyobb angol kitüntetéssel III. Lipót belga királyt díszítette fel. A világháború óta. ö volt az első külföldi uralkodó, aki megkapta a térdszalagrendet. A rendjel három részből áll. Egy' aranynyal átszőtt sötétkék térdszalagból, amely a következő felírást viseli: A térd szalagrend erede te felől Angliában többféle történet is él. Az egyik verzió szerint I. Richárd király 1190-ben alapította és pedig a franciákkal közösen megvívott szentföldi győzedelmes csatája emlékére. I. Ri- cbárd ugyanis az angol és francia csapatokkal Acre alatt megverte a török sereget. Egy másik verzió szerint. III. Edvard alapította a rendjelet ugyancsak háborús emlékéremként. Crécy alatt 1371-ban nagy csatát vívtak az angol főnemesek az alsóbbrendű néppel. „Honi sóit quai ma y pense“ (BecstelenJ légyen az, aki rosszra gondol), továbbá egy arany nyakláncból, melyet 26 darab gyémántkő ékesít és a láncról egy zománcos aranyérem lóg alá. Ez a figura Szent György lovagnak a sárkánnyal vívott harcát ábrázolja. Harmadsorban pedig egy nyolcágú csillagból, amit két arasznyira a válltól a mellen viselnek. A csillag is gyémánt- és rubinkövekkel van kirakva, úgyhogy a három résziből álló téndszalagirend jelentős értéket képvisel. Emlékezetes, hogy 1926-ban a térdszaiagrend egy példánya nyilvános árverésre került. Akkor az angol udvar megakadályozta, hogy a világ legnagyobb rendjelét elárverezhessék. György király azonban nem foglaltatta le a rendjelet, hanem a tulajdonosától mintegy háromszázezer csehszlovák koronáért vásároltatta meg a csillagot, a nyakláncot és az arany téirdsza tagot. A Térdszaiagrend lovagjainak egyenruhája rendkívül szinpompás. Skarlátvörös formaruha, fehér selyembéléssel, sötétkék bársonyköpeny, dús arany- disszel, fekete selyemkalpag hófehér strucc- tollal és a hagyományos súlyos vertarany lánc valóban festői képet adnak a koronázáskor, vagy más kivételes alkalmakkor teljes disziben felvonuló lovagoknak. A döntő ütközetben III. Edvard legidősebbik fia, akit a történelem „fekete walesi hercegnek14 nevezett el, szintén iésztvett és hősiesen harcolt. A rendijei a „fekete" herceg hőstettét lett volna hivatva megörökíteni. Más források szerint — és ez az általában elfogadott felfogás — a térdszaiagrend azonban mégsem háborús, ellenkezőleg, nagyon | is „békés" alapítása volt III. Edvard király-jj nakl IIL Edvard a Wiodisor Castle^ben, 1350-| ben udvari bált rendezett. Nagyban folyt a tánc, mikor a híres Lady Joan, a későbbi Salisbury grófnő felsikoltott: — Elvesztettem az ékköves harisnya- kötőmet! A. zene elhallgatott, az udvaroncok, sőt a vendégek is az elvesztett ékköves harisnya- kötői keresték. A drágaságot azonban nem az udvaroncok, nem is a vendégek, hanem... III. Edward király találta meg. És ekkor történt, hogy a király haragosan rákiáltott a közelében álló főurakra, hogy: — Becstelen légyen az, aki rosszra gondol! III. Edward azonban nemcsak a térd- i szalagrendjelt, hanem a Szent Gyöngy-rendet is megalapította. E rendinek csak az lehet a tagja, aki előzőleg megkapta az angol királytól a térdszalagrendjelet. így azután a Szent György-rend a világ egyik legelőkelőbb rendje. Huszonhat tagja között polgári személy sohasem fordulhat elő, mert rendszerint uralkodók, nagy tetteket véghezvitt hercegek és főurak kapják meg az angol királytól a bérd- szalagrendet. A Szent György-rendnek főnöke a mindenkori angol király. Az angol király a koronázáskor és más nagyon fontos udvari ünnepségek alkalmával kizárólag csak a térdszalagrendjelt viseli. A külföldi uralkodók természetesen mindég uagy kitüntetésnek vették, ha a legnagyobb angol rendjelt megkaphatták. A rendjel tulajdonosai A rendjel tulajdonsai között voltak néhai II. Miklós orosz cár, II. Vilmos német császár, XIII. Alfonz spanyol király, V. Gusztáv svéd király, VII. Haakon norvég király, X. Keresztény dán király s a néhány évvel ezelőtt elhunyt II. Manuel portugál király szerepeltek a rend. káptalanjának névjegyaé- | kében. Érdekes, hogy III. Viktor Emánuel [olasz király nem lovagja a Térdszaiagrend' [ nek. Hasonlóképpen nem bérdszalagmidi A személyvonat egyik fülkéjében hat ur ül öten nyúlván egy társaságba tartoznak. A hatodik idegen. — Kilenc! — szólal meg az öt közül az egyik. — Hahaha . . . remek! — kacag a másik négy. — Tizenhat, — mondja egy másik. általános hahota. — Hát még a tizenegy! — nevet a harmadik. A másik négy az oldalát fogja neveltében. — Huszonkettő, — ez ól még mindig, levegő után kapkodva a negyedik. IJjabb vihara a derültségnek. A hatodik ur megdöbbenve figyeli ezt a sajátságos eszmecserét. Végre szerényen odafordul a szomszédjához: — Bocsánatot kérek, nem volna olyan szives megmagyarázni, mi nevetnivaló van ezeken a számjegyeken ? f — Ezek nem számok, hanem viccek. Mi ugyanis mind az öten kereskedelmi utazók vagyunk és majdnem mindennap együtt ülünk a vonaton. Minthogy mindnyájan elmondtuk már egymásnak az összes vicceket, amiket tudunk, megszámoztuk őket és most már csak a megfelelő számot említjük. AZ ÜGYES VARRÓNŐ. — Nem bánom hát, fölveszem magát varrólánynak. Tud steppelni? — Hogyne kérem. Még kariokát is táncolok. A világ legmagasabb asszonya — a 255 cm magas Droyson Elza — Londonba érkezett Az egykori udvari bál és az ékhöves harisnyaköíő
