Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)
1935-08-15 / 186. (3738.) szám
4 1935 15, f űkkcttu $MMÍú kúkíá ítsekuwóe Mmfautöásátét Ma: Dr, Noszhay Ödön Érsekújvárnak katonai szempontból nagy jelentősége volt abban a másifélszázados küzdelemben, amit a magyarság bitóért-, nemzeti fönnmaradásáért és az egész nyugati keresztény kultúráért szakadatlanul folytatott a hóditó török hatalom ellen. Végvár volt, katonai erőd és tisztán védelmi célból építtette fél Várady Pál esztergomi érsek a Nyitra folyó balpartján, léld birtokán 1545-ben, ahol szembenézett a töröknek újonnan emelt csekerdényi (párkányi) erősségével. Oláh Miklós, Várady utóda az érseki székben, sokat javított, toldott-foldott ezen a váron, úgyhogy kortársai, de még az utódok is Oláh-újvárnak hívták a léki várat. Egy emberöltő múlva Rudolf király és Verancsics Antal Esztergomnak nagy diplomata érseke közös áldozatkészséggel uj erődítményt emelnek a Nyitra folyó jobb partján, hogy stratégiailag a Nyitra folyó védelmét is kihasználhassák, és 1580 óta, amikor a léki várat lerombolták, ez az uj vár viselj az Érsekújvár nevet. Mindkét eröditménynek az volt a feladata, hogy beilleszkedve a Ferdinánd király által kiépített végvári védelmi vonalba, amely Győrön, Komáromon át egész Tokajig húzódott, védje a Béc&be meg Brünnbe vezető országutakat g, Nyugatra törő törökségnek támadásai ellen, Érsekújvárnak bástyái 118 éven át állottak a nemzeti és egyetemes keresztény védelemnek szolgálatában; amikor 1663-ban Küpxilí Aeh'- med török nagyvezir elfoglalta, a mai Nyugat- szloveinszkó, Ausztria, Morvaország védelem •nélkül maradtak és teljesen ki voltak szolgáltatva a török portyázásainak. Érsekújvár bukásának szinte logikus következménye volt a fülek! jelenet, amellyel kapcsolatban megdöbbentő realitással nyilvánul meg a magyarságnak Nyugat fásult magatartása következtéiben megváltozott gondolkodása. A magyar nemzet 1664 után, amikor a bécsi kormány a megnyert szentgotthárdi ütközetre hivatkozhatott és mégis a •török kezében hagyta a fontos Érsekújvárt, Nyugat felöl már miit sem mert remélni, természetszerűleg a Kelet felől, Erdély felől jövő törökbarát politikához kezdett kapcsolódni. Mikor Thököly Imre elfoglalta Kassát, Eperjes, Lőcse és Tokaj is meghódolnak, amikor pedig az összelőtt Fülek alatt Ibrahim nagyvezir a szultán nevében Magyarország fejedelmi zászlaját adja át neki, élőkelők és tömegek, magyarok és szlovákok mindenütt örömmel csatlakoznak hozzá: Erdély után egy második magyar fejedelemség alakult a Keleti-Kárpátoktól a Garamiig’ török fennhatóság alatt. Érsekújvárnak meg Füleknek káprázatos eredményei felszítják az uj nagyvezérnek, Kara Musztatának hóditó vágyát, 1683-ban a Habs- burg-birodalom fővárosát, Bécset támadja meg és ágyúival éjjel-nappal löveti a város falait. Sobieski János lengyel király és Károly lotha- ringiai herceg úgyszólván az utolsó órában mentették fel a szorongatott fővárost az ostrom alól, Bécs felmentésének mérhetetlen következményei voltak: XI. Ince pápa, Európának •egyetlen erkölcsi tekintélye nyuil a nyugateurópai bonyolult politikai viszonyokba., hogy legalább ideiglenes békét teremtve, Európa államait egy közös nagy-célnak, Magyarország és a balkáni államok felszabadításának érdekében a török hatalom ellen egyesítse. Követte Buon- visi bihornok felrázza Európa nemzeteit és tudatossá teszi bennük az egye tömés kereszténységnek századok óta szunnyadó gondolatát. Mintha a nagy Hunyadi János kora újult volna fel, katolikus és protestáns nemzetek önkéntesei meg zsoldosai gyülekeznek a császári zászló alá és keresztes sereg indul Magyarország felé. Még a lelkesítő Kapisztrán János sem hiányzott; a mindenünnen összeszedett zsoldos sereget, amely a civódó vezérek kezén amúgy is széthullással fenyegetett, a lelkes Marco d‘Aviano ferences barátnak tüzes beszédei forrasztották erős lelki egységbe a kereszt védelmére. A felszabadító seregnek első komolyabb vállalata Érsekújvár felszabadítása volt, miután három és félhónapi kísérlet bebizonyította, amit a 'bécsi haditan ácsnak megfontoltabb tagjai előre láttak, hogy Érsekújvár nélkül nem lehet teljes erővel és energiával Buda ostromához hozzáfogni. A fővezér Lipót királynak sógora, Károly, Lotharíngia hercege volt, maga is francia, ismerte az akkor már híresé vált francia hadmérnöknek, Seba&tian Vauban-mak az .erődítések ostrománál alkalmazott stratégiai újításait. XIV. Lajos francia királynak, a modern hadsereg megteremtőjének müve volt a hadmérnöki karnak (Direction gén érale du Génié) megszervezése is, amelynek főnöke a francia erődítmények főfelügyelője volt (Commissaire gépéral des fortifications). Ezt az előkelő méltóságot töltötte he Sebastian Vauban, a későbbi marsall, akinek stratégiai kiválósága XIV. Lajosnak sok háborújában híressé vált; az iskolájából 'kikerült műszaki tiszteket mind megbecsülték Európa hadvezérei. A török hadsereg is Vauban műszaki tisztjelnek köszönhette azokat a sikereket, amelyeket a háború utolsó szakaszában elért az akkor már meggyengült császári seregekkel szemben. Vauban-nak az erősségeik ostromában nagyjelentőségű ujitása volt a párhuzamos sáncok (parallelé) .alkalmazása, amelyek az erődítmény vonalával párhuzamosan húzódtak és a közelitő árkokat, futóárkokat (tranchées oíi cbemine- ments) összekötve, ütegekkel felszerelve, valóságos erődöt alkottak az ostromlott erődítménnyel szemben. Az első párhuzam fél kilométernyire van az erőd itmény tői, mert körülbelül ennyi az ostromágyuknak legnagyobb hordóképessége, a második 250 méternyire, rnig a harmadik közvetlenül a glacis tövében huzó- dík. A második párhuzamba azok az ütegek kerülnek, amelyek az erődítmény megközelítését segítik elő (báttérie d'approche), a harmadik párhuzamban epdig a romboló ütegeket állítják fel (batterie de bréche), amelyek a bástyákat tönik és előkészítik a támadást (assaut). Lothariugiai Károly Érsekújvár rendszeres ostromában, amely 1685 július 8-tól augusztus 19-ig tartott, Vauban stratégiai elveit követi, s mivel Érsekújvárnak nem voltaik glacis-i, a harmadik párhuzamot közvetlenül a víziárok mellett emeli és két árokgáttal (galerié) közelíti meg a Gseh- és Ernő-hástyákat összekötő várfalat (courtine, kurtjna). Táborában sok francia önkéntes is volt, egyikük francia nyelven naplót vezetett az ostrom folyásáról és naplóját még 1685-ben ki is nyomatta Amszterdamban (Relation Journaliere du Siege de Ne- hausel, Pris d‘assaut pár les Troupes Imperiales le 19. Aoust 1685). Világosan látó, tárgyilagosan ítélő katona a napló szerzője, aki elég közel állott a hadvezetőséghez, az egyes intézkedéseknél és eseményeknek katonai értékével teljesen tisztában van: naplója az Érsekújvárnál történt hadieseményeknek egyik legértékesebb forrása. (Vége következik! vasárnapi számunkban.) Kolos Ernő sírjánál Nem, mm lehet iga? I E? vplt a lel- kém tehetetlen tiltakozása, mikor olvastam a megrendítő, rideg hirt Kolos Ernő váratlan, hirtelen haláláról. Mégis igaz. A kegyetlen sors kezét nem lehet sikoltó fájdalommal megállítani, ha le akar sújtani. Ahová nem kellene. Hiába 1 Megint kiszakadt ennek az én „folt hátán folt** életemnek egy élő darabja, megint hiányozni fog valaki nekem, pótolhatatlanul, a sírig. Mint annyi más valaki, aki még nem teljesítette földi hivatását, aki még nem élte ki magából azt, ami lelkében élt. Amit összegyűjtött fiatalon, hogy kamatoztassa munkás férfikorában s majd öregen nézze örömmel, elégülten, hogy használt vele másoknak. Istenem, de sokunk életét őrli igy föl a sors koptató malomköve s hogy fáj ez azoknak, akik tovább kénytelenek őrlődni. Mert legjobban fáj az az elmúlás, ha derékban törik ketté egy értékes, nagyrahivatott ember élete. Mindenképpen fájdalmas ez, hátha még az önzetlen barátság 'veszteségét is hozzá kell érezni az általános, emberi részvéthez 1 Kolos Ernő maga volt a megtestesült jóság, emberi finomság, kulturáltság, ideális rajongás. „Reális** életsorsát is meg tudta szépíteni mindig második énjével, a szépre és jóra vágyakozó álmodozással s az álmai valóra váltásával. Ott találkoztam vele először a kassai színház toronymagasságu „II, emeletén**, a titkári irodában. A kisebbségi színészetünk romantikus hőskorát élte, azzal az eleven energiával, melyet magával hozott még a háború előtti világból. Amikor a vidéki kisváros is opera-kukurában dúskálhatott s mikor, —» úgy hittük, —• hogy a kisebbségi színészet nemcsak reproduktív üzleti vállalkozás lesz, — mint ilyen is rossz üzlet, de a kisebbségi szinmüirodalom melegágya. Ott ismertem meg Kolos Ernő kettős életét s mindkét élet fele csak tiszteletet érdemelt. Pontos, lelkiismeretes adminisztrátora volt a színház külön világának, bonyolult gépezetének, de amíg irta egymás alá a bevétel-kiadási tételeket s igy építette fölülről lefelé az üzemet fenntartó számoszlopokat, képzeletben a színészetet tápláló, ideális, irodalmi terveket építgette, alulról fölfelé. Nemcsak dolgoztatott minket, a toll munkásait a műsor feljavítása, egyénivé tétele érdekében, de maga is tollat fogott ezért, Nem, nem szabad elhallgatnunk, hogy Capek világhírűvé vájt ,,R. U. Rgjének fordításával ő gazdagította a magyar szinmüirodalmat. Ő fordította a „Makro- pulos“-t is, mást is, franciából, németből, értékeket, melyek elkerülték a magyar színházi piacon uralkodó pesti vásár figyelmét. Dolgozott, szerényen, névtelenül, legföljebb a szinlap kérészéletű „halhatatlansá- gának“. Mikor aztán megtorpant a kisebbségi magyar színészet lendítő eleven ereje, Kolos Ernő nem ambicionálta tovább a csak- adminisztrációt. Bankos lett, Úgy látszott, háttérbe kell, hogy szoruljon az a második, jobbik énje. Csak számoszlopokkal dolgozó pénzemberré vált, — pedig magához a pénzhez de kevés nexusa volt világéletében. Megállta a helyét s hamarosan pozíciót vívott ki magának föltétien megbízhatóságával, Ám az a jobbik énje nem halt meg benne. Követelte a jogát s Kolos Ernő a napi mérleg lezárása után megint csak odavonzódott régi szerelméhez, a színpadhoz. Ahhoz a színpadhoz, mely hovatovább több nemzeti hivatást jelent a kisebbségi sorsban, mint a „hivatásos** színészeté, a műkedvelői rivaldához, Meg kell mondanunk, mert igy igaz, hogy az eperjesi, országos hírre emelkedett műkedvelői színészet művészi nívója ennek az ő oltha- tatlan színpad-szerelmének a gyermeke. Még Nagymihályból, Homonnáról is visszavisszajárt a fenyegetett kultur-végházba, mint névtelen katonája egy nagy eszmének . . . Utoljára pozsonyi otthonában, meghitt családi körében találkoztam vele. A falon a „régi szerelem** dokumentumai. Berámá- zott szinlapqk, dedikált fényképek, egy megértő, müvészet-szeretetben egymásra talált emberpár meleg fészke volt e? a finom, kultúrát befelé sugárzó otthon. Volt témánk ezernyi, a közös, munkás múltból, a lelki barátság kedélyes világából s mégis, Kolos Ernő vágya, második énje a jövőre kovácsolt terveket. A műkedvelői színészetnek felismerte kulturjelentő- ségét a kisebbségi sorban s az ő. „reális" pályáján kialakított praktikus felfogása, ha sikerül valamikor ezt a nehéz problémát ; a műkedvelői színészet ügyének országos rendezését megoldani, •— lesz elvi- tathatlanul elindítója a mozgalomnak. Ha már a kegyetlen sors meggátolt abban, — Kolos Ernő, f-- hogy ennek a munkának Te is részese légy s örülj majd a sikernek, ennyi árulkodással tartozunk Neked frissen hántolt sírod felett. Most már nem állhatsz a magad útjába azzal a Te második éneddel. Most már nem árthat ne< ked, ha kiájlitlak a nagy nyilvánosság elé s megvallom Rólad, hogy nem a lelkiismeretes bankember, nem a pontos adminisztrátor volt igazi lényeged, de a szépért, ideálokért rajongó müvészlélek. Most már nem forog kockán kenyered, ha leleplezem második énedet, a? igazit, a jobbikat, az egész férfiét, a hü barátét, a lelked legmélyéig becsületes, tulfinomodott, csak szépben kl- elégülő és benne vigaszt találó kultur- embepét. SZIKLAT FERENC. Mtót fffpt űb>& toftéfr? KI ÚSSZ A JÖVŐ KÖZTÁRSASÁGI ELSŐRE? Sfcrífomf volt képviselő a Poledni List mai száméban a következőket Írja: Az olasz „fítampa4* a közelmúltban irt cikket Csehszlovákia valószínű jövő köztáreasági elnökéről. Az olasz újságíró káromi közjogi funkciót emel ki: az elnökséget, a minise tér elnökséget és a külügyminásziei&éget s e kérőm szerepet állítólag Bene®, Malypetr és Hedzea között fogják szétosztani. Ebihez mindenekelőtt azt keli megjegyezni) hogy a böatáneaeági elnök szerepe in- kálblb reprezentatív — francia s nem az amerikai példa szerint — s ezért egyetlen jövőbeli elnöknek sem lesz oly befolyása, minit az elsőnek van. Egyes politikai pártokban, különösen az agrároknál az a nézet van túlsúlyban, hogy a köztársasági elnöknek a jövőben politikamentes — inkább kultUTSzemély- nek kell lennie. — A szocialisták Benest fogják jelölni. Az elnökválasztásnál nagy jelentőségük lesz azoknak a szavazatoknak, melyek államihüségére bizony mérget nem vennénk. Azzal számolnak, hogy a szocialista jelöltet a kommunisták is támogatni fogják szavazataikkal Szovjetoroszország- hoz való viszonyunknál fogva. S a semleges vagy mondjuk kultur-, esetleg agrár jelölt megkapná esetleg a Henlein-szavazatokat. A politikai kulisz- szák mögött erről már huzamosabb idő óta serényen tárgyalnak. Azzal a lehetőséggel ás számolnak ugyanis, hogy a mai elnök, kinek egészségi állapota jelenleg kitűnő, — a magas kor természetes jelenségei kivételével — hét éves választási időszakának lejárta előtt lemondásra határozná el n: gát, hogy nyugalomra térjen. Ebben a szellemben dolgoznak már most egyes pártok. Valamennyi érdekelt párt, valamennyi jelölt nagyon körültekintően jár el, hogy senki neheztelését ne vonja magára. Inkább hogy megszerezze. Az olasz újságíró információi, úgy látszik, szocialista forrásból erednek. Ott ugyanis az agrároknak már régen felkínálták a. külügyminiszterséget az elnökségért. De az agrárok attól tartanak, hogy Benes túlságosan beleavatkoznék a belpolitikába g a jelen pillanatban a viszony az agrárpárt é* Benes között elég feszült. Dr. Benes elnökválasztás esetén biztosan megkapja a nemzeti szocialista, szociáldemokrata és kommunista szavazatokat, összesen 450—160 szavazatot. A semleges jelöltnek rendelkezésére állana a cseh és német agrárpárt, a lídák és Indák párt, az iparos párt, a nemzeti egyesülés, az agrárok beavatkozására a Henlein-párt, ami *250 szavazatot jelentene a 450 össz-szavazalból. Ebben az esetben Benes jelöltsége a semleges jelölttel szemben kevéssé kilátásos volna. Ezt jól tudják az agrárok e ezért az agrár elnöfcjelölés ügye az utóbbi időben1 háttéribe szorul. Agrárjelölt nem kapná meg az említett összes szavazatot, feltétlenül kétesek volnának a katolikus pártok szavazatai s így végül a: klubokban teljesen megosztanék a szavazatok száma. TIZENÖTÉVES A KISANTANT Benes külügyminiszter a CESKÉ SLQVO mai számában a kisantant alapításának tizenötödik évfordulójáról egyebek között ezeket írja: A kisantant a háború utáni alakulatok között az egyetlen, amely már másfél évtizede él. És évről-évre erősbödik. A szövetség 1933-ban külön statútum aláírásában osusosodott ki, mely statútum a három állam külpolitikáját teljesen egységes alapokra fektette. Tizenöt év alatt sokszor jósolták a kisantant felbomlását, végét, hangoztatták fölöslegesgégét, hiábavalóságát. De a kisantant sohasem volt válságban, soha a legkisebb nézeteltérés sem fordult elő a tagállamok között. És a legutóbbi években sem' voltak nézeteltérések. Ez vonatkozik a Habsburg-restauráció Ügyére is és Olasz-, Német-, Lengyel- és Oroszországhoz való viszonyunkra. Egységesek voltunk, vagyunk s azok maradunk. Senkitől semmit nem akarunk, senki ellen semmit nem kezdeményezünk, de saját létünket, integritásunkat és függetlenségünket a végső konzekvenciákig védeni fogjuk. — Prágában, OLmützben és Pozsonyban tartja ezidei kongresszusát a Pax Romána katolikus diákszövetség. Alig fejeződtek be Pozsonyban a főiskolások nemzetközi kongresszusa, máris egy másik diákkongresszusra készülnek Prágában, A katolikus nemzetközi diákszövetség tartja augusztus 31-től szeptember 8-ig nagygyűlését Csehszlovákiában, mégpedig szintén három helyen. A katolikus diákszövetség Prága után Olmützben és Pozsonyban fogja folytatni tárgyalásait. Már mostanáig is 250 Hegen résztvevő jelentette be jövetelét. Delegátusok Európa majdnem minden államából jönnek, sőt- Dél- amerikából is. Legtöbben jönnek Franciaországból, Holland iából, Lengyelországiból, Magyar- országról, Angliából, Svájciból, Luxemburgból, Jugoszláviából. Részvételét jelentette be még Írország, Litvánia, Lettország, Ausztria stb. A kongresszus a diákság nemzetközi együttműködésének szellemében fog lefolyni. — Két kisgyermek életét mentette meg egy somorjai finánc. Somorjai tudósítónk jelenti: Saját élete kockáztatásával két gyermek életét mentette meg Jancsák József finánc, aki éppen akkor érkezett a dunaparti állomáshelyére, amikor Nagy Zoltán tízéves kisfiú hétesztendös öccsével a part közelében lévő örvénybe került. Jancsák eldobta fegyverét s a fuldokló gyermekek után vetette magát s nagy fáradsággal a szárazföldre cipelte őket L
