Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-13 / 158. (3710.) szám
t>xía:gaiA'\agVarhiulat» 1935 julius 13, szombat Az abessziniai konilikius reilehiorlényénél... 4000 rabszolga cserél gazdát az afrikai emberbörzéken Nemcsak Abesszíniában van rabszolgakereskedelem ■ Rabszolgaság európai vezényszóra Nők és gyermekek a rabszolgahajcsárok karmai között « Kényszermunka és rabszolgaság Prága, julius 12. Ha már egyszer Abesz- sziniára terelődött Európa figyelme, talán nem árt néhány szóval megemlékezni a rabszolgakereskedelemről is. Elvégre nem tartozik a legépületesebb dolgok közé, hogy a népszövetség egyik tagja otthon leveti a diplomata frakkotn és a rabszolgahajcsár cgy- általán nem rokonszenves jelmezébe öltözik* Már csak azért se lelkesedhet az angol alsóház Edén javaslatán, hogy ennek a rabszolgatartó hatalomnak uj területet, tehát újabb áldozatokat játszón a kezére. De... S itt jön az, amiről eddig csak felhangon szoktak beszélni, legalább is a hivatalos tényezők. Ez csak a papírforma, mert valójában nem egyedül Abesszíniában dívik a rabszolgakereskedelem, de a közeli Kelet számos olyan pontján is, ahol az angol zászlót lobogtatja büszkén a szél. Egy kairói tudósítás megdöbbentő élethúséggel számol be erről a kérdésről, amelynek részleteit vajmi kevéssé ismeri az európai újságolvasó. Az ut, amely Mekkába vezet... Afrika egyik legfontosabb kikötője most Dsid- da, ahol a hajók százai fordulnak meg és újabban nemcsak kereskedelmi hajók, hanem hadihajók is. Az olasz csapatok egy részét is itt rakják partra. A fehér és szürke páncélosok mellett apróbb kereskedelmi hajók horgonyoznak a kikötőben és mézet, viaszkot és datolyát visznek és posztót, fegyvert és petróleumlámpát hoznak. De innen indulnak el hosszú zarándokújukra a mekkai zarándokok is, akiknek seregeit rakják itt partra a hajók. A zarándokokat a mekkai zarándoklatok rendezői várják a kikötőben. Rendszerint csak itt a kikötőben, a vezetők hangos és színes agitádójának hatása alatt áll össze egy-egy zarándoklat, amelynek tagjai az elindulás pillanatától kezdve ki vannak szolgáltatva a vezetőnek. A hatóságok nagyon jól tudják, hogy a vezetők között nem egy akad, aki gyanús összeköttetéseket tart fenn a rabszolgakereskedőkkel. Dsiddából kilencvenöt kilométeres ut vezet Mekkába, — ez az ut azonban a legszörnyübb sivatagi szakaszon húzódik keresztül. Ha ezen az útszakaszon eléri a számum a zarándokokat, akkor nincs menekülés. A legszörnyübb kinok között halnak meg, mielőtt Mekkát megpillanthatták volna. A számumon kívül azonban más veszedelmek is leselkednek a sivatagban a zarándokokra. Az egyhangú sivatagi táj egyszerre csak megelevenedik, a sárgás dombok mögül, mintha csak a földből nőttek volna ki, marcona lovasok pattannak elő, vad kiáltozásokkal és lövöldözéssel rárohannak a kis csoportra és a zarándokok, még mielőtt az első rémülettől magukhoz tértek volna, már megkötözve feküsznek támadóik lovai előtt. Az első kérdés, ami a zarándokok agyában felötlik: mit vehet el tőle a rejtélyes, sivatagi rabló? Ebben a pillanatban kevesen gondolnak arra, hogy emberi mivoltuk forog kockán és két hét múlva néma árucikké sülyed az ember az egyik rab- szolgapíacon. Kevesen tudják, hogy Transzjordániában számos helyen virít a rabszolgakereskedelem. A hatóságok tudnak róla, de tehetetlenül nézik, mert nem egyszer vezetett súlyos komplikációkra, amikor az angolok erélyes kézzel próbáltak rendet teremteni ebben a kérdésben. A rabszolgasors európai ember számára elképzelhetetlen nélkülözéseket és megaláztatásokat jelent. Csak itt tudják meg a szerencsétlenek, hogy a zarándoklat szépszavu vezetői közönséges ügynökei vagy felhajtói voltak a rabszolgakereskedőknek. A hatóságok szerepe Ez persze csak egy példa. Ezer és ezer formában virít Afrikában az emberkereskedelem. S ha néhány kilométerre egy olyan kikötőtől, amelyben európai hadihajók állomásoznak, ilyen elvetemült módon rabolják el az embereket, könnyű elképzelni, hogy mi történik a titokzatos kontinens belsejében* ahová az európai tekintet még be se tud hatolni. Annyi bizonyos, hogy mázsás jelentések készültek már a rabszolgakereskedelem borzalmairól, de az aktákból még soha nem nőtt ki a megoldás, de még az enyhülés sem azok számára, akik ki vannak szolgáltatva ennek a „trópusi ragálynak". Számos kulturorganizáció jelentéséből tudjuk, hogy nem egy büntetőexpediciót indítottak a hatóságok a rabszolgakereskedők ellen, de ritka véletlen, ha valamelyik akció ezek közül sikerre vezetett. Egyenesen rejtély, hogyan tudják a rabszolgakereskedők áruikat az utolsó pillanatban eltüntetni a piacról. Annyi bizonyos, hogy nem egy esetben sikerül rajtaütni rabszolgavásárokon, de egyetlen egy esetben se sikerült megfogni az áldozatokat. A rabszolgakereskedőknek elsőrangú szervezetük van és a keleti ember ravaszságával van felépítve az egész sötét rendszer, amelyben egyetlen európai hatalom sem képes igazán eligazodni. Hozzávetőleges becslés szerint évenként még ma is körülbelül négyezer rabszolga cserél gazdát az arab rabszolga-tőzsdéken. Asszonyok, gyerekek, férfiak rabláncon A rabszolgakereskedelemmel kapcsolatban európai agyban önkéntelenül felmerül a kérdés: milyen célt szolgál a rabszolga? Hiszen a transz- jordániai piacokon nemcsak asszonyokat és gyerekeket árusítanak, hanem férfiakat is. Természetesen a rabszolgakontingensnek csak kis része kerül ki a szerencsétlenül járt zarándokokból, a legtöbb rabszolgát Abesszínia déli hatáÉrsekújvár a jubileumi ünnepségekre készül Holota városbiró nagyszabású programjának részletei: Szabadtéri előadás, történelmi felvonulás, díszközgyűlés a főtéren, kulturest, kiállítás, jubileumi bélyegek Érsekújvár, julius 12. (Saját tudósítónktól.) Megemlékeztünk arról, hogy Érsekújvár városa egészen grandiózus ünnepségeket rendez augusztus 18-án, abból az alkalomból, hogy 150 éve annak, hogy sikerült 1685. augusztus 19-én kiverni Érsekújvár hires várából a várat évtizedek óta megszállva tartó török seregeket. Annakidején ennek a nagy haditettnek a hírére egész Európában ujjongás vett erőt a népeken, mert ezzel sikerült megtörni a török szultán középeurópai hegemóniáját. Az Érsekújvár városa által egybehívott előkészítő bizottság ülésén dr. Holota János vá- rosbiró elnökölt s megjelent azon a hatóság, a katonai parancsnokság, s valamennyi érsekuj- vári társadalmi egyesület képviselője. Az elnöklő városbiró több mint egy óráig tartó előadásban részletesen ismertette az augusztusi ünnepség egész programját, amely méreteinél fogva nagy meglepetést keltett s általános tetszéssel találkozott. Az ünnepség már szombaton este venné kezdetét, amikor a hires újvári Vártéren, amely most a város főtere, szabadtéri előadás lesz. Ezen az előadáson egy történelmi mü kerül bemutatásra, amely Érsekújvár történetéből íródott, s a város elfoglalásának drámai eseményeit mutatja be. Nagyszámú tömegjelenetek fogják ezt az attrakciót színesíteni, A tervek szerint pénteken vagy szombaton este a Szlovenszkói Magyar Kultur-Egyesület érsekujvári fiókja nagyszabású kulturestét rendez, amelyen a legkiválóbb történettudósok fognak ismeretterjesztő előadásokat tartani. Érsekújvár múltjával kapcsolatban. Az ünnepségek legfontosabb eseményei vasárnap zajlanak le. A reggeli órákban tábori misét tartanak a Főtéren, majd ugyancsak a Főtéren kerül megrendezésre a nagy nyilvánosság előtt Érsekújvár város díszközgyűlése. Ebből az alkalomból külön tribünöket építenek, amelyeken az ünnepség előkelő vendégei kapnak helyet. Az eddigi tervek szerint meghívást kap erre az ünnepségre a csehszlovák kormány, az országos hivatal, a járási hivatal, azonkívül mindazon országok kormányai, amelyek Érsekújvár várának megvívásához emberrel vagy pénzzel hozzájárultak. Elsősorban természetesen a Vatikán, amely annakidején teljes erkölcsi s anyagi súlyával támogatta a pogá- nyok elleni hadjáratot. A díszközgyűlést a városbiró fogja megyitni, majd szlovák és magyar nyelven ünnepi beszédek lesznek. A magyar nyelvit ünnepi beszéd megtartására dr. Noszkay Ödön érsekujvári reálgimnáziu- mí tanárt, a kiváló történettudóst kérték fd, aki ezt már el is vállalta. A díszközgyűlésen alkalmat kapnak az összes kormány-delegátusok, hogy felszólaljanak. Utána a város által emelt Emlékoszlop ünnepélyes leleplezésére kerül a sor. Egyelőre még nem döntötték el, hogy hol fogják felállítani ezt az emlékművet. Vagy a Kálvária előtti téren, ott, ahol a 250 év előtti csata egyik leghevesebb jelenete zajlott le, vagy pedig a Főtéren. Délben diszebéd lesz, amelyen a város vendégül látja az előkelő vendégeket. A világi ünnepségekkel párhuzamosan egészen nagyszabású egyházi ünnepségekre is sor kerül. Ennek összeállítására a város az egyházi hatóságokat kérte fel. A tábori miséken és szentségimádáson kivül a katolikusok számára vasárnap este gyertyás körmenet lesz, amelyben előreláthatólag tízezrekre menő tömegek vonulnak fel, mert ezen a napon egész Délszlovenszkó katolikus társadalma Érsekújvárod fog összegyűlni, hogy ennek az emlékezetes ünnepnek szemtanúja és részese lehessen. A jubileumi ünnepségeken néhány más nagyszabású kulturesemény és egyéb atrakcióra is sor kerül. A város ez alkalomra összegyűjti egy történelmi kiállítás keretében mindazon értékeket, amelyek rendelkezésre fognak állni. Folynak a tárgyalások egy megkapó történelmi felvonulás előkészületeire is, amelyet egy ismert filmtársasággal karöltve készül a város művészi színvonalon megrendezni. Este nagyszabású tűzijátékot rendeznek s -más fényeffektusokra is sor kerül. A város két napon keresztül teljes világítást kapna, azonkívül a nagyvárosokhoz hasonlóan reflektorokkal megvilágítják a város tornyait, a Kálvária keresztjeit, a Szent Háromságot. A régi Vár két történelmi kapuját, a párkányi kaput és a bécsi kaput diadalkapu-sze- rüen újból felállítják s felállítják a várbástya egyik részletét is. Érdekes eseménye lesz a világ filatelistáinak, hogy a csehszlovák posta ebből az alkalomból jubileumi bélyegeket bocsát ki, amelynek rajzán Érsekújvár öt bástyás várának képe kerül elhelyezésre. Nagyon valószínű, hogy a jubileumi ünnepségekre a pozsonyi rádió is bekapcsolódik s közvetíteni fogják az ünnepség egyes részleteit. Az előkészületek irányítására különböző bizottságokat alakítottak, mig a főbizottság élére, az ünnepség főrendezőjének Saslcó Gyula városi titkárt, helyettesévé pedig Berecz Kálmánt választották meg. — Az ankéton kisebb vita volt, amelynek során Holec káplán, P. Grácián szt. ferencrendi házfőnök, Michnay Gusztáv igazgató, Bláha Károly helyettes városbiró és! Kadlec József nyug. városi főfelügyelő szólalt fel. J rán és Guinea partjain fogdossák össze. Az asszonyokat és gyermekeket rendszerint a falvakból rabolják el, irtózatosan megkinoz- zák és alacsony szenvedélyek kielégítésére használják fel őket. Erre rendszerint „nevelik" a még egészen fiatal nőket és gyermekeket, mert „speciális tudománnyal" rendelkező rabszolgáknak magasabb az áruk. A férfiakat pedig nehéz munkára fogják és úgyszólván még enni se adnak nekik. Az olcsó munkaerő még ott, ahol a megfizetett munkás se kerül úgyszólván pénzbe, csábítja a vállalkozókat. Nem egy európai vállalkozó is dolgoztat munkásokkal, akiket rabszolgakereskedőktől szerzett. A legtöbb ilyen munkást is úgy fogják el az erdőben vagy sivatagban, 'mint valami vadat. Az igy összefogdosott páriákat összekötözve, fegyveres rabszolgahajcsárok kíséretében szállítják azokra a piacokra, ahol a munkarabszolgaság lehetővé teszi az értékesítésüket. Ezért is jelent irtózatos veszedelmet a civilizáció szempontjából Abesszínia, ahová becsempészik a környező országok rabszolgáit is és azt, amit legálisan kell lebonyolítani az üzletből, lebonyolítják Abesszíniában, ahol szabad. Ezek a szerencsétlenek persze megismerkednek a legszörnyübb nélkülözésekkel, a kényszerem •’ ’ kínjaival, az éhezés gyötrelmeivel és a hoz így égető lázával... És ahol a lekér ember az ur Persze, vannak vidékek Afrikában, ahol fehér ember az ur, de ahol mégis éppen olyan állapotok vannak, mint azokban az országrészekben, amelyekben buján virágzik a rabszolgakereskedelem. Nem is kell rabszolgasorba jutnia a négernek ahhoz, hogy a rabszolgaság borzalmaival megismerkedjen. Elég, ha például „szabad polgára" Szudán egyik részének, ahol a kormányzó olyan munkatervet dolgozott ki, amely szerint minden épkézláb férfi tizenöttől hatvan esztendős koráig munkára kényszeríthető. A legsúlyosabb munka elvégzésére kényszerítik az embereket és a munkabér nevetségesen alacsony. Afrika egyik legnehezebb terepén épülő vasúti munkánál ezek a kényszermunkások napi másfél frank bért kaptak, — a pénznek vásárló- értékét pedig a kereskedők szabják meg. A fehér kantinosok, akik értik a módját, hogy ezekből a másfélfrankos napi jövedelmekből súlyos milliókat csináljanak maguknak, A hátsóindiai francia gyarmaton pedig egyenesen törvény gondoskodik a benszrilöttek számára a kényszermunkáról. Általában egészen külön fejezetet érdemel a rabszolgaság mai történetében az, ami Indiában történik. Azokban az országrészekben, amelyek fölött angol zászló lobog, rendes napi jelenség a rabszolgakereskedelem, amelynek vallási gyökerei vannak és az angolok ezért tűrik. A rabszolgakereskedelem megszüntetése persze ellentétben áll azoknak a hatalmasságoknak érdekeivel, akikkel maga Anglia se huzna szívesen újat, mert esetleg, saját hatalmi pozícióját veszélyeztetné. Ez tehát a helyzet a rabszolgaság szempontjából. Látjuk, nem egyedül Abesszínia. Llgyan- akkor, amikor Európában az egyenlőség, testvériség és szabadság jelszavainak fényében sütkérezik a felvilágosult emberiség, kicsit odébb, a homályban a múlt kisértetei nyüzsögnek. S különös, hogy ezeket a kísérteteket mindig csak akkor vesszük észre, valahányszor egy európai nagyhatalom ütközik beléjük. Aztán megint hallgatunk felőlük és úgy teszünk, mintha a kérdés megoldódott volna. Most, hogy Olaszország összeakaszkodott Abesszíniával, van rabszolgakérdés, — majd ha ez a dolog elsimul, megint nem lesz szó Afrika páriáiról. — A canterburi • érsek szószegéssel vádolja a világot. Londonból jelentik : A canterburi érsek Cranbookban mondott beszédében kijelentette, hogy a háborús veszedelem, mely sötét viharfelhőként fenyegeti Európát, főként a nemzetek szószegésének tulajdonítható. A földkerekségnek majdnem minden nemzete leszerelési és békeegyezményeket irt alá és szerződésileg kötelezte magát, hogy soha többé nem fogja a háborút. nemzeti politikája eszközének tekinteni, azonban egyetlen nemzet sem tartja be ezeket az eWeket. Ez az igazi oka Európa bajainak.
