Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-14 / 136. (3688.) szám

i i>Í9 junuis lé, péntek. . KöZCÍAZDA L<ÁfíP Tizenkilenc millió korona értékű szlovenszkói fa exportálható az idén Magyarországra Az u] magyar-csehszlovák gazdasági egyezmény aagyielentáségfi részletei Prága, junius 13. Az uj magyar-csehszlovák gazdasági egyezmény részletei most váltak isme­retessé. A 80 milliós keretben kötött kompenzá­ciós egyezmény értelmében Csehszlovákia ez év végéig összesen 55 millió korona értékű árut szállíthat Magyarországra, amig Magyarország­ról ezzel szemben 80 millió korona értékű árut importál. A 25 millió koronás különbözet egy­részt a fürdőegyezmény anyagi fedezetét bizto­sítja, másrészt abból származik, hogy Magyar- ország régi tartozásait további áruszállítással tör­leszti. Szlovenszkó és Kárpátalja számára az uj szer' ződés ama pontja bír legnagyobb jelentőség­gel, amely mintegy 19 millió korona értékű fa magyarországi kivitelét teszi lehetővé. Szlo­venszkói és kárpátaljai fa kivitele ellenében Csehszlovákia 23.000 sertést, 250 vágón sza­lonnát és ezenkívül kisebbmennyiségü lovat, juhot, baromfit, továbbá vajat importál Ma­gyarországról. A fakivitel lehetőségeit a szlovenszkói érdekel­tek kielégitőnek találják, amennyiben ez év végéig mintegy 9 millió korona értékű puhagömbfa és 6,200.000 korona értékű vá- gottfa exportálható Magyarországra, Különösen a vágottfa kiviteli hányada nevezhető kielégitőnek, mert amig a tavalyi év egész fo­lyamán mindössze 4,890.000 korona értékű áru ment Szlovenszkóról és Kárpátaljáról Magyar- országra, addig ebben az esztendőben, tehát hat és fél hónap alatt, 6.2 millió korona értékben lehet vágottfát kivinni Magyarországra. Elvben ezen kívül még mintegy 2000 vágón tűzifa szállítható Keletszloven- szkóról és Kárpátaljáról Magyarországra. Ennek a mennyiségnek a kivitele azonban attól függ, hogy a yasutügyi minisztérium a tűzifa szállítási tarifájának 40 százalékos mérsékléséről szőlő rendeletének érvényét ez év végéig meg- hosszabbitja-e vagy sem, de függ attól is, hogy a tűzifának lesz-e keletje a magyar piacon. Hogy a szlovenszkói és kárpátaljai fa kivitele nem jelentéktelen tétele az uj magyar-csehszlo­vák kereskedelmi egyezménynek, az kitűnik ab­ból is, hogy az iparcikkek exportja csak 21.5 millió koronás keretet kapott s a szén-, valamint a kokszkivitel kerete mindössze 14.25 millió ko­ronát tesz ki. Németország megszorítja a csehszlovákiai fa bevitelét Prága, junius 13. A német-csehszlovák ke­reskedelmi forgalom szabályozása és a két állam fizetési mérlege egyensúlyának helyreállítása cél­jából, amint jelentettük, kereskedelmi tárgyalá­sok indulnak meg. A német kormány kiküldöttei már megérkeztek Prágába és valószínűleg hol­nap megkezdődnek a tanácskozások. A német- csehszlovák fizetési mérleg Csehszlovákia szá­mára mintegy 35 millió márkával aktív s ez az aktívum állandósult, amennyiben nem sikerült a német áruk behozatalát fokozni, A mérleg egyensúlyának helyreállítása érde­kében német részről a csehszlovákiai cikkek bevitelének korlátozását tervezik s elsősorban csökkenteni szándékoznak a faimportot, A Né­metországba irányuló fakivitelt olyképpen korlátozzák, hogy a már kiadott behozatali engedélyek érvényét a jövőben nem hosszab­bítják meg s uj behozatali engedélyeket csa­pán redukált mennyiségben adnak ki. A fabevitelt Németország mindaddig korlátoz­za, amig kiküszöböli vagy legalább is erősen mérsékli a fizetési mérleg aránytalanságát. Negyvennégy százalékos vaiutafelár sújtja Csehszlovákia Romániába irányuló kivitelét Osztrák, magyar, leagyel és német áru bevitelénél nem kell felárat fizetni Prága, junius 13. Románia uj külkereskedel­mi rendszere tegnap lépett életbe. A CTK bu­karesti jelentése szerint a román—csehszlovák kereskedelmi forgalom az uj rendszer követ­keztében olyképen változott meg, hogy a csehszlovákiai áruk román importőrjei tartozásuk kiegyenlítése során 44 százalékos valutafelárat kötelesek fizetni, vagyis a Tornán jegyibank a csehszlovák koro­nát annak tényleges árfolyamánál 44 százalék­kal magasabb árfolyamon utalja ki. A csehszlovákiai exportőrök az uj román külkereskedelmi rendszer következtében Ausztriával, Magyarországgal, Lengyelor­szággal és esetleg Németországgal szemben hátrányos helyzetbe kerülnek, amennyiben a fölsorolt államokból származó importcikkek számláinak kiegyenlité&ét szol­gáló valuták után a román jegybank nem szá­mit felárat. Valószínű, hogy a 44%-os felár rendszere nem marad sokáig érvényben s a ro­mán-csehszlovák kereskedelmi szerződés legkö­zelebbi negyedévi revíziója során a csehszlovák korona valutafelárát előreláthatóan 20—22 szá­zalékban állapítják meg. Román félhivatalos nézet szerint az uj rend­szer szilárd kalkulációs alapot jelent úgy a csehszlovákiai exportőr, mint a romániai im­portőr számára s a gyakorlat mutatja majd meg, hogy a valutafelár és a romániai export- jutalom rendszere oly mértékben élénkiti-e meg Románia Csehszlovákiába irányuló kivi­telét, hogy a román export révén szerzett cseh­szlovák fizetési eszközök elegendők lesznek-e Románia állami és magánimportjából, valamint a fürdőforgalomból eredő fizetési kötelezettsé­geinek fedezésére. (A válság éveiben 34 milliárddal csökkent a gazdák bevétele.) Egy prágai lap adatai szerint Csehszlovákia mezőgazdasága a válság évei­ben, 1926-tól 1934 végéig, mintegy 34 milliárd koronával kisebb összeget bevételezett, mint a normális esztendőkben. A bevétel visszaesése következtében a gazdák eladósodtak és csök­kent a vásárlóerejük, ami közvetve a munka­nélküliség fokozódását idézte elő. A háború előtti viszonyokhoz a rányitva igen tekintélyes az a diszparitás, ami a termelési költségek és a mezőgazdasági cikkek eladási ára között mu­tatkozik. A helyzet a gabonamonopólium kö­vetkeztében javult, de a rossz termés nem tette lehetővé, hogy a gazdák bevételi összege lé­nyegesen nagyobbodjék. Az állatár és az állati termékek ára az elmúlt esztendőiben tovább ha­nyatlott. A helyzet javulása csak abban az esetben remélhető, ha az illetékes tényezők ki- küeröböbk % termelési költségek és ag eladási árak közötti diszparitást. A cikkiró úgy véli. hogy a sertés árának emelkedése nem nevez­hető kielégitőnek, mert a mai ár még mindig alatta marad az előző évek átlagos árának s ilyen körülmények között nem szabad a kül­földi sertések behozatalát elősegíteni, mert a behozatal kárára van a belföldi tenyésztésnek. (Gahonamonopólium Kanadában.) Ottawá­ból jelentik; A képviselőháziban fontos tör­vényjavaslatot nyújtottak be, amely kanadai gabonahivatal felállítását javasolja. A hivatal­nak a javaslat értelmében három tagja lesz, azonkívül szakértőkből tanácsadótestületet szerveznek a hivatal mellé. A gabonaügyi hivatal monopóliumszerű jogot kajp a belföldi és külföldi gabonakereskedelem ellenőrzésé­re. Mind a négy nagy nyugati gabonatermelő tartomány az uj hivatal Ellenőrzése alá fog tartozni: ló közepes termésre van kilátás Csallóközben Dunaszerdahely, junius 13. (Saját tudósítónk­tól.) Csallóköz különböző vidékeiről érkezett je­lentések szerint az időjárás általában kedvező volt a vetések, fejlődésére. A legtöbb helyen ki­elégítő csapadékot kaptak a vetések, s így a fagy-okozta károk szemmelláthatólag csökkentek. A csapadék elősegítette azoknak a veteuiémyek- nefc a fejlődését is, amelyekkel a fagy miatt ki­szántott területeket vetették -be. A kalászosok, különösen pedig a búza és a rozs szemképződésé- re az esőzés és a melegebb időjárás általában kedvező volt, s a minősítő becslések alapján jó közepes termésre van kilátás. A ka.páSTDövények, amelyek már nagyon simy- lették a száraz időjárást, a legutóbbi esőzésekre erősem fejlődtek' és ugyancsak sokat használt a megváltozott időjárás a kerti vetemémyeknek is, különösen pedig azoknak, amelyeket a fagykárok miatt újból kellett vetni. Csallóköz elenyészően kevés helyén okozott csak a legutóbbi jégverés és vihar jelentősebb károkat. A gyümölcstermés azonban a május eleji csaknem az ország egész részén pusztító fagy, továbbá ’a legutóbbi jégverés miatt, igen gyengének mutatkozik. A szőlők fejlődésére az időjárás mindenütt ked­vező volt, de neon tudta azt a nagy kárt csök­kenteni, amelyet a fagy okozott, úgy, ihogy a sző­lőborain messze alul fog maradni a tavalyinak. (Kártérítést kaptak a csehországi tejkereske­dők.) A csehországi tejalap kezelői 671.850 ko­rona összegű kártérítést folyósítottak ama tej­kereskedők számára, akik a tejkereskedelem szabályozásáról szóló törvény következtében egzisztenciájukban kárt szenvedtek. (Lanyha a font — szilárd a márka.) A mai prágai devizapiacon London 0.50, Alexandria 0.50, Liszabon 0.50, Stokholm 1, Kopenhága 1, Oslo 1, Brüsszel 0.50, Montreal 0.02, Newyork 0.025 és Páris 0.125 koronával gyöngült. Berlin 0.50 és Buenos Aires 1 koronával megszilárdult. (Érdekes tőzsdeszünet Buenos Airesben.) Buenos Airesből jelenti a Reuter ügynökség: A Bolívia és Paraguay között kötött békére való tekintettel a buenos-airesi tőzsde ma ün­nepi szünetet tartott. (Megjavultak a cukorrépa terméskilátásai.) A csehszlovákiai cukoripar kísérleti intézeté­nek jelentése sízerint a cukorrépa terméskilá­tásai megjavultak; A cukorgyárak 9 (tavaly 11) százalékban igen jó, 65 (54) százalékban jó és 26 (33) százalékban kielégítő termést vár­nak. Rossz terméskilátásról egyetlen cukor­gyár Beán tesz jelentést, noha a tavalyi év azo­nos szakában 2 százalékban rossz termést vár­tak. A cukorrépa terméskilátásai főképen Szlo- venszkón javultak erőteljesebben. (Magyarországon a búza terméskilátása 40 ezer, a rozsé 108 ezer métermázsával javult.) Budapest­ről jelentik: A földművelési minisztérium jiuoius 5-i minősítő termésbecslése megállapítja, hogy a terméskilátás két hét alatt jelentősen javult. A búzatermés mennyiségét 20.3 millió q-ra teszi a jelentés, ami az előző 'becslés adataihoz viszo­nyítva 40 ezer q-s többletet jelent. A várható rozs termést 6,956.000 q-ra becsüli a földművelési minisztérium. Ez a mennyiség 108.000 métermá­zsával haladja meg a két hét előtti becslésben közölt mennyiséget. (A Vacuum Oil Company közgyűlése.) A Vacuum Oil Company rt. ma tartotta idei rendes közgyű­lését. A közgyűlés elhatározta, hogy a vállalat 1934. évi nyereségéből 8 százalékos, azaz kettő­száz koronás osztalékot folyósít a részvényesek számára. Az igazgatóság lemondott tagjait újból megválasztotta a közgyűlés. (Polomka község vízvezetéki munkálatai.) Polomka község elöljárósága a községi vízveze­téki munkálatok végzésével a késmárki Niklas A.-céget bízta meg. A Niklas-cég Polomka víz­vezetéki munkálatait 653.951.17 koronás költ­ségvetéssel végzi. A pályázaton nyolc cég vett részt, ezek közül a Niklas-cég ajánlata a leg­olcsóbb. (Magyar—osztrák kereskedelmi tárgyalás kez­dődik.) Béc&ből jelentik: A napokban osztrák ke­reskedelmi küldöttség utazik Budapestre, hogy a fennálló szerződés értelmében tárgyaljon a két ország részéről felállítandó beviteli kulcsról. Azon­kívül idegenforgalani problémáról lesz szó. (Amerika kereskedelme az aranyalapra való visszatérést követeli.) Parisban junius 21-én kezdődik a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kongresszusa, amelyet minden két évben más-más városban rendez nők. Az egyes országok nemzeti szakosztálya nagy előkészületeket tesz és a.z elő­terjesztett javaslatok nem ritkán az egész világ gazdasági életében érvényre jutnak. Ezért kü­lönösen érdekes a Nemzetközi Kereskedelmi Ka­mara amerikai Szakosztályának állásfoglalása, mert mint Washingtonból jelentik, a nemzetközi kongresszus elé határozati javaslatot terjesztenek, amely a pénzértékek megrögzítését követeli az általános aranystandard alapján. Ennek előfel­tételeit az államközi adósságok csökkentésében, a többi nemzetközi adósságok lekerekitésében, az áru- és tőkecserének nagyobb szabadságában és a költségvetések egyeneulybaihozásában jelöli meg az amerikai javadat, Mit kapunk a valutákért9 Prága, junius 13. Kő 100 pengőért ....... 463.50 100 schillingért 463.50 100 zlotyért ....... 449.50 100 lejért ........ 14.60 100 márkáért . ........................ 813.— 10 0 dinárért ............................. 52.925 10 0 svájci frankért... 778,50 10 0 francia frankért... 157.20 10 0 belga frankért ..... 411.— 100 líráért ........ 197.40 100 holland forintért . . „ . 1621.— 1 amerikai dollárért .... 23.70 1 angol fontért ...... 118.— Mit fizetünk a valutákért? Prága, junius 13. Kő 100 pengőért ....... 466.50 100 schillingért ...... 466.50 100 zlotyért ....... 452.50 100 lejért .................................. 14.90 10 0 márkáért....................... » 817.— 10 0 dinárért ............................. 53.325 10 0 svájci frankért ..... 781.50 100 francia frankért . . . 3 * 157.80 100 belga frankért ..... 413.— 100 Uráért .................................. 198.60 10 0 holland forintért .... 1627.— 1 amerikai dollárért .... 23.90 1 angol fontért . ... ■ . 119.— A mflifü termesztése A ciitromszagu méhfüt (Melissa officinalis), már a régiek által orvosi — officinalis — növénynek tekintették. Ha gyógyászati jelen­tősége nőm is nagy, kellemes illatánál fogva az illatszerek gyártásánál igen jelentékeny szerepe van. Szárított leveleit Fólia melissae O'ltrate név alatt árusítják a patikában. Apró, fehér virágait a méhek is nagyon szeretik, mert mézet tartalmaznak. A méhfü évelő növény. 4—5 évig meg­maradhat helyén és kedveli a szárazabb, napos helyet. A talajban nem válogat, de az ősi felültrágyázást igen meghálálja. Magvetésnél magvát 24 óráig langyos viz- ben áztatjuk s utána ágyasba vetjük, öntöz­zük, esetleg gyékénnyel vagy szalmával le is takarjuk. Ha a palánták 4—5 cm-nyire megnőttek, kiültetjük jól felásott, vagy mé­lyen szántott állandó helyére 86—40 cm sor- és növénytávolságra. Ápolása a nyári kapálásból ál1. Amikor virágait kezdi fejleszteni, levágjuk a föld- szinéhez közel s azután hűvös, árnyékos he­lyen leszedjük leveleit, amelyek közé me­hetnek vékonyabb gyenge hajtásai is s azután árnyékos helyen szárogatjuk. Napfény eközben ne érje, mert könnyen megfekete­dik s ekkor illatából és értékéből sokat vé­szit. Esős időben, vagy harmattal sem szabad szedni. A méhfü töve azután ismét sarjadni kezd és három-négy hét múlva újból aratható, sőt még harmadik aratást is nevel, minélfogva hozama magyarholdankint 6—8 métermázsá­ra is emelkedik. Tekintve, hogy ára jó, tehát termesztése nagyon kifizetődik, ha van rá vevő. Nagyon fontos a méhfü hozamánál a válo­gatása. A hibás leveleket és vastagabb szá­rakat ugyanis külön kell szárogatnunk, mert ez másodrendű áru s igy olcsóbb is; de vi­szont az elsőrendű annál értékesebb. Cél­szerű továbbá minél korábban aratni, illető­leg vágni, miivel az idősebbet könnyen meg­lepi a ragya s ez csupán másodrendű, vagy harmad rendű árut szolgáltat. 1 —r —f. (A Francia Bank megszüntette az aranylom- bardot.) Parisból jelentik: Tanmerv, a Francia Bank kormányzója Regnicr pénzügyminiszternél folytatott hosszabb megbeszélése után kijelen­tette, íhogv a Francia Bank egy ideig ‘beszünteti az aranyra előlegezett kölcsönök nyújtását. Ez az intézkedés is — mondotta, Tannery — az üzér­kedés ellen irányul, amely különben már csök­kenőben van. („Gazdasági irredentizmus4*1 Észake&ehország­ban?) A „Venkov“ állítása szerint, néhány prá gai gyáriparos fölhívta az illetékes testületek és a hatóságok figyelmét arra, hogy Északcseh- orezág egyes vidékein a vevők következetesen visszautasítják azokat a cikkeket, melyek Prá­gából, vagy Középcsehországból származnak. A helyzet az utóbbi időben rosszabbodott és fö- képen Reichenberg, Gablouz, valamint, Aussig vidéke zárkózik el a cseh áru elöl. Régi é? Északcseihországban jól bevezetett prágai cé, gek ügynökeit visszautasítják. „Nyilvánvaló, hogy gazdasági irrendentizrmusról van szó“ —- áöitía a i.Veokov^

Next

/
Oldalképek
Tartalom