Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-14 / 62. (3614.) szám

m 4 ^M:<xAI-MAGtAR*KÍRLA^ 1935 márdua 14, crttiJrttJE Déva, március 13. A magyar párt hu- nyadmegyei szervezete Déván dr. Schuller elnöklésével értekezletet tartott, amely az erdélyi magyarságnak különösen iskola- ügyi sérelmeivel foglalkozott és amelyen elsősorban az elérni iskolai oktatás terén észlelt sérelmeket tárgyalták. Dr, Schuller indítványára az értekezlet egyhangúlag el­fogadta azt a határozati javaslatot, hogy az erdélyi magyarság iskolaügyi sérelmeit a népszövetség elé terjesztik A rendőriönök vezetésével rabolták ki a rendőrtisztviselők egy argentínai kávéház közönségét Kisebbségi intézet szervezését sürgeti a magyarországi nemzeti diákszövetség Budapest, március 13. A Magyar Nemzeti Diákszövetség tegnap este a kisebbségi problé­mákról ankétet rendezett s annak eredményekép­pen memorandummal fordul a budapesti Tudo­mányegyetem tanácsához. A memorandumban a diákszövetség magyar kisebbségi intézet megszer­vezését kéri a jogtudományi kar keretében. A ki­sebbségi intézet feladata volna összegyűjteni és tudományosan feldolgozni az utódállamok terü­letén érvényes kisebbségi jogot, különös figye­lemmel ezen államok magyarságának politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi helyzetére, nemkülönben nyilvántartani az utódállamok ma­gyarságának vallásfelekezeti viszonyait is. Albizottsághoz utalták az önkormányzati növelőt Prága, március 13. A képviselőház költségvetési bizottsága tegnap este a plenáris ülés után Beéák előadó javaslatára elhatározta, hogy az önkor­mányzati testületek gazdálkodásáról szóló novel­lát albizottságnak adja ki, amely a még vitás kér­déseket tisztázni fogja. A „Szent Jobb-per“ a debreceni tábla előtt Debrecen, március 13. A debreceni tábla Visky-tanácsa tegnap délelőtt kezdte meg Szabó István volt miskolci, ezidőszerint bu­dapesti református lelkész Szent Jobb-peré­nek fellebbviteli tárgyalását. Az ügy előzményei 1933-ba nyúlnak vissza, amikor a budapesti törvényszék Tö- reky-tanácsa Nagy Lajos torzsai lelkészt el­itélte a Szent Jobb „imádásával" kapcsola­tosan irt cikkéért. Szabó István a Kálvinista Szemle 1933 áprilisi számában ,,A Szent Jobb kalandos története" címen foglalkozott az ítélettel. Szembeszállt Töreky tanácselnök megálla­pításaival és történelmi adatokat sorakozta­tott fel annak bizonyitására, hogy ,,a Szent Jobb nem az első királytól származó hiteles ereklye, hanem a magyar történelem során többizben eltűnt és felbukkant hamisít­vány." Felekezet elleni izgatás és sajtóvét­ség címén indult meg az eljárás Szabó Ist­ván ellen. A debreceni törvényszék Tóth Kálmán-tanácsa 1934. évi január hó 28-án egyhónapi fogházra ítélte a vádlottat, a büntetés végrehajtását azonban háromévi időtartamra felfüggesztette. Időközben a kúria Nagy Lajost jogerősen felmentette. A tábla ma hirdette ki ítéletét. Eszerint az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, azzal az eltéréssel, hogy nem két-, hanem három- rendbeli felekezet elleni izgatás vétségét állapította meg. Az ítélet indokolása szerint a Szent Jobb nemcsak egyházi, hanem nem­zeti ereklye is, amely az ezeréves Magyar- ország szimbóluma s aki ezt lekicsinyli, az a magyar nemzeti gondolatnak árt. — Ötszázéves a Riksdag. A svéd parlament, a Kiksdag az idén ünnepli alapításának 500. évfor­dulóját. A hagyomány szelént a Ráksd&got elő­ször Engelbrefct, a dánok ellen harcoló svéd láza­dó vezér hívta össze 1435-ben. A jelenlegi ülésszak végén nagy ünnepségeket fognak tartani Svéd­országban s kiadják a parlament történetét is, amelyen a legkiválóbb svéd történetírók dolgoz­nak. — A hazugok klubja. A .,Hazugok klubja" Csi- kágóban működik. Célja: a nagyszabású, művé­szi hazugság ápolása. Minden évben aranyérem­mel jutalmazza a legjobb hazugságot. Egyik ilyen díjnyertes hazugság a következő: „Obippewa Fals környékén olyan nagy volt a szárazság, hogy a tehenek poralaku tejet adtak." — Középifckezéssel enyhítik a munka­nélküliséget Nyitrán. Munkatársunk jelenti: A városi tanács .ülésén bejelentés .történt, amely szerint a dohánybeváltó hivatal építé­sét még e hónapiban megkezdik. Egyelőre a négyemeletes főraktárt és az irodahelyisége­ket építik fel 1,400.000 korona költséggel, majd később sor kerül két másik raktár felépítésére is. A munkát a pozsonyi Szlo- vák-cseih építési r. t. végzi. Ugyancsak tavaszr szál fognak hozzá több nagyszabású kézimun­ka elvégzéséhez, valamint a városi szükség- mumkák is sorra kerülnek, melyeknek fede­zésére a kormány újabb 90.000 korona segélyt folyósított. A városi tanácshoz megérkezett a pozsonyi városi takrékpénztár, értesítése, amely szerint a polgári iskola felépítéséhez szükséges másfél millió korona kölcsönt meg­szavazták. — Az iskolaügyi minisztérium 1.200.000 koronával, a népjóléti minisztérium 300.000 koronával járul hozzá a költségekhez, jgy tehát ez az építkezés is rövidesen meg­kezdhető. A napokban már ki is Írják a pá­lyázatot a régóta igényelt iskolaépület épít­kezésére. Buenos Aires, március 13. Hétfőre virradó éjszaka az argentinjai Tüzföld fővárosában, Usuajajban hihetetlen rablótámadás történt. Éjfél tájban a rendőrfőnök vezetésével három rendőr- tisztviselő hatolt be az egyik kávéházba. A berúgott emberek revolvert tartottak kezükben és igy kényszeritették a jelenlevő busz vendéget, hogy pénzüket és minden Prága, március 13. A „Vojenské Rozhledy" című katonai szaklapban Feistmantl vezérkari al­ezredes és Smid repülőőrnagy érdekes cikkben foglalkozik a légiháboru lehetőségével. A cikk szerint a repülőtámadások elhárítása oly széleskörű és költséges előkészületeket kivan, hogy azok nem képesek követni a repülőtechnika fejlő­dését. Legjobban látható minálunk, milyen kevéssel csökkent az állam sebezhetősége ahhoz képest, hogy mennyi idő telt el megalapítása óta. Az ipar még mindig ugyanazokon a helyeken van központosítva, s a nyugatról keletre haladó, használható vasútvonalak alig szaporodtak. Az őstermelés területi helyzete (pl. bányák) meg­változhatatlan. Más országokban tekintélyesebb a haladás, de ezekben sincs ez arányban a tá­madási eszközök gyors fejlődésével. Tisztában kell lennünk a dolog lényegét képező ténnyel, hogy az elhárító módszerek sohasem kerülhetlek fölénybe a repülőtechnikával szemben, mert a kezdeményezés, a meglépés lehetősége, a ke­resztülvitel gyorsasága és az összpontosítás lehetősége mindig a támadó oldalán lesz. A légi bombázás hatékonysága tekintetében a következőképpen fejlődött az állapot a hábo­rú óta: A háborúban a bombavetö repülőgépek maximális sebessége 150 kilométer volt óránkint, ma a könnyű gépek több mint 300, a nehéz gé­pek 250 kilométer óránkénti sebességgel halad­nak. A repülőgépek legjobb védelme a sebes­ségük. A navigációs eszközök és a kiképzés any- nyira fejlődtek, hogy a bombavető repülőgépek kedvezőtlen időjárásban is hosszabb repülésre vállalkozhatnak. Köd, erős eső, viharszél min­denesetre még ma is teljes mértékben akadályoz­za a repülést. A meteorológiai kimutatás szerint Középeurópában a nappalok nyolcvan százaléka é| az éjszakák ötven százaléka alkalmas a légi bombázásra. A bombavető repülőgépek teherbiróképessé- ge is lényegesen nagyobb, mint volt a világhá­borúban. A mai gépek átlag 500—800 kilogra­mmot, a nehéz gépek 1500—2000 kilogramot ké­pesek szállítani, mig háborúban a könnyű repü­lőgépek nagyrésze 300—400 kilogram, a nehéz gépek nagyrésze 1000 kilogram és néhány egész kivételes gép 2000 kilogram súlyú bomba szállí­tására képes. A támadásoknál az egyes nagyvárosoknak nem egész területét veszik célba, A légiháboru célja az, hogy a katonai és a gazdasági forrásokat semmisítse meg. A támadások bizonyos objektumok .ellen fognak irányulni, amelyeknek kiterjedése pontos arány­ban áll a támadó erőkkel. Ha Prágát vesszük például, úgy Nagyprága egész kiterjedése körül- V belül száz négyzetkilométer, de értéküket kiadjáík. A rendőrtisztviselök körülbelül 7000 pezót — 40.000 csehszlovák koronát — szedtek össze, majd eltávozlak. A megtámadott vendégek nagyrészt állami hivatalnokok és az itteni óriási fegyház tisztviselői voltak. A helyiség­ben tartózkodott a városi béke'biró is, akit a rablók — minit mondották, „magas rangja iránti tiszteletből" — békében hagytak. a legfontosabb gyárak, a nagy pályaudvarok és a legfontosabb keresztezési pontok (pél­dául a Vencel-tér) összesen tíz négyzetkilo­méter kiterjedésüek. Elegendő, ha e tíz négy­zetkilométerre irányul a támadás, amely az összes fontos gyárakat megsemmisítheti, vagy súlyosan megrongálhatja és az egész forgal­mat veszélyeztetheti. Még takarékosabb megoldás, ha egyszerűen a villamosmüveket pusztítják el, miáltal meg­szűnik a gyárak működése, amelyek a villa­mosközpontból szerzik a hajtóerőt De még akkor is, ha a támadás nem jár súlyos anyagi eredménnyel, maga a riadó és az izga­lom lényegesen csökkenti a termelést. A világ­háborúban csupán a riadó következtében hu­szonöt-harminc százalékkal csökkent a termelés. A tiz négyzetkilométer elpusztításához ele­gendő • száz tonna yperit, vagyis kétszáz tonna bom­ba, ami száz olyan repülőgépnek felel meg, amelyek egyenként két tonna bombát képesek szállítani. Ha a repülőtámadást két szakaszban hajtják végre, úgy elegendő ötven repülőgép is. Ez a számítás mindenesetre csak elméleti és nem szá­mítja ki pontosan a veszteségeket, amelyek je­lentősek lehetnek. Mindebből kiderül, hogy a legfontosabb központok semlegesítéséhez, vagy megsemmisítéséhez sem kellenek nagyszámú re­pülőseregek, hanem a mai helyzetben rendelke­zésre álló eszközök is elegendők ahhoz, hogy döntő befolyást gyakoroljanak a háború veze­tésére. Tizenkétévi fegyházra ítélték a mecenzéfi testvérgyilkost Kassa, március 13. (Kassai szerkesztőségünk telefon jelentése.) A kassai esküdtbiróság ma tár­gyalta Jabloinovszky Jakab mecenzéfi munkás testvérgyilkossági btinperét. A vádiirat szerint Jahkmovszky Jakab múlt év december 2-án a mecenzéfi szegényház udvarán favágó fejszé­vel fejbevágta bátyját, Jánost, aki nemsokára meg Is halt. A két testvér a községi szegényházban lakott. Jakab állandóan irigykedett bátyjára, hogy ez mint rokkant a községtől segélyt kap, ő pedig nem. Emiatt állandó volt a. testvérek között a veszekedés. Talán éippeu e veszekedések miatt, a szegényházból is kilakoltatták őket. Jakab azt gondolta, hogy a kilakoltatást bátyja, János idézte elő, ezért a végzetes napon szemrehányá­sokkal illette, amint az udvaron mindaketten fát vágtak. A veszekedést véres tragédia követte. A ma megtartott tárgyaláson a tanúik igazolták a vádbeli cselekményt és azt is, hogy Jakab több­ször mondotta, hogy testvérét kénytelen lesz megölni. Az egyhangú marasztaló verdikt után az esküdtbirósági tanács tizenkét esztendei fegyházbüntetést mért ká a testvérgyilkos Jablooovszky Jakabra. A Prágai MÁK tisztújító közgyűlése Prága, március 13. A prágai Magyat Akadémikusok Köre e napokban tartotta tisztújító közgyűlését a tagok hatalmas ér-, deklődése mellett. A közgyűlésből, amelyen, a prágai magyar főiskolás ifjúság világné­zeti különbség nélkül, egyetemesen részt- vett, egyrészt a modern magyar kultúra, másrészt a gyakorlati érdekvédelem gondo­lata került ki győztesen. Abkarovics József elnök megnyitó sza­vaiban üdvözölte a megjelenteket és a köz­gyűlést határozatképesnek nyilvánította. Ónody Zoltán gondosan elkészített titkári beszámolójában az egyesület adminisztrá­cióját ismertette, melyet a közgyűlés meg­elégedéssel vett tudomásul. Sípos István kulturreferensi beszámolójából a M. A. K. kultúrpolitikájának céltudatos előrelátását ismerhettük meg. A múlt évben megtartott előadások ugyan a legváltozatosabb téma­körből vették tárgyukat, de sohasem tévesz­tették el szem előtt igazi hivatásukat: az egyetemes magyar és európai kultúra átértékelt öntudatositását, az uj magyar kultúra alapos megismerését és a magyar főiskolások előkészítését a szlovenszkói gyakorlati kulturmunka számára. Fogl Jenő könyvtári beszámolójában a MAK-könyvtár hiányairól és annak jelen­legi állapotáról beszélt. Barna Tibor pénz­táros örömmel jelentette, hogy az egyesület anyagi helyzete kiegyensúlyozott, sőt az évet aktívummal tudja zárni. A közgyűlés megnyugvással vette tudomásul a bejelen­tést és a pénztárosoknak jegyzőkönyvi kö­szönetét szavazott. A beszámolókat hosszú vita követte, melyben Abkarovics József, Estók Gyula, Ragályi Nándor, Szilassy István, Forgách Lujza, Spalek Lóránd, Veinberger László,' Schleicher Pál, Wein Gyula, Varga László, Turóczy Bertalan és mások vettek részt. A lelépő választmány egyetemét, illetve annak egyes funkcionáriusait bíráló kommentárok a magyar főiskolás élet aktuális problémái* vetették föl: a magyar tanszék ügyét, a női szeminárium kérdését, a magyar főiskolás érdekvédelem eddigi útját és hiányait, a MÁK kebelében kialakult mozgalmak vi­szonyát egymáshoz, illetve az egyesület­hez, stb. — A mindvégig fair keretek kö­zött lefolyt és közös célt kereső vita után Abkarovics elnök rövid beszédben megkö­szönte az iránta tanúsított bizalmat és a maga, valamint választmánya fölmentését kérte, melyet a közgyűlés megadott. A választásokat Németh József korelnök vezette. A benyújtott egyetlen lista 67:13 szavazati arányban győzött. Ennek alapján elnök Ónody Zoltán, alelnök Varga László, titkár Sípos István, altitkár Traxler Dezső, kulturreferens Schleicher Pál, jegyző Szo- kolay Dóra, aljegyző Fogl Jenő, könyvtáros Szakady Sándor, alkönyvtáros Mihály Gyula, ellenőrök Kovács Endre és Manko- vich Rezső, választmányi tagok Török Fe­renc és Pacsmár József. Ónody Zoltán, az uj elnök beszédében nem szólamokat és programokat, hanem munkát Ígért. ,,Bünt követ el, aki nem vállal munkát, ha alkalmas arra és teheti" — mon­dotta többek közt. Varga László alelnök programadó felszólalásában a MÁK céljá­nak, a magyar öntudat eléréséhez utakat és módozatokat kereste. Schleichei Pál kulturreferens a főiskolás kulturmunka óriási fontosságát és azt hangsúlyozta ki, hogy kisebbségi életkeretek között minden munka és életforma öncéluságát vesztve, sorsával már megadott irányt vesz fel. Pacsmár József a klubéletre, a kultur- és érdekvédelmi munkára vonatkozólag rész­letesen kidolgozott programot olvasott föl. Néhány hozzászólás után a közgyűlés —1 amelyen a magyar kulturtettek felé köze­ledő akarás és nem utolsósorban a magyar egyetemi ifjúság egységessége győztöt — véget ért. 15.000 uj japán testedző iskola. Japánban áp­rilis havában 15.000 iskolát rendeznek be, ame­lyek mintegy harmadfélmillió ifjút fogadhatnak magukba. Az iskolák felállítása azt a célt szol­gálja, hogy a japán fiatalság megfelelő tested­zésben részesüljön. Az oktatás az előzetes ka­tonai kiképzés követelményeit tartja szem előtt. — Az emlékezőtehetség elvesztése, mint a nát­haláz következménye. Mint Varsóból jelentik, már többször előfordult, hogy a náthái ázás bo­tegeik elvesztették emlékezőtelhe teégüiket. A var­sói orvosok teljesen tanácstalanul állanak ezzel az uj tünettel szemben. Szerencsére a.z em 1 ékeze­teibe ts ég elvesztése az ilyen esetekben nem vég­leges, többnyire csak. két vagy három hétig tart. Az elhárítás technikája nem követheti a repülőtechnika fejlődését Két csehszlovák katonai szakértő érdekes tanulmánya a légiháboru kilátásairól % Az erdélyi magyarság a népszövetség elé terjeszti iskolai sérelmeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom