Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-21 / 164. (3495.) szám
4 Az aggkori és rokkant biztositási dij leszállítása Fontos figyelmeztetés a mezőgazdák részére! A magyar nemzeti párt komáromi központja az alábbiakra nyomatékosan fedihávja a föMnnü'V'e- léseel foglalkozók figyelmét: a 112/934. számú kor- mányireadelet XII. fejezettének 4. §-a értelmében kizárólag a mezőgazdaságban foglalkoztatott alkalmazott aggkod- és rokkantbiz/toeitáeára vonatkozólag a munkaadók 1934 juliius 1-461 1936 junius 30-ig terjedő átmeneti időre a fizetendő dij csökkentésének kedvezményében részesülnék. A diijle- ezállitáa az alábbiakra vonatkozik: a) AggkoT és rokkantság esetére hiiztosátásra köteles mezőgazdasági alkalmazottak, gazdasági cselédek, konvenciósiok, állandó mezőgazdasági munkások (napszámosok), akik megélhetésükkel ezen keresetre vannak utalva és ugyanazon munkaadónál legalább 8 hónapon át havonként legkevesebb 16 napig dolgoznak. b) Azon mezőgazdasági alkalmazottak, akik nincsenek felvéve az a) pontban foglalt egyének csoportjában, az aggkor- és rokkantbiz tos itáe alól kivétetnek, de betegbiztosátás alá azért tartoznak. c) Az a) alatt feltüntetett egyének kötelező aggkor- és rokkantbiztoeitáei járuléka egy napra üdítesz az Aa osztályban 10 fillért, az Ab osztályban 20 fillért. (Az A a osztályba a havi 150 K készpénzt és ellátást, az Ab osztályba a havi 250 K fizetés és ellátás élvezők tartoznak. Az ezek után fizetett dij téhát 30 napra, 8 K-t, illetve 6 K-t tesz ki) A mezőgazdasági alkalmazottat foglalkoztató munkaadó köteles a bejelentő lapon és a változást jelentő lapon feltüntetni, a b) és c) pontokban megjelölt kedvezmények elnyeléséhez szükséges feltételeket, még pedig alkalmazottjának munká- baiiépése napjától, illetve az alkalmazott fizetési viszonyainak változása napjától számított 6 napon belül, mely bejelentő lappal egyidejűleg a kedvezményre való igény is bejelentendő, vagyis, a munkaadónak nyilatkoznia kell, hogy kivánja-e a fenti kedvezményeket. Ha a munkaadó nem jelenti be igényét a kedvezményre, a kedvezmény csak a bejelentésnek az infézetez való beérkezte napiját követő első járuléki időszak napjától szá- mittatik. Az 1934 julius 1-e előtt é6 a mai napiig ás állandóan alkalmazott, a betegsegélyző intézetnél bejelentett munkások csak akkor részesülnek a megjelölt kedvezményben, ha a munkaadó legkéslőbb 1934 junius 30-dg, az erre a célra szolgáló nyomtatványon érvényesíti igényét. A nyomtatvány a betegsegélyző intézetnél drb.-ként 10 fillérért kapható, a nyomtatvány ára és a postaköltség előzetes beküldése ellenében. A nyomtatványok kiküldésére azok darabszáma szerint elegendő 20—30 fillért csatolni. A kedvezmény kizárólag a mezőgazdaságban foglalkoztatottakra vonatkozik. A kedvezmény tehát nem vehető igénybe háztartási alkalmazottakra, ipari és kereskedelmi alkalmazottakra, segédekre és tanoncokna. Azok a mezőgazdasági alkalmazottak (napszámosok), akik a fent idézett kormányrendelet értelmében kivétetnek az aggkori Ó6 rokkantbizto- sitásiból, az idézett rendelet 4. §-nak 7. pontja szerint eddigi aggkori és rokkant biztosításuk tovább folytatódik, de kötelesek, a kötelező aggkori és rokkant biztosítás alá tartozó munkából való kilépésük napjától számított 24 hónapon belül a betegsegélyző intézetnek kérvényt benyújtani, hogy ne veszítsék el az eddigi biztosításból eredő jogaikat. Ezúttal figyelmeztetjük a munkaadókat arra Is, hogy a késedelmes járulék fizetésének késedelmi kamata felemeltetik és a betegbiztosító a jövőben intési költség óimén 3 K-tól 10 K-ig terjedő összeget fog felszámítani. A magyar nemzeti párt ismételten felhívja az érdekeltek figyelmét az ismertetett nagywontosságu ügyre és egyúttal közli, hogy a párt titkárságai a tagok rendelkezésére állanak: ebben a dologban és a szükséges kérdéseket is elintézik. VAGY-VAGY. — Megirtam az apámnak, hogy vagy ezer koronát küldjön, vagy revolvert . . . — És ha revolvert kiüld? — Zálogházbe teszem. CSAK FÉLIG. — ön idevalósi, ugye, nagyságog asszonyom? — Csak félig. — Hogy-hogy? — Nagyon egyszerű. Mikor idejöttem, negyven Kiló voltam és most nyolcvan vagyok. FRANCIA GYERMEKHUMOR. Vörös miniumfestékkel vonják be a villa rácsos kerítését. A kis Max megkérdi az apjától, hogy miért. — Azért, hogy meg no rozsdásodjék — válaszolja az apa. Néhány nap múlva villamoson utazik a kis Max és édesapja. Csinos nő ül velük szemben s rúzst ken az ajkára. Max néhány pillanatig nézi, aztán odahajlik az apjához és a fülébe súgja: — Papa, ugye a néni ifi azért festi be a száját, mert fél, hogy megrozsdáeodEk? Szabadlábra helyezték a besztercebányai arzénes bünpör életfogytiglani fegyházra Ítélt vádlottját Az újabb vizsgálat atapján az ügyészség elejtette a vádat Besztercebánya, julius 20. (Saját tiuidósi- táuktól.) Annak idején a Prágád Magyar Hírlap is hirt adott arról a megrázó családi drámáról, amely a besztercebányai Alsdh-családot érte. Tragikus körülmények között elhunyt Alsch József besztercebányai adóhivatali titkár és röviddel atyja halála után Alsch 3 éves kislánya is meghalt. Akkoráiban gyanúba vették Alsch feleségét, hogy férjét és kislányát arzénnel lassan megmérgezte. A csendőrség a sok szóbeszéd alapján végül is megindította a nyomozást és Alschnét a nyomozás során le is tartóztatták. A boncolás ugyan megállapította, hogy mindakét testben volt arzénméreg, azonban orvosi vélemény szerint ez semmiesetre se volt elégséges ahhoz, hogy a két embert megölje. A lseimé arzénes íbünperét annak idején nagy érdeklődés mellett tárgyalta a besztercebányai esküdtbiróság, amely annak ellenére, hogy Alsóimé mindvégig hangoztatta ártatlanságát, az asszonyt bűnösnek mondotta ki és életfogytiglani fegyházbüntetéssel snjtotta. Fellebbezés uitján az ügy a legfelső bírósághoz került, amely megváltoztatta az ítéletet és elrendelte Alschné ügyében az uj vizsgálat lefolytatását. Az ujj vizsgálat, amely főleg az orvosi tanács szakértői véleményének mérlegelésére szorítkozott, szenzációs fordulatot hozott az ügyiben. Alschné ellen ugyanis a vizsgálat alapján az ügyészség elejtette a vádat és elrendelte azonnali szabadlábra helyezését. Alschné első útja a beszterceibányai fogházból az adóhivatalba vezetett, ahol bejelentette igényét férje nyugdijára. T üzoltószö vétség vagy biztosítóintézeti fiók? Ha a kárpátaljai tűzoItÓRzövetségben nem szűnnek meg a harcok, akkor a magyar testületek külön szövetséget alakítanak Un g vár, julius 20. (Ruszinszkód szerkesztőségünktől.) A Ruszinszkói Országos Tüzolitó- szövétség kebelében már hónapok óta visszavonás dúl amiatt, hogy a szövetség kisebbségben lévő szláv szervezetednek vezetői magukhoz akarják ragadni a szövetség vezetését. A szövetség vezetését már sikerült egyszer olyan irányban befolyásolni, hogy a magyar vezetőség kénytelen volt lemondani, ujabba-n az agrárok léptek akcióba, hogy a vezetésben felülkerekedjenek. Sikerüli is odáig vinniük az akciót, hogy az ungvári önkéntes Tűzoltó Testület vezetősége beadta lemondását. Szó van arról, hogy a túlsúlyban lévő magyar szervezetek megunván a sok kicsinyes hercehurcát megalakítják a külön magyar szövetséget Az úgynevezett szláv akció háta mögött nemzetiségi szempontokon kívül anyagi érdekek is kiözb ej alszanak. A szövetség egyik vezető tagjának felvilágosítása szerint a szövetség fölött valósággal gyámkodást gyakorol egy biztositó intézet. Az ellenzék látva a biztosító intézettel kötött szerződés rossz hatását a szövetség bedédetére nézve, azon. van, hogy a biztosító intézettel kötött szerződés mondassék fel s ha már a biztosító intézet a szövetség erkölcsi súlyának segítségével meg is csinálta a maga zsíros üzleteit, ne gyakorolhasson döntő befolyást a szövetség belső ügyeire, ami jelenleg igy van. Az ellenzék tehát a proviziószagnak még csak a látszatát is el akarja kerülni 'és külön akarja választaná a biztositó intézet irodáját a tüzoltószövetség irodájától, hogy ezzel megszüntesse azt a befolyást, melyet a biztosító intézet a biztosítások után províziókat élvező egyes szövetségi tagok által gyakorolt. Ez a helyzet teljesen elkedvetleníti a dolgoktól távolállókat s a harc annyira kiélesedett, hogy a közel százötven magyar tűzöltó- testület alighanem levonja a belharc konzekvenciáit s megalakítja a magyar tüzoltósziö- vetséget. Ugy szerelem a vírágol Budapest, julius hó. A Thököly-uton sétáltam befelé a város felé. Éppen elhagytam a Stefániát. Ott jött szembe a járdán a két vak, a vak leány meg a vak fiú, egymásba karolva. Észre sem vettem mingyárt, hogy vakok; nem volt fekete pápaszem rajtuk és szépen, egyenesen jöttek, kiléptek. A fiúnak botja volt, igen, de az a bot is olyan frissen koppingatott a flaszteren, mintha nem KÉP A LENGYELORSZÁGI ÁRVÍZRŐL. A galíciai Wojnicz városka főuccáját a megáradt Dunajec Niagarává változtatta. 1984 Julim 21, noaüdi " TISZTA ARCBOR 10—14 nap alatt valódi ujvukovári arctisztító kenőcstől már az első nap után feltűnő szépülés. F\ bőr észrevétlen, de állandó ujhodása által az összes hibák, ú. m. pattanások, mitesszer, szeplő, foltok, nagy pórusok, nyers, ráncos, zsfrfényes, petyhüdt bőr* öreges kinézés stb, alaposan és teljesen megszűnnek, amiről számtalan elismerő- és ajánlólevél tanúskodik (orvosoktól is). Biztos eredmény és tökéletes ártalmatlanság KC 12‘—. KRRJCSOVICS GYÓGYSZERTAR Nov^-Vukovár (Jugoszlávia). Vezérképviselet: VÖRÖS RÁK GYÓGYSZERTÁR Bratislava, Michalská u. 24. is vigyázatból tenné, inkább jókedvéből. Hát vakok voltak. A fiúnak a két szeme le volt hunyva, egy-egy vékony sötét esik volt az a két szem, akár a nőknek a pingált szemöldöke. A vak leány pedig őszintén nyitva tartotta a két szemét, olyan világtalan, halovány kék volt ez a két leányszem, mint a márványgolyó, amelyikkel gyerekkorunkban játszottunk. Mikor elmentek mellettem, a vak, leány éppen emelte a kezét, annak a villakeritésnek a vasrácsa közt elhúzta az ujjait; az ágak, amelyek a rács közt kikiváncsiskodtak az uccára, megleb- bentek amint a vak leány elhagyta őket. Azt mondta a vak leány a vak fiúnak, hallottam: — Ugy szeretem a virágot. Mind a kettő mosolygott, ugy siettek tovább. Megfordultam, ott állottam egy kis darabig, utánok néztem. Erre a liget táján találkozni szokott az ember fiatal vakokkal; talán ott van valahol a vakok intézete is, nem emlékszem. Ugy szeretem a virágot, azt mondta a vak leány; a szava halk bizalmas volt, és üde, lelkes leányzó volt. Ilyenkor, nyár közepén a bokroknak már nincsen virágjuk. Ez a vak leány nem érinthetett virágot. De a villa kertjében rózsafák virulnak, a kerek ágyásokis teli vannak zsállyá- val, rezedával, flox-szal, mindenféle vetett virággal. A vak leány kiérezhette a rács mögül a virágok illatát, finomabb az ő orra, mint a miénk. Meglehet, a bokrokon is képzelt még a vak leány virágot, vagyis ott látja még ilyenkor is az ág közt az orgona virágját, meg a jázminbokorét. Egy árva percet tölthetek a szivemmel, néztem addig a percig a vak leányt meg a vak fiút, akik karonfogva sietnek és tovább mosolyognak biztosan; mind mosolygott az ilyen vak fiatal pár, akit láttam estefelé együtt sietni a liget felé. Olyan titkosan mosolyognak ezek, mint a japánok. A rendes fiatal szerelmesek, akiket lát az ember, azok sokszor olyan unottan lógnak egymás mellett, leverteknek látszanak, s dühös a képük, ha nem látná senki őket, biztos pofozkodnának. Gondjaik vannak, differenciáik vannak, féltékenykednek. A vak fiataloknak nincs gondjuk, ők el vannak helyezkedve a vakok munkahelyein. A vak leány nem állt meg a kirakat előtt, nem kíván meg cipőt, kalapot, kombinét, meg gyűrűt, meg karkötőórácskát. A vak fiú nem nézi a többi lányt, a vak leány nem néz más fiukat. Ez a vak fiú csak ezt az egy lányt látja, akinek a hangja s a keze érintése néki a legjobban esik. Soha látókat olyan szépen együtt járni nem láttam, mint vak fiút vak leánnyal, lassan an- dalogni kettesben vagy sietni együtt, mintha valami káprázatos színházba igyekeznének. Nem mondanám a vak szerelmesekre, hogy világtalanok ők, mikor nékik is van világuk, szebb pedig a miénknél, mert az ő világuk csupa selyem és csupa virág; mikor az ő világosságuk csupa fényesség és csupa mosoly a lelkűkben. Ez a két mosolygó vak fiatal lesétál most a Hermina-ut felé, ahol csendesebb a liget nem tévednek el, az a bot tudja az utat. Megtalálják a padjukat. Elkezdik beszélni a beszélnivalójukat, vagy elkezdik hallgatni a haliga tnivalójukat. A csalogány, a szegények Német Máriája, kitátja a csőrét, megdicsérni az esti csillagokat. A vak fiú meg a vak leány pedig fogják az egymás kezét. És abban a percben, amelyhez semmi köze a percmutatónak, egymás felé hajtják a fejüket. És megtalálják az egymás ajkát a sötétben, ugy mint mink. Szép Erníf
