Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-20 / 139. (3470.) szám
4 1934 június 20, ■gnBiwirmwarnrwwwwimBiiiiiin Tiimi i m lll■^lllll rr~ifn ütlaftar ftcnnck imuMar Iskolába való!! 9 prágai magyar diákság emlékirattal fordult az iskoiaögyi miniszterhez a magyar tanszékek betöltése és a német nyelv középiskolai tanítása érdekéken A prágai MÁK évzáró közgyűlése Prága, jtmiaiis 19. A .prágai MÁK. most tartotta. klubhely le égében ezokáeoe évzáró közgyűlésé*. melyen az ifjúsági egyesület vezetői érdekes beszámolót nyújtottak a prágai magyar főiskolás ifjúság egy évi munkásságáról. .Kiemelkedő tárgya volt a jelentéseknek az az akció, melyet az ifjúság a magyar tanszék érdekében fejtett ki. A tanszék ügyében kiküldött bizottság fölkereste a prágai cseb egyetem bölcsészeti karának vezető tényezőit, így elsősorban dr. Wein- gart Miket, a Kár oly-egyetem szláv. öeszeha- eonlitó nyelvészeti tanszékének tanárát. Wein- giart azt a fölvilágosit á$í adta a diákkiküldöt- teknek, bogy a magyar tanszék előkészitésének munkáját magára vállalta s tervezetet dolgozott ki, amelynek érteimében a magyar szeminárium tagjai a jövő tanévben úgy nyelvészeti, mint irodalmi előadást hallgathatnak. A diákbizottság a Weingart professzortól kapott felvilágosítások után a bölcsészeti kar dékánjaihoz fordult. Dr. Fischer Ottokár dékán, ■aki külön kitűnő műfordító, író és a esek Nemzeti Színház dramaturgja, biztosította a diákbizottságot, hogy a maga részéiül a magyar tanszék ügyét a legnagyobb jóindulattal kezelte s Bújnák tanár halála óta a tanszék ügye több izb'en volt a bölcsészeti kar ülésének napirendjén. A kar a katedra kiépítését fontosnak tartja. Már előre közölheti az ifjakkal, hogy a magyar szeminárium a mai szüli helyisége helyett Ősszel tágasabb elhelyezést kap s valószínűleg három helyiséggel fog rendelkezni. Megnyugtató kijelentést'tett még Kypka egyetemi tanár is, aki á magyar szeminárium és könyvtár ideiglenes vezetését vállalta, magára. Azt mind a három tényező hangsúlyozta, hogy a magyar katedra ügyét a kar nem akarja elhamarkodva rendezni s ezért a magántanári habilitálás kérdésében a legnagyobb óvatosságot tanúsítják. A diákbizottság e föivilágositá- sokat köszönettel fogadta, de mivel a jóindulatú Ígéreteken felül konkrétumról nem számolhatott volna el a MÁK közgyűlésének, kötelességének tartotta, hogy magához az iskola,ügyi miniszterhez apelláljon a magyar tanszék érdekében. A diákbizottság dr. Nydr, a miniszter személyi titkára utján emlékiratot nyújtott be. amely a következőleg hangzott: A diákság emlékirata „Alulírottak a. prágai MÁK megbízásából bátrak vagyunk az itteni magyar főiskolások nevében következő kérelmünket előterjeszteni: 1. Kérjük, hogy a megboldogult Bújnák tanár helye, tehát a magyar nyelv és irodalom tanszéke a prágai Károly és a pozsonyi Komen- eky egyetemen minél hamarább töltessék be oly magyar nemzetiségű tanárokkal, akik ennek a fontos tudományos feladatkörnek minden tekintetben megfelelnek. Kérjük egyszersmind, hogy a magyar nyelvészet és irodalomtörténet megfelelő oktatásáról is gondolkodás történjék, különösen ami a tanulmánya segédeszközöket, könyvtárat, szemináriumi helyiséget illeti. Ezért ■a dotációik rendszeres kiszolgáltatását és rendkívüli dotációt kérelmezünk a szeminárium és a könyvtár berendezésére, mely ma egyáltalán nem kielégítő. 2. A magyar nemzetiségű csehszlovák főiskolások számára is kérünk külföldi ösztöndijakat. Különösen a magyar nyelv és irodalom hall falóinak lenne szükségük finn- és magyarországi ösztöndijakra, hogy szakmájukban mennél alaposabb kiképzést kaphassanak legalább azon idő alatt, amig idehaza nélkülözik a szakszerű vezetést. 3. Kérjük főiskolás egyesületünk számára azt az évi dotációt, amely tagjainak számaránya szerint megilleti és amelyből tizenhat esztendőn át egyetlen fillért sem kaptunk, holott minden más nemzetiségű főiskolások szociális intézménye megkapta a tagjai részére az államsegélyt, . öt, a mái nemzetiségünknek ezen féltül még diákotthonaik le vannak ingyenes és fél- ingyen ee helyekkel, ahová magyar’ nemzetiségű Ifjakat nem vesznek f?^ A prágai magyar főiskolások egyetlen pártatlan egyesülete a miénk, mintegy négyszáz csehszlovák állampolgárságú tagja, van s ezért egyedül ihleté késnék tartja magát ily segély igénylésére annál is inkább, mert vagyontalan tagjainak csak igen elenyésző hányada részesül kivételesen tartományi illetve állami ösztöndíjban e ezért a mai gazdasági viszonyok között anyagi nehézségekkel küzdve valósággal nyomorogva, kénytelenek, tanulmányaikat végezni. Ezért a legfőbb ideje lenne, hogy a minisztérium lehetővé tenné szegény sorsú tagjaink segélyezését. 4. Kérjük továbbá a magyar gimuáziiimokhlan a német nyelv kötelező tanítását, mivel — mint a magyar gimnáziumok volt tanítványai —- főiskolai tanulmányainkban lépten-nyoanon tapasztaljuk a, német nyelv tudásában való hiáPártán y, juniiLs 19. Az országos keresztény szocialista párt párkányi körzete szombaton délelőtt párt vezető ségi ülést tartott Párkányban, amelyen a körzet helyi szerveze lei teljes számban képviseltették magukat. Az ülésen közel 100 körzeti pártvezetőségi tag jelent meg, akik nagy szeretettel fogadták a párt országos elnökét, Esterházy Jánost. Miután Nemes Anni kedves szavak kíséretéiben virágcsokrot nyújtott át az országos pártelnöknek, Hoíiknann Mariann e pedig Aixinger pártigazgatőnak, dr. Porubszky Géza körzeti elnök nagyhatású beszéddel nyitotta meg az ülést. Bevezetőiben utalt arra, hogy féléven keresztül a párt magyar és szlovák sajtója be volt tiltva s épp ezért a párt vezetői kénytelenek voltak intenzivebb mértékben a helyi szervezetek megújításával, pártértekezletek tartásával és — ahol a hatóságok engedélyezték. -- népgyiilések rendezésével fenntartani a párthivekkel az állandó kapcsolatot. Vállalt kötelességnek vettük, — úgy mond, — hogy személyesen megjelenjünk ott, ahol reánk várnak és bennünk bíznak. És e téren a pártnak első és legszorgalmasabb munkása Esterházy János volt. Ma a kontinentális szárazság planétájában állunk — mondotta a kiváló szónok a továbbiakban. — A gazdasági válság ötödik évéiben a tengermeliéki országrészek kivételével a tartós szárazság miatt veszélyben vau a világ mindennapi kenyere és az állatállomány tápláléka. Csődbe kerül az autarkia, az önellátás elmélete és kevésnek fog bizonyulni a többtermeléses gazdasági terv, mert szinte iskolai példaként kezd teljesülésbe menni a régi közmondás, hogy ember tervez Isten végez. De sajnos, ez a kontinentális szárazság nerm csak a terményeinkre zmdult rá, hanem rászakadt a genfi konferenciánkra is. A gazdasági krízis enyhülését és a világbélke biztosítását osak akkor remélhetjük, h,a az állam- ■férfiak a keresztény erkölcsi világrend alapjára helyezkednek. litvinov nélküli még lelhet világbéke, de Isten és erkölcsi világrend nélkül m emberiségnek békéje nem lesz soha,! P'Oimbeaky mély hatást keltő szavai után a párkányi helyi szervezet ■ nevében Répássy nyosságainkat, ami annál inkább érezhető, mert ia prágai, bfünni és pozsonyi egyetemi' és nyilvános könyvtárakban hozzáférhető forrásmunkák és tanulmányi segédeszközök nagyrészt német nyelvűek;44 Az emlékirat végül az iakolaügyi miniszternek, mint tudósnak és humanistáinak tárgyilagosság ár a apellál. A MÁK közgyűlése az ifjúsági tanszék-bizottság jelentését ezinvonalae fÖtezéMások keretében vitatta meg és azt köszönettel tudomásul vette. A gyűlés még felhívta az ifjúságot, hogy akik tehetik, a nyári szünidő alatt magyar néprajzi tanulmányokat végezzenek vidékükön. A gyűlés résztvevői a jól végzett évközi mxmkateljeeitmény tudatával ég a termékeny nyári munka reményével oszlottak szét. : Károly helyi elülök, az érsekujvári körzet ne vében öl'vedi János, végül a .privigyei körzet nevében dr. Kozma Ferenc üdvözölte meleg szavakkal Esterházy János országos pártelnököt. Bratkovics István körzeti titkár tett ezután jelentést a körzetben végzett párt,munkáról- Jelentését egyhangúlag tudomásul vették. Esterházy János szólalt fel ezután lelkes érdeklődés mellett. Visszapillantást vetett az elmúlt hónapok bel- és külpolitikai, eseményeire és felsorolta azokat a nehézségeket, amelyek a pártmunka és a magyar kisebbség érdekében folyó közéleti munka elé tornyosulnak. Ismertette a legújabb törvényhozási alkotásokat és törvénytervezeteket. Hangsúlyozta, hogy a párt, úgy mint eddig, ezután is a törvények alapján állva fog küzdeni és az igazság jegyében fog megtenni minden lehetőt a keresztény és nemzeti irány megvalósulásáért. Bejelentette, hogy a párt magyar és szlovák hetilapja ismét ■ megjelenik, amit a hallgatóság önömmel vett tudomásul. Felhívta a figyelmet arra, mennyire szükséges, hogy a® iparosság és a munkásság keresztény alapon szervezkedjék és rámutatott azokra a módokra, amelyeken ez megtörténhetik- Végül hálával emlékezett meg a párkányi körzet hűségéiről, amely irányában másfél év ellőtt nyilatkozott meg legelőször a körzet bizalmával együtt és megemlékezett a körzet táutorithatatlan ragaszkodásáról a keresztényszocializmus elveihez, amiből örömmel állapíthatja meg, hogy a pártnak ez a magyar körzete kiváló vezetőinek irányítása mellett nemzeti és keresztény feladatainak fontosságát teljesen felismeriÉeterházynak nagy lelkesedéssel fogadóit szavai után dir. Aixinger I^ászló pártdgazgató pártszervezéei kérdéseket ismertetett., majd dr. Harcai Kálmán főleg gazdasági és adóikérdésekben adott hálával fogadott útbaigazításokat. Végű1! a körzetben felmerült, különböző közérdekű kérdésekkel foglalkozott az ülés, amelyekhez hozzászól! olt Sebnek tér Béla (Ér- sekkéty). Szajkó János (Kőhidgyarmai), Ko~ „A törvények alapján állva küzdünk az igazságos keresztény és nemzeti irányért” Esterházy János, Porubszky Géza, Aixinger László és Haiczl Kálmán beszélt a keresztényszocialista párt nagysikerű párkányi körzeti gyűlésén várai István (Ipolyetaalka), valamint BednárüS József plébános (Fámád) és dr. Pératy Gusztáv plébános (Nagyolved). A mindvégig méltóságteljes lefolyású ülést dr. Porubszky Géza lendületes beszéddel rekesztette be, amelyben még külön felhívta a figyelmet a hitvalllásos magyar iskolák védelmére, a párttagok apostolkodó munkájának és a pártsajtó támogatásának fontoseéA magyar iskola Pozsony, június 19. Immár tizenötödször vált most időszerűvé a szlovenszkói és ruszin- s*kói magyar társadalom számára az iskola kérdése. Különös és gondolkodóba ejt az a körülmény, hogy ez a kérdés felmerülhet ott is, ahol magyarnyelvű iskolák vannak, ahol a magyar kisebbségnek törvónyadta joga és lehetősége, hogy gyermekeit magyar iskolába járassa. Szemünk előtt lebeg Deák Peren* klasszikus mondása, mely, ha szó szerint nem is, 4© tartalmilag egyik részében úgy hangzott, bogy ha az ember valamely jogáról önként lemond, úgy az számára örökre elveszett. Legyünk tisztában azzal, hogy a magyar kisebbségnek a köztár-? őrületén törvényileg biztosított joga v agyar iskoláhog, aki tehát mégsem érmékét a meglévő magyar iskolái jogáról önként mond le: az önmaga a meg a, sirt — «s életnek azon a területén, amely befolyása és akarata alatt áll — a magyar szénák, és % magyar kultúrának Foglalkoznunk azonban a kérdésnek eéí° I szerüségi oldalával is, bár vannak dolgok, melyeket lényegüknél fogva nem sziabau i anyagias, hasznossági szempontból vizsgálni, mert túlságosan felette állnak a mindennapi élet megalkuvó gondolkodásának. De tekintsük a kérdést a hétköznapi ember hétköznapi szemével és kérdezzük: okos-e a gyermek jövője szempontjából őt számár* idegén nyeh® iskolába adni? : . Sokan ázzál érvelnek a szlovák és német iskola mellett, hogy „hiszen a gyermek magyarul úgy is tud, tanuljon meg jól más nyelveket az iskolában44. _ Ez a válasz ellenkezik kiváló tanférfiak tapasztalataival. A gyermek nem tud magyarul, ha nem magyar nyelven tanul. Sem Írni, sem olvasni nem fog szüleinek nyelvén, számára a magyar irodalom, ai magyar kultúra idegen marad. Nem vagyunk hívei azoknak, akik megelégednek azzal, ha a gyermek csak magyarul tud és szinte büszkék arra, hogy más nyelvet nem beszél. Ez különösen ma nem helyes, y magyar nemzeti érzés nem azt jelenti, hogy mindent, ami nem magyar, lekicsinyítsünk. Ellenkezőleg, becsüljük meg niás nemzetiségű polgártársainkat is azzal, hogy gyermekeinket megtanítjuk nyelvükre és megismertetjük kultúrájukkal. Tény azonban az, hogy magát a tananyagot a gyermek szüleinek nyelvén, anyanyelvűn kell elsajátítania az iskolában s igy magyarul tanulva, leginkább válik szakképzett, hiánytalan tudása emberré. A nyelv tanulásának pedig sok más módja van. Magában a magyar kisebbségi iskolában kötelező a szlovák nyelv tanulása s igy a nyelvtan alapelveit gyermekeink ott elsajátíthatják. Később taníttassuk külön az idegen nyelveket s akinek erre nincs módja, adja később serdülő korban gyermekét „cserébe44 kizárólag szlovák vagy német környezetbe két-három vakáción át. így inog fogja ismerni nemcsak a nyelhet, de a népet is s közelről megismerve, meg is fogja szeretni. De mégis és elsősorban magyar lesz. Ez lesz az a nyelv, melyen az ábécét, meg az egyszeregyet megtanulta, ehhez a nyelvhez fognak fűződni kedves iskolai élményei, amelyen legzamatosabban és a legszabatosabban tudja magát majd kifejezni, melynek irodalmát legjobban tudja majd élvezni és kultúráját fejleszteni. Életében nem lesz disszonancia, bogy saját szüleivel nem tudja majd magát kifogástalanul megértetni, nem fog számára hiányozni az a szilárd alap, melyen mindig állhat, melyre mindig táinaszkodhatik. Nem less idegen vér idegen testben. Szülők! Magyar szülök! A magyarság, a magyar kisebbségi jogok, de saját gyermekeitek jól felfogott jövője érdekében is küldjétek őket magyar iskolába. —oQo—
