Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-13 / 109. (3440.) szám

!PRsca7WAGí5Rmrai2l? szédületében, most széjjelrugja ezt az egész petreucét, ezt az egész rétet, ezt az egész vi­lágot. S aíkíkor megái a* énei. Vége van a tudja, hogy most él kel kezdeni a* imát. És nem ja* eszébe, mit is. Hirtelen, elfelejtette,. mért van itt, mit akar, mit kel meM csinálni S ahogy té­tova bús bika-szeim.mél lenéz a széna tetejére® s látja a falubeli embereket, az ismerős arco­kat, akik úgy pillantanak fel, ahogy a. temp­lomban néznek a szószék felé, ahogy ő is any­uját nézett, felemelt fejjel a magasba, egy­szerre csak piszédül, egyet lép s fejjel lefelé tártorodik... | Úgy fogták fel az emberek. Rázták, támogatták, lábra állították. — Mi az. János? — hallotta a pap hangját. ~ Mi az, János fiam? Nagyot fújt s hogy földet érzett a lába alatt, egyezerre elmúlt a rettegése. —• Tiszteletes uram, én nem disznókodok Legyen csak a magáé a széna.... Hanem én, esküszöm, én többet nem rakok kazlat... A pap nem engedte, hogy elfulladjon, meg­haljon a hirtelen felgyűlt és szívbe® áhítat: be­szélni kezdett... — Mert meg vagyon írva apostol könyvé­ben a „Méltó a munkás a maga bérére...“ A papi szavak ünnepélyesen hangzottak az ég alatt. A falu emberei most értették meg, hogy itt istenkisértés történt. A 'kultúra és a kultúrát lanság harca foljd le. S a kultúra győzött, mert a. kultúra arra való, hogy felibe emelje az embert mindazoknak, akik a természet egyszerű igazságában élnek. KÜLÖNVÉLEMÉNY Magyar szalámi KEH5CTHM8» A beregi református egyházmegye a felekezeti iskolák fenntartása melleit Beregszász, május 12. (Saját tudósi- tönk+óL) A beregi református egyházmegye ünnepélyes külsőségeik között tartatta meg Beregszászion tavasza rendes közgyűlését. A közgyűlést Bary Gyula esperes, nagyberegi lelkész magas szárnya Iá su imával, Székely Benedek világi elnök pedig mélyen szántó gondolatokban gazdag beszéddel nyitotta meg A közgyűlés Bary Gyula esperes előterjesz­tésére kivonaitbau üdvözli cLr„ Magda Sándor püspököt. Ugyancsak az egyházi elnök indít­ványára a közgyűlés Sütő Józsefnek a 40 évi működés után nyugalomba vonult ozsnyéted lelkésznek, az egyházmegye volt tamácsbiTájá­nak és Gacsay József munkácsi kántornak 50 évi odaadó és hűséges munkájáért köszönetét és elismeréséit fejezte ki. A közgyűlés dísz­oklevelekkel tünteti ki a beregi egyházme­gyéhez tartozó egyházközségek hivatalban legidősebb presbitereit, igy elsősorban a 46 éven át presbiteri tisztséget viselt bereguj- falui Tóth Bálintot, Tart Endrét a csetfalvai presbitérium 36 év óta állandó tagját, Szabó Péter és Balog Gyula 30—30 éven tisztet vi­selt ha láb őri presbitereket és végül Molnár Sándort, aki a béregujlfalul presbitériumnak 24 év óta tagja. A közgyűlés Kiss László me­zővári, Gallgóczy Gyula balazséri, Balogh Béla záipotonyi, Csonka Imre nagyborzsovai és Ladányi Zsigmond gecsei lelkésszé történt megválasztását jóváhagyólag vette tudomá­sul. Az egyházmegye közigazgatása alá tar­tozó felekezeti iskolák fentartása kérdésébe® a közgyűlés megújította azon elvi állásfogla­lását, hogy azokat minden körülmények kö­zölt fémtant ja, azokhoz feltétlenül ragaszko­dik és közülük egyet sem enged át. A köz gyűlés ezenkívül még több adminisztrációs természetű üggyel foglalkozott még. A napokban vacsorán voltam, egyszerű, ma­gyaros vacsorán — Prágában. Mindössze ha­lászlé, rántott hal, turóscsusza, csinkesült, tor­ták, sütemények, sajt, gyümölcs, fekete, ké­sőbb felvágottak képezték az egyszerű ma­gyar vacsora, műsorát megfelelő italok kísére­tében és a legvégén került sorra, a — magyar szalámi. Ez a magyar szalámi Prágában ké­szült, a magyar házigazda készítette — a.z egyik legnagyobb prágai hentesárugyárban. Ki­tűnő házigazdánk Szegedről került a prágai szalámigyár élére, miután a szalámiikészités ti­tokzatos mesterségét szülőföldjén a leghíresebb szalámi hazájában tanulta ki. Bizonyos hiva­talos aktus eredményes kimenetelének örömé­re rendezte a fentem!itett szerény vacsorát. Kezdetben sört ittunk, majd bort, később megint bort és a házigazda mindinkább emel­kedő hangulatban vitte a szót. Társalgás köz­ben valaki elővigyázatlanul megkérdezte tőle, hogy valóban sikerül-e utánozni a magyar sza­lámit. Látható volt, hogy megsértődött, de há­zigazda, létére elnyomta magában a sérelmet és enyhén válaszolt: — Ez nem utánzat! Amit én készítek, az ma­gyar szalámi! A családtagok is némi méltattankodássa! erősítették ezt, és a magyar szalámimester rö­vid előadással igyekezett szellőztetni a bor és a méltatlan lebecsülés által fölhevített in­dulatait. — A szalámi készítéséhez szív és lélek kell. A szalámit ápolni keik mint a növekvő gyer­meket. Se éjszakája, se nappala az embernek, mert éjszaka is vigyázni kell, hogy nem válto­tam is a mondanivalón, de nem tudtam rá­szánni magamat a tósztra. Részben azért, mert nem vagyok szónok, de főleg azért, mert a ta­pasztalatok után féltettem a házigazda érzé­kenységét a teljes őszinteségtől. Elmondom in­kább most-, mikor a fehér asztal már nem kö­telezi tartózkodásra a volt házigazdát sem.‘ — Mindenekelőtt köszönetét mondok mind­nyájunk nevében az igaz magyaros vendég­szeretetért. Elmondta kedves bátyám, hogy odahaza szőleje, kis háza van Szeged mellett, ahol jobban megvendégelt volna bennünket. Szívesen elhiszem. Bővebben terített asztallal aligha, de talán más lélekkel. Nem kérdezős­ködtem a kényszerűségek után, amelyek ide- vezették az idegen városba, bizonyára voltak, noha a kis birtokon kívül szép vezető állása is volt odahaza. Manapság, mikor annyi szó esik üzemi kémkedésről, megvádolhatnák önt is, kedves bátyám, olyasmivel, hogy a magyar szalámi titkát vitte ki külföldre. Én ezt nem teszem, kedves bátyám, mert én is éppen úgy tudom, mint ön. hogy ezt a titkot nem lehet el­lesni. (Az üzemben már azt hitték, hogy tud­ják a receptet, ismerik a titkot, mégis komoly károk érték az üzemet, mikor ön néhány hétig akadályoztatva volt a vezetésben.) Igaza van, kedves bátyám, a szálámikésziléshez lélek és szív kell. ugyanúgy, mint bármely más művé­szethez. Távolállók azt. hihetnék, hogy az ilyen iparbeli művészet távol áll a. magyar létektől, pedig — hál‘ Istennek, mint a tények mutat­ják. — nem úgy van. Annyira nincs távol, hogy ime. itt nem segít, semmiféle üzemi kém­kedés. hiába figyelik az ön mesterségének titkát, nem tudják ellesni. Azok a különös körülmények, amelyek között a különös husfceverék — ame­lyet magyar szaláminak nevezünk, — elkészül, speciálisan magyar körülmények, ebhez az iparhoz, az Üzletszerűen folytatott mesterség­zik-e .az időjárás. Ha hirtelen eső jön. vagy hideg szél, föl kell kelni, be kell tenni az ab­lakokat, legalább másfélórai munka. Megtörté­nik, hogy ugyanazon éjszaka megint ki ke® nyitni az ablakokat, hogy meg ne fülledjen a, szalámi... Mohón figyeltem, arra szám itattam, hogy most látok bele a magyar alföld titkába, a sza- -lámikészités rejtelmeibe, megtudom a készítés módját, amit hiába próbálnak utánozni az egész világon. A szaJlámit később meg te kóstoltuk és be kellett látnom, hogy az valóban magyar szalá­mi, talán kicsit friss állapotban, amely állapot befolyásolhatja az izét. A háziasszony, aki folyton mentegetőzött a terjedelmes és pompá­san elkészített vacsora közben, a szalámit is mentegette, hogy nem magyaro'rszági állatok busából, nem ottani fűszerekkel készült, de hát... De hát a társaság sem Magyarországon volt, mégis magyar este volt, legkedvesebb esténk Prágában. Voltak ott régi prágai magyarok is, akiknek gyermekei már alig tudtak magya­rul és a társalgásba is sok cseh szó keveredett. Mégis magyar este volt mindvégig, akkor is. amikor éjfél után két órakor hosszú készülő­dés és közelharc után kijutottunk végre az uccára, mondván: bemenni könnyebb volt, -mint kijutni. Még az uccára is utánunk jöttek a fia­talok, az elprágaiasodott.. magyarul már alig tudó diákok és diáklányok és erőszakkal akar­lak visszahívni bennünket a házigazda rendele­tére. A vacsora alatt kicsit feszengtem az asztal- főn, ahová mint legöregebb vendéget ültettek. Elszomorított ez a tisztesség, ami először ju­tott ki életembe®. Zavarban voltam, mert tud­tam. hogy nékem kellene felköszönteni a házi­gazdát az örvendetes alkalomból, gondolkod­Nem szüntette be üzemét a vihnyei Kachelmann-bányagépgyár Május 4-i számunkban „A vihnyei Kacbel- mann-bá.nyagépgyár végleg beszüntette üze­mét/4 cim alatt Selmecbányái riportot közök tünk, amely a Kacbetmami-féle bányagépgyár történet ismertette. E cikkel kapcsolatban Új­bányáról a következő helyreigazító levelet kaptuk: Becs lapjuk f. é. május 4-én kelit 102. szá­mába® foglalkozik a Kiachelmaon gépgyár történetiével ,,A Kjachel inann-bánya gépgyár végleg beszüntette üzemét" dm a falt Tekintettel arua, ho£y ezen cím alkalmas arra, hogy a nyilvánosságban azt a imeggyő­ződést keltse, hogy a gyár itényleg beszüntet­te üzemét, ami mérhetetlen kárt okozhat aíz tizemnek, mint & cég osődtömeggondnotoa tisztelettel felkérem, szivesk ed jenek leközölni e levél tártaiméit teljes egészében s főleg azt, hogy a gyár egyáltalában ndm szüntette be üzemét, hai^m a csőd ellenére Is továbbra dolgozik változatlanul épp oly (méretek kö­zött, mint a csőd megnyitása előtt és nincs semmi ok az üzem beszüntetésére. Kiváltó tisztelettel: Dr. Vojtech Hudec, ügyvéd, Nova Ba5a, mint, csődtömeggondnok. hez — magyar szív és lélek kell. Nem ismerem a szalámi igy ártás történetéit, ahogy nem isme­rem a prágai sonka és a straseburgi májpásté­tom gyártásának történetét sem, de kétségte­len, hogy sem az egyiket, sem a másikat nem' lehet tökéletesen utánozni. A francia pezsgőt sem tudják tökéletesem utánozni, pedig 6oki frajreia pincemester próbált vele szerencséd külföldön és valószínűleg ezek a francia pince* mesterek is megsértődtek volna., ha valaki arái mondta volna nekik, hogy csak utánoznák, nem pedig valódi francia pezsgőt készítenek. Mentségük az lehetett, hogy nem francia bo­rokkal dolgoztak, ahogy az ön mentsége is az — kedves felesége szavai szerint —- hogy nem magyar hús és magyar fűszerek állnak rendelkezésére. Az ön ezuggesztiv szar­vaira azzal a szent meggyőződéssel ettem a szalámit, amelyet ön készített Prágában, hogy valóban magyar szalámit eszem és kritika nél­kül el is fogadom annak — elismerve az eny- bitő körülményt, hogy nem magyar anymgok- ból készült. — Abban azonban, azt hiszem, tökéletesen egyetértünk ketten, hogy a szalámi csak addig lesz ilyen jó, amíg ön készíti személyesen. Mert ön, kedves bátyám-uram, magával hozta Sze­gedről .a recepten és a bonyolult eljárás tudá­sán kiviül azt a bizonyos levegőt, amelyen a ma­gyar szalámi szellőzik, amelyen a magyar sza­lámi készítése az idők folyamán megérett. Azt a speciális szeretetet, amely ezt a világhírű ké­szítményt éppen a magyar rónaságon zamatoz- ta ki tehetséges hentesmeeterek és szalámimes­terek nemzedékei® keresztül, azt a szeretetet, amely önt arra kényszeríti, hogy éjszakánkint az időjárást figyelje és óvja a hideg széltől szi­vének és lelkének érésben levő gyümölcsét, a szalámit. Ez a szeretet, amely olyan jót tesz a szaláminak, lebegett a vendéglátó asztal fö­dött is és a házigazda, minden szavában is. A két dolog elválaszthatatlan egymástól, egy ér­zés különböző megnyilvánulásai, ezért nem fél­tem a magyar szalámi sorsát. E gyári termék sorsa benne rejtőzik valahol a magyar lélek sors áhan. — Isten éltesse a vendéglátó gazdát, —* akárcsak a szegedi szőllejében! SÁNDOR IMRE. Hűtek, a Slovensky Denník főszerkesztője a budapesti vásárról rádióüzenetet küldött Hlinkának Budapest, május 12. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonj elöntése*.) Érdekes je­lenet játszódott le tegnap a budapesti nem­zetközi vásáron. Mint ismeretes, a vásárom a napnak különböző szakaiban a magyar rá­dió üzeneteket közvetít és a vásárnak min­dem látogatója üzenhet hozzátartozóinak, vagy annak, akinek akar, bizonyos dij ellenében Tegnap délután magyobbszámu szlovák cso­port jelent meg a vásár rádiópavilIonjában. Husék Károly, a pozsonyi Slovensky Denik főszerkesztője a Pesten időző szlovákok ne­vében ráíUóiizenetet küldött a budapesti nemzetközi vásárról Hlinkának Rózsahegy­re. Husek üzenetében ezeket mondotta a mikrofonba: — Mindnyájunkat szívesen fogadtak. A vásár gyönyörű, csodálatos a gazdasági föl­lendülés. Együtt vagyunk Zsilkával és Re- búkkal, Ivánka Milánnak ízlik a kitűnő ma­gyar bor, tánc cs cigányzene mellett. Tegnap különben meglátogatta a vásárt Hennák holland herceg is, a holland királynő férje, aki néhány nap óta Budapesten tartóz.- kodiik. A hercegnek felajánlották, hogy ka­lauzolni fogják, de Henrik herceg nem fo­gadta el az ajánlatot, mert — úgymond — sokkal jobban szeret magában sétálgatni. A szárazság következtében pusztul a termés Komárom vidékén Ivóvizhiány fenyegeti a városi Komárom, május 12. (Saját tudósítónktól.) Az aszály, amely a Csallóközt s Délszlovem- szkót pusztítja, egyre katasztrófái fribb méneteket ölt. A roze már kalászba borult, a búza elsenyved, a répa s a dohány lassanfeint. tönkremegy. I tt­ot* kiszárították már a búzát s kukoricával próbálkoznak. Negyvennégy nap óta nem volt (Vő a Csalló­közben, a Duna vízállása igen alacsony t$ a hajózás Is nehézségek árán lehetségegs etzen a vonalon. Komáromban felütötte a fejét a vízhiány, az emeli éti, vagy magasabb fekvésű lakosokban egyáltalán nincs viz betek óta « a vizhiány oly komoly jelentőségű, hogy valószínűleg hivata­los ankétet fognak rendezni a vízhiány elkerü­lésére, az összes szakértők és az érdekelt, fo­gyasztók képviselőinek bevonásával. Kilátás­ban van , a fölösleges vizpocsókol ásnak rendeleti utón való megakadályozása. — Csallóköz számos községében pusztít a tűz, amelynek eloltása a viz hiány miatt igen nehéz. A SZÁRAZSÁG UTÁN VIHAR DÚLT ROMÁNIÁBAN. Bukarest, május 12. A káoszántlB.rtó száraz­ság után tegnap Románia túlnyomó részében najgy esőzés volt. Az esőzés helyenként félhő- szakiadásszerü volt, több helyütt tojdbnagj^águ jégesővel. A brailai kikötőben olyan nagy vihar dühöngött, hogy az egyik jugoszláv hajó majd­nem elpusztult. — Huszonötezer dollár a lochnessi szörnyeteg fejére ha ... . Newyorkiból jelentik: Az itteni állatikért igazgatója, Blaiir, 25.000 dollár jutalmat tűzött kii annak az embernek, aki a lochnessi ször­nyeteget megfogja, A dijat mindenesetre csak az kapja meg, aki élő, egészséges állapotban és leg-> alább — tizenkét méter hosszúságban szállítja a szörnyetegot. xx Panghy Ignácna-k Berkényiék a Tátrában c. könyve most jelent meg, 13 Kö árban kiadóhivatalunknál kapható. 15 Kö előzetes beküldése ellenében portó­mentesen küldjék* 6 jmumh'/mf'.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom