Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-02 / 51. (3382.) szám
4 Hová Hini el százezer szlovenszkói magyar ? Tanulságos hallózás az 1930. évi nép= számlálás nemzetiségi rubrikái között —ki—. Szlovenszkó, február végén. A csehszlovák statisztika az összlakosság rovatába minden, az egyes községekben összeszámlált egyént fölvesz, de nemzetiség szerint csak a Csehszlovákiában honossággal bíró állampolgárokat veszi számításiba. Idegen államipolgároknak számítja s így a nemzetiségi rovatokból kihagyja nemcsak azokat, akik tényleg idegen állam kötelékébe tartoznak, mint pl. a vendégeket, akik a nép- számlálás napján véletlenül itt tartózkodtak, vagy akiknek munkaengedély alapján itt foglalkozásuk volt, — de mindazokat is, akiknek az állampolgársági ügyét a 15. évi ittlakás, a közterhekhez való hozzájárulás, sőt egyes esetekben a katonai szolgálat teljesítése után sem rendezték, akik más állam kötelékébe nem tartózhatnak, mert másfél évtizede állandóan itt élnek, tehát a „hontalanokat". Ezen „külföldieké „cudzozemci" száma a statiszti-1 kai hivatal közlése szerint, 1930-ban, Szlo-1 venszkó területén 75.604, az összlakosság 2.27%-a. (1921-ben 42.246 volt, 1.41%.) Ebből a számból 41.440 esik a magyar többséggel bíró járásokra. A nemzetiség szerint való felosztás nem az anyanyelvet veszi alapul, de a fajiságot. így megkülönböztet a statisztika csehszlovák, ruszin, magyar, német, zsidó, cigány és egyéb nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat. A gyakorlatban ez a felosztás is a magyar kisebbség nyelvi jogait befolyásolja, mert a magyar nyelvű zsidóság kiemelése a magyar nemzetiség rovatából a magyair kisebbség arányszámának csökkentését eredményezi. Ugyanis ez az eljárás csak a magyar kisebbséggel szemben érvényesül. A magukat csehszlovákoknak valló zsidó vallásuakat legnagyobbrészt elismeri a statisztika csehszlovák nemzetiségüeknek. Ennek jellemzésére szolgáljanak a következő adatok. Az 1930. évi népszámlálás Szlovenszkó területén 136.736 izraelita vallásu egyént mutat ki, zsidó nemzetiségűt azokban csak 65.385-öt, vagyis az izraelita vallásuak 47.82% -át. Ha már most — találomra — két járást hasonlítunk össze ebből a szempontból, egy szlovák és egy magyar többségei bírót, pl. a turócazeaitmArtomt és a dunaszerdaíhelyit, azt látjuk, hogy az előbbiben 1373 izraelita vallásu közül csak 460 a zsidó nemzetiségű, tehát 33.50%, mig az utóbbiban 3222 izraelita vallásu köziül 2434 a zsidó nemzetiségű, vagyis 75.54%. Nem célunk a népszámlálás lefolytatásának körülményeit és eljárásmódját bírálat tárgyává tenni, csak az eredményt, a hivatalos statisztikai kimutatások számadatait szeretnők vizsgálni, természetesen a minket legközelebbről érdeklő nemzetiség, a magyar kisebbség néprajzi változása szempontjából, mely feltűnő eltolódási mutat. Ezt az eltolódást, Szlovenszkót illetően a következő táblázat tünteti föl. A népszámlálás éve összlakosság Csehszl. államp. Idegenek A csehszlovák állampolgárok közül: száma csehszl. ruszin német magyar zsidó cigány egyéb 1921 2,998.244 2,955.988 42.246 2,013.675 85.628 139.880 634.827 70.522 7.999 3.476 % — 98-59 1*41 68-12 2-90 4*73 21-48 2-39 0-27 0-11 1930 3,329.793 3,254.189 75-604 2,345.909 91.079 147.501 571.988 65.385 30.626 1.710 0/ / 0 — 97-73 2-27 72-09 2-80 4-53 17-58 2-01 0-94 0-05 Változás + 331.549 + 298.191 + 33.358 + 332.234 + 5.451 : + 7.621 ; - 62.839-5.137 + 22.672- 1.757 7o + 11*06 + 10-09 + 78-96 + 46-50 + 6-37 + 5-45- 9-90- 7-28 + 282-87- 50-67 Az első, ami feltűnik, az „idegenek" számának növekedése, 33.358 lélekszáminal, 78.96%-os arányszámmal. Ezt azt mutatja ki, hogy 1921 óta körülbelül ennyi szlovenszkói lakostól vonták meg a csehszlovák állampolgárságot, mert nem lehet föltenni, hogy ennyien költöztek volna kilenc év alatt, idegenből, Szlovenszkó területére, hiszen nem volt olyan bőséges munkaalkalom, hogy az idegenek ilyen nagyarányú bevándorlását, kívánatossá, vagy lehetővé tette volna. A második, ami feltűnő, hogy a statisztika Szlovenszkón minden nemzetiségnek plusszal zárta a mérlegét, csak a magyar és zsidó nemzetiségén mutat ki 62.839 főnyi, 9.9%-os, illetve 5.137 főnyi. 7.30%-os minuszt. Ez az utóbbi csökkenés csak látszólagos, mert az izraelita vallásuak száma 849 lélekszám- mal. 0.63 %-al emelkedett s igv csak arról lehet szó, hogy az izraelita vallásuak közül kevesebbet könyveltek el zsidó nemzetiségűnek 1930-ban, mint 1921-ben. Tehát az egyetlen nemzetiség, mely 9 év alatt közel 10%-os veszeteséget szenvedett, — a magyarság. Ha ezt a tényt az egész csehszlovák köztársaság viszonylatában vizsgáljuk, úgy azt vesz- szük észre, hogy Csehországban szaporodott a magyarság létszáma 2.127-el, Morvaországban 2.232-vel, Podkarpatszká Ruszban 5.782- vel, vagyis összesen 10.141 ember költözött el Szlovenszkóról az ország többi részébe. Ezekben a számokban benne lehetnek a szlovenszkói származású katonák és főiskolások, akik ideiglenesen, szolgálatuk, vagy tanulmányaik idejére távoztak csak el. Az egész köztársaság néprajzi változását vizsgálva is azt látjuk, hogy az egyetlen nemzetiség, mely létszámában csökkent, a magyar, 52.698 lélekszámúm) 7.08% minnsszal. Ez azonban csak arra az esetre szól, ha föltesszük, hogy a csehszlovákiai magyarság természetes szaporodása teljesen megállóit. vagyis hogy Szlovenszkón a kilenc év alatt egyetlen egy magyar gyerekkel nem született több mint amennyi meghalt. Mert ha a csehszlovákiai természeteses szaporodás átlagát, a 8 százalékot vesszük tekintetbe, úgy a magyarság létszáma nem a 21. évi 635.000 kellene, hogy legyen, de legalább 51.000-el több, tehát 686.000, vagyis a magyarság létszámának apadása Szlovenszkón effektive több mint 100.000 lélek. Az a kérdés .már most, hová tűnt el ez a 100.000 főnyi magyarság? Ha azt vizsgáljuk, hogy a csehszlovák nemzetiség arányszáma Csehországban 7.54%-Icai, Morvaországban 10.54%-kai nőtt, Szlovenszkón azonban 16.5%-kai, itt már egy feltűnően magas percentuálds szaporodással találkozunk. Az is feltűnő, hogy Szlovenszkón a csehszlovák állampolgárok összes száma, — tellát minden nemzetiséget beleértve — 298.191 lélekkel szaporodott, mig a csehszlovák nemzetiségűek szaporodásának száma 332.234-gyel, vagyis egyedül a csehszlovák nemzetiségűek szaporodása 34.043jmal haladja meg az egész szaporodási kontingenst. Ha ezt a nyerséget mérlegbe állítjuk a magyarság veszteségével, már megtaláljuk az egyenleg egy részét. A másik részét a cigányok szaldóján találjuk meg, mely 22.627 lélekszámúnál (282.87 százalékos!) szaporodást mutat ki. A többit egy rovatban vagyunk kénytelenek keresni, a nemzetiségi felosztásból kirekesztett-hontalanok ruib rikájáb an. A statisztikai hivatal közlése szerint Szlovenszkó hontalanjai, illetve külföldi állampolgársággal bíró lakói nemzetiségileg igy oszlanak meg: csehszlovák 27.145, orosz 4280, magyar 20.349, német 7320 és zsidó 7293. Nagyon valószínű, hogy a hivatalosan magyarnak elismert 20.349 külföldül kívül sokezer magyar került a csehszlovák rovatba egyszerűen azért, mert a megszámlált ezzel akarta érdemesíteni magát a csehszlovák állampolgárság elnyerésére s ugyancsak sok magyar került a zsidók rovatába is, úgyhogy teljes joggal föltételezhető, hogy a hontalanok gyarapodása csaknem egészében a magyarajka állampolgárok terhére történt. Ez a három, — illetve a más országrészbe költözőitekkel együtt négy-rovat: a csehszlovák nemzetiség szaporodása az országos többleten felül 34.043 a cigányok szaporodása 22.627 a hontalanok szaporodása 33.358 a más tartományokba költözöttek 10.141 összesen 100.196 lélek számot mutat föl s így megközelítőleg nyomára jöttünk annak, hogy a statisztikában hol van el könyvelve a szlovenszkói magyar kisebbség vesztesége. 9T(agyar asszony lapja a Rendelje meg a P. M, ff. kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K, számonként 3*50 K 1934 március 2. péntek, Szlovenszkó országos választmányi százezer korona segélyt sza vazott meg a magyar szín. társulatoknak Pozsony, március 1. (Pozsonyi ezarkceztöeégUidi belefon jelen téee.) Szloveneakó országos választmánya ma Országi József országos elnök elnök lésével ülést tartott, amelyen a színházi ewubven. ciók kérdését tárgyalta. A két magyar színtársulat összesen 100.000 korona szubvenciót kap. Az összegből Iván Sáni dór, a keleti kerület magyar színigazgató ja 50 ezer koronát, Földes Dezső, a nyugati kerület színtársulatának igazgatója 45.000 koronát kap Miután azonban mindkét színigazgató koncesz szidja ez év szeptember 30-án lejár, az országot választmány úgy határozott, hogy egyelőre i két színigazgatónak csak a megszavazott szub« venció összegének kétharmad részét folyósít jók. A pozsonyi! német színház 30.000 korom eziubven cáót kap. A mai országos választmányi ülésen nagy meg lopet'ést keltett, hogy azon újból megjelent dr. Sekáé János országos al- elnök. Dr. Sekáéot annak idején Prágába helyezték át a belügyminisztériumba, de ott mindössze két hetet töltött csak. Most megint vissza jött Szlovenszkóra. Közben’; azonban a régi zenpanábus épületében levő iro-1 iáját dr. Dula IgoT kormánytanácsos foglalta el, ; ezért Sekác most a Duna-menti konmánypalotá- f bán fog hivataloé-kodmi. Érdekes, hogy dr. Sekác | volt az első szlovenszkói fő-tisztviselő, akit Prágá-j ba elyeztek, de nem maradt ott sokáig. Legutóbb,: dr. Csernot helyezték át Prágába. Garami uiabb tárgyalást kér ügyében Budapest, március 1. (Budapesti szejk.eszbőségünk telefon jelentése.) Ismeretes, hogy a pestvidéki törvényszék, majd később a királyi tábla is in kontumaciam bűnösnek mondotta ki Garami Ernőt, egy pozsonyi lapban megjelent cikke miatt. ! Garamit nemzetgyalázás címén helyezték vád alá. j Garami Ernő a napokban Budapestre érkezett s j most beadvánnyal fordult a bírósághoz, hogy ügyében újabb tárgyalást tűzzenek ki, mert sze- j mélyesen akarja bizonyítani azt, hogy a cikket > neon ő újta. v _ ...... Hamis érettségi bizonyítványt gyár működik Romániában Bukarest, március 1. A btizaui Hasdeu ii* 1 ceu.miban.' nemrég nagyszabású érettségi bi-1 zonyitványpanam a nyomára bukkantak. Ki- 9j derült, hogy az intézet több évre visszamenőleg mintegy j száz hamis érettségi bizonyítványt adott ki | olyan egyéneknek, akik vagy nem tettek ■ érettségit, vagy pedig sorozatosan meg- ‘ buktak az érettségi vizsgálatokon. A hamis bizonyítvánnyal rendelkezők azután közpályára mentek, állami vagy városi tisztviselők lettek, ügyvédek, orvosok, mérnökök tanárok, s legnagyobb részük igen kiváló eredményeket mutathat fel egyetemi tanulmányaik során. A buzaui törvényszék vá-zs- gálóbirája most hallgatja ki azokat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy érettségi bizonyítványuk hamis. Tegnap hat tanárt és két ügyvédet vezettek a hatóságok elé. A botrány egyre terjed és azt hiszik, sokkal nagyobb mértékű, mintsem azt az első ( percekben gondolták. Egyesek szerint még a háborús időkre is j visszanyulik. Most már a legnagyobb diléma 1 előtt állanak úgy a hatóságok, mint az iskola j igazgatósága, mert a hamis bizonyítványokkal rendelkezőkkel nem tudják, mihez kezdjenek. Az érettségim megbuktak ugyan, de íyz élet- ) ben annál derekasabban állják meg a helyüket. Kémelltárifó szervezetet kéritek a csehszlovákiai üveggyárak Prága, március 1. Az utóbbi időben számos ipari kémet fogtak le Csehszlovákiában. Különösen a csehszlovák üvegipar gyártási módszerei iránt érdeklődnek idegen országok üvegiparának megbízottai. Ez kényszeriteíte a jablonitzi üveggyárat szenzációs beadványára, melyet a kerületi hivatalnál terjesztett be. Ellenkémszervezet létesítését kéri. A memorandumhoz a többi csehszlovákiai üveggyár is csatlakozni fog. . w-o----—
