Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-02 / 173. (3283.) szám

8 n?M<Hi-MArá^-Hnaíá>' SziDHÁzKönWKaLTaRA A hangos IHm és a csöndes színház Irta: Hevesi Sándor A hangos film nyilvánvaló térhódításában so- kan a színház válságának kimélyüiését érzik, jól­lehet a néma film diadalmas, de kurta karrierje annak idején inkább fokozta a színházi érdeklő dést, ahogy akkoriban mondták, nevelt közönsé get a színház számára. Ma ellenben az optimisták is szorongó lélekzettel kísérik a hangos film fejlő­dését s az az aránytalanul kisebb kockázat, amely- lyel egy beszélő vagy hangos film produkciója jár egy egész színházi üzem fenntartásával szem­ben: igen alkalmas annak a meggyőző látszatnak a felidézésére, hogy a színháznak nagyon el kell némulnia, legalább is háttérbe kell húzódnia a modern technikának ez újabb diadala elől. És ha csakugyan bekövetkezik, amit várnak és remélnek a gép további remeklésétől, hogy már a közel jö vőben nem baritonná vagy basszussá süritve fogja visszaadni az angyalian édes női szoprán hangot: akkor az énekes színházak újabb hanyatlása kö­vetkezik, amelyet semmiféle produkcióval nem lehet többé feltartóztatni, mert a színházi vállala­tok iránt egyre nagyobb bizalmatlanságba burko lódzó tőke teljesen a gyors kamatot és busás hasz­not Ígérő hangos filmhez fog majd átpártolni. Egy bécsi színigazgatót, aki nemrégiben nem is milliók fölött, hanem milliókkal rendelkezett, egy revü operettnek két évig futó sorozatos előadásai nem ; tudták kimenteni anyagi nehézségei közül. A szín-; házi üzemnek még az e-n suite előadásoknál s nap-i nap mellett megújuló költséget, melyek m nd a vállalkozó igazgatónak a vállait nyom'ák, m'nden anyagi eredményt előre lefölöznek. A v tVgép j rugalmasságával, szálilithatóságával és szimp csá- gával szemben egy megszervezett, eleven együttes örökös gondja, nehézsége és problémája az igaz gatónak, a múlt szezon felkiáltó jellel végző ik a jövő szezon kérdőjellel kezdődik, az uságok ha sábjain a színházi válságot érintő körkérdés téli nyári tengerikigyóvá nőtte ki magát, de időjósnak vagy prófétának kellene lenni, hogy ezekre a kér­désekre felelni merjen valaki. Színházi válságok minden évszázadban voltak .aránylag nem is köny- nyebbek a mainál, de arra. még nem volt példa, hogy a válság megoldását előre látta volna vala­ki. Az emberek egyszerűen megvárták a válság végét, amely egyszer csakugyan el is következett aminthogy mindig elkövetkezik az az idő is, hogy egy uj nemzedék a legválságosabb korszakol is’ úgy emlegeti, mint a „régi jó időkét.'1 De jövendölés vagy időjóslás nélkül is1 van. ami ről pontosan be lehet számolni és ez a hangos filmnek művészi problémáit és lehetőségeit illeti, amelyek természetesen rávetik fényüket vagy ár­nyékukat a siznház fejlődésére és jövőjére. A han gos- vagy beszélőfilm nem esik olyan távol a szin háztól, mint idősebb testvére, a néma film. amely — talán Chaplin páratlan művészi teljesitm'nyeit kivéve — mindig valami kielégitetlenséget ha­gyott a néző lelkében, — szinte vágyat ébresztett benne a teljes életű és értékű színház után. Az éneklő- vagy beszélőfilm, a szereplők plasztikája nélkül is, már reprodukálja a színházat, elfogad­ható utánzata egy eredeti valaminek 8 ha nagyon jót, vagy kitűnőt reprodukál, esetleg nagyobb művészi kielégüléshez 6egiti a nézőt, mint egy közepes vagy éppen gyönge eredeti. Minthogy az ilyen énekes-film a legjobb színészeket és leg­drágább kiállítást is könnyen foghatja egy ka'ap alá: nem csoda, hogy rohamos tempóban lett dia­dalmas vetélytár&a a hasonló műfajiban dolgozó színházaknak. Közismert dolog, hogy a jó szurro­gátum, a megfelelő pótszer — nagyobb olcsóságá­nál fogva — minden téren elsőrangú üzletnek bi­zonyult, s igy nem is csodálható, hogy az énekes színpadi giccs, amely7 a színházban az avultságot, a konvenciót, a közhelyet jelentette, a jobbfajta nézők unott arcfintoritását, a kritika krónika bő- szültségét, máról-holnapra széles, vigyorgással te­lepedett át a hangosfilmre, ahol az, ami a színház­ban százak bosszúsága volt már, a tízezrek örömévé frissült és pirosodott. A paradox valóság röviden az, hogy ugyanaz a műfaj és színvonal, amelyből a színház hanyatlását akarják származ­tatni, a siker és ünneplés zónájába került a hangos film területén. Még rikítóbbá színezi ezt a könyörtelen parado­xot az a körülmény, hogy az az irány, amelyre a hangos film gyönyörűen rátalált, mint a saját művészi lehetőségeinek legjobb kifejlesztésére, épp a nagy tömegeket nem érdekli eléggé s csakis a legjobb és legraffináltább színházi közönség szá­zainál kapja meg a maga elismerését. Azok a fran­cia filmek, amelyek fölfedezték az igazi, műfajt, hogy az nem operett, nem énekes bohózat, nem nép­színmű, hanem úgyszólván az emberi életnek egy furcsa, zenei beállítása, mely szinszerütlen és szin- padszerütlen s igazán csak a vászonról hatásos, — vagy azok a nagy tömegekkel operáló ameri­kai hangosfilmek- melynek szinte szinpadellenee, kísértetiesen életszerű, minden kigondolt mesétől távoleső reálizmuseal és naturalizmussal rögzíte­nek meg valószínű és hihető dolgokat, (amelyek történetnek is alig nevezhetők) — valószínűleg azért nem fejlődhetnek tovább, mert nem a száz­ezreknek valók, hanem csak válogatott közön­ségnek. A prózai, sőt az énekes színház útját is minden­esetre kiszabja a hangosfilmnek ez a helyezett- átége és elhelyeződése a mai közönség világában. Hogy a „gicoset" elszedi tőle a hangosfilm, ez nem szerencsétlenség; hogy a nagy tömegeket, a nagy, reális kiállítást a hangos film jobban és művészib­ben tudja a szem elé idézni, ez a dolgok rendje s a, színházat talán visszaviszi ahhoz a természetes hivatásához és művészi berendezettségéhez, hogy szimbolikus eszközökkel próbáljon ismét hatni s ne kövesse a filmet arra a területre, ahol okvetle­nül alul kell maradnia. Szóval, a paradoxont úgy le*het legjobban ki­hegyezni, hogy mennél hangosabbá lesz a film, a színháznak annál csöndesebbé kell válnia. Csön­desebbnek kell lennie és mélyebbnek. Amint mint népszórakoztató intézmény veszít, azt kultúrában és művészetben kell visszanyernie. Szigorúan el kell határolnia a maga külön kis birodalmát (amely mindig nemzetibb lesz a filmnél) a film világbirodalmától. A szónak, a gondolatnak, a tettnek az ereje mindig a színházban tesz, mert a hangos film a tört mondatok felé törtet, az indu­latszavakat, gondolatfoszlányókat, kurtított élce- ket, rövid csattanókat keres és elfordul az emberi beszédtől, mely az igazi színpadon felér a zene; megnyil atkoz ás magasztosságáig. A színháznak be kell vonnia azokat a vitorlákat, amelyekkel a nagy és nyílt tengereken evezett s vissza kell térnie a nyugodt tengeröblökbe, amelyek mélyek és biztosak, s ahol a szelek állandó változása és örök szeszélye nem okozhat súlyos károkat. A csöndes színház azonban csak deiglencs jövő. Ha a film — a televízió révén — eléri a színház- reprodukció tökéletességét, — ha tehát egy tdjes és tökéletes utánzat fog szembenállaní egy teljes és tökéletes eredetivel, akkor minden időjóslás- és jövendölés nélkül is meg lehet állapi tani. hogy a sz'niházra nézve ismét uj korszak fog kezdődni, abból a régi és örökké uj megismerésből szárma- zólag, hogy a legtökéletesebb utánzat sem tudja pótolni az eredetit. (*) Szeptember 15-én kezdi meg működését Faragó Ödön ruszinszkói magyar szintársulata\. Ungyárről jelentik: A Kárpátaljai Színházi Szö­vetkezet színigazgatónak választotta Faragó Ödönt, a pozsony-kassai régi szinikerület volt igazgatóját. Faragó Ödön kétségtelenül a legta­pasztaltabb és legképzettebb szakértője a szl-o- venszkói magyar színpadnak és igy remélhető, hogy a mai nehéz viszonyok között is meg fogja szüntetni működésével Ruszinszkóban az évek óta tartó áldatlan viszonyokat, amelyek 6ulyos kárára voltak a magyair művészetnek. Faragó igazgató augusztus elsején kezdett hozzá társulata meg­szervezéséhez, szeptember elsején már Ruszin- szkóban lesz a társulat és szeptember tizenötö­dikén kezdi meg előadásait valamelyik kisebb vá­rosban. (*) Farkas Paliék turnéja Gömörben. Rozs­nyói tudósítónk jelenti: A ezlovenszkói magyar ezinészgárda közkedvelt tagja, Farkas Pál e nyáron is kis színtársulatot toborozott s kartár- saiva.1 a közel jövőben Gömörbe jön néhány vi­dám e zi ni est ét rendezni. Csütörtökön Rozsnyón játszanak, szombaton Pelsöcön, vasárnap Tor­naiján, hétfőn Rimaszombatban. Vágó Artúr, Szigethy Irén és más kiváló erők csatlakoztak Farkas Pali staggionéjához, műsorukra pedig vidám egyfölvonásosokat tűztek, köztük uj Nóty-darabokat, amelyeknek minidig biztos si­kerük van. A művésziek vállalkozását biztató érdeklődés előzi meg. (*) Jacques Dévai: A préda. A Panama csatorna nevét eddig a világ botránykrónikájából ismerte a nagyközönség. Jacques Dévai regénye ennek a hírhedt csatornának partjain játszik és evvel a tiszta irodalom évkönyveibe is beléjegyzi a csatorna nevét. Egy szegény francia leány áll középpontjában annak a rengeteg izgalmas él­ménynek, kalandnak, amelyet Dévai lebilincselő művészettel elénk tá,r. A sors szülővárosából, a francia kikötővárosból Venezuelába veti a leányt, akit ettől a perctől fogva hazájának, szülővárosá­nak, az ismerős tájnak és ismerős embereknek, emléke vonz vissza leküzdhetetlen erővel. Az élet minden szennyén, minden bűnén és minden ke­serűségén át kell mennie, hogy kilométerről kilo­méterre közelebb jusson elhagyott hazájához: ké­mek társaságába keveredik, matrózok prédája lesz e amikor, már azon a ponton áll, hogy eléri nagy álmát s a hajó visszaviszi szülőföldjére, el kell pusztulnia nyomorultul. De a minden 6zeny- nyen keresztül telkében élő tiszta vágy nem hal meg testével: japán barátja lakk-koporsóban kül­di vissza a halottat Európába, álmainak földjére: szülővárosába. Izgalmas és lélekbemarkoló regény Dévai kitűnő müve, mely az Athenaeum népszerű 12 koronás regényeinek sorozatában jelent meg Laczkó Géza művészi fordításában. — Portó 3.—, utánvétnél 5.— korona. Kapható a P. M. H. kiadó- hivatalában. AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ HETI MŰSORA: Szerda—csütörtökön: Az amerikai nagybácsi. — A Dollárpapa. Belföldi vígjáték. Péntek—szombat—vasárnap: A fehér démon. — Ha/ns Albere. Hétfőn: Monté Christó grófnője. — Brigitte Helim, RudoK Forete* ^ 1933 augusztus 2, szerda. Hecht győzött a besztercebányai nemzetközi tenniszversenyen A vszlovenszkói legjobb játékosa címet Nyáry József és Fischer Roky nyerték Besztercebánya, augusztus 1. Nagyszámú né­zőközönség előtt tegnap délután fejezték be a besztercebányai Slavia X. nemzetközi versenyét, ■amely nagyszerű küzdelmeket és kitűnő ered- ményeket hozott. A csehszlovák tenniszszövet- ség bajnokságában a férfiegyest a zsolnai Hecht László nyerte meg, aki a döntőben Vodicskát 3:6, 6:3, 5:7, 8:6, ser. arányban győzte le. A harmadik helyen Malecsek végzett, aki Vodics- kától 3:6, 6:4, 5:7 arányban kapott ki. Hecht ■a bécsi Brosohot utasította 7:5, 11:9 arányban a harmadik helyre. — A nöiegyes döntőjében Besztercebányán még soha nem látott harcot vívott a bécsi Wolfné és a brünni Merhaut. A két hölgy csupán egy szetet játszott, ami más­fél óráig tartott. Ezt a szetet Wolifmé nyerte 11:9 arányban, mire Merhaut teljesen kifáradva, a küzdelmet feladta. Harmadikok: Blanár Anny és Markovics Mánya (Bbánya) lettek. — A ve­gyespárosban a Malecsek—Merhaut pár győzött 3:6, 6:4, 7:5 arányban a bécsi Brosch—Wolfné kettős ellen. Harmadikok: Vodicska—Blanár Anni és Hecht—Markovics Mánya lettek. — A férfipárosban a Hecht—Malecsek kettős a szJo- venszkói Filo—Szilárd párt győzte le 6:2, 6:2 arányban, majd a döntőben a Csermák, Brosch kettőst verő Vodicska, Amhros párral találko­zott. Hechték a döntőt 6:3, 6:1, 6:3 arányban nyerték. — A nőipáros győztese a Wolfné, Mar- kovics pár lett, amely a Merhaut, Cserma ket­tőst 6:4, 6:2 arányban győzte le. Harmadikok: Blanár, Sebei és Perhácsné, Höhlmann. A nem­zetközi konkurrenciában a szlovenszkód játéko­sok közül elsősorban Markovics Mánya kitűnő szereplése érdemel teljes elismerést. Mellette Perhácsné (Ipolyság), a nyírtai Fischer Roky, a pozsonyi Danzig és Lustig tűntek ki.. A szlovenszkói játékosok bajnokságában, amelyen kizárólag csak a szövetségben re­gisztrált játékosok vehettek részt, a tavalyi ma­gyar bajnokság győztese: a lévai Nyáry József győzött nehéz küzdelem után a besztercebányai Filo ellen 6:4, 10:8 arányban. A harmadik he­lyen a nyi'trai Walemit ég a pozsonyi Danzig végeztek. — A nőiegyesben nagy meglepetésre a nyitrai Fischer a favorit Markovicsot 6:0, 6:1 arányban verte meg. Harmadikok Perhácsné és Bárczy Emese (Bbánya) lettek. — A férfipáros­ban a Filo—Lustig kombinált győzött a Valent —Nyáry kettős ellen 6:4, 6:4 arányban. — A vegyespárost a Markovics—Lustig pár nyerte 2:6, 9:7, 7:5 arányban a Bárczy E.—Nyáry pár­ral szemben. A II. osztályú női bajnokságban Bárczy Emese győzött, aki a döntőben a losonci Bel- lághot verte meg. — AH. osztályú férfiibajnok- s ágért még Nyáry és Filo mérkőznek meg egy­mással. A besztercebányai verseny, amelyről bár több bejelentett külföldi és számos szlovenszkói já­tékos hiányzott, ezúttal is nagy sikert hozott az eddigi versenyrendezéseivel is nagy érdeme­ket szerzett Slavia tenmszosztályána'k. Az SK Brafstava kikapott Ipolyságon Ipolyság, augusztus 1. 1000 néző előtt az ér­sekujvári Löwinger bíráskodása mellett folyt le a szlovenszkói bajnok pozsonyi Bratislava Ipoly­sági vendégszereplése, amely a honi csapat 2:1 (1:1) arányú meglepő, de megérdemelt győzelmé­vel végződött. Az IFC nagy lelkesedéssel játszott. Védelme kitünően szerepelt, a halfsora pedig nagyszerűen tartotta vissza és fedezte a Bratisla­va csatárokat-, akik amúgy is gyönge formában voltak. A küzdelem elejétől végig heves iramban folyt és izgalmas volt. A második félidő 22. per­cében vihar miatt pár percig szünetelt a mérkő­zés. Az IFC mindkét gólját Halász, a Bratislaváét kornerből Bulla szerezte. A biró közmegelégedésre látta el tisztjét. * RIMASZOMBAT: RPS—Rozsnyói SC 4:1 (1:1). A két külön kerületben szereplő legjobb gömöri csapat reváius meccse ismét a RPS' megérdemelt győzelmét hozta. (Az első mérkőzést a RPS Rozs­nyón 3:2 arányban nyerte.) Gyönyörű, időben, Ecetünknek nincsen párja Ki jót akar,-ezt használja. Előállítja: Pető Zsigmond és fia, Vráble, ecet­szesz, likőr - és rumgyár. Alapítva: 1850. 1000 főnyi néző előtt folyt te az érdekes küzde­lem. A RPS Altmann és Mráz helyén tartalékkal szerepelt é6 rögtön frontba került, ennek dacára a vendégek szerzik meg Kovács védhetetlen bom­bájával első, egyben utolsó góljukat. A kiegyen­lítés azonban csak egy percig várat magára, ami­kor egy jogos ll-e&t Keller érvényesít. — A máso­dik félidőben a RPS régi formáját játeza ki és most már biztosan uralja a terepet. A RS-C is többször támad, azonban Andrásik kapus a he­lyén van. A RPS Markos gyönyörű egyéni akció­jából eredő és Szirák révén szerzett góllal szapo­rít. Rozsnyó most fcornert ér el, de a RPS Szmre- kács révén újból gőloz. A 30. percben Pohoczky megsérül, a RPS 10 emberrel is föléuyben van és Kovács II. pompás komoréból Szirák fejessel ál­lítja be a 4:l-es végeredményt. A RPS legjobbjai ezúttal Pohoczky, Kocsis és Andrásik voltak, az RSC-nál Sztárna és Weissman tűntek ki. — Mihók füleld biró, egy-két kisebb hibától eltekintve, jó volt. VAGUJHELY: AC Nm.—SK Slovan Dévóny­ujfalu 2:1 (0:1). Osztályozó bajnoki mérkőzés, amely csúszós talajon folyt le. Góllövők Mrázik ■‘és Berger az AC részéiről. NYITRAr A köjéépnyitraá egyesületek seríleg- mérkőzése e héten több meglepetést hozott. Nagy- bossányban a nyitrai Slovan 2:4 arányban kapott ki. Nagytapolcsányban a TSK II. csapata a Ju- ventust 4:0 arányban verte meg. Nyltrazsámbok- rétetf a NyAC II. csapata gól nélkül játszott az ottani SK-bal. A kőzépnyitrai egyesületek verse­nyének élén a nagybossányi AC áll. APÁTFALAt Salgótarjáni SE—ASC 4:3 (1:2). Nemaetközi mérkőíéo, ......... ZÓ LYOM: ZTK—Érsekújvárt SE 8:1 (3:1). Dél­kerül el bajnokának meglepően 6ullyos veresége. NAGYTAPOLCSÁNY: Donaustadt Pozsony— TSK 3:1 (0:1). A nyugatszlovenszkói magyar bajnokjelölt tapoTceányi szereplését általános ér­deklődéssel várta a közönség és játékukkal teljes mértékben meg volt elégedve. A helyi csapat az első félidőben hátszéltől támogatva jól tartotta magát. A hatodik percben Heuer Virágot szökteti, ki éles lövéssel megszerzi a hazaiaknak a veze­tést. A Donaustadt belefekszik a játékba, egyen­lítésre törekszik, azonban a tapolosányi védetem tartani tudja a csatárok által elért eredményt. A második félidőben megváltozik a játék képe. A Donaustadt mindjobban felnyomni. A 16-ik perc­ben a Donaustadt balszélsője erős lövést küld a TSK kapujára, Hlavina a labdát saját hálójába öklözi. A 25-ik percben kapu előtti kavarodásból a Donaustadt a vezetést szerzi meg. Tapolcsány egyenlítésre törekszik, de a csapaton a fáradtság jelei mutatkoznak s igy nem sikerült eredményt elérniök. A játék ellaposodik s a 35-ik percben Porubszky beállítja a végeredményt. Jók voltak a Donaustttdtnál Porubszky, RuKtz, Tapolcsánynál Zsitnyanszky és Pálenik. Novák birőnak rossz napja volt. )( Remecz vereséget szenvedett a magyar vidéki bajnokságokon. Székesfehérvárról jelentik: A vi­déki bajnokságokon az eddig ismeretlen Józsa 43.45 méteres dobással legyőzte Remeczet. Re­mecz csupán 43.30 métert dobott és teljesen for­mán kívül van. )( A magyar Hartmann legyőzte Brauschltschot. László a VII. nemzetközi riesengebirgi versenyen nagy meglepetésre legyőzte a németek legjobb gépkocsiversenyzőjét, Brauschitschot és a verseny­kocsik kategóriájában a neustadti Pitsch mögött a második helyre robogott be. )( Túrái aláírta a Hungária szerződését. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Á Fe­rencváros és a Hungária között létrejött megálla­podás értelmében Túrái Józs-ef ősztől fogva a Hungáriához szerződik. A nagyszerű válogatott középcsatár már alá is irta az uj szerződést. )( A Crisana tervez — a szigurancia vége*. Nagyváradról jelentik: A rendőrség értesítette a Crisanát, hogy Barátky — tudomása szerint — magyar állampolgár és igy Romániában nem játszhat. Barátky ennélfogva kénytelen 'lesz Er­délyt elhagyni, ha addig a Crisana nem változ­tatja meg a szigurancia végzését. — A Crisana egyébként vasárnap Debrecenben játszik a Bocs­kai ellen. )( Sir Harry Barclay, Anglia egyik legnevesebb sportembere, volt all-round atléta, a nemzetközi szövetség elnökségi tagja, Londonban meghalt. )( A bécsi Libertás Helsingforsban az IFK-át 4:1 (8:1) arányban legyőzte és revánsot vett múlt­kori vereségéért. )( Az Újpest augusztus 13-án Temesvárott a Rf> pensia, a Hungária pedig augusztus 18-án Ham­burgban a HSV ellen vendégszerepei. )( Dilettánsok serlegmérkőzése Rimaszombat­ban. Tudósitónk jelenti: A Rimaszpmbati PS a fütilJaUlétet fellendítésére egy serleget alapított, amelyért jogászok, banktisztviselők), orvosok, gyógyszerészeik és tenniszezők játszanak. Az első meccs vasárnap folyt te a jogászok és banktisztvi­selők között. A jogászok győztek 4:2 (2:0) arány­ban. Biró: Schreiber József, a tenniszszakosztály elnöke volt. Augusztus 13-án az egészségügyi csa­pat játszik a tenniszezőkkel. A döntő augusztus 27.-én less.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom