Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-25 / 120. (3230.) szám

májas 25. csütörtök. — Elítéltek egy sikkasztó pozsonyi adóhi­vatalnokot. Pozsonyi szerkesztőségünk je­lenti telefonon: A kerületi bíróság Mazal- tanácsa ma ítélkezett Lukács Árpád 29 éves pozsonyi adóhivatalmok. fölött, aki egy po­zsonyi cég ellen vezetett végrehajtás alkal­mával ezer koronát elsikkasztott. A bíróság Lukácsot három bavi fogházra Ítélte, — A magyarországi diákság információs irodá­jának müködés-e, Budapestről írják: A Magyar és Idegen Diák információs Iroda, a „MIDI" leg­utóbb kiadott beszámoló jelentése szerint a ma- gyorországi egyetemi és főiskolai hallgatók orszá­gos szövetségének információs ée. propaganda szerve az -elmúlt esztendőben élénk tevékeny­séget fejletté ki. A MIDI 1493 külföldi diákot látott vendégül Magyarországon, kiket 2*30 magyar diák kalauzolt. Ez a 230 idegenvezető diák összesen 22 európai nyelvet beszél. Az információs irodá­nak idegenforgalmi, fordító és propagandaosztá- lya van. A ,,MIDI“ tevékeny részt vett az idei cserkészjamboree előkészítésének munkálataiban, nyelvtanfolyamokat rendezett és amerikai min­tára utazószemináriumokat tartott. Az iroda Gáspár László vezetésével a magyarországi és a külföldi diákság szociális és kulturális ügyeit nagy gonddal és imponáló igyekezettel szolgálja. Az öreg komáromi pereces tragikus halála Komárom, május 24. (Saját tudósítónk jelentése.) A komáromiak kedvenc kirándulóhelyének, a mo­nostori szőlőknek régtől fogva ismert alakja volt Bezák Péter' hatvannyolcéves perec-árus. Pereceit azonban csak úgy tudta kellő hangulatban árusí­tani, ha felöntött a garatra a jó monostori borból. Hétfőn is vidám kedvvel árulta pereceit, amire a játszadozó gyermekek csúfolni kezdték. Bezák fel­bőszült ezen és a osufolódót kereste. Berúgott fő­vel azonban nem tudott tájékozódni s a csuíolódó gyermekek helyett. Barta Lajos kocsist illette szi­dalmakkal. Barta tiltakozott, amiből veszekedés lett s veszekedés hevében a pereces bot a Duná­ba került. Bezák még nagyobb haragra gerjedt s verekedni kezdett Verekedés közben Barta Lajos állonvágía Bezá­kot, aki lassan elterült a földön s ott maradt A kőrüiál'Ió'k azt hitték, hogy a részeg ember má­moros álmát alussza s nem segítettek rajta. Bezák hörögni kezdett, amit a többiek horkolásnak vél­tek.' Egyszerre csak nagy csend lett: a pereces ember már nem is lélegzett. A szegény ember ki­szenvedett. Mire észretértek a verekedők, Bezák- ban már nem volt élet-, csupa tréfából agyonütöt­ték. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy agy­rázkódás és agyvérzés okozta halálát.. Bertát le­tartóztatták s kihallgatják.' - - - - — .. — A Rozsnyó Városi Muzeum megnyílt, Tudó­sítónk jelenti; A Rozsnyó Városi Muzeum két helyiséggel bővítve, több uj vitrinávajl és jelentős anyaggal gazdagodva május 21-én. vasárnap újra megnyílt a közönség számára. Megtekinthető min­den vasárnap d, e. 10-től 12-ig. Belépés díjtalan. Turisták, kirándulók, átutazók más időpontban is' megtekinthetik, ha e szándékukat bejelentik Tichy Kálmán muzeumigazgatónál (Premontrei .Rendiház, első emelet). — Megszurkáita a rendőrt. Komáromi tudó­sítónk jelenti: Cz-irok Lajos ógyallai cigány sorra látogatta az ógyallai kocsmákat s egyre jobban felöntött a garatra. Végül garázdálkodni kezdett, amire Polaeeek József rendőr figyel­meztette. Czlrok megdühödött és kést rántott a rendőrre, akit életveszélyes sebbel szállítottak kóríházba, ahol betekig feküdt. A bíróság a ké­seid cigányt háromhónapí fogházra ítélte. — Kifosztották az ungvári erdőigazgatóság kézipénztárát. Ungvárról jelentik: Tegnapelőtt éjjel ismeretlen tettes behatolt az ungvári erdő- igazgatóság egyik hivatali szobába és a kézípémz- tárból 4700 koronát lopott ©L A kézipénztár kulcsa a szomszédos hivatali helyiségben volt s a tettes ezzel nyitotta ki a pénztárt. A helyzettel ismerős tolvaj k'ézrefcerítésére a rendőrség nyomozást in­dított. — Öngyilkos budapesti ügyvéd. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Kabos Emil hadi­rokkant ügyvéd öngyilkosságot követett el. Be­ment a konyhába s kinyitotta a gázcsapot és a földre feküdt. Mire rátaláltak, már halott volt. — Zsidógyalázás miatt fogházra ^léitek Bu­dapesten egy újságírót. Budapesti szerkesz­tőségünk telelőn jelentése: Megírta a Prágai Magyar Kirlap, hogy a magyar nemzeti szo­cialista mozgalom budapesti, hivatalos lap­ját nemrégiben egy zsidógyalázó cikke miatt elkobozták és annak írója ellen megindult az eljárás. Oláh Sándor, az inkriminált cikk szerzője ma állott a bíróság előtt felekezeti elleni izgatás vádijával terthetem, Oláh a fő- tárgyaláson izgatottan viselkedett úgyhogy Méhes elnök több ízben volt kénytelen ,rend- reutasitamí. A vádlott védekezésében egy ne­vezőre igyekezett hozni a zsidókat a bolse­vistákkal. A biréság egy havi fogházbünte­tésre ítélte izgatásért Oláh Sándort — Ugyancsak ma állott a bíróság előtt Fűrész Mária íelekeret ellen elkövetett izgatás miatt, aki versekben gyalázta a zsidó-mun­kaadókat. A bíróság őt emiatt egy heti elzá- j •rásra ítélte, de a büntetés végrehajtását' bá- j rom évre felfüggesztette, j Patkányméreggel pusztította el férjét egy kikapós lőcsei korcsmárosné A gyilkosság a lérj halála alán egy hónappal az exhumálásnál derüli ki Az etvelemütt asszony beismerő vallomásI tett Lőcse, május 24 (Saját tudósítónktól.) Nagy feltűnést keltett tegnap reggel Lőcsén az a hir, hogy egy jómódú kocsmáros özvegyét, Pekar- csik Istvánmét a csendőrség letartóztatta és be­kísérte a kerületi bíróság fogházába. Pekar- csik Istvánná ellen az a gyanú merült fel, hogy nemrégiben elhalt férjét megmérgezte. Pekar- csik kocsmáros 39 éves, életerős, hatalmas szál, egészséges ember volt, ezért április 19-én történt hirtelen halála minden­kit meglepett Előző este a kocsmáros még jóizíien megva­csorázott, de éjszaka egyszerre rosszul lett, úgyhogy orvost kellett hívni hozzá, aki injek­ciókkal próbálta eszméletre téríteni. Ez azon­ban nem használt és állapota annyira súlyos­bodott, hogy kórházba kellett szállítani. Mielőtt azonban orvosi kezelésben részesülhetett volna, kiszenvedett. Peka/r csibék nem a legjobb házastársi vi­szonyban éltek. A szóbeszéd szerint az asszony kikezdett a béresükkel és emiatt egy Ízben már el is hagyta az urát Ezért a kocsmáros hirtelen halála és annak kö­rülményei nemcsak meglepetést, de gyanút is keltettek a rokonságban. Egy idő múlva nyíl­tan kezdték hangoztatni, hogy a kocsmámét kikapós felesége mérgezte meg, úgyhogy az egyre erősbe dő gyanú és egy feljelentés alapján az ügyészség elrendelte a kocsmáros holttestének exhumálását és felboncolását. Az exhumálásnál az özvegy is jelen volt, de csak távolról nézte a szomorú aktust. A bon­colás eredménye megerősítette a gyanút, hogy a kocsmárost méreggel pusztították el, de az özvegyet akkor még nem tartóztatták le, mert előbb meg akarták várni a pozsonyi vegyvizsgáló intézet értesítését, ahova a belső szerveket küldték föl vizsgálat végett. Mielőtt azonban az ügyészség megkapta volna a vizs­gálat eredményét, kihallgatták Özv. Pekarcslk Istvánnét és az özvegy bevallotta, hogy valóban ő mérgezte meg a férjét patkánymé- reggel, melyet a halála előtti este a vacsorá­jába kevert. Beismerte azt is, hogy egy félév óta készülő­dött ura megmérgezésére, de nem tudott egy­szer sem méreghez jutni. Április közepén sike­rült állítólag egy őrmester révén mérget sze­reznie. Az őrmester gyakori vendége volt. Pár napra rá végrehajtotta tettét. Védekezésül azt hozta föl, hogy férjével rendkívül rossz vi­szonyban élt s ezt az életet nem bírta már to­vább. A férjgyilkos asszonyt kihallgatása után le­tartóztatták és bekísérték az ügyészség foghá­zába. Egyúttal vizsgálatot indítottak abban az irányban is, vájjon a méreg eredetére vonatko­zóan megfelel-e az igazságnak az asszony álli- tasa. Crdcfgl mászm#, - erdélyi magyartí$, st&wentekéi fiatafeág­Megjegyzések Makkai Sándor cikkéhez — A szupranacionalizmus jogosultsága Maikkay Sándor, az erdélyi reformátusok tudós püspöke, — akinek már jónéihámy Írá­sa rázta meg öt ország magyarságát, — az előkelő erdélyi folyóirat legutóbbi számában igen su'lycsveretü cikket irt az erdélyi szász­adig mai helyzetéről s. kapcsolatban hozta ezt a néptörzset az erdélyi magyarság sorsával. Aki ezt a cikket irtai-a. vallási ..különbsége­ken tűi az egyetemes magyarság érdekeit képviseli s bár csak az erdélyi magyarság­ról, sokhelyütt ennek csupán fiatalságáról beszél, a 'kérdés általánosan magyarrá tágul és a mindent átfogó tiszta emberiesség útjá­ra lép. Tanulmánya eleijén az erdélyi szászság éle­téről szól, amely még az erdélyi magyarság előtt is zárt és titokzatos maradt mindmáig. Csak egyes könyvek mutatják meg a száiszság igazi arcát. A szásaságét, amely bámulatos összetartásával, szervezetével évszázadokon keresztül meg tudta tartani nemzeti, művelő­dési és vallási különállóságát, zártságát A szász arc merevsége azonban csak kifelé szólt s az álarc alatt m eg-magu juló belső 'harcok tusakodnak. Ez arc legfőbb jellemvonása a hatalmasan kifejlesztett nemzeti öntudat, amellyel a szász népiélek elválaszthatatla­nul egy s igy lett a nép erős szervezetté. Az erdélyi magyar most éppen olyan ki­sebbség, mint a szász volt eddig évszázado­kon keresztül és Mak'kay Sándor, — egybe­vetve a két nép közös sorsát, múltját, — megszívlelendő következtetéseket von le úgy a jelenre, mint a jövőre vonatkozólag. Ezek a következtetések, minálunk, Szloven- szkón is megérdemelnék, hogy a most felnö­vekvő szlovenszikói magyar fiatalság tanul­mányozza őket. „Míg a világhataftnak a legicrős zabosabb módon igyekeznek a naionailizmus fölébresz­tésére és megszilárditásájfa, addig a kisebb­ség lelkében mindnagyobb hullámokat ver az egyetemesség vágya és követelése. Külö­nösen a kisebbségi sorsba jutott magyarsá­got és annak elsősorban fiatal 'nemzedékét jeílotmzi a történeti öntudat elbalváinyodása, a nemzeti érzés emiatt való megüiresedése s a nemzetközi és egyetemeden emberi megol­dásokért való vágyakozás és lelkesedés. Ez a szükségszerű vílégpünet szüli az egyetemesen emberi megoldás követelését, ez az oka an­nak is, hegy az orosz bolsevista kommuniz­musban, minden mélyebb kritika nélkül és a következmények alapos átgondolását melüöz- vfl, a világferizis föloldásájt remélik Európa valamennyi országában kétségkívül' igien szé­les rétegek és főleg az ifjú generáció." Ezt mondja Makkai a kisebbségi fiatalság szélső baloldali tájékozódásáról, Erdélyről beszél, de az igazság Szlovenszkóról is szól. A továbbiakban rokon-kérdést vet föl: ^Mindig megdöbbenek azon, ha a mAgyax ifjuság igen sok tagja kötelességének érzi, hogy megelőzze a romáin vagy a francia vagy a német ifjúságot a nemzeti öntudat feladásá­ban s nem jut eszébe, hogy bőven ráért nem­zetközi lenni akkor is, ha már a nagy nemze­tek fiai levetették nacionalizmusuk „idejét­múlt" köntösét. Valami éllheteticnség és gya- korUátiasság ütközik ki abban, hogy a magyar ifjuság nem is tar .ja szükségesnek elmélked­ni azon: Tájon azoknak a másoknak mért nem jut eszébe ez?" Ritkán jut alkalom számunkra, hogy más államok magyar kisebbségeinek fiatalságá­ról pontos képet nyerjünk, hiszen többet tu­dunk a fasiszta Rómáról, mint 'a kolozsvári székely diákokról s többet a hitlerista Ber­linről, mint 'az ismeretlen Szabadkáról, — egy-egy ilyen mondat világítja csak meg előttünk a más ország kisebbségi fiatalságá­nak életét és tanít meg arra, hogy a kisebb­ségi sors kenyerét evő fiatalság irányvonala mennyire ugyanaz lett mindenütt. S önként felvetődik a kérdés, hogyha már internacíconaliíims, ékkor miért nem olyan irányú, hogy a kisebbségi fiatalok életét, közös sorsát érezze át és irányítsa, nemcsak inter-, hanem egyene­sen szupra-nacionálisan s ha .már a cél a nemzetek találkozása, miért nem ez a kisebbségi fiatalság találkozik egymással, tájékozódik, tanácskozik,, beszél­get, bekül és békit egy tisztultabb szellemi­ség ernyője alatt? Makkai ezt mondja, tovább; „Van abban valami fájó büszkeség, hogy a magyar lélek, minden visszautasítás és leki­csinylés dacára, mely Európa részéről annyi­szor érte, még most, e tragikus mélységek­ben is, bem szűnt meg és nem szűnik meg tovább táplálni magában a hitet a nemzete­ket összekötő szeretet és igazság valóságá­ban." Ezek a sorok pedig az ifjúság tanítóinak szólnak: „Éppé® azért kell a legalaposabb és a leg­szélesebben megismernie a mai generációnak múltúink egészét, hogy rádöbbenjen artna a csodálatos valóságra, amelyet ez a történe­lem dokumentál s ameQy abban áll, hogy az igazi magyarság, a®az a magyar nemzet lég- különb része mindig fölszárnyalt az európai szellemiség csúcsára s visszasugározta a ma­ga sajátos mivolláa szerint az emberiség leg­jobb törekvéseit. Amelyik nemzetnek ilyen öröksége van, annak olyan hivatása is van, amelyet öntudatosa® kell vállaílnia, mint­hogy abban van megkülönbSzteff'ö létjoga is. , . . Mi, sajnos, szervezetlen nemzet vagyunk s a széthúzás és fegyemezetOen-ég egész tör­ténelmünkön áthúzódó átkunk. Újabban nem­zeti kisebbségi egységünket még szociális osztályalnpon is szét akarják tagolni és pe­dig nem kívülről, a saját fiaink. Mert nem szabad elfelejtenünk, hogy még m"gla a nép sem öncél, legalábbis, nem az az ő puszía lé­tezése. Az igazi öncél azokban az értékekben van, melyeket életében és alkotásiban rea­lizál . . . Minden kulturális és szociális szer­vezetet csak akkor tarlók beesülecndőnek, ha az nem egyes osztályokat, hanem minden magyar embert az egymásért való felelősség és .önfeláldozás nagy szó.idarjííá'ára nevel. Kemzeinevelésünk tehát nem elégedhetik meg kisebb igénnyel, minthogy népünket a legkülönb elmék és jellemek ldmüyelésévcő és azoknak öntudatos munkabaállitá&ávial va­lóban lelki és szellemi vezetés a^á helyezne/" Szó szerint másoltam le ezeket a mondato­kat, mert kell, hogy minden ország fiatal magyarsága megismerje, ritkán fejezték ki szavak szebben a tieztultabb nemzetiség kap­csát a nemes emberiességgel. Tisztul tabb nemzetiséget mondunk, mert a nacionaliz­mus hitleri tulhaj'tása fölösleges fényűzés és erőpocsékolás volna a magyar fiatalság szá­mára. Nekünk nincsenek tartalék erőink, amelyek a különböző világnézetek hadosz­tályai számáTa való utánpótlást megenged­nék és amint hitleri kísérletekbe nem me­het bele a kisebbségi magyar fiatalság, úgy moszkvai meg ódáét sem fogadhat el ma­gyarnak, leikéből lelkezettnek. Ha frázisnak is tűnik, ha százszor hallottnak is hangzik: a kisebbségi magyar fiatalság útja a neme sen értelmezett nacionalizmus ösvényén ke­resztül vezet, megtartva annyit a ürüli n- gyemányaiból, 'amennyire büszkén alapozza jövőjét s tudva azt, hogy ezt a jövőt legfel­jebb háromszobaikonyhás ígéret jelenti, nem pedig tündérpalota. A tövisekkel számolni kell, mégha százszor kellemetlen is, hiába, ez az adottságunk, bármennyire is jobban esnék a husosíazekak közelsége. Valamit vállalnunk kell magyarságunkért, sokszor a bőséges anyagiak elmaradását. Nincs más­kép: a magyar adottság kötelez, egy kicsit Krisztust kell hordoznunk önmagunkban. Ha pedig összefogni kell, ne a porosszal ölelkezzünk, se az orosszal. Persze, köny- nyebíb ez, mint a közelségben! egymással testvérieisülni. Pedig mégis eme kötelez a sorsunk, hiába idegenkedünk ettől az esz­métől, önmagunkban való megnyugvást, ön­bizalmat, erőt mégiscsak az a cél ad. Mi gyengék vagyunk ahhoz, hogy a francia munkást mi oktassuk ki az internacionalizmus Ha, vagy, hogy százfelé ágazó utakon keres­sük a boldogulásunkat Ne a divatos jelsza­vakat kergessük, hogy ezek által oldhassuk meg anyagi életünk sorsát, hanem alkossunk önmagunknak sorsunkból és helyzetünkből folyó uj lehetőséget és a magyar összefogást, a szupranacionalizmust hirdessük. Iglaz, hogy ez sokkal nehezebb. Itt testvé­reknek kellene kezét fogni. Szcanbathy Viktor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom