Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-16 / 112. (3222.) szám

1353 május 16, Kedd. SzenMvány a meg nem alkuvó nacionalizmus programját fejtette ki a magyar nemzeti párt lévai országos nagygyűlésén A párt megalakította ifjúsági és munkásszakosztályát - Jaross Andort választotta meg a párt uj ügyvezető elnökévé a páratlan sikerű országos nagygyűlés — Szilassy, Koczor, Giller, Jaross, Sörös és Salkovszky terjesztették elő a párt terveit és követeléseit Léva, május 15. (Kiküldött munka táncunk­tól.) Leirhatatlanul impozáns keretek kö­zött folyt le a magyar nemzeti párt országos tisztújító nagygyűlése a lévai városi szálló hatalmas színháztermében. A nagyterem szinüMig megtelt a párt vi­déki kiküldötteinek tömegeivel olyannyi­ra, hogy az éppem templomból jövő lévai párthivek tekintélyes része nem fért be a terembe s az udvarról hallgatta a szó­nokok beszámolóját. A sötét ünnepi őr libában lévő közönség töme­géből élénken kiemelkedett a magyarruhás lévai lányok szines csapata, a komáromi sze- keresgazdák és az udvardi kiküldötteik ne­mes magyar ruhája, továbbá a zöld zászló alatt felvonuló udvardi fiatalok zöldnyak- keudős csoportja. A teremben több mint 1200 ember szorongott s nagy lelkesedéssel hallgatta a délelőtti 11 órától délután 3 óráig tartó gyűlés magas színvonalú szónok­latait. Az izzó hangulatú nagygyűlésen egyet­len egy rendzavaró hang sem hangzott el. Valamennyi szónoklatot izzó siker fogadta, de különösen forró ünneplésben részesült Szent-lvány pártvezér abból az alkalomból, hogy betegségéből fel­gyógyult • s a legutóbbi külügyi vitáiban el­mondó'ta ismeretes beszédét. A lévai kétnapos tanácskozáson a párt va­lamennyi aktuális kisebbségi problémával foglalkozott, az eddig szőnyegen nem' forgó kémesek közül különösen nagy figyelmet szentelt az ifjúság nemzeti szellemű nevelé­sének és megszervezése kérdésének. Sze­mélyi tekintetben a tisztujitás azt az újdon­ságot hozta, hogy dr. Szilassy Béla szenátor, a párt ügyvezető elnöke, mentesülni kívánt ettől a funkciótól s ezért helyébe a nagy­gyűlés egyhangúlag Jaross Andort, a párt nagy agilitásai fiatal tartománygyülésd képvi­selőjét választotta meg. A nagyszabású párt- gyülésről és az azt megelőző országos párt- vezetőségi ülésről aiz alábbiakban számol­hatunk be. A nagygyűlést megelőzően Léva uccáin igen élénk élet mutatkozott. A párt vezér­kara már szombaton megérkezett, a nagy­gyűlésre jövő vidéki kiküldöttek vasárnap korán délelőtt kezdtek beszállingózni a vá­rosba A város főterén csendőrök cir- káltak s ugyancsak csendőrjáratok álltak őrt a városba bevezető utakon. Három szomszé­dos faluból lovasbandériumok akartak föl­von ülni-, azonban a hatóság a fölvonulási nem engedélyezte. A csendőrök, fölszólitásá- ra a bandéristák lovaikat visszavezették községeikbe a gyalogszerrel jöttek Lévára. A résztvevők Lelkes hangulatban kezdődött meg a nagygyűlés. Az emelvényre Szent-Ivány párt­vezérrel az élén fölvonult a párt vezérkara és vendégei. A belépőket magyarruhás lá­nyok fogadták köszöntéssel és virágcsokor­ral s a dobogóra léptükkor Beinrohr lévai párttilkár harsányan kiáltja el nevüket. Taps és éljenzés fogadja mindegyiküket. Az emel­vényen a következők foglalnak helyet: Szent- Ivány József, dr. Törköly József nemzet­gyűlési képviselők, Richter János, dr. Szi­lassy Béla, dr. Korláth Endre, Füssy Kál­mán szenátorok, dr. Holoía János nemzet- gyűlési, dr. Giller János, dr. Salkovsky Jenő, Jaross Andor tartománygyülésd képviselő, továbbá a nagygyűlés vendégei: Majthényi László, az országos keresztényszocialista párt, dr. Hanreich György képviselő a né­met nemzeti párt és Nitsch Andor képviselő, a szepesi német párt nevében. A megjelen­tek közt ott van a magyar nemzeti párt leg­több vezető egyénisége, így Sörös Béla teo­lógiai igazgató, Bándy Endre főesperes, An­tal Gyula, Léva városbirája, dr. K mos kő Béia, Fodor Jenő, Koczor Gyula, Nagy Sán­dor, Vámay Ernő, Kristóf! Sándor, Nagy Nándor, dr. Groó Géza, Fülöp Zsigimond, Boross Béla, Nánássy Gyula, Sümeg Hugó, Rázgha Károly, Baig Árpád, Pozsonyból Köntsek György, Arkauer István, dr. Gothe Árpád, dr. Hegedűs Jenő, László Zsigmond, dr. Biesovszky Kázmér, Munker Henrik, Mar­ton Jenő, Lamperth Klári, továbbá ott lát­tuk dr. Bolemann Jánosnét, Holló Gézát, dr. Bárány ay Józsefet, Pintér Bélát, Kurucz Ferencet, dr. Balog Sándort, Kondor Józsefet, ifjú Tóth Jánost, Papp Józsefet, Beinrohr Dezsőt, Hegedű8 Balázst s másokat. Törköly elnöki megnyitója Dr. Törköly József országos pártelnök megnyitójában először a magyarság halottai- ról emlékezett meg, első helyen méltatva gróf Apponyi Albert és Gaál Gaszton élet­művét. Szavait a hallgatóság állva hallgatta végig. Ezután magas szárnyalásu beszédben fejtegette a magyar testvériség fogalmában rejlő nemzeti programot. Beszéde végén Törköly elnök bejelenti, hogy hatvannál több levél érkezett kezeihez a párt különböző szervezeteitől s ezek a le­velek egy szívvel üdvözlik Szent-Irány József pártvezért meggyógyulása alkalmából és köszö ne tűket fejezik ki legutóbbi parlamenti beszédéért. A vendégek föítezólalása Ezután Majthényi László, az országos ke- resztényszocialista párt lévai körzeti elnöke tolmácsolja az országos keresztényszo*cialista párt üdvözletét. Kihangsúlyozza, hogy közel 15 esztendeje küzd a két testvérpárt közös fronton s kívánja, hogy a Dobó és Koháry egykori városában folyó munka még erősebbé tegye a közös frontot. Hámornyik János a magyar nemzeti mun­káspárt nevében örömét fejezi ki azon alka­lomból, hogy a magyar nemzeti párt prog­ramjába vette a munkáskérdés megoldását. Korláth Endre szenátor a ruszinszkóí magyarság üdvözletét tolmácsolja. Megjele­nésével, úgymond, azt a szilárd szövetséget és egységet akarja dokumentálni, melyben Szlovenszkó és Ruszinszkó őslakossága egy­mással vau. Hanreich György német nemzeti párti képviselő kifejti, hogy 1920 óta mély barát­ság fűzi a kisebbségek közös frontját pro­pagáló Szent-Ivány Józsefhez. Szent-Ivány kezdeményezése óta a két kisebbségi népet 8zcros fegyverbapátság fűzi össze. A német nemzet a nemzeti öntudat megújho­dásának utján van és a magyar nemzetet meg tudja érteni törekvéseiben. Végül a szó­nok magyar nyelven kiáltotta el: Éljen a né­met-magyar 'barátság! Leirihataiílan éljen­zés és taps követte a beszédet, amit aztán Jaross Andor tolmácsolt magyarra. Niísch Andor képviselő üdvözlő beszédé­ben kihangsúlyozta, hogy a szepességi né­metség nyol'oszáz év óta testvére a magyar­nak jóban és rosszban egyaránt. A zipserek ősei együtt harcoltak a magyar elődökkel a szabadságeszmékért. Beszédét háromszoros magyar köszöntéssel fejezte be, amire a terem közönsége egy emberként zengte rá: Adjon Isten! Szent-Ivány József beszámolója Ezután Szent-Ivány József képviselő, a párt vezér© emelkedett szólásra. Mindenek­előtt közli, hogy a párt tervezett felvonulását betiltották. Majd meghatót tan reflektál a hozzá intézett tömegüdvözlésekre. Mindig el­lenezte azt, hogy a nemzeti mozgalomban személyi kultusz legyen s ezt a tömeges bí­zató m nyilván ií ást sem tekinti más egyéb­nek, mint az általa vallott eszmék vissz­hangjának, a magyar nemzeti öntudat ébre­dése jelének. Hosszabb visszapillantásban ad képet a kisebbségi politika első napjai­ról, amikor magyar lelkiismerete küzdelem­re szólította. Egyetlen pillanatig sem haboz­tam, egyetlen pillanatig sem gondolkoztam azon — úgymond — vájjon ebből az önérze­tes magyar munkáiból a magam személyére, családomra, vagyonomra haszon származik-e vagy kár, mert nem tartottam megengedhe­tőnek azt, hogy politikai vezetők munkájá­ban és cselekedeteiben személyi szempontok szerepet játszanak. A kisgazdapárt Akkor a Komáromban megalakult orszá­gos magyar kisgazda, földműves és kisipa­ros pártot szerveztem meg, melynek pro­gramjául állá t oltam azt a gondolatot, hogy „a nemzet tagjainak anyagi boldogulása csak a mezőigazdasággal foglalkozó lakosság jólétére alapítható". Már akkor kifejezésre juttattam, hogy nem lehet cél és feladat, nem lehet teljes és széles politikai program, amely bizonyos osztályokat azért szervez, hogy az illető osztályoknak, társadalomnak előnyöket szerezzen és ezeket a külön osz­tályáé dekeket öncélúvá tegye. De a földmű­velők érdekeinek szolgálata eszköz a nemzet minden rétegének boldogitására. A nemzeti párt A magyar földművelő nép nagy tömegei megértették törekvésemet és midőn 1925- ben váratlanul, közvetlenül a válasz!ások előtt kibontottam a magyar nemzeti párt zászlaját és azt mondottam, hogy a magyar földműves nép megérett arra, hogy a nem­zeti eszme zászlaja alatt küzdjön a saját és a többi társadalmak javáért, a magyar falu megérett arra, hogy kérges tenyerét ki­nyújtsa a város felé, sok gáncsvetővel talál­koztam ugyan, de pártszervezési munkám­ban a magyarság soraiban határtalan lelke­sedés fogadott mindenütt. S ez még inkább meggyőzött arról, hogy amikor a nemzeti eszmét, a nemzeti egységet tettem politikám vezérlő gondolatává, helyesen cselekedtem. A magyar nemzeti párt zászlóbontásával egyidejűleg mutattam rá a gyakorlati belpo­litikai eszközök alkalmazásának szükségére abból a célból, hogy a nemzet erőit megtart­suk és rámutattam arra, hogy a gazdasági helyzet egyre nehezebb lesz. Kár, hogy ennek a meggyé zöldesnek nyo­mában folyó munkám a magyarság egy ré­szében — ha csak ideiglenesen is — félreér-* tésekre talált. A sokszor nemtelen tárna* dások dacára is kitartottam eredeti állás* pontomon abból a meggyőződésből indulva ki, hogy amennyiben a törvényekben és nemzetközi szerződésekben biztosított jo­gaink érvényesítése sikerül, úgy szolgálatot teszek vele a magyar népnek, egyben pedig eleget teszek annak az egyéni és politikai felelősségnek, amelyik a magyarság érdeké­ben való közéleti munkámban mindég veze­tett és mindég vezetni fog. Amennyiben pe­dig az bizonyulna be, hogy a kísérlet neon hozza meg az eredményeket, úgy oly erkölcsi támaszt kap a magyarság a további küzde­lemhez, amely mindenki előtt bizonyltja az igazunkat. Az aktivizmus csehszlovák értelmezése Ennek a kísérletnek folyamán megállapí­tó ttam azt, hogy az úgy nevezett akti vizamis alatt a csehszlo­vák politika vezetői a csehszlovák nemzeti célokhoz való feltétlen hozzásziegödést értik, megállapítottam, hogy ezt a szellemet képvi­selő pártok neim foglalkoznak komolyan a magyar kérdés megoldásával. Felelősségem teljes tudatában állítom, hogy ezzel az aktivizmussal nem lehet a ma­gyar nép anyagi és szellemi erősítését el­érni. A csehszlovák agrárpárt közöttünk járó ágensei újabban azzal agitálnak ellenünk, hogy rámutatnak a vezetők szegényedésére, mondván, ti is így fogtok járni. De ezek . az urak elfelejtik, hogy ez az érv visszafelé sül, mert a magyar nép és történelem olyan magyar vezéreket ismer, akik a népért , és., a nemzet magasabb céljaiért életük nyugal­mát, a családot, vagyonukat áldozták, de nincsen Szokva olyan vezérekhez, mint amilyenek ma vannak a* „aktivista" ma­gyarok között. akik még nehány esztendeje ösztöndijakból éltek, rongyos nadrágban jártak és amióta beléptek a közéletbe, azóta palotában lak­nak és fénnyel és gazdagsággal veszik körül magukat. A nemzeti megújhodás programja A magyar nép, amelyik sokszorosan bi­zonyságát adta politikai érettségének, meg­őrizte tiszta látását és semmi sem téveszti meg azon az egyenes és világos utón, ame­lyen halad. Ezt az utat a magyar nemzeti párt programja fejezi ki. Ez a program a tiszta és szent nacionalizmus programja amelynek korszerűsége abban van meg hogy nem tesz különbséget foglalkozások és val­lások között, hogy a nemzet egészére és a nemzet minden tagjára kiterjed a gondos­kodása és a figyelme és telítve vám a szo­ciális gondolattal. Egy év előtt mondottam, hogy a nemzeti megújhodást hirdetem, a nemzeti megújhodást magyarázom. A megújhodásnak első eszköze a nemzeti intranzigencia. Első tantétele a mi nacionalizmusunknak, hogy valamely társadalmi osztály, valamely vallás­felekezet külön öntudatképzése és érdekvédel­me csak addig jogosult, amíg a nemzet egé­szének, többi társadalmi osztályának, egyéb vallásfelekezeteknek együttes érdekeivel össze­ütközésbe nem kerül. Mindenekfölött áll a nemzet: a gazda, az ipa­ros, a munkás, a kereskedő, az intelligens elem, a katolikus, a protestáns, a zsidó, min­denki, aki a nemzet fiának vallja magát. Mindenféle osztály-, vagy felekezeti harc ki­küszöbölését akarjuk és követeljük. Eszmeileg az öncélú nemzeti gondolat megerősítése, gya­korlatilag pedig a nemzeti megújhodás valóra- váltása céljából. Nacionalizmusunk második alaptétele, hogy követeljük a nemzet teljes egyenjogúságát [és számunknak, kultúránknak megfelelő jogot a világ nemzetei között. Nacionalizmusunk harmadik alaptétele, hogy testvéri szemmel kisérjük a Szlovenszkó és Ruszinszkó területén velünk együtt élő né­pek nemzeti, kulturális és gazdasági életét, velük együtt dolgozni és mint egyenjogú felek, nemzetfönntartó munkájukban segítségükre és támogatásukra állani óhajtunk. A nemzeti munkában való részvétel A nemzeti megújhodás jelenti a fölépítését azoknak a szellemi és gazdasági épületeknek, amelyeket saját energiánk lehetővé tesz, hogy igy önmagunkon tudjunk segíteni és ön­magunk tudjuk fönntartani azokat az értéke­ket, amelyek jövendő szellemi és anyagi boldo­gulásunkat biztosítják és nem állunk meg a szónál, lényegesen haladunk előre ezen. az utón, s hogy teljesen kifejleszthessük, azért kell — mint ennek legfontosabb eszköze — a nemzeti intranzigencia. Magyarázom. A magyar létek­ről és a magyar kenyérről van szó. Emberileg tökéleteset alkotni csak akkor le­het, ha a nemzet társadalmának minden része beáll a munkába. Hívom a nemzet tagjait a nemzeti megújho­dás munkájára. Hiv-om a gazda- és földművelő népet, amelyik eredettől kezdve túlnyomó többségben állott a nemzeti munkába vagy az én pártom keretén belül, vagy a velünk testvéri szövetségben mű­ködő országos keresztényszocialista párton be­lül. Hivom az iparosságot és a kereskedőket egytől-egyig. Hivom a munkásságot, amelynek nagyobb része cserben hagyta a nemzetet küz­delmében. A magyar ifjúság felelőssége és kötelességei Hívom a magyar intelligenciát! A feltörő ma­gyar ifjúságot! Ennél a kérdésnél kicsit időz­nöm kell. A magyar ifjúság körében a magyar­ság politikai pártjairól ngy beszélnek, miüt a reakciós, a fáTadt múltból átnyúló öregek és teóriák totiRetérők A magyar ifjúság fogékony lelke érzékenyen reagál minden világproblé­mára. Prága műemlékei éppen úgy hatnak reá, mint az uj beton-üvegpaloták realista vonalai, és ezer szociális és gazdasági vallás útvesztő­jén járnak és próbálják belőle az uj magyarsá­got kiteoretizálni. És ©körben szemünkre Vetik, BWMMgMMB——Mg——B————I áik Polliid GUMISAROK ytJSry turCós és 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom