Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)
1933-04-14 / 88. (3198.) szám
5 1933 április 14, péntek. ^RA:<MMAGfeRFnmai> három liceális osztályból állóit. 1805-lben 350, húsz évvel később 396 tanulója volt. 1859-ben megszüntették főiskolai jellegét ée visszaállították mint nyoioosatályu reálgiimnáziuanot■ Az államfordulat után sok Ízben történt kísérlet az iskola államosítására, utrakisztikussá való átalakítására, vagy teljes szlovákositásá- ra, de ezek a kísérletek a szepességiek ellenállásán megtörtek és azok a tárgyalások, amelyeket NitSch Andor nemzetgyűlési képviselő és Ouhr Mihály dr. főorvos, a líceum tiszteletbeli felügyelői 1926—1927-ben az isikolaügyi minisztériummal folytattak, olyan szerződés, megkötésére vezettek, amely továbbra is biztosította a líceum német és evangélikus jel legét. Az intézet ma is magas fokon virágzik s különös érdemeket szerzett fejlesztése körül a négy évvel ezelőtt negyvenéves működés után nyugalomba vonult Bruckner Károly igazgató, aki élete müvét látta a késmárki líceum tradícióinak fenntartásában, kultiválásában és az iskola állandó eredmé nyes fejlesztésében. Az iskolát ma is nemcsak a Szepességről, hanem messzebb ország részekről is felkeresik a tanulni vágyó diákok. Számuk megközelíti a négyszázat, tebát az ország egyik legnépesebb középiskolája. Hatvanezer kötetből álló könyvtára, modern fizikai és természettan! fölszerelése a kor. legmagasabb követélményeit kielégíti. Junius 27—29-én, az intézet 400 éves jubileuma alkalmából Késmárkon egybe fognak gyűlni az intézet barátai, volt növendékei, a Szepesség lakóinak legjobbjai, hogy hálával szivükben adózzanak a múlt érdemes tanférfiad emlékének. Nemény Vilmos dr. Egy hajósinas milliárdjaiért negyven éve harcol két nagy angol kórházzal a rokonság A barsi református egyhágmesire is tiltakozik az iskolareform- terv ellen Léva, április 13. (Saját tudósi tónktól.) A barsi református egyházmegye tegnap rendkívül i közgyűlést tartott Alsószecsén, amelynek egyedüli tárgya a Dérer-féle iskolaügyi törvénytervezet ügyében való állásfoglalás VO’llt. A közgyűlés előtt ünnepélyes istentisztelet volt, amelyen a közgyűlés tagjain kívül nemcsak a község református lakossága, hanem az egész vidék'népe is résztvett, úgy hogy a hívek be sem fértek a templomba, ahol Sörös Béla, a losonci református teológia igazgatója prédikált. Sörös Béla beszéde utón Varannay Sándor hontfegy ve rneki lelkész, egyiházme- gveti tanácsbiró ismertette a református egyház történelmi küzdelmeit, iskolái és a -magyar nyelv fennmaradása érdekében. Az istentisztelet alatt Réthync Patav Manci tanítónő és Böszörményi Gyula tanító nagyhatású énekszótokat adtak előA közgyűlést Patav Károly imája után Demény Gyula dr. egyházmegyei főgondnok nyitotta meg, aki beszédében rámutatott arra, hogy a Dérer-féle reformterv Szloven- szkóm vallási és nemzetiségi különbség nélkül vissza tetszést váltott ki. Ezen tervezet az egyházakat megfosztaná iskoláikra való befolyásuktól. Majd Patay Károly esperes foglalkozott a törvénytervezettel A törvénytervezet — úgymond — szakit a múlttal és a történelmi fejlődéssel és éppen ellentéte lenne a kultur- autonómiának. Ha a Dérer-féle tervből mégis törvény volna, erre az esetre bejelentette, hogy a lelkészek az összes iskolákban átveszik a vallásoktatást teljesen díjtalanul. Czeglédy Pál garamsallői lelkész, egyház- megyei tanácsbiró végül felolvasta az espe- resi jelentést és a határozati javaslatot, amely kimondja, hogy a tervezett népiskolai reformnak a magyar reformátusok között semmi gyökere nincs. Megállapítja a közgyűlés, hogy a reformtervezet a református egyháznak sorozatos küzdelmekben kiharcolt, az 1791. évi XXVI. törvényben „örökérvényű törvénnyel4 kodifikált s a későbbi törvényekben: jelesül az 1868. XXXVIÍI. t. c. 11- paragrafusában megerősített, sőt a békeszerződésekben, a kisebbségi és felekezeti jogokra vonatkozó nemzetközi egyezményben biztosított iskolai autonómiáját meg akarja szüntetni. Megállapítja a közgyűlés, hogy a törvény- tervezet leplezett, de nyilvánvalóan világos célja a népoktatás teljes lalcizálása s a hit- vallásos iskolák és azok javainak szekularizációja. A barsi református egyházmegye mindezek ellen felemeli ünnepélyes tiltakozó szava > és örömmel üdvözli az egyetemes kon vént március 29-iki állásfoglalását. Felkéri az egyházi főhatóságot, hogy az illetékes kormánytényezők figyelmét nyomatékosan bi v.ja fel a javaslat törvényerőre emelése esetién bekövetkező kultúrharc veszedelmei re. A közgyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta és kimondta, hogy hasonló állásfoglalás céljából az összes egyházmegyéknek megküldi. Hogyan lett John Solimons potyautasból a birmai király jobbkeze egészen Birma királyának tanácsosáig — Döntés előtt a nagy por A hajóinasiól Csernovic, április hó. Úgy hangzik, mint egy ősrégi mese — ée mégis igaz. Nemcsak törvényszéki 'akták és eleárgult öreg kivágott újságcikkek tanúskodnak Johnnak, a szegény ha- jóinasnaik élettörténetéről, hanem olyan élő tanuk, örökösök, akikkel alkalmam volt személyesen beszélni. Rendkívüli karriert futott meg a szegény ha- jósinae, akinek visszamaradt milliárdos hagyatékáért még mindig folyik a harc. Egy román kikötővárosban, Brailában lakott sok évvel ezelőtt, nagyon szerény körülmények között egy J. Solimons nevű ember, akinek a házában a korán árvaságra "jutott John nevű testvére talált menedéket. A fiút nagyon nehezen lehetett nevelni és testvéréinek sok bánatot okozott. Egy napon valami bnta csínyt követett el, amiért alaposan elverték. A gyerek erre nyomtalanul eltűnt r oikon ai házából. Az összes utána való kutatások eredménytelenek maradtak. Azt hitték, hogy a kis John a tengerbe ugrott. Évek hosszú során át semmi hír nem jött a fiúról. Egy szép napon a levélbordó a távol Indiáiból hozott levelet. Soliimon nem akart hinni a szemeinek. A halottnak hitt John irt Bir- raából. Közölte, hogy a mesebeli arany- és ezüstországban nagyon jól megy a sora, a birmai király kedvence, akinek az udvarában tartózkodik. Már nagyon sok kincset gyűjtött, hajók és elefántok is vannak a tulajdonában. Braílad szökése és nagyon sóik kalandos vándorlás után, mint potyautas, Konstanti-nápolyba került rokonaihoz, ahol az aranyhiimzést megtanulta. Később hajó-inas lett és mint ilyen, Indiába került. De a sok kincse, Gyomor- és béizavaroknál, étvágytalanságnál, szorulásnál, felfúvódásnál, gyomorégésnél, felböfögésnél, szédülésnél, homfokfájásnál, hányingernél 1-2 pohár természetes „Ferenc József" keserüviz alaposan kitisztítja az emésztőutakat. Közkórházi jelentésekben olvassuk, hogy a Ferenc József vizet még a fekvő betegek is nagyon szívesen isszák és általánosan dicsérik. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. melyet mint a birmai király kedvence szerzett magának, nem tudja kielégíteni, mert a rokonok és a honvágy kínozza. Ebben a levélben meghívta testvérét, hogy látogassa meg Barmában. Soliimon nem tudott a fölnőtt testvére kívánságának eleget tenni ég otthon maradt. Az Arany Nap lovagja Múltak az évek és John nem hallatott többet magáról. Közben testvére Brailában meghalt. John birmai sorsáról még a következőket tud- julk biztosan. Birma fővárosában, Rangúmban lakott, mint akkori király, Meg dán Meng tanácsosa. Sikerült néki elérnie, hogy Birma az európai vállalkozók aranybányája lett. Sikerült neki orosz és angol bankárokból részvénytársaságot alakitaniia, amelyik a birmai király nagy erdőségeit részben bérelte, részben megvette. Majorságokat és ültetvényeket szerzett, fát és m'ás árut elefántokon hajókhoz szállított és Angliába küldött. A nyereség legnagyobb része Johnra esett és ez elég jelentős volt. Ennek következtében a király a legnagyobb birmai kitüntetést adományozta neki, az „Arany Nap“-ot. így John nemes lett és sétáinál inasai arany napernyőt hordtak előtte, amelyik az „Arany Nap“-ot jelképezte. Jolin áttért a buddhista vallásra és mint ilyen, teljes indus nemesnek számított. Eredeti nevét is megváltoztatta és indus nevet vett fel. Végre elhatározta John, hogy visszatér Európába, miután a magányos életet Rangúmban már nem bírta tovább. Nem tudott az idegen világgal megbarátkozni, noha az kincseket és gazdagságot, adott neki. Azonkívül az volt a szándéka, hogy egy szép európai nővel megosztja gazdagságát. Először Karlsbadba ment, amit egy belső baja miatt gz orvosok ajánlottak neki'. Mint indiai herceg utazott Európán keresztül, ahol a sétáin és kirándulásain indiai szolgák vittek előtte az arany ernyőt. Megjelenése Karlsbadba-n óriási feltűnést keltett. Á forrásvizet aranyser légiből itta, amit az inasok nyújtottak neki. Karlsbadban egy pesti családdal találkozott, amelyikkel hamar összebarátkozott, A birmai exotiikus vendég a fürdőhely érdeklődésének középpontjába került s az aranyemyős embernek nevezték el. A kúra befejezése után John elfogadta barátai meghívását és Budapestre utazott, hol mint a mesebeli világból származó milliomos; barátságos fogadtatásra talált. Egy bálon, amit az ő tiszteletiére adtak, igéző szépségű fiatal hölgyet ismert meg — és megkérte a. kezét. A szépség kijelentette, hogy csak aíkkór megy hozzá, ha még az esküvő előtt egy hatalmas összeget rendelkezésére bocsát, John eleget tett a kívánságnak és az esküvő megtörtént. Esküvő után azonban a fiatalasszony kijelentette, hogy rosszul érzi magát és vissza kell térnie az édesanyjához. A csalódott milliomos megint magára maradt és elhatározta., hogy egyedül tér vissza Birmá- ba. Nemsokára azonban felesége látogatásával lepte meg. A család biztatására elutazott Johnnal Birmába. De ott is minden házastársi közeledést elutasított. Johnnak nem maradt más hátra, mint újra visszatérni Európába és a válást lefolytatni. Becsbe ment, ahol állandó otthont szerzett magának, amennyiben megvette a Lichtenetein-ucca 49. számú házat, amit egy huszonnégyszóbás gyönyörű palotává építtetett át. Miután a pesti asszonytól elvált, eladta a palotát és Angliába utazott. Az indiai milliomos ot t-tartózkodásáról nagyon kimeri t őén irtaik a lapok. A bécsi zongoraművésznő- feleség Csak két évvel később tűnt fel John újra Becsben. Véletlenül megismerkedett egy zongoraművésznővel, Möller kisasszonnyal és megkísérelte ujiból megállapítani családi boldogságát, amennyiben elvette a. zongoraművésznőt. De a családi boldogság nem volt tartós. Négy héttel a házasság után, Wiesbadenben, a nászút alatt, agyvérzésben meghalt. Ez. 1882 nyarán történt, Wiesbadenben , mint buddhistát temették el, a. temető fele kezet nélküli részébe. John végrendelete így hangzott: Feleségein részére évi 500 font sterling évjáradékot hagyok, amelyik azonban azon a napon, amikor feleségem újra férjbezmegy, megszűnik. összes vagyonom a két legnagyobb angol kórházra hagyom. Úgy az özvegy, mint az angliai és romániai rokonok megtámadták a végrendeletet. Londoni ügyvédeket bíztak meg a dolog ügyvitelével. Az özvegy Mr. Wastort jelölte meg ügyvédjének. A romániai rokonok Mr. Lane-t, a londoniak Mr. Luxardo és Wright ügyvédeket bízták meg. A londoni kórházak képviseletét Hough- ton és Wittimg ügyvédek vették át, hogy a végrendelet valódiságát bizonyítsák. Hogy az elhunyt végrendeletét megmásithássák, be kellett először bizonyítani, hogy rá, mint született románra, a román törvényeik érvényesek. A román törvényeik szerint különös körülményeknek kell fennforognak, hogy valaki külföldi jótékony célokra hagyhassa vagyonát. Ha az elhunytnak román állampolgárságát be tudják bizonyítani, az angol kórházak nem kaphatják meg a millióit. A hátrahagyott vagyon, amit egy angol bank kezelt, áll 4 millió font sterlingből, hajókból, házaikból, erdőségekből és elefántokból Birmában. Az érdekelt kórházak képviselői kijelentették, hogy az elhunyt már nem volt román állampolgár, Bécsiben állandó lakhelye volt és a romgn törvények nem voltak rávon atkozta thiatók. Angol bíróság Becsben 1887. szeptember 14-én Becsbe érkezett, egy itélőbizottság, amelyik a bécsi Grad Hotel földszinti szalonjában, a Burg-strassen egy tárgyalótermet rendezett be. Az ítélő bíróságihoz tartozott Mr. Bukley vizsgálóbiró a londoni bíróságnál, a pörös feleknek már említett angol ügyvédjei és a bécsi Gottbelf Meyer dr., hites bírósági tolmács. Az itélőbizottság tanuk kihallgatásával és jegyzőkönyvek felvételével foglalkozott. Az angol bíróság t. i. nem ismer el semmiféle külföldi bíróságot és nem törődik semmiféle külföldi biróság határozatával. Az angol biróság előtt csak akkor van értéke a tanúkihallgatásoknak, ha azt az angol bíróság folytatja le. Becsben arra vonatkozólag akartak tanúikat kihallgatni, hogy az elhunytra a román törvények érvényesek-e, vagy osztrák' állampolgárnek kell-e tekinteni. Londonban még további törvényszéki tárgyalásokra került a sor, de ezek nem vezettek végleges határozatra, Az angol törvények által elismert törvényes örökös, Rosa Soliimon asszony, aki jelenleg Őse r növi eb an lakik és annakidején Londoniban, a perben résztvett, a.z elhunytnak egy húga. Sulimon asszony a pönnek minden részletéről külön van tájékozva és helybenhagyta, hogy minden, amit az elhunyt kalandos életéről az akták és az újságok mondtak, megfelel a valóságnak. A levél, amelyet John először irt Birmából Brailába, az akták közt van és mint bizonyíték szerepel. Azt is mesélte, hogy az aranyernyő Londonban árverés utján idegen kezekbe került, Sulimon Rosa, jelenleg Weiser- né, fia, Maximilian Weiser dr. csernovici közjegyző, a román törvények utján a pör ujra- fölvételét kérte. Az ügyvéd volt olyan udvarias és bepillantást engedett nekem a pör anyagába, ■ami mint bizonyíték szerepel. A román biróság már érintkezésbe lépett a bécsi és angol bíróságokkal és nagyon valüszinü, hogy újabban összeül Bécsben egy angol törvényszék, hogy kimondja az utolsó szót az óriási vagyon felett, melyet az egykori hajóinas, John Brailaból, hátrahagyott és az indiai mese újra élő valóság lesz. (e. 1.) A szökevény Klíma önként jelentkezett a párisi csehszlovák Sem az idegenlégióba, sem a kínai hadseregbe nem vették fel Paris, április 13. Nemrégiben jelentettük, hogy Franíiseik Klíma, csehszlovák katonai repülő a rárótt büntetés kitöltése clöl egy katonai bombavető repül®géppel dezertált s Németországban szállt le. Klímát a német hatóságok őrizetbe vették, de rövidesen szabadon bocsátották. A szökevény pilóta Németországból Svájcon át Franei&rszáglba ment. Ott be akart lépni az idegien lóiéiba, de nem vették föl. Erre másfelé keresett (alkalmazást a plótaszakmában. A kínaiaknál és japánoknál is érdeklődött, nem használhatnák-e föl a Mandzsúriában küzdő hadseregeiknél. Azonban itt is elutasításban részesült. Közben teltek a napok s Klímának elfogyott a pénze. Szorultságában nem tatáit más kiutat: jelentkezett a csehszlovák konzulátuson s bejelentette, hogy vissza akar térni Csehszlovákiába. S^ese^f \ újával babosra kero r. Oetkerféle kug- adunk IiÖzkú és gy héjját“végűla4 A táaztút'két résire y evőkanál kakaót , lisiter.ett formába lér és fekete tésa- hó mellett sütjük, többféle recept a A jn _ van torták és kir.ebb sütemények I ]|| wrra||plkésiitésére,||-||. OETKER“ KUGLOFANYAOOT.:
