Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-28 / 73. (3183.) szám

1938 mirefoas 28, teád. s ^JWM-MAGtARHlRLAS hanem a római ut eredményeit is megenili- te? e \ spanyol delegátus az angol lefegyver­zési tervet a vita alkalmas bázisának tekin­tette, de felsorolta a tervezet hibáit. A római útnál a spanyol delegátus hangsúlyozna, hogy az uj európai politikát csakis a népszövetség keretein belül lehet megszervezni és csak olyan változtatásokat szabad engedélyezni, amelyeket a világ közvéleménye helyesnek tart. Madariaga után Dovga evszki szovjetde­legátus élesen elitélte az angol lefegyverzési tervet és helytelenítette, hogy az angol terv csak néhány állam lefegyverzéséről szó] s meg sem említi a legtöbb kis európai államot. kívánságát Több városatya szókult fel e pontnál. Sin- ger Jenő Javasolja, hogy a város azonnal kezdje meg a szükséges közmunkákat, mert munkaalkalmat kell teremteni a munkanél­külieknek, Preisafe keresztényszociíalista szinté® a szükségmunkák megkezdés© meüK'tt kar­doskodott. Hangsúlyozta, hogy a munká­latoknál főként pozsonyi munkásokat al­kalmazzanak és ennek ellenőrzésére bízott ságot küldjenek ki. Vlarkovics Iván szociáldemokrata után Fieisch- hacker Mór dr. zsidópárti szólalt fel, aki egy nyolctagú bizottság kiküldését indítványozta, hogy az tárgyaljon a poszonyi munkaadóikkal a munkanélküliség leküzdése céljából. Gálffy ktván keresztényszooialista javasolta, hogy a Duna túlsó oldalán a LigHíalusi hídfőtől kezdve a határig kezdjék meg a gátak építését, hogy az Elvsiem szegény lakóit árvíz esetén a viz el ne öntse. Schweiger Lajos magyar nemzeti párti javasolta, hogy a ezükségmunkálatok elvégzé­séhez csak poszonyi, ligetfalusi, főnévi és za- bcsi munkásokat alkalmazzanak és erre vonat­kozólag a város a munkaadókkal kössön szer­ződést. ő is javasolta az ellenőrző bizottság ki­küldetését és ebbe az ellenőrzési bizottságba minden városházi párt egy-egy tagját küldje ki. T .n nvá rtfi.knr a krW.crvfi Iái* mÁo* tprt A szükségmunka és a beruházási kölcsön ügye Pozsony város parlamentje előtt Főként a munkanélküliség problémája foglalkoztatta Pozsony város hétfői közgyűlését Pozsony, március 27. (Pozsonyi szerkesztő- ] ségünk telefonjelentése.) Pozsony város képvi-; &előtestülete ma délután 3 órakor Kmo Vladi- j mir dr. polgármester elnök lésé vei rendkívüli j közgyűlést tartott, amelynek 14 napirendi j pontja volt. A közgyűlés elhatározta, hogy a Ma tuska uccát százezer korona költséggel ki­építi. Nagyobb vitát váltott ki a Csalogányvölgyi ut kiépítésének ügye a Károlyfalvi úttól a , Lamacsi útig. Ez az útépítés körülbelül öt és fél millió koronát igényel. Az ut tiz méter széles lecz, hat méter 30 centi­méter szélességben kövezik ki az utat, a köve­zés! munkálatok 2.390.000 kormába, a föld­munkák pedig 1,840.000 koronába kerülnek. A kövezési munkálatok 70—80 százalékát, a föld­munkák 40 százalékát téríti meg az állam, úgy­hogy az öt és fél millió korona kiadásból az állam mintegy két és fé.i mi'lio koronát fog a városnak megtéríteni. Gálffy István keresztényszocialista párti ja­vasolta, hogy necsak a csalogányvölgyi utat építsék ki, ha­nem forditsanak nagyobb gondot a Kárcly- falusi útra, az Alagutsorra és a SendJein uccára is. 'A Csalogányvölgyben a város a kisajátítások­kal nem jár jól, mert ezek a telkek építkezés céljaira nem alkalmasak, miután a talaj ott nedves. A közgyűlés a tanács ama javaslatát, hogy újabb kétszázezer koronát fordítsanak a po­zsonyi munkanélküliek élelmezésére, névsze­rinti szavazással elfogadta, Ezután a közgyűlés a városi tanács javaslatát tárgyalta fi a munkaalkalmak szerzésére vonatkozólag.- A tanács azt javasolja, hogy tekintettel a nagy . munkanélküliségre, Március fj^jl Kedd ÍISiilitailfflDltll! wwrwvrxvi-:. ii ■irmiri—■■ nw taaaaxmm*+ ^rfvnnar. A nagy szanáló Régi idők kalóztörténeteiböl emlékezünk ama regényes halászfalvakra a biszkájai parton, me­lyeknek népe a hajótöröttekből gazdagodott meg. Viharos éjszakákon, mikor az óceán fehérsörényü vad paripái magasra szöktek, hogy üvöltve 6 or­dítva vágtassanak neki a parti szikláknak, a falu népe gyantás ágakból lobogó máglyákat rakott, mit a vihar sem olthatott el, hogy így mutassák esetleges hajótöröttek csónakjainak a mentő par­tot. De a menekülőket nem meleg ruhával, ha­nem éles fejszével várták és kifosztották vala- mennyiüket. Most ugyané partokon csodás hot.l- paloták tündöklenek, mert világfürdők lettek az egykori halászfalvakból, bár rossz nyelvek szerint e hotelfculajdonosűkban és parti üzletemberekben visszaüt az ősök vére: propagandájuk füzével csa­logatják az idegent, hogy aztán kifosszák min­denéből. De én most nem ezen a megdöbbentő té­nyen való elmélkedésre kívánom felhívni az ol­vasót. csupán azért emlékeztetek e biszkájai ka­lózfalvakra, mert ennek a hasonlatnak köszönheti vetett, szelesen es Keze vei uiteu: ' __ Majd... majd... — kezdte nehezen, de Csáth Magda hangja felcsattant: — Nem szégyeli magát?... A lánya haldok­lik, maga meg... Varga Mátyás elsápadt. Kábult, részeg feje mintha tisztulni kezdett volna: — Mi történt? — kérdezte biceakló hangon. Csáth Magda hangja meghaikult: — Jöjjön haza, mert a lánya haldoklik ... A részeg férfi megtántorodott és mindkét ke­iét rácsapta a lány vállára: — A lányom ... a. lányom.. „ •— hörögte nyögve. Csáth Magda haragja hirtelen megsemmisült. Megszánta a férfit: — Hol a kalapja? A férfi zsebébenyult, néhány koronát dobott a pult pléhjére: — Majd máskor elhozom a többit... — mond­ta aztán rongyos, piszkog sapkáját fejébe nyom­va kifelé indult: Kiléptek. . Varga Mátyás megállt egy percre. Nagyokat .nyelve kapkodta magába a tiszta esti levegőt. Sokáig állt lehajtott fejjel. Két karja tehe­tetlenül lógott oldalt: Ceáth Magda is állt, de aztán megsürgette: — Menjünk, mert... — nem fejezte be. Varga Mátyás megemelte fejét. Nagy, széles, örvénylő káromkodás tört ki belőle. Felemelte kezét. Ökiösen fenyegetőzött a néma, sötét uccán. — Jöjjön — sürgette Csáth Magda türelmet­lenül g aztán kicsit félénken, halkan tette hoz­zá — ne káromkodjék. A férfi megindult. Némán mentek. Csáth Magda lopva figyelte oldalról. Észrevette, hogy nem tántorog. De azért halkan motyogott magában valamit. Hirtelen megállt: — Nem élet ezt — kiáltotta keserűen és na­gyot köpött. — Hát miért %\ igy — kérdezte Csáth Mag- . da, ■— A családja éhezik, maga meg kocsmá- „zrk ... Hát azt gondolja... A férfi megállt. — Hallgasson! — kiáltotta. — Tudja maga, ;hogy mért iszom? Á lány hallgatott A férfi hangja mögül va­da,mi tragédia, feketélletf, — Tudja, hogy miért iszom? — kiáltotta bele kétségbeesetten a sötétségbe a férfi. Csáth Magda a kezével indulást sürgetett, — Tudja mióta iszom?... — ropogtatta, to­vább a. kétségbeesést a férfi. A lány megindult , I A favágó nemsokára mellette volt Pár percig I némán mentek. I — Látta a lakásunkat? — kérdezte később Varga Mátyás — halkan, de izzó hangon. — Látta azt a nyomorúságos odút? Látta hol élünk?... Nem voltam én mindég ilyen rongy, senki ember... — hangja mindjobban és job­ban lobogott, — Csak azóta... Postás voltam.... tizenkilenc évig hordtam a leveleket becsület­té... tizenkilenc évig... érti?... s aztán tizen­kilenc év után jött ez ... az ucca.. a nincste- | leruség,.. a balta és a pálinka... rongy, bitang | élet ez... rongy, bitang ember vagyok... Hej! j — kezével nagy, keserves kanyarulatot csinált I a levegőben. Mikor hazaértek és lefelé mentek a szűk és sötét pincelépcsőn, valami különös, nehéz foj­togató csend áradt lentről félteié. Csáth Magda meggyorsította lépteit és ko­pogtatás nélkül gyorsan nyitott be. De aztán ugymaradt az ajtónál, fogva a ki­lincset, döbbenten és némán. .Varga Mátyás utólérte és belépett. ö is megállt az ajtóban. Az ágy most a szoba közepén állott ée ron­gyos, de tiszta lepedő volt rajta. A lány hanyatt feküdt, némán, csendesen, keze mellén össze volt kulcsolva. A petróleum- lámpa nem égett, de jobbról, balról két piciny gyertya lobogott. A Varga lány halott volt. Kínlódó arca elsimult... A szobában templomi csend volt. Anyja csen­desen, gyengéd kezekkel igazgatta halott gyer­mekét, Szemkóné is némán segédkezett. Mikor az ajtó felnyílt és Csáth Magda belé­pett Varga Mátyással, mindketten az ajtó felé nézték. Vargáné kiegyenesedett és ránézett az urára. Nem szólt, csak kinyújtotta a kezét. Ebben a mozdulatban benne volt minden. Néma bemu­tatása a halott gyermeknek, hivás és szemre­hányás — s sok megértés az élővel szemben. Varga Mátyás csak állt, állt, állt az ajtó­ban. Sokára megmozdult. Lassú mozdulattal fel­emelte kezét és levette rongyos sapkáját. Má­sik kezével mélyen belekotort őszes, ritka ha­jába. Majd fölhöz csapta sapkáját és két lépest tett a halott lány felé. Megállt előtte és csak nézte, nézte, nézte a rápadt, meredt, hideg arcot, Feje valahogy hátrabicsaklott és egy hosszú, elnyújtott, hörgésbe vesző üvöltés tört fel be- I lÖle. 4 Aztán sírva zuhant az ágyra.si a párisi börze matadora, Monsieur Dániel Dreyfus beavatott börzekörökben a „kalóz" melléknevet. Dreyfus Dániel ugyanis a krizisbejutott nagyvál­lalatok mentőangya’a. Ha valamely pénzintézet in­gadozik és S. O. S.-jeleket bocsát a légbe, mire a betevők nyája ijedezve hegyezi a fülét szimatolva a közelgő vihart, legott feltűnik a láthatáron mint menedéket intő fény Dreyfus Dániel alakja Mikor Löwenstein, a világbankár meg.eozklrcz.a repülőgépből a nagy salto mortale-t a semmibe — Dreyfus Dániel vette kezébe a Löwenstein-részvé- nyeket. Mikor az F. I. S. A., a nagy francia légi társulat bukóban volt, Dreyfus Dániel állt a motor mögé. Mikor a rendőr Oustric vállára tette kezét‘és Gualino bukása árnyékba bontotta a párisi tőzs­dét, Dreyfus Dániel megmentette a hazát s átvette a súlyosan kompromittált „Blanchisseries et Tein- tureries de Taon“ részvénytöbbségét, sőt Louis Louis-Dreyfus segítségével a bajbajutott francia cipőiparét is. Legutóbb az óriási hajózási vál alat, a „Companie Générale Transatlantique" iimmotiii- tásakor jelent meg Dániel Dreyfus a színen, hogy közhasznú tevékenységét felvegye. Oly szerény ez az iparmágnás, hogy gyakran a nevét :s elhallgat­ja, s szürke aláírók mögé rejtőzik. Ez életmentő tevékenysége már számtalan milliót szerzett, ha nem is az ingáéba jutott vállalatoknak, kik ugyan belekoldulnak ezekbe a szanálásokba, — de ma­gának a nagy szanálónak, Dániel Dreyfusnak..,. A párisi tőzsde regényalakja, Ibels, a »chantünt<(-oh gyilkosa Egy’ eszme makacs szóvivője volt a mostanában elhunyt különc költő, Andié Ibels is. Valaha régen fiatalkorában verseket irt. Nagyon szép, nagyon egyéni és nagyon érdekes veis,ket, miket sokra tartott a.z akkor ifjú francia költő­nemzedék. Talán André Ibels lenne ma a francia irodalomtörténetben első helyen, mint alanyi költő Az volt a végzete, hogy a pénzkeresés kedvéért belepróbálkozott a zsurnalisztikába, A főszerkesz­tője, mint kezdőt, azzal bizta meg, hogy írjon ri­portot („une enquéte“ mint itt mondják) a „Ohan- tant“-okról, ama kétes zenés- és énekeskávéházak- ról, miket a gúnyos pániéi népnyelv „Beuglant“- nak, ordltozóknak nevezett, s mik azon időkben Párisnak csaknem minden uocáját megfertőzték. Régi páríeiak jól emlékeznek a kabaré eme kloaka- fajára, hol az előadó „művésznők" tányérozni jártak a. részeg vendégek között minden szám után. Szakasztott ilyen lokálok lelhetők ma is nagyritkán a francia vidéken és igen gyakoriak mindenütt Svájcban, spanyol és olasz földön. Franciaország­ban, ahol a műfaj megszületett, úgyszólván mag- vuk sem maradt: André Ibels Irtotta ki őket. So­rozatot irt róluk annak idején „La Traite des Blan- ebes" elmen. Foglalkozott az ott daloló és mezte­lenkedő nők szánalmas sorsával, kiknek az össze- tányérozott pénzt a. tulajdonossal kellett megosz­taniuk. Nem szünte meg felhívni a, „Chantant"-olc borzalmaira a nyilvánosság figyelmét egész ad­dig, mig végre Clémenceau, a-z akkori belügymi­niszter felfigyelt, vizsgálatot rendelt el-és elt.ltotta a „be<uglant'‘-okban a tányérozást. Ebbe a csapásba azután elvérzett az egész iparág. André Ibels pedig ezzel elvesztette élete célját. A legrosszabb sors érte, ami embert érhet csak: sikerült megvalósítania, amit akart. így nem ma. radt több tennivalója. Utolsó éveiben festészetre adta magát, fivére, a híres illusztrátor Ibels pél­dáját követve. Most egész sor nyájas tájképet hagyott rá örökül B. K. xx „Mit kell tudni a soffőrvizsgán" Szlo- venszkón és Podk. Ruszban? Sofförvizsgára előkészítő tankönyv 33 K utánvéttel meg rendelhető „Gáspár noiföriskólában" KoSicc, Sibriková 12. — Píeiifer MJküjs dr. pr&gpi előadása a kato­likus akcióról. Ptiaiufcir Miklós dr. kassaii székesegyházi kanonok, a prágai magyar katolikus iő.skolásoik lelkipásztora. szombat este a prágai Irohászka Karcén tartott érde­kes és tanulságos előadási a katolikus akció­ról. Az elbánás hallgatósága s^railmii nem­csak a katolikus magyar iőiskolások szine- javát láttuk, hanem megjelentek szépszám- mai a prágai magyar kolónia őegebbjei is. Így olt volt Gkiczy Jenő magyar kórá.yi kö­ve.ségi tanácsié és Houmaun Sándor követ­ség! titkár is. A tudós előadó ismertette a katolikus akció történelmi előzményeit, lé­nyegét és céljait s fölvázolta a katolikus ak­ció szlovenszkóii munkaprogramját. Különö­sen mély hatást gyakoroltak a hallgatóságra azok a vaUomássz&rü, közvetlen hangú meg- áliapilások amelyekben méltatta a Prohász-, ka Köröknek u.tcrő je.erdőségét a szloven- szkói magyar katolikus akcióval kapcsolat­ban. A lelkes ovációval fogadott előadást magas nívójú és gyakorlati jelentőségű vita követle. Különösen ér.ékesek voltak Sinkó Ferenc, Czvank László és SchLeicker Imre felszólalásai — Április 9-én Pozsonyban lesz a szlovenszkói gyáriparosok országos szövetségének közgyűlése. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A szJoven- szikói gyáníiparcsck országos szövetsége évi köz­gyűlését eredetileg április 2-ra hívták össze Po­zsonyba. A gyáriparosok országos szövetsége most április 9-ére halasztotta, amely Pozsonyban a ke- reskedeümi iparkamara nagytermében fog lefolyni. — Nehézségek az A Reggel likvidálása kerül. A Lidové Novíny jelenti: Az A Reggel nevű kormány lap megszüntetése óta várják Pozsony­ban a miniszterelnökségi sajtóügyosztály likvi­dátorát, hogy végrehajtsa a vállalatnál a vég­leges revíziót. A teljes deficitről ma még sem­mit bem lehet mondani, mert bizonyos politiku­soknak érdekük, hogy az állam által támogatott vállalkozás gazdálkodásáról minél kevesebb jusson napvilágra. Ez talán azért történik, hogy csökkentse a közvélemény bizalmatlanságát az újabb ég még kétesebb kilátású hasonló vállal­kozás iránt, A likvidálás most újabb nehézsé­gekbe ütközik. Az elbocsátott szerkesztők, akik­nek nemrégen leszállították a fizetéseiket, majd pedig felmondtak nekik, de felmondási idejük még nem járt le, a felmondási feltételek be nem tartása miatt a munkabiróságnál akarnak tjogorvoslást keresni. Közel 400.000 koronányi követelést akarnak érvényesíteni. — Két politikai bünper a bécsi bíróság előtt Becsből jelentik: Ma és holnap kát po­litikai hátterű bünpert tárgyal a bécsi bíró­ság. Tüntetésektől tartva, nagyszabású rend­őri óvintézkedéseket tettek. Ma délelőtt aa adóellenes tüntetésben résztvett soffőirök bűn- perét tárgyalták. A vád közkékehá bori tás, ha­tóság elleni erőszak és életveszélyes fenye­getés. A tárgyalás még nem jutott az Ítélet­hozatalig. Holnap a Gcrngross-áruházban tör­tént könnyeztető-gázos merénylet bünperé- nek tárgyalását tartják meg. A nemzeti szo­cialisták állítólag tüntetésre készülnek a vád­lottak mellett, aAendőrség azonban tudomást szerzett szándékukról s a sajtó utján is nyu­galomra inti őket, hangsúlyozva, hogy min­den tüntetést és rendbontást a legerélyeseb­ben el fog fojtani. — Arany-ünnepély a prágai MAK-ban. A prágai MÁK kulturszemináriuma március 28-án, kedden este tartja meg a karácsony előtt tech­nikai okokból választmányi határozattal elha­lasztott Arany-ünnepélyt Arany János halálá­nak 50. évfordulója alkalmából raját, klubhelyi­ségében (Praha II., Krakovská 7., II. udvar II. emelet) a. kü. etkező programmal: 1. Toperczer László kiüturreferens megnyitója. 2. Szilasey István: Arany balladái, 3. Nagy Árpád „Lete­szem a lantot", Nagy Jenő pedig „Koldusének1' cimii verset szavalja Arany Jánostól, 4. Wein- berger László: Arany lírája, 5. A prágai MÁK szavalókórusa Szilassy István vezetésével elő­adja Arany János „Walesi bárdok" és „Szondi két apródja" cimü balladáit, 6. Zapf László: Az ismeretlen Arany János. — A prágai MÁK ve- vezetősége ezúton hívja meg a prágai magyar diákságot és a prágai magyar kolónia tagjait az ünnepségre. Kezdete pontosan este 8 órakor. Előadás után társas összejövetel a klubhelyi­ségben. — Magánjelentés a pozsonyi terménytőzsdé­ről. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A mai terménytőzsdén az őrlőgabona lanyhább volt, de az árakból nem vesztett. Belföldi ten­geri szilárdabb, külföldi tengeri ex uszály lanyhább. Látogatottság közepes, többi cikkek árai változatlanok. a város írjon fel a kormányhoz, hogy a munkakölcsönből az ádl&in egy nagyobb összegű kölcsönt bocsásson Pozsony város rendelkezésére, hogy a beruházási építke­zéseket megikedzhe&se. A város mintegy százimiIliié koronás kölcsön­re gondol, valószínű ózonban, hogy nem fog­ják ilyen arányban honorálni Pozsony város A párisi élet regényalakjaiból A PMH párisi munkatársától

Next

/
Oldalképek
Tartalom