Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-28 / 294. (3107.) szám

mn&GM/VYXCÓ’A’Ö H!KLSE> 1933 decemb&r 28, szerda. Gömbös minlssfterelnök karácsonyi nyilatkozatában politikáin célkitűzéseit Ismerteti Bethlen István lappangó erűk kitörésétől tart Eurőpa Ínségét látó népei tábo­rában — Kállay miniszter a magyar mezőgazdaság átszervezéséről — Magyar államférfiak karácsonyi nyilatkozásai Budapest, december 27. Gömbös Gyula mi­niszterelnök a Neue Freie Presse karácsonyi számában nyilatkozott politikája célkitűzéseiről. A nyilatkozat lényegesebb részei a következők: — Az uj rezsim elsősorban abban különbözik az egyoldalú pártkormányzatoktól, hogy én az egész nemzetet hívom íöl a közös mun­kára, lerombolom az összes választófalakat osztályok és felekezetek között s minden munkára képes embert be akarok állítani a nagy nemzeti érdekek szolgálatába. Mindenekelőtt a gazdasági föladatok megoldá­sát tűztem ki célul. A magyar—osztrák keres­kedelmi szerződés az Olaszországgal legutóbb létrejött megállapodások mellett az első jelen­tős lépés, amely kifele vezet a kereskedelem­politikai zűrzavarból. — Magyarország külpolitikája békés célokat követ. Szilárd álláspontom az, hogy a gazdasági világkrizis részben a békeszerződések következ­ménye. Ezért tartotta szükségesnek a magyar kormány, hogy a revizió gondolatát békés esz­közökkel szolgálja. A kezdet: kiegyensúlyozott gazdasági összeköttetések megteremtése. Törekvésünk arra Irányul, hogy hosszúlejá­ratú kereskedelmi szerződéseket kössünk, Bethlen István gróf volt miniszterelnök a Budapesti Hírlap hasáb­jain „Videant Consules!“ címen ir nagy tanul­mányt az általános világhelyzetről. Az ottawai konferencia fordulópontot jelentett a világ gaz­dasági politikájában. Ezen a konferencián Nagy- británnia véglegesen elfordult a szabadkereske- delem politikájától. Félő, hogy a gazdasági vi- iágkonferncia sem lesz abban a helyzetben, hogy feleletet adjon arra a kérdésre: mi lesz az otta­wai megállapodások következménye a brit ál- lamköteléken kívül álló államokra. Ottawa halálos csapást mért a szabadkereske­delemre és a legtöbb kedvezmény alapján folytatott kereskedelmi rendszerre is. Második legsúlyosabb következmény az lesz, hogy a világszerte dúló mezőgazdasági válság fő­leg Európában még súlyosabbá válik* Az a preferencia, amelyben a dominionok mező- gazdasági terményeit részesíti, a dominionok és gyarmatok produkcióját fokozni fogja. Ennél­fogva az ottawai megállapodások már előre is veszélyeztetik mindazt a könnyebbséget, ame­lyet az európai mezőgazdasági államok Strapá­tól reméltek* A krízis legyőzve! Hogyan ? Elárulja Beda Lak Szilveszter estéjén a Sect Pavilonban. Szabad bemenet. — Tombola ingyen. Fényes műsor. — Dancing Magyarok találkozóhelye. P r a h a I., Rybná 5. — Tel. 60819 Ennek a tendenciának két irányban lesz ká­ros hatása az ipari államokra is. Megakadályozza a kivitelt a dominionokba, más­részt tönkreteszi éppen azoknak az államoknak vásárló képességét, amelyek a kontinentális ál­lamok részére piacul szolgáltak. Fejtegetéseinek további folyamán pesszimisz- tikusan Ítéli meg a gazdasági világkonferencia várható kilátásait. Ha ez a konferencia is csalódást hoz, akkor az államcsődök egész sorozata következik be. Olyan kaotikus helyzet fog beállanl, amely könnyen előremozditbatja a lappangó erők kirobbanását. Az események önsúlyúknál fogva fognak tovább haladni. Ki tudná lemérni ennek az útnak a végét? Hitler is Sddckhcr újból tártnál 1 nemzeti sxöiiaiisfa párt féS a házfeSosziatástái és az ui válasz­tásodtól — Hitler is Strasser béStüJ — A karai előzményei mert a közgazdasági élet ma provizóriumokra nem tud berendezkedni. Ellenfeleim azt a szemrehányást te&zik ne­kem, hogy a fasizmust akarom bevezetni. Az olasz rendszert- más nemzet nem másolhatja, le, épp oly kevéssé, mint ahogy nincs módomban az, hogy narancsfát magyar talajba ültessek. — A királykérdés egyre-másra kísért a nyu­gateurópai sajtóban. A mostani nehéz időben nem szabad Magyar- ország alkotmányjogi helyzetét megzavarni. Aki ma koronázást akarna, nem szolgálná sem a királynak, sem a királyság intézményének, sem pedig a nemzetnek az ügyét. — Arra a kérdésre, mi igaz azokból a híresz­telésekből, amelyek magyar, olasz és bolgár ve­zérkari tisztek budapesti összejöveteléről ezóla- nak, csak a következőket mondhatom: Az ilyen híresztelések többnyire zavaros forrásból kelet­keznek. Egyetlen szó sem igaz belőlük* — Belső gazdasági téren kormányom prakti­kus rendszabályokat alkalmazott a válság le­győzésére. Az eladósodott gazdáknak lényeges kamatmérséklést biztosítottunk s ezen a téren még egy további lépést óhajtunk tenni. A legfontosabb cikkek árának lebontását kez­deményeztük. — Azt az álláspontot képviselem, hogy a közgazdaságot tervszerűen kell berendezni. En­nek első feltétele az érdekközösségek organizá­ciója. Politikám lényege: munka és ismét mun­ka. Tétlen tőkéket akarok belevezetni a terme­lés csatornáiba, s ehhez meg akarom teremteni a bizalmat ég a szükséges előfeltételeket. Teljességgel megszüntetjük a felesleges kiadá­sokat úgy az állam, mint a kommunális élet területén, úgyhogy a rendelkezésre álló tőke a produktív munka céljait szolgálhassa. Káilay Miklós földmivelésügyi miniszter „Van-e magyar kará- csony?“ címen a Budapesti Hírlap karácsonyi számában irt hoeszibb cikket a mezőgazdaság problémáiról. A miniszter kihangsúlyozta azt a programját, hogy a mezőgazdasági termelést fokozatosan át kí­vánja állítani egyrészt a nagyobb tömegek el­tartására alkalmas exportképes művelési ágakra, másrészt olyan művelési ágakra, amelyek az ipari termelésnek nyersanyagot szolgáltatnak. Például a szőlő- és borgazdálkodás kérdését hozta fel, ahol át kell térni a minőségi borok és a csemegeszőlő termesztésére. Nagy gondot kell fordítani a gyümölcstermelésre, amely a kisember tipikus jövedelemszaporitó foglalkozá­sa. Szakszerűen és tudományos alapossággal halad tovább Magyarország a buzanemesités ut­ján. A kisórletügyi intézmények é^ a szakokta­tás fejlesztése a kormány első feladatát képezi. Húsz magyar falu képe és a miniszter lelkében a belső telepítési akció első állomásaként. Húsz falu. ahol boldog és megelégedett magyar gaz- dácsaládok térnek meg békés otthonuk födele alatt az édes magyar anyaföldhöz való ragasz­kodásra és szeretekre. A tétlen magyar munkás foglalkoztatására állította fel tíz éves vizügyi programját. Kereskedelmi szerződési hálózatot épít ki a kormány a magyar mezőgazdaság leg­fontosabb piacai felé. A jövő esztendőben el kell következnie a magyar gazda-kérdés meg­oldásának* Berlin, december 27. Politikai körökből származó hírek szerint Sohleieher újból kí­sérletet tesz, hogy Hitlert megnyerje az együttműködésnek. Schleieher a birodalmi gyűlés ujramegnyitása előtt még egyszer Hitlerhez fordul és fölszólítja őt, hogy lépjen be a kabinetbe. Hitler és a kancellár a kö­zeljövőben semleges területen találkozni fog és részletesen megbeszéli a terveket. Nyilván ezzel a ténnyel áll kapcsolatban, hogy Strasser és Hitler a karácsonyi ünne­pek alatt Berciitesgadenben találkoztak és tisztázták a helyzetet. Mint ismeretes, Stras­ser a Schleieherrel való együttműködés hive Prága, december 27. A motoros járómüvekkel való szállításról szóló, vagy röviden autószáliit- mányozási törvény javaslatának költségvetési bi­zottságból! tárgyalása során felszólalt Nítsch An­dor képviselő is, aki részletesen ismertette a javas­lat hibáit, kifejtette a készülő törvény káros ha­tásait. Nitsch képviselő terjedelmes beszédéből a következő önálló és összefüggő részleteket idézzük: — Az autószállitmányozási törvény tervezete el­len a leghatározottabban s teljes terjedelmében kell állást foglalnom, mert az reakcionárius tör­vényjavaslat, amely megakadályozza a nemzet- gazdasági fejlődést., de egyébként is beláthatatlan s óriási káros hatást fog gyakorolni. A törvény rengeteg adóalanyt tönkretesz, az autószállitmányozási és az autógyártási ipar is visszafejlődik s a munkanélküliek száma két uj oldalról szaporodni fog. Számtalanszor hangoztattam már, hogy az állam ne legyen üzleti vállalkozó, mert az állam kezében levő összes vállalat passzív, mint az a költségvetésekből és zárszámadásokból is kitűnik. Az állam azért van, hogy közigazgas­son, az adminisztrációt lássa el s nem azért, hogy gazdasági vállalatokat, csináljon, ami a magánvál­lalkozás feladata. Az állami üzemek közül küiőnö sem passzív a vasút s ezt a passzivitást még ez a drákói törvény sem fogja megszüntetni, illetve ki­küszöbölni. A vasutaké a sin, a vaspálya, a vasutak moder­nizálják, alkalmazzák a gazdasági szükségletek­hez az üzemüket, mert csak ilyen módon lesznek versenyképesek, de nem szabad ahhoz az egyszerű módszerhez folya­modnak, hogy az állatni hatalom tekintélyével a kellemetlen versenytársat, az autószállitári vállalkozást egyszerűen lezáratják. és szívesen látná, ha a kormányt a nemzeti szocialisták támogatnák. Ha Hitler most sem fogadja el a kancellár tervét, akkor január közepén feloszlatják a birodalmi gyűlést. Jól értesült körök biztosra veszik, hogy Hitler hajlandó Schleieherrel tárgyalni, mert a pártjában mutatkozó bomlási jelenségek kö­vetkeztében attól fél, hogy uj választások esetén pártja alig félannyi szavazatot kapna, mint a legutóbbi választáskor. Hitler bizo­nyára el fogja akarni kerülni a vereséget és kénytelen Lee* elfogadni Schleieher javas­latát — Ami az autótaxi és az autóbusziforgaimfl ipaTt illetá, ez a törvény tönkretesz egzisztenciákat, adó­alanyokat, csökkenni fog az állam adójövedelme s ezt nagyon erősen fogja majd megérezni a pénz iigyminiszter ur, aki ma már minden garast alapo­san megnéz, mert az állami üzemek köztudomás 6zerint adókat nem fizetnek, sőt a magánvállal: kozás által fizetett adók egy tekintélyes részét kell majd forditani ráfizetéses gazdálkodásukra. — Ha az állam a neki kellemetlen üzleti verseny­társát ilyen egyszerű gesztussal félretol ja, úgy emberséges dolog az lett volna, hogy a törvény kimondaná, hogy az állam köteles átvenni azo­kat az autóbuszokat s egyéb közforgalmi eszkö­zöket, amelyet e törvény folyományaként leálla- nl kénytelenek s ezen kivül is megfelelő kár­térítésben kellene részesíteni azokat az iparoso­kat, akik autóforgalmi koncessziójukat vagy el­vesztik, vagy feladni kénytelenek.. Az a helyzet áll elő ugyanis, hogy az autóbusz tulajdonosa az üzeméit beszüntetni kénytelen s még egy csomó adósság fogja terhelni, mert hiszen köztudomású, hogy a legtöbb vállalkozó hitelbe vette gépét s azt részletekben fizette s bizony nagyon kevés teljesen kifizetett autóbusz sza­ladgál ma az országutakon. A törvény azonban káros hatást fog gyakorolni a mezőgazdasági szesziparra is. A be zin-szesz keverési törvény megalkotásánál annak tervezői az autóbusz-forgalom eme'kedé sével s igy a benzin keveréséhez szükséges szesz fogyasztásának emelkedésével is számítottak. Ezt a számítást keresztülhúzza ez a javaslat, mert arra mérget lehet venni, hogy az autótörvény az autó fuvarozás igen nagy mértékű csökkenését idézi elő. De mert a benzin-szesz keverék ily módon szükség­Nltscli Uépwmelé a költségvetési bizottságban élesen tiltakozott a hibákká! telített atsiószáiisnáiipiási törvény javaslata ellen „A vasutaké a vaspálya** - Emelkedni fog a munkanélküliség Előkerül a ló és a határ - A koncesszió és a polgárok függő viszonyban tartása Kommunista leleplezés Berlin, december 27. A kommunista Berli­ner Morgen ma részletes cikket közöl Hitler és Gregor Strasser szakításának előzményé­ről. Hitler és Strasser között régóta ellenté­tek kísértettek, de a nyilt ellen séges kedés­re osak akikor került ser, amikor Hitler ke­zébe került Strasseir egyik levele, amelyben az utóbbi nem éppen hízelgőén nyilatkozik vezéréről. Gregor Strasser a nemzeti szocia­lista mozgalom egyik vezető személyiségé­nek irta ezt a levelet. A Berliner Morgen szerint a leveleket ismeretlen tettesek el­lopták és jó pénzért eladták Goebbelenek, aki megmutatta azokat Hitlernek. szerűen drágulni fog, a törvény további kihatása az lesz, hogy igen sok személyautótalajdonos a saját használatára szánt kocsiját is leállítja, ismét lovat vesz és a lomtárból előkerül a jól be­vált batár ás bricska. Ez is haladás. •— Anni az autószállitmányozási ipari koneesz- sziót illető, meg vagyok győződve, hogy a német vagy magyar igénylő ahhoz sohasem jut, vagy csak abban az esetben, ha előzőleg a járási főnök urnák megfelelő garanciát nyújt arra, hogy „jó fiu“ lesz. — Nihil növi eüb sole, tartja a régi. klasszikus közmondás ée minden megismétlődik. így például Masaryk köztársasági elnök ur osztrák képviselő korában nem egyszer, de sokszor is felpanaszol­ta, hogy milyen rettenetes dolog az, hogy Ausz­triában minden koncesszionálva van, licencia kell mindenhez és eme koncessziók révén az ál­lam a népekre óriási befolyást gyakorol, az em­bereket függő viszonyban tartja s ilyképpen szabad akaratuk megnyilvánitásában gátolja őket Ezt mondta az elnök ui a reakcionárius Ausztriá­ról évtizedek előtt — És mi van ma? A koncesszióhoz kötött iparok száma tizennégy év alatt csak emelkedett, egyetlen eggyel sem apadt. — Ami a kocsivezetők, sofőrök nyelvi vizsgá­ját illeti, amit a kisérő személyzetnek is le kell tennie, úgy ebben az intézkedésben a legtisz­tábban látható a sovén csehszlovák nemzeti elő­retörés a kisebbségek ellen s ezek hátraszorl- tása. — Figyelemmel ama, hogy ennek a készülő tör­vénynek káros kihatásairól sziklaszilárdan vagyok meggyőződve, ezért a törvényjavaslatot a leghatá­rozottabban visszanitasitóm s ellene fogok sza­vazni Macedón merénylők bombát helyeztek el a Simpfon-expressz ellen • Belgrád, dec. 27. Gyevgeli és Skmovioa közti vasútvonalon macedón merénylők bombát helyez­tek el, hogy felrobbantsák a Simplon-expresszt. A bomba azonban idő előtt felrobbant és az egyik merénylőt darabokra tépte, miig a másikat súlyosan megsebesítette. Az expressz vonatot sikerült ideje­korán megáLLi tani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom