Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-10 / 256. (3069.) szám

6 TTMl<IM-ZV\aGÍ!AR-H írlap Ruszinszkóban elfogtak egy Belgiumból hazatért rablógyilkost A letartóztatott Libermann bevallotta a rablógyilkosság elkövetéséi - Beszállították a huszti ügyészség fogházába Ungvár, november 9- (A Prágai Magyar Hírlap tudósi tójának távirati jelentés©.) A csendőr ség rendkívül sikerült fogást tett Aknaszlatina községben sikerült elfognia a Belgiumból nemrégiben visszatért Libermann Hermannt. Libermann Hermann belgiumi szénbányákban dolgozott és egy szörnyű bűntény nyomja a lelkét. A belga hatóságok Libermannt rablógyilkosság elkövetésével vádolják. Az elvetemült ember megölte ki­szemelt áldozatát és 300.000 frankot rabolt el tőle. A letartóztatott a csend őrs égen be­ismerte a tett elkövetését és megnevezte bűntársát is, egy bizonyos Wiessel nevű, szin­tén ruSzinszkói embert, akinek azonban sikerült idejében elmenekülnie. A belga ható­ságok annakidején a tettesek elfogatására nagy dijat tűztek ki. Libermannt beszállítot­ták a huszti ügyészség fogházába és egyidejűleg értesítették a belga hatóságokat. Többszázezer koronát „kölcsönzőn hi“ a miihrisch-ostram „adósok érdek- védelmi szervezetéinek elnöke s aztán megszökött A kártya tette tönkre az ismert iogászember karriérjét Feleségének csak az útról irt felvilágosító leve'et Miért halogatták Trcska volt szenátusi alelüök kiadatását, amíg kormánytámoialá volt! Prága, november 8. Megírta a P. M. H., hogy Trcska cseh itparospártá szenátor Lemond mandátu­máról. Trcska már bejelentette eat a szenátus el­nökségének is s igy a szenátus plénumának már nem lesz módjában Trcska mentelmi ügyével foglalkozni. Az eset jeiiemiző a koalíció viszonyaira. Trcska mentelmi jogának föMüggesztését az államügyész- eág már közel egy évvel ezelőtt kérte, de a mentel­mi bizottság referense Trcska ügyének elintézésiét folyton halogatta mindaddig, amig Trcska és párt­ja,' a cseh iparosipárt a kormánytöbbségben volt. A koalíciós referens nem tartotta „ildomosnak", hogy koalíciós szenátortársát a bíróságnak kiszolgáltas­sa. Mikor azonban a cseh iparospárt ellenzékbe ment, a koalíciós rezsim nyomban napirendre tü­zelte Trcska mentelmi ügyeit is és így határozták el a kiadatását. Ez a példa élénkem illusztrálja, mennyire másképpen kezelik a kormánypárti, illet­ve az ellenzéki törvényhozók mentelmi ügyeit. A cseh iparospártot természetesen igen kellemetlenül érinti Trcska ügye és saj.ójában igyekezik a dolgot I szépíteni, ártatlan mezbe öltöztetni, másrészt azon­ban máris elejtette Treskát és azt állítja, hogy problematikus üzleteiről semmit sem tudott. Trcska volt szenátor különböző üzletei szlovén- szkói vonatkozásnak. Azok a szlovenszkóá keres­kedők és iparosok, akik a cseh iparospárt mézes­mázos szavainak annak idején felültek és szava­zataikkal erősítették ezt a kimondottam cseh nem- j zeti jellegű pártol, most világosan láthatják, hogy ez a párt nem a szövenszkói és ruszinszkói keres- • ke dók és iparosok érdek elt védi, hanem csak hata­lomra törekedett s ezt a hátaimat aztán Trcska egyéni meggazdagodásra használta fel. A prágai Bohemia a Trcska-ügyről a következőket írja: — Trcska Lasliamer dr. pozsonyi ügyvéddel együtt, akinek jelenleg Prágában van állandó lak­helye. egy eziovenszkói bányaüzemnek a tulajdo­nosa. Az üzem régebben a Zsolnai Hitelbank kon­szernjéhez tartozott, amelynek Trcska is igazgató­sági tagja volt. Az ércbánya már évek óta üzemen kívül áll. Trcska és társai a külföldön kereslek tőkét, hogy- a bányát üzembe helyezhessék s ezt állítólag sikerült is nekik egy angol bankháznál elérni. Az angol pénz állítólag már augusztusban Csehszlovákiába érkezett. Közben Trcska és társai szórták a pénzt. Úgyszólván valamennyi kisebb prágai takarékpénztárnál varrnak váltók, melyeket Laslauer dr. üzlettársai és barátéi helyeztek el. 1 Egyes váltókat megóvatoltak és ebiből kifolyólag váiitcperek vannak folyamatban. A cseh iparospártmiak valóban kevés szerencséje van nemzetgyűlési al elnöke ivei. Hérák cseh iparos- párti képviselő, aki 1929-ig képviselőházi ate'.nök volt, állami szénszállá!ások körüli pámamapörbe van belekeverve s most Trcska volt szenátusi ál- elnök ellen emelt az államügyészség vádat... Máhrisrth Oürau, november 9. Csak a napokban érkezett vissza Panamából Zajicsek Károly dr. M.- Ostirauiba s máris ultrákéit ebből a városból egy másik ,.jeles" jogász, KsonekievLcs János dr., hogy szélhámosságai és csalásai következményei elől el­merő!: üljön. A m.-ostrau'i rendőrség már ki is adta a ! íközi elfogatóparancsot. Ez a harminchét­évé', tor Za . ét utánozta életmódjában, csalásaiban és szökésben, természetesen a hozzáillő mértékben. Zaj Leseiknél milliókról volt szó, Ksoneikieviesmól egyelőre csak százezrekről, de hogy hány százezerről, azt csak a tüzetesebb nyomozás fogja kideríthetni. Keonsiviievicset M.-Ostrauban jóeezü, ügyes, tö­rekvő jogásznak ismerték s annál nagyobb megle­petést keltett hirtelen eltűnése. Még csütörtökön utazott eh Feleségének azt mondta, hogy Alistenliitzben jó állást kapott egy ügyvédi irodában. Az asszony ezután Brümiből levelet kapott tőle. amely teljesen lesújtotta Férje bejelentette neki ebben a leveliben, hogy már soha sem tér vissza hozzá, mert a kártya tönkretette egész életét. Megvallotta leveliéiben, hogy tízezres összegeket kölcsönzött ki váltóra, amelyekre az asszony, azon­kívül számos ostraui ismerőse aláírását hamisí­tói tia. Csak két lehetősége van: öngyilkosnak leírni, vagy beállani az idegen­légióba. Másnap az asszony a liundenburgi vámhivataltól 110 koronát kapott, amelyet elvettek férjétől a ha­táron. Az asszony erről jelentést tett a rendőrségen, egyutal megindította a válópert. Az ostraui rend­őrség nyomban hozzálátott a nyomozáshoz. Ksoms- kievics lévőiének nem ad túlságosan hitelt, mert azt az értesülést szerezte, hogy Keonskievicére a legutóbbi napokban nagyobb pénzügyi tranzakciót bíztak. Állítólag nagyobb kölcsön szerzésére tett ajánlatot az egyik ostraui vállalatinak s ezt a kölcsönt Brüinra- ben kellett volna megszereznie. A rendőrség, amely a hamis váltók után nyomoz, ezt a nyomot sem hagyja figyelmen kívül, Egyelőre csak annyi bizo­nyos. hogy Ksonskievics dr. mér túl van a határon és Becsen keresztül dél felé szökik. Ksonskievics lengyel származású, a háborúban a preraui gimnáziumban tanult, azután egy nemzeti demokrata lap szerkesztője volt, végül pedig Brünu- ben jogi doktorátust szerzett. Ezután Misiteken egy bűnügyi lapot adott ki, majd a bírósághoz ment s azután több ostraui irodában működött ügyvédje­löltként. Nemrégiben lengyel tolmácsként önálló­sította magát Ostrauban s megalakította az „adósok érdekvédelmi szerve­zetét", amelynek ő lett az elnöke. Neki magának azonban annyi volt az adóssága, hogy semmilyen egyesület meg nem tudta volna öt- menteni, erre csalárd utón aranyi pénzt kölcsönzött ki, amennyit tudott s végül megszökött. Eltűnése nagy feltűnést keltett s máris egész sor károsult jelentkezett. Keiüsial! poktigépes merényletek Berlinben és lelfitp Berlin, november 9. Berlin áramiiáliózaiá- nak egyik légi fontosabb fővezeték© ellen is­meretlen tettesek dinamitos merényletet próbáltak elkövetni, amely siker esetén rendkívül súlyos k övetkezőié nyékét vont volna maga után. Karlhorst elővárosban dél­előtt 11 óra tájban jelentett© a rendőrségnek egy fiatalember, hogy Wublbeide mellett valaki a vasúti síneket felszedte és a pálya­testet megrongálta- Nyomban bizottság szál­lott ki a megjelölt helyre, a pályatestein azonban nem talált nagyobb hibát. Amint jobban körülnéztek, észrevették, hogy a villany vezeték póznájához, amely köz­vetlenül a vasúti pályatest mellett áll, dinamittöLényeket kötöztek. A bizottság negyvenhat dinamitlöltényt sze­dett Le a póznáról és megállapította, hogy a merénylethez minden előkészület meg­történt. Amennyiben a merénylőknek sikerült volna a hálózatnak ezt a fontos ve®elekét megron­gálni, abban az esetben megszakadt volna az áraimkapcsolat Ber­lin és a szénbányavidék, elsősorban Trat- tendorf között, amelynek egyetlen huzalát akarták levegőbe röpíteni. A robbanás köveit kezménye az lett volna, hogy Berlin áramellátása és pedig úgy ipari, mint világi tó áraimban megakadt volna, ami belátbatatlanul súlyos üzemi zava­rokra vezethetett volna a német főváros életében. A rendőrség a legszélesebb körben kezdte íme? a kutatást a dinamitos merénylő után. Kié], november 9. A korareggeli órákban cirkáló rendőr járőr a törvényszék körül figyelmessé lett ©sy gyanúsan viselkedő fér­fiúra, akit igazolásra szólítottak fel, majd megmotoztak. Az idegennél semmit sem ta­láltak, ellenben, amint a terepet alaposab­ban átkutatták, a fogbáziépiilet fainak tövében egy pokol gépre akadtak. r r ' * v - t í^mSSSS^azasr^m i -——— ——MB Mindenki csak teherbíró képessége arányiban fizethet adót A cseh Sápok hamis hírei a magyar adófizetők elleni adó­eiezeiiváiások indokairól Kassa, november 8. (Kassai szerkesztő­ségünktől.) A P. M. H. sorozatos cikkekben számolt be azokról a drasztikus adóbehajtá­sokról, amikkel az adórepülőbizottságok lepték meg Keletsziovemszkó és Ruszinszkó lakosságát. Cikkeinkben a tárgyilagosság hangján mutattunk rá ennek az adóbehajtási módnak a helytelenségére és hangsúlyoz­tuk, hogy úgy a köz, mint az egyének érde­kében először a nagyrészükben tulmagas és indokolatlan adókivetések revíziójára és az adóifellebbezések mielőbbi elintézésére vol­na szükség és csak azután kerülhet sor a reá­lis keretek közé szorított adókövetelések szigorúbb behajtáséira azoknál, akikről ki­tűnik, hogy nem akarnak fizetni. Az itteni helyzet ismeretéiben minden logikusan gon­dolkodó tényezőnek csak ez lehet a vélemé­nye és ez a véleményük a komoly pénzügyi köröknek is, melyek tudják, hogy itt az adó­kivetések igen gyakran a reális- alapoknak milyen könnyelmű túlbecsülésével történtek és éppen ezért komoly megrázkódtatásoktól féltik az itteni egsziszten-oiák ezreit, ha eze­ket az indokolatlan túl követeléseiket a mai =ulyos időkben kipréselik tőlük- Az adóre- pii lő bizottságok pedig, úgy látszik, el van­nak szánva mindenre, meri mint a legutóbbi kassai példa mutatja, egy alig 40.000 koro­nás folyó adóhátralék miatt, ahol a tulajdo­nosok betartották az alig egy hónappal ez­előtt kötött (havi 4000 koronás) részlettör- lesztésd megállapodásukat, képesek társze­kerekre rakatni egy kávéház egész berende­A szakértőik megállapították, hogy a pokolgépben nagymennyiségű veszedel­mes robbanóanyag volt s ha ezt a merénylőknek sikerült volna mű­ködésbe hozniok, úgy az épületben belátha­tatlan kár esett volna, v rr> v » zését és beszállittatni a pénzügyiigazgatóság udvarára, csak azért, mert a tulajdonosok, a mai rossz üzletmenet miatt, a váratlanul beállított adóvégrehajtók követelésére nem tudták egyszerre kifizetni egész hátraléku­kat, Ebből is látható, hogy hogy itt az adó- repülőbi zártságok eljárása miatt illuzóriius- sá vált minden résziétörlesztési megegyezés és még a további adóijövedelmek reményé­ben sem akarják kíméletben részesíteni az adófizető polgárságot, hanem minden vona­lon Blazsek dr- miniszteri tanácsos hírhedt eperjesi mondata lett a jelszó: — „Hulljon a férgese . . .!“ És szeretnék tudni, hogy a mai helyzetben melyik adófizető egsziszten- ci,a nem lett ,, férges" S zio ve uszító n és Ru- szinszkón? Úgy látszik, hogy a pénzügyi kormány adóbehajtási politikája hangosan helyeslő támaszra talál a cseh sajtó egy részében, amely ebben a nyomasztó helyzetben sem át alja felelőtlen és rosszakaratú vádaskodá­sokkal illetni Keletszlovenszkó és Ruszin­szkó magyar adófizetőit. Egyszerűen azt állítja az itteni adófizető polgárságról, hogy — nem akar adót fi­zetni és hogy a magyar ellenzéki pártok voltak azok, amelyek Kelets zio ve n s zk ó n és Ruszinszkóban a legjobban izgattak (?) az adófizetés ellen. A prágai „Poledni list" pénteki számában jelent meg ez a nyilvánvaló tendenciával ferdítő cikk, melynek „saját kisujját szopo­gató" szerzője, úgy látszik, még annyi tájé­kozottsággal sem bír, hogy közel nyolc esz­tendeje fönnáll a rendtörvény, melynek alapján lecsuktak volna mindenkit, aki izgat­ni mert volna az adófizetés ellen. Hogy azon­ban a magyar közönség tisztán lássa a cseh sajtó nagy részének már a bőrünkre menő rossza ka rátát, szószerinti fordításban iitt ad- juk a .jPoiedni List" ominózus cikkéti , Almafa csemeték a legkiválóbb tél rajtákból elsőrangú minőségben nagyobb tételekben is a legjutanyosabban szerezhetők be. Fesztjf Gazdaság Stará-bala — Ogyalla (100 darabon ielül rendeléseknél nagy árengedmény) árajánlat kívánatra küldetik. — Keietszlovenszkión és Podkarpatszka Ruszban főként a magyar ellenzék volt az, amely agitációs tevékenységet fejtett ki az adófizetés ellen. A leggazdagabb adófizetők­től sem lehetett kapni egyetlen fillért — egy­szerűen nem fizették. Ezért a pénzügy igaz­gatóságuk adórepülőlbizottságOkat szerveztek, melyek rövid működésük alatt milliókra menő adóhátralékokat hajtottak be- Ezt bi­zonyúja azoknak a névsora is, akik még a repűiőbizottságok működése előtt önként törtósziettek hatalmas összegeket adóhátra­léka A ból. Ezt a névsort, me’yet sikerült megszereznünk (Honnan? Szerk.) egyrész- hen itt adjuk: Böhm dr. ügyvéd, Eperjes, 9000 korona. Ginek Sándor Kassa, 30.000 k írón a. Révész Gyula Szlov áksá torai jauj- hely, 130,000 korona. Venetiáner Oszkár dr. Kassa, 20 000 korona. Braun Hermann Köb- lér, 19.000 korona. Schwartz Márton Szűrte, 19.000 korona. Gancz Adolf és társa Ung- vár, négy- és félmillió korona (!). Klein Mik­sa Kassa, 17,500 korona. Weisz Náthán Kassa, 17.500 korona, j-i'lberstein Sándor Ungvár, 130000 korona. Zalcer Lázár Munkács, 130 ezer korona. Golldiener testvérek Kassa, 81 ezer korona. Weingarien Sándor Munkács, 77.000 korona. BLumberg Kassa, 270.000 ko­rona. Glück gyógyszerész Kassa, 220.000 ko­rona. Leiner Kassa, 640.00 korona (?)• Kreisz és Mann Kassa, 600.000 korona. Jan- csó Uzshorod, 6 millió korona (?). Ebből a névsorból látható, kik nem akarnak adót fi­zetni Szlovenszkón és Podkarpatszlká Rusz­ban, — fejezi be a cikkét a Poledni List. A fentebbi névscért a felelősséget telje­sen a Poledni Listre hárítjuk, me’yet már csak azért sem tudunk minden tételében el­lenőrizni, mert az itteni pénzügyi hatóságok eddig vagy teljesen elzárkóztak a sajtó in­formálásától, vagy ha adtaik is információ­kat, azt csak a legszűkebb és legridegeibb keretben tették, névsorokat azonban még sosem szolgáltattak ki a részünkre. Lehel, hogy a Poledni List tudósi tójának különbe- járatu összeköttetése van valamelyik pénz­ügyi tisztviselő hivatali helyiségével . . ­A Poledni List fentebbi cikke olyan rossz­akar, aittal és nyilvánvaló tendenciával író­dott, hogy tulajdonképpen felesleges is vitá­ba bocsátkozni vele. Hogy mégis foglalko­zunk vele, az csak azért történik, hogy a magyar közönség egészen tisztán lásson vég­re, lássa a valódi helyzetet, kik és miként törnek az egszisztenciájára, a boldogulására. Mi sosem mondottuk azt, hogy nem kell ! adót fizetni, mi csak azt hirdetjük kezdettől fogva, hogy mindenki csak teherbíró képessége ará­nyában fizethet adót, — de ezt flizenie kell! A kisebbségi magyar polgár adófizető kész­ségét a legfelsőbb helyen is nem egyszer el­ismerték, de ha ma, a gazdasági krízis mély­pontján, az üres üzletek és leállított üze­mek idején, lehetetlent követelnek tőle, arra minden jószándéka mellett a magyar adófi­zető sem képes. Csak cseh „kisebbségi** könyvtárak kapnak állam­segélyt Ruszinszkőn Beregszász, november 9. (Saját tudósítónk-' tói.) A ruszinszkói kisebbségi magyarság köz­ségi közkönyvtárai ebben az évben egyetlen fillér állami támogatásban nem részesültek. A magyar közkönyvtárakat mindenütt a la­kosság áldozatkészsége teremtette meg. Fenn­tartásához az állam még a konjunktúra évei­ben is csak nagyon csekély összeggel és csak igen szórványos esetben járult -hozzá. De vol­tak és vannak olyan magyar közkönyvtárak is, amelyekről az iskolaügyi minisztérium egyáltalán nem gondoskodott. így például a legmagyarabb ruszinszkói város, Beregszász közkönyvtára fennállása óta még soha állam­segélyben nem részesült. Ez a mostoha elbánás annál kirívóbb, ha fi­gyelembe vesszük, hogy az elmúlt két év alatt a ruszinszkói közkönyvtárak 160 ezer korona szubvencióban részesültek. 1930-ban 312 kÖ 2>- ség kapott segélyt, 1931-ben pedig 140. Ezek közül az állami támogatásban részesült ki­sebbségi magyar községi közkönyvtárak szá­ma elenyészően csekély, a folyó évben pedig semmi! Szubvencionálni az idén csak a „kisebbsé­gi" cseh közkönyvtárakat fogják. Tizenkilenc uj „kisebbségi" cseh könyvtár létesült az idén Ruszinszkóban hivatalos támogatás mel­lett, még pedig a következő ruszin és magyar községekben: Felsőremete, Toronya, Alső- bisztra, Alsó-kálin falva, Repenye, Als-óapsa, Túrja, Bisztra, Hátszeg, Túrja remete, Bereg- szentmiklós, Volóc, Beregkis-almá-s, Rakó, Tö­visfalva, Újból rág, Várpa-lánka, Bátyú, Mező- LVÁri, Tisza újlak. ••••-- v •- — Y _____________1932 november 10, c6ütöi sok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom