Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)
1932-10-23 / 243. (3056.) szám
1932 október 23, vasárnap. ^IWGAlMAfi^ARHlRLAPSzmHÁzKöntvKubTURA. Budapesti színházak Budapest, október 22. L . MINDIG LESZNEK JÚLIÁK Johann van Druten komédiája a Nemzeti Színházban Van Drutennek, ennek a hollandiig nevű angolnak a komédiáját eredetileg az Andrággy uti-eziuházbau akarta elöadatni Barabás Lóránt, a színház kitűnő direktora. A főszerepet ö is Bajor Gizinek szánta és a művésznő a darab olvasása közben félelmetes ösztönével meglátta benne „a szerepet44 és — természetesen Barabás hozzájárulásával — a Nemzeti Színház iránti nagy ragaszkodásból átmentette a komédiát az ország első színpadára. Nem a krónikás, hanem a közönség fogja eldönteni, hogy jól cselekedett-e a színház nézőpontjából, mert a maga nézőpontjából feltétlenül igaza volt A „Mindig lesznek Juliák“ nem színdarab, nem is komédia, aminek szerzője nevezi. A Mindig lesznek Júliák egy angol társaságbeli leány naplója; vagy ha úgy tetszik, egy kitünően megirt riport, de mindenekfelett és elvitathatlanul egy nagyszerű parádés szerep. És ezen a ponton lett igaza Bajor Gizinek, amikor a szerepet átvitte a Nemzeti Színházba, mert amit a szerep megjátszása terén produkál ez az istenáldotta nagyszerű nő. az a színjátszásnak olyan mélysége és magcssága. amelyhez foghatót magyar színpadon aligha láttunk. A szerepnek ezt a megjátszását nem is lehet Ieirni, — ezt látni és érzékelni kell. hogy az embernek fogalma legyen róla, mi az igazi, nagy színjátszó művészet. Négy szereplője van a komédiának és noha Uray, Vízvári Mariska és Lehotay is kifogástalanul asszisztálnak, a darab és a siker egész súlya, de egyben egész dicsősége is Bajor Gizin nyugszik. Shakespeare Júliájának pedig csak annyi köze van az egésznez, hogy még e mai világban is megtörténik, hogy „meglátni és megszeretni őt egy pillanatnak müve volt.“ Júliák tehát mindig lesznek. De nem mindig lesznek Bajor Gizik... A komédiát Stella Adorján kitünően fordította. IL HARMÓNIA Molnár Ferenc vigjáiéka a Magyar Színházban Ez a beszámoló kissé elkésetten érkezik a P. M. H. olvasóihoz. De — megmondom őszintén — ez tudatosan történik. Úgy éreztem, hogy a főpróba hatása alatt nem tudtam volna megőrizni teljes tárgyilagosságomat az Íróval szemben, akinek világhíre, utolérhetetlen ezin- padismerete és tekintélye némileg befolyásolhatja a kritikusi A bemutató óta eltelt néhány nap teljesen igazolta ezt az álláspontot. Molnár legújabb színpadi alkotásának, a Harmcuia-nak, nagy ellenzéke támadt a közönség körében. És amíg az egyik rész esküszik Molnárra és azt hangoztatja, hogy a Harmónia méltán sorakozik az illusztris szerző legsikerültebb darabjaihoz. a közönség másik része — és a látogatottságból ítélve, ez a rész van többségben — úgy találja, hogy a Harmónia nem közelíti meg az iró régebbi müveit. Az igazság ebben a kérdésben is, mint az rendesen lenni szokott, valahol a középen van. Hogy egy „méJóságos ur“, akit köztisztelet övez, aki a városrész minden épkézláb emberét dalárdába szervezi be és akit a családja, különösen pedig a hitestársa valósággal istenit, — egy maniküröslányt szeretőjévé tesz, amiből azután parázs botrány kerekedik, — olyan történet, amelyik, hogy triviálisan fejezzük ki magunkat, a legjobb családban is megeshetik. Erről igazán nem érdemes színdarabot írni — másnak, mint Molnár Ferencnek. Az ő művészetére van szükség, hogy ezt a mindennapi történetei a reflektorok fényébe lehessen állítani ás az ő szellemessécrére, éleslátására. ÖUetességére. szatírájára, példátlan színpad- és közönségismeretére, hogy ezt a történetet úgy ahogyan ő azt megirta el is lehessen hinni. És ez az, ami nem egészen sikerült és ezért van. hogy a Harmónia nem aratott olyan döntő sikert, amilyenre joggal számíthatott a színház és a szerző. Molnár Ferenc különben ebben a darabjában újszerű felvonásvéggel dolgozik. Egyesek azt állítják ugyan, hogy az ötlet nem uj. Lehetséges. Én azonban még nem hallottam hogy egy vígjáték minden felvonását karénekkel fejezzenek be. Sző sincs róla. kissé merész a dolog. Molnár Ferencnek kel! lennie annak, aki ezt merészeli és megkísérli. Molnárnak ez a trükk az első és a harmadik felvonásban; sikerült, a másodikban azonban nem. Amíg ugyanis az első felvonásvég a közönség kacajába vész, a harmadik pedig derűs nrndont megbocsátó hangulatba ringatja a nézőt, a második felvonásban ez a kórusötlet valószerűtlen és el nem hihető. Egészen bizonyos azonban, hogy ezzel a karénekkel, amelvnek Theo Mikében nevű német zeneszerző a ko irmommá in. a m'met színpadokon óriási sikere lesz Molnárnak. A Magyar Színház, amely az uj vezetés alatt rohamlépésben száguld a drámai színházak élére, Tárnái Ernő rendezésében az illusztris szerzőt megillető ragyogó, gyorsan perdülő, összevágó, remek előadást produkál. A Góth-házaspár, Sulyok Mária, Gombaszögi Ella, Rádai Imre, Mályi Gerő, Z. Molnár László, Sugár, Gőzön Gyula művészetük legjavát adják a siker érdekében. III. FANNY. _ Marcel Pagnol színmüve a Kamara Színházban. — Marius, akinek kalandos történetéről Pag- noi egy szin,müvet irt. (tavaly mutatta be a Belvárosi Színház), hónapok óta a tengert járja. Senki, még aggódó és fia után bánkódó apja sem tudja, merre jár. És nem tud felőle semmit Fanny sem, aki szerelmes, bánatos szívvel vám, hogy visszatérjen születendő gyermekének apja. Ennek a szegény, szerelmében és szégyenében vergődő leánynek a történetét irta meg a na,gvon tehetséges Pag- no‘1 uj színmüvében, amely szerves folytatása M^rtusnak, pannv. ho^y gyermekének nevet adjon, vén=5 két fényen,3 ősében feleségül rr/vry ^ Panis.se nevü kereskedőhöz, akinek előzőén bevall mindent. Pamsse az öregedő erph°T rajongásával szere'i Fannvt boldogan ráírnia ?z apaságot és az nj házasok boldogságát nem is zavarja semmi mindaddig, amíg Marius tengeri útjáról meg nem tér. Követeli a leányt és követeli a gyermeket. Panisse elismeri a leányhoz való jogát, de a gyermekről nem akar, mert nem tud lemondani. Végre is Marius apja hozza rendbe a dolgokat és Panisse, akit Fanny amúgy sem hajlandó elhagyni, boldogan öleli magához feleségét és gyermekét. Ez a váza annak a négyfelvonásos színműnek, amelyet a Kamara Színház kilünő együttese kitűnő előadásban mutatott be Stella Adorján hü és irodalmi levegőjű fordításában. Az előadás uj drámai színésznő bemutatkozását hozta. Oity Magdának hívják a fiatal művésznőt, aki azon az utón van, hogy rövidesen az elsők közé küzdje fel magát. Rajta kívül, (övé volt a címszerep), a szinház kiváló együtteséből Peéry Piri, Kéry Panni, Mátrai József, Köpe- ezi-Bócz László, (aki katonatisztből lett a legjobb magyar színészek egyike), Lontay István, Harsányi Miklós és Dózsa látván részesei a sikernek. A darab rendezéséért Vajda Lászlót illeti elismerés. * Ma — csütörtökön — volt a Vígszínházban Hunyady Sándor uj darabjának, az. Erdélyi Kastélynak a főpróbája. A darab, amely az erdélyi arisztokrácia mai súlyos helyzetét tárja a világ elé, a főpróbán nagy és zajos sikert aratott. A darabról legközelebb részletesen számolunk be. A főszerepek Gembaszögi Frida, Márkus Ilona, Tőkés Anna. Gazsi Mariska. Somlay Artúr. Hajmássy Miklós. Csor- tos Gyula. Körmendi Ferenc Jávor Pál, Raj- nay Ferenc és Vendrey Ferenc kezében vannak. * Vasárnapon kezdődik az Operaházban a Strauss Riehári-hct a Rózsalovag előadáséval. A magyar zenei ■ életnek erről az eseményéről ugyancsak részletesen tájékoztatjuk a P. M. H. olvasóit. Zólyomi Dezső. Rapszódikus kávéházi beszélgetés Kosáry Emmyvel és Király Ernővel Irta: Sándor Dezső Érsekújvár, október 22. Az interjú tulajdonképpen nem ig interjú volt. Körülültünk egy kerek asztalt a kis vidéki kávéházban, az asztalion Kosáry Emmy ült, balra tőle Király Ernő, körülötte néhány rajongó tekintetű, vidéki színész g szemben vele az újságíró. aki csendesen nézte ezt az asszonyt, csendesen hallgatta a beszélgetést s igyekezett elraktározni az agyában, mindazt, amit érdekesnek talált. Talán 15 éve van annak, hogy Kosáry Em- myt utoljára láttam a pesti Királyszinházban. A Csárdáskirálynőben. Fiatal emberke voltam s emlékszem, hogy inkább a művészete gyakorolt rám hatást, mint a fiatalsága. S most — s ezt magam sem hinném el, ha olvasnám valahol — most sokkal-sokka] fiata- labbnak és szebbnek látom, mint, akkoriban. Nemcsak a színpadról, a reflektorok hízelgő fényében s a megszépítő messzeségben, hanem itt mellettem, ahogy az asztal mellett nézem, rejtélyes, hogy ez a fiatal, üde. szép és kívánatos asszony az a primadonna, akinek karrierje körülbelül 20 évvel ezelőtt kezdődött el. Mosolyog, amikor említem előtte a fiatalságának ezt a szinte fantasztikus, elpusztithatat- lanságát. Látom a szeméből: nem feltétlenül jóleső számára ez a megjegyzés. Király Ernő mulat,,* Király Ernő ig megőrizte aránylag a fiatalságát. A kávéházi asztal mellett is többször üdvözölték őt hangos szervnsszal jó öreg családapák, akikkel valaha 35—40 évvel ezelőtt az órsekujvári algimnáziumban együtt _ tanult és golyózott a későbbi híres bonvivánt. ő is megőrizte aránylag a fiatalságát, pedig tündöklő és tragikus az az ut, amelyet a magyar művészvilágban megtett. A kiskeszii korcsanáros fiából ünnepelt, körülrajongott pesti színész lett, a magyar főváros egyik nagy sztárja, az első népszerű magyar gramofon-énekes, akit az amerikai magyarság ig tüntető szeretettel ünnepelt. Aztán egy nap az idő eljárta nem az arc öregedésében jelentkezett, hanem egyszerre végzetesen megkopott a hangja. Sohasem volt na— hangja Király Ernőnek, mégis kevesen tudtak olyan jól énekelni, mint ő- Amikor azonban a kis hangjá,t is elveszítette, derékban ketté tört a karrierje. Most itt a kávéházi asztalnál felevenitetfe néhány régi nagy énekszámát, amelyekből gramofon-lemezt is készítettek „Király Ernő mu- lat“ címen. A cigány a háta mögé állott, halkan. gzordinóval egy régi székely dalt játszott s Király Ernő szinte suttogva, imllatlan finomsággal. nemes művészettel eldalolta a daltA kávéház zaja elcsendesedett. Media tottan hallgattuk, ahogy a régi nagy színész, nagy hangulatban, mint a ^suttogó tenor41 adta elő a magyar dalt... »Kard és rózsa a Egy háborús dalára emlékeztetem, o szerezte. Kard és rózsa. Elmosolyodik. —- Talán 10—15 éve, hogy nem hallottam... nem fütyültem... — Ernőnek saját szerzeménye van? — csodálkozik Kosáry Émmy — hogy lehet az, hogy ezt én 6oha nem hallottam. Énekeljétek el. Király húzódik. Első percekben nem is jut eszébe a melódia. Mi emlékeztetjük lassan a valaha nagyon népszerű dallamra, a cigány is felismeri a régi dalt, hangfogó, egy pillanatig nagy szünet, aztán Király Ernő halkan, szinte elfogódobtan elénekli a Kard és a rózsa cimü dalát. Kosáry Emmy csillogó szemekkel figyel. Büszke, látszik rajta... Kosáry Emmy karrierje Az a szinte romantikus kapocs, ami ezt a két embert összeköti, érdekes és rokonszenves. Király Ernő volt az, aki — mint akkor már beérkezett, nagy szinész — a kezdő Kosáry Emmy.fc megismerte, felismerte, felfedezte s érvényesülése útját egyengette. Amikor az elindulása felől kérdezem Kosáry Ernmyt, mosolyog: — Tulajdonképpen nem is igen tudom, hogyan indultam el. Én vagyok az a színésznő, aki soha nem igen gondoltam arra, hogy színésznő legyek, mielőtt színésznő lettem. Az igaz, hogy gyerekkoromban mindig szinészesdít játszottam s valami megmagyarázhatatlan, titokzatos vonzalom a színjátszás felé godort Darabokat képzeltem el magamnak, egyedül vagy barátnőimmel azt játszottam, de a magam számára mindig és szigorúan csak sötét tragikai szerepeket. — A férjem, aki akkor még nem volt a férjem, volt az első, aki kedvet csinált nekem s ami a fő a szüleimnek ahhoz, hogy engedjék meg, hogy énekesnőnek képeztessem magam. A szüleim roppant konzervatív emberek voltak természetesen, fent Sárosban, a legszigorúbb keretek között, nagyrészt zárdában neveltettek s még álmukban sem képzelhették, hogy a lányukból színésznő legyen. De amikor Buttykay dr. foglalkozni kezdett velem s látták, hogy ez a komoly ember s előkelő miniszteri tisztviselő lehetségesnek tartja, hogy egy urinő, énekesnő, vagy — hoxribíle dictu! — színésznő legyen, nem ellenkeztek túlságosan. Az első szerep és első siker — Az első engedmény az volt, hogy engedték jónak mondott hangom képeztetését. Színészetről akkor 6zó sem volt még- Operaéne- kesDŐ szerettem volna lenni. — A színészetben nagyon furcsa 5 érdekes körülmények között indultam el. Egy nappal egy Király Szlnházbeli premier előtt visszalépett a primadonna. Katasztrofális pánik tört ki a szinház igazgatóságában. El kell halasztani a premiert, óriási kár. nagv blamáze. Ekkor jelentkezett Király Ernő s kijelentette, hogy ismer egy nagyon fiatal lányt, nem színésznő ugyan, de jó! énekel, s elég jó megjelenése van. — Hol játszott eddig? — kérdezte, a szín- igazgató. — Még nem volt színpadon, — felelt őszintén Király, Unalmasak a szőkék? Valamikor azt mondták, unalmas a szőke leány. Ez akkor volt, cimikor még nem ismerték a világos haj speciális ápolását-. Ma már a modern szőkék' 'többnyire SYS ehampnovai ápolják rendszeresen hajukat, mely kiiiíakult hajukéit gyönyörű arany színiben tartja meg. Ezért nem hal'leni ma már, hogy „unalmas a szőke nő“. Ezzel szemben sokszor hajlani, hogy: ..mi!'yen elbájoló szőke nö“. Ezt pedig jórészt csak a SYS shampocnck köszönhetik a szőke nőik, mely a világos haj speciális ©hampeoja. Figyelmeztetés: SYS szőke leányokat keres filmhez. Közelebbi a SYS fllmprospektusából tudható meg, amely minden parfümériában kapható. — Meg van őrülve ezzel a prepozícióval! Pri- | madonnának egy kezdői!... és tovább tor .ék a lejüket, mit tegyenek. D-e nem sok okosat tajánlattak ki, mert egy óra múlva náiom voltak, úgy ahogy vo.bam, házi ruhában Le .e dob lak egy autóba, elrobogtak velem a színházba, lezoagorázták emtlem az énekszám okai, elénekelem nekik, rög. ön első hallásra, aztán rohantak velem a színpadra, mindent megmagyaráztak, hazakergeb lek, hogy olvassam el és tanuljam meg a szerepemet, mert este próba van. A próba hajnalban ért véget s kora reggel folytatódott. — Mindenki csak azon csodálkozott, hogy én nem dőltem ki ilyen őrült tempóban. De én tartói tani magam. Éreztem, hogy ezen az estén dől el a sorsom. Nyugodt voltam és bíztam magamban. Mindenki halálosan rémült volt körülöütem. Éreztem, hogy a színháznak s a darabnak a sorsa is azon dől el, bevá- Lok-e vagy sem. ■— Senki sem bízott bennem, csak Király Ernő biztatott s én bíztam, hogy nagy baj nem lesz. Tulajdonképpen azt kell hinnem, hogy nem is voltam tudatában, hogy milyen lehetetlen feladat elé állítottak, mert talán azóta sem készültem olyan nyugodtan egy premierre, mint erre. — Azt mondják, sikerem volt. Az első felvonás után mindenki körülöttem volt. ölellek, csókoltak. Érezlem, hogy befutottam. Két évig játszottam operettben, aztán az Operaház szerződtetett s több éven át operaénekes nő voltam. Később visszahódított az oporeitszinpad s magyar színpadon elért sikereim közül a Három a kislány volt a legnagyobb. — Mi a legkedvesebb szerepe a méltóságos asszonynak — tettem fel a kötelező sabíón- kérdést. — Nem igen lelhet azt pontosan megjelölni — felette elgondolkozva. Király: Amit éppen játszik az ember... Én: Vagy amiben sikere van a színésznek. ő: Még csak ezt sem lehet mindig mondani. A Szíambull rózsájának főszerepét 200-szor játszottam. Azt mondják, nagy sikerem volt. Pedig 200 estién keresztül undorodtam ettől a szerep től... A sikerek — Aztán Becs következett. Először Király Ernő társaságában az Ezüst sirályban, férjem nagy sikert aratott operettjében játszottam, aztán egész sor más darabban s más városokban, a német birodalomban, Berlinben. Lipcsében, Drezdában, öt év óta többet játszottam német színpadon, mint Budapesten. — Most Londonba hívnak. Angolul is. azt hiszem, elég jól beszélek, angol barátaim szerint tökéletesen, még az akcentusom is kifogástalan. Különben Amerikában sokat szerepeltem angolul is. a magyaron kívül. Az amerikai turné inkább élménynek volt kedves, művészileg nem sokat jelentett. Nekem nagyon idegen az ottani szellem Például angolul játszottam Biró Lajos Hotel lm,periálfából írott s amerikaivá adoptált Hotel S’adt Lembergjét. Egy európai mentalitású ember számára szörnyű, hogy mit csináltak ebből a szép darabból, hoerv az amer'kd nép sajátosan primitív ízlését kiszolgálják. Az újságíró búcsúzik — Mikor jönnek megint Érsekpjvárra, méi- tóságo'S asszonyom? — Nem igen jövünk többé — mondotta egyszerűen Kosáry Emmi. — Pedig mi számítunk még egy vendég- szereplésre. Földes igazgató közölte is, bo.gy Őfensége frakkjában újra vendégszerepelnek. — Ez valóban kedves darab. Londonban ebben a darabban fogok vendégszerepelni. De Érsekújváron nem. —• Nem jól érezték magukat Érsekújváréit? Hallgattak. Kosáry Emmi ajka körül finom, keserű mosoly játszott. Rámnézett, elgondolkodva, mint aki azon töri a fejét, helye-e. lia 13
