Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-11 / 182. (2995.) szám

T 6 1931. augusztus 11, csütörtök. rjf. IREK^, A Kárpáiegyesiiíet munkája Adatok. Heíty Gy, Andor főtitkári jelentéséből Ótátraiüred, augusztus 10. Beszámoltunk a Prágai Magyar Hírlap keddi számában a Kárpat egyesület hatvanadik közgyűléséről, amelynek egyik legértékesebb programpont­ja Heíty Gy. Andor tanár főtitkári jelentése volt- Az egyesület sok irányú és jelentős eredményeket felmutató egy éves munkájá­ról beszámoló jelentését az alábbiakban rövi­den ismertetjük: Az egyesület feladatát az elmúlt esztendő­ben is a turisztika terén különösen a mene­dékházak és ifjúsági szállások építése ké­pezte. A központ számos fiókegyesületnek jelentős összegű építkezési segélyeket nyúj­tott. A Guhr-sáneot megnagyoibbittatták s a Tátráiban több turistautat rendbehozattak. Úgy a központ, mint a vidéki osztályok és fiókok igen sok társasutazást s turistakirán­dulást rendeztek. Rendkívül nagyszabású volt az egyesület téli munkája, amely kiváló eredményeket mutatott fel. A mentőszolgá­latot teljesen kiépítették. Kulturális téren is elismerésre méltóan tevékenykedett az egye­sület- Rászívott a szepességi Goethe-ünnep- ségek rendezésében, „Heimatsaibend“-eket s ifjúsági ünnepélyeket rendezett, s ezenkívül az egyesület vezetői számos előadássorozatot tartottak úgy a belföldön, mint a külföldön a Tátráról és a Szepességről. Az egyesület központi vezetősége gondos­kodott tátrai kalauzok és térképek kiadásá­ról. Ezzel kapcsolatban a közeljövőben to­vábbi ilynemű kézikönyvek kiadása kerül napirendre. (Autókalauzok, hegyivezetők, tú­rást a vezetők stb.) A legutóbbi napokban je­lent meg Remény Vilmos dr. Szepességi úti­kalauza („Fülbrer durch die Zips“), amely egy régen érzett hiányt pótol- A sok fény­képpel illusztrált, hasznos kézikönyvet a fő­titkári jelentés a nagyközönség meleg fi­gyelmébe ajánlotta. Az egyesül0! két hivatalos lamot ad ki né­met és magyar nyelven. Mindkettő az elmúlt esztendőben is örvendetesen fejlődött. Ezen­kívül öt füzetet adott ki az egyesület turisz­tikai és speciális tátravidéki kérdésekről. Az egyesület popra di múzeumát lényegesen ki­bővítette. A Tátra-propaganda terén is igen magy kiterjedésű tevékenységet fejtett ki az egyesület. Itt elsősorban ki kell emelni Guhr Mihály dr-, Móry János, Kőszegihy Elemér és Heíty Gy. Andor hosszabb külföldi útjait. A sájtópropaganda terén főleg Heíty Gy. Andor és Nemény Vilmos dr. végzett tekintélyes munkát. Az egyesület eddig már több némafilmet készített a Tátráról, amelyek elsőrangú pro­pagandaeszköznek bizonyultak. Most indul­tak meg egy német hangos Tátra-fiLm felvé­telei, amelyben a zöldtavi Karbunkulus-to- romyhoz fűződő mondát dolgozzák fel jónevü német színészek és szepességi műkedvelők szerepeltetésével. Az elmúlt esztendő folya­mán is több tátrai sporthetet (télit és nyárit) rendezett az egyesület, amelyeknek ma már európai hírük van. Európa több metropoli­sában kiállításokat rendezett az egyesület, továbbá nemcsak a belföldön, de a külföldön is több információs irodát állitott fel. * A közgyűlésről adott beszámolónk kiegé­szítéseképpen közöljük még. hogy a hatvana­dik jubileumi évébe lépő Kárpátogyesületet levélbeli utón is igen sokan üdvözölték. így többek között meleghangú üdvözlő levelet küldött az Erdélyi Kárpátegyesület, a len­gyelországi Beskyden-Véréin, a Deutsoher Alpenvéréin (Troppau), a Verband dér Na- turfreunden, a pozsonyi Kiekárpátok Turis- taegye«sület, az egyesület kassai osztálya ne­vében annak elnöke, Grosselírnid Géza dr. szenátor és még igen sokan. A közgyűlést követő banketten — amint már jelentettük — több pohárköszöntő hang­zott el. Ezek sorából elsősorban Nitsch An­dor nemzetgyűlési képviselő beszédét kell kiemelni. A szepesi németek és a szloven- szkói magyarok hagyományos testvéri össze­tartására emelte poharát és hangsúlyozta, hogy ma fokozottab mértékben szükség van erre a szoros együttműködésre, mint bár­mikor. Ennek a testvéri megértésnek a je­gyében folytatja közérdekű tevékenységét a Kárpátegyesület is- — Fleigchmann Gyula dr. tartománygyülési képviselő a szlovenszkói magyar és német ifjúság szempontjából mél­tatta a Kárpátegyesület munkáját s megelé­A vád és védelem állandó össze­ütközései között folyik a brünni horogkeresztes pör Az elnök kilátásba helyezte a fegyelmi rendszabályokat — Ma a vádlottaknál lefoglalt iratokat kezdték olvasni Brünn, augusztus 10. A brünni horogkeresz- tes-pör tegnap délután folytatólagos tárgyalá­sán kihalgatták még Illing g Palliege vádlotta­kat. Mindkettőjük kihallgatása nagyjából ugyanazt eredményezte, mint az előző vádlot­takét : tagadják, hogy államellenes üzelmeket kö­vettek volna el, egyesületeik tevékenységét tisztára sportsze­rűnek s szellemképzőnek mondják. A katonai jellegű gyakorlatokról, amelyeket a vádirat ró terhűkre, nem akarnak tudni. A kihallgatások befejezése után felolvasták a rendőrség följelentését a vádlottak ellen. Mi­vel azonban a vádlottak és védőik kétségbevonják a rendőrségi jegyzőkönyveket, amelyeket a följelentés tartalmaz, a bíróság elrendeli Preininger dr. prágai rendőrtanácsos beidézését. A mai tárgyaláson felolvasták a Petermichel vádlottnál lefoglalt Írásbeli anyagot. Az elnök közben kijelentette, hogy egyrészt nem tűri meg, hogy a védelem szuggesztiv kérdéseket intézzen a vádlottakhoz, másrészt pedig fegyelmi rendszabályokhoz fog nyúlni, ameny- nyiben meg fognak ismétlődni a vádlottak és Borús februári reggel feküdte meg a pofái hadikikötőt. A sürü köd szárazon és vizen meg­nehezítette a kilátást. Lassan haladt buvárbár- kám egy arzenálhajó vontatókötelén az uj, nagy molóépitkezés felé. Mögöttünk egy csa­tahajón nyolcat ütött az óra. Buvárbárkámon velem együt még három búvár foglalt helyet és öt dalmát, akik a légszivattyúkat kezelték. Amikor a bójákon kikötöttünk, megkaptuk az utasitásokat. A nagy betontömböket kellett a feltöltött anyagba lehorgonyozni. Ez a mun­ka nyugodt tengerjárás mellett tiszta vizhen majdnem veszélytelen és a búvárnak jó jöve­delmet biztosit. A háború előtt az órabérük 2 korona volt tiz méteres mélységig, tiz ég húsz méter között 40 fillérrel több, harminc méterig 3 korona. Harmincöt méternél mélyebbre száll­ni a sok lég megbetegedés s súlyos élet vesze­delem miatt akkoriban tilos volt. Csak a hábo­rú alatt sikerült bebizonyítanom, hogy közön­ségéé gumi buváröltözetben nagyobb mélysé­get is el lehet érni, ha a búvár teljesen egész­séges és igen erős szervezetű, mert hiszen 50 méter mélységben öt atmoszféra légnyomást kell elviselni négyzetcentiméterenkónt. 1917-ben az elsülyedt olasz tengeralattjáró, a „Giacinto Pulino“ vizsgálata alkalmával ötvenkét méte­res mélységbe bocsátkoztam le és negyedórát töltöttem ott, amig az elmerült naszádot meg­vizsgáltam. Két óráig tartott, amig felemlked- tem a felszínre és eközben szívélyesen üdvözölt egy ellenséges buvárnaszád által kilőtt torpedó, amely azonban, szerencsére, nem talált el. De a járatlan embernek nehéz megmagyaráz­ni, milyen nehéz feladat negyven méter mély­ségben tartózkodni. Eltekintve a testre nehe­zedő óriási nyomástól, szörnyű dobhártyafáj­dalom kínoz, amelyet a buvársisákba tóduló lég­nyomás okoz. Ismételten előfordult, hogy ha másodmagammal szálltam vizbe, percekig kel­lett várnom, amig társam összeszedi magát. Életmentés a viz alatt Bebújtam tehát a búvárruhába, hogy elsőnek vizsgáljam meg a betont. Odalent tüstént ész­revettem, hogy ezen a napon kemény dolgunk lesz az erős fenékáramlás miatt. Hiszen még nyáron, nyugodt tengeren, meleg vízben is na­gyon óvatosnak kellett lenni a fenéken, ilyen­kor pedig fokozott óvatosságra van szükség. Rövid idő múlva második búvárom is lejött. Csak most került ki a buváriskolából és ezút­tal dolgozott először velünk örgekkel. Meg­mutattam neki, hol kell lehorgonyozni a beton­tömböket s ugyaniakkor már meg is érkezett a gedéssel állapította meg, hogy ez az ifjúság a Kárpátegyesület nemes törekvéseit száz százalékosan megérti és magáévá teszi. Ál­talános helyeslés mellett a magyar és német ifjúság testvéri együttihaladására ürítette po­harát a védők részéről az államügyész elleni tá­madások. Azután felolvasnak a Petermiehelnél lefoglalt anyagból többek között leveleket, . amelyeket Petermiohelihez intéztek a Volkssport szerveze­tét illetően. Ezek a levelek az „SA-vezető“-höz vannak címezve s „Heil Hitler“-rel végződnek. A vádlott kijelenti, hogy azért írták hozzá ezeket a leveleket, mert ismert ember volt s Prágában állandó lakással birt. Azután felol­vasnak leveleket, amelyekben az egyes tagok Petermicbeltől szabadságot kérnek. Azután felolvasnak egy levelet, amely pontos instrukciókat tartalmaz az egyes parancsnokok számára. Petermichel erre kijelenti, hogy minderről nincsen tudomása. Azokra a kérdésekre, hogy miként került rá az ő kezeirása ezekre a levelekre, azt válaszolja, hogy egy ismerőse véletlenül tanácsot kért tőle s így irta rá tanácsát a levelekre, egyébként nem volt semmi köze a Volkssporthoz. Közben újabb és újabb összetűzések támadtak a vád és védelem között, úgyhogy az elnök ismételten kilátásba helyezi a fegyelmi büntetéseket. helyszínére az uszódaru az egyik tömbbel, amelynek súlya több, mint száz tonna volt. Óvatosan adtam meg a jelzést a tömb lebo- csátására, eközben társamnak arra kellett vi­gyáznia, nehogy valamelyik jelzőkötelünk vagy légvezetékünk a hatalmas tömb alá kerüljön. Két órai munkával négy ilyen tömböt horgo­nyoztunk le. Eközben a fenékáramlás egyre erősebb let t és baj társam, aki a jéghideg víz­ben végzett szokatlan munkától teljesen ki­merült, meg akart pihenni és néhány lépést tett, hogy lebeveredij-ék a feltöltésre. De alig távozóit a tömbök 'közvetlen közeléből, elkap­ta az áram sodra és lassan magával vonszol­ta. Hiába igyekezett a fenéken megkapasz­kodni, minden kődarab elmozdult és egész teste lassan közeledett a negyven métert jó­val meghaladó nagyobb mélység felé. Éppen a következő tömb sülyesztését figyeltem, ami­kor véletlenül ellenőrizni akartam társamat, vájjon vigyáz-e, nehogy a hatalmas súly ma­ga alá téréssé köteleinket vagy a légtömlőt. Ekkor vettem észre, hogy kijelölt helye üres. Hirtelen hevesen megrántottam a jelzőköte­let, állij!-ra adtam utasítást és a fent dolgozó gépész azonnal beszüntette a süllyesztést. Gyorsan kitekintettem a tömbökön túlra és rémülten láttam bal társam kétségbeesett ver­gődését, amint a mélység peremén igyekszik megk ap as zkod n i. Kritikus percek Gyors elhatározással a fenékre vetődtem és engedtem, hogy az áramlat a közelébe sodorjon. Időközben leoldottam búvá ekése­met és belefurtam a feltöltés kövei közé. Rá-’ kötöttel jelzőkötelemet, azután feléje nyúj­tottam kezemet és magamhoz húztam. Elülső sisakablakomon át jól láttam ijedt, eltorzult arcát. Lenyomtam a földre és megnyugtat­tam. Jelekkel adtam értésére, hogy fogódzók búvár késembe, az ő kését kiszedtem az övé­ből és testemet erősen a fenékre szorítva, előrecsusztam néhány méternyire, erősen be­vágtam a kést, megkapaszkodtam, hogy baj- társamat, akinek jelzőkötelét övemre erősí­tettem, megint magam után vonszoljam. Las­san vergődtünk el így a tömbökig, amelyek aztán már védelmet nyújtottak. Eközben odafent a szél megélénkült és a buvárcsónak dióhéjként himbálódzott fel és alá. Társam jelezte, hogy fel akar szállni, mert a nagy erőfeszítés és izgalom túlságosan ki meri tét te. Libabőrös kezének remegése el­árulta, hogy ereje teljesen fogytán van. Köte­lével jelt adtam, hogy húzzák fel. Odafent a figyelőnek sok vesződségébe került, amig a boltfáradt búvárt beemelte a csónakba, mert a tenger még nyugtalanabb lett. Az uszódaru, a nehéz súly ellenére, hol előre, hol hátra dőlt, úgy, hogy a betontömb odalent sehogy- sem akart az igazi helyére találni. Rendkí­vül nehéz helyzetben voltam, mert egyszerre kellet! vigyáznom a köteleimre s légtömlőm­re, ugyanakkor pedig meglesni a pillanatot, amikor a betontömb megfelelő helyzetbe jut és villámgyors rántással megadjam a lelt, hogy odafent eresszék le a láncról a tömböt. Amikor mind a négy kolosszus a helyén volt, föntről jelzés érkezett, hogy szálljak tok A vontató éppen akkor érkezett meg az arze­nálból azzal az utasítással, hogy a viz nyug­talankodása miatt szüntessük meg a munkát. A vontató lassan dolgozott szél ellen, hogy a csónakra vesse a vonókötelet. Én eközben a mélyben a buvárcsónak alá értem és jelt ad­tam, hogy húzzanak fel. Ekkor a figyelő sú­lyos hibát követett el: elengedte jelzőkötele­met, hoigy a légtömlőt felvonja. A viz elkapta a csónak peremére lazán ráfektetett kötelet és a vontatóba jő irányába vitte, melynek gé­pe lassan furakodott előre. Ezután hirtelen erős rántást éreztem a kötélen, amely óriási erővel felkapott. A hajócsavar karjai között Hátravetődtem, hogy megnézzem mi történt. Szörnyű megdöbbenésemre azt láttam, hogy kö­telem a vontató hajtócsavarjára tekerődzött, amelytől már alig választott el nyolc—tiz mé­ter. Gyors lélekjelenléttel el akartam vágni a jelzőkötelet. Hátranyultam a buvárkésért, de hiába, — otthagytam a kövek között. Egyre közelebbről hallottam a lassan forgó propeller zakatolását, hátulról hiába húznak a légtöm­lőnél fogva. De az utolsó pillanatban a figyelő észrevette a veszedelmet, amelyben forogtam. — Megállítani a gépet! — ordította torka- szakadtából a fedélzetre. A kormányos ijedten ugrott a szócsőhöz és lekiáltott a gépházba: — Gépet stopp! Gépet 6topp! És mikor a gép megállt, egy méterre voltam a vontató csavarjától, amely nyomban véres cafattá őrölte volna testemet. Lassan megnyu­godtam, a szivem rendesen kezdett verni és én remegve oldoztam le a kötelet körönként a csavartengelyről, miközben a gőzös és a csó­nak már egymás mellett haladtak. A fedélzeten mindenki megkönnyebbülten lélekzett fel, ami­kor végre kiszabadítottam kötelemet az ölelő acélkarok közül és megadtam a jelt a felhú­zásra. August Rieder. — Házasság. Zichy Márta és Dr. Wozak Hans f. hő 8-án a pozsonyi Szent Háromság­hoz címzett tomp lomban házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett-) — A bolíviai kormány nem hajlandó az el­foglalt területeket kiüríteni. Buenos Aires bői jelentik: A bolíviai kormány a semleges államok jegyzékére adót! válaszában közli, hogy hajlandó az ellenségeskedéseket be­szüntetni, elleniben .semmi körülmények kö­zött sem ad utasítást csapatainak a megszáll­va tartót! pozíciók kiürítésére. — Halálozás. Rimaszombatban rövid szenve­dés után meghalt Geduly Árpád di., nyugalma­zott vasgyári tiszti főorvos ég községi orvos munkában és emberszeretetben eltöltött életé­nek 74. évében. A mindenki által szeretett és tisztelt orvost özvegye, két leánya, nevelt fia, menye és unokái, valamint kiterjedt előkelő rokonság, köztük Geduly Henrik nyíregyházai evangélikus püspök gyászolja. Kedden délután temették el Rimaszombatban az evangélikus sir- kertben a részvét nagy megnyilvánulása mel­lett. — Egy katonaszökevény személyében elfogták a tátrai turisták fosztogatóját. Kassai szerkesztősé­günk telefonálja: Veszedelmes bűnöző! tartóztatott le a kassai rendőrség. A szállodai razziák során az egyiik debektivnek feltűnt egy gyanús kinézésű fiatalember, akit igazolásra szólítottak fel. A fiatal­ember Strasliöka Károly prágai műegyetemi hall­gatónak mondotta magát. A rendőrség azonnal érintkezésbe lépett a prágai rendőrséggel, ahonnan azt a választ kapta, hogy a prágai technikának nincs ilyen nevű hallgatója. A fiatalember, akit őrizetben tartottak, hosszas vallatás után beismerte, hogy Kralik Alajosnak hívják, katonaszökevény és hogy Csorbától kezdve a közbeeső falvakban és városok­ban lopásokat és kisebb betöréseket követett el. Valósággal specialistája volt a turisták kifosztásá­nak, több alkalommal., mint „műegyetemi hallgató*4 a tártrai turistákhoz csatlakozott és amikor ezek éjszaka lefeküdtek, kifosztotta őket és néha még a ruhájukat is ellopta. A rendőrség azt is megálla­pította, hogy Kassán a Gajda-fürdőn több ember pénztárcáját és ruháját lopta el. Mivel katonaszöke­vény, átadták a katonai hatóságoknak. — Zita exkirályné vagyonkezelőjét, Schager- Eckertsau dr. bécsi ügyvédet is őrizetbe vet­ték a proviziós levél bűnügyében. Béesböl je­lentik: Heil volt kereskedelmi miniszter provi- ziós-levél afférjának bűnügyében a rendőrség ma őrizetbe vette Schager-Éckertsau dr. bécsi ügyvédet, volt miniszteri osztályfőnököt, aki annakidején Károly királynak egyik legbizal­masabb embere volt, s hosszabb időn át vezette a volt király kabinett-irodáját, Károly elhalálo­zása után pedig Zita exkirályné megbízta a ha­gyaték kezelésével. A proviziós-levél kulissza- titkainak felderítése érdekében egyébként a bécsi rendőrség tegnap kiküldötte nyomozó közegeit Pozsonyba is. Mikor a búvárt elsodorja a tengeralatti ár Izgalmas kalandok a tenger mélyén — Idejében állítják meg a hajócsavart r

Next

/
Oldalképek
Tartalom