Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-22 / 142. (2955.) szám

1 1932 frtuius 28, szerda, fCöy^AZl>A-SÍÁ<in . A garaitifilgyi mezőgazdaság helyzete Léva, juniue 21. (Saját tudósitónktől). A® ara­tás ©ló emberemlékezet óta nem tekintettünk oly nagy várakozással, mint az idén. Nemcsak a gazda, hanem minden ember, aki csak valamelyes tudato­san kialkotott kontaktust igyekszik tartani az élet­tel: aggódó reménykedéssel figyeli most a határt e a benne fejlődő vegetációt. Nem is csoda ez a lelkeket és érzéseket összekap­csoló általános érdeklődés ma, a súlyos életkörül­mények között, amidőn egyformán osztályosai va­gyunk a ránk nehezedő gondoknak, amidőn egy jó aratástól várjuk az élet frissebb ütemének kiala­kulását a senyvedő közgazdasági élet ellanyhult vérkeringésének felfrissülését. Mindnyájan a szántóvető gazda barátai vagyunk, vele együtt kémleljük az eget, ahonnan az áldás jön, vele együtt lessük az „élet“ kalászbaezökkené- sét és vele együtt várjuk a szimbolikus Péter-Pált, amidőn a régi hagyomány szerint az első kaszák bele suhintanak az instenáldásba. Mi le6Z, hogy lesz? örvendetes, hogy egyelőre panaszra nincsen ok a mutatkozó termést illetően, mert mintha a természet Í6 megsajnálta volna a küszködő em­beriséget, földanyánk kitárta előttünk dús ölét és szép ajándékot Ígér. A kalászosok a Garami völgyében általában a közepesnél nagyobb terméssel kecsegtetnek. A ga­bona betegségei vagy ellenségei közül eddig a ga­bonafutrinka és helyenkint a rozsda okozott némi, de nem veszedelmes károkat. Sajnos, hogy Zseliz környékén sok község sínyli a májusi jégverést, ami helyenként a termés egyharmadát, tette tönk­re. Ezenkívül még félő. hogy a legutóbb fellépő és igazán meglepetésre jelentkezett reggeli ködök sok helyen rozsda vagy üszög alakjában hagynak maguk után súlyos nyomokat. Nagyobb jelentőségű most a szokottnál e ta­karmánykérdés is, mert bizony a takarmányhiány nagyon súlyosan érintette az állattartó gazdákat. A takarmányok első kaszálása jól sikerült, csak az állandó esőzések miatt a herék a lekaszálás után helyenkint veszítettek értékükből. A kapásnövéayek eddigi fejlődése a legszebb reményekre jogosít. Kór, hogy a répabogár kelle­metlenkedései némely helyen már érezhetők, bár a répa hirtelen fejlődése a nagyobb kártételt meg­akadályozta. A szőlők is biztatón fejlődnek, azonban a reg-, 13.2 millió pengővel csökkent a magyar bank­jegyforgalom. Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Banknak a követelések és tartozások jim.rrtw 15-i állásáról most közzétett kimutatása szerint a bankjegyforgalom a hónap második hetében 13,193.905 pengővel 348,060.535 pengő­re csökkent. A jegyforgalom lemorzsolódását a leszámítolási számlán történt visszafizetések és a zsirószámlákra eszközölt befizetések tették le­hetővé. A leszámítolási számlán a visszafizeté­sek 9.9 millió pengővel haladták felül az uj fo­lyósításokat s a számla állománya ezzel az ösz- szeggel 393.7 millióra apadt. A zsirószámla ál­lománya a befizetések folytán 1.4 millióval 77.7 millió pengőre növekedett, Ebből az összegből 29.6 millió az állami számlákon van kezelve. Az állam tartozása változatlanul 54.1 millió pengő maradt. Az egyéb követelések tétele 0.2 millióval 19.5 millióra, az egyéb tartozásoké pe­dig 0.7 millióval 127.3 millióra növekedett. Az érckészlet 1,373.612 pengővel 119,891.394 pen­gőre csökkent. Ebből az összegből 96.5 millió az aranyra, 11.5 millió az alapszabályszerűen beszámítható devizákra és 11.8 millió a váltó­pénzre esik. A posta bevételei is csökkennek. A csehszlo­vákiai posta, táviró és távbeszélő üzemek gaz­dasági eredményei az 1932. év első negyedében jelentősen kisebbek a múlt év megfelelő idősza- ■ kának eredményeinél. A bevételek ugyanis 15.6 millió koronával, a kiadások azonban csak 3.4 millió koronával csökkentek. A múlt év első ne­gyedében az üzemi bevételek összege 302 millió korona, a kiadásoké 287 millió korona volt, vagyis a tiszta haszon 15 millió koronát tett ki. Ez év első negyedében a bevételek 286.5 millió koronát, a kiadások 283.6 millió koronát tettek ki, vagyis a tiszta haszon 2.9 millió korona volt. Legérzékenyebben csökkent a postai illeték ek- bőí származó bevétel, amelyből eddig a telefon- beruházási költségek nagy részét fedezték. A postai illetékekből március végéig 216.3 millió korona folyt be. A csökkenés oka nemcsak a csomagforgalom visszaesése, hanem az érték­küldemények csökkenése is. Aláírás előtt a román—osztrák devizakliring- egyezmény. Bukarestből jelentik: A román de­legációnak az osztrák-román kliringegyezmény- ről előterjesztett javaslatát az osztrák delegáció elfogadta. Az egyezményt most jóváhagyás vé­gett az osztrák kormány elé terjesztik. A jóvá­hagyás megtörténte után az egyezményt mind­két részről aláírják. A nemzetközi kőolaj-tárgyalásokon az oroszok nem vesznek részt A Páliéban junius 29-én kezdődő nemzetközi kőolaj-tárgyalásokon Szov- jetoroszország kiküldöttei nem vesznek részt. Románia a tárgyalásokon képviselteti magát annál is inkább, mert elsősorban a romániai kő­olajtermelőket érdeklő kérdéseket fognak tár­gyalni. A megoldás nem lesz könnyű, mert a romániai kőoíajternielők egymás között sem tudtak még megegyezni s különféle véleménye­ket képviselnek. geli ködök itt már veszélyeket rejtenek magúkban. Mindeneseire ajánlatos, hogy szőlőgazdáink a kö­dök jelentkezése esetén ne sajnálják a permetező anyagot és a munkát, mert a ködök után rendsze­rint rohamosan terejdő peronoszpora vagy liszt- harmat napok alatt romba dönthet minden szép reményt. Bármilyen kellemes kilátásaink is vannak jelen­leg egy szép aratásra, sajnos, a múlt évi szomorú aratásért nem találja meg a gazda, de a közgazda- sági élet sem a rekompenzációt. Junius második felében vagyunk már s a közgazdasági élet még mindig nem tudja, hogy mi lesz a gabona ára? A kormánykörökből, eddig még semmi sem szivárgott ki arról, hogy miként tervezik kialakítani a ked­vező árviszonyokat a gabonapiacon. De annál töb­bet hallani a gabonaszindikátusról. Tagadhatatlan az, hogy egész közgazdasági éle­tünk kárát vallaná annak, hogyha a gabona árát akkor emelnék fel, amidőn az már helyet cserélt a termelő zsákjaiból s a földet verítékével öntöző gazda megint csak elesnék fáradságos munkájának jogos és méltán megérdemelt hasznától. Azt talán mondanunk sem kell, hogy egész köz- gazdasági életünket hátrányosan befolyásolja az a tény, hogy a gazda nem képes vásárló erejét nö­velni és a mezőgazdaság felvevőképessége nem javul. Az ipar és kereskedelem emiatt pang, a munkás emiatt éhezik. A kisgazda anyagi ereje oly minimális, hogy nem képes fizetett segitőerőt alkalmazni. Még a föld is érzi a gazdasági krízist, az is koplal, mert évek óta nem kapta meg a szükséges műtrágyákat, melynek használata már oly szépen elterjedt a kisgazdák körében is, mert most a gazdának műtrágyára nem telik, annál in­kább nem telik a szükséges nagyobb gazdasági invesztíciókra. Bár eddig szép reményekkel tekinthetünk a mu­tatkozó termésre, mégsem remélhetjük azt, hogy még egy-kiadós termés esetén is a gazda heiyzeíe jelentősebben megváltoznék, meri hiszen az uj termés ára igazán jó lesz, hogyha képes lesz fedezni a rossz évek ideje alatt jócskán meggyűlt magán- és köztartozásokat, a súlyos adókat és a gazda fel tudja majd szabadítani az árverés fenye­gető veszedelme alól a lefoglalt értékeit. Ilyen szomorú kilátások közepette készülődik az idén a G-aram völgye a közeledő aratáshoz! A csehszlovákiai harisnya bevitele Francia- országba. A francia kormány által a csehszlo­vákiai műselyem harisnyaipar számára megálla­pított b junius 30.-ig érvényes kontingenst már májas 27.-ig kimerítették e igy Csehszlovákiá­ból nem lábét harisnyát szállítani Franciaor­szágba. Mindössze harminc bank van Svédországban. Most tették közzé a svéd bankokról szóló hiva­talos jelentést, amelyből kitűnik, hogy Svéd­országban mindössze harminc bank működik, összesen 1046 fiókintézettel. A bankok összes saját tőkéje 833.28 millió 6vód korona, amely- lyel tavaly 5.49 milliárd svéd korona forgalmat értek el, ami az előző évvel szemben 215 mil­liós csökkenést jelent. A tiszta nyereség 21.2 millió svéd koronával 36 millióra esett, vagyis 37 százalékkal lett kisebb. A betétállomány 3.55 milliárd svéd korona volt. Anglia is kivonja aranyát Amerikából. Lon­donból jelentik: A Financial News jelenti New- yorkból, hogy ötmillió dollár értékű aranyat je­gyeztek elő Amerikából való kivitel céljaira. Ez jelentené a kezdetét az Amerikában levő angol egyenlegek fokozatos repatriálásának, mely egyenlegek összegét 100—200 millió dol­lárra becsülik. Az Angol Bank tegnap 1,027.419 font értékű aranyat vett, amivel a májas 14-e óta vásárolt arany mennyisége meghaladja a 14.6 millió fontot. Az amerikai Federal Reserve Board jelentése szerint 1929. év vége óta 2250 millió dollár összegű, rövidlejáratu hitel alakjá­ban elhelyezett idegen tőkét vontak ki Ameri­kából. Csak maga a Francia Bank több mint 400 millió dollárt repatriált arany alakjában és csak annyit hagyott vissza Amerikában, ameny- nyi folyó dollártartozásai fedezésére elegendő. Szovjeíoroszországban döntő bizottság léte­sült a külkereskedelmi perek intézésére. A szov- jetorosz kereskedelmi kamara mellett most ala­kult meg Moszkvában egy döntő bizottság, mely­nek föladata azoknak a vitás eseteknek az el­intézése, amelyek a szovjetorosz külkereskede­lem kapcsán, nevezetesen a külföldi szállítók s a szovjetorosz gazdasági szervezetek között föl­merülnek. Az egyes vitás esetek eldöntésénél a felek saját delegátusaikat küldik ki a bizott­ságba. A delegátusok külföldi állampolgárok is lehetnek. Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. rre ad útmutatást Fedlor Jenő: Jtrágyázás elmélete és gyakorlata" 3. most megjelent könyvében. ' Ára 25*— Ke, ’zerz") könyvét véte!kötelezettség nélkül megküldi betekintés végett azoknak, kik e j égből hozzá fordulnak. (Cím: Abovee p j St.rkovec. A pozsonyi Ludwig gőzmalom részvénytársa­ság az 1931. évi gazdálkodását 463.474 korona tiszta nyereséggel zárta. Tavaly a vállalat tiszta nyeresége 433.599 korona volt. A vállalat 5 százalékos osztalékot fizet. A Ringhoffer-müvek 1931, gazdasági éve. A Ringhoffer-miivek részvénytársaság igazgató­sága ezekben a napokban tartott ülésén hagy­ta jóvá az 1931. évi gazdálkodás mérlegét s a junius 28-án tartandó közgyűlésnek azt java­solja, hogy a vállalat a 3 millió 47.631 korona tiszta nyereségből 6.5 százalékos osztalékot fi­zessen, ami részvényenkint 26 koronát, tesz ki. — A Tatra-müvek részvénytársaság tiszta nye­resége 2 millió 631 ezer 173 korona, amelyből 8 százalékos osztalékot fog fizetni. — A nes- selsdorfi Mahriech-Sohlesische részvénytársaság tiszta nyeresége 120 ezer 181 korona, amit. tel­jes egészében uj számlára vezetnek át. A csehszlovák államvasutak bevétele április­ban. A csehszlovák államvasutak igazgatásának jelentése szerint a vasút áprilisban a személy­szállításból 57.21 millió koronát, vett be, ami 13.93 millióval kevesebb a tavalyi áprilisi be­vételnél. Az áruszállítás 172.54 millió koronát, jövedelmezett. A vasút, összes bevétele a sze­mély- é« teherszállításból 172.54 millió korona, vagyis 33.9 millióval kevesebb a tavalyi áprilisi bevételnél. A Kreuger-perekben meghozták az első ma­rasztaló Ítéletet. A stockholmi bíróság pénteken mondott Ítéletet az első perben, amely a Kreu­ger-vállalatok összeomlása következtében indult meg. Kreuger egyik fiókvállalatának az igaz­gatóját, Bredberget, aki 810.000 svájci frankot sikkasztott, a stockholmi büntetőbíróság 9 hó­napi kényszermunkára Ítélte, s kötelezte őt ar­ra, hogy a megkárosított svájci vállalatnak az eltulajdonított összeget fizesse vissza. Délután is lesz hivatalos forgalom a párisi tőzsdén: Parisból jelentik: A frankfurti esti tőzsde, mintájára rövidesen Párisban is lesz hivatalos délutáni tőzsdeforgalom. Tőzsdei kö­rökben már régóta sürgetik a délutáni tőzs­dét, tekintettel arra, hogy a világ legfontosabb tőzsdéjéről, a newyorki Wall Streetről csak délután három óra tájban érkeznek az első ár­folyamok. miután Newy-ork és Paris között öt- óra. időkülönbűég van. A párisi tözedések sze­retnék, ha hivatalos forgalom keretében arbit- rálni tudnának az aznapi newyorki kurzusok­kal g ezt a kívánságukat a. tőzsdetanács most már úgy látszik honorálja is. A terv az, hogy a délutáni tőzsdét háromnegyed 3 órakor nyit­ják meg. A hivatalos forgalom délután fél négy­ig tart. A szalánci Nemzeti Faipari részvénytársaság múltévá gazdálkodását 847.728 korona 64 fillér vesztességgel zárta, Tavaly a vállalat még 611.862 korona tiszta nyereséget éri el, amely­ből 6 százalékos osztalékot fizetett. A közgyű­lés elhatározta, hogy az értékcsökkenési alap­ból 800 ezer koronát leírásba hoz s ebben as alapban ílyképpen még 4 millió 100 ezer korona marad. A ggyakorBatB gazda jövedelmének biztosí­tása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata" 2. most megjelent k nvvét, melyet a zerz vételkötelezettség nélkül it megküld bete­kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25*- - Ke, Cim: Abovee p. Strkovec. 12 milliárd márka uj adósságot csinált nyolc év alatt a német mezőgazdaság. Érdekes össze­állítást tettek közzé arról, hogy milyen adós­ságokkal van megterhelve a német mezőga®da- ság. E szerint a márkastabilizálást követő nyolc év alatt a német mezőgazdaság 10.2 milliárd márka uj adósságot csinált. Ehhez hozzászá­mítva a valorizált háború előtti jelzálogkölcsö­nök 1.8 milliárd összegét, az összes eladósodás 12 milliárd márka. A háború előtti évtizedeken át felgyülemlett jelzálog-adósság összege 13—14 milliárd, a személyes adósságok összege 4 és félmilliárdra emelkedett. 1924-től 1929 közepéig az eladósodás folyton növekszik, 1929 közepé­től 1931 közepéig a további emelkedés még 500 millió, de ez nagyrészt a befolyt valorizált jel- zálog-kölcsönök újabb kihelyezésének és a bir­tokforgalom finanszírozásának az eredménye. 1931 közepétől kezdődik a hitelek lehető korlá­tozása, a behajtható hitelek visszavonása. Ezt a folyamatot megszakították az adósvédelmi intézkedések, végrehajtási moratórium, kamat­leszállítás, a terhek részleges leirása. A német mezőgazdaság tiszta hozadékát 1928 és 1929- ben 9.3 milliárd, 1931—32-ben 6.6 milliárd már­kára becsülik. Ugyanekkor a mezőgazdaság ipari szükségleteinek beszerzési ára is csökkent, viszont a kamatteher 1930—31-ről 1931—32-re, 910 milliárd 1025 millióra emelkedett, A folyó gazdasági évben a kamatlábleszállitás következ­tében a kamatteher 800 millió márkára csökken. Fizetésképtelenségek. A hitelezők védőegye­sületeinek jelentése szerint újabban a következő cégek jelentettek be fizetésképtelenséget: Dlics- ka József és neje Pöstyén, passzíva i 13.722 K, aktíva 192.900 K. — Stern Katalin kereskedő, Beckó, passzíva 48.387 K, aktíva 28.870 K. — Ostravsky Aloisia kereskedő, Ostroh, passzíva. 46.390 K. aktíva 12.760 K. — Svoboda Alajos Briinn—Královó Pole, passzíva 43.440 K, ak­tivá 5.400 K. — Csőd: Winger Károly keres­kedő, Erűim. > - • « * 9 Bolgár—német kereskedelmi tárgyal ás ok. A bolgár—német kereskedelmi szerződés megkötésére irányuló, Szófiában folytatott tárgyalások már csaknem befejeződtek. A kész szerződéstervezetet a delegációk junius végén terjesztik kormányaik elé. Tovább szilárdult a prágai értéktőzsde Prága, junius 21. A mai tőzsdén tovább foly­tatódott az emelkedési irányzat. Tárgyi inditó- okokat a felette szilárd irányzathoz nehezen le­hetne találni. Sem a külföldi tőzsdejelentések, sem a nemzetközi politika hirei nem szolgál­hattak különösebb ösztönző momentumokkal. A bizonytalanság, amely Lausanneban a kezdet- beni optimizmus után fellépett, inkább tartóz­kodásra késztetett, amely azonban inkább az árukinálás terén mutatkozott. Az emelkedő irányzatot ezért csakis a technikai helyzettel lehet megindokolni. Egy számszerűleg nagyobb spekulációs társaság ma is vevőként lépett fel. A szilárdabb árfolyamalakulást, az könnyítette meg, hogy áru csak ritkán került a piacra, mert a bankok, amelyek jelenleg a legnagyobb ér­téktulajdonosok, nem mutattak leadó haj­lamot. Ebből az okból a spekulációs értékek jegyzéséből kiindulóan az egész piacon emel­kedtek az árfolyamok s a papírok a legmaga­sabb napi árfolyamokon zártak. Az árfolyam­emelkedések sok esetben jelentékenyek voltak. A beruházási piacon is barátságos volt az irány-, zat, itt május 18-ika óta először jegyezték me­gint a lisztköksönt. A kölcsönök részint válto­zatlanul, részint kisebb nyereséggel zártak. —< Az ipari részvények piacán emelkedett: Északi Vasút, Nyugatcseh Kaolin 100, Első Brünni Sör 40, Ringihoffer 45, Aussigi Vegyi 34, Tejipari, Königskofi, Cseh Morva 30, Metallwalz 25, Prá­gai Vas, Bánya és Kohó 20, Skoda. 19, Kolini Szesz 17, Krizsik, Cseh Kereskedelmi, Poldi 15, Zettlitzi Kaolin, Cosmanos 12, Dux-Bodenbachi 10, Scihönpriseni, Sellier, Brosche, Kábel, Rőt-. hau-Neudek, Apollo 5, Horvát Cukor 4, Réz- müvek, Olleschaui,' Inwald 3, Cseh Cukor 2 ko­ronával. — A beruházási piacon emelkedett: népszövetségi 25. 4.5 százalékos negyedik és 4 százalékos pót 20, hadseregszállitási 15. pré- miumkölcsön, 1923-iki beruházási 10 fillérrel. Lisztkölcsön 88.80 volt, ugyanannyi, mint egy hónappal ezelőtt. Valuták. Prága, junius 21- Holland 1359.50, jugoszláv 55.55, német 797, belga 487, magyar 443.50, román 19.7214, svájci 655.50, dán 638, an­gol 122.25, spanyol 279.50, olasz 176.40, amerikai 33.40, norvég 568, francia 132.20, bolgár 19.90, svéd 598, lengyel 375.75, osztrák 394.50. Kötött forgalom. Prága, junius 21. Görög 25.70, bolgár 52.75, magyar 451, észt 816, litván 572, bolgár 23.40, osztrák 399.50.-f- Á prágai devizapiacon London 0.97 %, Oslo 1, Berlin 0.75, Zürich 0.625, Varsó és Danzig 0.50, Milánó 0.125, Kowno 1, Buenos Aires 30 ponttal gyengült. Stockholm 2, Amsterdam 0.25, Madrid 0.30, Páris 0.05 ponttal emelkedett -f- A budapesti értéktőzsdén az irányzat végig nyugodt volt. Hadikölceönök némileg emelked­tek. A többi árfolyam változatlan maradt s a forgalom csekély volt.-f- A bécsi értéktőzsdén ösztönző momentu­mok hiányában az üzlet csekélyebb volt a teg­napinál, de az alapirányzat nem volt barátság­talan. A forgalom, szórványos kötésekre szo­rítkozott, amelyek nem okoztak nagyobb válto­zásokat Korlátban csehszlovák pajpirok is csak szórványosan kerültek forgalomba.-f- -A berlini értéktőzsdén teljesen üzletfélén délelőtti forgalom ée ugyanoly nyugodt elö- tőzsde után a hivatalos piac némileg gyengült irányzattal nyitott. Többé-kevésbé véletlenszerű kis eladási megbízások a csekély üzletmenet mellett már egy százalékkal nyomták az árfo- lyamnivót. A lausannei feszültség és a belpo­litikai nehézségek a tőzsdét és a közönséget a legmesszebbmenő tartózkodásra késztették. Vi­szont a német papitok barátságos külföldi ér­tékelése kedvezően hatott. Az irányzat később is üzlettelen maradt, az árfolyamalakulás nem volt egységes, de lemorzsolódások voltak túl­súlyban.-f- A prágai cukorpiac nyugodt volt. Nyers- áru prompt Aussig loko 52.50—53, októberre 56.50—56.75.-j- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint bu­dapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irány­zat barátságos volt: A következő árfolyamokat jegyezték: tiezavidéki búza 12.90—13.10, egyéb 12.80—13, rozs 12.40—12.60, tengeri 17.90— 18.05 pengő.-j- A berlini terménytőzsdén nyugodt irány­zat mellett a következő árakat jegyezték: búza 251—53, roze 185—87, takarmányárpa 160—70, sörárpa —, zab 156—60, „búzaliszt 30.75—34.75, rozsliszt 25.15—27.15, buzakorpa 9.90—10.50, rozskorpa 10.10—10.50, viktóriaborsó 17—23, kis étkezési borsó 21—24, takarmányborsó 15— 19, peluska 16—18, lóbab 15—17, bükköny 16—18, lenpogácsa 10.3—10.4, szárazszelet 8.7. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Feteiős szerkesztő: FORGÁCH GÉZA Kéziratokat nem őrzüiik meg és nem adunk vissza. Ruszinszkói szerkesztő: Rácz Pál. — Irodalmi főmunkatárs: Sziklay Ferenc dr., Kassa. Édcr-u. 9. — Budapesti szerkesztőség cs kiadóhivatal; Budapest, I., Vak Bottyán-u. 1. szám. Telefon-, 59—8—98. Szerkesztő: Zólyomi Dezső. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom