Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-15 / 87. (2900.) szám

1933 tpxffl. 18, péatefc. 5 Kisalföldi levelek Mivel ú lehetne most, tavasszal kezdeni a Kisalföld ügyeiről szóld leveleit, mint azzal, hogy milyennek Ígérkezik az uj termés? Amerre jár az ember, a Kisalföldön, ezzel a szorongó kér­déssel fogadják s a teljesen indáfferens utasem- bernek Is első kérdése ez, még a kocsisához is. Mert, ha az idén jó termést kapáink, akkor lesz nyugodt tél, kevesebb lesz a tüntetés, a párt- •yillongás, a munkanélküli. A gazdák jobban fi­zetnek, jobban megy a városi boltosnak, sőt, ez a kultúrára is hatalmas hatással van, hiszen a kulturális szervezkedés lehetőségét is sokhe­lyütt a terméstől teszik függővé ... A keserves telet áthúzták nehezen a falusiak. Akinek husz-harminc hold földje volt, az, ha hi­tellel is, valahogy megélt. A zsellérember, a föld­munkás azonban éhezett s a munkanélküli se­gélyből élt. Valljuk be, hogy sokhelyütt ez a munkanélküli segély visszafelé sült el, mert akadtak munkások, akik a bujtogatók szavának engedve, nem mentek dolgozni, mert a napszá­mot megkeresték munkanélküli segélyben ... Erre nézve okosabb rendesetek kibocsátását ké­rik a munkaadóik. A vetések állása általában kielégítő. Az őszi vetésnél nagyobb fagykárokat gondoltak a bir­tokosok s luderült, hogy néhány melegebb nap alatt magához tért a rozs, az árpa, meg a búza is. Sokhelyütt a szélviharok tették nehézzé a ve­tések zöldülését, másutt pedig a száraz, csaipa- déknélkülá időjárás. Most azonban, általános örömre, az őszi vetések szépen állanak, csak az­tán Sinus mester is további jó időt jósoljon az emberiségnek. A tavaszi munkák nagyban meg­indultak e amerre jár-néz az utas, mindenütt szántó-vető, kapáló, ásoga/tó embereket lát a. széles határon... Szociális szempontból nagy baj, hogy a nagy­birtokok fölosztásával rengeteg zsellérember, földmunkás, kubikus maradt foglalkozás nélkül, akik most mind szívesen mennének munkába, de hiába minden jelentkezés: uradalmak nincsenek s a kiebirtok fölvevőképessége igen csekély. Minden gazda legszívesebben maga végzi a. munkát, két kezével. A Kisalföldön rengeteg földmunkás maradt imunka nélkül s ehhez járul a többi idénymunká­sok problémája: a vasúti munkások, az utmun- kások, akik most semmiképpen sem tudnak elhe­lyezkedni, pedig például a szimői ember híres volt mint kubikos, a kürti mint telefonvezeték- szerelő s vannak községek, ahol egész generá­ciók éltek vasúti munkából, útépítésből, — ezek most mind a jobb konjunktúrát várják. Á földre fenn alig segített s csak a maradékbirtokosok­nak, meg a telepeseknek hozott úgy-ahogy hasz­not. * Másik problémája a Kisalföldnek az árvizek és talajvizek problémája. Mig a Garam, a Zsit- va éa a Nyitra inkább f enyegettek áradással, ad­dig a Vág ezidén igen jól viselkedett eddig s a Duna alacsony vízállása miatt könnyen Műt a vize. Az utóbbi napok hidegre fordulásával a vágmenti hegyek hava sem olvadt erős mérték­ben s ez megakadályozta a nagyobb áradást. Az Alsócsallóközi Ármentesitő Társulat, amely Szloveuszkó legnagyobb ármentesitője, minden­esetre minden preventív intézkedést megtett, hogy váratlanul ne érje az esetleges áradás. Tekintve a múlt hetek erős szélviharait, a töl­tések szélét kikezdték a hullámok s hogy áttö­rés ne lehessen, mindenütt készenlétben állottak a mérnökök és a munkások s a támadt kis ár­kokat azonnal betömték. A védekezés most az okvetlenül feltörő talajvízzel szemben meg­okolt. A Csallóköz e a Kisalföld képe azonban már nem a régi. Néhány évtized leforgása alatt a mocsaras, szittyós, zsombékos vidékből dú­san termő, száraz alföld lett. Csatornák, belviz- Jevezető árkok, szivattyútelepek szegélyezik a folyókat s a Kisalföld „moesaras romantikája'* egyre jobban a múlté, — helyébe lépett a „szá­razföldi" kultúra, öreg csallóköziek, még régi Dunamedreket mutogatnak s a nádasok hangu­latáról beszélgetnek. Ma már ez mind nincs meg s ba a méltóságteljesen döcögő csallóközi „expresszen" déltájban kitekintesz, egy kis megerőltetéssel olykor délibábot is láthatsz. Messzi tárgyakat hoz közelebb a finoman rezgő Jevegőréteg. * Komárom laseankint az iskolák városává növi 'ki magát. Kitűnő iskolái mellé most sze­retnének csehszlovák nemzetiségű szülők szlo­vák gimnáziumot állítani. Ez a törekvésük azonban nem teljesen megokolt s inkább csak a „kisebbségi iskolák" egyik előretolt őrsét üd­vözölhetnénk a máig is szimnagyarnak maradt Komáromban. A másik iskola azonban nagyon ás szükséges és ez a magyar tannyelvű kereske­delmi iskola fölállítása, amelyet a járási keres­kedelmi testület támogat erősen. Nincs széles vidéken egyetlenegy magyarnyelvű kereskedel­mi iskola, ahol a kereskedőifjak elsajátíthatnák a magasabb kereskedelmi ismereteket. A ma­gyarok számára tanonciskola nem elég- Öröm­mel üdvözölhetjük a kereskedelmi iskola fölál- (litásának eszméjét. Az iskola megszervezésére már határozott Ígéretet is kaptak az illetékes kereskedői körök s egyelőre egy olyan kereske­delmi iskola fölállítását tervezik, amely magán- intézet ugyan, de nyilvánossági joggal rendel­kezik. Az iratok már az iskolaügyi miniszté­riumban vannak. * Kisalföldről, Csallóközről szóló beszámolót nem lehet úgy kezdeni, vagy végezni, hogy a aBMOB—5T>1<I« t1*1X1 A détamerikaivulkánok kitörése egész kontinenst borított hamu alá A vulkanikus kitörés hatásai az atmoszférikus viszonyokban nálunk is tapasztalhatók tesznek — Több mint háromezer tonna hamu egy nap alaí Prága, április 14. Ha aaokat az újsághíre­ket olvassuk, amelyek a két nap óta Dél- amerika területén végibemenő vulkános ka­tasztrófáról számolnak be, ha olyan termé­szeti jelenségekről adnak hirt, amdnők em­beremlékezet óta nem ford/uitak ellő, ha azt mondják, hogy egy több mint 700 kilométeres szakaszon a Kordillerák minden vulkánja, azok is, amelyeket évszázadokon át kihaltaknak tekintettek, egyszerre működni kezdett, úgy elképzelhetjük a Chile s Argentína la­kosságát páni rémületbe ejtő katasztrófa mértékét. Délamerika KordilLerái gazdagok vulkánikus kiemelkedésekben s a geológiai formációi kialakulásában éppen a vulkáni kőzetek játszottak nagy szerepet. A Gördül eras de los Andes legmagasabb kiemelkedései vulkánok. Sapper würzburgi professzor, a legkiválóbb német vulkanológius, a Csendes óceán perem vidékein működő vulkánok számát 339-re beesüli, ő szerin­te egyedül a ohile -arg entánaá vulkános rendszer, amely most akcióba lépett, hu­szonöt tüzet okádó hegyet foglal magában. A délamerikai Cordillerák a föld legváltoza­gas hegyről 1913 nyarán nagy füstoszlopok emelkedtek a magasba, 1914 szeptemberé­ben egy kitörés is bekövetkezett. Egy má­sik vulkán, amelyet eddig szintén kialudt- nak tekintetlek és amely több kisebb tüz- okádió heggyel együtt lépett most működés­be, a középső Andok vidékén a 4500 méter magas Tinguiririca, amelyet Ranca Guamak is neveznek. Azonban nemcsak a környék lakosságát fenyegetik a kitörések. A vulkánikus erup- ciónak veszélyes kisérő jelenségei, a meg­semmisítő hamuesők egészen az Atlanti ooeán partjáig eljutottak, Buenos Airest és Montevideot belepte a hamu- Argentína fővárosában a meteorológusok megállapítása szerint egyetlen nap alatt 3144 tonna hamu esett le. A vulkán kitörése alkalmával kiáramló gáz­tömeg a kivetett hamut olyan magasságba sodorja fel, hogy a hamu magasabb atmo­szferikus rétegekbe jut s ilyenkor a szél magával ragadja és nagy távolságokba so­dorja el. Persze a kivetett anyagban a leve­gő nagy válogatást, végez. A nagyobb kövek, lap illik, a kr áter közelében visszahullanak a földre, a homokszemek már nagyobb darab utat tesznek meg, a finom hamuszemek vi­tyogó krátertó tízezer embert forrázott ha Iáira, negyed év múlva a königstuhli csilla­gászati intézet az égboltozaton erősebb szí­nezést figyelt meg, mint amilyen ezen a szé­lességű körön rendes körülmények közöl l elő szokott fordulni- A legismertebb ilyen jelenség az újkor legborzalmasabb vulkani­kus kitöréséhez fűződik. A Krakatau 1883-ban az augusztus 26-ról 27-re virradó éjszakán tört ki s ez alka­lommal a fiist- és p oros alap ok 30 kilomé­ter magasságra emelkedtek. A por és ha­mutömegek a föld egész atmoszférájában megoszlottak és ez okozta, hogy a bolygó minden részében különös fényhatások je­lentkeztek, amelyek egészen 1884 február­jáig tartottak, sőt végső kihatásukban még a későbbi évek folyamán is mutatkoztak, mint az égboltozatnak vörösszinti megfesté­se, a nap fényének különös színezése és a ködöknek megfestése. A vulkanikus porfel­hők hatása még abban is áll, hogy csökken­tik a napsugárzás erejét és ezzel csökkentik a hőmérsékletet is- Mivel a legfinomabb vulkanikus hamu többezer méternyi magas­ságba is felemelkedik és fajsúlyúnak cse­kélysége miatt ebben a magasságban lebeg­ve fennmarad., az ilyen hamu a föld forgásának követ­keztében, továbbá a nagy atmoszférikus áramlások miatt a föld legtávolabbi ré­szébe is eljut. így igen valószínű, hogy a délamerikai vul­kános kitörés hatásait valamilyen atmoszfé­rikus jelenségben, valószínűleg az égbolto­zat megfestésében ml is észlelni fogjuk. Maiéban a veszedelem Valparaiso, április 14. A hat működő vul­kánnak tevékenysége szünőlben van, de hét vulkánból még mindig süni füstoszlop tör a magasba, ügy látszik, hogy a veszedelem már elmúlt. Hivatalos chilei körökből szár­tosalbb hegyvidékei közé tartoznak. A Tűz­Előfizetőink figyelmébe! Felkérjük azokat az igen tisztelt Előfizetőinket, akik az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy esedékes elő­fizetési dijaikat nem küldték be, szíveskedjenek a szám­lázott összeget kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését he kelljen szüntetnünk. A P. M. ff. Kiadóhivatala. föld és a Karaiból tenger között a föld vala­mennyi kliimavidéke, a szuibpoláristól egé­szen az egyenlítőig kélp visel ve van. Dél- aimerika legdélibb fokán, a Kap Hornon egy küszöbről emelkednek fel a Cordillerák, amelyek az Aconcagua-csuosig fokozatosan emelkedő egyes darabokból álló főgerinoet alkotnak. Ezen a főgeriincen több jelentős, részben vulkánikus jellegű kiemelkedés van, mint a Mount Darwin (2100 méter), a Cerro Agassin (3170), a Cerro Valentin (380), a Maipu vulkán, amely most működő­ben van (336) és a Cerro Tupungato (0500). Az Aconeagua a maga 7100 méter magassá­gával általában Amerikának a legmagasabb csúcsa. Azzal az elmélettel szemben, amely ezeket az óriásokat a történelmi időkben még működő vulkánoknak tekintette, Sap­per azt állítja, hogy eredetük ugyan vulka­nikus, a történelmi időben azonban — né­mely ellentétes forrás ellenére — nem volt kitörésük. Az a hamueső, amely 1861 már­ciusában az Uspallata-ezorosra esett, nem belőlük eredt s eredetűket a kutatás még nem tudta megállapítani. Az Aooncagnatól keleti irányban, nem messzebb száz kilomé­ternyi távolságban fekszik Mendoza városa, amely az 1861. évi, fentebb említett termé­szeti katasztrófa és földrengés alkalmával teljesen rombadőlt és amely város a beér­kezett jelentések szerint a mostani kata­sztrófa alkalmával is a legtöbbet szenved- Az eddig kialudtnak tekintett Deseabeáa- do vulkán hamuesője a várost teljesen elborította. A Desicabesadóról, erről a 4200 méter ma­szont gyakran olyan messzire jutnak el, hogy száz és száz kilométernyi távolságban i® megjelennek, mig az erupciiós gázok az atmoszférába illá­nak el. Ezek az „utazó" vulkáni hamuesők a mostani kitörés alkalmával nagyon kelle­metlen kísérő jelenségeket vontak maguk után, heves szem gyulladásokat ok ozt ak, egyébként különös szürkületi jelenségeket idéznek elő a reggeli és az esti égboltoza­ton, amelyet sárgásra, violaszinüre és vörös­re színeznek. Amikor 1919-ben Jáva szigetén kitört a Klóét vulkán s ez alkalommal a kiömlő for­mázó hírek szerint a hamueső Délameriká- nak egész középső területét elborította és telje sen befedte Pa tagon iát meg Jua n Fer- namdezt is, azt a szigetet, amelyen Robinson élt. Vulkán robbant ki a Kaspi tengerben Moszkva, április 14. Svinoj szigetén, amely a Kaspd tengerben fekszik és 30 mérföldnyi távolságban van déli irányban Baku városá­tól, vulkán tört ki. Egy a sziget közelében haladó gőzös kikötött a veszélyeztetett terü­leten és a sziget tizennyolc lakosát megmen­tette. Valamennyi súlyos égési sebesülése­ket szenvedett és mindnyájukat a bakai kórházba kellett szállítani. A sziget öt lako­sa pedig ott pusztult el az izzó lávában. 806 inillió pengőt tesz ki Magyarország jövő évi költségvetése Nincs sző egyesesnek beszüntetéséről vagy az állami színházak bezárásáról Budapest, április 14. (Budapesti 'szerkesztősé­günk telefon j elöntése.) A képviselőház m ai ülé­sén Éber Antal pártonkivüli képviselő kétórás beszédben fejtegette a közüzemeknek a ma­gángazdaságra gyakorolt káros működését és ezeknek sürgős megszüntetésére határozati ja­vaslatot nyújtott be. Kenéz Béla kereskedelmi miniszter válaszolt Éber Antal beszédére és kijelentette, hogy nem várja be a rendelkezésére álló egy esztendőt a közüzemek megvizsgálására, hanem már né­hány héten belül befejezi a vizsgálatot, amely­borzasztó állapotban levő utakról ne írjon az ember. Igaz, hogy néhány főútvonal már kifo­gástalan állapotban van, de valóban főútvonal­nak kell annak lenni, Pozsony felé, vagy Érsek­újvár felé kell annaík vezetni, ha azt akarjuk, hogy rendes országút nevet viseljen... A vici­nális utak csak nyáron és száraz időben hasz­nálhatók. Nagyon fontos utak, mint a Somorja — Dunaszerdahely — Guta — Szimő — Ne­gyed —• Érsekújvár felé vezető utak hosszú sza­kaszai szinte járhatatlan ok s csak legutóbb is azon hiúsult meg egy fontos autóbuszjáratnak, a Koliozsnéma—Érsekújvár vonal járatának kérdése, hogy az érdekelt községek kimond­ták, hogy az utak rossz állapota miatt autó­buszjáratot megindítani nem lehet. Pedig mi­lyen fontos vólna az eldugott kisalföldi közsé­geket kiemelni az eldugottság sötétjéből s kö­zelebb hozni., a világhoz, forgalomhoz, kereske­delemhez, kultúrához. Nincs kisalföldi hivatásos fuvaros, akinek titkos óhaja ne lenne: — bár ő vihetné az utibiztos és útépítő urakat egyszer. Csak ha félóráig is. És bármennyire is el vol­nának ragadtatva a megtiszteltetéstől, hogy magas hivatali állású urakat cipelhetnek, bár­mennyire is szédülnének a bürokratikus intéz­kedésektől, egyetlen egy sem akadna, aki egy félórái rázást megtagadna az útépítés fölügye- lőitő'L A sok munkanélküli segéllyel utakat le­hetett volna Tend'behozni. Vannak kisalföldi falvak, amelyek jobban az Isten háta mögött vannak, mint akárhány árvái falu. Mert oda legalább a turista jár el. Ide azonban csak a végrehajtó s a kommunista agitátor. (thy) nek eredményeként az indokolatlanul fönnálló közüzemeket le­építik. Az országos közélelmezési üzem meg­szüntetésére már ki is adta a rendeletet. Budapest, április 14. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A felsőház mai ülésén tárgyalta a gazdasági bizottság jelenté­sét a felsőház választott tisztviselői járandósá­gainak ötszázalékos csökkentéséről. A javasla­tot a felsőház elfogadta. Ezután Glattfelder Gyula Csanádi püspök Wlassics Gyula báró, a felsőház elnökének 80. szüle­tésnapjáról emlékezett meg, méltatta az el­nök köztiszteletben álló személyét és érde­meit, végül tolmácsolta a felsőház jókivá- natait. Budapest, április 14. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Korányi pénz­ügyminiszter ma a sajtóban kijelentette, hogy elkészült az uj költségvetés, amelynek végösz- szege 806,200.000 pengő a közigazgatási ágnál és 401,200.000 pengő az üzemeknél. Rámuta­tott arra, hogy egyetlen egyetem megszünteté­se sem hozna megtakaritást, legföljebb nyolc- tiz év múlva, az állami színházak bezárása is alig párszázezerpengős megtakaritást jelentene, tehát ezek megszüntetése nem volna érdemes. A költségvetést egyébként Korányi pénzügy- miniszter holnap terjeszti a képviselőház elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom