Prágai Magyar Hirlap, 1932. március (11. évfolyam, 50-74 / 2863-2887. szám)

1932-03-02 / 51. (2864.) szám

10 ___________________________________fn&aR 1932 március 2, szerda. Kf tZfijAZDA^ÁGT1 . „Első és legfontosabb feladat a nagy nemzetközi emblémák megoldása" Pospiiil a nagy és kis államok föladatairól, az arany szerepéről s a befagyott hitelekről beszélt a Nemzeti Bank évi közgyűlésén Prága. mánciiUjs 1. Tegnap jeleni tett ük, hogy a csehszlovák Nemzeti Bánik tegnap tartottá évi rendes közgyűlését s az oítt eilhangwott hivatalos, üzleti és gazdasági jelentéseket már ismertettük. Az alábbiakban kivonato­san ismertetjük Pospisil dr.-nak, a jegybank kormányzójának a megnyitó beszédéit, ame­lyet a sajtóiroda csak a késő esti órákban adott ki. Poapisil kormányzó a mai gazdasági vál­ság okait két csoportra osztotta. Az egyik csoportba tartoznak azok, akik azt_ áiHitják, hogy a mai gazdasági válság egyike ama periodikusan visszatérő válságoknak, ame­lyek a multiban is voltak. Ez alkalommal a válságot a termelés és fogyasztás rendijének megbolygatáea idézte elő. A másik — kisebb csoport azt vallja, hogy a mai válság az arany túlértékelésének a következménye. A jegy­bank kormányzója az első csoportbeliekhez csatlakozik. A gazdaságilag legkedvezőbb években sem volt annyi a politikai nyugalomból, — mondotta Pospisil — amennyire szükség lett volna. Ilyen gazdaságilag kedvező évek voltak a Iára és frank stabilizálását követő évek s a Young-tervezet megvalósításakor. A nemzet­közi tőkepiac akkor sem fejlődött ki teljes terjedelmében, nem volt elengendő nemzet­közi hosszúlejáratú hitel, hogy a kamatlábak kölcsönös egymásrahatása a világgazdaság nagy átalakulásában jelentős ható tényezővé válhatott volna. így aztán az egyes államok hitelezői és adási viszonyaiban bekövetke­zett óriási eltolódások, a termelés és fogyasz­tás telén egyre növekvő aránytalanságok, a termelésben jelentkező uj módszerek az álla­moknak a háborús évekből eredő el zárkózott­ságát nem hogy megszüntették volna, hanem egyenesen növelték s meglassították a nor­mális viszonyokhoz való visszatérést. A hitelélet egészének a viszonya, illetve kapcsolata az áralakulásra nem olyan egy­szerű kérdés. Ha a jegybanknak a konkrét áralakulása folyamatba is bele kellene avat­koznia, úgy a termelési ágak különbözősé­gére való figyelemmel oly nagy jogkörrel kel­lene a jegybankot felruházni, amilyen jogikör egyelőre utópia marad. Az AugoloTszá'glban s újabban Amerikában propagált kiiteliinfládó nem olyan infláció, amilyenre általában nálunk gondolnak s amely azt jelenti, hogy az állam a költségve­tési hiányokat fedezetlen bankjegyek kiadá­sával pótolja, hanem Amerikában jelenleg el­sősorban arról van szó, hogy a bankjegy ki­bocsát ás céljaira fedezetül elfogadtassanak a rövidle járatú, értékpapírokra adott kölcsö­nök, vagyis az úgynevezett lombardiról van szó, ami az európai jegybaukoknál már rég­óta álta;lánosan dívik. Ez természetesen az Egyesült Államokban lehetővé teszi a liberá­lisabb hitelpolitikát, ennek terjedelméről azonban bajos jóslásokba bocsátkozni. Az amerikai akciónál — mint a mondottatkból is kitűnik — a dollár aranyparitását tehát nem is érintik. Angol ország s máis oly államok is, ame­lyek az aranyparitástól eltér tele, nem lehet­nek meg bizonyos valutastaibilizáció nélkül, ha az alacsonyabb árfolyamon iis történik meg. A költségvetési egyensúly ezekben az államokban is ugyanolyan fontos, minit a többi országokban, amely az aranyparitáson kit airtott. Mindkét rendszer a fokozatos elhagyatott- sághoz Tezet annak minden kellemetlen következményével, igy különösen a keres­kedelmi forgalom csökkenésével. Hogy ez az állapot milyen hosszú ideig fog tartani, az egyelőre meg nem mondható. Első és legfontosabb feladat a nagy, nemzetközi po­litikai problémák megoldása, mert arról van szó, hogy végül induljon meg már a olitikai viszonyok stabilitásába helyezett itt és bizalom kialakulása. Itt elsősorban a nagy államokra nehezedik súlyos felelősség. Annak megítélésénél, hogy előbb vagy utóbb kialakutnak-e megfejelő diszpozíciók ezekben az áll almokban az alap­vető problémák megoldása céljából, első­sorban irányadó, hogy az egyes államok mi­lyen intézkedéseket tesznek a nemzetközi kereskedelem nagyobb szabadsága érdeké­ben, vagyis végeredményben az dönti el a kérdést, mint népiesen mondják, hogy az egyes államok elégségesnek ta,ríják-e majd a mai nagy bajokait, avagy még rosszabbnak kell-e jönnie, hogy isméit jobbra forduljon a helyzet. A kis államokra nem hárul a feladat, hogy a válság leküzdését végrehajtsák, hanem egyetlen feladatuk annak a kérdésnek a megoldása, hogy a meglevő Válságot mi­képpen osszák meg. Ehhez elsősorban a realitás méltánylása, a fölösleges pesszimizmus elkerülése, a türel­meöBégged való felszerelés és a párt éndek- egoázsmus letörése tartozik. Ebben aiz irány­ban nagyon fontos a francia jegybank kor­mányzójának a közelmúltban tett ama nyi­latkozata, hogy az arany egyelőre s belátha­tatlan időre egyedül marad szilárd alapnak, amelyre a nemzetközi valuták biztosiam tá­maszkodhatnak és hogy az aranyhoz, mint fi- zetőeszközliöz való ragaszkodás nem jelent szolgai ságot. hanem szükséges fegyelmet, mert egyedül az arany biztosíthatja a szer­ződések szentségének hatásos garanciáját és az egyezmények erkölcsösségét Éppen ezért bizonyosra vehető, hogy Aingolorsizág is rö­videsen visszatér az aranyalaphoz. Csehszlovákia a legutóbbi időkig megfe­lelő ellenálló képességet mutatott az Euró- paszerte általános gazdasági hajóikkal szem­ben, újabban azonban a nemzetközi hitel­élet megbénulása hónapjaiban fokozottabb mértékben van kitéve a kedvezőtlen nyo­másnak. A kérdés fényoldalához tartozik, hogy megvan a lakosságban a szükséges bi- 1 záloim, ami a betétek állományának fejlődé-1 seben tükröződik. I Prága, március 1. A statisztikai hivatalnak az 1931. évi külkereskedelemről szóló részletes je­lentésből vesszük a következő adatokat. A gabonanemttek és a cukor A csehszlovák köztársaság buzabehozatala a múlt évben 41.405 vagont tett ki 294 millió koro­na értékben. 1930-ban, amikor még Magyarország is szállíthatott búzát s lisztet, a behozatal meny- nyisége 29.120 vágón volt 330 millió korona ér­tékben. Vagyis a buzabehozatal mennyiségileg emelkedett, értékben csökkent, ami mindennél erősebben 'bizonyítja, hogy a gazdasági válság a mezőgazdaságra nehezedik & legnagyobb suly- lyal, mert mennyiségileg a növekedés 22.000 vá­gón volt, ennek ellenére 36 millióval kevesebbet kellett e címen a külföldre kiadni. A rozsbehoza­tal az 1930. évi 1220 vagónról, illetve 9 millió korona értékről 19.845 vagónra, illetve 137 millió koronára emelkedett, amiből viszont az tűnik ki, hogy a rozs ára a múlt évben alig változott. 1930- ban azonban a köztársaság 1220 vágón rozsbehozatal mellett 4453 vágón rozsot exportált 35 millió korona értékben, míg tavaly mindössze 5 millió 342 ezer korona értékű rozsot sikerült a külföldre eladni. Mig tehát 1930-ban a köztársa­ságnak jelentős rozsfölöslege volt, 1931-ben ebből a gabonából nagy hiány mutatkozott. A sörgyár­tás válságát mutatja az a körülmény, hogy az árpakivitel az 1930. évi 14.302 vagónról, illetve 178 millió koronáról tavaly 5655 va­gónra, illetve 71 millió koronára csökkent. A zab helyzete sem volt jobb, amennyiben S26 vagont kellett behozni 6.5 millió korona érték­ben az 1930. évi 449 vágón zabbehozatallal szem­ben, ami akkor 3.1 millió koronát képviselt. Ugyanakkor a zabkivitel az 1930. évi 5727 va­gónról, illetve 44.5 millió koronáról tavaly 1546 vagónra, illetve 12 millió koronára esett vissza. A búza, rozs, árpa és zab külkereskedelmének passzívuma 1930-cal szemben 340 millió koro­nával emelkedett, aminek főoka a tavalyi ka- tasztrófálisan rossz termés. Nagyon kedvezőtlenül alakult a cukorkülkores- lcedelem is, amennyiben a cukorkivitel 1930-ban 50.486 vagont tett ki 790 millió korona értékben; 1931- ben mennyiségileg a kivitel ugyancsak 6000 vagonnal csökkent, az értékcsökkenés azonban 267 millió korona volt. Ugyanez a jelen­ség észlelhető a tengeri behozatalánál: tavaly 67.610 vágón tengeriért 425 millió koronát kel­lett kifizetni, mig 1930-ban 27.360 vágón tengeri behozatala 235 millió koronába került. Még fel­tűnőbb a rizs árának csökkenése, amelyből ta­valyelőtt 4440 vagónt kellett importálni 1Í3 millió korona értékben, mig tavaly 5110 vagonért csak 93 milliót fizettek a külföldre. A búzaliszt beho­zatala tavaly mindössze 2723 vágón volt 38.7 millió korona értékben, mig 1930-ban 19.000 vá­gón volt a lieztbehozatal 414 millió korona ér­tékben. A rozsliszt kivitele tavaly 35, 1930-ban 10 vagonnal' haladta meg a rozsliszt behozatalát, vagyis ennél a tételnél a köztársaság külkeres­kedelme továbbra is aktív. Tavaly azonban erő­sen csökkent a buzatakarmányliszt kivitele és­pedig az 1930. évi 7416 vagonról, illetve 55 mil­lió korona értékről 1931-ben 6246 vagónra, illet­ve 44.6 millió korona értékre. A rozs-takarmány­liszt kivitele némileg emelkedett éspedig az 1930. évi 915 vagónról s 5.6 millió korona értékről 1059 vagónra, illetve 6.6 millió koronára. A lobbi takarmányliszt fajta kivitele 878 vagónról, illetve 7 millió korona értékről 2.6 millió koronára A jegybank nézete szerint a csehszíiovákiai pénzügyek fejlődését úgy kellene irányí­tani, hogy egyrészt megfelelő letéti bankok alakuljanak ki, másrészt a beruházási hite­leket speciális intézetek nyújtsák. A bank­ügy eme struktúrájával kapcsolatos a bank­törvény tárgyalásakor feszegetett kérdés is, különösen ami a banktényezőknek az ipari vezetőségében való részvételét illeti. A bankügyüknek a gyáriparhoz való viszo­nya fölitiéitlenü)! szabályozást igényel, ez a re­form azonban nem történhetiilk meg hirtele­mül, technikai i intézkedésekkel, hanem las­san, fokozatosan kell kifejlődnie a kívánatos helyzetig. Anni a hitel olcsóságát Meti, tudni kell azt, hogy a kamatláb magasságának kérdése nagyon bonyolult: probléma, amelyre igen sok ható erő fejt ki befolyást. A bank- és pénzügyekkel kapcsolatos tisztességtelen ver­senyügyek intézéséire áflMitoitt bizottság már részletesen kifejtette, hogy a bankhitel ka­matlába kormányrendelettel nem szabályoz­ható. A jegyibank adata e téren elsős ónban aiz, hogy ügyeljen arra, hogy az áresés arány- lngosan alakuljon és hogy a hitetne utalt ter­melés lehetőleg olcsó hitelhez jusson. Emel­lett azonban a Nemzett Bank hivatalos ka­matlába nem sok befolyást gyakorol az ipari és általában gazdasági hitel kamat lábára. A kereslet és kínálat törvénye a pénzügyek te­rén sem zárható ki hosszabb időre. Pospisil kormányzó beszéde befejezésében arra utalt, hogy a csehszlovákiai exportipar úgynevezett befagyott követelései a jegybank készle­teiből rendelkezésre nem bocsáthatók ad­dig, amíg a jegybank nem látja egészen világosan, hogy ezek a befagyott követelé­sek mennyire biztosak. csökkent 405 vágón mennyiségben. Jelentős volt a korpabehozatal emelkedése éspedig az 1930. évi 5380 vágón s 34 millió korona értékű behoza­tal után tavaly a korpabehozatal 8843 vágón volt 56.7 millió korona értékben. A búzadara behoza­tala 97 vagónról s 2.2 millió korona értékről ta­valy 71 vagónra, illetve 1.1 millió koronára csökkent. Gyümölcs, zöldség A csemegeszőlő behozatala, mindössze 199 vá­gón volt 8 millió korona értékben az 1930. évi 335 vágón, illetve 14 millió korona érték he­lyett. A dióbehozatal 216 vágón volt 10 millió korona értékben az 1930. évi 113 vágón, illetve 8.5 millió korona érték helyett Különösen feltűnő itt a diónak a világpiacokon való áresése. Közönséges friss gyümölcsből tavaly 2650 vagónt importáltak 69 millió korona értékben, mig ta­valyelőtt ez a tétel 4500 vagonnal, illetve 98 mil­lió koronával szerepelt. Ugyanakkor azonban a köztársaság gyümölcs- kivitele 4315 vágón volt 43 millió korona érték­ben, az 1930. évi 1245 vagonnal, illetve 26 millió koronával szemben. Ebből a néhány adatból azonban az tűnik ki, hogy a köztársaságba drága gyümölcsöt importálnak s ugyanakkor olcsó gyümölcsöt szállítanak a külföldre. Tavaly 445 vágón aszalt szilváért kerek 13 mil­lió koronát adott ki a köztársaság, az 1930. évi 20 millióval szemben, amiért akkor 530 vágón aszalt szilvát importáltak. A hagymabehozatal mennyisége tavaly 835 vágón 10 millió korona értékben a tavalyelőtti 600 vagonnal, illetve 9 millió koronával szem­ben. ■ A hagyma- és fokhagymakivitel tavaly 118 vágón volt 1 millió korona értékben a tavalyelőtti 80 vágón kivitellel szemben, amiért ugyancsak 1 milliót sikerült akkor elérni. A fokhagyma beho­zatala. 167 vágón 3.5 millió korona, értékben. A káposztakivitel mennyisége 1931-ben kerek 100 vágón volt 2.7 millió korona értékben, mig ugyanakkor 230 vágón káposztát impor­táltak 1.8 millió koronáért. Az 1930. évvel szemben -a kivitel ugyan csök­kent 146 vagonnal, azonban az ár 800 ezer ko­ronával javult. A behozatal 240 vagonnal csök­kent. Az ugorkakiívitel mennyisége tavaly 750 vagónt tett ki 3 millió korona értékben az 1930. évi 525 vagonnal, illetve 2.6 millió koronával szemben. Áz ugorkabehozatal az 1930. évi 30 vagónról 71 vagónra, illetve 1 millió koronáról 1.5 millió koronára emelkedett. A köztársaság fogyasztása 455 vágón kar­fiolért 7 millió koronát, 105 vagon paradi­csomért 3.3 millió koronát, 1033 vágón korai burgonyáért 21 millió koronát adott ki a kül­földre. Tavalyelőtt 1120 vágón korai burgonyáért 17 millió koronát kellett fizetni. A köztársaság 8 vágón korai burgonyát exportált 800 ezer korona értékben. Az egyéb burgonya kivitele 370 vágón volt 1 millió korona értékben az 1930. évi 940 vá­gón burgonyakivitellel szemben, ami 2 millió koronát jövedelmezett. A cukorrépa behozatala 1931-ben 107 vágón volt,, ugyanakkor a kivitel 978 vágón volt. az 1930. évi 2968 vágón kivitellel szemben. 535 vágón friss zöldségért 4.7 millió korona ment a kül­földre, ugyanakkor 596 vágón exportzöldségért csak 3.6 millió korona folyt be. Itt is kitűnik, hogy a köztársaság drágán vá. sárolt és olcsón adott el zöldséget, ami a me­zőgazdasági termés értékesítésének a hiányos­ságára vall. Teljesen fölösleges a mák behozatala is, mert azt a belföldön is lehetne termelni megfelelő meny- nyiségben. Ennek ellenére tavaly 268 vágón mákért 100 millió korona, tavalyelőtt 14 millió korona ment a külföldre. Jelentősen emelkedett a lenmag behozatala is és tavaly 2644 vagónt tett ki, amiért 40 millió koronát kellett fizetni. Tavalyelőtt a lenmag behozatala 2020 vágón volt 54 millió korona értékben. A lenmag kivitele mindössze 31 vágón, 1930-ban 85 vágón volt. A bíbor lóheremag kivitele 91 vágón voit 7.4 millió korona értékben az 1930. évi 318 vagon­nal, illetve 24 millió koronával szemben. A ló- heremag behozatala tavaly 84 vágón volt 7.7 millió koronáért, 1930-ban 15 vágón volt 500 ezer koronáért. A lucernamag behozatala az 1930. évi 55 vagónról, illetve 5 millió koronáról 86 vagónra. illetve 7.7 millió koronára emelke­dett. A cukorrépamag behozatala 144 vágón volt 9.5 millió korona értékben, mig a cukorrépa­mag kivitele az 1930. évi 104 vagónról, illetve 8.3 millióról 148 vagónra, illetve 9 millió koroná­ra emelkedett. A cikóriagyökér kivitele az 1930. évi 509 vagonról, illetve 7.7 millió korona ér­tékről tavaly mennyiségben 522 vagónra emelke­dett. értékben azonban 6 millióra csökkent. A komlókivitel tavaly 1055 vágón volt, araiért csak 87 millió korona folyt be, mig 1930-ban 900 vágón exportkomlóért 115 millió korona folyt be. Az áresés különösen feltűnő a komlónál. A széna ég a szalma behozatala nagyon erősen emelkedett s 8443 vagónt tett ki 24.5 millió ko­rona értékben az 1930. évi 604 vagonnal, illetve 1.6 millió koronával szemben. Ugyanakkor 750 vágón exportált szénáért és szalmáért 1.3 millió folyt be. Élőállatok Erősen csökkent tavaly az élőállat behozatala. Tavaly haszon- és husökröt csak 8500 darabot importáltak 22 millió korona értékben az 1930. évi 35 ezer darab, illetve 108 millió korona ér­tékkel szemben. Vágóbikából 659 darabot impor­táltak 1.3 millió korona értékben az 1930. évi 3558 darabbal szemben, ami 12 millió korona ér­téket képviselt. Az 1930. évi 17.590 darab t.e- hénbehozatal tavaly 2900 darabra esett vissza s ugyanakkor még 128 darab tehenet sikerült ex­portálni. Növendékmarhából tavaly 5500 darabot importáltak 8 millió koronáért a tavalyelőtti 30.000 darabbal szemben, ami 55 millióba került. A borjubehozatal 5000 (19.860) darab 5.5 millió (18 millió) korona értékben. A juhbehozatal ta- j valy 5000 darab volt 600 ezer koronáért, tavaly­előtt 35.400 darab 7 millió koronáért. Sertés, baromfi, tojás A sertésbehozatal jelentősebben csak a 80— 120 kg-os csoportban esett vissza, amennyiben az úgynevezett nehézeertésből az 1930. évi 396 ezer darabbal, illetve 252 millió koronával szem­ben tavaly csak 5075 darabot importáltak 3 mil­lió korona értékben. A 80 kg-nál alacsonyabb súlyú sertések csoportjában jelentős eltolódások nincsenek, azonban a 120 kg-nál súlyosabb disz­nók csoportjában a behozatal az 1930. évi 136.300 darabról, illetve 195 millió koronáról tavaly 178 ezer darabra emelkedett, értékben en­nek ellenére 171 millió koronára esett. Itt is na­gyon feltűnő az áresés. Az élő és vágott liba be­hozatala 34 vágón 3 millió korona értékben, ugyanakkor a kivitel 74 vágón 6.6 millió korona értékben. 1930-ban a behozatal 24 vagónt, a kivi­tel 18Ö vagónt tett ki, vagyis a libakivitel erősen hanyatlott. A tyukbehozatal 28 (48) vágón voit 3.5 millió (6.5) millió korona értékben. Visszaeső a balkereskedés is, amennyiben tavaly csak 26 vagon halat sikerült exportálni 2 millió korona értékben, ugyanakkor az édesvízi halbehozatal 65 vagónt tesz ki 5 millió korona értékben. 1930-ban a halkivitel még 77 vagon volt 6 mil­lió korona értékben s a behozatal csak 47 vágón 4.5 millió koronáért. Tengeri halakért a köztársa­ság tavaly 52 millió koronát adott ki. A tojásbe­hozatal mennyisége 826 vágón 69 millió korona értékben a tavalyelőtti 540 vágón, illetve 55 mil­lió korona értékkel szemben. A baromfitenyész­tőkre tehát még nagy feladatok várnak. A tojás- ' kivitel ugyanakkor 179 vagónról, illetve 17 millió koronáról 83 vagónra s 7.3 millió koronára csökkent. Ezenkívül tavaly még 89 vágón kon­zerv fehérjét és tojássárgáját is kellett importál­ni csaknem 7 millió koronáért. Vaj, zsírok A vajbehozatal mennyisége 186 vagon, értéke 32 millió korona volt. a vajkivitel mennyisége 30 vagon s értéke 5 millió korona. Tavalyelőtt csak 32 vágón volt a vajbehozatal 7 millió korona ér­tékben. ugyanakkor a kivitel 31 vagónt tett ki 6.6 millió korona értékben. Sertéshájat és szalon­nát tavaly 2247 vagonnal importáltak 171 millió koronáért a tavalyelőtti 2706 vagonnal, illetve 260 millió koronával szemben. Értékben 10 mil­lió koronával, mennyiségben 124 vagonnal emel­kedett a margarin behozatala. A friss hús behoza­tala 566 vágón volt 34 millió korona értékben, a kivitel 30 vágón 6 millió korona értékben. Ta­valyelőtt. a húskivitel még 36 vágón, a huebeho- zatal 750 vágón volt. Tavaly sonkát 81 vagonnal exportáltak 14.3 millió koronáért a tavalyelőtti 110 vagon sonkaexporttal szemben, amiért okkor 24 millió koroia folyt ba. A mezőgazdasági termények a külkereskedelmi mérlegben L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom