Prágai Magyar Hirlap, 1932. február (11. évfolyam, 26-49 / 2839-2862. szám)
1932-02-09 / 32. (2845.) szám
1932 február 9, kedd. l'I^GAlAVVO^AR-HlRIiAR • ■■rainirmnMM«™«n»wqM mm n 11 -rr tttt A pénxQgymlnltzter félmilliárdos féd«w*«i keres 296 millió koronái az egyes minisztériumoknál akar megtakarítani 369 millió koronát a sör- és forgalmi adó emelése, esetleg a fizetések leszállítása révén remél elérni Prága, február 8. A Národni Politika vasárnapi száma az államháztartás helyzetével foglalkozva a következőket Írja: — A válság nem mentesíti a gondoktól a pénzügyminisztert sem. A miniszter az egyes reszortokban különböző takarékossági intézkedéseket tesz és azzal számol, hogy ilyen módon sikerül neki az ezévi költségvetésben körülbelül 200 millió koronát megtakarítania. Ez az összeg azonban nem elegendő arra. hogy biztosíttassák a költségvetési egyensúly s éppen azért nem titok az sem, hogy a pénzügyigazgatás újabb bevételi források után néz. Jólinformált politikai körökből úgy értesülünk, hogy valószínűleg sor kerül a söradó újabb emelésére, ami 180 millió korona jövedelmet jelentene. Azonban még ez az összeg sem elegendő az állami kiadások fedezetére, amelyeket különösen a munkanélküliek támogatása súlyosan terhel s éppen ezért még két eshetőséggel számolnak. Az egyik: energikus takarékossági intézkedések az államháztartásban, ami valószínűleg az állami tisztviselők fizetésének leszállítását jelenti, a másik újabb jövedelmező adó beI A I | SALVATQR i jjj FORRÁS I vezetése, legvalószínűbb a forgalmi adónak j fél százalékkal való emelése. A Lidové Novlny becslése szerint 200 millió koronát meg lehet takarítani a költségvetés keretén belül, azonban a pénzügyminiszternek van szüksége. egy félmilliárdra A mai állapot mellett — írja a Lidové No- viny — nem lehel elkerülni valamely adók és illetékek újabb felemelését, valószínű., hogy a söradó és a forgalmi adó emelését fogják javasolni. M inda két hir minden bizonnyal megfelel a valóságnak, mert a mai napig hivatalosan egyiket sem cáfolták meg. Azonban a söradó fölemelése ellen hevesen tiltakoznak a szocialista pártok, inig a forgalmi adó fölemelését a nemzeti demokraták és az iparospárí ellenzik. A két adó fölemelése tehát újabb harcot fog előidézni a koalíció keretén belük a vese- és hólyagbetegségek különleges ásványvize. Kérdéssé meg orvosát! Csalás? sikkasztás? ohirathamisitás és hmííem kezelés miaít kerüli a pozsonyi bíróság elé János volt nagyszombati lelkész A monstre biinper Sőtérgyalására, amely előreláthatólag három hétig fog tartani, több mint száz tanú kapott idézést *— A volt lelkész nyaktörő kalandozása a politika és a közgazdaság területén — Sikerült és meghiúsult szökési kísérletek sorozatáról tesz említést a vádirat Pozsony, február 8. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Ma, hétfőn délelőtt kezdődött a pozsonyi kerületi bíróság Terebessy-tanácea előtt Vanák János 42 éves volt nagy szombati római katolikus lelkész sorozatos csalási és sikkasztási bünpörének több hétre tervezett! főtárgyalása. Vanák János mozgalmas élete detektív regénybe illő részletekben bővelkedik. Jómódú Nagyszombat-környéki — maj- cüchavi — gazdálkodó fia a vádlott, aki a szeminárium elvégzése után egy ideig különböző helyeken segédlel'kész/kedett. A papi élet azonban nem sokáig ízlett neki s rövidesen a politika mezejére lépett. Volt szlovák szerkesztő Nagyszombatban, azután „bankigazgató". Főként utóbbi minőségében követte el szélhámosságait. Bankot gründolt, persze' alaptőke, pénz nélkül, alkalmazottakat vett fel kaucióval, akiknek a pénzét elsikkasztotta. Vanák ügyeivel két évvel ezelőtt kezdett foglalkozni a nyilvánosság, amikor mint az általa gründolt ,,Ludová Pokladnica" fiókjának igazgatója feljelentést tett a pozsonyi rendőrségen, hogy a „bank" Lakatos-uecai helyiségében 1930 május 2-ikán éjjel betörők jártak, akik 60.000 koronát elloptak. A pozsonyi rendőrség előtt, amely már régebben figyelte Vanák János kártékony működését, első perctől kezdve gyanús volt a feljelentés és a nyomozást vezető Pongrácz főtanácsos rögtön látta, hogy itt fiktiy rablásról van szó, amely mögött valami rejlik. Csakhamar kiderült, hogy Vanák a bankot nemrégen biztosította betörés ellen 100.000 koronára és a betörésről széló mesét csak azért találta ki, hogy a biztositó társaságtól a 100.000 koronát fölvegye. Ezt a rendőrség meghiúsította, mert Vanákot letartóztatta. Két társa, akiik a fiktiv betörésben részesei voltak és 13.000 koronát tényleg kiemeltek a bank pénztárából, még idejében kereket oldottak és ma sem kerültek elő. Az egyik: Herodes Béla, volt esi. nemzeti demokrata párti titkár, állítólag Ausztriáiban él, a másik: Dvoreczky Kaim illő, volt zsupánt altiszt, ismeretlen helyen tartózkodik. Vanák a pozsonyi rendőrség kezébe került, de nem sokáig maradt ott. Igen ügyes furfanggal megszökött a pozsonyi rendőrség kezei közül. Kivitette magát detekttvekkel Máj,dohov faluba azzal, hogy a pénz az apja lakásán a szalmazsákban van elrejtve. Mig a detektívek házkutatást tartottak, Vanák macskaugrással künn termett a szobából, a detektivekre zárta az ajtót és ahogy volt, hajadonfővel, kabát nélkül az autóban termett, a sofőrnek parancsot adott a hajtásra és a naiv sofőr engedelmeskedett. A bősi Dunaágig vitette magát Vanák az — A vér felfrissítése céljából ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet inni. Az egész világon rendelik az orvosok a valódi Ferenc József viz használatát, mert ez szabályozza a bélmüködést, erősiti a gyomrot, javítja a vért, megnyugtatja az idegeket és ezáltal uj életerőt teremt A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. autóval. Ott kiszállt, az autót gavallérosan kifizette és ő maga rejtett utón, ceempészcsónakon átszökött a csehszlovák-magyar határon. Győrig meg sem állt. Itt a kőrözőleviél alapján fölismerték és letartóztatták. Előbb politikai bűncselekmény miatt vonták felelősségre Győrött, mert feljelentés érkezett ellene, hogy a csehszlovák csapatoknak Nagyszombatba való bevonulásakor magyar embereket denun- cfiált és megkinoztatott. Ez a vád nem igazolódott be a magyar bíróság előtt, amely fölmentette Vanákot. Miután nem sikerült magát „politikai menekültnek" kijátszania, a magyar hatóságok közönséges bűntettesként átadták a csehszlovák hatóságoknak. Közben Vanák I a győri f egy házból kétszer kísérelt meg szökést. Egyszer a szlovenszikói recept szerint rázárta a szobát a vizsgálóbíróra, egyszer pedig leütötte a fogházőrt. Az ezekért kijáró fegyelmi büntetést: sötét zárkát vasban, elszenvedte és a múlt év nyarán visszahozták a pozsonyi fogházba. Itt eleinte a bolondot játszotta, de rövidesen kideritették az orvosok, hogy beszámítható. Az ügyészség elkészítette ellene a vádiratot. Mintegy 200 feljelentés érkezett Vanák János ellen csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés és okirathamisitás címén. A kár 150.000—300.000 korona között mozog. 1926-tól 1930-ig, tehát négy év alatt követte el Vanák ezeket a szédelgéseket. Az ügyészség a 200 feljelentésből vagy százat részint elévültnek, részint alaptalannak talált és „csupán" száz feljelentés alapulvételével készített ellene vádiratot. Közben Vanák a pozsonyi fogházból is meg akart lépni. Tavaly juniius 19-ikén, amikor egy sajtóper főtárgyalására vezették elő, amelyen mint főmagánvádló lépett fel egy őt „megrágalmazó" újságíróval szemben, hirtelen kiszakította magát a fogházőrök kezei közül és menekülni próbált, de hamarosan lefogták. Mikor szökési kísérlete meghiúsult, éhségsztrájkot kezdett, de rövidesen ezzel is felhagyott. Az éhségsztrájk nyoma nem igen látszik meg Vanákon, mert a győri fogházból való kiadatása óta hat kilót hízott. Meleg, ujjnélküli gvapjuszvetterben tanulmányozta a főtárgyalás előtt napokon át •bűnügye iratait a kerületi biróság földszintjén lévő bűnügyi iktatóban. Két börtönőr vigyázott rá, mert azt hitték, hogy csak azért mélyed úgy el az iratok tanulmányozásába, hogy alkalmas pillanatban megint szökést kíséreljen meg. A mai főtárgyalás iránt nagy az érdeklődés. Mintegy száz tanú kapott idézést. A tanukat turnusokban fogják behívni, mert a fő- táxgyaXáe bárom hétig is eltarthat. A vádhatóságot Formánok Jaromír állam- ügyész képviseli, Vanák Jánost Tauber Árpád dr. védi. Be vannak idézve ezenkívül könyv- és írásszakértők, orvosszakértők, akik Vanák elmebeli állapotát figyelték. A főSárgyalés megnyitása A bünpör főtárgyalása ma reggel 9 órakor kezdődött meg. A főtárgyalási terem főként fét- fihallgatókkal telt meg, nők nem érdeklődnek Vanák iránt, s mindössze két idősebb hölgy vau a teremben. A biróság elnöke Terebossy bírósági főtanácsos, tagjai pedig Babos és Pollák bírósági tanácsosok. Pót.birót is hívtak be Pav- tiotti bíró személyében. A vádhatóságot Formánok államügyész képviseli, a vádlottat pedig Tauber Árpád dr. ügyvéd védi. Krakora dr. és Krivi dr. orvosszakéTtők. Pollák és Berko- vits Nándor tanár, mint könyvszakértők vannak jelen a tárgyaláson. Két fogházőr vezeti be a terembe Vanák Jánost. Először Vanák személyi adatait veszik föl. amelyek szerint 1889-ben. született, édesapja füszerkeroekedő, iskoláit Nagyszombatban és Pozsonyban végezte, a szemináriumot pedig Temesváron. 1911-ben szentelték pappá és jelenleg a papi funkcióktól föl van függesztve. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy kétszázezer korona készpénzvagyona van, ami azonban ki van kölcsönözve. Tizennégy izben volt büntetve, főként sajtóvétségekért, személyes szabadság megsértéséért és egy izben okirathamisitásért. A vádirat hűtlen kezeléssel, csalással, okirathami- sitással, sikkasztással, a házibéke megzavarásával vádolja Vanák Jánost, aki a vádirat szerint ezen bűncselekmények egész halmaza- tát követte el. Az elnök kérdésére Vanák kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Majd elmondja, hogy 1911-ben szentelték pappá Temesváron és először a temesmegyei Dejtén volt káplán. Még a bábom előtt összeütközése támadt a magyar hatósággal, mert egy szerb katona védelmére kelt. A temesvári ügyészség 1913-ban hazaárulás miatt vádat emelt ellene, de ebben az ügyben fölmentették. 1914-ben, a háború kitörésekor emiatt az eset miatt Pápára internálták, ahol három évig volt internálás alatt. 1917-ben Haller dr. magyar képviselő közbenjárására megszüntették ellene az internál ári, visszament egyházmegyéjébe, majd a prevratkor 14 napi szabadságot kért a temesvári egyházi hatóságtól, Nagyszombatba jött, azonban többé nem tért vissza paródiájára. i Nagyszombatban fölesküdött a nemzeti tanácsnak, majd 1919-ben századosi rangban kinevezték a nagyszombati helyőrség tábori lelkészé- : vé. 1920-ban, miután a lelkészségből nem igen tudott megélni, Rolnické Hlasy címen lapot alapított, amelyet teljesen egyező tartalommal ! több helyen jelentetett meg. 1923-ban megismerkedett a csehszlovák néppárt mozgalmával . és Sa malik csehszlovák néppárti képviselő ré- ■ vén Brünnben tanulmányozta az úgynevezett néptakarékpénztárakat és azt gondolta, hogy h Szlovenszkón is fog ezek mintájára néptaka- k rékpénztárakat alapítani. Hét helyen: Nagyszombatban, Pöstyénben, Tapoloányban és t még négy helyen létesített néptakarékpénztárt, amelyeknek Brünnben volt a központjuk. - 1925-ben tevékenysége politikai térre csapott . át és megalapította a szlovák gazdapártot. Turóc- szentmártonban a nemzetgyűlési választásokon pártja első helyen jelölte is őt, de megbukott. Később látta, hogy az agrárpárt nagyon ráfek• szik a gazdákra, ezért saját pártját úgy pró- . bálta megerősíteni, hogy az agrárpárt mint-á- i jára népszövetkezeteket létesített Bazinban, Vág- seJJyén és egyéb helyeken, amelyeknek o volt az igazgatója. Ezeket azután egy szövetségbe tömörítetté, amelynek szintén I Brünnben volt a központja. Elnök: Ezt a szövetséget nem maga találta • k{ és az egész szövetség nem egyedül ön volt? Vanák: Nem, ezek a szövetkezetek alapszabályszerűen működtek és be is voltak jelentve a kerületi bíróságnál. Sikerült nekem az általam alapított szövetkezetek számára az iglói városi tkarékpénztárból 300.000 koronás kölcsönt is szereznem. Ezután az elnök rátér Vanák első bűncselekményének ismertetésére. Vanák a vádirat szerint a nagyszombati népszöverkezettől 24.000 koronát vett fel jogtalanul. Erre vonatkozólag Vanák azt állítja, hogy a nagyszombati népszövetkezet 10.000 korona szubvenciót szavazott meg lapjainak támogatására. Édesapjának 100.000 koronás betétje volt a bankban és neki joga volt minden hónap elején a bankból 4000 koronát kivenn.i A 24.000 korona felvétele szabályszerűen történt és a revizornak nem jóit jogában őt e 24.000 korona elsajátításával vádolni. Vanákot ezután a többi vádpontokra vonatkozólag allgatják ki. Vanák tagad. Délután négy órakor folytatták a Vanák-ügy tárgyalását, amely még mindig a vádlott kihallgatásával telt el. Vanák azt állítja, hogy az ellene emelt vádakban nem bűnös és a nemzeti demokraták politikai hajszájának az áldozata. Lapunk zártakor Vanák kihalilgtása még tart 5
