Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-27 / 245. (2762.) szám

a rPI^<L^-/VV\G^ARRI RLAP 1931 o/fctóbe* 27, Ikedd. MILYEN IDŐ VARHATÓ Az időjárás átmenet nélkül zorddá vált A hőmér­séklet csökkent, a Tátrában kiadós hóesés volt — Időprognózis: Szlovenszkón hűvös, helyenként csa­padékkal, hideg, később derült ég, nyugodtabb. — Orvosi Mr. M. U. Dr. Falvi Béla fog- és szájbetegségek szakorvosa külföldi tanulmány- aljáról visszatérve, rendel Prágában Vinohra- dy, Focbova 77- Röntgen.- Elektroterápia. Te­lefon 507-27. — Modern iskoiapaloíét építtet Érsekújvár. Érsekújvár! tud ősi tónk jelenti: ^ Érsekújvár városának régi terve, hogy a Főtéren levő régi gimnáziumiban elhelyezett községi rém. katolikus fiúiskolát álépitteti s modern isko­lapalotát emeltet. A napokban nagyobb bi­zottság jelent meg a helyszínen s felülvizs­gálta a terveket s azokat egyhangúlag jóvá­hagyta. Eszerint a Főtérre néző fronton eme­letet húznak a mai épületre, míg a földszin­ten üzlethelyiségeket létesítenek, a Posta uc- cai szárnyon kétemeletet ópitenek, míg a Ta­karékbank oldalán modern tornatermet, azonkívül a városi könyvtárak s olvasótér- mek helyiségeit építik fel. A terveket most jóváhagyás végett felterjesztik az országos hivatalhoz s ha annak jóváhagyása megérke­zik, — ami nem kétséges —, úgy semmi aka­dálya nincsen az építkezésnek, legtel jobb az, hogy a város ezidőszerint nem tud kölcsönt szerezni. — Megszökött egy siiketnéma a Körmöcbá­nyái siiketnéma- intézetből. Körmöcbányái tudósítónk jelenti: Szeptember 23-án a kör- ■möobányaí ®ükétnéma-i ntöretből ismeretien okból megszökött Horák András 17 éves sü­ketnéma. Az intézet igazgatósága felkéri a nagyközönséget, hogy amennyiben valaki­nek tudomása van az illető tartózkodási he­lyéről, jelentsük azt a legközelebbi cseniőr- álloiméisnaik. — Lopíte az éfsekujvári személy von!atom. Nyitrai tudósítónk jelenti: Fonói Eszter po­zsonyi leány a napokban Érsekújváron ke- rééztül Pozsonyba utazott. Amikor át akart szállni, vette észre, hogy ismeretlen tette­seik el emelték a bőröndjét, melyben 1520 korona készpénz és mintegy 20Ó0 korona ér­tékű kül'ön'léie ruhanemű volt. A csendőr­ség megindította a nyomozást a vasúti, lopás ügyében. —*• Orvosi hir. M. ü. Dr. Hübschmann Zejginond orvos, a csecsemő- és gyermekbetegségek szakorvo­sa rendelőjét Eperjesen: Lőcáei ut 2. sz. alá (a Bo* tdk- házzal szemben) helyezte át. Rendel 8—10 és 3—5. Telefon 211. — Megnyílt a Vatikán rádiőfényképállomása. Rómából jelentik: Vatikánvárosi rádióleadó ál­lomásának vezetősége már hosszabb idő óta folytat rendkívül érdekes, nagyjelentőségű kí­sérleteket fényképfölvételeknek rádió utján va­ló továbbításával. Mint ismeretes, a távfényké­pezőgép szerkezetének feltalálója Belin, az is- mertnevü francia mérnök, aki egyébként ezidő­szerint Rómában tartózkodik. Vatikánvárós el­ső beiinogramjának leadása ünnepélyes keretek között történt szombaton, a déli órákban a Szentatya, Msgr. Caocia Dominioni első udvar­mester, valamint Fontenay vicomte, Franciaor­szág vaitkáni nagykövetének és a pápai udvar­tartás néhány tagjának jelenlétében. A táv­fényképező állomást a szokásos ünnepélyes for­mák között avatták föl, majd működésbe lépett a gép és Vatikánvárós első belinogramja Páris- ba közvetítette Rómának egy rendkívül sikerült látképét, valamint XI Pius pápa egy Francia- ország katolikusaihoz intézett kéziratát. xx Még mindig nem iratkozott be a szen­zációs Szlovák Kurzusokra? Havi 20 K. Bra- íislava, Mihály u„ 2. — Gázzal megmérgezte magát Budapesten egy öreg házaspár. Budapesti szerkesztősé­günk telefonálja: Kirchner József 84 éves vasúti nyugdíjast és 78 éves feleségét tegnap délben holtan találták az Eoyedi ucca 11. sz. alatti lakásukban. Az öreg házaspár gázzal meg mérgezte magát. Búcsúlevelükben azt Ír­ják hogy az asszony hal év óta gyógyítha­tatlan beteg, nem akarják egymást elhagyni, így inkább együtt halnak meg. — Edison meg az „örök ing“. Egy amerikai riporter évekkel ezelőtt azt irta Edisonról, hogy olyan inget talált fel, amit egyetlen mosatás nél­kül evészéven át lehet viselni. Csakhamar erész Amerikában híre terjedt a csodálatos találmány­nak. Rövid idő elteltével Edison levelet irt a ta­lálékony riporternek. „Az ön híradása arról a csodálatos, de általában soha fel nem talált örök ingről irta a nagy feltaláló — sok szórakozást szerzett nekem. Naponta tucatszámra kaptam a megrendelőleveleket. Sokan pénzt is küldtek már előre. Mindegyiken túltett azonban egy río de janeirói gyáros, aki hat inget kért és küldött egyszersmind ezer dolárt. Jól tudom, — írja a gyáros, — hoizy az ingek olcsóbbak ennél. Tartsa ön meg azonban nyugodt leikiismerettel a különbőzetet is. Olyan ingek, amelyeket nem kell váltanom, énnekem ennyit érnek“. G. S. Bryan amerikai iró kiszámította, hogy mennyi lehet a kereskedelmi értéke a nagy feltaláló agyvelejének. Számításánál azokat az összegeket vette alapul, amelyeket Edison egyes találmá­nyaiba befektetett. Nézete szerint a kiváló agy­velő kereskedelmi értéke megkőzelitőleg 15 mil­liárd dollár értékű lehet. Molow dr. dilemmája Hetven beteget gyilkolt meg az orosz orvosprofesszor részvétből Mikor végzetes tévedését fölfedezte, öngyilkos lett — A részvét- gyilkosság problémája a londoni orvoskongresszuson Prága, október 26. Megrenditően tragikus eset tartja izgalomban az orosz orvosi körö­ket. Az orosz fővárosnak, Moszkvának egyik legjobb nevű orvospro­fesszora, aki a sebészetben külföldön is el­ismert szaktekintély, Molow H. dr., az el­múlt napokban öngyilkosságot követett el. Egyideig a professzor nagy ismeretségi köre teljesen érthetetlenül állott az öngyilkosság rejtélyével szemben, mert nem tudták megma­gyarázni, hogy ■mi lehetett a még fiatal, rendkívül ambició­zus és életvidámnak ismert ember tragikus halálának az oka. Észrevették ugyan rajta, hogy az utóbbi idő­ben — különösen menyasszonyának halála után — kissé visszahúzódott a társaságtól és még inkább elvonult laboratóriumába, azon­ban nem tételezték fel róla, hogy menyasz- szonyának halála ütött a lelkén mély sebet, amely a ha'álba kergette volna. Most azután kiderült Molow professzor tragédiájának az oka, a moszkvai lapok szél- tében-hosszában foglalkoznak az esettel, szen­vedélyes viták, vélemények és ellenvélemé­nyek hangzanak el és Molov dr. esete újból aktuálissá tess egy régi orvosi problémát: a részvétből elköve­tett gyilkosság problémáját. Molow dr. a tudós alaposságával és részle­tességével mondja el tragédiájának okát és körülményeit abban a levélben, amelyet köz­vetlenül a halála előtt irt meg s amely az: orosz lapok utján a nyilvánosságra került I és igy vált ismeretessé az egész világon. Meg­rendítő önvallomás ez az irat, amely a felsorolt borzalma< események mellett mély szántásu fi'jzúfin elmélkedés ehet tartalmaz és ebben az értelemben, hatalmas O)gument&'iós jejy-wn szolgáltat azoknak a kezébe,- akik a „Sle őly‘ isteni parancsá­nak alapján áJva hmi > ‘ t'-vik. hogy az orvosnak és egyáltalán senkinél. sem áll jo­gában még a részvét,b..l elkövetett gyilkos­ság sem-. Nem áll Jogában elsősorban azért,, mert mint Molow professzor, esete bizonyítja, az emberi tudás és értelem még az olyan kiváló szakemberé és tudósé, mint amind Molow professzor volt, korlátozott és gyarló és ha morális felmentvényt adnának az orvosoknak a részvétből elkövetett gyilkosságokra, en­nek beláathatatlan következményei volnának. Molow dr. búcsúlevelében elmondja, hogy miért kellett megválnia az élettől. Amióta felifedezte végzetes tévedését, ször­nyű lelkiismeretfurdalásai vo’tak és ezek a lelkilsmeretfurdalások egy pillanatig sem hagyták nyugodtan. Elvesztette a tudományban és önmagában va­ló hitet és hogy valamiben megkapaszkod­jék, a vallásosságban próbált vigasztalást ke­resni. Elment egy ortodox pópához és meggyónta neki szörnyű bűneit. Amikor a pópa a tragikus gyónást végig­hallgatta, a búcsúlevél szavai szerint egy­szerűen lefordult a gyóntató székről. a hallott szörnyűségek felforgatták a gyomrát, elvették az eszméletét­Mik voltak ezek a szörnyűséges bűnök, amelyek Molow professzor lelkiismeretiét ter­helték? Molow, aki elsőrendű diagnózista és se­bészprofesszor volt, szentül hitt tudásának erejében és ezért az olyan betegeket, akikről megállapította, hogy az orvostudomány mai állása szerint menthetetlenek és akikről tudta, hogy to­vábbi életük a szenvedések szörnyű lánco­lata lesz, egyszerűen eltette láb alc/L Amint megírja, ciankális injekcióval végzett ve­lük. Hetven betegét gyilkolta meg ilyen módon az orosz orvosprofesszor. A szörnyű sorozatra nem jöttek rá, mert Mo­low tudásában és orvosi letkiismeretében soha senki nem kételkedett Most xx Értesülésünk szerint az Alhambra vezetését a Fénix-kávéház volt agilis igazgatója, Élűmen t hal igazgató vette át és október 31-én este lesz n újonnan átalakított helyiségnek ünnepi műsor here* tébeo a megnyitása. — Felépül az érsekujvári berki híd. Érsek- újvári tudósítónk jelenti: Az Érsekújvár vá­ros tulajdonát képező berki erdőbe ezeutul a Nyílra folyón keresztül uj híd íög vezetni, amelyen kocsik i3 közlekedhetni fognak. Az uj bkiépítéshez az anyagot a város, a munkát pedig a katonaság adja. A komáromi hidá­szok egy szakasz már meg is érkezett Érsek­újvárra s a munkálatokat megkezdte. Mint­egy két hétig fognak dolgozni levelében felsorolja mindazokat a betegeit, akiket ö küldött korai halálba. Különösen azokat a betegeit küldte sírba, akiknek elő­rehaladott rákbetegségük volt Ezeknek a szenvedéseit tartotta a legször- nyübbeknek és ezeket akarta a jótékony ha­lál által megszabadítani a pokoli kínoktól. Tahin még évekig folytatja szörnyű rész­vétgyilkolását. ha egy tragikus mementó meg nem álliitja ezen a végzetes utón. A hetvenedik betege, akit őmagia küldött a másvilágra, a saját mennyasszonya volt. Mennya&szonya heves g yomoriájd a Imákról panaszkodott, a Röntgen-vizsgálat alapján megállapította, hogy a leány gyomrában hatalmas rákos daganat van. A rák már olyan előrehaladott állapotban le­hetett, hogy a sebészi kés -mit sem használt volna­Mennyasszonya pokoli kínokat állott ki, o elövette a ciankális injekciós tüt és meg­szabadította szenvedéseitől. Ebben az egy esetben azonban ellenőrizni akarta magái. A holttestet felboncoüta és ekkor derült ki a tragikus tévedés. A leány gyomrában tényleg volt egy daganat, ez is okozta a szörnyűséges kínokat, de nem volt rák, ha­nem egy ártalmatlan daganat, amelyet egy könnyű kis operációval eltávozhatott voiina. Amikor erre a szörnyű tévedésre rájött, lel­kileg teljesen összeroppant. A föld alá küldött hetven betegének árny­képe gyötörte. Ki tudja, hány meggyógyítható lett volna közöttük? Ki tudja, hogy gyarló tudása hány esetben követett el hasondó tévedést? Nem volt egy pillanatnyi nyugalma azóta és így kerüli a púja gyóntatószéke elé és ezért megy most a halálba is. A részvétből elkövetett gyilkosságok ügye különben most egy tudományos kongresszu­son is aktuálissá vált. Az angol orvosok most tartották meg évenikinti szokásos kon­gresszusukat Londonban. A kongresszus kinő® szenzációval kezdő­dött. D. H. Millard dr. londoni orvostanár elnöki megnyitójában Irijéfenfette, hogy kivánatosnalk tartja a gyógyíthatatlan be­tegek fájdalommrenteis megölését Beszédében rámutatott arra, hogy a gyógyít­hatatlan és súlyos betegek száma állandóan emelkedik, ezért az eimiberiség éfe az erkölcs azt követeli, hogy ereiket a betegeiket határozott kíván­ságuk esetén kíméletesén megszabadítsák további szenvedéseiktől. D. H. Millard dr. orvostanár szerint a leg­célszerűbb orvosi eljárás az volna, ha a beteg alapos orvosi vizsgálat után hiva­talos személyek előtt kifejezné 'kívánságát, hogy meg akar halni. A kivégzéssel meg­bízandó orvos meghatározott időben hiva­talos tanuk kíséretében felkeresné a be­teget, kezeügyébe helyezné a méregkely- het, vagy pedig a beteg bőre alá fecsken­dezné a méreganyagot. A halál beállta után a jelenlévők aláírnák e. hivatalos jegyzőkönyvet. D. H. Millard aizzal fejezte- be előadását, re­méli, hogy ezzel az eljárással a közvéle­mény hamarosan megbarátkozik. Nos, éppen Molow dr. esetével kapcsolat­ban nekünk meglehetősein kevés hozzátenni valónk van az angol orvostanár előadásához. Indítványa pomfetean abba ütközik, amire hivatkozik, az emberiességbe, az erkölcs­be és a lesül á fáim® sabb etikai valóságba, az Isten-hitbe. Az élet, úgyis mint princípium, úgyis mint vég egyedül Istennek a kezében van. Arról nem is beszélünk, hogy bűntett a gyilkosság akkor is, ha a beteg csakugyan gyógyítha­tatlan, de kétszeresen gyilkosság, ha a gyó­gyíthatatlannak nyilvánított beteg esetleg később meggyógyulna. — A 25. osrtálysorsjáték V. osztályának mai hu. zásán nyertek: 100.000 koronát: 94.371. — 30000 ko­ronát: 552, 1.422. — 10.000 kor.: 29.250,61.495,62.404. 81.546, 89.060. — 5.000 koronát: 3.006, 13.163, 39.778, 41.240, 43.689, 48.577, 51.704, 52.773, 55.590, 58.008, 66.242, 69.606, 78-865, 79.014, 79.733, 82.490, 89.243, 93.734, 99.426. — 2.000 koronát: 4.170,.7.928, 9.925. 10.922, 12.510, 21.808, 27.851. 30.276, 81.124, 31.694, 32.368, 35.652, 88.412, 39.890, 40.158, 41.922, 44.369, 44.662, 48,198, 49.149, 49.539, 52.481, 52.886, 53.009, 53 935, 54.797, 55-780, 50.345, 58.091, 59.195, 61.113, 61.149, 61.701, 62.351, 62.027, 64.422, 65.319, 65.737, 66.459, 68.234, 75.353, 76.981, 77.614, 84.461, 86.512, 86.60L 90.115, 91.439. 94.172. 96.728. 99.646, 99.704, 6bb. SziDHÁz-KörAv-KuLuroA (*) Münchenben sehogysem tetszik a Marokko-fitm vége. Érdekes változásokon ment keresztül az el­múlt szezónban Csehszlovákiában is bemutatott Marokkó cimü film, müncheni bemutatója alkalmá­val. A film Marlene Dietriehhel a főszerepben a mi­nap került előadásra München egyik előkelő színhá­zában. A közönség eleinte tetszéssel fogadta a fil­met, de az előadás végén fütyülés zavarta meg. A münchenieknek nem tetszett, amikor Marlene Dietrieh, a kabaréénekesnő szerepében 6zakit gaz* dag barátjával és mezítláb indul a sivatagba, a ma­sírozó légió után, hogy kövesse szerelmesét. A szín­ház vezetője erre kivágta a film végét s a darabot egy előbbi jelenettel fejezte be. De — igy sem tet­szett A fütyülés ismét ismétlődött, mert a befejezés nélkül is érezhető volt, hogy az énekesnő a legio- nistáért otthagyja a jólétet. Kissé érthetetlen a fütyülő tüntetők álláspontja. (*) Megjelent a Magyar Minerva októberi száma- Az IJj Auróra almanach havi kiadásaként meg­jelenő Magyar Minerva szépirodalmi és tudomá­nyos folyóirat legújabb száma a napokban lá­tott napvilágot a szokott gazdag és értékes tarta­lommal. A most. megjelent októberi számban Bar­tók Béla (Budapest), a modern magyar zene egyik legnagyobb képviselője, ,,A parasztzene hatása az újabb m üzend re “ címen tovább folytatja nagy- értékű zeneesztétikái értekezését. Ugyancsak nagy érdeklődésére tarthat számot Reményi Józsefnek, a folyóirat kitűnő amerikai munka'árvának napló­ja is, aki ezúttal 1914-es pozsonyi emlékeiről szá­mol be. Novellával Mezei Gábor (Pozsony) és Páll Miklós (Pozsony) szerepelnek a folyóirat haeább- jain, mig W. Whnberger Anna (Pozsony) tovább folytatja nagy érdeklődéssel fogadott regényének közlését. A két elbeszélésen és a regény-folytatáson ■kívül Govorkovich János (Eszék), Lakner Zoltán (Veszprém) és Tamás Lajos (Pozsony) szép költe­ményekkel gazdagítják a Magyar Minerva tartal­mát. A kritikai rovatban Tamás Lajos R. Berde Máriának „Földindulás4* cimü 2 kötetes, hatalmas regényalkotását méltatja, miig Kázmér Ernő (Zágráb) K. v. Schumachernek „Madame du Barry4‘ c. regényét veszi a kritika kemény bonckése alá Hermáim T. Wegenernek „Találkozásom Bogdad- dal“ c. visszaemlékezése, Charles d’Ydewallének „Az afrikai vadon törpéi között4* cimü szenzációs, közleménye és Jean Valérének „Tunguzka meteo­ritje44 cimü útleírása egészítik kn még a változatos szám tartalmát, melyet melegen ajánlunk minden olvasónk figyelmébe, akinek fontos a magyar tudo­mány és művészet megmaradása és fejlődése. — A juüus és augusztus kivételével havonként 36 oldal terjedelemben megjelenő folyóirat előfizetési ára fél évre 15, egész évre 30 korona. (Külföldön egy évre 6 pengő, 150 lej, illetve 60 dinár.) Egyes szám ára 3 korona, mely bélyegben is beküldhető. (Amíg a készlet tart, 18 koronáért kapható az 1930.. évfolyam (1.—6. szám is). Az előfize’ési ösz- szeg ugyancsak-a Magyar Minerva kiadóhivatala címére (Poa&ony-Bratislava, Kertész-ucca I.) küi dendő, mely kívánságra készséggel küld cseklapcí A folyóirat egyes számai Pozsonyban a Steinei Stampfel és Szent József könyvkereskedésben és Weúsz M.-nél kaphatók. (*) A 20 millió dolláros Sduibert-szmháztrösztö? csődbe vitte egy 5000 dolláros követelés. London­ból jelentik: Amerika legnagyobb siznházi tröszt­je. a Schubert Társaság, ame.ynek színházai érté­két 20 millió dollárra becsülik, egy ötezer dolláros követelést nem tudott kielégíteni és ezért csődöi kórt — A Klauzál-tóri bankrablással is gyanú­sítják a kivégzett Ondi Sándort és Bónya Jó­zsefet. Budapesti szerkesztőségünk telefonál­ja: A Szabadság-téri bankrablás miatt 1 évi {egyházra elitéit Bónya Józsefet ma ismét ki­hallgatták a fogházban, mert a rendőrségnek az a gyanúja, hogy Ondi Sándorral együtt ő követte el az elmúlt évben a Klauzál-téri ál­arcos bankrablást is. Ondi Sándor kihallga­tásakor tagadta ezt és mivel stalária.liler nem húzódhatott a vizsgálat három napnál tovább* nem volt idő Ondi további kihallgatására. Most remélik, hogy Bónya megtörik és beis­meri ezt a bűncselekményt is. Mindennemű hurutos bántalmaknál j Jánljuk a „CIGELKA“ gyógyvíz haszná- i latát úgy tisztán, mint savanya borral, vagy | melegen tejjel keverve. Megrendelhető: s ..Civ- ":a“ jódos gyógyforrások kezelösége, { Bardejov (Bártla). (20.) j — Rejtélyei körülményeit között ie-Diíiiit egy 30.000 Ikoirotna értékű igazgyöngy soir, Körmöcbányái tudósítónk jelenti: Ivanko Mária felsöszemerédi lakos bejelentett© a csendőrségnek, hogy a lakásából az elmúlt nap nagy értékű ékszerek tüntrik ed. Állítása szerint ma ékszerek közölt van egy 30.000 koronát érő igazgyöngy sor, egy gazdagon aranyozott ezüst karikötő, azonkívül egy ezüstifogantyus éíbenifabot A osendőrség nyomozást indított. — Halálosvégü szerencsétlenség a Nagvsurány melletti vasutjavitásl munkálatoknál/‘Nyitrai tudósítónk jelenti: Tegnapelőtt végzete® * sze­rencsétlenség történt a Nagyeurány melletti vasutjavitási munkánál, amelyet Peisz Lipót pozsonyi vállalkozó végez. Karvay Ferenc mun­kás lezuhant a földdel megrakott drezináról é*- a, kerekek alá került, amelyek a szó szoros ér télmóben lefejezték. A vizsgálat megállapította, hogy a munkavezetőt nem terheli felelősség, amennyiben megtiltotta a. munkásoknak, hogy % drezindra üljenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom