Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)
1931-09-08 / 204. (2721.) szám
1581 szeptember 8, kedd. ^PRXgM-MAGfeSR-ttTRLSg 11 KftZCÍAZDAaíÁCr . A kiviteli hitel állami garantálása nem elég Nincs pénz az orosz áruváltök leszámítolására Prága, szeptember 7. A múlt hetekben röviden megemlékeztünk a Ceské Slovo közlése nyomán arról a tervről, hogy az oroszországi áruváltókat a központi szociális biztosító intézet számítolja le. Ismeretes ugyanis, hogy a csehszlovák nemzetgyűlés a nyár elején elfogadta a külkereskedelmi hitel állami garantálásáról szóló törvényt, melynek az volt főképpen a feladata, hogy a csehszlovákiai gyáriparosok is vállalhassanak Szovjetorosz- ország számára megrendeléseket. De ismeretes az is, hogy Oroszország újabban két éves, sőt ennél is hosszabb lejáratú váltókkal fizeti az árut. Hiába van meg tehát az állami garancia, hogy legrosszabb esetben a szállító a csehszlovák államtól kapja meg az Oroszországba exportált árunak értékét, azonban az áru előállításához szükséges pénze nincs meg s ezért az egész törvény hatása nagyon kétséges. A kormány ezzel a törvénnyel azt akarta élérni, hogy a csehszlovákiai gyáripari termelés fellendüljön s ezzel a munkanélküliség csökkenjen. Ilyen körülmények között természetesen nagyon kétséges, hogy a törvény eléri-e ezt a célját. A Ceské Slovo vasárnapi számában a csehszlovákiai gazdasági élet több vezető egyéniségének a nyilatkozatát közli arra a kérdésre, hogy ki fogja eszkomíálni az orosz váltókat. A válaszokat röviden alább ismertetjük. Pospisil dr., a Csehszlovák Nemzeti Bank kormányzója hosszabb nyilatkozatban azt állapítja meg, hogy a jegybank csakis olyan váltót eszkomtálhat, amely csehszlovák valutára szól és 92 napon belül esedékes. A váltón két ismert szolvens aláírásnak kell lenni. A jegybank alapszabályai kizárják a hosz- szulejáratu, fedezeti váltók honorálását még ka három hónapos váltókat is adnak s azokat mindig prolongálják, figyelembe veendő továbbá az is, hogy ha az aláírást nem minősíthetik jónak, úgy azt az állam garanciája sem pótolhatja. A törvény tiltja ugyanis, hogy a jegybank az államnak akár közvetve, akár közvetlenül hitelt nyújtson. Pospisil kormányzó nyilatkozatának lényege tehát az, hogy a jegybankot az orosz váltók leszámítolása egyáltalában nem érdekli. Hampl Antal, a központi szociális biztosító intézet elnöke válaszában azt hangsúlyozta, hogy a kérdés elbírálásánál az Oroszországnak szállító üzemek, másodsorban ezen üzemek munkásainak helyzetét kell figyelembe venni. Vahitáris szempontból ügyelni kell arra, hogy a>z orosz váltók leszámítol ás a ne fejlődjék ki rejtett inflációvá. Németország példája ugyani* azt mutatja, hogy ott az állam garanciájául halmozták az orosz üzletkötéseket s ez végiül a német pénzpiac immobilizációjára vezetett. Vagyis pontosan megállapitandó, hogy milyen terjedelemben és milyen összegben nyújtható hitel az orosz váltókra. Kétségtelen ugyan, hogy Oroszország óriási természeti gazdagsága önmagában is elég fedezet arra, hogy jóakarat mellett az oroszok megfizetik a hitelt, azonban nagy kérdés az, hogy nem következik-e be egyszer oly idő, amikor Oroszország politikai és más okokból nem akarja majd megfizetni a hitelt. Ez a probléma az, amely elsősorban dönti el az orosz megrendelések, illetőleg az Oroszországgal szemben fennálló követelések boni- tását. Semmiesetre sem engedhető meg az orosz követelések halmozása. Oroszország csak annyi hitelt kaphat, amennyi pénzt a régebbi számlásokért már lefizetetett. A központi szociális biztositó vezetősége foglalkozik ugyan azzal a kérdéssel, hogy a törvénye* előírások keretében és a pénzügyi lehetőségeinek határain beiül miképpen lehetne segítségére a termelőknek a kiviteli hitel előteremtésénél Ez a mérlegelés azonban nem haladta meg az elméletet. Tomanek Nándor, a Zernská Banka főigazgatója röviden azzal válaszolt a kérdésre, hogy a ZemAká Banka az orosz váltókat csak más belföldit bank etfodadmányával ellátottan fogadhatja el s akkor is csak olyan mértékben, amennyire a bank pénztári helyzete uzt megengedő1. Pára József, az Angol-Csehszlovák bank elnök-igazgatója ama nézetének adott kifejezést, hogy egyáltalában nem ajánlatos, hogy a c*eh- ttzlovékiai kereskedelmi bmkok nagyobb mértékben foglalkozzcmak az orosz váltók l es zárn i tolás árnál. A nehéz gazdasági válság nem engedi meg a bankoknak, hogy újabb nagy kockázatot vegyenek magukra. Az orosz váltóeszkomt kérdése azonnal vonzóbb volna, a kockázat kérdését megfelelően sikerülne rendezni. Sonnenschein dr., a witkowitzi vasművek vezérigazgatója a kiviteli hitel állami garantálásáról szóló törvény ama hibájára utalt, hogy a törvény egyáltalán nem gondoskodott a szükséges forgó tőke előteremtéséről. Az állami garanciát csak a gyáros élvezi, & aki a pénzt kölcsön adja, az nem részesül ebben a jótállásban. Az államinak nem szabad megelégednie — mondotta Sonnenschein — azzal, hogy a termelésnek csak csöndes passziv társa legyen, hanem aktiv módon kell beavatkoznia, hogy a szükséges pénz a bürokrata akadályok leküzdésével könnyen előteremthető legyen. Ehhez nem szükséges a törvény módosítása, elég, ha az állam megfelelő befolyást gyakorol az illetékes intézetekre. Nagyobb gondot oko-z azonban a szükséges pén:öiSzszegek előteremtése. E téren az államnak a politikai barátságait kellene kihasználnia, hogy a megfelelő készpénzt előteremtse. Ringhoffer df. nyilatkozatában ama nézetének adott kifejezést, hogy külön pénzügyi szervet kellene létesíteni, amely az orosz szállítások finanszírozását magára vállalná. TUle dr. mérnök, a Berg és Hütten igazgatója mindössze annyit mondott, hogy az orosz váltók ©szkomtját valami módon rendezni kell. A francia kormány megtiltotta a fabehozatalt. A francia kormány most kiadott rendeletével, amely nyomban hatályba lépett, megtiltotta Franciaországba a fűrészelt fa, talpfa, gerenda és parkettfa importját s kimondotta, hogy az éppen felsorolt fát csak kivételes esetekben engedi behozni, A kormány kontingenseket állapit meg az egyes fajták, valamint az egyes exportállamok részére. Ezzel akarják megszüntetni a francia fapiacon a külföldi fa nagy kínálatát, ami a francia fa te r melók érdekeit is veszélyezteti. Csehszlovákiának Franciaországba irányuló fakivitele nagyon jelentős volt s így a francia kormány tilalma a csehszlovákiai faérdekeltségek körében kínos feltűnést kellett annál is inkáibb, mert az előző években Franciaország kevés csehszlovákiai fát vett át. Ennek következtében a Gseehszlovákia részére megállapítandó import-kontingens is nagyon csekély lesz s alig haladja meg az ■évi 800 vagont. Csehszlovákia ez év első felében 756 vagon fát szállított Franciaországba. Változatlanul megmarad a sertés pótlékvámja, A prágai hús- és állativá sárpénztár följegyzései szerint a sertés augusztus liavi átlagára 7.93 korona volt, ami 70 fillérrel több a júniusi átlagárnál. A® augusztusi pót- vámot a július havi 8.93 koronás átlagár alapján számították ki. A Venkov értesülése szerint szeptemberben a sertés vámpótlékja 337 korona marad, vagyis a teljes vámösszeg xné- íermázsánként. 457 ko ona. A szlovenszkói érckitermelés az év első felében. Pozsonyból jelentik: Ez év második negyedéiben Szlovenszkón ismét érezhetően csökkent az ércbányászat, A bányamüvek csökkentett munkáslétszámmal dolgoztak. A Rinja-Murány Társaság valamennyi üzemében heti négy napra korlátozta a munkát. A Zselezniki állami müvek ugyancsak négy napon keresztül dolgoznak. Az értékesítési válság sújtotta a handlovai szónbánvákat is, mert az államvasutak egy ha. máddal leszállították a megrendelést. Ez okból itt is csak heti. négy napon át dolgozna^. A szomolnoki piritbányában hetenként öt napon át dolgoznak. Némileg javult, a helyzet a Mária-bányai higany bányába n és a csúcs mai aut topon bányában. Az év első felében Szlovenszkón 113.387 météranázsa piritet, 317,483 métermázsa mangánércet, 389.028 mélermázsa rézércet, 8262 métermázsa antimont, 2160 méter- mázsa aszfaltkövet, 58.314 métermázsa kőolajat, 71.004 métermázsa sót. 3278 .métermázsa higanyéiról, 2,801.949 méter mázsa barnaszenet, 3,680.286 méter mázsa egyéb vasércet bányásztak. A bányákban alkalmazóit munkások száma az 1930 év első felével szemben 10.391-ről 9768-ra csökkent. "Tavaly 44 millió 432.823 koronát s eaidén 37 millió 884.600 korona munkabért fizettek. Devizaártolyamok JDAPEST BflCS BÉRLIK ZÜRICH tegnap ma tegnap ma tegnap ma tegnap ma Buenoi Alro* .*•«•?> —.— —•— —•— • 1.185 1.173 144,50 143.50 RoHétantinápolT —.— —.— —.— • • • —- —.— London ......... 27.64 27.67 34.63 34.51 20.461 20.449 24.95 24.39 New-York ........ 568 60 669.50 709.95 709.95 4.209 4.209 513.97 516.50 Rio dó Janeiro ...... —•— *— —•— —•*— 0*254 0.261 — Amsterdam ......... 229 20 229.75 286.60 286.65 169-68 169.78 207.- 206.50 Athén . ........ 7.36 7,36 9.19 9*18 6*45 5.450 6.65 6.65 Brüasel ......... 79.25 79.45 99.- 99.05 E8.61 58 70 71.47 71.40 Helsingfon ........ —•— —•— —•— —.— 10-59 10.59 12.90 12.90 Róma............................ ... 29 74 29.78 37.19 37.19 22-C2 22.08 26.84 26.79 Be lgrád ......... 10 03 10.C4 12.53 12.53 7.418 7.463 9.07 9.09 Kopeahága ........ 152.06 152.30 139.70 *189.90 ll2 54 —187.30 136-95 Oslo............................... 1-2.05 152.30 189.7b 189.80 112.54 112-49 137.30 136.95 Fá ri........................ 22 30 22.32 27.86 27.82 16.50 16-495 20.13 20.09 Fr ága............................... 16.85 16.37 21-02 21.15 12 468 12.47 15.60 15.18 Zü rich ......... 110.72 110.77 138 37 138.41 81 96 81.94 — Sofia ................................ 4 11 4.12 „ 5.14 5.14 3.052 3-057 3.71 3.71 Ma drid ......... 49.60 48.70 65.30 63.55 37.66 37.29 46.35 43.40 Stockholm................. 162.20 lo2,40 190.05 190.— 112 63 112-54 137.45 137.05 Bu dapest ........................ — •— -.— 73.43 73 43 S0.C9 90.02 Bé na .......... 79.92 80.02 59,13 59 18 72.15 72.05 Varsó .......... 63.65 63.76 79.43 79.44 47.175 47.10 57.50 57.40 Berlin ............................ 134.95 136.15 —---- 121,70 —.— Az amerikai Bosák-bank bezárta pénztá- j rait. A pennsylvaniai Scrautonbói érkező jelentés szerint a Bosák-bank szöuliba tón nem nyitotta meg pénztárait. A bank betétállománya 5.5 millió dollár. A pozsonyi munkapiac helyzete. A pozsonyi városi munkaközvetítő hivatal följegyzései szerint augusztusban némileg csökkent a munkanélküliség. Julius hónapról 1238 férfi s 642 nő, összesen tehát 1883 személy volt munkanélküli. Augusztusban 930 férfi és 213 nő jelentkezett munkáért. Eiheiyezni sikerült 473 férfit és 80 nőt s ilymódon augusztus végén munkanélfcül maradt 1189 férfi és 552 nő. ÉRTÉKTŐZSDE Kedvezőtlen irányzatú a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 7. Az irányzat ma gyengült, mert a tőzsdelátogatók az uj szabályokhoz nem tudtak egykönnyen hozzájutni és várakozó álláspontot foglaltak el. Skoda 27, Prágai Vas 25, Cseh Morva és Berg és Hütten 20, Solo 15, Aussigi Vegyi 12, Pukli 0 koronával gyengült, Nordbahn 20, Északcseh Szón és Pozsonyi Kábel 5 koronával javult. A beruházási piacon a 6 százalékos negyedik 25, Népszövetstégi 15, Beruházási, Konvertálható, 3.5 százalékos negyedik 10 fillérrel javult- Hadiszállítás 40, Prémiumkölcsön 35 fillérig gyengült.-f- Kedvetlen a bécsi értéktőzsde. Ma az üzlet minimumra zsugorodott össze. Néhány csehszlovák érték kisebb javulásokra tett szert. Egyébként semmi sem változott.-f- Szilárd a berlini értéktőzsde. A spekuláció fedezeteiket eszközölt s az irányzat megszilárdult. Egyes értékek 5—8 százalékkal javultak, míg az általános javulás 2—3 százalékot tett ki. ÁRUTŐZSDE + Tartott a prágai cukorpiac. Nyer saru- jegyzés Aussig loko 71.25—72.25. 4* A prágai sertés vársárra 3493 darabot hajtottak fel, ebből 2162 belföldi, 662 jugoszláv, 434 román, 195 lengyel eredetű. A cseh sertés 8—8.50, szlovenszkói 7.50—8.50, lengyel 9.50—10.10, a szlovenszkói ártány 8.70— 10. jugoszláv 8—9.50, román 8.20—9.60, a vásár kicsi volt, + A prágai állatvásárra 1097 darabot hajtottak fel, ebből 893 belföldi és 204 román eredetű. A cseh ökör 5—6, bika 4.10—5.50, tehén 3.80—5.25, borjú 4.30—6.25, a szlovenszkói ökör 4.25—6.50, bika 4—5.50, tehén 4.60—6, borjú 3.50—5.60, a román ölkör 4.80 —5.80, bika 4—5.10, borjú 4—5.80. A vásár kicsi volt. + A prága zöldség- és gyümölcspiac árai: Geller 0.80—8, hagyma 0.00—0.70, fokhagyma 2.50—4.50, zöldbab 1.50—2.30, zöld borsó -.50—3, paradicsom 1—1.30, kelkáposzta 60 drb. 20—60, karfiol 60 drb. 30—130, kalarábé 1—2, torma 10—14, sárgarépa 0.60—1.20, petrezselyem 0.80—1. salátauborka 60 drb. 12—3o, cékla 0.80—1.20, fejes saláta 60 drb. 10—15. spenót 1.50—2.50, káposzta 60 fej 40—80. vörös káposzta 90—100. — Gyömölcs: áfonya: 1.80— 2.20, őszi barack 5—8, belföldi körte 0.80—2.80, belföldi alma 1.50—2.50, mogyoró 6—8, cseh szilva 0.80—2, külföldi szilva 1.80—2.50, szlovenszkói szöl- lö 2.50—3.50, külföldi szőllő 4—7, görög dinnye 0.50 —0.80, ananász-dinnye 1.50—3, bunán 8—10 korona.-f- A budapesti terménytőzsdén — mint azt budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti — az irányzat tartott. Hetvemkilenoes tiszavidéki búza 8.90—9.20, egyéb 8.70—8.90, rozs 8.85—9, tengeri 14.25—14.50. 4* A budapesti terménytőzsde határidőpiacán — mint azt budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti — az irányzat jól tartott, a forgalom csekély. Magyar búza márciusra 11.04 pengő. a berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 216—218, rozs 176— 178, árpa 158—167, zab 138—147, búzaliszt 26.25—32.50, rozsliszt 24.25—26.75, búzákorpa 11.50—11.90, rozskorpa 9.75—10, szárazszelet 6.90. fkaüai magyar hírlap Kéziratokat m.*ru őrzünk meg és nem adunk vissza, — Szlovénéiból szerkesztő Telléry Gyula. — Ru*zin*zkói szerkesztő Rácz Pál. — Irodalmi föinnnkatárs Sziklay Ferenc ür., Kassa, Edor-u. 9. — Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső, L, Döbrentei-tór 9. Telefon: Aut. 559—49. Pozsonyi lerminvtflzsde 1931 szeptember 7-én: K-tói K»i® Búza 78—80 kg.ateiceeit) > 118 — 121 Rozs ...««••• * « i • g ■ • ■ 132 — 136 Árpa export 143 — 14b .. príma ............. , . 122 — 127 .. mérkanti] .... . V~. ..... 115 — 117 őszi árpa .............. — — — Zab .. ... j ••«»...« • 120 — Í25 Tengeri szeme* — — — „ ex uszály Pozsony ....... 56 — 57 Viktória borsó 135 — 145 Febér bab ............. 115 — 120 Tavaszi bükköny — — — őszi bükköny — — — Repce ..............,••».».«,. 115 — 120 Má k •..«<>.***•*(•(. 400 — 450 Vöröshere natúr 700 — 750 plombázva ......... __ _ Lu cerna natúr ................ — — — ,, plombázva .......... _ — Étkezési rózsa Pumpává ......... 30— 32 „ sárira burgonya ......... 30 — 36 ipari burgonya ............ — — — Huzalára ............ 220 — 225 OGG búzaliszt 2tb — 220 Rozsliszt .............. 200 — 205 Korpa ..•»*•*««• c • « » * 63 — 64 Takarmányliszt ............ JQ8 — jjo Szárított répaszelet ................. < . , . 52 — 53 Am erikai disznózsír sb Pozsony ..... — — _ Ma gyar .. ab határ .... ... — — _ Am-rikai szalonna ab l'ozsouy ...... — — _ Ma gyar .. ab határ ....... ~~ — _ Sz éna félédes, laza .................... — — „ „ préselt ......... — _ Zs úp szauna Takarmány szalma, laza ........ — — — „ ., préselt -----_ Al om szalma, laza .......... — — — „ „ préselt -----— A pozsonyi terménytőzsdén változatlan árak mellett a forgalom csekély volt. A prasaj érléhtizsde írfolyamai: ma tegnap pénz ár* pénz áru NyereményköleéBn . • , . 101.15 101.65 104-— 104 50 5%-o» beruházási kölcsön . 100.80 101.30 101.80 102.80 3%-os beruházási kölcsön 1923 100 35 100.85 101.30 102'2Q Lisztköloiön................. 100.35 100 85 101.65 102 05 3%-o« konvertálható kölcsön 100.40 100.90 101.05 102 — 1%-os ív. államkölcsön . , 100.65 101.05 K I 65 102.15 5%-o* államkölcsön 1928 . . 96 — 96 50 96.25 9Ö.7& 1%-os Kassa-u dér herei . , 81 55 82 05 61.7b 82 25 l%%-o» pótjáradék • • 4 81. c0 82.— — 1.2%-os pótjáradék . % , , 77.2ö 77’75 79 fin £0,10 1%-os pótjáradék .... 72.— 72 50 75.35 75,85 1.50%-os pótjáradQk ... 63.85 64 35 —. _ — — Radikölcsöakártalanitás . . 35.50 56]— 57.5Q 58,— 5%-oa morva országos kölcsön —] _ —‘_ _ —1 — 1%os háború előtti adósság . —]_ —'_ —]_ — 3%-os eseb jelzálog bank . K2 75 103 75 103'75 3%-os morva jelzálog és ortzájros bank..........— _ —IOI.75 102.75 4%-oa kaesa-oderberei 1889 . —._ —.— —._ —._ Cs eh Agrár Bank .... 499._ 501 — 495.— 501,— Üimier Bank ...... 600.— 6G2 — 6ü8._, Pi0,~ Cseh Unió . ...... 27,),— 276.— 23o._ 286.— Cseh Eszkomt ..... 2ü0.-_ 285 — 289.— 299,— Oseb Iparbaak . , * . « J29 — 430.— 435 •— 438.— Szlovák Bank ...... 174 — 175.— 173,— 175'— Zivnostenská ...art 371.— 372.— 384.— £85.— Osztrák Hitel ...»•• -----—, — — — Wi ener Bsnkvereln . « ■ . 66‘— 67.— 69 50 70.50 Jugoszláv Bank . . « » . 33.25 38.75 3^ 25 39.o0 Nonibahn ..,«•■ • 39vü.— 392o.— -il3ü.— 414ü.— Nordbahn Bonnok . , , . 1240.— 125 j — —. —"— Cseh Cukoripar . , . . , 410 — 420 — 475 — 485 — Sohűller................. öld- 6i0!- 645.- 6CW — tl orvát Cukor 132 — 135.— iIrí.— 122.— Aussiser Finomító , . . < 540 — —8Ua.— 6lo.— iárizik ........................ 616.— 618 — 655.— go 8".— br ágai Malmok ..... 670.— —.— 78o.— 795^— liolini Műtrágya . . • t » 262 — —280^— Ivolini Kávé 56’— 60.— 55.— — [— Kolini Szesz — — —.— —.— —’— lejipar 600 — 6í0.— 615 — 625.*— Aussigi Vegyi . . , « . 5;3.— &23 — 588.— 599.— Budweisat Sör .... . 22ju.— 23uü - 24t0.— 2440.— Königstioíei Cement . . . 1335.— 18&U.— 14/9.— 1480.— Oseb-Morva Kőiben Danek , 3440.— 3450.— 3615.— 3625.— iirünni Gépek ...... 135.— 140.— ——'— Rmgtiolfei 6Uo.~ 610.— 695.— 705 — N'yugatoseh Szén . . > « 306.— 3l8 — 308.-- S12.~ Alpine ...!(•*« 6l.— 63.” 66.— 67.— Berg és Hütten ..... 20n0.~ 207u.- 227o.~ 28o5.— Földi 387.- 389.- 429 - 431.— drágát Vas . « • * * < 1245.— 12oö.— 1330 — 1340.— Skoda ....«•••< 1625 — 1029.— Ü4Ő.— 1149.— L'ozsonyi Kábel « * • 1 « 915.— 925.— 975.— 98b.— nwald ...«■«« ♦ 162.- 165.- 178.- 182.— OUesobaal Papír • • • * 460— 470.— 560.— 505.— A prágai tőzsde devizajegyzései: szeptember 7 szeptember 5 Hiv. pénz áru pénz áru disk.% Amsterdam . - 1353-— 1363.— 1359.123 1363-125 2.50 Berlin ....... 798— 800.50 798.25 600.75 8 Zü rich.. 657-625 689.625 657-30 659.30 2 Os lo..... 901.125 904.125 901-28 904.25 4 Ko penhagen . 900.875 903.875 900.875 903-875 4.50 Danzig. 655.75 658-75 655-75 658-75 6 St ockholm .. 902.125 905-125 901-875 904-875 3 Mailand. 176-19 176.99 176-21 177-01 5 Pa ris ........ 132.21 132.61 132-21 132-61 2-50 Lo ndon....... 163-75 164-36 163-78 164-38 4 Ne w York... 33-71375 33.81 375 33-71375 33-81375 1-50 Brüssél ...... 469-40 470-60 469-40 470-60 2-50 Madrid ....... 299— 301— 298— 300— 6-50 Be lgrad....... 59-44 59-69 59-445 59-695 5-50 So fia.......... 24-43 24-53 24-40 24-50 8-50 Wi en ........ 473-70 475-20 473-75 475-25 10 i Wa rschau.... 377-10 379.10 377.10 379-10 7-50 Budapest.... —— —.— —— —•— 9 1 Buenos Aires. 969.50 975-50 969-50 975-50 6 XIclsiiigTors .. 84-65 85-05 84-70 85.10 6 Biga .......... 650-50 653-50 650-50 653-50 6 Ri o de Janeiro 219— 221— 219— 221— 7 i Monté videó 18.90 19-10 18-90 19-10 Alexundria .. 167-725 168-525 167-725 1G8.525 7 Athén ......... 43-80 44-10 43-80 44.10 8 Bu karest.... 20— 20.20 20-025 20-225 9 Kowno....... 336.-— 338-— 337-— 339-— 6 j Li ssabon...... 149-60 150-40 149-60 150-40 7-501 Révai........ 897— 901— 897— 901— 8 | Mo ntreal 33-565 33-685 33-565 33-685 7-501
