Prágai Magyar Hirlap, 1931. szeptember (10. évfolyam, 198-222 / 2715-2739. szám)

1931-09-09 / 205. (2722.) szám

to«<m-Mag^ar-hírmk 1931 sncptemlbw 9, szerda. SzmHÁz-KönWKOLTURA. Az orosz színpadi zene Irta: Sonkoly István lSpori^ Gabroviíz nyerte a Szent Imre pajzsot A magyar bajnokságban Vodicska legyőzte Gabrovitzot Deutschné kikapott Baumgarten Magdától Budapest, szeptember 8. A nemzetközi tennisz- versenyen tegnap befejezést nyert a Sut. Imre pajzsért folyó küzdelem. A örökös vándordíját erős küzdelem után a magyar Gabrovitz nyerte, aki a döntőben a francia Bontet 7:5, 6:4, 6:2 arányban legyőzte. Magyarország bajnokságának férflegyes számá­ban Kehrling Béla Bánó Lehelt 6:0, 7:5, Vodicska Gabrovitzot 6:1 3:6, 6:2 arányban győzte le. — A nőié gyesben Baumgarten Magda az olmützi Megkezdődtek Csehszlovákia tenniszbajnokságai Prága, szeptember 8. A I. C'sLTK szigeti pályáin tegnap kezdődtek meg Csehszlovákia tenniszbaj- nokságai, amelyen számos ismert külföldi játékos vesz részt, köztük az olasz Morpurgó báró is. Ez utóbbi tegnap már játszott is és Wildmannt két­szer 6:2 arányban győzte le. A redivivus Jenda Kozseluh Stííberny ellen 6:3, 7:5 arányban győ­zött, mig a Robetin-serlegért folyó férfiegyesben Sylva Tarouca herceget kétszer 6:2 arányban verte meg. A férfipárosbao az ifjúsági bajnok Kovarovics—Blabol kettes győzött a Tyrs—Robetin pár ellen 6:1, 7:5 arányban. Ma várják a budapesti versenyzők beérkezését, valamint a francia Mathieu asszony és a német Kráhwinkel é6 Rost kisasszo­nyokat is. A Keletszlovenszkái Lovaregylet őszi lóversenyei Kassán Kassa, szeptember S. (Kassai szerkesztőségünk­től.) A Keletszlovenszkói Lovaregylet vasárnap délután rendezte meg szokásos őszi lóversenyeit a ibárcai 1 őversenypályán. A verseny általában szép sportot nyújtott, az egyes számokban nagyrészt a favoritok győztek, történtek azonban meglepetések is. amikor egykét favorit ismeretlenebb lovakkal szemben ■ maradt le. A közönség ezúttal kisebb számmal jelent, meg a versenyen, mint ,más alka­lommal. aminek talán a magasabb beléptidijak voltak az okai. A rendezőségnek, amely egyéb­ként Záhler Ernő dr. vezetésével kifogástalan munkát végzett, ezzel a fontos körülménnyel job­ban kellett volna számolnia. A verseny a következő eredményeket hozta: Gazdák versenye (3500 m.): 1. Gyuri, lovagolta Bandrej J., 2. Kusifa, 3. Liberál, 4. Leonardo. Egyfogatu verseny (2600 m.): 1. Ophélia, 2. He­fyíse. — Nagyon szép verseny volt. 2800 méteres tiszti akadályverseny: 1. Choeholka, lovagolta Cízek kapitány, 2. Hermán (Lucek főhad­nagy). 3. Limbach. Akadályverseny szokolok részére (2400 m.): 1. Klára, 2. Drabant. 3. Expert. Kassaiak versenye (4200 m.): Legnagyobb ér­deklődést ez a szám keltette öt indulóval. Ezek körül első lett nagy meglepetésre, a favorit Halics előtt, Idee (Stocker kapitány), T. Darius (Goder törzskapitány). 3. Halics (Biizenec kapitány). Kétfogatu verseny Szillárdy tiszteletdijáért (4600 m.): 1. Hetyke és Bajadér (tulajdonos Szaff- kó István), 2. Fülöp és Miss Ida (tulajdonos Sümeg), 3. Remény és Olga, Fodor Jenő föld- birtokos lovai. A 11. tüzérezred tiszti akadályversenye (2800 m.): 1. Heliotrop (Fischer főhadnagy), 2. Jarmila (Cerveny hadnagy), 3. Fortuna (Turzák főhad­nagy). A 111. és 2C2. tüzérezredek tiszti akadályver­senye (2800 m.): 1. Knarieta (Szedlák főhadnagy), Deutschnét 6:3, 8:6 arányban legyőzve, a döntőbe kvalifikálta magát. — A férfipárosban a magyar Gabrovitz—Zichy gróf pár a bécsi Kinzel—Eifer- mann kettőst 6:4, 7:5, Kehrling és Schátfer a svájci Wuarin—Mishu (román) kombinációt 6: 1, 6:8, a csehszlovák Novotny—Siba kettős pedig a magyar Révay—Heinrich párt 6:1, 6:2 arányban győzte le. A vegyespárosban a lengyel Jendrzejovska—Witt- mann kettős váratlanul szép győzelmet aratott a Hammer (német)—Vodicska pár felett 5:7, 8:6, 6:4 arányban. 2. Hrom (Fonsoh főhadnagy), 3. Geuta (Svoboda törzskapitány). 15 kilométeres kétfogatu verseny. 1. Hetyke és Bajadér diszkvalifikálása miatt Legény és Márta, Fodor Jenő földbirtokos lovai, 2. Szidi és Kuno, Bessenyey György lovai, 3. Miss Ida és Fülöp. A versenyt este ünnepélyes díjkiosztás zárta be. )( Az Ipolysági FC füleki kerületi debüt-jét az Apátfalvai SC elleni 5:0 (4:0) arányú győzelmét'el kezdte meg. Biró: Mihók (Fülek) volt. )( Norvégia—Finnország válogatott mérkőzése, amely Helsinkiben folyt le 4:4 (2:1) arányban el­döntetlenül végződött. )( A csehszlovák válogatott atléták egy része Königehüttébő! visszatérően Wittkowitzban ven­dégszerepelt hétfőn délután. Valamennyi számban győztek is. Kiemelkedő eredmények. Sulydobás: Douda 15.41 m., diszkoszdobás: Douda 43.05 m.. magasugrás: Palicsek (Brüne) 1.80 m. )( A szlovenszkói bajnok Ligeti ellenfele az országos bajnokság elődöntőjében Prága vidéké­nek amatőr bajnoka, az SK Kroceeklavy lesz. A kettőjük közötti meccseket szeptember 27-én, illet­ve október 4-én játszák le. Miután a Krocsehlavy fontcsabb meccseit a prágai nagy csapatok pályáin szokta lebonyolítani, reményünk lehet arra, hegy Szlovenszkő bajnokát, a Ligetit Prágában üdvözöl­hetjük. )( Becs—Poz-ony váfosközti mérkőzés folyik le szeptember 13-án Pozsonyban az SK Bratislava­pályán. )( A belga Langenus vezeti Bécsben holnap a Sparta és Wiener AC Középenrópai Kupa­mérkőzést. )( A budapesti Lauber lett S»lovens*kó golf­bajnoka. Pöfdyénből jelentik: Vasárnap folytak le a pöetyérü uj golftelepen Szlovenszkő nemzet­közi golfbajnokságát, amelyen 58-an vettek részi, az I. osztályban angolok, amerikaiak, hollandok, magyarok, osztrákok és csehszlovákok. Bajnok a magyar Lauber lett, a második dijat Schubert. (Prága) nyerte. A női bajnokságban Douderova (Prága) győzött a bécsi Hollánder előtt. — Az Erdődy-vándordijat. is Lauber, mig a Plumon- serleg Schubertnak jutott. A pontversenyben Lowndes angol ezredes győzött. — Az esti ban­ketten Masaryk János megh. miniszter, londoni követ köszöntette a győzteseket. Az nj pöetyéni golftelep teljes mértékben bevált. )( Párkányi TÉ—Dunaszerdahelyi DC 2:1 (0:1). A másodosztályú bajnokság legnagyobb meglepe­tése. A DAC mint biztos favorit ment a küzdelem­be. de meg kellett hajolnia a jobb futballt, játszó PTE csapata előtt. Párkány megérdemelten győzött. Párkánynál jók voltak! Drozdy II.. Tóth II.. Tóth Ili. és a két beck. A DAC-uál Bibék jobb hát­véd, ki a mezőny legjobb embere volt kívüle jó volt még a két szélső. Bíró: Boros (LTE) körül­tekintéssel és biztos kézzel vezette a mérkőzést. )( Ruttka: FC—Trencséni TS 2:2 (0:1). Bajnoki mérkőzés Rutíkán. Reális eredmény. A vendég TTS csatársora, valamint halfsora csődöt mondott, A ruttkai csapat teljes lelkesedéssel játszott és érte el a respektáldlis eldöntetlent. A meccsen sajnálatos incidens történt, amennyiben egy karszallagos rendező vezetése mellett a közönség egyrésze in- zultálmi akarta Fridrioh mérnök bírót. Az orosz színpadi zene neon hosszú múltra tekinthet vissza. A XIX. század elején élte a kísérletezések idejét, Amikor Ginek zene­it rámái már valóságos pártokra szakították .Páris halig atóközönségét, az orosz zene léte­zését csupán egyházi s népénekek jelezték. Az orosz nép géniusza megjelent változatos népzenéjében, de késett feldolgozása.. Azt a nagy értéket, mely az orosz regényirodalom­ban összpontosul, igaz, máig sem érte utói a zene. Hiába keressük Dosztojevszkij pesszi­mizmusát. Tolsztoj bölcselő, önmaró profil­ját. Az orosz zenének igen ritkán alaptónusa a tolsz táji eszmekor, inkább Puskin, Csehov, Gogoly költészete visszhangzik benne. Tol­sztoj művészete még leginkább Musszorg- szkijnál Lnkarnálódik, de a sors mosfohasá- ga folytán csupán egyetlen müvében: a Bo­ris Godunov-ban sikerült nagyszabásút s ki­magaslót alkotnia. Az orosz opera fejlődésében Titov-é a kez­deményezés dicsősége. A XIX. század küszö­bén irta első müveit. Népdalokat dolgozott fel nyugateurópai stílusban. Az 1836. év uj eseményt jelent. Ekkor mutatják be Glinka operáját: „Életünket a cárért!“ elmen. Glin- kánál mutatkozott először önálló kifejezés- mód. Müveinek ismer tetői jelei: a mozarti és beethoveni metódusok összekapcsolása, to­vábbá az orosz népzenének beszivárgása. Glinka előszeretettel alkalmazza a variáció­kat; ezt az orn ámen tálcához való hasonlóság válthatta ki belőle. Külsőleg a korabeli olasz és francia operák hatása is meglátszik rajta. A darab hazafias tartalma hozzájárult az ak­kori idők nagy sikeréhez. De jellemző a he­lyi ízlésre: ugyanez az opera hat év elmúltá­val Páriában is színre került — igen mérsé­kelt tetszést keltve. Még Iseroáf, a különben nagyhírű dirigens és Dargomijszkij operáit említhetjük. Az utóbbi szerző erős naturalizmussal érezteti a cselekményt. Majd egyidősben, egymást személyesen is­merve s buzdítva, feltűnik öt kiváló tehetsé­gű művész, kik valamennyien a nemzeti mű­vészet megalkotásáról álmodoznak. Egymás­nak elmondják terveiket, egymásnak meg­könnyítik fájdalmukat. Az európai zenében páratlan érdekesség: mind az öt zeneköltő: Balakiretff, Borodin, Cui Cézár, Mussz-org- szkij és R imszki j-Korszakov eredetileg más élethivatásnak részesei. Balakireff termé­szettudós, Borodin katonaorvos, magas ki­tüntetések viselője, Cui mérnökkari tiszt, Musszorgszkij tisztviselő, Rimszkij-Korszakov tengerész. Az öt kiváló művész, lehet, hogy eleinte csak szórakozásként merült el a ze­nében. Mint minden nagy egyéniség, ki­ki vánkoztak szűk foglalkozási körükből, be­vonták érdeklődésükbe a zenét, mely pedig oly elütő volt eredeti hivatásuktól. Musszorg­szkij élete végéig csekély megszakítással vi­selte tisztviselői tisztjét, korának részvétlen­sége megakadályozta, hogy a zenének szen­telhesse egész idejét. Lehet, hogy a más pá­lyáról való átlépés az oka annak, hogy náluk nem elsősorban a technikai készség, a for­málás virtuozitása tűnik ki. Sokkal inkább lenyűgözi a hallgatót: fantáziájuk csodálatos ereje, álmodozó, majd a férfias melancholia, máskor a müveikből kiáradó, vidám tánc- hangulat. Musözorgezkifj Boris Godunov-ja főleg két forrásból merít; az egyik az orosz egyházi énekek misztikus költészete, másik a nép­tánc fékezhet etlen szila jsága. Operája az orosz pezihé igazi megnyilvánulása. Hol a lánczene duhaj jókedve, a bor mámorának hatása, hol a sötét, vigasztalhatatlan fásultsá- gu népballada hangzik föl. A nyers, natura- lisztikus jeleneteket felváltja a könyörgő fo­hász. A dallamokra jellemző a le szállít ott szépiám, mely ősi jelleget kölcsönöz. Melosza legtöbb esetiben egyházi hangnemben gyöke­rezik. Érdekes a korcsmái jelenetben a ve- zénmotivumként vissza-vissza térő fryg hang­sor. A végső rész, a cár megőrülése egyik legzseniálisabb részlete a zenedrámának. A hangszerelése rendkívül küfejezésteljes. Gon­doljunk csak egyes jelenetek véeztijósló fú­vós akkordjaira. Mu.sszorgisakijj a zenei naturalizmus első úttörői közé számítódik. Liszt-et valószínűleg nem ismerve nem csupán egyes szavak ér­telmét adja viasza, mint addig szokásban volt, hanem művészi tudatossággal érvén ye­nt ti jelenetről jelenetre a szövegben szuny- nyadó tartalmait. Az újabb időiben fokozott érdeklődés nyil­vánul meg Musszorgszkij iránt. Az uj fran­ciák és Sztravinszkij stílusának sok jellegze­tessége megtalálható a Boris Godunov-ban. Debussy hálával adózott szellemének. Az egészhangu hangsor, mely a francia impresz- sziomiistáknál oly fontos szerepet kapott, itt már felbukkan Musszorgszkij a Boris Godunov-ot 1868-70 között irta. 1874-ben volt a bemutatója Péter- váron és húsz előadást ért el. Szép ered­ménynek tekinthető ez, száinitásbavéve, hogy a munka forradalmian uj, mely még az opera szokásos formájától is eltávolódik. Almit a Jean Ghristophe-ra mondani szokás, hogy nem igazi regény, applikálható erre az operára. Nem igazi opera ez. Képekre tago­zódik, ez bizonyos mozaik-szerűséget ered­ményez. Ez azonban zenei értékéi semmi­esetre sem csorbítja. Az 1881-ben bekövetkezett halála után, mely egyúttal 46. születésnapjával egybe­esett, csakhamar megérlelődött az a gondo­lat, hogy Boris Godunov-oí hangszerelési és harmonizálási szempontból átjavitsák s így megmentsék az utókor számára. Emlékének ápolásában jelentékeny érdeme volt hitvesé­nek is. Rimszkij-Korszakov-ra hárult a javb I tás teendője, ki még kéziratban ismerte e müvet s ismerte Musszorgszkij művészi irá­nyát. Az átírás 1896-ban elkészült. Helyessé­gét illetőleg az újabb időben kételyek merül­tek fel. Rimszkij-Korszakov átírásának mél­tatására egész irodalom keletkezett, a Lég- í különbözőbb szempontból vizsgálva értékét. J Megkíséreljük összevetni az átírást az ere­detivel s tárgyilagosan ismertetni a különb­séget. Azoknak, kik Rimszkij-Korszakovot hibáz­tatják, sok esetben igazuk van. Valóban megváltoztatott egyes jeleneteket, főleg vég­ződéseiket, hogy simább legyen az átmenet, átalakított még melódiákat, ritmusképieteket is. A cár megkoronázási jelenetéhez kórust •is hozzáírt, mely nincs az eredetiben. Mind­ezt a ,ybün“-t a jelenlegi esztétika gyakran fejére olvassa. Ne felejtkezzünk- meg azon­ban, hogy számos oly „stíláris" hiba van az eredetiben, melyet ha nem korrigál ki az át­író, a mü nem nyerhet polgárjogot. Pl.: rosz- szul vezetett basszusok, vagy hármasihangzia- tok tűnnek elénk folyton alapállásban. Mind­ez sokszor a ki nem javított növendék-dolgo­zat benyomását kelti. Igaz, ha valamelyik harmoniafüzés nem voilt megfelelő, Rimszkij- Korszakov sokszor ném az eredeti elgondo­lás szerint javította ki, hanem saját ízlése alapján. így heterogén elemek csúsztak be az operába. Musszorgszkij egyébként sejtet­te, hogy müve javításra szorul. Egyik levelé­ben irta Rimszkiij-Ko rszakov-n ak: „Ha mü­vem tovább él,, csak formailag kell át javíta­ni." Pedig tévedett Musszorgszkij, mert in- strumentálásában is sok oly rész volt, mely nem hangzott úgy. mint elképzelte. Ha valódi, .hamisítatlan Boris Godunov-ot akarnánk hallani, ujaíbb átdolgozásra lenne szükségünk. De a retouőhe-t csak az vállal­hatja, ki az eredeti partitúrához kegyelettel járul, s esztétikai, történeti érzéke zeneszer­zői technikával párosul. (*) Éva Le Gallienne meggyógyult és Európába jön. Newyork'ból jelentik: Éva Le Gallienne, a ki­váló amerikai színésznő, a Repertory Theatre igaz­gatója újra visszatér a színpadira. A művésznőt ez év tavaszán súlyos baleset érte. Connec'ticuti week- end otthonában egy v:izforraló felrobbant és Le Gallienne kisasszony olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy színpadi karrierje végét jelentet­ték. A legkiválóbb orvosok azonban jóvátették a baleset következményeit és Éva Le Gallienne a sze- zón folyamán már fellép. De előbb Európába uta­zik, ahol különösen az uj orosz színpadot akarja tanulmányozni. (*) A zenei emlékezőtehetség csodál. Londonból jelentik: Robin Léggér, az ismert angol zeneim ti- kue érdekes történeteket közöl a Daily Telegrapb- ban a zenei emlékezőképesség illusztrálására. Ka­rold Sámuel, az ismert Bach játékos például Bach összes zongoraszerzemárnyéit kívülről játssza, bele­értve természetesen a „Wohltemperiertes Klavier" mindkét, kötetét. Rosemthal Móric egyszer azzal di­csekedett, hogy ha megmutatják neki Chopin összes szerzeményeinek bármely ütemét, azonnal emléke­zetből folytatni tudja az illető helyen. Egy •barátja tréfából egy olyan részletet mutatott neki, mely két egymásután következő ütemet kitöltő szünetből all. Rosontbnl csupán a darab hangnemét kérdezte e ennek rocgmondása után azonnal eljátszotta a kér­déses kompozíciót. Hang von Rülow, Liszt legked­vesebb tanítványa és veje Manchesterből Bnghton- íb* utaav*, * vonalon nézegette Steradale Bemnett angol zeneszerző „Három zenevázlat" ciitnii szerze­ményeit, melyeket akkor látott életében először s Bri'ghtonba érkezve, puszta olvasás alapján oly ki­tünően megjegyezte magának, hogy még az este adott .hangversenyén a JegszédUőbb virtuozitással kívülről játszotta az egész sorozatot, melyet kottá­ból soha életében nem játszott el. Toscanirai ugyan­csak egy vasúti ut folyamán négy óra alatt véste emlékébe egy opera partitúráját, melyet azután ve- zér könyv nélkül vezényelt el. (*) Az államtitkár öccse. Sikerült darabot mutat­tak be néhány nap előtt az Embaesy színházban, Neil Graiil vigjátékát. amelynek The Nelson touch a cinie. A darab két testvérről szól. Az egyik állam­titkár és nagytképü tökülkó. A másik nem vitte semmire, de jó cimbora. Az államtitkár konfliktus­ba keveredik valami lázongó arab néptörzzsel, úgy látszik, a dolgot nem lehet békésen elintézni, anél­kül, hogy Anglia presztízse csorbát ne szenvedjen. A fiatalabbik testvér vállalkozik rá. hogy bátyja neve alatt tárgyal az arabokkal. Pompásan vezeti a tárgyalásokat, dicsősége són tér haza és megházaso- dik. — Mindezt a szerző humorral, ötletesen és sze­retet rém él tóan viszi színpadra. Az egyetlen enyhe kifogás, amit a darab ellen fel lehet hozni, hogy a fiatalabbik testvérnek tulkönuyü dolga van; a jó­akarata szerző minden akadályt elhárít az Htjából. A főszerepet Antihony Ireland játszotta igen kitü­nően. AZ IVAN-SZINTARSLLAT MŰSORA KASSÁN: Szerda: Leányvásár operett. Csütörtök: Leányvásár operett. Péntek: Hajnalban, délben, este. Színmű. Szombaton d. u.: Meddig szeretni? Szombat este: Vihar a Balatonon. Operett be­mutató. POZSONYI MOZIK MŰSORA ÁTLÓN: A férfiak Lnrie körül. (Liáné Hald.) PRÁGAI MOZIK MŰSORA ALFA: A >asfiók. (Rostám! drámája.) FLÓRA: Nagyvárosi fények. (Ch. Chaplin.) LUCERNA: A varázskeringő. (Chevalier.) 6. h. PASSAGE: A hercegnő hadnagya. (Nagy K.) 5. tu RÁDIÓ: A halhatatlan astaony. (R DennjJj r 10

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom