Prágai Magyar Hirlap, 1931. augusztus (10. évfolyam, 173-197 / 2690-2714. szám)
1931-08-05 / 176. (2693.) szám
^I^GAlAW^AIiHIRnAB 19111 augusztus 5, ez&rdK Szlovenszkó és Ruszinszkó szóbanforgó vidékeinek rendkívül eladósodott voltéról é9 számadatokkal alátámasztva igyekezett meggyőzni a földművelésügyi minisztert arról, hogy a vetőmagakcióval még koránt- sincs biztosítva Szlovenszkó és Ruszinszkó elemi csapásoktól sújtott kisgazdatársadalmának megélhetése, sem pedig üzemeiknek zavartalan továbbfolytatása. Figyelembe kell venni, hogy az említett vidékeken nemcsak a gabonatermelés járt az isméit szomorú eredménnyel, hanem a naigy szárazság következtében az ez évi cukorrépa- termés is alig felel meg a imil'tévi terméseredmény egy harmadának. A takarmány termésben is nagy hiányok mutatkoznak. úgy hogy az állatállomány téli eltartása sincs biztosítva. Hosszúlejáratú hitelt! Az előadott körülmények miatt Rohm szenátor okvetlenül szükségesnek (minősítette, hogy a kormáqy legkevesebb két-hárommilliárd mezőgazdasági hitelről gondoskodjék, mely- lyel a bajbajutott gazdák jelenlegi rövidlejá- raíu bankhiteleiket hosszúlejáratú állami hitelre változtathatnák. Bradács minsztert Böhm szenátor információja meglepte, megütközött Szlovenszkó eladósodottságán, teljes mértékben belátta a helyzet komolyságát és megígérte, hogy a mezőgazdasági hitel rendezését illetőleg megfelelő törvényjavaslatot -fog a törvényhozás elé terjeszteni. A sjlovenszkói és ruszinszkói elemi csapásoktól sújtott gazdatársadalomnak és mezőgazda-sági munkásoknak nyújtandó segély kérdése tehgt attól függ, hogy a kormány, illetőleg a törvényhozás a szükségelt fedezetről, illetőleg hitelről gondoskodjék. Az eziránt! szükséges intézkedések megtétele végett tehát Böhm szenátor a miniszterelnökhöz fordult. fi minisztereink — nyaral! A miniszterelnök azonban szabadságon van, és a miniszterelnök helyettese, Bedhyne miniszter sem tartózkodik Prágában. így tehát felelős tényezőt, aki tényleg intézkedhetnék és aki Szlovenszkó és Ruszinszkó nyomorának sürgősen szükséges enyhítése céljából a megfelelő lépéseket megtehetné, Böhm szenátor senkit sem talált Prágában. A felelős tényezők nyugodtan folytatják nyári szabadságukat akkor, mikor Szlovenszkó és Ruszinszkó búzaterületének őszi vetőmagszüksége fedezetlenül áll, mikor a kisgazdák és mezőgazdasági munkások a leginségesebb télnek néznek elébe. Össze kell hívni a parlamentet! Ezért Bökm szenátornak meg kellett elégednie azzal, hogy a miniszterelnökhöz intézendő követeléseit Klucsina Károly dr. miniszterelnökségi osztályfőnökkel ismertesse és memorandumát neki adja át. Klucsina osztályfőnök elismerte Böhim szenátor követeléseinek sürgősségét és Ígéretet tett, hogy azonnal érintkezésbe lép a földművelésügyi miniszterrel és tőle részletes hivatalos tájékoztatást kér. Egyidejűleg pedig telefonon közölni fogja Beohyne miniszterrel, a miniszterelnök jelenlegi helyettesével, Böhm szenátor személyesen előadott és memorandumban lefektetett követeléseit, valamint azon kifejezett követelését is, hogy a szükséges fedezet és a fedezet előteremtésére szükséges fölhatalmazás hiányában azonnal gondoskodás történjék a parlament összehívásáról. Az ügy sürgőé, a vetésig alig egyhónapi idő van, tehát föltétlenül szükséges, hogy az intézkedések már most, augusztus folyamán megtörténjenek, és azok megtételével semmiesetre ise-m lehet szeptemberig, a parlament tervezett összehívásának idejéig, várni. A mezőgazdasági munkások érdekében A mezőgazdasági munkások munkaalkalmának biztosítása céljából Böhm szenátor Dostalek közmunkaügyi miniszternél is ,el akart járni, de a miniszter ugyancsak szabadságon van. Úgyszintén nem találta hivatalában az útépítési osztály főnökét és igy meg kellett elégednie azzal, hogy követeléseit SvobocLa József osztályfőnökhelyettesnek adja elő. Követelése oda irányult, hogy az elemi csapásoktól sújtott területen a szükséges és már évek óta kivitelre váró útépítéseket azonnal megindítsák. Ezen követelésével kapcsolatban Böhm szenátor kénytelen volt megállapítani azt, hogy az ínséges vidéken útépítéseket jelenleg egyáltalán nem vettek tervibe és erre vonatkozólag javaslattal sem rendelkeznek. Azt az információt nyerte, hogy a szlovenszkói tartományi hivatalnak előterjesztésekkel kell élni utak építésére és amennyiben a minisztérium ezen előterjesztéseket kézhez veszi, a nyomorra való tekintettel, a rendelkezésére álló anyagi eszközök keretén belül a legrövidebb idő alatt ki fogja dolgozni a szóbajövő utak építési tervét, azoknak építését azonban csak az esetben rendelheti el, ha erre a pénzügyi kormány fedezetet bocsát rendelkezésére. Böhm szenátor megsürgette a Guta és Ka- írvocsa közötti ut és a Tardoskedd és Tornác közötti ut építését, valamint felhívta az ügyosztály jelenlegi vezetőjének figyelmét az Ipolynyék és Ipolyság közötti ut rossz állapotára. A Tardoskedd és Tornóc közötti ut építésére vonatkozólag elérte, hogy annak költségvetését a minisztérium miég e napokban átteszi a pénzügyminisztériumihoz. Böhm szenátor megtett tehát minden lehető lépést, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó gazdáinak és mezőgazdasági munkásainak érdekében a kormány a szükséges intézkedéseket megtegye. Tájékoztatta az illetékes tényezőket a helyzet súlyosságáról és javaslatokat tett a nyomor enyhítésére. Most már egyedül a prágai kormánytól függ, hogy a szükséges intézkedéseket mielőbb megtegye. A felelős tényezők remélhetőleg átérzik a helyzet komolyságát és felelősségük tudatában meg fogják tenni a kellő lépéseket aziránt, hogy Szlovenszkót és Ruszinszkót megmentsék a téli nyomortól. Baj van Köpecen A rimaszécsi választás és a gömöri kis csalogány Irta: Lörinczy György Baj van Köpecen! Tudjuk, hogy baj van, de azt ie tudjuk, hogy az csak a kisebbik baj, hogy tudjuk. A világbölceek tarsolyában annyi mindenféle orvosság tartózkodik, hogy a -kisebbik bajra könnyen megtalálhatnóík az illetékes dákok tum-ot. A nagyobbik baj azonban az, hogy egyáltalán nem tudjuk, hogy mi a baj Köpecen. Hideglelés-e, vagy" éppen epilepszia; szívbaj-e, vagy agybántalom? Annyi bizonyos, hogy a betegnek láza van. Talán elrontotta a gyomrát. S talán éppen a sok mindenféle kotyvalékkal rontotta ed, amit kuruzslók, botcsinálta doktorok, vagy éppen olyanok főztek ki, akik maguk is betegek és orvosságra szorulnának. Egyszóval: nem ártana egy félpohár igmándi-aszu. Ha egy kicsit keserű is. Néha az ember, a nótáé magyar ember, aki megszokta a kurjantást is, a szerelmes dalt is, szinte arra gondol, hogy a daloskedvü szép magyar világ berekedt, elvesztette jókedvét és annak hangját, vagy pláne meg is némult. Sose volt olyan aktuális az örökvidám, örökmosolygó, atilláé, tajtékpipáe költő, a pajkos, lelkes Lisz- nyay Kálmán hetyke kérdése: „Édes hazám, hova lett a jókedved, Az a híres rózsapiros örömed4,, Szegény jó Lisznyay Kálmán! Most nemcsak a haza jókedvét kellene keresnie. Sőt talán dalunk sincsen már, Ha már követ- választáskor se dalolunk, csakugyan azt kell hinnünk, hogy vagy a jókedvünk fogyott el, vagy a nótánk, vagy mind a kettő. Most választottunk (pénzbírság terhe alatt, tehát szabadon, de titkosan) egyszerre harmadfélszáz követet, tehát a boldog harmadfélszáz mindenesetre jókedvű, ha a többi heveny gyomorsav-tultengésbe vagy búskomorságba esett volna ie. De kortesnótát, de dalt nem hallottunk egyetlenegyet se. Pedig a kortesnóta a borban lakik, a borban pedig igazság. A sok lelkes gorombaságból, amit a magyar olyankor valaha egymás fejéhez vágott, az okos ember, ha a fokos megkímélte a fejét, kihámozta az igazságot, a mámort kialudta, a gorombaságot elfelejtette. Tökéletes életfilozófiai elmélet. A haza bölcsének, az óriás puritánnak, akinek „még királya se adhatott többet egy kézszori- táenál“, Deák Ferencnek nagy történelmi müve, a kiegyezés akkoriba vajúdott. Provizórium volt. Fél-abszolutizmus, fél-alkotmányosság. Persze, mind a kettő rossz volt, mert a régi példaszó szerint is ami félig jó, az egészen rossz. De a rossz provizóriumhoz legalább jó borunk volt, jókedvünk, szép nótánk és szép asszonyunk. A süveget nem azért hordtuk, hogy megfhizlalt ap- rócseprő potentátoknak emelgessünk, hanem azért, hogy a mámor, az édes mámor, a kancsó mámora, vagy a szerelem mámora és a dacos harag: a hazafiul bánat, gond és elszántság félrevágja a fejünkön: eb ura fakó! A híres verekedő rimaszécsi választókerületben két nemes szittya került szembe a követválasztáson: Török Sándor, meg Szentmlklóssy Antal. A Balogvölgy, a Rimavölgy, a Gortva- völgv szakadatlanul zengett a népszerű Szent- mikíóssy-párt kortesnótájától: Azt dalolja a gömöri csalogány, Hogy éljen a bon s éljen az alkotmány! A. hon é« az alkotmány, mely szent a örök! — Szemtaniikló&sy a követünk, nem Török! Négy magyar járás harminctagu küldöttsége járt Pozsonyban, hogy az illetékesek elé tárja a gazdák nyomorát A küldöttség fölkereste az országos elnököt, a vezérpénzügy- igazgatöt és a mezőgazdasági tanács elnökét Pozsony, augusztus 4.' (Pozsonyi szerkesz- itŐségünk telefomjeilentése.) Ma délelőtt a párkányi, érsek újvári, ógyaliM és verebélyi járások 30 tagú küldöttsége járt Pozsonyban. A deputációt Jaross Andor tartoniánygyülési képviselő és Turchányi Imre dr. érsekujvárí ügyvéd vezették. A küldöttség először a mezőgazdasági tanácsot kereste fel, amelynek elnöke Bella Metód dr., nem tartózkodik Pozsonyban és igy csak a helyettesévé® beszéltek. Ezután Országh József országos elnökhöz ment a küldöttség, akitől az elemi csapások által okozott károk ügyében segítséget kértek és előadták panaszaikat. Az országos elnök kijelentette, begy a délszlovenszkói gazdák jugoszláviai vetőmagot fognak kapni. A kisebb gazdák ingyen, a vagyonosabbak pedig kölcsön kapják a vetőmagot} amelyet a jövő évi termésből vetőmag formájában lesznek kötelesek visszaadni. Jaross Andor hangsúlyozta, hogy szükség volna arra, .hogy az országos elnök egyöntetű utasítást adjon ki az egyes járásuk részére, mert a helyzet az, hogy egyes járásokban törődnek ezekkel az ügyekkel, másakban azonban nem sokat törődnek és még az elemi károkat sem írják össze. Or- szágh József dr. megnyugtatta a küBdötteéget. Kijelentette, hogy máris utasításokat adott ebben az ügyben a járásoknak és éppen most várja a belügyminiszternek erre vonatkozó rendelkezését. Utasítása értelmében a falvakban összeírják a vetőmagszükségleteket A küldöttség ezután Hladky dr., Szlovenszkó most kinevezett vezérpénzügyigazgató- ját kereste felt, aki előtt szintén előadták panaszaikat. A vezérpénzügyigazgatót arra kérték, hogy a végrehajtásokat a községekben függessze fel, a kiadott fizetési meghagyások ellen ne egyénenként, hanem községenként történjenek a felszólalások és ne egyénenként, hanem községenként állapíts41c meg, hol fizethetnek és hol nem fizethetnek a gazdák. A* adókra vonatkozólag is ugyanezt kérték. A vezérpénzügy igazgató megígérte e kérések teljesítését, amely után a küldöttség hazautaztak. I gazdag flásferizis hatásai nyomozhatok ki a Creditanstalt zivataros két esztendejének történetében Elénk érdeklődés mellett kezdődött meg a Creditanstalt közgyűlése — Mik okozták a nagy bankintézet pénzveszteségeit? Bécs} augusztus 4. Ma délelőtt 11 órakor kezdődött meg az osztrák Creditanstalt 75-ik közgyűlése, amely hallatlan érdeklődés jegyében folyt le és több mint 450 részvényes gyűlt össze. A közönség sorában a gazdasági és politikai élet több prominens személyisége is megjelent. A közgyűlésen ott volt a Creditanstalt egész kormányzótanácsa és direktóriuma. A közgyűlési ehvbk tisztét * suttal Is Roth&vMld Lovát báró vitte és természetesen résztvett a közgyűlésen van Hengel igazgató is. Rothschild báró bevezető szavaiban a fölszólalók korlátlan szólásjogát biztosította. Ezután az üzleti évről szóló elentést olvassák fel,amidőn incidensre is sor kerül. Van Hengel igazgató ugyanis az üzleti jelentés felolvasása közben az újságban lapoz, amikor többen közbekiáltjá'k: Ki egy adott becsületszót megszegett, Hongyülésünlk Oltárához nem mehet! Igazad van, gömöri kiB csalogány: Aúkotmányhü szent kell oda, nem pogány! A szent, az Szentmiklós6y volt, a pogány pedig Török. Szentmiklóssy Antal nagyon hírneves alispánja volt a hangos Gömöraek, Török Sándor pedig azelőtt főezolgabirája. Azt mondják, szavát adta a gömöri kuruc uraknak, hogy a provizórium alatt nem vállal hivatalt. Mégis vállalt: a törvénytelen kormány éppen törvény- széki elnökké nevezte ki Egerbe. Ezt még mind tudjuk. Ezt még mind följegyezték a nemes vármegye annaleseiben. De ki volt az a gömöri kis csalogány? Aki nem azt dalolta udvarlóinak, hogy „Jaj be ravasz ez a tavasz..hanem azt, hogy hongyülésünk oltárához nem mehet az, aki megszegte a szavát!... Ki volt az? Azt szeretném ón tudni! Annyi bizonyos, hogy szép volt, az arca is, a lelke is. Ha nem lett volna szép, nem hívták volna csalogánynak. Csúnya csalogány nincs is, nem is lehet a világon. Aki szépen dalol, az mind szép maga is. A szerelmes gerle, aki az erdőben sir vagy kacag, a pacsirta, a tarló kis parasztmuzsikáea s a rigó, aki az izzadó favágót mulattatja. Hát hogyne lett volna szép a gömöri kis csalogány, aki hősöknek és bölcseknek dalolt; táblabiráknak, váruraknak! Ki volt, ki lehetett az a gyönyörű, büszke, édes kis dicső csalogány? A felejtés eltemette, a kegyetlen Idő magával sodorta a zord kriptába: a Múltba. A dal ittmaradt, den senkise dalolja. Dalunk sincs többé. Csalogányunk sincs. Csakugyan úgy látom, baj van Köpecen! Mi baj? A csodadoktor: a kor- tésnóta, ha volna, alkalmasint megkopogtatná a szivünket és megmondaná, hogy mi bajunk van. De csodadoktorunk sincs. Csak követünk van, harmadfélszáz. És betegünk van sok, tömérdek sok: az egész világ. Lehet, hogy éppen ez az igazi baj, Köpecen is. — Hengel direktor érdeklődjék az intézet ügyei iránt is. Az üzleti jelentést Deutsch igazgató terjesztette elő. A jelentés történelmi visszatekintést vet az 192*9—30. krízisév fejlődésére. 'Az intézet vezetősége a krízisre és a Boden- 'Creditanstalttal való fúzióra való tekintettel ami az adósok erős megnövekedését idézte elő, behatóan tanulmányozta a pénzügyi helyzetet. Ezek a munkálatok esuipán április elsején fejeződtek be és 140 millió schüling veszteségei mutattak ki. A kormánynak, az osztrák Nemzeti Banknak és az S. M. v. Rothsohild-bankháznak beavatkozása lehetővé tette, hogy a részvényesek érdekeinek figyelembevételével tőrleszt- hessék a veszteséget és a részvénytőkét 177.5 millió sohillimgre egészíthessék ki. Ez intézkedések dacára nem lelhetett elkerülni a bizalmi krízist, aminek következtében a belföldi betétesek nagymértékben vették ki betéteiket és a külföldi hitelezők felmondták a hiteleket. A megállítás! akció a Nemzeti Bank támogatásával és a kormány garanciájával sikerült. Éppé a, úgy a kormány kezessége mellett a külföldi hitelezők hosszúlejáratú törlesztését ki lehetett eszközölni. Az üzleti jelentés ezután rámutat az adósok nagy megnövekedésére, akiknek sorában igen nagy ipari vállalatok is vannak. Az adósságok Összege az 1929. évi 1.073 millióról 1930 végére 1382 millióra emelkedett, amiben különösen a Boden-Credit- anstalttal való fúzió jutott kényszeriileg kifejeződésre. Ennek megfelelően a külföldi adósságok 346 milliós összege a fúzió után 469 millióra emelkedett. Ebiben tükröződnek vissza a világgazdasági válság felfokozott hatásai, amelyek főleg í'930-ban váltak érezhetőkké. Számos ipari ág helyzete annyira megromlott, hogy az osztrák ipar jelentékenyen eladósodott. Másrészt kétségtelenül életképes iparokat nem volt szabad tekintet nélküli hitelzárral megállítani és ezzel az amúgy is igen nagy. munkanélküliséget gazdaságellenes és antiszociális módon fokozni. A bank vezetősége komoly ipari szakemberek közreműködésével bevezette a számi táska jövő konszernek szanálását, a gazdasági depresszió következtében azonban az eredmények csak lassan érnek. Ha már a gazdasági fejlődés a bank fokozott igénybevételét idézte elő, efyhez még hozzájárult az európai részvénypiacok csődje iá, ami a helyzetet, kiélesitette. A fúzió által 63 millió schillinggel megnőtt értékpapír tárcát kurzusveszteségek érték, amelyek körülbelül 40 milliót tettek ki. A veszteség további forrása az utódállamokkal való összeköttetésben rejlik. A bank akciósugarának fenntartása már csak azért is szükséges volt, mert az osztrák gazdasági terület egymagában nem nyújt kielégítő tevékenységi lehetőségeket egy ilyen nagy bank intézmény számára. A jelenté* előterjesztése után élénk vita kemdödiötl 2
