Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-19 / 162. (2679.) szám

14

'PRKCAl/v^AGÍARlÖ kl&p

1031 juilius 19, vasárnap.

SzmHÁzKdi^KobTURA

Látogatás Erdélyi Ferenc

mz u\ magyar lesÉőgeneráeiá kiváló

tagiénak prágai műtermében

Prága, julius köeze.pe. Erők férfias vonásai vannak. S ez nemcsak fizio'gnomiájára, de festészetére is áll. Szemközt ülök vele s beszédét hallgatom. A manzárd műteremben tetőablakán forró sugárban ömlik be a napfény és a kánikula. A délutáni forgalmában idegesen fetrengő prágai ucca különös muzsikáját küldi fe] a hatodik emeletre, autók tülkölését és villamosok fáradt csengőjét hallani.

Parisból érkezett ide néhány nap előtt, de nem marad sokáig Prágában. Szlovenszkóra készül, ahol mégiscsak otthonosabban érzi magát.

Erdélyi Ferenc a valóságban is erdélyi, háromszéki családból származik. Fiatal. Harminc. éves. De nevének máris kitűnő csengése van a modern európai pikturában. Rudnay tanítványa volt a budapesti képzőművészeti főiskolán, de belső művészi fejlődésének legfontosabb korszakát a párisi évek jelentik.

1925-ben elnyeri a Szinyei-Merse Társaság nagydiját, ami a magyar festővi lág'bán a legkomolyabb művészi fémjelzést jelenti s még ugyanez év folyamán Madridban és Algírban rendez nagysikerű kiállításokat. További pályája most már az elismerés és beérkezés felfelé ívelő útja. 1927-ben Brüsszel hírneves múzeumában van kiállítása, a brüsszeli múzeum a „Kabaré", a genti muzeum a „Parasztok ebédje" című vásznait vásárolja meg, majd az antwerpeni és hágai képtárak vásárolnak Erdélyi-képeket. Művészi pályájának eddigi zenitjét mégis a párisi Hirsehman-sza- lonban rendezett ezidei kiállítása jelenti, melynek folyamán a francia képzőművészeti kritika leghivatottabb és legtekintélyesebb orgánumai állapították meg Erdélyi Ferencről, hogy az uj európai festőművészet elit-gárdájában is első hely illeti meg, két hónappal ezelőtt a francia szépművészeti minisztérium is felfigyel rá e képgyűjteménye számára megveszi Erdélyi „A sebesült akrobata" című képét.

Most itt van Prágában, ahol az ősz folyamán hatalmas kiállítást fog rendezni Susanne van Damme, a kiváló flamamd festőnővel együtt.

Erdélyi Ferenc festészetét az egyéni közölnivaló és a művészi formanyelv meleg harmóniája jellemzi. Kifejezésmódjának skálája hihetetlenül tág. Gyakran a legegyszerűbb s néha a legkomplikáltabb eszközöket veszi igénybe, de mindig pontosan azt, amit a mű megkövetel. Tematikus vonzódásai az emberi test kifürkészhetetlen formaprobléniái felé sodorják, képein a szemlélő szinte érzi azt az elementáris művészi vágyat, mellyel ecsetje az emberi idomok hegy-völgyeiben vájkál. Az emberben, de a természetben is, csaknem mindig a groteszk mozzanatot, a csúnyát, a diszharmonikusat látja meg legelőször, hogy azután a szin és a forma isteni harmóniájába simitsa át mindazt, ami látókörébe fér.

— Hogyan vélekedik erről a képzőművészeti irányról, mely a nagy művészi revíziót követte, röviden modernekről? — kérdezzük Erdélyitől.

— A háború utáni müvészgenerácio jóval idegesebb, nyugtalanabb, mint az előző nem- zedékek képviselői voltak. A mondanivaló szinte megfékezhetetlen eruptív fással dolgozott bennük. Kinek van ideje s idege ilyen körülmények között aprólékos élőmunkákhoz. A mondanivaló hamarabb termelte ki a művészt, mint az idő a i'ormakészséget a művészetben. Az impresszión izmus elfáradt, lejárta magát. Uj formára volt tehát szükség, amely Picasso felléptével el is érkezett. A forma forradalma háttérbe szorította a szint. Mindenesetre meg kell állapítani: a kubizmus és expresszicnizmus érdeme, hogy a modern képzőművészet neoklasszikus irányba terelődött. A modern Festő ma már megtalálta a

harmadik dimenziót. Cézanne volt az utolsó francia, aki a pikturát a felületre szorította,-- Kiket ismer és becsül a nehéz sorban élő szlovenszkói képzőművészek közül?

— Sajnos csak néhányat ismerek közülök. Most öt esztendeig egyfolytában Párisban éltem s igy itteni kapcsolataim érthető módon meglazultak. Gwerk Ödön Selmecbányái és Ruttkay Vilmos besztercebányai festőket rendkívül nagyra értők elem s azt hiszem, ez a két piktor feltétlenül megüti azt a mértéket, melyet ma a művészet világában elfogadnak és istápolnak.

— Még cgy kérdés- mik a legközelebbi tervei ?

— Egyelőre Pozsonyba megyek, ahol sokat akarok dolgozni, ősszel Prágában, Budapesten, és Becsben rendezek kiállítást s kiállítási anyagomat feltétlenül ki szeretném bővíteni. Pozsonyból talán Losoncra is lerándulok, ahova baráti kapcsolataim vonzanak.

(vd.)

*

Erdélyi Ferenc kél pompás festményének reprodukcióját mai képes mellékletünkben közöljük.

Kassa, julius 18. (Kassai szerkesztőségünktől.) Sosem volt nagyobb szükség arra, hogy az egymástól messze esett embereket a művészetek átfogó erejével hozzuk közelebb egymáshoz, mint napjainkban.

Kétségtelen, hogy ez a feladat elsősorban a képzőművészetekre vár, melyek a maguk közvetlen erejével a legjobban meg tudják fogni az emberek lelkét. A festményt, a szobrot nem kell lefordítani, hogy a különböző nyelvterületek számára érthetővé tegyük, a festő ecsetje, a szobrász vésője egyformán erős és közvetlen eszköz mindenütt, ahol kulturemberek élnek. A képzőművészetek szolgáltatnak egyedül olyan művészi anyagot, melyet az egyes nemzetek minden nehézség nélkül kicserélhetnek egymás között, hogy megismertessék egymással művészeik alkotásait.

Ez a gondolat hozta létre a modern művészi érintkezés egyik legéletrevalóbb formáját: a csereldáilitiásokat, amiket egyes államok hivatalos színezettel évről-óvre megrendeznek kulturcentrumaikban. A oserekiál- litások lényege egyszerűen az, hogy egy-egy állam minden esztendőben kiválogatja művészei alkotásainak legjavát, ebben az esetben a festőkről van szó és ezt azt anyagot kiállítja azokban az országokban, melyekkel errevonatkozó megegyezést kötött. A többi országok viszont nála állítanak ki, természetesen a vendéglátó állam költségén'.

Európa legtöbb állama között főnnállanak már ilyértelmü megegyezések, egyedül Kö- zépeurópa az, ahol, annak ellenére, hogy tisztában vannak a csereakciók jelentőségével,

eddig még nem tudták lerombolni azokat az

atmoszférikus és felfogásbeli ellentéteket,

melyek útjában állanak a vérkeringés megindulásának.

Közel másfél esztendeje folynak a tárgyalások egy Alyen cserekiállitási akcióról Csehszlovákia és Magyarország megbízottai között, eddig: pozitív eredmény nélkül. Informáltál- tűk magunkat Halász-Hradik Elemér kassai fés lő művész által, aki a tárgyalások során a közvetítő szerepét játszotta, milyen stádiumba jutottak a dolgok s a következő választ kaptuk:

— Tavaly május elején indultak meg a tárgyalások rajtam keresztül Déry Béla magyar kir. miniszteri biztos és Pollák József dr. kassai múzeumi igazgató, csehszlovák megbízott között, aminek további fejleménye az Tett, hogy Pollák dr. felutazott Budapestre a tárgyalások folytatására. Létre is jött akkor egy megegyezés,

mely szerint a cserekiállitási 1931-ben fogják rendezni,

.mivel 1930 őszére már a norvég és olasz kiállításokat kötötték le a Nemzeti Szalon programjára. De szükséges .volt ez a kitolásaiért is, hogy a budapesti publikum érdeklődése ne oszoljon meg a három kiállítás között, ami káros kihatással járt volna.

— A csehszlovák program Pollák dr. mu- zeumigazgató kezében készen áll, újabban azonban magyar részről merültek fel akadályok, amiknek az áthidalása nehezen megy. A magyar kiállítási anyag útja Prága, Brünn, Pozsony és Kassa lenne és ennek költségeit a csehszlovák állam viselné, á csehszlovák anyag budapesti kiállításának költségeit viszont a magyar állam.

— Ez óv elején váratlan fordulat állott be az ügyben. Déry Béla ugyanis levelet intézett hozzám, melyben kifejti, hogy

mindazok, akik Budapesten kultúrával foglalkoznak, átérzik ennek átfogó fontosságát és azt, hogy a művészet az a közös plattfornj, amelyen az egyes népek barátságát elő lehet mozdítani, de — ezidősze- rint; Magyarországon nem kedvező az atmoszféra ilyen akció sikeres lebonyolításához.

— „Bader Reise" a legszebb osztrák és német alpesi fürdőkbe. Augusztus 2—13.: Pörtschach, Gastein, München, Salzburg, Rei- ohenhail, Königsee, Ischl, Hallstatt, hajóval a Dunán. Díj: Wientől—Wienig mindennel, kirándulásokkal 1950 korona, ot nap Párisban, Svájc. — Szeptember 1—15.: Zürich, Brun- nen, Luzern, Interlaken, Bern, Basel, Páris, Innsbruck. Dij: Wientől—Wienig mindennel, párisi autocarkönittal 2750 korona. — Prospektus: Lloyd utazási iroda, Kosice.

— UNDERWOOD ÍRÓGÉP (gyári uj) kizárólag Kellernél, Kóficé, Kér. Kamara Palota és Ungvár. Fricd Palota.

— Halálragázolt kisleány. Komáromi tudósitónk Jelenti: A CsaJJlóközaranyos és Elkel közötti vasútvonal mellett, az országúton játszadozott Beke Zsófia tizenegyével bilharpusztai kisleány. Neim vette észre, hogy az uiton egy autó közeledője. A Leún- dörfer párkányi cég autója, melyet Duehony Lajos fioffőr vezetett, elütötte a kisleányt, aki súlyos sérüléseibe belehalt. A vizsgálat megindult. A kisleány holttestét feítooncoltálk.

— Feleségének sírján fölvágta az ereit egy rimaszombati kőműves. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Tankó József tátrabanki szolga öngyilkossága még mindig izgalomban tartja a lakosságot, kő/Jbcn pedig csütörtökön újabb öngyilkos, ág történt Iliin aszom ballbain. Kiszcly András 73 éves tamásfalai kőműves első feleségének Urján fölvágta ereit e mire rátaláltak, már kifczodjverjetl. Tettét esaládi okok miatt követte el. A két, öngyilkost pénteken nagy ré»zvét, melleit termették cl.

xx A „Cigelka" jódos gyógyírokról. Idősebb korú orvosaink javarésze bizonyára még emlékezni fog egyetemi évei során a kathedráról gyakran hangoztatott devizére: „Wenn mari nicht

weíse, wie wo, warum, verordrmt mari Jodkalnun" És valósággal akkor íe, ma is. a jódkálium s fiának tulajdonképpeni hatóanyaga: a JÓD volt az a csodaszer, az a panace. mely a legkülönbözőbb bántalmak ellen, a még oly rejtetten lappangó, jóformán ki nem deríthető kóros elváltozások ellen jó hatással volt. ,,A jód jót tesz"! hangzott a jelszó. Ez az oka annak, hogy míg a gyógyszerek zöme a divat szeszélyeinek vannak alávetvb. — emlékezzünk csak vissza a főfájás pllení szerekre, hol a chinin hajdani uralmát fölváltotta az arttipirin. majd az aspirin, ulőbl a pyramidon. — ezzel szemben a jódkészilmények mai nap is dominálnak a győgybatás terén. És ha joggal mosolygóink is sok ásványvíz nagyhangú hirdetésein, melyet tulajdonosa minden lehelő és lehetetlen baj ellen mint csalhatatlan panaceat magasztal, mégsincs jogunk kétkedéssel fogadni a jódo* vizeknek tulajdonított gyakorlatilag kipróbált tapasztalatilag bevált szinte varázshatásá! a legkülönbözőbb betegségek ellen. Ki hitte volna vájjon, amíg csak Grossicb fiumei orvos meggyőzően kimutatta, hogy a jód- tinktura a leghatásosabb fertőtlenítő szer. úgy. hogy még a hasfalat is veszélytelenül megnyithatjuk előző jódecsetelép után A múlt századnak egyik jóliirnevlj vepvésm bírókra akarván kelni a természettel pontosan vegyelemezte » bor összetételét * azután müvj utori. pontosan a nyert adatokat és adagokat fölhasználva b^rt gyártott. De minő rettenetes izii és hatású kotyvalék volt ex a 1 műbőr a természete# bőrhöz képest Dgyanex a

helyzet, ha mesterséges és természetes tápanyagok között párhuzamot vonunk, av: gv tn. a mesterséges ásványvizeket összehasonlítjuk a természetesekkel. Amint/ nem kell szakembernek lennie valakinek, hogy belássa, miszerint bármely mesterséges ételnél szívesebben veszi be és dolgozza föl a gyomor pL a rostélyost, vagy ropogósra 6Ült kacsacombot Ugyanúgy nyilvánvaló, hogy a föld mélyében és méhében, szóval a Teremtő isten vegykonyhájában készült, tehát a Természet adta ,,Cige!kai“ jódos víz hatása biztosabb és célhozvezetőbb. mint a vegyi gyárakban fabrikált Jódsó oldat. Egyébként „minden Demoslhenesné! szebben beszél a tett"! Minden reklám mögött ugyebár önérdek, sőt haszonleső szándék lappang, ezért szkeplik - ma a nagyközönség mindennemű reklámmal szemben. Ám szívleljék meg akkor a szentirás ezeD szavait: „Mindeneket megpróbáljátok e ami jó azt megtartsátokf* Rajta tehát, próbálja meg az. kinek baja van a gyomrával, meszesednek az erei. duzzadtak « mirigyei, golyvája van. nem tiszta a vére. krákog a gégéje zihál a melle, hogy minő hatással lesz rá a „Cigelka" jódos gyógyvíz fogyasztása $ tegyen azután s sajá* magán tapasztallak alapján belátása szerint. A „CIGELKA" gyógyvizek megrendelhetők: „CIGELKA" jódos

gyógyforrások vállalatánál Csehy & Waehter, Bardejov (Bártfa), Szlovpnszkó (C?R).

'UTffTl TTSTfSJJSSPCP. ' MMMKK&Bt IVMUTttV m r

Dobsinai jégbarlang,

a világ legnagyobb csodája, h'r.lvilágosilássa.l szolgál az Igazgatóság.

— Időkőiben Pécsi-Pilek Rezső, a badar pesti képzőművészeti főiskola tanára és Lázár Béla dr., az Ernszttmuzeum igazgatója fordultak kéréssel Pollák dr. muzeumiga> gátéhoz, hogy vállalja Szlovenszkón két magyar művészcsoport nem hivatalos jellegű kiállításainak rendezését s viszonzásul a csehszlovák művészeket is meghívnák Budapestre. Pollák dl’, azonban kitért a kiállítások rendezése elől azzal, hogy

a csehszlovák hivatalos körök ragaszkodnak a hivatalos cserekiállitások rendezéséhez

és ő csak ezekre kapott meghívást. Iványi- ürünwald pozsonyi kiállítása alkalmával újból felvetődött a cserekiállitás gondolata, de odáig zsugorodott, hogy

csak a szlovenszkói képzőraiivészeke t hívták meg egy reprezentatív kiállításra Budapestre.

Erről sem tudom azonban, hogy milyen stádiumba jutott.

— Értesülésem szerint a budapesti körök szívesen látnának egy nem hivatalos jellegű cserekiállitást, amihez Déry Béla szívesen ideadná a Nemzeti Szalon, vagy a Tamás-galéria helyiségeit, ezzel szemben az itteni hivatalos tényezők arra az 'álláspontra helyezkedtek, hogy az állam,fordulat óta egész sereg ni agyar országi művész kiállítását engedélyezték a köztársaságban, nem gördítettek akadályokat más művészek szereplése elé sem, (ez ugyan kissé túlzás, mert jól emlékezünk még Dolmányt, Thornan Istvánék és a Léth- ner-kvartett hangversenyeinek betiltására, amely egybeesik Déry Béla januári levelének idejével. Szerk.) tehát a kölcsönösség élvénél fogva joggal elvárhatnék, hogy

a csehszlovákiai művészek is hivatalosan s z e re p elihes s e n e k Budap e s te n.

A csehszlovák körök állítólag most a csere- k.„*iiiás megvalósításától teszik függővé, vájjon engedélyezik-e a jövőbe® is a magyar művészek szlovenszkói szerepléseit vagy sem.

— A budapesti művészi fórumok a csere- kiállitások szükségessége mellett foglaltak auast, ezt a felfogást vallja Déry Béla miniszteri biztos is, aki ilyen értelmű előterjesztést tett Kertész K. Róbert kultsuzminisz- teri államtitkárnak, a művészeti kérdések hivatalos intézőjének. Szorongó kíváncsisággal várjuk tehát, vájjon a mai kedvezőtlen helyzet feljavul-e odáig, hogy megvalósításra kerülhet a hivatalos cserekiállitás gondolata.

Kelemben Sándor.

(*) Salzburg az ünnepi játékok küszöbén. Salzburgban nagyiban készülnek már az ünnepi játékokra, amelyek ezidén a rendesnél néhány nappal hamarább kezdődnek. Ám a gazdasági válság következményei itt is mutatkoznak: júniusban ismét*

négyezer idegennel kevesebb jött Salzburgba, mint az előző évben. A Németországból jött utasok száma 26.279-ről 23.238-ra csökkent. Stüusos előjátéka az ünnepségeknek Rieder dr. hercegérsek papi és püspöki jubileuma. Az ősz főpap tevékeny barátja és előmozdítója az ünnepi játékoknak. A napokban várják a német tornász-szövetség ifjúsági találkozójának résztvevőit. Az ifjak legnagyobb része 1914—48. között született és a háború súlyos következményeit viselő hadiárva. Látványosság lesz a salzburgi jelmezünnepség szingazdag felvonulása augusztus 15-én és 16-án. De előreláthatóan nem lesz olyan vidám a hangulat, miut az előző években, minthogy a gazdasági válság Salzburgban i« érezteti hatását.

(*) Egy exkiráty filmpályára lép. Hollywoodi jelentés szerint György görög exkirály, aki legtöbb- nyíre Londonban tartózkodik, elhatározta, hogy filmszínész lesz. Hit szerint el is fogadott már egy szerződést, amely mintegy félmillió dollárt biztosit számára. Megírták az első filmet, amelyben főszerepet'játszik — egv királyt. Remélhetőleg még nem felejtette el, hogy miképpen viselkednek a- királyok és jól fogja játszani a szerepet. György exkirály felesége, Erzsébet román hercegnő állítólag tiltakozik a film,szereplés ellen. Annyi bizonyos, hogy ha igaz ez a hir, a volt király családja körében nagy ellenzésre fog találni a filmszereplés.

(*) Megnősült a hölgyek kedvence. Érdekes esküvő zajlott le Newyorkban. Megházasodott Rudy Vallée, a híres amerikai bonvivant, a fiatal leányok kedvence. A filmen is sokat Bzerepel és általában Őt tekintették az amerikai görlök bálványának. Az esküvő nagy pompával folyt le, ezer és ezer nő jelent meg a házasságkötésnél. Az esküvő után az ifjú férj és feleség megjelentek hoteljük balkónján és fogadta a sok amerikai bak fis hádolatát. A new- yorki leányok ismerve a szép Rudy Wallée múltját (ez a harmadik felesége), bíznak abban, hogy rövidesen ismét szabad lesz.

(*) Hírek egy mondatban. A párisi operaház igazgatósága bejelentető, hogy a szezón kezdetén három uj operát mutat be. — A Nordisk filmgyárat, amoly az első helyet foglalta el a filmgyártás kezdetén, reorganizálták és berendezték modern beszélőfilmek gyártására. — Rudolf Beér, az ismert bécsi színigazgató és rendező a berlini Volksbühno színpadán fog rendezni a jövő szezónban. — Ismert párisi színészek, Jules Bery és Suzy Prim Stockholmiban filmez nők. — Jehudl Menuhlm, a fiatal ceodabegedtts az olasz Riviérán pihenni ki a szezón fáradalmait. — Egy kis francia községben hosszas szenvedés után meghalt Oetave Mirbeau özvegye

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA:

ALFA: Áriáim. (Klisnbotih Rorgnor.) 1. hél.

FLOIvA-: X 27. (Marimé Dietrioh.)

MAOBSKA: Kettős élet. (Nagy Kató.)

METRÓ: A násrnt. CA Zieurfiold-cörlökJ

Képzőművészeti cserekiállitás

terve Csehszlovákia és Magyarország k&zl

fíalász-Hradii nyilatkozata — Pollák dr. muzeumigasgató tárgyalt a tervről Budapesten