Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-24 / 118. (2635.) szám

15 1931 máflus 24, rasarasp. SzroHÁzKdrtev-KubTüRA Csathó Kátmánéknál Kis interjú két nagy művésszel Budapest, máj uh hó. Á férfi a legolvasottabb magyar írók egyike; azásszonya magyar színjátszás egyik éltemért nagysága. Nem csoda, ha már régen vágytam ennek az érdekes művész-házaspárnak az isme­retségére. Ragyogó májusi délutánon, virág­zó gesztenyefák között vitt utam a Hűvös völgy­be." A pompás fekvésű villa első emeleti könyv­tár szobájában Csathó Kálmán fogadott, finom cigarettával és. egy kényelmes karosszékkel. Vártuk a ház asszonyát, A várakozás percei kel­lemes tercierével teltek cl. A kedves, meghitt művész otthon minden bútordarabja, minden dí­sze, nippje az utolsó kis hamutálcáig választékos Ízlésről és arról tanúskodik, hogy ebben a ház­ban harmonikus, nobilis, szép emberi élet virul. Jókedvű, barátságos mosollyal az ajkán nyit be a szobába Aczél Ilona. Elegáns, magas, karcsú alak. Friss, üde; arca barnára lesülve. — Csak az életkorom felöl ne érdeklődjék! — mondja kedvesen és kezét nyujta felém. Nyom­ban megindul az eszmecsere. — Melyik a legkedvesebb szerepe? — Azt még nem játszottam el! —- feleli gon­dolkodás nélkül. — Érzem, hogy komolyán mondja, s ezért nem is faggatom tovább. — Ki a kedvenc írója? Mosolyogva az urára néz. Az visszamosolyog reá. — Goethe meg Tolsztoj. Nagyon szeretem Goethét és az, orosz irók közül különösen Túr-, genyevet, de a kedvencem mégis csak Tolsztoj. Mindég nagy élvezettel olvasom a Karenina Annát és a Háború és békét. — Sportoké és mi a kedvenc sportja? — kí­váncsiskodom tovább. Nagy őzbarna szeme fölragyog. — Elméletben minden sportot űzök. de gya­korlatban csak úszom... és természetesen el­végzi a napi ritmikus tornáját —. szól közibe az ura,, —- No igen, — hagyja helyben a művésznő. de ezenkívül nem is csinálok mást. Mégcsak nem is golfozok! A hangos filmre terelődik a szó. — Utálom! Utálom a hangos filmet és nem szoktam látogatni a hangos filmszinházakat, de azért, ha égy minden tekintetben előnyös aján­latot' kapnék, szívesen játszanék a Jupiter-lám- pák fényében — jó pénzért! Megkérdezem, hogyan lett színésznő? Egy má­sodpercre úgy tűnik, mintha visszanézne a múltba, de azután egészen egyszerűen, a világ legtermészetesebb hangján válaszol. Talán már a csillagokban megvolt Írva, hogy színésznő leszek. Azt hiszem, már pólyás- baba koromban is színésznő akartam lenni. Ez a színpad utáni nagy vágyam olyan erős volt, hogy szüleim megértették és egy percig .sem akadályozták művészi ambícióimat. Teljes bele­egyezésüket bírva léptem színpadra. Miután a színpadnál tartunk, nem állihatom meg, hogy meg ne kérdezzem: mi a véleménye a mostani színházi válságról? — Színházi válság? — kérdi csodálkozva — én nem ismerek olyat. Legfeljebb pénzválság van! — Szenvedélye? . •. — Nincsen. Azaz. hogy egy mégis van. Egye­dül és kizárólagos szenvedélyem a színpad, — szól/ nevetve. — No és a kiskutyák? — veti közbe derű­ién Csathó — a Maki és a Samu?! — — Ó hát a kiskutyáim, a. Maki ée a Samu, — folytatja ragyogó arccal a művésznő, — azok aranyos, nagyon okos kis állatok és nagyon sze­retem őket! Maki egyébként tíz éves, Samu négy. És amint lelkiismeretesen' lejegyzőm a kisku­tyák pontos életkorát, hallom, amint valami ér­dekes kutyabistóriát meséi elragadtatva az urá­nak. Csathó Kálmánra kerül a sor. — Regényen dolgozom. — kezdi. — még pe­dig.egy teljesen modern témájú dolgon. —- szól • dgondolkozva. — Cime még nincsen. Színdarab-, íráshoz csak a regény befejezése után fogok hoz­zá. Azt hiszem, az ősz is eljön, mire hozzá kezd­hetek. — Szeretném, ha legalább pár szóval vázolná a regény tartalmát.' — Nem’ tudok részletesebben beszelni róla. Nem lehet. mert. ha egy interjú keretében el-- mondhatnám, akkor nem volna szükség a meg­írására. —.nem igaz?!: . — Hogyan dolgozik? — Erre a legnehezebb válaszolni, — mondja komolyan. — de'azért megpróbálom. Sziridarab- jte regénytóvnáimát elméletben rendszerint a leg­apróbb részletig kidolgozom, cs mikor ezzel készen vagyok, leülök, hogy megírjam. És moai . jön a baj! Tudniillik igen gyakran megtörténik velem, hogy mikor legsürgősebb a munkám, erőt vesz rajtam — a vadászszenvedély. Ilyen­kor kimegydí a szabadba és felfrissülve foly­tatom később a munkát. Mi inspirálta a Te csak pipálj Ladányi meg­írására? ' ' '■ • —- Lz nagyon régi história, mélyen Visszavisz a gyermekitoromba. • . '■ —- Személyes tapasztalat? • * *... . — -Részben- -igen. • Kő ríi Műdül h ét.-nyolc- éves ' ■■ kisfiú voltam, mikor az édesanyáin egy rési történetet mesélt e! ebéd közben- Akkoriban igen- hosszú ebédek voltak. Én minden figyelmemet megosztva az evés és a figyelés között, a pecser nyéuél — a sokfogásos ebédre célozva — meg­jegyeztem, hogy most már nem csodálkozom, ha tönkre mentek a történet hősei. A bölcs megál­lapítást egy csattanóé anyai pofon pecsételte meg!‘Ez a régi história, meg talán — a póton inspiráltak a Te csak pipálj Ladányi megírására. Tgy derült ki, minek köszönhetjük Csathónak ezt a nagyszerű, izig-vérig magyar levegőjű da­rabját, — Melyik a legkedvesebb müve? — kérdem. . „ — Tulajdonképpen egyik sem. De ha már na­gyon firtatjuk-a dolgot, akkor azt kell monda-. nőm, hogy a Földiekkel játszó égi tünemény ci­iuü munkámat szeretem a legjobban. Ezt Csoko- ivav költeményéből dolgoztam át. De ismételem, ezt sem szeretem túlságosan. — Mi a.véleménye az utódállamok irodalmá­ról és mit tart a* fiatal irógenerációról? A válasz meglepő. — Hogy mi a véleményem az.utódállamok iro­dalmáról? Bizony erre nem igen tudok válaszol­ni, mert a klasszikusokon kívül semmi más mun­kát nem olvasok. Ami pedig a fiatal Írókat illeti, rájuk vonatkozóan csak az a megjegyzésem, hogy-áléi tehetséges és igazán tud dolgozni, an- iiak még a mai súlyos viszonyok között te van­nak kilátásai. Vége az interjúnak. Szívélyes búcsú. Az ud­varias házigazda lékifér a kertbe, kezet szorí­tunk és nekivágok az útnak. A levegő telve .illattal, madárcsicsergéssel. A ragyogó májusi napsütésben minden olyan szép, olyan fenkölt 'te neiiics . .*. még az élet is. A ház, amelyben két boldog ember lakik, el- Tünt. szemem elöl — és előttem izzik, párázik, görnyed a nagyváros. Szirmay Kalos Margit. ■ismeretes. a tör.ténélémkedvelök előtt, ezért a Wiélk Béla dr! könyve a jövőben sok tekintet­ben forrásmunkának fog' számítani s az utókor csak hálával aöózhatik majd az illusztris, tu­dós' professzornak ezeknek az adatoknak a föl­kutatásáért. A könyv megírása egyébként rendkívül nagy lelkiismeretességről s aprólék osságig menő Ihis-ztórikus érzékről tanúskodik, ami neon cse­kély munkájába kerülhetett a szerzőnek. A könyv fejezetekre osztva tárgyalja a belvárosi temetők, a külvárosi temetők, a templomi krip­ták és Kassa régi sírköveinek történetét, filg- igclékül pedig különböző . időkből származó gyászjelentéseket mellékel eredeti szövegezé­sükben és ortográfiájukban. Végül közel száz eredeti fölvétel után készült lenyomatban mu­tatja be azokat a nevezetességeket, melyek történelmi, vagy esztétikai * szempontból emli- 'tést érdemelnek a kripták, vagy a sírkövek sorában. Általában tartozunk a szerzőnek azzal a megállapítással, hogy a könyve érdekfeszitő és tanulságos olvasmányt jelent azok számára, akiket az elmúlt világ érdekel, de elolvashat-' . ják ezt a köhyvet azok .is, akik eddig kevés ér­deklődést tabusitóttak1! a hisztérikus [tudomá­nyok iránt, mert bizonyosan akadnak majd kö­zöttük jóméhátiyan, akik a Wick Béla dr. köny­vén keresztül szeretik meg Kassa történelmi múltjának egyik legszebb fejezetét. A „Rádbizom a feleségem" múltkori nagy sikere után csütörtökön és pénteken este Bourdlet különös izü vigjátékában. a „Gyönge nem"- bén játszott ismét a kassai közönség előtt Lázár Mária, kitűnő partnerével, Justh Gyulával együtt. Amit ez a két nagyszerű művész csinált ebben a darabban, ahol az ol­csóbb helyzetkomikumok kizárásával minden á szavak ábrázoló erejére van építve, az va­lóban ' tiszta, telivér . művészet volt. Mindket­ten a Magyar Szinházibeli szerepeiket ját­szották s úgy éreztük, hogy a sok savanyu viliké után végre megint hamisítatlan tokaji bor került az asztalunkra. Ezt a kimagaslóan kerek művészi munkát nem tudta lerontani a vontatott rendezés és a többi szereplők eről­ködése sem, akik minden egyekezetük ellené­re kilométerekkel kullogtak Lázár Mária és Justh Gyula pompás debüje után. * A ..Gyönge nem“ bemutatóját megelőzően két este Kálmán Ginre operettje, a „Cirkusz- hercegnő1 került színre szintén két budapesti vendégsze reiplő v el. A vendégszere pl ők Szűcs László és Vágó Artúr voltak, akik nagysze­rű játékukkal zamatot és szint öntöttek az elő­adásban. Fischer Károly karmester precízen hozta ki a hangulatos Kálmán-muzsikát s a többi szereplőknek is részük van abban, hogy.ismét egy kifogástalan operettelőadást nézhettünk végig. . ^—béri.) (*) Rúdnay Gyul'ja kiállítása Losoncon. Lo­soncról jelentik: Pünkösd vasárnapiján dél­előtt fél 11 órakor a losonci városháza nagy­termében nyílik meg Rúdnay Gyulának, a vi­lághírű magyar festőnek, a budapesti képző­művészeti főiskola tanárának képkiáltitása. O A prágai Burián-szinhá? nyári sziínetje: A prágai Burián-szinház május 23-án fejezi be ezidei sikeres szezonját. A nyári szezon­ban Budán kizárólag most felvételre kerülő hángbsfilmjével fog foglalkozni Kassa régi templomi kriptái és síremlékei Wick Béta dr. könyve Kassa, május 23. ’A fon többi címmel rendkí­vül'értékes történeti munka jelent meg a kő-' zclmultban Kassán az iiSmertnevü. tudós teoló­giai professzor, Wick Béla dr. tollából. Mint. a könyv cime mutatja' s mint az illusztris szerző maga is mondja könyve előszavában: — „a jelen munka Kassa múltjának egy parlagon hagyott törés-földjén szánt. Célja fölkutatni s napvilágra hozni azokat az adatokat, amelye­ket a- földalatti város nyújt a földfölöttinek története számára. Hogy e munkatér a múlt­ban parlagon-maradt; ennek legfőbb oka tálán az elmúlásnak nem kedves' gondolata, amely miatt e tárgyról az olvasóközönség részére könyvpiaci szezonárut Írni ma sem lehet. Ámde azok, aki. a letűnt idők felé kegyelettel és ér­deklődéssel tekintenek, nem hagyhatják figyel­men kívüla város múltjának ezt a fejezetét sem." Klasszikus, szép szavak ezek, Wick Béla dr. Szavai-, melyek tulajdonképpen hehettünk is megmondanak mindent. Mi csak azt tehetjük hozzájuk-, hogy az -egész könyv ilyen klasszé, kus értékkel bky.akár nyelvi tekintetben, akár. a történelem szemüvegén • keresztül vizsgáljuk •ezt, a- munkát. Valóiban parlagon hagyott terü­let vplt az, aigelyen ez a könyv szánt,.de hoz­zátehetjük, „hegy Wick. Béla dr.-nak -érdemes, volt feltörni..ezt > parlagot, meTt a történelmi adatok egész tárházát bocsátja azok rendelke­zésére, akiket Kassa történelmi múltja érdekel. Ezek között az adatok között van sok- .olyan is, amely kevésbé, vagy egyáltalán nem volt [ ‘ (—béri.) Miint színésznő is ilyen telivér Lázár Mária. Különleges élvezet őt u színpadon détni. • * Lázár Mária és Justh Gyula újabb kassai vendégszereplése Kassa, május 23; (Kassai szerkesztőségünk­től.- Rendkívüli jelenség-ez a Lázár Mária. Az a ritka típusa a nőknek, akivel minden kiüt-1 Ivö'ZŐ ásszomyMga ellenére is őszinte, kedves barátságot tudna kötni az ember. Semmi sincs benne a sztárok sokszor kellemetlen tulajdonságaiból, ehelyett csupa intelligen­cia, csupa közvetlenség, csupa egyszerűség minden szava. Ahogy önmaga mondja: .— Ma is az vagyok, aki ezelőtt voltam és ez akarok maradni továbbra is. Nem csoda, hogy budapesti kollégái imád­ják s épp úgy rajonganak érte a kis vidéki színészek is, akikkel vendégszereplései alkal­mával néha délutánokat tölt együtt kisvárosi kávéházakban. \ beérkezett pesti sztár,, (mel­lékfoglalkozására nézve: dúsgazdag földbirto- kosné) a szürke kis vidéki színészekkel. Interjút akartam csinálni vele s az interjú­ból nagyon kedves beszélgetés lett, melynek emlékét sokáig fogom őrizni magamban. Ta­lán illetlenség' lett volna komoly dolgokkal rontani neki ennek a kedves hangulatnak, ezért csak néhány mondatot jegyzek ide, ami­ket szintéi: magáról mondod el Lázár Mária: — Tíz esztendő keserves küzdelmébe ke­rült, amíg azzá lehettem, ami vágyók: Igaz­gató, rendező, vagy újságíró nem mondhat rám semmi rosszat, ipert protekció, vagy .egyéb praktika nélkül verekedtem ki mai po­zíciómat. Ilyen tiszta eszközökkel akarom tar­tani ezt á 1:elvet, továbbra is. Shaw egyik jellemző mondása jutott -eszem­be, melyet a „SzénásszelvéN-beii éppen Lá­zár- Mária rnohd: - '» • ' ; : — A férfiak azért nem tudnak élni velem, mert én telivér vagyok, ők pedig csak közön­séges igáslovak. SACSiER-s Hotel & K u r h au s ' HÍ1.ENEKTAL Baden bei Wien — Tel. No. 1. Elsőrangú szálloda — minden komfort :— gyönyörű fekvds. Szoba pensióval 20 25 S, ■fürdőszobával 29 S.-ijr. Eloídényben 20°/o engedmény. Sacher kert.i-kávébáz, naponta 5 órai tea. táncsoirée, tánc a szabadban. " 13219/H/27. . ARGENTÍNA BRAZÍLIA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU és CUBA. A két hatalmas motorhajó: Alcantara és Austurias (32.000 tonna tartalom, 22.000 regisztrált tonna). Elismerten kitűnő konyha Kényelmes el­szállásolás. Mindennemű telvilágositásl adi ROYAL MAIL LINE PRAHA ll„ HYBBRNSKA 24/Xa (*) A bécsi nemzetközi tanilóHlm-kongresszus, Récéből jelentik: A baseli nemzetközi tanilófikn- kamara és a bécsi osztrák mozgófénykép-ezövgitőég rendezésében május 26-tól 31-ig tartják meg Becs­ben a harmadik nemzetközi t auitőflilim-é rtekeztebett. Az értekezletre eddig 14 állaim jelentette be rész­véteiéit, A tanácskozásokat főként a fiilmek iskolai fölhasználásának szentelik. A tente rímekben ileper- getihető 'tittobiztos, könnyükezelésü, keskeny filmek problémája áh az előtérben. Tárgyalná fognak to­vábbá a népművelés céljait szolgáié ku ltur film - színpadok kérdéséről, annelyben a nemzetközi együttműködéstől lényeges előmozdítás' várható. A t-anitóf'ibnek népszövetségi intézetének római igaz­gatója Is (megígérte, hogy részt vesz az értekezleten. (*) Fényképkiáilíitás Kassán. Kassáról je­lentik: A Kárpátegyesület kassai csoportjá­nak fotoszakosztálya ez évi junius 4-én, csü­törtökön nyitja meg a Keletszlovenszkói Mú­zeum emeleti kiállítási termében fénykép* kiállítását, mely junius 18-ig lesz nyitva 'a nyilvánosság számára. Akik a kiállításon resztvenni szándékoznak, képeiket tartoznak legkésőbb május 25-ig az ügyvezetőnél (Streck Aladár Városháza I. em. 36 ajtó) le­szállítani. A képek legkisebb nagysága 13x1-8 cm. lehet és kartonra húzva, fekete szalaggal körülragasztva üveg alatt nyújtandók be. A kép hátlapján feltüntetendő a kép cime, az eljárás, a kiállító neve és pontos címe. Min­den, a zsűri elé kerülő kép után kezelési költség címén 1 korona fizetendő. A kiállított képeket a kiállítás tartama alatt elvinni nem lehet. Vidéki kiállítók tartoznak gondos­kodni a képek elszállteásáról, illetve azokat kívánságukra utánvétellel visszaküldik. Min­den egyéb felVil-ágositást az ügyvezető nyújt. (Streck Aladár Kassa, Komensky u. 15.) (*) Belasco hagyatékát Morris Gésték örökölték. Newyortkbó! jelenítik: Most bontották fel a múlt héten elhalt Dávid Belasco. newyorki színigazgató és jeles szinmüiró végrendeletiét. Belasco vagyonát, amely nem több 100.000 dollárnak nagyrészt leá­nyára, Morris G estnek, az ismert producernek fe­leségére hagyta. Morris Gest külön 10.000 dollárt örökölt tőle. Belasco jStékonycélha csak 5000 dol­lárt hagyott, még pedig az amerikai színé szál a p javára. (*) Meghalt a Denevér első Adélje. Bécsiből’ je­leníti tudósi tónk. hogy meghalt Strauss .János . ko­rának 'leghíresebb operetté® ekeénője, aki először énekelte -Adél szerepét a Denevérben. Liuk-Des- sauier Antónia volt a neve. már egészen' elfeledték, pedig évtizedek előtt egész Becs rajongott érte. He tvenbatéves kort ért meg és teljes elhagyatott- ságban töltötte életének utolsó éveit. (•) Megjelent a Magyar Minerva ez évi 5, száma. A Magyar Minerva májusi száma dr. Reinel János szerkesztésében a napokban jelent mog a következő gazdag és változatos tartalommal: Krisztics Sándor (Pécs): A kon­zervativizmus és liberalizmus. — Bolya Lajos (Komárom): Nem vagyok a tied. — Kristály István (Padej): Tiszamenti május... — Ta­más Lajos (Pozsony): Távirat. — W. Wim- berger. Anna (Pozsony): Dér. II. — .Reményi József .(Cleveland): Magyar iró amerikai nap­lójából. — Muzslay-Kampis Ilona (Budapesti: Könnyek, ha jönnek. — Lakner Zoltán (Vesz­prém) : Te vagy most nekem a messzeség. — 'Marék Antal (Losonc): Ferenc megtérése. (IV.) — Rundt Arthur (Moszkva): A G. P. U. álarcai. — Pierre Ravin (Paris): Halálos oroszlánvadászat. — Erdőbázy Hugó (Komá­rom): Mint a csillagok felé. — Bandat Horst (Batávia—Budapest): Keletindia Semmering- jén. — Tamás Lajos (Pozsony): Magyar köny­vekről. Erő. (Bolya Lajos verskötete.) Tér­kép. (Erdőbázy Hugó könyve.) Fórum. (Folyó­irat a művészet, építészet és építőipar szá­mára.) — Kázmér Ernő (Zágráb): Faj és kub túra. (Ottó Kauser könyve). Világforradalmá­rok. (Josef Leó Seifert könyve). Brúnó von Saíiden álialrajzai. — A julíus és augusztus kivételével havonként 36 oldal - terjedelem­ben megjelenő folyóirat előfizetési ára fél ■évre 15, egész évre 30 korona. (Külföldön egy évre 6 pengő, 150 lej. -illetve 60 dinár.) Egyes szám ára 3 korona, mely bélyegben is beküldhető. Az előfizetési összeg ugyan­csak a Magyar Minerva kiadóhivatala címére (P-ozsony-Bratisiava, Kertész-ucca 13 külden­dő, mely kívánságra készséggel küld csekk- lapot. A folyóirat egyes számai Pozsonyban a Steiner, Stampfel és Szent József' könyv­kereskedésben és Weisz M.-nél kaphatók. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom