Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-11 / 34. (2551.) szám
mhmuoki ujssmwm 1931 február 11, szerdia. Bank felügyelő bizottságának ülésén Bábelben már meg is indulnak. Ugyanakkor az araitypoHtikáról folyó francia-angol banktárgyalások is folytatódnak. A Journé Industriellc szerint mielőtt a baseÜ Nemzetközi Jóvátételi Bank feladatát mint Gold Cl ea ring House meg- kezdemé? feltétlenül szükséges, hogy a berlini aranypiac rendellenes feszültsége eltűnjek és a francia-angol aranytárgyalásokat sikeresen befejezzék. A két probléma szoros összefüggésben áll egymással 8 a megoldást a rövid lejárata kölcsönök hiánya késlelteti. A nemzetközi helyzetet tehát csak a francia tőke kiadós közép- ©nrópai transzfuziójával lehet megoldani. Az Eeho de Paris-ban Períinax is a hivatalom német államkölcsön fran piaországi plaszirozásáró! beszél, ami Períinax lapjának, az Écho de Parisnak jobboldali be- állitoitfcságia mellett legalább is feltűnő. A jobboldali publicista természetesen bizonyos politikai garanciától teszi függővé a j • kölcsön folyósítását és mindenekelőtt azt j kívánja, hogy a német külpolitika békés \ irányát senki se változtathassa, meg. Tisztán technikai és pénzügyi szempontból Franciaországnak elemi érdeke, hogy tőkefeleslegét a külföldön, különösen a nagy százalékkal dolgozó Németországban helyezze el. £gy sokatmondói statisztika Paris, február 10. Franciaország 1930-as külkereskedelmi mérlegének részleíered- ményeít most hozták nyilvánosságra. A statisztika mindenekelőtt azt mutatja meg, hogy Németország és Franciaország között a kereskedelmi viszony az utóbbi évben rendkívül megjavult. Németország a beviteli országok listájának első helyén szerepel, még hozzá óriási előnnyel. 1930-ban Németországból Franciaországba 7.9 milliárd frank értékű árui importáltak a tavalyi 6.6 milliárddaJ szemben. A második helyen,- jóval Németország mögött az eddigi első importállam, Amerika következik 6-1 milíiárddal, a régi 7,2 milliárd helyett. A harmadik helyen Anglia jön 5.2 milíiárddal (5.8 milliárd). A kiviteli országok között Németország a harmadik helyen van. Az első helyen áll Anglia 6.8 milíiárddal (7.6 milliárd), a második helyem a belga luxemburgi vámunió 5*4 milHáítldal (7.2), Franciaországból Németországba összesen 4.1 milliárd frank értékű áru jött a tavalyi 4.7 milíiárddal szemben. A német-fráncía kereskedelmi viszony mérlege tehá-t 3.6 milliárd frankkal kedvezőbb Németországra nézve a tavalyi 1.9 milliárdos előny helyett. I A mezőgazdasági vámok újabb emelését követelik az agrárpártok Beismerik, hogy a multévi vámok téliesen eredménytelenek — A húsipar szerint a vámtörvény sokat ártott Lengyelországnak. Csehszlovákiának meg nem használt Prága, február 10. Hónapokkal ezelőtt leszögezte a P. M. IP, hogy az agrárvámok emeléec teljesen eéljatévesztett válalkozás, mert a válságot nem fogja enyhíteni, ellenben eimérge- siti a külkereskedelmi viszonyt a szomszéd országokkal. Valóban igy is lett. Az uj vámok, melyek december 16-ától vannak érvényben, néni eredményeztek a mezőgazdaságnak semmi hasznot, ellenben miattuk megszakadt a kereskedelmi viszony Magyarországgal s Lengyelország is igen érzékenyen reagál az uj vámrendszer hátrányaira. Mint a Lidové No- viny írja, o-z u] vámtörvény Lengyei országnak értőit, Csehszlovakénak meg nem használt. Még a vámtörvény tárgyalása alatt leszögeztük, hogy az egész terv csak félmegoldás, melynek nem lesz semmi kedvező hatása a belföldi mezőgazdaságra. Félmegoldás azért, mert a szocialista pártok a komprom iszták-ue tarifában teljesen paralizálták az agrárköveteléseket s igy befelé az egész reform nem lesz egyéb hatástalan rózsavíznél. A következmények csattanósan igazolják ezeket a megállapitá- sainkat. A cseh agrárpárt néhány havi tapasztalat után rájött arra, hogy a vámreform téje- sen értéktelennek bizonyult és ma a vámvédelem újabb fokozását követeli. Az agrárvámok kérdése igy ismét revízió alá kerül. E kérdésben rendkívül jellemző helyzetképei'fest a Lidové Noviny. — A december 15-ike óta érvényben levő uj mezőgazdasági vámok — írja a briinni. lap — érvényük rövid ideje alatt erős kritikát és elégedetlenséget hívtak ki maguk ellen. A húsipar kifejezésre juttatta ezt szaklapjának egyik cikkében. Ez a cikk oly időpontban jött, amikor a csehszlovák és lengyel kormány megbízottai Prágában tárgyalást folytattak a vámoknak a lengyel serté&bekozatalra gyakorolt hatását illetően s azt hangéulyozta, hogy az uj vámok erős kárt okoztak Lengyelországnak, Csehszlovákiának pedig aem használtak. , A legfőbb hiba az, hogy a öófrtésliusbeüio'za- talra nem oly arányban emelték a vámot, mint az élő sertésre. Ezért aztán főleg Lengyelországból az élő sertés helyett felekbe vágott sertést importálnak. Ez sérti a bélföldi húsipar érdekeit, mert a lengyel bús- földolgozás távolról sem közelíti meg a belföldit e amellett a belföldi húsiparban növeli a munkanélküliséget. A kormányhoz befutott a munkásság határozati javaslata, amely sürgősen kéri, hogy a mezőgazdasági vámokhoz járuló pót vámokról szóló törvény hibáit mielőbb korrigálják, mert az élő sertések behozatalának megszűnése miatt a belföldi húsipari munkások munkaalkalma aggasztóan csökkent. Ennek betetőzéseként — folytatja a Lidové Noviny — a két agrárpárt megbízottai is jelentkeznek és azt követelik, hogy a kormány fokozza a vámvédelmet, mert az eddigi elégtelennek bizonyult Az uj vámok hatása a piacon valóban nem mutatkozott, kivéve a szalonnát, amelynek ára emelkedett. Az agrárok már javaslatokat dolgoztak ki a mezőgazdasági vámok újabb emelésére s eme követeléseiket már közöltek a kormánnyal. Az agrárok panaszkodnak, hogy az eddigi intézkedések nem voltak hatályosak a mező- gazdaság enyhítése szempontjából s nevezetesen a múlt évben megszavazott vámemelés teljesen elégtelennek bizonyult. A többi pártoknak, főleg a szocialista pártoknak sze... A nátha nem mindig kerülhető el, de mindig sikeresen leküzdhető Formanna.1 mére vetik, hogy nem járultak hozzá olyan magas vám tétele írhez, amelyek igazán segíthettek volna a mezőgazdaságon Az agrároknak főleg az fáj, hogy az állat vámok maradtak hatás nélkül. Ezért leged sose rhan az áUatvámok emelését kívánják. Újabb vámköveteléseik bizonyára erős ellenállásra fognak találni — jósolja a Lidové Noviny. A Lidové Noviny helyzetképe a maga meztelenségében mutatja be az agrárok multévi vereségét a vámkérdésben. Nagyhangú kortesjavaslataik a valóságban semmivé zsugorodtak össze. Befelé nem használtak, kifelé ártottak. Ez a mérleg! IJ| szakadás támadt ■.- az orosz eoyliázban P á r i s, február 10. Egy újabb szakadás véglegesen megszakítja azokat az utolsó kötelékeket, amelyek Eulogius párisi metropo- lita ortodox hívőit még egybefiizte Moszkva jelenlegi patriárchájával, Serghis metropoli- tával, a szerencsétlen sorsú Tychon utódával. Sergius metropolita, akinek gondolkodási és cselekvési szabadsága a boteev izmus dicsőítő ti, földjén mindenesetre nagyon problematikus, még az elmúlt tavaszon elmozdította méltóságából Eulogius metropolitát a szovjettől szemben táplált „előítéletei41 miéit. Ezeket az elő Ítéleteket azonban olyan könhídF irodád élni ózni, hogy a nyugati államokban élő emigráns ortodoxok püspökei, akik zsinatra gyűltek ö&z- sze, Eulogius metropolitát kötelezték, hogy hivatalában maradjon ás megtagadták az engedelmességet a Sergius patriarcha által kijelölt utóddal szemben. Sergius Eulogius metropoli- tának bocsánatot helyezett kilátásba, ha Éulo- gius kötelezi magát, hogy nem vesz résit azon a tiltakozó gyűlésen, amelyet Londonban az oroszországi vallásüldözések ellen tartottak és ha a legteljesebb lojalitás valamely aktusát a szovjetkormánnyal szemben végrehajtja. Egyúttal 'megbízta - Eieutheros litván metropolitát, hogy Párisba menjen és valamilyen módon keresse meg az egység alapjait. Sergiusnak erre az intézkedésére az eparohag gyűlésé meghagyta Eieutheros metropolisnak, hogy otthonában maradjon és elhatározta, hogy minden kapcsolatot megszakít Sergius patriareMvak mert őt érezhető módon annyira befolyásolja a szovjetkprmány, hogy még abban is kételkedni Főhet, yájjofa a 'rendéléteít saját maga fogalma zza-e meg. és boésátja-e ki. Az emigráció püspökeinek gyűlése, amely Eulogius metropolitát egyházi főnökének ismeri el, elhatározta, hogy függetlennek nyilvánítja magát. Megmarad ugyan a pravoszláv egyház közösségében, azonban addig a napig, amig Oroszországban a vallási szabadságot helyre nem állítják, a konstantinápolyi ökonomikus pat- riarcha főhatósága alá helyezi magát. VISSZA A HÁBORÚBÓL Erích Mária Remarque regénye (Copyright by U. Festőre Syndicafe and by Prágai Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan is tilos.) (44) Az első dij mindhárom esetben tíz sirálytojás, vagy egy üveg snupsz. Willy bizalmatlanul tudakozódik, hogy a sirály tojás ehető-e. Megnyugtatva tér vissza. A második dij hathat sirálytojás vagy egy-egy tiszta gyapjú lejvédő; a harmadik négy tojás vagy két doboz cigaretta. A márka*. Németország Hősi Dicsősége. — Erre semmiesetre sem pályázunk, — mondja Kari, aki szakértő. A verseny megkezdődik. A bosztonra Karit és Albertét jelöljük; az onestepnél Willy meg én szádunk síkra. Willyben, őszintén szólva, nem nagyon bízunk. Csak akkor nyerhet, ha a bírónak humora van. De mikor van humoruk a bíráknak? Akár csak táncbiráknak is...? A bosztonban Kari és Albert három másik párral bejut az elődöntőbe. Kari fest a legjobban; extra uniformisának magas gallérja, uj lakkcsizmái és szánkó-lovacskájának a láncai, meg a gyűrűi széditően elegánsak, lehetetlen ellenállni. Megjelenésében és stílusban Kari páratlan jelenség, de összhatásban Albert legalább olyan jó. A birák lázasan jegyeznek, mintha az utolsó ítélet elődöntője folynék a Waldtnann-ban. Kari győz és a sirálytojást választja, mert a snapszmárkát nagyon jól ismeri; ő maga szállította. Nagylelkűen nekünk ajándékozza a zsákmányát; van neki odahaza jobb. Albert a második dijat nyeri. Zavart pillantást vet ránk és h hat sirály tojást elviszi a szőke lágynak. Willy fütyül. Az onestepnél én zugok elő a. kis varrónővel és a végső fordulóba lm bejutok. Nagjr ForcJifaffa: Szabó Lőrinc bámulatomig Willy egyszerűen kimaradt, nem jelentkezett. A belépésnek és hátra- saszézásnak egy különleges variációjával brillírozok, amelyet eddig nem mutattam be. A kicsike úgy táncol, mint egy pehely, és megnyerjük a második dijat, amin testvériesen Megosztozunk. Büszkén megyek vissza az asztalhoz, mellemen a Táncsporlíejlesztő Birodalmi Szövetség ezüst diszérme. — Willy, te jámbor, — mondom —■ legalább megpróbáltad volnál Talán megnyerted volna a bronzérmet! — Az ám, — veszi át tőlem & szót Kari, — miért nem indultál? Willy feláll, nyújtózik, feszesre huzgálja a cutját, roppant méltóságteljesen ránk néz és egyetlen szóval válaszol: — Ezértl A krizantémos ember ép e pillanatban jelenti be a foxtrott-versenyt. Mindössze néhány pár jelentkezik. Willy nem megy, hanem diszlépésben vonul a parkettra. — De hisz sejtelme sincs róla, — prüszköl Kari. Izgatottan lógunk a székünkön, hogy lássuk, mi lesz. Az orószlánszeliditőnő megindul Willy felé. Willy széles mozdulattal nyújtja a karját. A zenekar rázendit. Willy ebben a pillanatban megvadult tevévé változik, amely vitustáncot kapott. A levegőbe ugrik és sántikál, ugrál, kering, kirúgja a lábait és ide-oda dobálja a hölgyét, aztán zötyögős malac-galoppban végigrohan a termen, az oroszlánszeliditőnőt nem maga előtt, hanem maga melléit vezetve, úgyhogy a nő Willy kinyújtott jobbkarján húzódást gyakorlatokat végez, mialatt a fiúnak a másik oldal felé teljes mozgási szabadsága van. hiszen nem kell vigyáznia, hogy letapossa a partnere lábait. Rögtön ezután Willy körhintát imitál, hogy a két fecskefarka merőlegesen eláll a testétől, a következő pillanatban kecses szökkenésekkel, mint egy bak- kecske, amelynek paprikát dugtak a farka alá, megindul rézsut a termen át, mennydörög és örvénylik és zug és végül lezárja a mutatványt egy rejtélyes piruettel, amelynél magasan a levegőben lengeti a táncosnőjét. Nincs a nézők közt teremtett lélek, aki meg ne volna győződve róla, hogy az überíox- trott-nak egy eddig ismerellen zsenije mutatkozott be a produkcióban. Willy felismerte sánszát. Olyan fölényesen győz,' hogy utána hosszú ideig semmi sem következik és csak azután a második dij. Diadalmasan tartja orrunk elé a flaska snapszot. De bele is izzadt a munkába, ami alaposan meglátszik festett öltönyén; az ing meg a mellény meg- feketiilt, viszont a cut most már jóval világosabb. Megjelenik a krizantémos ember. A szeme könnyes, WiHyt mesternek titulálja és ünnepélyesen a pódiumra kéri. A zene tust húz. WiHyt foxtrott-királlyá választják és kézbesítik néki a Birodalmi Szövetség aranyozott díszjelvényét piros tokban és kékfehér szalagon. *—> Igazán fejedelmi kitüntetés. ... '( A versenynek vége, de a zene tovább szól. Az asztalnál ülünk és nyakaim kezdjük Willy nyereményét. Csak Albert hiányzik, fur- kósbottal sem lehetne elkergetni a szőke lány mellől. Willy meglök: — Te, ott vau Adélé. — Hol? — kérdezem gyorsan. Hüvelykujjával a parketten szorongó sokaság felé bök. Adélé csakugyan ott keringőzik egy magas, fekete alakkal. — Már rég itt van? — tudakozódom, mert szeretném, ha látta volna a győzelmeinket. — öt perccel ezelőtt jött — válaszolt Willy. — A hosszú pasival? — A hosszú pasival. Adélé láncközben kissé hátraveti a fejét Egyik keze a fekete ember vállán fekszik. Ha profilban látom az arcát, néha megáll a szivem verése, annyira hasonlít most is, itt, a lámpa fedett fényében, a háború előtti esték emlékéhez. De szemközt nézve teltebb az arc és amikor nevet, egészen idegen. Nagyot húzok Willy üvegéből. A kis varrónő ép most libeg tova előttem. Karcsúbb és bajosabb* mint Adélé. A minap a Grosse- strassén nem vettem észre, hogy Adélé igazi nővé serdült, a keble dagad, a lába erős. Nem emlékszem, hogy régen is ilyen volt-e; akkor még biztosan nem figyeltem meg az ilyesmit. Rosszkedvűen tolom félre a poharamat .,. na, már megint összehasonlítok és a testre nézek., ha meg lehetne valahogy fojtani bennünk ezt a szokást! — Stramm kölyök lett belőle — mondja Willy, mintha kitalálta volna a gondolatomat. — Eh, fogd be a szád — mondom dühösen. A keringő véget. ér. Adélé az ajtóhoz támaszkodik. Odamegyek hozzá. Üdvözöl. Közben tovább beszélget és nevet a bosszú feketével. Állok, csak állok előtte és nézem. Mint, valami nagy döntés előtt, úgy ver a szívem. — Mit bámulsz annyira? — kérdezi. — Semmit, — mondom, — jöhetsz egy táncra? —. Most nem, de. a következő a tiéd lehet — válaszol és kísérőjével a parkettra megy. Megvárom, aztán együtt, táncolunk egy bosztont. Nagy igyekezettel táncolok és ö elismerően mosolyog: — Táncolni igazán megtanultál a fronton. —■ Nem éppen ott, — mondom, de a/. imént dijat,, is nyertünk. (Folytatjuk.)
