Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-07 / 204. (2425.) szám

8 <PI«CMMAG^ARHIRltSE> ¥936 ssetptesnibeT 7, vasártnaip. — hi'T’Vwti ■iiiaawzngggwrgKaüigyjSiWB A losonci diákkongresszus megválasztotta az uj tisztikart A társadalmi nagybizottság ülése Losoncon — Diákmenza-egyesület, diák-klubok, főiskolás sportnap, egységes diákstatisztika a jövő év programján - A diákság a magyarnyelvű jogi fakultás fölállításáért Losonc, szeptember 6. (Saját tudósítónk­tól.) A diákkongresszus második napjának délutánján az egyes ifjúsági csoportok a vá­lasztás előkészítésével foglalkoztak, Ugyanez időben tartotta ülését a társadalmi nagybizottság is a Szilassy-kastélyban. Az elnöklő Grosschmid Géza dr. szenátoron és Törköty József dr. nemzetgyűlési képviselőn kívül a nagybizottság ülésén jelenvoltak: Szilmsy Béla dr., Dobránszky János, Bahm Rudolf szenátornak, Torján Ödön vezórigazga- gató, Aktpy Gyula dr. tartománygyülési kép­viselő, Söröss Béla teológiai igazgató, Szik- íny Ferenc dr. kulturreferens, Aixinger László dr. főtitkár, Márkus László szerkesztő és Győry Dezső iró. A nagybizoítság a ma­gyar diáksegély-^akció folyó kérdéseivel foglalkozott és számos indítványt tárgyalt. Egyhangú határozatba vették egy egységet ddákmenzaegyasület megala­kítását. Az egyes menzákra vonatkozó felhívásokat az elnökség rövidesen a sajtóban fogja köz­readni. Akadémikus-bál Az akadémikus ifjúság este bált rendezett a Deutsoh-szálló temeiben, melyen úgy a ma­gyar társadalom, mint a fiatalság szép szám­ban jelent meg. A bál jó hangulatban hajna­lig tartott. A plenáris ülés Péntek délelőtt a kongresszus plenáris ülést tartott. Az einöklésre Grosschmid Géza dr. szenátort kért és. fel. Sorra kerültek a bi­zottságok jelentései. Elsőnek a kulturális bizottság terjesztette elő jelentését, melyet tegnapi számunkban már ismertettünk A jelentést a kongresszus magáévá tette A Diákszemle kérdésének kap­csán Grosschmid Géza dr. szenátor nagy tetszéssel közölte a kongresszussal, hogy a nagybizottság a szemle céljaira hatói öt­száz kor: nőt szavazati meg. Duka-Zólyomi Norbert dr. hálás szavak­kal köszöni meg a nagybizottság támogatását. A kongresszus ezenkívül elhatározta, hogy a vándorkönyvtár kérdésének kidolgozására egy bizottságot küld ki. s A kongresszus határozatiig kimondja, hogy a vidéki diákegyesületek kultvréletének fellendítését kívánatosnak tartja. A gazdasági bizottság javaslatára a kong­resszus köszönetét mond a nagybizottság tag­jainak a diákság támogatásáért. A kongresszus elhatározta, hogy o. jövő esztendőben egy főiskolás sportla­pot fog rendezni, továbbá hogy a menza- segélyben részesülő diákságtól elvárja, hogy az életbe kikerülve erkölcsi köteles­ségének érezzz az élvezett segélyt hasonló célra visszafizetni. Tarján Ödön vezérigazgató, a P. M. H. ve- zérszindikusa bejelenti, hogy álláskeresés, vagy állásközvetítés céljára a Prágád Magyar Hírlap önzetlenül az ifjúság rendelkezésére fog állani. Elhatározza a kongresszus, hogy a csehszlovákiai egyetemeken tamilé főis­kolásokról statisztikát készít és azt külön e célra választott bizottság út­iján feldolgoztatja. A kongresszus köszöne­tét mond a tízesztendős A Mi Lapunk szer­kesztőjének, Scherer Lajosnak önzetlen és eredményes munkásságáért. Ezután Duka-Zólyomi Norbert dr. beter­jeszti elnöki jelentését a múlt esztendő mun­kájáról, melyben hálásan emlékszik meg a nagybizottság és a társadalom támogatásáról, bejelenti a volt tisztikar lemondását, kéri a íelmentvény megadását, amit a kongresszus megad. Grosschmid Géza dr. meleg szavakkal búcsúztatja el a távozó tisztikart és telkek­be markoló szavakkal kéri Isten áldását a további diákmunkája. A választások Rövid szünet után folytatják az ülést. Az elnöklést az ifjúság felkérésére Tarján Ödön vezérigazgató veszi át, aki komoly és nagy­hatású beszédben foglalkozik a diákság prob­lémáival és kéri őket, bogy a mostani kong­resszuson is őrizzék meg az egységei és a békét. Győry Dezső rövid felsüúlalásban kéri az ifjúságot, hogy a diákmunka zavartalan biz­tosítása érdekében egységes jelölt-listát állít­sanak össze. Több felszólalás után a kong­resszus elfogadja az elnöklő Tarján Ödön in­dítványát s egy jelölő-bizottságot küld ki az elnöklő védnök vezetése mellett Délután fél három órakor olvassa fel az elnök az egységes jelölt-listát. Megválasztot­ták a következő tisztikart: Elnök: Brükk Sándor, alelnökök: Takács Győző és Pál Ferenc, titkár: Berecz Kál­mán, jegyző: Kávás Jenő, kulturreferens: Vermes Samu, pénztáros: Gszrald József, sportreferens: Kunos Rezső, választmányi tagok: Ludwig Aurél és Vályi Kálmán, pót­tagok: Orbán László, Jóesik Lajos, Wein- berger Tibor. Több felszólalás után az ülést délután négy órára halasztották. Brükk Sándor, az uj ifjú­sági elnök köszönetét mond a megválasz­tásért az uj tisztikar nevében és kéri az ifjú­ság és a nagybizottság támogatását a jövő esztendőre is. Borosé Zoltán nyilatkozatot olvas fel, mely­ben az egységes és komoly diákérdekvédel­mi munkáját hangsúlyozza. Grosschmid Géza dr. szenátor nagy tetszés mellett jelenti be, hogy a nagybizottság az­zal a tervvel foglalkozik, hogy Prágában és Pozsonyban a diákság részére diákklubbot állítanak fel. Dobosy Imre felhívja a kongresszust, hogy megfelelő módon kérje egy magyarnyelvű jogi fakultás fel­állítását az egyetemeken. A túlsók időt igénybe vevő választás miatt csak a késő délutáni órákban vette kezdetét a szellemi ankét, melynek során az ifjúság részéről több elő­adás hangzott el. A* előadásokról legközelebb referálunk. Ml következik a repülőgép után? A repülőgép — slrálosphera-hajó és az űrhajó a jövő állomása Az emberi ész végtelent ostromló 2Kemiailitáeám ak ahhoz, hogy folytassa útját az ismeretlen régiók felé, a levegő meghódítására volt szüksége. Sike­rült. Ma már ura az ember a földet környező leve­gő legalsó rétegének. Fejünk felett berreg a re­pülőgép, mint a mának legújabb csodája: az újkor pterodaktilusa. De ez csak az első állomás. Az em­beri elme itt meg nem állhat, mert folytatná akar­ja útját tovább, a messze végtelenbe és ehhez mnég két állomásra van szüksége. A repülőgép után jön a stratosphera-hajó, majd az űrhajó. Ez a három pillér az, amire felépíthetjük fantá­ziánk segítségével azt a hidat, amin keresztül meg­közelíthetjük a jövő birodalmának kapuit Az első állomás Az első állomás a repülőgép. Látszólag biztosam halad az uitján, benzin hajtja és tartja a levegő. A motor az őt környező légkörből szívja, fel a benzin elégéséhez szükséges levegőt. A benzin és a leve­gő egyesüléséből származik az az erő, ami hajtja a motort A repülőgép három fontos alkotórészé­nek egyformán levegőre van tehát szüksége. Leve­gőt szív fed a motor, levegőbe markol a légcsavar és levegőre támaszkodnak a szárnyak. Ez a levegő azonban, ami nélkül nincs repülőgép, az ellenál­lásával károsam hat a repülésre, mert valósággal ezer apró njj kapaszkodik bele a repülőgép testé­be, hogy visszatartsa száguldó útjában. Minden mérnöki munka örök tragikuma ez! Anni jó az egyik szempontból, káros a másik szempont­ból. Mit tehet ilyenkor a mérnök például ebben az esetben? Megalkuszik a levegővel, fölhasználja a motorhajtásra, a szárnyak támasztására, de meg­alkotja a repülőgép legtökéletesebb alakját, hogy mindenhol az optimumot kapja s igy a legkisebb munkával éri el a legnagyobb hordképességet. Megvan tehát a gyors, eléggé biztos és nagy magasságokat elérő gép. De most az a kérdés, mehet-e még gyorsabban, még biztosabban és még magasabban? Vizsgáljuk meg ezt a kérdést. Elin­dul a gép mondjuk 1000 lóerős motorral. Az alsó sűrű levegőben a motor leadja az 1000 lóerőt, a csavar jól belemarkol a levegőbe, pompás támasz­ra találnak a szárnyak. A gépet azonban hamaro­san lefékezi a légellenállás és egy bizonyos maxi­mumon tu'l már nem fokozódik a sebesség. Följebb emelkedünk, faágul a levegő, gyengül a motor, nincs miibe kapaszkodnia a csavarnak s a szárnyak támasza is gyengül. A levegőnek ez a kü­lönböző behatása, a gépnek minden magasságban csak egy megfelelő maxiimái is sebességet engedé­lyező a gép a nagyobbodó magassággal egyre sebe­sebben fut, de hamarosan eléri a határt, amelyen túl se nagyobb magasságra, ©e nagyobb sebesség­re nem képes. A sebesség és magasság fokozásá­nak legnagyobb akadálya a motor. A föld színén még ezer lóerős motor, ötezer méter magasságban már a felére sem képes. Világos tehát, hogy ha olyan motorunk volna, amihez nem kellene levegő és bármilyen magasságban egyformán dolgoznék, úgy a repülőgép nagyobb magasságokban nagyobb sebességgel tudna repülni. Ilyen motor ma csak egy van: az elektromotor. . Ezt azonban egyelőre csak akkumulátorból tudjuk táplálni, minélfogva tulnehéz a repüléshez. Ha azonban ez a kérdés is megoldást nyer valamiképp, egy maximális, mond­juk ezer kilométeres sebességnél akkor is megáil- nánik, mert a magasban levő híg levegőben a csa­varnak már alig van hajtóereje. Mert a repülésre használható levegőréteg csali, húszezer méter ma­gasságig terjed. A siraiostéra-hajó E magaság fölött elterülő levegőréteget strato- sphérának nevezik a fizikusok. Ez a légkör mozdu­latlan, télen-nyáron állandó hőmérsékletű, körül­belül —40 fokos réteg, semmiféle mozgás nincs benne, semleges részét, képezi a világűrből és a világűr felé történő hőár ami ásóknak. Azt a repülő­gépet, mely a stratosphéráig felkapaszkodik és benne előrehalad, joggal nevezhetjük stratosphéra- h aj ónak. Ebben 9 magasságban az embernek már ’ lezárt hajóban keli lennie, akár egy tengeralatt­járóban, ha nem akar megfulladni, illetve meg­fagyni. Ennél nagyobb magasságot azonban légcsa­varral már neon lehet elérni. Egy berendezést is­mer a mérnök csupán, aminek a továbbhaladásá­hoz nem kell levegő, ez a repulsió, a rakéta. A rakéta lefelé fújja az égésterméket, a füstöt, ennek következtében a magadba emelkedik. A ra­kéta nyomóereje teljesen független a levegőtől, légüres térben is akkora, mint a legalsó süni ré­tegben, az elégéshez szükséges anyagokat magában hordja, ennélfogva a legpompásabb motor volna a stratosphéra hajózásihoz. A baj itt az, hogy a rakéta hamar kifogy abból az égéstermékből, amit magá­val visz. Jó hatásfokkal tehát csak nagyon kevés ideig tudnék táplálná a rakétamotort. A maá vegyi energiákkal hamarosan végére érünk a tudomá­nyunknak, ezek még most olyan erőtlenek, hogy egy óráig sem láthatnák ed energiával a strato- sphéra-hajót. A 6tratosiphéra-hajó igazi repulzióját az aftomrob- banás fogja hozni óriási energiák keringenek az atomokon belül és épp oly óriási erő tartja őket fogságban. Ha ezt az erőt meg tudjuk bontani, azon­nal meg van oldva a stratosphéra-hejó kérdése. Egypár szerény példáját az aitomegyensruly hatá­sának már ismerjük és reméljük, hogy az emberi zsenialitás rövid időn belül ÓM is korszakalkotó eredményeket fog elérni. Ezzel azután megszületik az atom rak éta, ami játszva dobja majd a repülő­gépet előre a ritka stratosphérába. Az űrhajó És most bocsássuk szabadjára fantáziánkat. A startospbóra-gépek egyre hatalmasabbak lesznek, egyre tökéletesebben alkalmazzák az atomrakétá­kat, a magasságok és sebességek egyre femtaszti- kusabb arányokat öltenek, ötven kilométer magas­ban másodpercenként talán az ötkflloanéteres sebes­séget is elérjük, amivel már két és egynegyed óra alatt körülrepüljük a főidet A gépek nőnek, kinőnek a föld légköréből, nagy sebességük, óriási energiakészletük valósággal fel­szabadítja őket a föld nehézségi erejének bilin­cseitől. Expedíciók indulnak meg a világűr felé, úgy minit most a föld Sárikáihoz. Szerényen kezdik. Eleinte spirálban repülik körül asak a földet, majd egyre távoznak tőle, elérik a száz, kétszáz, ezer kilométert. Verseny! Rekordláz! Áldozatok! S a sirat osph éra-h aj ók már az űrben keringenek és ezzel megszületik az első űrhajó. A csillagászat rengeteget, nyer! A magasság egyre nő és végre az első űrhajó megkerüli a holdat. Az ember belenőtt a tengerekbe, túlnőtt a ten­gereken, belenőtt a légóceámba és túl fog nőni a légőoeánon is. b. gy. Magyarnyelvű gépjárművezetői tanfolyamok a kassai állami felsőipariskolában Kassa, szeptember 2. A kassai Állami Ipariskola igazgatósága közű: Az 193J/31 iskolai év legelső soffőr-tanfolyama szeptember 8-án kezdődik. Be­iratkozás szeptember 8-án este 6 órakor az iskolá­ban. Az elméleti oktatás az esti óráikban, gyakor­lati kiiképezés, vezetés a részivé* szabad idejé­hez mérten. Az egész tanfolyöm 6—10 hétig tart. A tanfolyamokat szakképzett okleveles gépész­mérnök-tanárok vezetik, akik az állami vezetői vizsgára alapos, mindenre kiterjedő oktatást nyújtanak. A gyakorlati kikép? '3 céljaira az isko­lának több autó áll rendelkezésére, többek között két egészen uj személykocsi, megfelelő tanszerek, modellek. Az előadó mérnöktanárok kiadták a most megjelenő -,Az au!ó“ ri-mü műszaki eoffőr- képző tankönyvet, a tanítás é- az állami vizsga ennek a könyvnek az alapján megy végbe. A tan­könyvet az iskola igazgatósága utján ineg lehet 700 kor., de ezt az összeget részletekben is lehet törleszteni, az első részlet a beiratkozásnál 800 kor. Kossányi József: A LÁMPÁSOS EMBER BALLAG Visszajöttem a földek közié, az ázott, barna kerítések alá. Innét nőttem ki a kék orgonákkal, egy tavaszi hajnalon, mikor párás harmatban zsoltárotok a tavaszi földek. Régen volt ez s már alig emlékestem az oszlopot kapukra, hol liliomok kúsznak s más efféle virágok. Paraszti művészek faragták őket úgy téli alkonyórán, mikor mélyágvu lelkűkben furcsa vizek üli nk óz lak ... Most újra itt vagyok s hamuszin éjekben a lámpásos ember ballag és keresi magát a régi helyeken. Körülülik a lelkem a fellobogó, régi árnyak: Szűcs Pál szérűje, a grófék öreg parkja, hol gyöngyvirágok harangoznak kisnyal halálára. Ember lettem. Paroláinak velem a falusi vének és köszöntenek adj Istennel és dics ér tess ékkel. Úgy érzem, szivemben lakik a falu s a Balázs bácsi hús, elnéző szemében félve látom meg a magamét. Együtt nőttem az orgonákkal, a kankalinnal, meg a pipaesvirággal s más paraszti virággal, gyerekkel. Eljöttem hát elfoglalni a régi helyem, a magam helyét. Most kell lámpás az éjszakában, mert bátorság most Embernek lenni, szegények közt, parasztok közt egyszerű, szent vallással nyakig sáros úton menni... Tuka és Snaczky nem kapnak engedményeket a lipótvári fegyházban Prága, szeptember C. A Sloveneky Veéemik mai száma szerint a iipótváxi fegyház igazgató­sága, még mielőtt az odaszállított Tuka és Snaczky megérkezett volna, értesítést kapott az igazságügyminisztériumtól, hogy Tuka és Snaczky kérvényeit, amelyekben enyhítéseket kértek a {egyházban való tar­tózkodásuk idejére, a minisztérium elutasí­totta. Tűk inaik, miután haját lenyirták, majd fegyenc- ruihába öltöztették, írógépet tettek a cellájába, amelyen naponta bizonyos mennyiség ümunkát kell elvégeznie. A rendes sétán kivül teljes évig nem hagy­hatja el celláját s látogatásokat csak egyszer hat hétben fogad­hat, ugyancsak egyszer hat hétben írhat és kap­hat csak levelet. Tuka felesége tegnapelőtt Lipótvárott járt, hogy néhány könyvet és Író­szerszámot adjon át férjének, azonban a fegyház igazgatósága nem engedte be hozzá arra való hivatkozással, hogy csak hat hétben egyszer látogathatja meg. — —— ................................ Ne gyven évvel ezelőtt... Amit az elsárgulí ajságlapok regélnek Szeptember 4-én a kááradt Moldva elöntötte Prága egyrészét és szétrombolta a Károly-hidat. Nepomuki János szobra a híd iveivel együtt a Moldváiba zuhant. Tizenkilenc utász-katona mentés közben a vízbe fűlt. Az állami költségvetést Wekerle Sándor pénz­ügyminiszter eikészitetite. Háiumszazhaitvankiienc millió forint kiadás mellett a költségvetés 4040 fo­rint fölösleggel zárui. Az országos függetlenségid pártból Ugróm Gábor 20 képviselőtársával együtt kilépett és 48-as párt néven külön kört alakított. Az evangélikus egyetemes komveniten nagy vita folyt Mudrom Pál egyházi felügyelőnek kievi za- rándokutja miatt. Dula Máté védte Mudromt. Tokaj kormánybiztosának október 16-án Molnár Béla dr.-t nevezték ki Lisszabonból november 10-én azt táviratozzák, hogy Ortk János vitorlás hajója Montevideobói Val- paraieoba indulóban összeütközött egy kereskedel­mi hajóval. Orth János hajója az egész legénység­gel együtt elsüllyedt. A hajón volt Stubel Mini, hírneves volt bécsi táncosnő, akivel Orth János útja előtt Londonban megesküdött. Hollandia királya, III. Vilmos meghatt és vele kihullt az orániaíi dinasztia. Utóda leánya, Vilma királynő lett, aki 1880 augusztus 31-én születet. Berlint elözöulötták a tüdőbetegek és az orvosok. Koch Róbert dr. feltalálta a tüdővész barallusát és a baj ellenszeréit. Trenosónmegye főispánja. Kuhicza Pál lemon­dott és utóda Mansovszky Jené tremosémi alispán lett. A bátyúi vasútvonal egyik őrházámak őrét, Gács Gábort és feleségét meggyiIkották, nz őrháznt fel­gyújtották és az áldozatokat tűzbe dobták. November 25-én Pozsonyban földrengés volt, amelynek során több ház kéménye bedőlt, köafaki pedig megrepedezett. A földrengés két nap maivá

Next

/
Oldalképek
Tartalom