Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-24 / 192. (2413.) szám

2 Masaryk elnök Jelenlétében folyik a harc Léva birtokáért a szlovéntzkéi hadgyakorlaton A kékek északnyugatról ellentámadással megállították és védekezésre szorították a vörösöket Prága, augusztus 23. A Léva környékén folyó nagygyakorlaton javában folynak az „ell«'nségieskedés’e!k“ a Nyiiráíól Léva felé haladó kékek és a Lévái birtokoló vörösök között. A hadirniü-vele bek megi ndiiásá na k pil­lanatában a „hadihelyzet" a kővetkező volt: ®z előfeltevések A kék hadsereget, amelynek egy részét képviseli a 9. hadosztály, a vörösek előnye múló hadserege visszaszorította. A vissza­szorított. kék hadsereg ellentámadásba megy át, melyet mellék akcióval akar támo­gatni. Erre a célra a Ny üt a—Verebét y közti szakaszom Vi telisek hadosztály tábor nők ve­zetésé vei haderőt összpontosítanak. A vörö­sök folytatni akarják az üldözést, de előké­születeik köziben tudomást szereznek a nyitrai hegyektől délre történő ellenséges erőkomoentrálásról s ezért déli szárnyuk biztosítására Gservímka tábornok parancs­noksága alatt lovasdandárt küldenek ide. Mikor az ellenségről pontosabb adatokat kapnak, a brigád segítségére odaküldik a tizedik hadosztályt is, melynek parancsno­ka Kadlec hadosztály-tábornok. Megkezdődik a „harc" E föltevések közlése után csütörtök dél­után négy óra tájban megkezdődtek a „har­cok". Mindkét hadsereg lázas tevékenység­be kezdett, kiküldte előőrseit, hogy az el­lenséggel fölvegye az érintkezést. A pénteki harcok menetéről a Venkov tudósítója a kö­vetkezőleg számol be: — Napsütéses időben folynak me tovább a hadgyakorlatok a nyugati „kék" hadsereg offenzív akciójának jegyében. A kék had­sereg szemmel láthatólag erősebb úgy gya­logság, mint tüzérség, mint pedig repülőgé­pek tekintetében. Á vörösöknek csupán a lovasságuk erősebb tíz eszkadronnal. Míg a kékek Verébélytöl és Aranyoamtarőttól máT tegnap összes erőikkel megkezdhették elő­nyomulásukat Lóvá felé, addig a vörösök parancsnokának Léva eHőtt csak egy lovas­brigádja volt, melyet egy zászlóalj gyalog­ság támogatott. Katonai erejének zöme, a 10. gyaloghadosztály még oly messze tartóz­kodott, hogy annak csapatrészei csak ma délután értek el Léva magasságáig. Ez az erőarénytalanság determinálta az eddigi harcok jellegét. A vörösök részén a lovasság főleg idő­nyerésért harcolt, hogy időközben a 10. gyaloghadosztály meg- órkezhessék. Az „ellenség" nyomása, alatt a vörösök előőrsei lassan hátráltak, míg esté­re a füzvonad a Garamiéi nyugatra 5 kilo­méternyire állapodott meg, A kékek átkelnek a Saramon — Még éjjel áttörnek a kékek a vörösök széles fronton húzódó, de ritka védvonalán és a Garam partján vetik meg lábukat. A harctér északi részén, ahol a Garam kilép a hegyek közül, a kék lovasság és utána a gyalogság is átkel a folyón. A rendkívül szép napkelte ren.dkivül mozgalmas képet talál a Garam partjain, mely itt több vé­kony, zöld szigetkét alkot. Bars alatt az er­dei malom improvizált vizgátjánál a hidá­szok pontonokon szállítják át a gyalogságot Itt vonul át a zsolnai 41-es gyalogezred, a szigetek mentében vonulnak a beregszászi dragonyosok s gyorsan eltűnnek a sima part fái. és 'bokrai között. Más osztagok a barsi kertek alatt várnak, mig sor kerül rá­juk. A világoskék égboltozaton megjelenik az éLeő repülőgép. Egész Bars talpon van, hogy el ne mulassza a ritka látványosságo­kat, Három kilométernyivel északabbra most jut át a másik partra a t roncséul ti zenihetesek első zászlóalja. Onnan egész Szentbenedekig már a túlsó parton vannak a rózsahegyi- hegyidandár zászlóaljai s az érchegység déli lejtőinek utolsó kiugrásain és a garam völgyi síkság szélén nyomulnak előre. Már áthaladtak a 276-os magaslaton, mely uralja a Garam két partját s amely már tizenegy évvel ezelőtt is célja roilt a csehszlovák gyalogság sikeres támadásá­nak. Beavatkozik a páncélvonat — De a hadgyakorlat színterének ezen ré­szén részén sem dőlt még el a helyzet végle­gesen. Lóról leszállt vörös lovasok fekszenek rajvonalban páncélautóktól támogatva közr vétlenül a kozmélovioei vasútállomásnál. Szo­rongatott helyzetükben értékes segítséget kapnak, amennyiben páncélvonait érkezik Léváról és beavatko­zik a* ütközetbe. A nyitott teherkocsin, mely tapogató csáp gyanánt halad a pánoélvonat előtt, hogy a pá­lya veszélyes részeit kitapogassa, ott ül a döntőtiszt, aki megítéli a pánoélvonat és a kék gyalogság harcának kimenetelét. Utána kél. páncélos kocsi, majd a jól védett lokomo- tiv, -végül ismét egy páncélos kocsi követke­zik. A vagonok mély kupoláiban ül egy ez­redparancsnok és a megf igyelőtifsztek. Az ala­csony vonatot az ember szinte nagy játéknak vélné, de a következő pillanatban megszólal a gépfegyverek heves ropogása, melyet a vo­nat ütegjeinek basszusa egészít ki. A széles síkság mindkét irányban nagyszerű kilövési terep. 1919-ben, éppé® ennél m állomásnál állítat nz ERDŐ SZERELMESE REGÉNK Irta: ZRNE GREM Fordította: ftOSÉRUNÉ RÉZ LOLR (70) — Négy fólvérü ... És ez a leányszöktebé* is az ő lelkén szárad? — Riggs csak megcsinálta, amit Beasley akart. Igaz, hogy a maga módja szerint, mert Beasley Helent akarta elfogatni... Carmichael nem szólt többet. Megfordult a sarkán és csengő sarkantyúval imlult kifelé a sötétedő estben. — Carmichael! Várj meg engem! — kiáltotta utána Dalé. — Oh, Tóm! — Rikoltott Bo. — Hiáha kiabálnak utána — fordult meg Roy. — Ez most nem áll meg. A szemén piros bor fénye látszott... — Ivott! — sikoltotta Bo. — Oh, hát ezért... ezért nem fogta meg a kezemet sem ... De Helen most nem fordult a húgához, hogy vigasztalja. Szivének vad dobogása arra ösztö­nözte, hogy Dalé után fusson a bokrok között, a, falu mellékösvényén, amerre a vadász meg­indult. — Dalé ... kérem ... álljon meg! —- szólt utána halkan. A vadász úgy állt meg rögtön, mintha falnak rohant volna. Mire megfordult, Helen már ott volt, egészen meleltte. A barackfák alatt sötét volt már, de Helen tisztán látta a vadász arcát, éhes, bánatos szemét... — Én ... én még ... nem is köszöntem meg magának... hogy Bót visszahozta... — sut­togott. — Ne törődjék ezzel — mondta a vadász. — Igazán szóra sem érdemes ... — De igen . •. meg akarom köszönni!... — Majd későikben, Nell, majd későbben... Utol akarom érni Carmichaelt — Nem ... Inkább most! — suttogta a leány. Még közelebb lépett, összeszedte a bátorságát é fölemelte két fehér karját. Az volt a szán­déka. hogy átöleli - ezzel akarta büntetni ma­gát a múltkori ölelésért. Do nem merte... Két remegő keze nem jutott ttr^bb a férfi mellé­nél . ott fogta meg vadászkabátja hajtóká­ját. A férfi hatalmas melle gyorsabban kezdett emelkedni, sülyedni, újra emelkedni... — Én ... én nagyon szépen köszönöm ... soha neon fizethetem meg, amivel tartozom ma­gának •.. — Nell, egyszer azt mondta, hogy a barátja vagyok — felelte a vadász. — Ne beszéljen visszafizetésről. Engedjen most, hadd siessek Las Vegas után, mert... — Miért, akar utána menni? — Ott akarok lenni mellette ... a korcsmá­ban ... akárhol, ahová megy. — Ne titkolja előttem- Beasleyvel akarnak találkozni. Tudom. — Nell, ha még egy pillanatig visszatart engem, futnom fog kelleni, vagy megelőz a cowboy és ... Helen beleakasztotta ujját Dalé gomblyuká­ba és közelebb húzódott hozzá. Végigborzou- gott. •— Nem engedem magát. Dalé nevetett. Nagy kezét, odatette a leány apró fehér keze fölé. — Mit mond, kisleány? Csak nem gondolja, hogy megállít engem! — Igen, a.zt gondolom, Dalé. Nem akarom, hogy az életét kockára tegye! A vadász rábámult, egy pillanatig úgy tett, mintha le akarná tépni magáról az ujjait. — Kérem •.. hallgasson rám ... — suttogta Helen. — Ha odamegy Beasleyhez ... és meg­öli... ez gyilkosság ... ón akkor ... én akkor boldogtalan lennék egész életemben! — Gyermek! Ha pedig Beasley ott marad a telepen, akkor egész életére tönkre van téve. GyoTS mozdulattal kiszabadította magát. De Helen éy>pen olyan gyorsan újra eléje került s most már a nyakát fogta át két puha karjával. — Miit... — suttogta. — Magának igaza volt... Én ... én már ismerem az életet... egészen ... A múltkor ... azt hitte, hogy ... azért, mert Bo miatt sírok ... De most már nem sírok ... é6 mégis ... Vissza, akarta tartani, el akarta kerülni, hogy megölje Beasleyt, még ha büszkeségének utolsó csiráját kell is feláldoznia. De mikor meglátta a férfi arcát, vak Ó6 büszke boldogság töltötte el... Nem, sohasem fogja elfeledni ezt az arcot... — Nell ... éppen most... éppen most... Nem, nem hiszem, fel van izgatva, hálás is ... azért .. Ne mondjon ilyet... ne .. . Elakadt a hangja. Helen még szorosabban si­mult hozzá. — És, Dalé .*.. én tudom, hogy ... hogy ma­ga szeret engem ... — Ha éppen tudja, Nell Rayner — mondta a vadász — ám jó, bevallom- Igaz. Szeretem. Mintha valahonnan nagyon messziről jöttek volna a szavai. A leány felemelte hozzá az ar­cát. — Ha megöli Beasleyt, sohase leszek a fele­sége! — Ki várja azt? — kérdezte a vadász hirte­A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoeqő Napfény Fürdő Diéta keserűvli, a , gmándí keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueríában és jobb füszerüzletbcn. 1980 aggttariqg 94, vasárnap. iák szemtől-szembe az események támadó gyalogságunkat egy ellenséges páncélvomt tál — állapítja meg egy prágai lap. A déli szakaszon Délebbre, a Garam mellett jóval előnyö­sebb a vörösök helyzete. Már a korai órákban ide tudtak vetni két zászlóaljat, hogy azok biztosítsák a vasúti hidat és az országút hid- ját Léva előtt. Még nyolc óra előtt tartják Kálnát, mely hídfőnek tekinthető a Garam ezen átjárója előtt, de a kékeknek a frondt északi részén való előnyomulása azzal fe­nyegeti őket, hogy megszakítja az összeköt­tetésüket Lévával s igy kénytelenek vissza­vonulni a Garam mögé közel a hídhoz. Már látható, hogy Vitousek tábornok, a kékek parancsnoka Szentbenedek fölött kezdődő s Kálmánta- luig h a ródd mintegy 15 kilométeres harcvo- natóuak északi felén fejti ki fötámadását az első hegyi dandár és a 9. hadosztály északt szárnyának segítségével, tehát nem a szélső szárnyon, hanem föltételezett hadseregének saját szakaszán. — Kadlec tábornok, akinek csapatai csak most érnek a tüzvonalba, azon a ponton, ahol az ellenség 9. hadosztálya és az első hegyi- dandár érintkezik, bevetette a 19. gyalogdaav­dárt, mely a délutáni órákban Lévától észak­nyugatra harcol a kékekkel s a Garamihoz akarja szorítani őket. A lovasbrigád, mely eddig a kezdőoperációk terhét viselte s mórt a front rövidülése folytán nincs kellő tere, tartalékba ment. Mivel az ellenfél oly erősnek bizonyult, a hadseregpairancsnekság megró Hőstette eredeti parancsát oly értelemben, hogy a vörösek védjék a Léva előtti terepet. Mindkét fél repülői állandó tevékenységben vannak egész nap. A kék front háta mögött kötött ballon is mutatkozik, régi ismerőee * világháború résztvevőinek. — Szombatra be van jelentve a legfőbb ka­tonai parancsnoknak, Masaryk köztársasági elnöknek a megérkezése. A® elnök Tapoi- csányból jön és jelen lesz a garamvölgyi had­gyakorlaton — végzi tudósítását a Néródul Politika munkatársa. Mindenütt véget ért a francia sztrájk Pária, Augusztus 23. A nagy francán sztrájk hétfőn mindenütt befejeződött Roubaix és Tourcoings munkásai és munkaadói is megta­lálták a megfefldtő kompromisszumot * a texták konzorcáuni tegnap este elfogadta Laval munka­ügyi miniszter közvetítő javaslatát. Mivel teg­nap számos munkás a sztrájkbizottság utasítása; ellenére munkába állott, kétségtelenné vált, hogy a szakszervezetek is elfogadják a kompro­misszumot, ámbár az kedvezőttea>ebb, iránt a ISöei megállapodás. len nyers, keserű nevetéssel. — Azt hiszi, hogy számításból gondolok erre? Még sohasem sér­tett meg, Helen kisasszony, de most igen ... Szégyenlem magam, hogy azt hitte rókán, hogy ... azt várom •.. hálából... — Oh! Maga olyan, mint az erdő! —- kiál­totta kétségbe esetten Helen. Behunyta a szemét és úgy mondta ki: — Értse meg: szeretem magát, Dalé Miit! Szeretem magát! Szédületében úgy tetszett neki, hogy hirtelen felkapják, majdnem összetörik a csontjait, ret­tenetes erővel é6 bohókás gyengédséggel a le­vegőbe dobják, összeszoritják, csókolják, ügyetlenül, medve módjára megölelik, aztán végre, mikor újra lábraállitják, azt sem tudja egyikük sem, hol vannak és miért forog olyan naigyon a világ ... — Nell... Nell... Nem lehet, hogy ilyen bol­dog vagyok ... — Ugy-e, nem megy el? Ugy-e ... Elcsuklott a hangja, amint a férfi arcára né­zett. — Mennemrkell! — mondta a vadász. — Fus­son vissza Bóhoz ... és ne aggódjék. Arra gon­doljon, amire az erdőben tanítottam magát... Helen hallotta, amint a vadász gyors, neszte­len léptekkel siet tovább. Ott maradt egyedül a sötét ösvényen, mintha kővé vált volna. Még sem fordult vissza. Futni kezdett Dalé után. Az este leszállt már, a nyílt utón is csak akkor látta meg a férfi alakját, mikor egészen közel volt már hozzá. Mialatt futott, makacs elszántsággal a szavá­ban, Helen homályosan érzett olyas valamit, hogy egyedül harcol a Vadnyugat’ erőszakos szokásaival és szellemével ő, a gyönge asszony. Hogy ő az első, aki fölemeli a szavát a szemet szemért, fogat fogért kegyetlen törvénye ellen s hozza magával a keroszténység, a civilizáció szelidebb erkölcseit. És felvillant előtte a jövő, amikor majd az asszonyok ée gyermekek meg­változtatják a vérrel locsolt vidékek életét.. De látta azt is, hogy ma még szükség van a* olyan emberekre, mint Roy, Dalé és a tüzvérü Carmichael... Igen. Beasley és a hozzá hasonló gazembereket meg kell ölni... De Helen nőm akarta, hogy a férje, jövendő gyermekeinek apja részes legyen ohben a. gyilkosságban ... — Miit... oh ... várjon ... várjon! r(Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom