Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-15 / 135. (2356.) szám

12

Az öreg nyugdíjasok

egyenjogúsítása

Bottaik hátramaradottjaira, ha a számukra ér7. §.

1. Az 1926- 103, i926—104 és 1926-105 ez. törvények szerint engedélyezett nyugdíj és ellátási illetmények 1930. január 1.-től a Csehszlovák köztársaság területén kívül való engedélyezett tartózkodás idejére 10 százalékkal leszállít Latnak, azonban az illetékes nyugd i ('előírással megái lapított legalacsonyabb * mérték alá nem. Ez a leszállítás nem vonatkozik a köztársaság területén kívül való három hónapot meg nem haladó ideiglenes tartózkodásra.

2. A jelen törvény kihirdetését követé hónap első napja előtti időből származó, az előző intézkedés következtében előállott túlfizetéseket behajtani nem kell.

2. Az 1. bekezdés intézkedése a 10. paragrafusban megállapított naptól kezdve a jelen törvény szerinti nyugdíj és ellátási illetményekre is vonatkozik.

8- §•

1. Az 1926—103. sz. fizetési törvény 150.,

ölelve az 1926—104. sz. tanítói törvény 29. paragrafusának intézkedései a 10. paragrafusban meghatározott naptól azokra a személyekre is érvényesek, akikre a jelen törvény : vonatkozik. i

2. Az 1926—103. sz. fizetési törvény 151 : és 200., illetve az 1926—104. sz. tanilöí 'örvény 30. és 44. paragrafusainak intézkedései a jelen törvény kihirdetésétől kezdve analóg érvényesek azokra a nyugdíjas alkalmazottakra (tanítókra) s ezek ama hátramaradot- taira, akikre az 1926—103, vagy 1926—105, illetve az 1926—104 törvény vonatkozik.

3. A 2. bekezdés intézkedése a 10. paragrafusban meghatározott naptól kezdve azokra a személyekre is érvényes, akikre a jelen törvény vonatkozik.

9. §•

1. Az 1—4. paragrafusban felsorolt személyek az előre megállapított állandó nyugdíj (ellátási) fizetések nyugtabélyegillebékének fizetési kötelezettsége alól mentesek.

2. Az 1. bek. intézkedése azokra a nyugállományból i alkalmazottakra (tamilokra) és ezek ama hátramaradóitaira is vonatkozik, akikre az 192-6—103., 1926—105., illetőleg az 1926—104. számú törvény vonatkozik, valamint a kegydíjak és kegynyugdijak élvezőire is.

10. §.

1. A jelen törvény szerinti nyugdíj (ellátási) illetmények az 1865. évben vagy régebben született jogosult alkalmazottakat 1930 január 1-től, az 1866—1869. évben születetteket 1931 január 1-től, az 1870— 1874-ben születetteket 1932 január 1 - tol s az 1875-ben vagy később születetteket 1933 január 1-től illetik meg.

2. A jelen törvény szerinti ellátási illetmények az 1870-ben vagy régebben született özvegyeket 1930 január 1-től, az 1871—1874-ben születetteket 1931 január 1-től, az 1875—1879- ben születetteket 1932 január 1-től s az 1880- ban vagy később születetteket 1923 január 1-tól illetik meg, ha 1930 január 1-én ellátási illetményre igényük volt; a jogosult gyermekeket ugyancsak a jelen törvény szerinti nevelési pótlékok illetik meg. Ugyanez érvényes az alkalmazottak jogosult hátramaradot- taira is, hogyha ezeket az alkalmazottakat a jelen törvény szerinti nyugdíj (ellátási) fizetések az 1. bek. rendelkezéseire való tekintettel meg nem illették.

3. Oly alkalmazott jogosult hátramaradot- tainak, akit a jelen törvény szerinti nyugdíj (ellátási) fizetések megillettek, a halála napját követő hónap első napjától a jelen törvény szerinti ellátási illetmények járnak.

4. Oly jogosult gyermekeket, akiknek árva nyugdíjra van igényük, a jelen törvény szerinti ellátási illetmények 1930 január 1-től kezdve, illetőleg ama későbbi naplói kezdve illetik meg, amelytől kezdve az árvanyugdij jár.

5. Az 1922—76. sz. törvény 63 —65. paragrafusai szerinti, elődökre az i. bekezdés intézkedései analóg módon érvényesek.

11. §•

A jelen törvény szerinti nyugdíj (etetési) illetményekre való igényt a jogosult személy vagy ennek örökösei bélyegmentes, a szüksége:, igazolásokkal fölszerelt jelentkezéssel ama hivatalnál kötelesek érvényesiteni, amely az eddigi nyugdíj (ellátási) illetményeket megállapította.

12. §.

1. A kormány felhatalmazást kap arra, hogy a jelen törvény elveit azokra az alkalmazottakra alkalmazza, akik a szolgálati pragmatika alá nem esnek:

a) az állami hivatalok, intézetek, állami vagy állam által kezelt alapok, üzemek alkalmazottaira;

b) az államosított vasutak alkalmazottaira;

r,) Szlovénekén és Ruszinszkón ama megyei alkalmazottakra, ama községi és kör jegyzőkre, akiknek nyugdíj (ellátási) illetmé öveik az 1921 december 19 iki 310. számú törvény szerint rendezettek;

d) az a)—c) betűk alatt fölsorolt a$toaIma

vényes nyugdijszaibályok szerint nyugdíj (ellátási) illetményre igényük van,

2. Föltétel az, hogy a® 1. bekezdésben fölsorolt alkalmazottakra s ezek hátramaradottal ra az 1.926—103, sz. törvény, illetve az 1926—103. törvény 210. §. 1. bekezdése alapján kiadott jen dél ke zések vonatkoztak, volna, hogyha az alkalmazott nyug díjba vonulása nem történt volna az éppen említett előírások hatályossága előtt, avagy bár azok hatálya idején történt, azonban az 1924—286. sz. törvény 16. paragrafusa, vagy a 13. paragrafus analógiája szerint, vagy hogyha az alkalmazott lény leges szolgálatban való 'halála az előbb említett előírások hatálya előtt nem következett volna be.

3. A kormány ugyancsak fölhatalmazást kap arra, hogy a 7—9. paragrafus hatályát

(9)

A Szepesség iskolaügye ezeréves múltra tekint vissza. A káptalani templomot mái’ Szent István kezdte építtetni, az okmányokból pedig tudjuk, hogy 1072-ben már fönnállóit a szepes- bé'ai paróchia és 1090 körül virágzott a késmárki kolostor, amelynek épületéből később várat alapítottak, a Thőköly-várat. Mivel ah- bán az időben az iskoláztatás kizárólag az egyház joga volt, minden kolostor és káptalan iskolával volt egybekapcsolva, tehát a Szepességen már abban az időben, amikor a kereszténység a régi Magyarország területén terjeszkedni kezdett, virágzó iskolák voltak.

1208-ban Szepesbélán egy tanítóról emlékezik meg az egykorú okirat, aki költői hajlamú pedagógus lehetett, amennyiben megénekelt egy tolvajt, aki a- templomból három kelyhet és két osztensoriumot lopott el. A történetírás szerint a szepesi káptalani iskolának már a 13-ik század előtt léteznie kellett. Amint Szepesbélán, a 25 többi szepesi városban is, amelyek hasonló viszonyok közöt éltek, megvolt a paroehiális iskola.

A polgári élet fejlődésével létrejöttek az egyházaktól független városi iskolák,

amelyekben világiak tanítottak és amelyek több tantárgyat öleltek föl, mint az egyházi iskolák. Ezeket a Szepességen Sclireibschulek- nak nevezték, mert a tanítványokat különösen levelek önálló fogalmazására és üzleti iratok szerkesztésére tanították. Emellett általános érdekű földrajzi, technikai, természetrajzi és történelmi ismereteket tanítottak. Később a latin nyelv tanítását is bevezették — quadri- vium, amivel a gimnázium alapját vetették meg. Ilyen.

magasahbfoku iskola hamarosan kifejlődött Lőcsén és Késmárkon.

A reformáció után minden szepesi községnek meg volt az iskolája, amelyben egy, vagy több tanító oktatott. A kisebb községekben a kántor és orgonista egyúttal tanító is volt, a nagyobb iskolákban azonban külön Schulrek- tor működött, aki a magasabb osztályokban is tanított. A szepességi iskolák már igen magas színvonalúak voltak és nemesi gyermekek is látogatták, hogy a német nyelvet megtanulják. Ebben a tekintetben különösen Mateóc tűnt ki, mert — amint az id. Bucbhóltz György írja — a mateóci iskola nem volt „Brodschule“, mint a Szepesség legtöbb iskolája, hanem a szabadin ii vész etek valódi gyakorló iskolája, amelyben a kor tudományát magas szfovomlon adták elő.

A német anyanyelv intenzív művelése következtében

különösen az evangélikns iskolák jutottak a Szepességen nagyobb jelentőségre.

Azon körülmény folytán, hogy az oktatás itt az anyanyelven folyt, a tudás nemcsak a kiváltságosak birtokába jutott, hanem közjóvá vált. A Brodschüle-kon fairül, amelyek a mai elemi iskolának felelnek meg, voltak latin iskoláik, amelyekben a tridiumon és a quadriviu- raon kívül a hét .szabad művészetet, is tanították, először Melanchton módszere szerint, azután a Protzendorf—Sturm-féle módszer alapján. Egyes iskolákban még a magasabb stúdiumokkal is foglalkoztak s teológiát és filozófiát is tanítottak. Ezek között az iskolák között, amelyek messze meghaladták a közepes fokot, és a humanizmusnak, meg a protestantizmusnak bástyáivá váltak,

a késmárki emelkedett vezető szerepre, amit négyszáz esztendőn keresztül meg is tartott. Ez az iskola nőtt össze a legbensőbben a szepesi németség kulturális életévéi és már szervezeténél fogva igen sokoldalú kaposola-tajzokra a nyugdíjasokra s ezek hátramaradót taixa is Lerjessze ki, akiknek nyugdíj illet menyei az 1926—103. sz. törvény alapján kiadott előírások szerint állapíttattak meg.

4. Az állami és államosított vasutak volt alkalmazottai s ezek hátranxaradottai által élvezett s rendes nyugdijait és ellátási illetményt helyettesítő folyó kegydijak rendezése a vas- ufcügyi minisztériumnak tartaitik fenn.

5. A kormány fölhatalmazást kap arra, hogy a jelen törvénnyel megállapított mértéket meg nem haladó módon alkalmazza az 1926—122. sz. törvény elveit ama lelkészek nyugdíjfizetésére, akikre az éppen említett törvény vonatkozott volna, ha annak hatálya előtt nem tétettek volna át nyugdijállomány- ba, ha a számukra érvényes nyugdijszabáiy- zat szerint nyugdíjfizetésre igényük van. Ugyanez vonatkozik a nevezett lelkészek s oly lelkészek hátramaradottaira is, akik tényleges szolgálaitfban az 1926—122. sz, törvény hatálybalépése elolt meghaltak, ha a számuk-i ra érvényes nyugdíj szabályba tok szerint ellátási fizetésre igényük van.

13. §.

1. A. jelen törvény végrehajtásával kapóséban állott és ma is áll az összes szepesi városokkal és községekkel. Viszont a szepesi németség egyetlen más iskoláért se hozott annyi áldozatot, mint a késmárki evangélikus lyceu- inért.

A késmárki lyceumot Leudischer György akkori késmárki lekész ösztönzésére már 1530-ban megalapították, úgyhogy ez a köz- oktatásügyben olyan nagy szerepet játszó intézet az idén fogja ünnepelni fönnállásának négyszázéves fordulóját.

Első rektorai között találjuk Sommer Jánost, Krossenszky Era.zmust, s a híres Stöckel Leon- hardot, akik mindhárman Luthernek és Me- lanchtonnak voltak tanítványai Wittenbergá- ban és éppen ezért a késmárki lyceumot Me- lanchton tanítási módszere alapján szervezték meg. Valláson, latinon és görögön kívül még retorikát és matematikát is tanítottak, amint azt éppen Melanchton módszere kívánja meg. Lám Ambrus rektorságának idején. 1583— 1594 között a tanítási módszert a Protzendorf- Sturm-módszexhez alkalmazták.

Már Lám rektorsága alatt meg van az intézet keretében az Alumneum áldásos intézménye,

amely még ma is fönnáll és a. Szepességnek legjelentékenyebb diákszociális berendezése. Már az első időkben az Alum neumban nagyon olcsó pénzért látták el a növendékeket, sőt a teljesen szegény gyerekek ingyen ellátást kaptak. A protestantizmus és az iskolaiigy mecénásai számos nagylelkű adománnyal vetették meg az Alumneum alapját. A 17-ik században az iskola Protzendorf rendszere alapján olyan jelentékeny mértékben fejlődött, hogy

a kisebb szepesi községek részére nemcsak tanítókat, hanem lelkészeket is kiképezett. Ennek a századnak tanítói közül különösen Fröhlich Dávid emelkedik ki, korának egyik legnagyobb matematikusa, aki 1630—1646 között fejtett ki tanítói tevékenységet. Fröhlich nemcsak, mint kiváló tudós, hanem, mint a Tátra földeritője is nagy hírnevet szerzett. 1630-ban adta ki a híres Lőcsei Kalendáriumot, ezt az évkönyvszerü vállalkozást, amely hosz- szu időn keresztül jelent meg és népszerű formában ismertette a Szepességen a korszerű tudományos és művészeti kérdéseket. Fröhlich latinnyelvü földrajzkönyve a Szepességről több értékes adatot közöl.

A 17-ik század végén az iskola szellemében erősen érezhető volt a nagy cseh humanistának, Komenszkynek hatása,

aminthogy a 18-ik század elején Wurzel pietiz- musa, később pedig részben a racionalizmus vert gyökeret. A 17-ik század végén, amikor az ellenreformáció mindinkább előretört, a késmárki lyceumra is nehéz napok következtek « csupán a mecénások áldozatkészségének, meg a tanítók és rektorok állhatatosságának köszönhető, hogy a súlyos 1674-ik esztendő után, amikor tanítóit elűzték és számkivetésbe kergették, nyolcévi szünetelés után, 1682-ben, Eckehardus Pál rektor igazgatása alatt, aki sziléziai számkivetéséből tért vissza, a lyceumot újra megnyithatták. A nehéz napok periódusa ezzel még nem zárult le, száz esztendőn keresztül sokszor kellett küzdeni az iskola, érdekében, végre

1781-ben II. József türelmi rendeiete hozta meg az iskola nyugodtabb periódusát.

A 18-ik század rektorai közül kiemelkedik Bohus György, aki több történelmi és földrajzi müve között latin nyelven kiadta Szepesmegye leírását. Különösen a természettudományokban vált ki az ifj. Buchholtz GyÖTgy, mig Schwart- ner Mártont 1797-ben a pesti egyetemre hívták meg a diplomatika tanárának, egyúttal pedig az egyetemi könyvtár igazgatásával bízták megf Tizenkétezer kötetet kitérő könyvtárát a. késmárki lyceumra. hagyta és ezenkívül 15.0Q0

1930 jimitig 15, vasárnap

a 2., 3. §. és — amennyiben áz,. éppen eunsM- tett rendelkezésekben íelsoroil személyek hátramaradottairól van szó —, a 4. §., toválb- bá a 12. §. 5- bekezdése kivételévei) a® 1930. évben egyrészt a tulajdonképpeni állami igazgatás költségvetési megtakarításaiból, illetve a költségvetési fölöslegekből, vagy az ugyanaaon költségvetési évben elért szabad tőbbletbevételből, másrészt az egyes állami üzemek által fedeztetik. Az 1931. évtől kezdve a magasabb évi szükséglet a tulajdonképpeni állami igazgatás és az egyes állami üzemek költségvetésébe iktatandó.

2. Az 1. §. 3. bekezdésének s a 2., 3. paragrafus, - amennyiben az említett Intézkedésekben fölsorolt személyek hátra maradot- tairól van szó, — valamint a 4. §• és a 12- §. 5. bekezdésének végrehajtásával fölmerült költségeket az illetékes fenntartók térítik.

14- §A jelen törvény, amennyiben maga másként nem intézkedik, 1930 január elsején lep hatályba, s azt a pénzügy miniszter a kormány érdekelt tagjaival való megegyezéssel hajtja végre.

forintos alapítványt tett. Alapvető diplomatikai és statisztikai munkákat irt. Jeles topográful és mineralógus volt Gcnersich Keresztelj, a Magas-Tátra szenvedélyes kutatója, aki két kötetben irta meg szülővárosának, Késmárknak történetét és nevezetességeit. Igen jeles férfi volt még Mauksch Tamás konrektor, a későbbi bártfai, majd szalóki lelkész, aki mint botanikus és meteorológus tűnt ki és jelentős tudományos munkája a Tátra flórájának és a Szepesség klimatikus viszonyainak kutatásában állott.

A 18-ik és 19-ik század fordulóján működött az intézet élén Genersich János, akit 1823-'b3Ji a bécsi evangélikus teológiai fakultásra hívtak meg. Történelmi, pedagógiai és filozófiai munkái kiválóak és lelkes híve a filantrópizmusnak, meg a neohumanizmusnak.

A 18-ik század közepén. 1744-ben, súlyos fordulat következett be a késmárki evangélikus lyceum életében. A kormány megtiltotta a városnak, hogy a közadókból felekezeti, belesebben evangélikus iskolát tartson fönn. Ebben a kritikus időben az evangélikus egyházközség? amely ilyen módon az iskola egyedüli patrónu- sa lett, a szepesi nemesség és polgárság haté- lceny támogatásával közgyüjtéseket tartott, amelyekben a másvallásuak is részt vettek, bizonyságául annak, hogy a Szepesség lakosságát. vallási kérdések a múltban sem bontották meg. Hatalmas összegek és mindenfajta adományok érkeztek az iskola és az Alumneum számára, mert az egész Szepesség értékes közös kincsének tekintette és tekinti ma is híres iskoláját. Ilyen módon a Szepesség népének önkéntes támogatásával uj virágás, korszerű reformok, újjászervezések és fejlődés periódusába került az iskola. A patroiiátus rendkiviil élénk tevékenységet fejt ki, amely nemcsak az iskola anyagi ügyeire vonatkozik, hanem iránytadó befolyást gyakorol a tanítási tervre, módszerre és didaktikára, fölügyel a tanárok és tanítványok fölött, javaslatokat és gyakorlati értékű tanácsokat ad.

Az iskola, látogatottsága is egyre növekszik és az Alumneum következtében nejnosak » Szepességről, hanem messze vidékekről gyűltek egybe a tanítványok és a 19-ik században a régi Magyarország minden részéből látogatták a késmárki.lyceumot, ahol a messze földről Fölkerült diákok a német nyelvet tökéletesen elsajátították. A patronátus most már megfelelő otthont kívánt teremteni az iskolának, mert. az addigi épület nem felelt már meg rendeltetésének és igy emelkedett föl a késmárki lyceum mai masszív, imponáló épülettömbje.

Amikor 178.1-ben IT. József pátense megjelent, a protestáns iskolaügyre is jobb. szabadabb idő következett. Miután a patronátus már a Mária Terézia által kibocsátott Ralin Eíiuea- tionis alapján igyekezett az iskolát a kor'vi zo- nyokhoz alkalmazni, elérkezettnek 'ált'1 az időt, hogy régi tervét megvalósítsa és

a latin iskolából magasebbfok.1! iskolái e!m kiíson, amelyben a filozófiának, teológiának és jognak Is vannak tanszékei.

A Szepesség újból jelentékeny áldozatokkal járult a kultúráéihoz s» igy 1787-ben a filozófia. 1801-ben a teológia és 1805-ben ;j jog lanszé két kaptak. Ekkor kapta az intézet n lyr-uim hivatalos elnevezést és főiskolai jellegivé váR, amelyet 1869-ig meg is tartott. A • uj fór mában szervezett, intézet négy gimná.-.iálb or:- tálvból, amelyek mindegyikében két évfolyam volt és három lyceális osztályból állott. 1805- hen 350. húsz évvel később 396 tanulója volt..

így fejlődött, ki a késmárki lyceum egészen napjainkig.

Az államfordulat után sok Ízben történt kísérlet az iskola államosítására, de azok a tárgyalások, amelyeket Nitsch Andor képviselő 1940-ban az iskolaügyí minisztériumlatos magasabb kiadás (aiz 1. §, 3. bekezdése,

SZEPESSÉGI KIS TÜKÖR

Ezeréves múltja van a szepesi iskolának

A késmárki líceum étidén ünnepli fennállásának 4ÖO éves jubileuméi

(Copyright by Prágai Magyar Hírlap.)

I

I

:Í

)

1

i

i

i

d