Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-20 / 91. (2312.) szám
z» Higiénikus ágytoll tisztítás és fertőtlenítés gőzzel, MARK5TEIN, paplankészitő, Nové-Zámky, Komáromi u. 46. Régi paplanok átdolgozását vállalom. Paplananyagok raktáron ! HOKFOGUtó iSllil iYilíffilll szonyok s a kereseti lehetőségek ebiben a városrészben. É's igen sok anyagot adnak az árva gyerekeik, akik szülő nélkül nőnek fel. De gyakori eset, hogy úri gyerek kerül elénk. (926 éta, te hál négy év alatt 55 próbaidős gyermek volt nálam. Jelenleg 16 van, akiknek minden vasárnap délután 3 órakor jelentkezniük kell nálam és javulásukról leéli b^sziimolnik. — Próbaidős gyerek a,z, akit a báró egyévi prőbaddőa*© bocsát. Ezalatt éh környezet- tánuknóuy-t végzek a vádlott lakásán. Ha újból bűncselekményt követ el és egy év előtt meg nem javul, jön a javító. Érdekes, hogy némely szülő, sőt sok esetben a fiai maga kéri, hogy helyezzük el javi(óban, mert otthon úgysem tanul semmit. — Ha a javítóban jól viselkedik, iparra adják és ki tanítják. Persze a kassai javító is túlzsúfolt és ezért csak a legvégső esetben fordul a bíró a javítóintézeti büntetéshez. — Milyen büntetési tétel van. még? — Az első foka a büntetésnek: 12 éven aluli gyerek csak dorgálás vagy az, hogy a gyereket ebéd idejére a bíróságon tartják. Ezalatt az irodában söpröget vagy más ilyen könnyű munkát végez a kis delikvens. Ha a szülők nem hibásak, akkor a gyereket reájuk •bi®zai&. Erősebb büntetési nem a próbárabocsá- tás. Ekkor jön a környezettanulmány, amelyet hivatalból nékem kell végeznem. Van egy hivatalos blanketta, amit ki kell tölteni a helyszínen felvett adatokkal. A bíró az adatokból aztán látja, mi a legjobban megfelelő intézkedés. Erdekesslbfo esetek — Tizenhatéves prakszisoro alatt természetesen sok mindéin fordult elő, de súlyosabb eset, például gyilkos gyermek nem. Bicskázó, kirakatfosztogató gyerek már volt a kezem alatt. Egyszer régebben egész banda alakult Pozsonyiban villafosztogatásokra és a baoda- vezér egy — gyerek volt. Egy ilyen fiataiko- ruakból álló banda fosztotta ki T. fogorvos villáját. Nemrég előfordult, hogy egy hét- nyolcáves leánygyermeket fertőző nemi betegséggel vettek fel a kórházba. Kiderült, hogy a lakásban albérlő volt egy prostituált és hogy az fertőzte meg a csöpp gyereket. Vagy egy másik: 16 éves jóképű gyerek elszökik a szülői háztól. Egy idegen férfi, egy gyári tisztviselő*fogadja magához. Nekünk mindjárt gyanús volt a barátság: kiderült, hogy a gyári tisztviselő beteges hajlamú férfi, akit le is tartóztattak, a 16 éves fiút pedig javítóba adtuk. — Két elszomorító környezettanulmány is eszembe jut ezúttal: — Sötét, keskeny, börtönszerü udvari lakás a Vár utón. A szobáiban két rozoga ágy. Az egyiken a 14 éves fiú, akinek az adatait kellett felvennem, a másikon egy éjszakai foglalkozású nő. — Vagy egy másik eset: -Fiatal, 15 éves leány lopásira vetemedik az anyja biztatására. A helyszíni tanulmányon kiderül, hogy a leány — fejletlen teremtés — egy bár alkalmazottja, aki reggel 7 órakor jár haza és délben 12 órakor miég az igazak álmát aludta. — Külön típusai a gyérmekbíróságnak — fejezte be az értéke? interjút Pogány igazgató — a csavargó gyerekek. Ezek szerintem elmebajos vagy elmebajra hajlamos gyerekek lehetnek csak, akikre olykor rájön a csavargóéi vágy, ösztön és. ilyenkor otthon nem lehet őket tartani. El csavarognak nyáron s (leiekig disznóólban laknak", gyűmiölcshulfadéko- kon élnek és amikor megunják, szépen hazam ennek és otthon újból eléggé rendes gyerekként élne k... RehoPovszsky Jenő. Cipőjét ápolja a S C H M O L L Pasta Komárom, április. A gutái vicinális megfontolt lassúsággal visz bennünket; a legjobb fantázávai sem mondhatnék, hogy röpít, inkább csak vontat Komáromból. Gadóc az első megálló, most telepesek birtoka, neve után ítélve régi hálás zöh-ely, éppen mint Ii ©szegfalva, a másik vágmemti község. Ez azonban a középkori K-cszegh család nevét őrzi, akik ezt a földet bírták a hatalmas Posár családdal. Majd Bálvány állomás következik, a magyar világban még Bálvány-Sizakálilasnaik hívták szintén helytelen népetimölőgia szerint, mert ez a hely az árpádlkori Báján-nemzetség birtokához tartozott és innen is vette nevét. Azután Megyerosen állunk meg. amely szintén a szállásbiritokok, sorába tartozott, miiként Kanocsa, Megyei", Ekecss, Ekei, Fuss, Lét (Lehel) és Örs. A régi CsaSIékSs Egy évezred ©lőtt is lakóit helyeken járunk, am elyeikiöl talán oklevelek nem is igen maradlak ránk, de neveikben őrzik a régiséget. Mindenfelé ellát a szem és gyönyörű síkság tárul elénk a szemhatárig, mogfü- irödiietünk a vetések smaragdzöld ragyogásában, molyon megpihen tekintetünk. Bégen bizony nem ez a formája volt a csallóközi földnek. Vízfolyások, erek, morei vak és mocsarak szőtték át keresZtül-kas'Uil, ahol átjárók (zsarlók) titkait őrizte az idevaló őslakos, mert az idegen eltévedt, vagy elpusztult a rakottyás és zsemléké® dngoványok útvesztőiben. írott munkák alig emlékeznek Csallóköz szerepéről a népvándorlás idejében, de a következő generációk még nálunk is többet fognak erről beszélni, ha meghallgatják. mit beszél a föld az ő történetéről és megmutatja régi lakosainak sírjait- Ezekből a feltárt sírokból fogok vázlatos képet rajzolni honfoglaló őseinkről, akiknek nyomait kutatom. A nyomot kell követni 'és megtaláljuk, merre vezet ütjük e nagy sziget régi ösvényein. SíeteS vezér sírja Komárom város általános csatornázása 1908. éviben ment végbe. Az egyes uccákibau hatalmas árkokat ástak, hogy a csöveket lerakják és a mostani Bercsényi iicc-a torkolatánál az ásó negyedfél méter mélyben kemény tárgyiba huppant. Nagy csont került útjába és utána emberes onto k egés z garmadával. Az izsai földmunkások csillogó tárgyakra lettek figyelmesek és amit ásóval meg lehet szerezni, azt csakhamar -meg is kapták és zsebre is vágták. A leletnek azonban híre ment, mire a múzeum érdeklődni kezdett, Csizi jéd-bróm gyógyfürdő, A legerősebb jőct-brőmo3 gyógyforrások. Kérjen prospektust a fiirdöigazgátóságló) Css.xtfüf’doau már nem volt az arany pitykéknek se híre, se hamva. Azonban az a rányom v-es boltokból és a zálogházból hat darab pompás arany- -pitykét mégis csak sikerült megszereznünk és egy szép nagy diszitebt aranylemezt egyik munkástóll megvennünk. A lova-s-sírban talált többi tárgy -már nem érdekelte a-z embereket és azokat szívesen beadták a -mérnöki hivataliba, a két pompás kengyelvasajt, zablát, kard- darabükat- A vitéz csontjait és a ló osontma- radvá-nyait azután eltemették, Egyik komáromi újságban akkor cikk látott napvilágot: megtalálták Ketel vezér sírját . . . Tudniillik a Névtelen jegyző elbeszélése szerint Ketel fia. Alap Toiima kapta a Duna és Vág összefolyásánál elterülő sík területeket és oda ku- mai. magyarokat telepi-tett, innen ered Komárom neve is. Hát persze a legenda alkalmazása a si-rleletre duzzasztotta a komáromiak önérzetét, a lov-as azonban mégsem Ketel leheteti', de vezérnek v-ezér volt, mert az övén tálált számos aranydisz, meg ami a földben is beournaradb ezt bizonyítják16 nif@rn@k®n Ezóta figyelemmel kísérteni Komárom környékének napfén yrekerül ő leleteit. Egy évi-ized nmlva megint lovas-sírt találnak Komáromban, azután nem régen ismét pazar si-r- l-elel jut -a komáromi niuzeum tulajdonába. De megtaláljuk Keszegfal vám és a Vág túlsó ■partján, Kava pusztán is honfoglaló őseink nyomát. Szép leletek kerülnek gyűjteményei n-kibe, ele még is hiányosak, incr-t nem láttuk tisztán a lelőhely körülményeit, a temetkezés módiját', a si-nriőMé-kleték elhelyezését, a halottak helyzetét és az ásólapát a kisebb tárgyakat, bizony kihajítja anélkül, hogy vateA Csallóköz föidbeirott történetéhez Amiről a feltárt lovas-sírok késiéinek ha is nyomára találnánk A halott lábánál talált bögrét vagy fazekat azonban már tudják, hol áll és jobban vigyáznak rá a tömeges-lelőhelyeken, a temetőikben. Komárom határában húsznál több a var-hun sírt tártam fel, hellyel-.közzel érdekes leletekkel, itt is felbukkant a sírok mélyéről a honfoglaló lovasai omád vasfegyv©rze tévéi. Ahol személyesen lehet alkalmunk megjelenni, ott mindent pontosan és a tudomány módszereivel állapítunk meg, összevetjük az analógiákkal és pontos korhatározást adhatunk; de alionnan csak a fekete fazekat küldik be huh iámos vonaldíszítésével, ott csak tapogatóznunk lehet. A Vágmentén. Guta község magasságáig tehát megvannak a loviasnomádok temetői. Ezek mellett kell keresnünk azoknak lakóhelyeit is. A megkeresi sírok Kiszállunk a vonalból és a községbe ballagunk, -azaz hogy az itt gazdálkodó Somogyi István tanár barátom felvesz a kocsijára és két perc alatt igazán odaröpit a hely színére, Molnár József uram portájára. Derék, tisztelettudó és világot próbált magyar ember, hadirokkant', -harctereken edződött és ott is li.agy.ta egészségét. Nem híve az egykének, tíz egészséges, szép kis családja vám Már mutatja is a helyet, ahol kavicsot bányásznak. — Tetszik látni, eddig megy a kavics, most ez itt, ami belemegy a kavicsba, az már bolygatott eleven földÚgy érti a dolgát Molnár gazda, mint ha mindig ezzel foglalkozott volna. Igaz, hogy kibontott a telkén elég sírt, hál láthatta azok elváltozásait a föld mélyében. Rögvest ki is ássuk az -első sír földijét, de a csontváz mellett nem találunk semmit, merd a bögréjét már napokkal azelőtt agyonütötték vigyázatían- ságból. A cserepei-t azonban összeszedjük. A múzeumban meg úgy összeragasztjuk, hogy egészebb lesz, -mint volt. Kitudódik munka közben, hogy harmincnegyven sínt is bontottak már fel és a fazekakat széthordták, de találtak lovasokat is fényes és csillogó boglárokkal, meg kengyelva- sakat. Tehát nyilvánvaló, hogy lovasnomádok nyomában járunk. (A bögrék egy részét utóbb szívesen ajándékozzák a múzeumnak, Somogyi és Sült tanár urak is odaajándékozzák a sirlel eteket, ezek gyűjteményünk legszebb darabjai lesznek.) Persze, ahogy ásunk, megjelenik az asz- szonynép és ahogyan késünk hámozza ki a földből -a csontvázakat és -a sirmell ©kletekéi, találgatják: — Aztán -mi volt ez. férfiember, vagy asz- szony? A férfiak erre tréfás válaszokat adnak, de ezt nem lehet kínyomatni. — Hált ne,m is lehet, ez asszonyomiber, — hangzik tovább a találgatás, hiszen ennek ■akkora a feje- hogy asszonynak nagy lenne. Megnyugtatjuk, hogy férfiember volt, mert a bal lábszárramil ja mellett megtaláljuk a vas- kést, amelyet a rozsda már jó részben kivégzett. K-iíakarjuk lassanként mintegy két órai munkával az egész csontvázat, a bögrét is mellé helyezzük, ahol állott, -meg a kést is, azután asszisztensem fényképfelvételeket csinál róla, majd a gazdáról és segitőtársairől is. Pompás, szép magyar emberek valameny- nyi-en. De az asszonynép csak nem akar közéjük álluk Bezzeg óda-állama az az ölvén iskolásgyermek, aki -négy órakor futólépésben rohan egyenesen a munkahelyre, mert megsejtette, hogy mi történik Megye rcs em. — Még híres falu lesz ez a Megyeros mondja az egyik süldő-l-egónyke. — Nomo, tód ltja egy öreg magyar, bizony nem is marad cl a k-eszegfalvai Puszta-templom .mellelit, pedig oitt tele vét ezüsttel, arany- nyak amikor kiásták. Jó magam is emlékszem rá. Szót szó követ és kiderül, hogy hiszen M-e- gyercs községben is ástak ki olyan Jo vassínt, ahol arany kanpereoek kerültek elő. de azokat magához vette a jegyző u-r- De ez régen volt. Énre megjegyeztem, hogy ha ezek a karpe- reeek megvolnának valahol, akkor híressé tennék a községet. De hál van itt más híres drágaság -is: a refomátus egyház pompás gótikus kelyhe. Rábólinlottak az atyafiak, hogy az -már csakugyan régi. Honfoglaló őseink lakóhelyén járunk. Megszentelt annak minden röge, mert azokon m-i magyarok, jártunk ezer esztendő óta, vagy már régebben is. H-a a szán lövető ekéje vasba zörren, őseink kardját veti ki a földiből, Anyák, hogyan véditek meg legjobban gyermekeitek egészségét? fl LPfl menthol-sósborszesszel való dörzsöléssel. Mert ez véd a legjobban, felfrissít és erősít is. melyet megtartottunk és meg kell tartanunk újabb ezredévig is. AMpy Gyula <2r. Keíembéri Sándor: ISTEN SZOMSZÉDJA Lompos bérház ötödik emeletén lakom egyszerű tiszta szoba a szobám. Asztal, szék dívány, szekrény és az ágy legmeghíttebb barátaim. Legtöbbször velük beszélgetek meg a mosdatlan cselédlánnyal, aki reggelenként álmosan nyitja rám az ajtót. Ember nagyritkán merészkedik te! hozzám s én munkám után kényszerülve naponta úgy érzem, mintha gyilkos szakadékba ereszkednékÉg és föld között élek egyedül Isten szomszédságában. Uecák sara, csatornák piszka nem ér Tel hozzám, ablakomat is csak esténként nyitom fel és táguló, tele tüdővel szívom a tiszta ózont, mint távoli hegyek felől haji felém a fürge-szárnyú szét- — Üres perceimben elbámulom kedvesem képét, mit ágyam fölé akasztottam, hogy örökké -magamon élezzem két szép szeme őrző pillantását. Hetvenhét lépcsőt mászom naponta mégis: jól csak szobámban érzem magam, ahol néha halkan rámnyit az isten s olyankor utálattal nézhetem a mélységben üvöltő embereket. Erdoházy Hugó: KÖD Csak víziók élnek, csak monstrumok nőnek, csak vadul zihálnak a tüdők. Lelkem Vánszorog, pedig rohanni szeretne Ivilágosságbft jaj, így menekülök beteg álmomban is gyilkosok clöl és nem visz a lábain. Csak víziók élnek, csak monstrumok nőnek, most vezekelünk. Mint rémséges haláiitélet, zudnl alá a homály; ez az élet testamentuma: mint iszonyú akasztófa kötele nyal felém óriás karmaival s átfogja torkomat, köd — az egek titka, csillagok mélabus szerelmének talán ez a fájdalmas üzenete, — talán távoli testvérek fájdalmas arca rejtőzik benned, köd, talán maga a Végzet borid ránk veted, bog;, hirdesse vak g\ özeiméiI : a halált.... 086 HpgjflftB 20, vasárnap.
