Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-04 / 52. (2273.) szám
8 rpiy<cM-YV\AGteu^-mRLAE> sfitsKwssasrewsoi lt)30 máreins 4, kedd. PlMtmU CUKORKA KÖHÓOÍS 1*8 RlKfDTSEC [SzmHÁz-Kdr^KaLTUi^C HORTOBÁGY — Szép Ernő könyve — i. Ennek a kőidnek prózája ás azt a hátáért adja, eani't csak az egészen nagy költők verseinek szövegével szemben érzünk: hogy megimásditihiabartdiaai. Ügy ériem, ha egyszer már le irta és kiadta a kezéből, a szöveg belső s külső építménye feszesen megtapad, egy cirádát nem lehet kiszedni, egy téglát nem tehet ediraíkmi a helyéiről, minden úgy van ortt, ahol van, s aranyira odavaló, hegy nemcsak idegen kéz, de szerzője sem tud változtatni rajta. Ebben az értelemben mindig verset iir. Olyan árú, akit ösztöne, ízlése és ereje állandóan a leg- magaeaibbrangu tedijesátmtónyre kényszerít. Ha odavet valamit, azt is teljes feUkészüLleéggei cselek- szí s az oda vet étbe® olyan apparátust mozgat meg, me’iyel más mázsás sziklákat görget el. Egy mel- íWkmondatra, egy jelzőre a kifejezés olyan választékiját pazarolja, miaut szerencsés, könnyükezü írók egész müvekre. Szép Ernő prózája a legszeonér- mesebb próza, amit ismerek. Ez az író, atki úgy tud magyarul, mint Arany János, ismeri a legnagyobb titkot, amihez költő eljuthat: a szavak szemérmességét Idegeiben megerőszakolt, kifosztott szavak szörnyű, arcpirltó emlékei kísértenek, m élet és a rossz irodalom fosztogatja a nyelvet; a költő gondja, hegy az elhasznált, erejükből és szépségükből kifosztott szavaknak visszaadja szűzi varázsukat, eredendő zengésüket, megbecstelenitoíit ártatlanságukat. Nem ir „szépen**. Mint az egészen nagy, matematikai értelmű zenékbe®, mindig csak azt inja le, amit föltétlenül muszáj. II. Most könyvet int a Hortobágyról. Debrecenről bevezetőbe néhány oldalon a gyermekkorinak, az ifjúságnak, az ismerős idegenség- nek, az elmúlás révületének olyan brahims-d ouver- turejét adja, a gyermekkorba való hazatérésnek olyan megrázó kis rajzát, amit minden apró és nagy írása között különös gyöngédséggel őrziink meg. Egy ember egy élet távolságából visszamegy a városba, aihol először látott aszfaltot, idegen embereket „akik haragba vannak egymással, mert nem köszönnek**, az első élmény színhelyére megy és fájdalmas osodálkozássai nyomoz és szembesít A Hortobágyról ir, állatairól, növényeiről, embereiről, madarairól, világi tásáról, felhőiről, szagáról. Az iró kifejez, megrögzit Nagy iró az, akinél rögtön megérzed azt a megszállott megbízhatóságot, aki az élményt — legyen az táj, ember vagy történet — fényérzékeny gépével és szteno- grafusnál hűségesebb lelkdásmereMel örökíti meg, akinek hangulatára mérget vehetsz, hogy tökéletesen adja az eredetit. Egy kissé belenyúl Isten müvébe, emberi használatra simát rajba, kerekít. Amihez hozzányúl, amit óvatos kézzel kiemel a Hortobágyról, a titokzatos magyar világból, Kelet ée Nyugat között ebből a tenyérnyi ősierülétből, ahol az ember ősmestereégből, ősállapotban él, az olyan egyszeri, olyan eohasemiátott s megbámulni- vailó lesz a kezében, ahogy forgatja előttünk az éleit világiitáisának sainjátiákában, mintha messzi tájra utaznánk el vele. Az apró képek, benyomások, a friss és őeöreg megvár világ fölött való áhi- tatos e’bámulásnák a másodperoképei, a csodálkozásnak az a hamvassága, ahogy csak költő tud megáldani a világ előtt, s csak magyar költő e ezükebb magyar viliág előtt, melynek titkát érzi, illatát idézi, fátumát tudja, ez Szép Ernő sajátos művészetének egyik legkülönösebb kisérlete. A pulikutyáról ugyanolyan áhítattal ir, mint a hortobágyi mennybolt világításáról, az emberek beszédjéről, az állatok életéről. III. A költő az, atoi lát valamit s azzal féltékenyen hazaroham műhelyébe, beilleszti a maga világába. A vágy, az egész külső világot lehető’eg a maga világába illeszteni, a makrokozmoszt feloldani a mikrokozmoszban, a határtalant az elhatárolliba, féltékenységgel és mohósággal tölti el. Ez a féltékeny izgatottság, ez az izgatott kíváncsiság, ez a fény- és hang- és ezinérzékenység, ez a megszállott tanuságtétel az, ami Szép Ernő minden írásának egy költemény hangulatát adja. Ez az iró minden élményt abba a laboratóriumba cipel, ahol a líra óriási hőfokán a költemény exlraktuimát tudja desztillálni. A „Hortobágy" is egyetlen nagy Szép-vers. Aki elolvasta, abban tovább ver ritmusa, az a különös ritmus, melyben van valami a lekobtázobt világmindenségből. Márai Sándor. A Vándorló Világváros Berlin melled A tempelhau mezőkön nyitják meg a földkerekség legnagyobb cirhuszarénájál — Sarrazaniéh állal- seregiele és ahrobamhada Berlin, március eleje. A német birodalom fővárosának lakosságát néhány nap óta szinte felvillanyozta az a hír, hogy a tempelhofi mezők hatalmas tisztásain mintegy varázsütésre bontakozott ki egy éjszaka alatt a földkerekségnek ezidősze- rint leghatalmasabb vándorcirkusza! A repülőtér tőszomszédságában a modern technika összes vívmányainak igénybevételével varázsolták elő a hírneves Sarrazani fivérek ezt a monumeniális arénát, amely körül minden világrész állatainak olyan tömege nyüzsög, hogy annak méltán csodájára járhatnak a derék berliniek. Óriási ketrecekben hatalmas elefántkolosszusok, oroszlánok, tigrisek, fekete párducok, gyönyörű arab mének, számtalan majom, papagáj, kutya, macska, zebra és a házi állatoknak szinte beláthatatlan tömege várja az eseményeket és mialatt a cirkusz megszámlálhatatlan sátrainak ponyvái közül fakirok, akrobaták, kötélfáneosok, varázslók, bohócok, kigyóbüvölők, erőmüvészek, kardnyelők kandikálnak elő, az ácsok, kézművesek, asztalosok, szerelők, vasesztergályosok, kőművesek és építőmesterek valóságos hadserege dolgozik az arányaiban minden képzeletet felülmúló cirkuszaréna felépítésén. A Sarrazani cirkusz bevonulásával Berlin most egy időre egyesíti határában a földkerekség összes világrészeinek egzotikumát. A metropolis mellett egy második város van épülőben, amely ma Berlinben, holnap Londonban, Párisban, maholnap pedig Amerikában üti fel sátrait és amelyet méltán neveztek el tulajdonosai a „vándorló világváros- nak“. Az ezernyi állat körül hatalmas kocsierdő helyezkedett el és cirkusz több négyzetkilométernyi területén reggeltől estig és estétől hajnalig állandóan ég a munka, amely Bármim Bailey és Renz diadalainak hírnevét kívánja túlszárnyalni. Naponta 350 kilogram lóhras, 2000 kiló főzelék, 4000 kiló egyéb élelmiszer és 2500 kiló szalma szükséges a gigantikus cirkusz állatállományának, valamint személyzetének élelmezésére. Naponta 5Ö00 márkát fizet ki bérekben Sarrazani mester, aki porosz mintára olyan tökéletes szervezetet állított össze amerikai arányú vállalkozásának üzembehelyezésére, hogy annak tanulmányozására Tempelhofba vándorolnak még a német birodalom közigazgatási tényezői is. A napokban nyílt meg az óriási aréna, a melyben 15.000 villanykörtét szereltettek fel Sarrazaniék. Ebben a vakító fényáradatban csízt víz A legerősebb jócl-bróm források gyógyvize. Kérje a csizi viz használati utasítását. Csízíürdő. kívánják bemutatni Középeurópa ámuló közönségének mindazokat a tökéletes mutatványokat, amelyeket állatszelidités, testi ügyesség, ötlet, humor, valamint a természet játékának különös szeszélye csak egyesíthetett a cirkuszi mesterség letűnt korszak felvirágoztatására. A berlini sajtó riporterhadsereggel ostromolta meg Sarrazani vándorló óriásüzemét és az 1930 esztendő legnagyobb vándor társulatának vezetője, Ettore Sarrazani, rövid nyilatkozatában két szempontban foglalta össze berlini látogatásának célját. — Az a kívánságunk, — mondotta Sarrazani mester — hogy egyrészt megőrizzük és ujra felvirágoztassuk a régi idők fénykorának cirkuszmüvészeti hagyományait, másrészt pedig, hogy létjogosultságunkat igazoljuk azokkal a mutatványokkal, amelyekről nyugodtan állíthatjuk, hogy hasonlókban még közönség nem gyönyörködhetett. (* *) Medgyasszay Vilma Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Szombaton zajlott le a kassai báli szezon egyik legnagyobb eseménye, a kassai zsidó jótékony nőegylet műsoros estélye. Budapesti művészek vendégszereplése tette változatossá az est programját, melynek kétségen kívül legkiemelkedőbb eseménye volt a legnagyobb magyar dizöznek Medgyasszay Vilmának fellépte. A magyar sanzon a pástól nője, aki meghonosította a magyar színpadokon ezt a fajta művészetet, hervadhatatlanul friss, uj és még ma ^ is azzal az elevenséggel, fiatalos tűzzel vonz,p hódit, megnyer és lelkesedésre ösztönöz, mint húsz évvel ezelőtt, amikor bevonulása a magyar színpadi életbe annyi lázas érdeklődést váltott ki a magyar kabarémiivészet iránt. Francia, angol, német zsidó és főleg magyar dalai fokozott lelkesedést váltottak ki, vége-hossza nem volt az ünnepeltetés- nek. Pártos Gusztáv, a Hollivoodbói visszatért moziszinész néhány kedves dallal, szavalattal és tréfával nyújtott szórakozást a publikumnak, amelyért hálásan megtapsolták, ugyancsak a másik pesti vendég, Pethes Sándor néhány jóizü mókájával szerzett magának jelentékeny sikert. Tamás énektanár két ooeraáriát énekelt. A sikerült estélyt reggelig tartó táncvidalom követte, mely jó hangulatban folyt le mindvégig. (*) Eredeti bemutató a kassai szlovák színházban. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai szlovák színházban tegnap volt a premierje Rusz- kó Emil. a kassai rádióállomás irodalmi vezetője és Stefancsik Gyula színész (aki mint Serese Gyula az Iván-szintársulat működő tagja) szalondrámájának, az „örvényének. A két tehetséges hóembernek nem első alkotása a most sikert aratott dráma. A társszerzők uj darabjai komoly, nívós irodalmi mü, mély drámai készültséggel megkonstruálva, mely nagyszerű életkereséesel, erkölcsi tartalmával számot tarthat hosszabb színpadi életre. A dráma Oroszországban játszódik le még a cárizmus idejében. Egy táncosnő karriert csinál azzal, hogy sikerül egy gyáros szolid pejévé lennie.. Ide követi a romlottlelkü csábitó hadnagy, aki megindítja a család és Szonja, a volt színésznő tragédiáját. A lelkileg üldözött ée vezeklő asz- szony, aki tisztességes akar lenni, küzd az idős férj iránti hüts égérzet tel, meg kell küzdenie a volt szerető kapzsi zsarolásaival, míg végre egy harmadik férfi iránt érzett szerelemben vél önmagára találni. Szive választottja, Szergej hadnagy viszont , az asszony mostohaleányába lesz szerelmes. A tragédia kifejlődését a japán szolga — egy kém — sietteti, aki bár nemzete szolgálatában mindent elkövet feladata teljesítéséért, de gondosan őrzi gazdája házának tisztességét is. A zsaroló régi szerető meg akarja ölni a gyárost, de Szergej . hadnagy ée az asszony, mielőtt tervét végrebajta ná, megölik. Szergej hadnagyot mondják ki a tiszt meggyilkolásáért bűnösnek, s Szibériába kerül ötévi kényszermunkára. Mikor hazakerül, a gyá- ■ ros már halott, a szerelme tárgya egy hóbortos mérnök gyámsága alá kerül, mig az asszony foly- , tatja régi táncosnői mesterségét. Hogy az asszony tragédiája teljes legyen, tisztának maradt ideá ja riőtt hal meg egy mulatós éjszaka után, amikor iriderül Szergej ártatlansága. A két iró jó színpadi érzékkel oldotta meg súlyos feladatát. Fordulatos, szellemes és mindvégig érdekfeszitő marad a dráma. A publikum hálásan honorálta a két iró müvének értékét, többször a lámpák elé hívták őket. Arról értesülünk, hogy a keletszlovenszkói színház még a 6zezón folyamán a prágai vinohradi színházban is bemutatja a két iró drámáját, amelyet a pozsonyi sízlovák színház is műsorára tűz. — g. j. (*) Szerző mint részvénytársaság. St. John Erviné, akinek darabjait sokat játszák mostanában, Londonban részvénytársaságot jegyzett be St. Erviné Ltd. címmel. A részvény- társaság igazgatói maga az iró és a felesége. Az angol iró darabjait ezután St. Erviné Ltd. névvel hozza forgalomba. (*) Lábak szépségversenye Hollywoodban. Hogy7 milyen mértéket kezd ölteni Hollywoodba® egy elkészítése, azt legjobban bizonyítja az a szépség- verseny, mely hivtava volt kétezer női láb közül a kétszáz legszebbet kiválogatni. Ez a lábversenj' a Hollywood Revue című super film előkészületei alkalmával volt szükséges, amikor ezer gyönyörű hollywoodi leány közül száz görlt kellett összeválogatni. Ennek a száz görínék azután összesen nyolcszáz ruhát csináltattak. A stúdió rendezője húsz eredeti zeneszámot komponáltatott, hogy a legjobb slágerezámokat kiválogathassa. Mindezen- felül a revü főszerepeit egy-egy ismert filmsztár, minit John Gilbert, Norma Shearer, Bu.ster Keaton. Conrad Nagel, Bessie Lőve, Marion Davie, Jean Crawford, Charles King, Lyonéi Barrymore alakítják. A monstre revü összeállítása és a “próbák három hónapon át tartottak éjjel-nappal, mert mint Ismeretes, a hangos filmen a legkisebb hiba miatt a jelenetet ujra kell fotografálni. Az elhasznált filmszalagok hossza egymillió méter, amiből azonban a revü elkészítése után csupán kb. háromezer méter maradt meg. Ilyen nagymérvű előkészületek és kiadások kellenek egy hangos fikn- revü előállításához, amíg azt lepergetik a közönség előtt. (*) Amerika volt köztársasági elnöke Mary Pick- fordnál vacsorázott. Mary Pickford és férje Douglas Fairbanks érdekes embert látott vendégül asztalánál. Coolidge, volt köztársasági elnök kaliforniai útja alkalmából meglátogatta a két filmsztárt. Mary Pickford vacsorára hivta meg Coolid- geot, aki örömmel fogadta ezt a meghívást. A tiszteletére rendezett dinén csupán néhány ismert hollywoodi filmnagyság jelent meg. Coolidge nagyon jól érezte magát a müvésztársaságban. (*) Frieling Rezső dr. előadása a pozsonyi YMCA-ban. Pozsonyból jelen tik: Az YMCA pozsonyi kulturosztályának magyar és német kulturelőadásai sorában március 4-én, kedden Frieling Rezső dr., a híres bécsi előadó „A szenvedés és a megváltás utja“ Wagner Richárd müvében, cirnmel előadást tart. A ren-dki vüil érdekesnek ígérkező - előadása a sánc-uti kis előadóteremben este 8 órakor kezdődik. Rezsi-dij 2 (diákoknak 1) korona. (*) A prágai tartalékos tisztiiskolások művész- estje. A prágai tairlalékoe tiszitiáskolások reprezentáns estiét rendeztek a Lucerna nagytermében. Az estet a 28-as gyalogezred zenekara nyitotta meg Csajko'vsdky Capriccio Italien-jéveL Peefca töras- kapitámy ügyese® vezényelte a nem teljes zenekart. Pesta mint zeneszerző is bemutatkozott. Havlicsek „TyroM elégiá“-it melodrámának komponálta meg. Dacára annak, hogy a melodráma, mint zenei forma teljesen idejiért maiiba, nagy sikert aratott. Sikerért szolid instrumentációs értékeinek köszönheti. Hó- rák Óta, a cseh nemzeti szrináz tagja két Saetana- áriát énekelt; csengő szopránja mindenkit megkapott. A programnak kétségtelenül legérdekesebb pontja Krejc&i alezredesnek, a prágai hadtest tisztiiskolája parancsnokának — a fellépése volt. Mozart Figarójából a Káváéinál olyan tökéletesen énekelte, hogy bármely opera baritonjának díszére vált volna. Krejcsd alezredest a dilettánsoktól a formai tökéletesség és az ertfekitus-lulhajtás teljes mellőzése különböztetik meg. Dacára batelmas kiterjedésű hangjának, biztosam és tudatoson bánik a hanganyaggal Az utolsó programozóm Rita-Rita tánoa vo.lt R. Síirauss „Rózsaltovag-keringő‘‘-jére. A műsort követő táncmulatságban és az egész est rendezésében derekasan kivették részűiket a prágai tisziiiekola magyar tisztjelöltjei is. (*) A budapesti színházak eheti műsora: Magyar Kir. Színház: Kedd: Nincs előadás. Szerda: A walkür. (A Wagner-ciklus VIII. estje. Laisen-Tod- sen Nanny vendég-felléptével.) Csütörtök: Giocon- da. Péntek: Bohémélet. Szombat: Siegfried. (A Wagner-ciklus IX. estje Larsen-Todson Nanny ée Pistor Gotthelf vendégfelléptével.) Vasárnap délután: A szevillai borbély; este: Faust (Maróéi Jour-i net vendégfelléptével.) Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Istenek alkonya. (A Wagner-ciklus X. estje harsén Todsen Nanny vendégfelléptével.) — Nemzeti Színház: Szombat, vasárnap este: Szendrey Júlia. Kedd, vasárnap délután: Légy jó mindhalálig. Csütörtök: Cyrano de Bergerac (Ódry Árpád huszonötéves nemzeti színházi jubileuma alkalmából). Péntek: Te csak pipálj, Ladányi. Kedd: Légy jó mindhalálig. — Nemzeti Színház Kamaraszínháza: Szerda, szombat, vasárnap este: Cigányok Kedd, csütörtök, péntek, hétfő, kedd: Azra. Vasárnap. A nők barátja. — Vígszínház: Szerda, péntek, vasárnap este: Az ut vége. Kedd. csütörtök, szombat: Takáts Alice. Vasárnap délután: Matyika színésznő szeretne lenni. —- Magyar Színház: Szerda, csütörtök, szombat, vasárnap este: Volpone. Kedd: Morfium. Péntek: Hamlet (Uj betanulás sál.) Vasárnap délután: Tündérvilág. (Gyermeke.öadás.) — Király-Színház: Vasárnap es-te és egész héten este: Viktória. Vasárnap délután: Viktória. — Városi Színház: Kedd: Hangverseny. Szerda- csütörtök, péntek, szombat (kezdete 9 órakor), vasárnap este: Halványsárga rózsa. Szombat délután: A Doni Kozákkórus hangversenye. Vasárnap délután: A Doni Kozákkórue hangversenye. — Belvárosi Szinház: Vasárnap este: Napóleon rendet csinál. Kedd, szerda, péntek, szombat: Volt — nincs. Csütörtök: Földnélküly. János. Vasárnap délután: Tizennyolc évesek. — Fővárosi Művész-Színház: Egész héten minden este (hétfőn huszonötödi-zor): A csúnya lány. Vasárnap délután: A feleségem parfömje. — Uj Szinház: Szerda: Lamberthier ur. Kedd, vasárnap este: Béla, aki 26 éves. Csütörtök: Szegény angyalok (Először). Péntek, szombat: Szegény angyalok. Vasárnap délután: Égő város. AZ IVÁN-TÁRSULAT MŰSORA ROZSNYÓN: Kedd: Farsangi előadás. Csütörtök: A Noszty-Iiu esete Tóth Marival. (Fáy Béla juta lom játéka.) Pénteken: Ida regénye. Szombaton: Tommy és társai (utolsó előadás). A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Az éjszaka leánya. (C. Moore-hangosfilm.) BERANEK: Három testvér. — Egy éjszaka hőse. ALFA: Akasztófa Toncsl. (E. Kisch beszéiőfilm.) Ita Rita. FLÓRA: A szegény leány. (Belföldi film.) HVEZDA: Pat és Patachon, a divatkirályok. — Harold Lloyd nősül. LUCERNA: Páris gyermekei. (Beszélőfilm.) 4. hét. KOTVA: A táncosnő. (Beszélőfilm). 4-ik hét. METRÓ: Tembi. — Deményfalva. (4-ik hét.) RÁDIÓ: Janufa. (Belföldi film.) Horváth Gabriella- PASSAGE: A singapuri leány. (Hangosfilm.) A POZSONYI MOZIK MŰSORA március 4—6-ig: REDOUTE: Ossi házasodni akar. (Ossi Oewmlda. B. Byrd.) ÁTLÓN: Singing Fool. (AJ Jöl&on és Dávid Lee.) Hangosfilm. TATRA: Broadway Melodie. (Anita Page.) Hangosfilm. ti. Ohl 1ÍAJ1V-nVAiivS1* ctV. jA v NÉ. A * ‘ - ^ . w-* ■. «Vt. . » * ó Könyvvásárlóink figyelmébe! Minden ieen lisztéit Etöffzetdnfeneli és Olvasónknak, aki lenalóbb 86,- kérőin ára kónwet rendel kiadóhivatalunk kónyveskailíákan, Selfesen tnsvan , Isis bx Affeenaeum 1930. évi irodalmi Almanachiái, amis készletünk .ári. i rnrn i n ii ii i i llll^■■^nlml■^r—rn"~-rinr—wiiiihibihimiii m nm
