Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-12 / 59. (2280.) szám

4 ^PRSCGAI-A^AG^ARHIRIiAP 1930 TOfartna ÍZ, roerdbt. Irodalmi napló Budapest, március 11. Persze nincs olyan nap, miikor uj lap ala­kítását ne terveznék valamely pesti kávéház páholyában, ezúttal azonban — talán nem követek el indiszkréciót, ha elárulom — egy a szokottaknál mindenképpen komolyabb terv van a levegőben: az a terv, hogy a „Nyu­gat" főszerkesztői állásából detronizált Igno- tust hazahozzák Becsből s egy megalapítandó uj folyóirat élére állítják. Egyelőre csak auy- nyit, hogy a jelek szerint a lap alighanem rövidesen megvalósul, főleg Ferenczi Sándor, a pszichoanalízis világhírű nagy művelője, Ignotus régi barátja, továbbá Márai Sándor és Zsolt Béla mindent megmozgatnak az ér­dekében. g Egy jobb sorsra érdemes hetilap viszont, amely nemrégiben még sok port kavart s amelyről annakidején a szloveuszkói közön­ség is hallott, épp mostanában szűntette be megjelenését. Egy éve sincs még jóformán, hogy megindult s volt idő, mikor sokak sze­me a legnagyobb várakozással figyelte emel­kedő pályáját. A lap a fogalmak tisztaságát és független, bátor kritikát ígért (s nem egy­szer adott is) a megfizetett kommünikék és a szervilizmu? viliágában, ami a máj pesti sajtó. A Toll című hetilapról van sző. Tgaz- ságkereső, tehetséges írógárda csoportosult körülötte: Márai, Zsolt, Szász Zoltán, Igno­tus Pál, Németh Andor és mások. Csatározá­sainak legemlékezetesebb fegyvertényé a hír­hedtté vált Ady-revizió. amely hasábjain folyt íe. A Toll azonban halálos sebet kapott, mi­kor a hatóságok múlt év októberében meg­vonták tőle a kolportázs jogot, az uccui árusí­tás jogát azzal az indokolással, hogy a lap engedély nélkül politizált. Egy magyar iro­dalmi lapnak nem kell sok. Á Toll október óta mind kisebb terjedelemre zsugorodva je­lent meg, mig végül teljesen elfogyott. Há­rom hete nincs többé. g Az Ady-revizióról jut • eszembe, hogy az utóbbi időben Babitsot szeretnék mind töb­ben, mondjuk „revideálni". Szabó Dezső kezd­te a sort, Babits „Halálfiai" cimü regényéről szedvén le, még ősszel, a keresztvizet, egy Jó­zsef Attila nevű ötletes, fiatal költő folytatta, a lírikus Babitsról igyekezvén kimutatni, hogy a „Levelek írisz koszorújáról" poétája kétes tehetségű kezdő, akinek vidéki lapocs­káknál kellene még próbálkozni, legutóbb pe­dig egy Szegízárdy István nevű tanár, a költő „Ipbigenia“-forditása alapján jutott arra a meggyőződésre, hogy Babits nem tud versel­ni, nem tud sem magyarul, sem németül s hogy a Nemzeti Színház bűnös dolgot cselek­szik, mikor Goethe drámáját ebben a fordí­tásban adja elő, nem pedig Csengeri Jánosé­ban. Kár, hogy Szegszárdy véletlenül Osen- geri János veje. g Hogy ne osak marakodásokról tegyek emlí­tést: Egy rendkívüli tudásu magyar iroda­lomtörténész, Turóczi-Trostler József „Ent- wicklungsgang dér ungarisoken Literatur" (Verlag dér Ungarisohen Goethe-Gesellscliafí) cirnen öt számra tervezett füzetsorozatot in­dított meg, amelyben nagy vonásokban, de egy valóban európai műveltségű ember szem­pontjaiból végigtekinti a magyar irodalom fejlődését. A sorozatból egyelőre két szám je­lent meg: a középkor és a reneszánsz és hu­manizmus kora. A két füzet beható ismerte­tése természetesen nem napilap dolga, felhí­vom azonban rájuk azok figyelmét, akik ide- gennyelvü ismerőseik részére esetleg, magyar irodalomtörténetet keresnek. g A humor ma a legkeresettebb cikk Ma­gyarországon. Sajnos, nemigen van belőle. Az utóbbi időben kiapadóiban vau háborúé lő tti nagy humoristánk kómlkai ere is. Egy Aszlá- nyi Károly nevű fiatal író „Pénz a láthatá­ron" (Genius-kiadás) cimü regényével, végre jelentkezett, a legfiatalabb korosztály első hu ! méristája. A bohókás regény egy sitii izált Amerikában, boxbajnokok közt játszódik le. g Humor? Tessék nevetni. Nemrég mind fölényesen és gúnyosan in­téztük el Szabó Dezsőt, aki ott akarja hagyni a magyarságot r most — az ember alig hisz a szemének — példája mintha észrevétlenül hatni kezdene. Egy tavaly Baumgarten-dijas, tehetséges, fiatal költő pénzért rajzolgatja az utóbbi he­tekben az Otthon-klub tagjait. Egy rajz ára tíz pengő. Az idén elesett a Baumgarten-dij- tól — oly sokan szorulnak rá! — így próbál­kozik jövedelmhez jutni. Rajzolás és diskurálás közben le-leteszi a ceruzát s az asztalra csap (kedvenc gesztusa): — Azt hiszed, ha újból felvenném a román nevemet s megint románul írnék, nem be­csülnének meg jobban odaát? Van valami ijesztő benne, mikor az ilyen hangok szaporodni kezdenék. Nem, Szabó Dezsőt még nem intéztük el annyira, mtelt I b lasztik .... KemMc A fariig. Nyolc férfi és egy nő rohama a világ második legmagasabb hegycsúcsa ellen A Prágai Magyar Hírlap cikksorozata Dyhrenfurt Himálaja-expediciójáróí , írja: VECSEY ZOLTÁN dr. ...... i in HiHUPI i) * in iff H1IVWIIWBi—^ A Himálaja a világ leghatalmasabb hegyrendszere — A Pamir, a világ teteje — A három nagy íolyórendszer ' A keleti földgömbnek van egy óriási kon­tinentális teste, amely a közfelfogás szerint két földrészből: Ázsiából és Európából áll, a tudományos felfogás szeriut azonban ez a két földdarab voltaképen egységes kontinenst al­kot, amennyiben Ázsia az anyakontinens és Európa ennek a hatalmas földségnek csupán nyugati félszigete. A múlt század második felének legnagyobb geológusa, a bécsi Edu- ard Suess éppen ezért Euráziának nevezte el az európai és ázsiai összefüggő blokkot. Amig Európa területe négyzetkilométerekben ki­fejezve csupán tízmillió kilométert tesz ki, tehát egymillióval haladja meg a legkisebb föld séget, Ausztráliát, addig Azsja a maga 44 millió négyzetkilométer kiterjedésű földtömegével a földkerekség legnagyobb kontinense. Ha a térképre nézünk, az első pillanatra is szembetűnik, hogy milyen hatalmas arányú, óriási kiterjedésű ez a földrész, szinte össze sem tudjuk fogni a szemünkkel. És amilyen hatalmas Ázsiának területi kiterjedése, ép­pen olyan impozánsak méreteiben azok az óriási hegyláncok, amelyek gránitkövekből és egyéb kőzetekből épült abroncsok mód­jára pántolják át az anyakontinens testét. Ázsiában húzódnak a föld legnagyobb hegy­ségei, amelyeknek méretei mellett az európai begy- tömegek úgy eltörpülnek, hogy még a Magas Tátra is a maga 2.800 méteres csúcsmagas­ságaival csupán hegyfióka számba .jöhet,. Nagy lendületben húzódnak nyugatról keletre a hatalmas hegyláncok, hegyvonulat hegyvonu- iat mellett, hegylánc hegylánccal párhuzamo­san. És mégis mindez a. számos hegyvonulat, mindez a sok hegylánc, ránovétés az öreg föld kérgén, nem rendszertelenül, keresztül- kasul szabdalja az öreg kontinens testét, ha­nem egy pompásan megkonstruál rendszert alkot A kiPönhözó hegyvonulatob egy hatalmas csomópont felé szaladnak, illetve abból in­dulnak ki és ez a világ legimpozánsabb hegycsomópontja a Pamir-fensik, amely az ázsiai sziklavárnak a teteje, ame­lyet érmen ezért a földrajz-irodalomban a vi­lág tetejének neveznek. Swen Hédin, a világhírű svéd Ázsia-kuta- tó, aki 65 éves kora ellenére még most is nagy buzgalommal járja Ázsia ismeretlen vi­dékeit és jelenleg a Gobi-sivatagon végzi tu­dományos munkáját, a Pamir fensikot tinta­halhoz hasonlítja, amely éppen úgy nyújtja csapjait mindenféle irányban, mint ahogy 'a tintahalnak karjai nyúlnak ki a törzsből, hogy magukhoz öleljék áldozatukat. Ebből a hegycsomópoutból indul ki nyugati irányban a Hindukus, amely hegynév azt jelenti, hogy „hinduk gyilkosa", ősrégi idők óta azért ne­vezik ezt a hegységet igy a hinduk, mert az örök hónak és jégnek birodalma minden hin­dut meggyilkol, aki tropikus hazájából a hegyóriások közé merészkedik s itt azután nem bírja ki a zord hegyvidéki kiima bor­zalmait. A hegypolip másik karját kelet felé nyújtja. Ez a kar azonban nem csupán egy vonalból áll, hanem olyan mint a madár ki­terjesztett szárnya, a hegyeknek egész vo­nulatát foglalja össze egy kötegben. Ebben a hegykoszoruban egymás mellett húzódnak a Tiansan, vagyis az egek hegysége, középen az Altyn-tag és a Kveníun, végül pedig délen a Karakómul nevű kapcsolóit egység révén a Hedirt-hegység és a Himálaja. Himálaja indus eredetű szó. Kél szónak összetételéből származik. Hím annyit jelent Megsemmisítenék a Háromszék- megyei választásokat, ahol a ma­gyar párt százszázalékos győzelmet aratott Kolozsvár, március 11. Ismeretes, hogy a megyei választásokon Háromszék megyében a .magyar párt százszázalékos győzelmet ara­tott a nemzeti parasztpárt felett. A. válasz­tást a nemzeti parasztpárt petícióval támad­ta meg. A tartományi bizottság a petícióban foglalt vádakat mint alaptalanokat visszauta­sította, de a választást alaki hiba óimén még­is megsemrmíeltette. A törvényszék i elnök ugyanis a választási felhivásók&t nem bocsa- tóttá ká a törvényes időben, amiről azonban eeanmlfrégxpeu sem tehet a magyar párt. mint bő és álaja annyit jelent, mint hon, ha­za, vidék. A Himálaja szónak tehát az az értelme, hogy „hónak a hazája". Ha a Pamir magas Ázsia fellegvárának örö­kös hóval és jéggel borított impozáns teteje, úgy a Himálaja hegység láncai azok a hatal­mas falak, amelyek Ázsia belsejét, a lámák rejtélyes országát, Tibctet dél felé elhatárol­ják és hosszú ideig elzárták a kiváncsi euró­pai kutatók tudományos vizsgálata elől. Szin­te meg sem tudjuk érteni, miféle hatalmas belső erők lehettek azok, amelyek ezeket az óriási, égbenyuló gerinceket feltöri a szólhat­ták és itt Ázsia belsejében a föld legmagasabb hegyláncát hozták létre. Feléje tornyosodnak ezek a hegyláncok jóval a Pamir fensiknak is, az ázsiai hegyek ezüst tetejének, amelyekről még jó négyezer métert kellene kapaszkodni, hogy a Himálaja legmagasabb csúcsára ér­jünk. Hatalmas Ívben húzódnak a Himálaja láncai, a fel tornyosult sziklacsucsokkal és oszlopokkal, örökös hómezőikkel és jegese­ikkel, niegközelithetetleunek tűnnek fel a szörnyű magasságoktól visszariadó emberek előtt. Nem csoda, ha a tövében lakók, Hin- Öosztán termékeny rónájának népe, ősidők óta babouás tisztelettel és félelemmel tekint, a hegyőriásokra. Ezekben a hatalmas hegyláncokban, ame­lyeket örökös hómezők és jegesek borítanak, millió és millió forrás fakad és vad szikla- völgyeken törnek lefelé a patakok, melyek folyókba egyesülve megalkotják a hegyrendszer három nagy folyóját: az In­dust, a Gangest és a Brahmaputrát.. Ezeknek a folyóknak felső vizvidékei a vi­lág legszebb természeti látványosságai közé tartoznak. Vadregényes sziklafalak között, zúgva, harsogva törnek lefelé a hegyi fo­lyócskák, amelyek évmilliós munkájukkal maguk rágták ki a kemény őskőségekben sziklaágyukat. A Himálaja jegeseiben van $ forrásuk, ezek a gleccserek táplálják vízzel és fellegtornyukból sietnek alá a völgyekbe, melyet áldást hozó iszapjukkal ők maguk al­kottak, mert az egykori tengeröblöt feltöltöt- ték és igy az óceánt visszaszorították, viszont, amikor megvadulnak, zabolázatlanul szágul­danak alá és pusztulást hoznak széles vidé­kekre. Ez a három folyó a Himálaja hegy­rendszerének természetes határa, mert a fo­lyók középső szakaszai úgy ölelik körül a Hi- málaját, mintha ezüstösen világitő csikók vol­nának. Hol erednek ezek a folyók? Honnan indul­nak messzi útjukra? Prága, március 11. Az egyik prágai kőnyomatot? jelentése szerint a prágai kormány elrendelte, hogy a pozsonyi tartományi hivatal megfelelő intézkedéseket tegyen ama károk összeírá­sára és Vinegállapitására, amiket a bolsevi- kiek az 1919. évi uyárcteji Szlovénszkóra való behatolásunkor Szlovenszkón a köz- és magán vagy ón ban okoztak. A kőnyomatos jelentése arról egy szóval sem emlékezik meg, hogy az úgynevezett bolse­vik i károk összeírása milyen célból történik. Mint ismeretes, a csehszlovák kormány ez- ideig a teljes elutasítás alapjára helyezke­dett a dxilsevikiek betörésekor a volt magyar vörös hadsereg által okozott károk térítése kapcsán támasztott igényekkel szemben. Ugyancsak ismeretes a magyar kormánynak ebben a kérdésiben elfoglalt ugyancsak merő­ben elutasító álláspontja is. Miután a bolsevikiek 1919. évi szlovenszikói betörésekor Szlovén szkónak főleg magyar­lakta vidékei szenvedtek súlyos károkat, az érdekelték helyesen teszik, ha a káraikat már most, nyomban összeírják, hogy a hiva­talos kár megállapító bizottságok munkájá­nak megkezdésekor teljesen kész listáik le­gyenek. Miután tizenegy év előtt lejátszódott, eseményekről van szó, az érdekelték jól te­szik, ba az elszenvedett károk bizonyító esz- közeiről is gondolkodnak s !ha például az el­szenvedett elkobzást írásbeli dokumentummal Kettő közülük északról jön, ahol Tibet'ben, a Himalájával párhuzamosan halad az a hatalmas sziklavonulat, amelyet a nagy svéd kutató, Sven Hédin fedezett fel és amelyet éppen ezért a hálás tudomány He- din-hegységnek nevez. Maga a szerény kutató Trans-Himálájának nevezte el ezt az őáltala felfedezett hegyvi­dékei. A kél hatalmas és párhuzamosan haladó hegység, a Himálaja és a Hedin-kegység kö­zött a tibeti fensik széles csikja halad. Ezen a fensikon van Ázsia igazi szive, mert itt van Tibet millió és millió lakősának szentélye, Manasarovar, a szent tó és Kailas, a szent hegy. Ezeknek a szent helyeknek a közelében ered az Indus és a Brahmaputra, míg a Satledzs folyó, amely az indiai sivatag felett egyesül az Indussal, magában a szent tóban fakad. Alighogy kilépett a szent vizből, máris átrágja magát a Himálaja hatalmas ge­rincén, hogy azután az Indussal egyesüljön. Az Indusnak és a Brahmaputrának azon­ban más a sorsuk, ők végigvándorolnak a két párhuzamos hegyóriás, a Himálaja és a Hedin-hegység közötti fentérségen. A Brah­maputra keleti irányba, az Indus pedig nyu­gatra tart. A Himalájáról és a Hedin-hegy- ségről hosszú útjukban számtalan mellékvi­zet, vad hegyi patakot vesznek fel és ezek­nek erejéveí uövelve saját energiájukat, mind mélyebbre és mélyebbre ágyazzák medrüket a tibeti fensikon. Hirtelen azután megtörté­nik a csoda. A két folyó egyszerre csak délre fordul, áttöri a világ leghatalmasabb hegy­láncát a legfélelmetesebb sziklavölggyel s így jut ki az indus meg a Brahmaputra Hindosz- tánra. A Himálajának harmadik nagy folyója, a Ganges, a szent folyó, a két másikkal ellen­tétben vizeit a hegyrendszer déli lejtőin gyűj­ti össze. Ha a Himálaja falát két metszéssel három részre osztjuk, nyugatira, középsőre és kele­tire, nagyjából azt lehet mondani, hogy a nyugati rész vizei az Indust, a keleti rés* folyói és patakai a Brahmaputrát táplál­ják és a középső résznek délre tartó vizei — ezek pedig igen hatalmas víztömegek — a Gangesbe szakadnak. A középső Himálajának nyugati államában, Garhwalban ered a Ganges, a Gangroti jeges áriából tör elő s legvadabban össze-visszaté- pett mederben tajtékzik kőtuskók, zubogok felett, mig azután a síkságra kilépve folyása nvugodtabb lesz. A Brahmaputrával egyesül­ve a világ legnagyobb deltáját alkotja meg. (Folytatjuk) nem tudják bizonyítani, úgy lehetőleg tanu­kat nevezzenek meg, akik a kárt igazolhat-, jók. A hágai egyezmény Csehszlovákiának a ke­leti jóvátétel Összegéből egy százalékot biz­tosított. Az egyezmény fölötti nemzetgyűlési vita alkalmával, mint olvasóink élénken em­lékeznek, Szilassy Béla szenátor a bolseviki károktól sújtott határmenti magyar lakosság nevé­ben igényt emelt arra, hogy ezt az össze­get elsősorban a bolseviki károk jóvátéte­lére, vagyis a károsultak kártalanítására fordít sáli. Munkatársunk érdeklődött az illetékes mi­nisztériumoknál s arra a megállapításra ju­tott, hogy a bárok hivatalos összeírására vonatkozó rendelkezés a prágai külügyminisztérium kívánságára történik. Valószínű tehát, hogy a prágai kormány a kárösszoirás eredmé­nyével a jóvátételt tárgyalásokon kíván operálni. Az érdekeltek a saját érdekükben cselek sze­nek, ha a kárösszeiráP alkalmával a hivatalos személyek által felvett jegyzőkönyvekről rész, leles másolatokat készítenek. Amemnilx'ti a károk összeírása hivatalos felszólításra beje­lentési eljárással történik, úgy mindenki ké­szítsen másolatot az általa benyújtott kárbe jelentésről s azt jól őrizze meg, hogy \u eljá­rás folyamán felhasználhassa. Összeírják a bolseviki betöréskor okozott károkat A károsultak kártalanítása végett, vág* csak a párisi diplo­máciai csatán való manőverezés céljából történik az összeírás?

Next

/
Oldalképek
Tartalom