Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-19 / 15. (2236.) szám
♦T^GAl-MAfi^AR-HIKLflP ZSÁKUCCÁBAN irta: NEUBAUER PÁL Egy orosz orvos él a Krim-Í élsziget egyik városában. A vörös moszkvai kéz még neon nyúlt 1© eddig, az oroszországi Riviéráig. Még a kadettok, a fehérek tartják megszállva, a régi polgári rend uralkodik még. Az önkéntes csapatok Doni kin szavára hallgatnak és — bár gazdaságilag szűkös viszonyok közt — olyan élet folyik ott, mint a régi Oroszországban. Pedig körös körül minden lángban áll és nem fog soká tartani, a vörösök magukhoz ragadják az uralmat. Ez a helyzet Vereszájev orosz orvos iró könyvének elején. A könyv címe: „Zsáktiocábau**. Ebben a bámulatosan egyszerű eszközökkel megirt könyvben két dolog történik: Iván Hjics orvos és családja elpusztul. Ex az egyik. A másik: a családdal vele- pusratul két Ideál: a forradalmi és ax ellenforradalmi. Az emberiség zsákuccában, * Mikor a vörösök legyőzik a fehér ellenállást és birtokukba veszik a várost, felburjá- noznak az indulatok. Vereszájev szinte *z orvos-bonooló rendkivűiH ügyességével mutatja, hogyan ragadja magához a hatalmat a legalja3abb söpredék és miért sikerül ez éppen a söpredéknek. Iván Ilijics orvos lányát juttatja börtönbe „ellenforradalmi öasze- esküvée** címén, aki napokkal előbb még mint rőföseegód mélyen hajlongott előtte. Sőt azért, mert hajlongott, Freud tanár 4a- Dolmánya&a tartozó metamorfóxía. VIsront megérkezik a városba az a vörös népbiztos, aki égési Ukrán iában kiirtotta a fehéreket. Szadista hajlamú ember, aki nem ismeri a kegyelmet Az orvos, hajlithatatlan „jfehér", börtönbe jut Katja leánya elmegy a vérebhez, aki nem bocsátja szabadon, de megígéri, hogy Moszkvába küldi ax öreget Katja ©Shíszi, de apját titokban egy erdőbe ImrcoTják, hol éppen vagy száz ellenforradalmit kivégeznek. A regény régén derül ki, hogy síin leges volt ax elhurcolás. Ax unokaöccse, egy forradalmár, föbelövée helyett titokban haza-juttatja a lakására. Leánya Mi találja. íme egy „vörös véreb**, mint érzó- * kény és tiagsteoséges gondolkozása ember. Álból nem várjuk, ott bukkan fel a jóság, de a gonoszsággal szintén igy vagyunk ebben a könyvben, amely a legtárgyi-lagosabb és kgértékeeebb tanulmány-regénye ax aj Oroszországnak. ♦ Katja és LeonM menekülnek ax éjszakában. Egy Madhno-fearamia (Marihno volt ezeknek a haramiáknak a vezére) megtámadta őket Katja fehér, Leonid, aki Katja rokona, vörös. A maebno-haramia mindkettőt meg akarja gyilkolni, mert zsidókra vadászik. Katja és Leonid keresztények; oroszok; forradalmár ax egyik, ellenforradaür- már a másik. Mégis csak úgy tudnak szabadulni, hogy ők gyilkolják meg a haramiát, aki őket meg akarja gyilkolni, mert azt állítja, hogy — zsidók. .A haramia társai elől menekülnek a hegyeken át A gyilkosság nyomasztó érzése szüli a nyomotthangu, suttogó, de szenvedélyes párbeszédet, amely annak a megállapításával kezdődik, hogy ebben az órában a forradalom az ellenforradalommal együtt kénytelen vélt embert ölni, mert az ember ölni akart. Az ember a vörös és fehér jelzőkre való tekintet nélkül ölni akart: a két legszélsőbb ellen tétnek össze kellett ellene fognia. Egy volt a védekező gyilkosságban vörös és fehér. — Mért gyilkol a forradalom? — Mért gyilkol az ellenforradalom ? Szinte megőrjítő a két hang duettje az éjszakában, amelynek csendjét az üldöző haramiák golyói szelik ketté. A vörös Leonid, aki szereti Katját, hiába bizonyltja, hogy ez minden forradalom kezdete. Ez nem lehet másként ott, ahol vulkánikus kitörés Mvát, sziklát és hamut hajit égnek. A szenvedélyeket nem szabad megfékezni, mert ez volna a forradalom vége. A két ember, aki a védekező gyilkosságban ösztönösen egyetértett, nem érti meg egymást Idegenek: gyilkosok: emberek. * Egy hercegnő, a cári élet dédelgetett hangversenyénekesnője, a proletárok előtt klasszikus dalokat kénytelen énekelni. Nem akar és csak az erőszaknak enged De azután az történik, hogy az, ami nálánál végtelenül több, ami független tőle és isteni az emberben, ami nem tudja, :mi a proletár és mi a polgár —a zene és a hercegnő nagy- H7/ rű hangja lecsap a proletárok szivére és a forradalmár proletárok térdre esnek xxi énekesnő előtt és imádattal néznek fél rá. A mámorosán ün népéit asszony a művész- szobában könnyet töröl ki a szeméből: forradalmon túl és innen rájött arra, mit tesz ez a szó: ember. Csakúgy, mint Katja és Leonid, akik forradalmon és ellen forradalmon túl és innen rájöttek arra, mit tesz ez az egy sző: gyilkos. * Vau viszont ebben a csodálatos könyvben egy cári énekes, aki a vörösök alatt vörös, a fehérek alatt fehér. Egy paraszt, aki a fehérek alatt vörös, a vörösök alatt fehér. Emberek, akik érdek szerint változnak és emberek, akik érdekeik ellenére változnak. És van egy jelenet, amelyben ez történik: E&y ellenforradalmi tiszt szolgálatot teljesít a vörös hadseregben: kémszolgálatot A vörösök megbíznak benne. Egy éjszaka a poszton álló katonát megszólítja és a katona vigyázzállásba® és szikrázó szemmel a cári „Vas© blagorodtj©!** (Nagyságos uram!) megszólítással válaszol. A fehér tiszt energikusan rendreutasitija, de a katona nem tágít A fehér tiszt ekkor — és ex a jelenet az orosz Madarat a tolláról, embert a barátjáról. E találó közmondást ki lehet egészíteni azzal: népet a szokásairól és a konyhájáról Ami pedig az amerikait illeti, hozzáfűzhetjük: szellemiek dolgában a maradiság dicséretéről. Egy másik mondás is megmásul: a vagyon mesn kötelez — legalább is kulturális javak holnxxzésa dolgában. Illusztrálásul álljon itt bárom apró eee*. I. Patereon nem akar hátramaradW, Pa torson lépést akar tartani eredetiség dolgában akár a hétmilliós Newyorkkal, pedig csak eldugott városka Newyersey államban. Történt a nmútesztendei elnökválasztások idején, hogy a politikáért élő-haló miss Beásta jelöltjének, Mr. Smith bukásának lehetőségét tagadásba vette. Számos flörtpartnereinek egyike ugyanilyen hévvel és szent meggyőződéssel hangoztatta, hogy ax elnöki székibe csak Hoover kerülhet Némi kisebb viták és politikai szónoklatok után kiviláglott, hogy a fiemnálM ellen tétet csakis amerikai módon, azaz fogadással lehet Áthidalni így is történt Ax elnökjelöltek bőrére kötött fogadás a bájos miss Beásta bőrére ment, mert a Leónak neveseit barát Bessie tix dollárja fenében győzelme esetén a lány kezét kötötte ki tét gyanánt Kézfogással megpecsételődött a fogadás. Az események Leónak adtak igazat, Hoover került az elnöki székbe és az elnök választást követő reggelen miss Bessie a boldog flörtpartnernek telefoniba suttogta az igent. Eddig tart a történet egyik fele, a másik a bíróság előtt folyt le. Miss Bessie asszony- koráfban ugyanis rájött arra, hogy a házasság elhamarkodott dolog volt A bíróság előtt azzal érvelt, hogy a fogadás tétjei tálirodalom tagmegnránóbto jelenetei köaé tartozik — odasug neki, hogy hord-e keresztet ax inge alatt A katona szemébe könny szökik, úgy mutatja meg a keresztet. És az ezer halá'lveszedelenn tői környékezett fehér kém- tiszt a kereszténység szimbólumára hisz a muzsiknak. Kezet fog vele éa súgja: „Várj, nemsokára szükségem lesz rád!** A katona pedig visszaaug: Igenis, Vas© blagorodje! ♦ Mindez egy könyvben, egy mesteri egyszerűséggel és riporteri tárgyilagossággal megírt könyvben, amelynek érlelnie ez: emberek vagyunk. Vörös emberek, fehér emberek: emberek. Mert emberek, azért gyilkosok. De mert emberek, azért jók és nemesek, akik megismerjük Isten arculatát a zenében és az istenáldotta emberi hangban. Felismerjük Istent, akár fehérek, akár vörösök vagyunk. Egynek tudjuk magunkat ax egész emberiséggel, de már két ember is sok egymásnak és Katja meg Leonid, bár rokonolt, nem értik meg egymás szavát. Mitől lehetne elvárni, hogy az emberek megérthessék egymást: a vörösök és a fehérek, az oroszok és a németek, a zsidók és a keresztények, az európaiak és az ázsiaiak... Sem a forradalomtól, sem az ellenforradalomtól Ax emberiség xsákuccába került ságosan egyenlőtlenek voltak, mert elvégre egy asszonynak mégis csak nagyobb az értéke tix dollárnál Szerencsére ax érvelés általános érvényességre és nem kizárólag a fiatalasszony értékére hivatkozott és igy történhetett, hogy a biró a tézist elfogadta és kimondotta a válást Valószínű, hogy Mrs. Bessie azóta tix dollárnál magasabbra értékei* magát EL Maseactraeetts intellektuális fővárosa, ax Upton Sinclair könyvével hírhedtté lett Boston bizonyságát szolgáltatta, hogy egy ártatlan könyvkereskedő egyhónapi fogházzal és súlyos pénzbírsággal fizethet egy szóért, melynek nem te ő a seerBŐje^ Történt, hogy a könyvkereskedő lady C5haltérleys Levernek eladta * kitűnő angol regényírónak, D. H. Lawrenoenak egyik könyvét Igen ám, csakhogy ez a könyv indexen volt. Massadhusetts államban ugyanis néhány sok felesleges kdével rendelkező ©r- kölcsprédikátoT kitűzte azt a feladatot, hogy őrködni fog Amerika irodalmi erkölcse felett. Az elhatározást tett ifi követte éB a társaság elkészítette hirhedí Index Expurga tónusát, melyben hetven regény között Law- reace eladott könyve te szerepelt. A purifí- kálók dolgát anegkönnyi tette a törvény, mely kimondja, hogy „sxennyirodalom** már az a mű is, melyben egy Ülemtetan szó szerepel. A társaság azonban .nem elégedett meg a oeuzju rázással, hanem a törvényerőre emelt Index vétői ellen is fellépett, A csel, arnely- lyel a kereskedőt léprecsalta, a legegyszerűbb volt. Lady Ghatterlys egyszerűen felvette a spicli szerepét és a könyvesboltokban proskrribált regényeket kért. Sok eredRosztet az Ad, Novotny és tsacóg, Praha, Mlníavásár palota 6102-61Ü3, nagy bútor- és szönyegkiállitásából. ÓH BOLDOG AMERIKA Korszerű jegyzetek a válásról, a cenzoráról és Erőst Toller tapasztalatairól Irta : EGRI VIKTOR REQUIEM Eperjes, életem érék Redeetéje tehát itt halok meg xénia • tgjww tx Hm logod Wb* i hm magyar rém ,j a non less akácáéból testem koporsója. ■' Kárpáti hagyok! sót, Itt maradok hát! Jé énéi te—tok egy a—adón halottnak. Itt marodnak rőten mind a minős áimakx a soha el sem dalok dahatea adták. Tarra, te són rlnxod többé könnyeim d^l bábos tájra a Tí«za vizébe Enertn Itt ért ot a bn* magyar régiét: Itt tárják la érőkre fáradt nemeim. Eperjes, életem örök Rodostója t tehát itt halok meg némán a ogy—erita. Nem logad élébe a boa magyar rá na • nem te— akácfákéi testem k operáé ja. Nádtéy Árpád ménytelen ktaérlet után akadt egy •■»*•»* cetMlen, aki lép re ment Az Arisműgyé«z a fennálló épületen törvény értelmében kénytelen voh ítéletet kérni, jelek szerint azonban más törvénykönyvbe is belekukkanthatott, mint n aza ja belijei" be, mert váratlanul azzal állott ©Jő, hogy büntetés nemcsak a kereskedőnek, hanem & nemes ladynek is dukál aki sptcliszerepé- ben a kihágsára való csábi tás bűntettét követte el. A krónika arról sajnos hallgat, hegy ax lamüsyész javaslatára a cenzorok milyen pergátlással éltek. m. Ernát Toller, ax uj német dráma tagrndl- kálisabb forradalmára, a „Maachinenstüte mer** és a „Hin-kemaen** menője Amerikában járt, hogy Iyndwig Lőre, a newyorkl Voíkszeitung szerkesztőjének és a nemzetközi műn ká ószövetség elnökének meghívására politikai és irodalmi előadásokat tartson. Közte és a bevándorlást ellenőrző tiszt között a partraszállás előtt a következő épületes párbeszéd folyt ita: — Ovilkolt ön? — Nect. — Szándékában van-e amerikai politikusok meggyilkolAaa érdekében agitálni? — Nem. És a hosszadalmas vizsgálat végén még egy épületes kérdés következett: — Szándékszik ön politikai előadásokat te tartani Amerikában? — Hogyne, Németországról. — Az amerikai politikával te akar foglalkozni? A vallatás ntán megadták Toüemek ax engedélyt, hogy a szabadság országának földjére tehesse lábát, de csak azzal a feltétellel ha előadásaiban elkerüli az amerikai politika kritikáját. Toller azt mondja, hogy szerencséje volt Egy angol fogtechnikus, alti egy washingtoni kongresszuson akart résztvenni, sokkal rosszabbul járt. A hatóság rájött, hogy a fog- technikus barátnője is a hajón volt, akivel nem átallott a hajón „törvénytelenül** együtt lenni. Az erkölcsileg megtévelyedett fogtechnikus kénytelen volt a Szabadság szobrát, a világosság fáklyáját emelő géniuszt közelebbről megtekinteni. Előbb ©Miről ahogy felbukkan a habokból, aztán hátulról, ahogy voltaképpen fest? szilárdan és tömören, mint a mozdulatlanság, a Babbiftság szimbóluma. A Babbitt- ságé, akit Lewis Sinclair örökített meg a korlátoltság végsőkig kifinomodott képviselője gyanánt. * li — Az autogramkirály afrikai kalandja. Autón Hauphnann, az „autogramkirály** kalandjairól és regényes hajszáiról aláírások után sűrűm számol be a világsajtó. A legendáehlrő aotognunkiráty most Pártéban van. aho( érdeke* részleteket mondott kalandos életéből as xjságirónkak. Háromszor utazta már körül a világot és átázásának célja nem az érdekes látnivalók, nem a tapasztalatok, bánom a® volt, hogy megmerszze — bármily módon i» — híres emberek névaláírását. Kaland okikai teli életének legfájdalmasabb csapása — meséli — az volt, amikor 1928-ban Trlpolfa környékén arabok fogságába került. Ifesn x fogságba* esés volt a tragikus, hanem az, hogy ac araboknak a hideg trópusi éjszakában nem volt mivel tetemek é* ezért eltüzelték ax autograenkirtty vastag, kincseket érő, egy élet fáradságos mannájával megszerzett első autogramgyftjtentéayéi. Haopt* manm azonban nem ooflgedt, újra gyűjtésnek látott ée az újabb gyűjteményében 8000 neves arabét aláírása van. Nyolc király és tte kOstáreasAgf te nők autogramja szerepel ebben a nem mindennapi gyűjteményben, ŐO marsall ée generális, B mén tea terel nők ée több mint 00 keleti herceg látta ni eal a nagyszabású gyűjteményt névaláírásával. A páratlan flgyoséggel dolgozó autogramkirálymk 84 bibornok sem tudott. ellontáBni, ők le beírták nevűk ot. A gyűjteményben szereplő diplomaták saát ma 800. Általában mindazok az emberek, akiket korunk hősei gyűjtő néven szoktunk megjelölőé, •aeiepokiek az aatgrzxrkkáiy könyvébe*, 8
