Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-10 / 230. (2155.) szám

1959 október 10, csütörtök. ,ffRX<BU-AlY&GfeAR.,HÍRLAP A lerombolt Szentföld városaiban, gyarmatain Egy berlini újságíró tanulmányútja az arab-zsidó harcok színterén — Első bepillantás a Szentföldre — A Berliner Tageblatt balkáni munkatár­sát, Theodor Berkest, a legkiyálóbb német publicisták egyikét, szentföldi tanulmány­aira küldötte ki, hogy közvetlen tapasztala­tok alapján írja meg az arab-zsidó ellenté­tek sziilőokait, a palesztinai krízis lényegét és rajzoljon megbízható kénét a lezajlott vé­res eseményekről. Theodor Berkes a legél­vezetesebb tollú újságírók közül való. Hofiz- szabb ideig Jugoszláviában működött lapjá­nak állandó megbízásából, a katonai dikta­túrának azonban kellemetlen volt a nyilt- szavu publicista és ezért kiutasították a ju­goszláv királyság területéről. Néhány hó­nappal ezelőtt Bulgáriába tette át újságírói működésének színhelyét és a bolgár-jugo- szláv határ eseményeiről Írott cikksorozata az egész európai közvélemény nagy érdek­lődésével falálkozolt. Mostani palesztinai útja is igen jelentős publicisztikai eseményt jelent és úgy hisszük, a P. M. H. olvasókö- zsöusége örömmel veszi, hogy lapunk meg j szerezte Berkes Theodor úti leveleinek közlési jogál és így egy élessze mii publi­cista feljegyzéseiből ismeri meg az aktuális palesztinai kérdéseket. I. Haifa, szépiámkor végén. Ez volt az első | pillantásom a Szentföldre: Hároméra! autóul | után érkeztem meg a sziriai Beyrutából. I Autónk állandóan a Földközi tenger partján , haladt, sőt az útnak ogy része aszfaltozva is van. Fölöttünk azúrkék ég és izzófehér nap, amelynek hevítő sugarait a felüditő tengeri szelek enyhítették. Jobb kézre a tenger szé­les, csöndesen remegő u Uram a r i n-medencé­je, előttünk hideg, csupasz és teher dombok, amelyek felvezetnek a Libanonra <* a lejtő­kön okker sárga füves mezők, köztük néhány pálmákból, ciprusokból és gyümölcsfákból álló oázis, a földeken azonban csak kövek, kövek és ismét kövek ... Az ég és tenger kékségének eme ünnepi szimfóniájában megtett ut egyszerre csak megszakad, felkapaszkodik a köves dombok közé, merész ka nyárul átokban emelkedik feljebb és feljebb és egyszerre csak egy nagyk .csarnok zárja. el.. Itt;,-vagyunk Na kúrá­ban, ‘a sziiriái és palésztiniai határon' A csarnokban francia vámtisztviselők ál­lanak, akik a palesztinai yéres események következtében a rendesnél szigorúbb mér­tékben végzik el a vizsgálatot, de azért mindenkivel szemben udvariasak. Minden egyes zsidónak és arabnak, aki át­jön vagy átmegy a határon, ugyancsak alaposan átkutatják a csomagját. Bennünket, akik távolabbról jövünk, akikről tudják, hogy semmi vonatkozásunk nincs a Palesztinában lezajlott eseményekhez, külö­nös kurtoáziával kezelnek, meg sem vizsgál­nak, 'hanem rövidesen átengednek a hatá­ron, ahol néhány kilométernyire szintén egy csarnok áll az utón és ebben az angol vám­őrök hasonló udvariassággal, szeretetremél- tóan fogadnak. Első találkozásunk a ma Palesztina álla­mával, amely a zsidóságnak otthont nyúj­tott: Fenn a csarnokon, amely közvetlenül a tenger felett trónol, arab jelzés mellett an­golul és héberül is ki van Írva a ,„Komim herei n“ fogalmának megfelelő sző, tehát hé­berül: „Knissah!" Ez az egy tény, hogy van a világon egy földdarab, egy tekintélyes terjedelmű or­szág, amelyben a héber nyelv hivatalos államnyelvként szerepel, rámutat annak a történeti folyamatnak a jelentőségére, amely a világháború befejeződése óta a Szentföldön végbement. Jó országút kanyarodik innen a zsidók ott­hona felé. Az utat éppen javítják, arab mun­kások dolgoznak rajta, fejükön fehér turbán. Néhány pálmát látunk, egypár ciprust, fu­karkodó kézzel zöldire mázolt hegyet, né­hány fát a hegyek tövében elterülő síkságon, a köves talajon kié éliénkzöM foltok, citrom­ligetek. Fekete kecskék legelnek a réteken, ott a hegy tetején egy arab falu, amelynek környékén nincsenek fák, miniden csupa kő s az épületek egyenes vonalú monumentali- tása a kis hegyi településnek akropolis jel­legét kölcsönzi. Az utón jámbor lovak és öszvérek baktatnak. Az utak mentén elterü­lő legelőkön sok a szarvasmarha, úgy látszik a legelők jó füvet adnak, mert az állatok jó húsban vannak. Különleges kaktuszok színes gyümölcseikkel olyan pir osságban csillog­nak, mintha paradicsomok volnának. Az­után sok-sok olajfa, a csillogó olajfák pedig ezüstös mezőt szőnek össze, a távoliból cip- ruserdő látszik. Sötét tekintetű és minden idegent kémle­lőn végigmusíráló arabok lovagolnak el mellettünk, fan.^iztikus színes viselőtökben s mind­egyik mögött elfátyolozott asszonyuk- kocog öízvérháton. Nem nagyon komplikált lények, az idegeneket nem igen szívelik és minden kalapos emberben egyszerűen zsidót Iáinak. A zsidóval szemben pedig igen ellenséges érziiletüek, rögtön kedvük volna, hogy egyszerűen leteritsék ökot. Most egy muzulmán temető mellett halad el autónk, a széles, lapos kőtömbök izzanak a napfényben. Közvetlenül a mohamedán te­mető melleit egy zsidó temető van, amely­ben egyforma, fehér szarkofágok sorakoznak egymás mellé. Most tevekaravánnal kerü­lünk szembe. A kés kény vágánya vasúton kis vonat döcög el, négy személykocsiból és két teherkocsiból áll, a vonat, éppen úgy, mint mi, Haifába tart. Á vasútvonalon fegyenoek dolgoznak, a fegyenoek viseleto nemzetközi uniformis, durva daróc fekete csikókkal. Khakiöa öltözött csendőrök őrködnek rájuk. Most végtelennek tűnő homoksivatagra ke­rülünk a tenger partján, a homok fehér és forró, fóliázik arcunkig. A tenger kékségé­be hatolva, egy előugró sziklafokon fekszik Akka városa, amely , nagyon hasonlít az Adria színes, előkelő Raguzájához. Homok, homok, fehéren izzó homok, a tenger felől pedig gyengéd szellő kerekedik. Most hirte­len felbukik Karmol hegyén Haifa, ott. ahol Éliás prófétának barlangja van. A tenger vize itt mélyen benyomni a partba és hatal­mas karéjt kanyarit ki. A kikötőben hajók 'ló rgonyoznak, közöttük két angol páncélos cirkáló, hogy az arabok izzó szenvedélyét kissé leeson- desitse. Pálmafák között visz utunk, keresztény ápolónővérek autói siklatlak el mellettünk, arab asszonyok biblikus nagy agyagkorsókat hordanak fejükön és most találkozunk az első zsidóval is. egy jámbor talmud-zsidóval. . Kabul elesett Afganisztánban Amanullah hlyei dSistő győzelmet arattak - Wall sah bevonult a fővárosba — Pesavar, október 9. A legújabb afganisz­táni jelentések szerint Nadir khán csapatai elfoglalták Kabult, Afganisztán fővárosát. Ezzel Amanullah cxkirály hívei teljes győ­zelmet arattak a bitorló Habib Ullah fölött és Amanullah, ha akarja, újból elfoglalhat­ja trónját. Wali sah. Nadir khán bátyja, máris bevonult a fővárosba. 1 nagykaposi Járás magyarsága is tüntetett a választási egység maliéit Egry Perem szózata a szlovefiszkói magyarsághoz — Megnyitották a nagykaposi mezőgazdasági kiáltást Nagykapor, október 9. (Kiküldőit munka­társunktól.) Impozáns keretek között folyt le vasárnap délután a nagykaprai járás ma­gyarságának közös választási gyűlése, ame­lyen mindkét pártunknak összes helyi szer­vezetei sokszáz taggal voltak képviselve. A lelkes hangulatú népgyüiésl Sutka Ist­ván dr. ügyvéd, a magyar nemzeti párt ke­rületi elnöke nyitotta meg. Egyúttal méltat­ta az egyidejűleg megnyílt mezőgazdasági kiállt tás és minta vásár jelentőségét is. Han­goztatta, hogy az országos keresztényszocia- lista párt és a magyar nemzeti párt, ame­lyek itt először vesznek együtt részt egy kö­zös politikai manifesztáción, azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy gazda közön ségün két a politikai vezetés mellett a jobb, az eredmé­nyesebb, a jövedelmezőbb termelés lehető­ségeihez is hozzásegítsék. A nagyhatású megnyitó beszéd után Pásztor Ferenc döboir úszkál esperes-plébá­nos, az országos keresztényszocialista párt körzeti elnöke, szólalt föl. A gazdasági meg­erősödés fontosságát hangoztatta a magyar­ság jövőtje szempontjából s éppen ezért szük­ségesnek látja ő is a modern gazdálkodás titkainak az elsajátítását. Üdvözölte a teet- vérpártok választási egységét s elitélte azokat a magyarokat, akik a kor­mánypártok koncigéreteiért a múltban a nemzeti ügy árulóivá váltak. Reméli, hogy a most valósággá vált együtt­működés után nem lesz több árulója a ki­sebbségi magyarság nemzeti küzdelmének. Magas szárnyalásai beszéde végén megemlé­kezett az aradi vértanuk emlékéről s a szo­morú évfordulói nagy tanulságaira figyelmez­tette a kisebbségi magyarságot. A következő szónok Vámay Ernő, a ma­gyar nemzeti párt kassai kerületi főtitkára volt, aki szintén a közös választási lista ör­vendetes eseményéről beszélt. Megelégedés­sel emlékezett meg azokról a közös gazdasá­gi akciókról, amelyekben már eddig ie egy utón haladtak testvér-pártjaink s amelyek előkészítői voltak a mai választási együtt­működésnek is. Idézi Szüllö Géza dr. ótátra- föredi beszédének azt a részét, amely a két párt választási együttműködésének szüksé­ges voltát hangsúlyozza. Nőm féltjük a nagykaposi járás magyarsá­gát — mondotta a továbbiakban — amely számtalanszor adta bizonyságát annak, hogy tetemes részt követel magának min­den magyar mozgalomból a ezt a nemes magyar munkakészséget is­merték el pártjaink akkor, amikor Sutka István dr.-t a képviselőjétőltek sorába ik­tatták be. Ugyancsak lelkes helyeslés kísérte Ueríi- nyák Gusztávnak, az országos keresztény- szocialista párt kassai titkárának beszédét is, amelyben a cseh agrárpárt szlovenszkói tevékenységét kritizálta. A Hodzsa-huszárok — úgymond — ismét üres Ígéretekkel fura- kodnak a magyarság sorai közé; itt az ideje annak, hogy minden öntudatos magyar em­ber felvilágosítsa magyar testvéreik hogy nemzetének árulója az, aki Hodzsáékat tá­mogatja. Ezután Egry Ferenc volt szenátor, a ruszin- szkói magyar ellenzéki pártok szövetségének elnöke állott szólásra. Azért jöttem ide — úgymond — hogy lelkesedjem. Eljöttem kö­zélek, hogy elmondjam: mi Ruszinsz kában, az állítólagos autonómia földjén, kétszeresen érezzük azt a nehéz sorsot, amelyet a ma­gyar kisebbség minden tagja érez. Bennün­ket a ruszinszkói magyar sors keserűsége elejétől kezdve összekovácsolt. Nálunk a két testvérpárt között sohasem voltak ellentétek, mert átéreztük, hogy csakis az együttes mun­kának lehetnek meg a kívánatos eredmé­nyei. Éppeu ezért kétszeresen tudok örülni annak a testvéri kézfogásnak, aminek ma itt tanujelét látom. Hatvani) teszten dús koromra még ma is munkára készen állok a magyar sors meg­javítása érdekében és ha mint szenátor a terheket fiatalabb vál­takra is rakom át, továbbra is részt fogok venni a kisebbségi magyarság küzdelmeiben mindaddig, amíg az élet megengedi!. Én látom a magyar faj erősségét, amelyet csak az egységes munka és az összetartás fejlesztett naggyá és éppen azért remélem, hogy ti mindannyian megértitek, hogy megbontatlan sorokban kell előre halad­nunk a jobb jövő felé vezető utón. Remélem, hogy ezt a mostani választáson is dokumentál]) i fogjátok. A frenetikus, hatást, kiváltott, beszéd után Szabó István gazdasági akadémiai tanár nép­szerű tudományos előadást tartott a föld ok­szerű műveléséről. A nagy érdeklődéssel hall­gatott érdeklődés után még Haraszthy magyar nemzeti párti körzeti titkár és Papp Mihály nagykaposi lu’ró, a magyar nemzeti párt osz­tályelnöke intéztek lelkesítő szavakat a hatal­mas közönséghez. Fűssy Kálmán programbeszéde Párkány, október 9. (Saját tudósítónktól.) Amint tegnapi számunkban már röviden je­lentettük, Füssy Kálmán szentárjelölt Hege­dűs Balázs magyar nemzeti párti és Sindler Lajos országos keresztényszocialista párti tit- károk kíséretében az elmúlt vasárnap Bucs, Dunamoes és Dunaradvóny községeket láto­gatta meg. A népszerű szenátorjelölt minde­nütt a magyar választóközönség lelkes ová­ciója közben tartotta meg program beszédét, amelyben részletesen foglalkozott az aktuális politikai kérdésekkel. Kifejtette a magyarság politikai követeléseit s összetartásra buzdí­totta a két testvérpárhoz tartozó magyarsá­got. Sindler és Hegedűs párttitkárok beszé­dei is lelkes hatást váltottak ki a hallgató­ságból. Mindhárom községben a magyarság lelkesen tüntetett a választási egység melleti. A fsiszinszköi magyarság jelöltjei Ungvár, október 8. (Ruszinszkói szerkesz­tőségünktől.) A ruszinszkói magyar ellenzé­ki pártszövetség szombaton tartotta meg je­lölő értekezletét Beregszászon. Az előzetes megállapodás szerint a pártszövetség kimon­dotta, hogy ezúttal a képviselői lista vezetőjéül keresz­tény szocialista párta jelöltet állít, hogy a pártszövetségben évek óta együtt dolgozó kél párt között a paritás ezen a téren is meglegyen. A keresztény szocialista párt a jelölőlista ve­zetésére a maga részéről Hokky Károly tar- tománygyülési képviselőt, a párt ruszinszkói ügyvezetőjét jelölte, amit a pártszövetség egy­hangúlag elfogadott. A szenátusi lista vezető­jéül a pártszövetség Korláth Endre dr.-t je­lölte, tekintettel arra, hogy Egry Ferenc ko­rára való tekintettel már nem bírja a Prágába való gyaikori utazás fáradalmait, valamint az olt tartózkodással járó nehézségeket. Mind­azonáltal szeretettel ragaszkodva hozzá, felkér­te, hogy a szenátusi lista második helyét fo­gadja el. Egry megható szavakkal visszouozta ezt a meleg ragaszkodást és rámutatott arra a gyönyörű egységre, amely a jelöléseknél is oly felemelően nyilatkozik meg, úgyhogy a jelölőgyülés nem tülekedés vásári zajával, de a szeretet és ragaszkodás testvéri szózataival van tele. Szombaton egyébként még a lista teljes ösz- szeálIUása késedelmet szenvedett, mivel nőm volt bizonyos, hogy az egye* — jelen nem lévő *— jelöltek, elfogadják-e a jelölést. Ez elsősorban a lista második helyezettje: Pólchy István dr.. aki gyengélkedésére való tekintettel csak a nála járt küldöttség hosz- szas kapacitálására volt hajlandó a jelölést elfogadni. Eddig bizonyossá vált már, hogy a képviselői lista első négy helyén Hokky Károly, Polchy István dr., Kerekes István dr. és Bodáky István dr. fognak szerepelni. Korláth Endre dr.. Egry Ferenc, Méray Adám dr. és Tóth Bálint A zsitíópárS jelölései Kassa, október 9. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kassai központi válasz­tási bizottsághoz a mai nap folyamán csak a nemzeti szocialisták terjesztették be válasz­tási listájukat. Listavezető Szlávik János mér­nök, helyetes vasúti igazgató, utána Smrz Jó­zsef helyettes polgármester következik. A választási bizottság elnökének közlése szeriül körülbelüli tiz párt veszi fel a küzdelmet a kassai választókerületben, általában nyugod­tan folyik a válaszúiéi propaganda s az a vé­lemény, hogy nagy mérveket nem is fog öl­teni a választási harc. A szlovenszkói zsidó párt tegnapi országos pozsonyi értekezletén végérvényesen döntött arról, hogy a lengyel listával kapcsol. A kassai kerületben listave­zető Zlatner Oszkár dr.. utána következik Ra­bin Árpád, az eperjesi kerületben Kelsz Gyula dr. a listavezető, inig a második he­lyen Ferbetein Károly dr. következik, Az or

Next

/
Oldalképek
Tartalom