Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-20 / 187. (2112.) szám

'PIW^-MaO^AR-HITOAP 7 1929 augusztus 20, kedd. ■MPiiig5eaCTTEgaiiaaB»aiBB^»--~—' A kommunisták véres verekedést rendeztek a párisi magyar katolikus munkásság szi Húsz sebesüli és számos letartóztatás Kina yjabfe százezer katonát mozgósít Paris, augusztus 19. Amint Shanghaibúl jelentik a Petit Párisi ennek, CsangsuHang marsall közhírré tette, hogy a határok vé­delmére további intézkedések szükségesek é<s ezért újból százezer főnyi katonaság mozgósítását rendeli el. MaíBsnalc! és S»es tiigfilisi a leszerelésről Hág'a, augusztus 19. A Daily Mail szerint MacDonald és Dawes amerikai követ Lossi- moiuthban tárgyalást kezdett a tengeri lesze­relésről. Kétszázezer vendég érkezett Bisdagestre Szent litván kelére Budapest, augusztus 19. A Szent István-napi ün­nepségekre már ma nagyszámú külföldi és vidéki vendég érkezett. A Keleti pályaudvar valamennyi személyszállító vonatja dupla szerelvénnyel fut be. Hozzávetőleges számítások szerint mintegy kétszázezer idegen érkezett meg az ünnepségek alkalmából Budapestre. A külföldi vendégek a beutazási vizuimot utólagosan is megkaphatják a megérkezéstől számított huszonnégy órán belül teljesen ingyen. E célra külön vizuimkiállitó-hi- vatalokat szerveztek meg, amelyek óriási forga­lommal dolgoznak. Ma reggel rövid két óra alatt hatszáz vizűmet adtak ki külföldiek részére. Initsbnidí határéban a szikla- görgeteg használhatatlanná tette az országutakat Innsbruck, augusztus 19. A vasárnapra virradó éjszaka Innsbruck környékén nagy vihar dühöngött, a felhőszakadás következ­tében a hegyi patakok megduzzadtak, kiön­tötték és valóságos sziklalavinát zúdítottak a völgybe. Az Innsbruckba vezető ország­utat helyenként teljesen ellepték a szikla- görgetegek hatalmas kőtömbjei, amelyek felszakifotlák az úttestet. A megrongált or­szágutakon g forgalom szünetel. A felhő- szakadás okozta árvíz Inzingben álmából riasztotta fel a lakosságot, amely a vesze­delem láttára vad pánnikban tört ki cs mindenét hátra,hagy va menekült. Ugyaneb­ben az időben a gazdaságokban nagy pusz­títást vittek véghez a szikTnlavinák. Prágai sajtőSániaóás Pistii! ellen a bíróság elüt Prágta, augusztus 19. A prágai kerületi bí­róság sajtótanácsa ma egy szlávenszkói vonat­kozású pőrrel foglalkozott, melyet P őst yen fürdő igazgatói, a szlo'venszkószerte nagyra- becsült s világszerte ismert Win tér testvérek indítottak Jan Chytil cseh újságíró, a „Z na- sioh hor a lázni“ cimü turisztikai és fürdő- föl yóiirat szerkesztője ellen. Chytil lapjában ugyanis cikksorozatot irt, melyben az egész­ségügyi minisztériumot támadta Pöstyén állí­tólagos prelegálása miatt s egyébként is kri­tizálta Pöstyén vezetését. A cikksorozatot Winterék sértőnek találták magukra nézve. A mai egyeztető tárgyaláson Chytil kinyilatkoz­tatta, hogy a cikksorozat nem Winterék ellen irányult, mert semmiféle nem tisztességes el­járás gyanújával nem illetheti őket, amennyi­ben meg van győződve afelől, hogy a fürdő hi­vatása magaslatán áll s igy cikkei kizárólag az egészségügyi minisztérium ellen szóltak. A fürdőigazgatók jogi képviselője tudomásul vette a nyilatkozatot, melyet az alperes a fel­peresek által megjelölendő lapban is köteles közzététel ni. A belgiumi erszágufi kerékpár- versenyen a Sümegbe rontott egy autó Brüsszel, augusztus 19. Vasárnap a Tournay felé vezető országúton nagy kerékpárversenyt rendeztek, amelyen végzetes autókatasztrófa történt. A versenyzőket kísérő automobil előtt egy gyermek futott át, akit a soffőr ki alkart •kerülni. Ebben a pillanatban az autó egyik gu­mija kipukkadt s a hirtelen irányát változtató kocsi felett a soffőr elvesztette az uralmat. Az arató az ut mentén álló nézőközönség tömött soraiba rohant és szörnyű pusztítást vitt vég­hez. Mintegy tiz ember, férfiak, asszonyok és gyermekek jutottak a kocsi kerekei alá és égy másodperc múlva borzalmas jajgatás töltötte meg a levegőt. A szerencsétlenségnek hat sú­lyos sebesültj.e van, akik közül egy gyermek­nek az állapota életveszélyes. Páris, augusztus 19. Vasárnap este a párisi katolikus magyar munkásság szinielőadásf rendelteit, amelyet a kommunista munkások megzavartok. Javában folyt az előadás, ami­kor a nézőtér közönsége között elosztott kommunisták kiáltozni kezdtek, dörömböltek és nem engedték az előadást folytatni. Midőn rendreintették őket a kommunisták öklüket rázták a rendcsinálók felett. A szóváltások hevében elcsattant az első pofon, amelyből Budapest, augusztus 19. (Saját tudósítónk­tól.) Csepel község 140 hősi halottjának em­lékművét Nagyiboldogasszony napjának dél­előttjén leplezték le szép ünnepség keretében. Az ünnepségen Horthy Miklós kormányzó is résztveti, aki a következő beszédet mondotta: — Ez az emlékmű a magyar dicsőség és ma­gyar fájdalom jelképe. Hirdetni fogja az utó­doknak, hogy a világháború magyarjainak hősiessége és áldozatkészsége méltó volt a nagy ősök erényeihez. — A nemzet, ha ma számba veszi a szörnyű áldozatokat, amelyekeit a háború követelt, tisz­ta lélekkel és emel1 fővel idézheti fel elesett fiainak szellemét. Mert nem a hódítás remé­nye, nem idegen r.épek leigázásának vágya vezényelte tűzbe a magyar csapatokat. A reánk kényszerítőtt béke azóta már nyilván­valóvá tette, hogy a mi háborúnk az ezeréves országhatárokért folyt., , — Harcoltunk a magyar földért, a magyar erdőkért a magyar bányákért. Harcoltunk a nemzeti munka és a nemzeti kultúra szabad­ságáért. Harcoltunk, hogy városaink ezeréves magyar nevüket viselhessék és hogy ifjúsá­gunk ősei nyelven ímádkozhassék Istenéhez. És aikik közülünk elestek a harcban, azok a magyar gyermekek jövőjéért haltak meg. A hősök zöme, akiknek dicsőségét ez az emlék­mű hirdeti, gyári munkás volt. A munkás, legyen akár szellemi, vagy testi munkás, a Királyházán túl... A vonat robog ... Egy- egy pillangó versenyez a száguldó vonattal... A nap ragyog ... * Érdekes utasok, valahogyan mások, mint azok, akik Királyházáig utaztak ... Most me­gyünk az igazi Ruszinszkóba ... Királyháza után egy ruszin cigány hegedüszót nyikorog — Minden vasúti kocsiba bemegy s először el- játsza a zsidó himnuszt... A zsidó utasok ré­széről nagy tetszés... Aztán hegedüléséhez zsargonul hozzáénekli „ate jid a vábele“ nép­szerű jiddisch nótát... A zsidó utasok részé­ről még nagyobb sikert arat, imponál nekik, hogy egy cigány zsidóul énekel s potyognak kalapjába nickelpénzek ... Aztán a ruszin test­vér szakértő szemekkel körülnéz a kocsiban s mikor látja, hogy a zsidó kinézésű utasok már mind fizettek —• ha nem is a hegedüszéért, de a faji önérzetért —, egyszerűen ráhúz egy csárdásra és magyarul énekel. Újabb pénzbe­szedés és rátér a szláv dalokra. De senki nem ad egy vasat sem és a zsidó utasok keserűen mosolyognak, úgy érzik, hogy becsapták őket... * A vonat egymásután dübörög keresztül a Tiszán átívelő vashidakon ... A sinek mentén kukoricaföldek ... Búza itt nem igen terem ... Gyönyörű táj és kukoricából lesz a kenyér ... * Két jobban öltözött nő mellett ülök... Tár­sadalmi osztályra, valami kis falusi középhiva­talnokok feleségei lehetnek ... Arról beszél­getnek, hogyan lehet szemölcsöt a kézről le­szedni ... Annyira tetszik a receptjök, hogy meg is jegyzem őket... A fiatalabbik igen egyszerű módszert ajánl, a szomszédjánál is használt... Éjszaka pont tizenkettőkor, amikor esik az eső, egv cérnára göböt kell kötni. A c ér rét ej kel’ lenni <S várni, mig egy éjszaka megint cső ven. bog' njabb göböt lehessen kötni. Annyi göb szükséges, ahány szemölcs van a kézen. Amikor a göbök és a szemölcsök ■száma egyezik, a cérnát rá kell kötni egy kőre és be kell dobni a Tiszába. Nem kell azonban rövidesen általános verekedés keletkezett. A terem egész közönsége egyetlen ordítozó, ve­rekedő gomolyagba keveredett. A rendőrség­től kért erősítés nemsokára a helyszínén ter- rnett és szétválasztotta a verekedőket. Ekko­rára már húsz sebesültje volt az ütközetnek s ezek közül tíznek a sérülése komoly. A rendőrség a zavargó kommunisták közül töb­beket letartóztatott. nemzeti társadalom legértékesebb tagija, mert az országot a oclgozók építik meg. — Csepelről, a magyar gyári munka fel­legvárából köszöntőm a magyar munkások összess'gét. A gyárak és bányák, a műhelyek és szántóföldek, a műtermek és irószobák munkásait. Őket, akik mostoha viszonyok közt éitékké formálják az angyagot és a gondola­tot. Azt üzenem nekik, hogy ne emeljenek vá­laszfalakat egymás közön. A magyar jövő ér­dekében kell, hogy a magyar nemzet jelene tökéletesen egységes legyen A testi munká­sok ne különül jenek el a szellemiektől, ne gondolják, hogy mindig csak nekik jut a mos­tohább sors. A társadalmi osztályok sorsa el- vá'aszthatatlanur egymáshoz van forrva: tar­tós időre csak vagy közös jólétben élhetnek, vagy közös nyomorban tengődhetnek. — Egy célún' van. haladjunk nyugodtan egy utón. Ebben az országban ennek nincs akadálya, mert Magyarország a szabadságjo­gok tekintetében nem volt soha szűkkeblű és a múltban is magától megadta mindazt, ami­nek ideje elérkezett. Népének érdekében pedig még soha anyyi megértő szociális ér­zést nem tanúsított, mint éppen most — sze­génységünkben ! — Testvéri egyetértésben haladjunk a jobb jövő felé, melyet a történelem tartogat szá­munkra. elfelejteni háromszor egymásután azt mondani: „sohse gyere vissza ...“ A másik asszony, az idősebb, kényelmesebb szemölcsirtást ajánlott és ezt saját maga is kipróbálta. Pénteken sü­tött kenyér kovászát kell a szemölcsre tenni és azt kell mondani: „menj az ökör szarvára ... menj az ökör szarvára ...“ * Mintha a hegyek robognának... A hegyol­dalakról szinte szemetsértően hiányzik a tehén­csorda ... A benszülötteknek biztos nem tet­szik a szép természet. Huszt után egy olyan vasúti kocsiba szállók át, ahol csak ruszinok utaznak. Próbálok ve­lük beszédbe elegyedni. „Ne rozomimi magyar- szki“ —- válaszolja egy öregebb, munkától ki- kórgesedett orosz ... Előveszem a szláv tudo­mányom és úgy kezdek vele beszélgetni... Megtudom, hogy a „szolgabiróságtól dostal jedna idézésu“'és az öregnek minden harmadik szava magyar ... Aránylag elég értelmes em­ber. Megbarátkozunk. Megkérdem, hogy milyen orientációt követ: kisorosz, ukrán, vagy nagy­orosz? Nem érti. Kezdem magyarázni, hogy ha ukrán, akkor milyen betűre nem kell vonást írni, de ha orosz, akkor meg fordítva van... Addig magyarázom neki a saját nyelvét, amig kijelenti, hogy „nem beszélem po ruszki“ ... * A bakterházak őrei feszesen tisztelegnek a vonatnak. Néhol egy asszony tiszteleg. Az őr felesége. Pontosan, szabályszerűen szalutál. A vonat robog tovább. * Egy másik ruszinnal bocsátkozom beszédbe. Fiatal és határozottan értelmes. Megtudom, hogy kommunista és bizalmi ember. Újságot olvas ... Egyszerűen azért kommunista, mert ■szegény ember. Rendesen megmagyarázza, ahogyan ő segíteni akarna a szegényeken, egy­szer csak beszélgetés közben föláll és a többi­vel együtt, a vasúti kocsi ablakához igyekszik. Felállók, megnézem. Krisztus-kereszt előtt ro­han el a vonat és a ruszinok keresztet vetnek, a kommunista is. Mondom neki, hogy a kom­munista nem hisz az Istenben, amire kijelenti, „Magyarorsiágois a társadalmi osztályok sorsa elválasztliatatlanná összeforrott” Horthy kormányzó beszéde a csepeli hősök emlékművének leleplezésén Utazás Ruszmszh• • • hogy az Isten is kommunista, mert szereti a szegény embert és azoknak jó dolguk lesz a másvilágon. Istenfélő kommunisták ... * Hegyek és hegyek. Apró patakocskák csil­logva csobognak ... A patak partján nem mo« Senki. * Teresva állomáson egy zenéazcigánybanda •cepelősködik be a kocsiba. Irgalmatlanul ká­romkodnak. Szidják a világot, aztán egymást. Nagynehezen a veszekedésből mégis ki lehet hámozni, hogy mi történt velők. Lakodalomra ■hivták őket. Már húzták is a nászindulót, de a vőlegény nem akart esküdni menni, mert a hozományt nem helyezték letétbe. A leendő após váltót akart adni a hozományról, de a vő­legénynek nem volt elég biztosíték az aláírása s a lakodalom elmaradt... Megverték a há- zasságközvetitőt, a cigányokat meg senki sem akarta kifizetni, mert hisz nem volt lakodalom. Lassan aztán lecsillapodik a banda s mind­egyiknek a zsebéből előkerül valami lakodalmi pecsenye?, meg tészta. Vigaszul ellopták, amit a lakodalomra a vendégeknek készítettek... * A hegyeken igen sok az irtás. Pusztul az erdő. Elszállítják a fákat. Egy-egy gubás asz- szony a hátán visz haza forgácsot... * A vonat román területen megy át... Nem Tobog annyira ... össze-vissza van szabdalva a határ ... A határt nem tudom kivenni, csak onnan ismerem meg, hogy a román területen iromán katonák szállnak a vonatra ... * A román katonák ügyelnek a menő vonat­ra... Egyszer csak kiáltást hallok, az ablak­ihoz rohanunk ... Egy ruszin ugrott ki a vo­natból, még látni, hogy föltápászkodik és indul tovább ... A vonat nem áll meg... Mindennap pos eset... Nem kell ide se útlevél, se vizűm— A vonat úgyis megy tovább ... J. Titokzatos bombamerénylet egy német üdülőtelep ellen Berlin, augusztus 19. Tegnap reggel négy ÓTa tájban az Uhlenbusch nevű Hamburg-kömyéki üdülőtelep közvetlen közelében több bomba robbant fel. Az ágyulövésszerü dörejek tiz kilo­méter távolságnyira is elhallatszottak és a la­kosság körében nagy nyugtalanságot keltettek. Az üdülőhelyen nyolcvan beteg tartózkodott, akik között a robbanás nagy pánikot keltett. Az épület ablakai betörtek, vasdarabok hullot­tak a szobákba, amelyek szilánkjai voltak a szétrobbant bombáknak. Az explózióról értesí­tették a rendőrséget, amely a helyszíni szemlén megállapította, hogy ismeretlen merénylők hat bombát helyeztek el az üdülőtelep köré és eze­ket a bambákat felrobbantották. Hogy a me­rénylőknek ml céljuk volt a robbantásokkal, azt még nem sikerűit megállapítani. A sziléziai lengyel fölkelés jubileuma Kattewiiz, aug. 19. Lengyel-Sziléziában tegnap ünnepelték a fölkelés tiz éves fordu­lóját. Tiz évvel ezelőtt keződdött a sziléziai lengyel fölkelés, amelynek eredményekép­pen Sziléziának ez a része elszakadt a nemeit birodalomtól s Lengyelországhoz csatlakozott. A Kattowitzban megtartott ünnepségen meg­jelent a köztársasági elnök s három minisz­ter. Az ünnepi mise után a fölikelők oszlopai katonai szemlében vonulitak el a köztársasági elnök előtt. — Meghalt őzt. Csáky Kálmánná (grófnő). Kas­sai szerkesztőségünk telefonálja: A Szepesváralja melletti Hotkócon kincsekkel megrakott ősi kas­télyában szombaton délelőtt meghalt özvegy Csáky Kálmánná (grófnő) néhai Csáky Kálmán honvéd­tábornok özvegye 87 éves korában. Az elhunyt testvére volt néhai Csáky Albin volt miniszternek é6 Csáky Vidor szepesgörgői nagybirtokosoknak. Három leánya siratja és pedig özvegy Nemes Jó- nosné (grófnő) Komjáton, Csáky Gézáné (grófnő) Budatinban és Csáky Ha (grófnő), aki éveken át önfeláldozó gyermeki gondossággal ápolta. Teme­tése óriási részvét mellett hétfőn délután ment végbe. A temetési szertartást Blaha Marian besz­tercebányai püspök végezte. — Szeptember 22-én Kassán less a csehszlová­kiai magyar társadalmi egyesületek szövetségének kongresszusa. Kassai szerkesztőségünk telefonál­ja: A kulturális munkásság kimélyilése végett szövetségbe tömörült csehszlovákiai magyar társa­dalmi egyesületek közgyülüket évenként más és más városban tartják meg. A szövetség alapsza­bályai még mindig nincsenek jóváhagyva, igy a szövetség rendszeres működést nem kezdhetett meg és közgyűlés helyett ez évben is csak kongresszust tart és pedig szeptember 22-én délelőtt 11 óra­kor Kassán. A kongresszus a Keresztény Társa­dalmi Kör nagytermében lesz. Országos Magyar Tárlat A magyar képző- és iparművészetekben a magyar témakör és irány támogatására renszeresitett Országos Magyar Tár­lat, első kiállítása szeptember R áu nyílik meg Bu­dapesten, ünnepi külsőségek közt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom