Prágai Magyar Hirlap, 1929. augusztus (8. évfolyam, 172-197 / 2097-2122. szám)

1929-08-25 / 192. (2117.) szám

... ..... ^ 19 29 augusztus 25, vasárnap. nia-társaságába Belánskyn kívül más szlovák és cseh nem járt? G-iUor: Nem. Egyikként tiltakozom a* el­len, hogy ezt a társaságot irredenta társaság­nak minősítsék. Ügyész: Miért mozdították el Bazovsky! zsu­pánt állásából? Giller: Nem tudom. Ügyész: Úgy tudom, hogy a magyar ellen­zéki pártok szintén az autonómia alapján ál­lanak, tehát mégis lehetett volna valami kö­zük a Iliink a-párthoz, amely szintén autonó­mista volt. Giller: Akkoriban, mikor Hlinkáék is az autonómia alapján állottak, a magyar pártok egyedül az autonómia gondolatában találkoz­tak a Hlinka-párttal, de azután a Hlimka-párt letért az autonómia követelésének útjáról. Most, tudomásom szerint egyedül a turóc- szentmártoni szlovák nemzeti párt és a ma­gyar ellenzéki pártok hangoztatják az autonó­mia követelését. Elnök: Milyen autonómiára gondolnak a magyar pártok? Giller: Ennek megválaszolása tulmenme azon a kereten, amelyet mint tanú magam elé szabtam. Az elnök ezután a kérdést nem erőlteti, mivel ez szerinte is kívül esik a per anyagán. Az egyik védő kérdése kapcsán Giller el­mondja, hogy a magyar pártok egyszer a Hl inka-párthoz fordultak, hogy találjanak va­lami- alapot az együttműködésre, de a tárgya­lások abbamaradtak, mert a Hl inka-párt azt a követelést támasztotta, hogy az országos kér észtén vszocialista párt oszlassa fel a szlovák osztályát. A pénzügyi tárgyalásokon nem vettem részit, — mondja tovább Giller —, de nagyjában in­formálva vagyok mindemről, mert pártom beL életében résztveszek és teljes bizonyossággal óHithatom azt, hogy pénzügyi kérdésekről nem tárgyaltaik ezen a közös tanácskozásokon és egyáltalában ne.m is lehet tárgyalni akkor, amikor nincs rá fedezet. A magyar nemzeti párt örül, ha szerény anyagi eszközeivel a saját pártját tudja fentartanL GaUa dr.: Volt-e önnél házkutatás és visz­sznkapta-e már a lefoglalt dolgokat? Giller: Eléggé csodálkozom azon, hogy máig sem kaptam vissza azokat. R megesfeetás akadályai Az ügyész ellenzi a tanú megesketését arra való hivatkozással, hogy ellene is bűnvádi eljárás van folyamatban. Giller: Az fi érv ész ur erősen téved. En elle­nem semmiféle bűnvádi eljárást nem indí­tottak. Házkutatás volt nálam, de még nyo­mozati eljárást sem rendeltek el. Ügyész: A házkutatás a nyomozati eljárás­nak egy részét képezi. Giller: Mint ügyvéd és jogász állíthatom, hogy a házkutatást Tuka és társai ügyében rendelték el. Már pedig itt nem mint vádlott, hanem mint tanú vagyok beidézve. Az elnök az iratokból megállapítja, hogy Giller János dr.-nál házkutatást foganatosítot­tak, de büntető eljárást nem indítottak ellene. Ennek bizonyítéka az államügyészség levele a bíróságihoz, amelyben kéri az ügynek a Tukaügylől való elválasztását. Ezután Cáiüer János dr.-t szembesítik Bsfánskyval. Belánsky a következőket mondja: —• Kitartok amellett, amit mondtam. Mivel becsületemben is megtámadtak, ezért részlete­sen szeretnék válaszolni. Giller dr. vallomásá­ban azt mondta, hogy én Krisztusról 6,s Mária Magdolnáról bccsmérőleg nyilatkoztam. Ennek megcáfolására felhozom azt, hogy egy évvel később ezen állítólagos becsmérlés után Bubnics püspök kinevezett engem a Caritas losonci szlovák osztályának elnökévé. E Ez a kinevezés bizonyítja a legjobban azt, hogy Bubnics püspök hogyan gondolkozott er­ről a dologról. Ami a Tarján Ödöntől kapott pénzt illeti, jellemző, hogy nem a gyáriparosok szövetségének a titká­ra, Kautny adta a pénzt, hanem Dortsák dr., aki politikai tényező. Ami a rokkantak moziját illeti, engena felszó­lítottak, hogy rendezzem be és fkianszirozzam ezt a mozit. Később viták merültek fel, a vi­ták elsimultak és engem tavaly ismét felszó­lítottak a mozi vezetésére. A Halmi nevű hi­vatalnokkal, a Herzog és Kohn eég tisztvise­lőjével való afféromban az történt, hogy Halmi engem az uccán megtámadott, a fe­jemen akart megütni, amire én orron ütöt­tem, úgyhogy harmadnap látleletet állítta­tott ki magának. Mivel én inzultáltam őt és nem ő engem, nem nékem kellett elégtételt kérnem. Ami a másik mozi, az Apollo-mozi koncesszió­ját illeti, ez a koncesszió a kórházépitő egye­sületé és én szintén megbízásból, saját szám­lára vezetem azt. Mint szlovák embernek és mint magánem- bemék jogom van arra, hogy megéljek és az én vagyoni ügyeimhez senkinek semmi köze. Én egyébként, mint szegény ember, ezer kor- nát adtam, mikor a Sokol egyesület részére gyűjtöttek, a Vöröskeresztnek ugyancsak na­gyobb összeget adtam. Giller dr. ezzel szem­ben, aki vagyonos ember, kevesebb összeget adott. Ez a különbség a kettőnk karaktere közt. Belánsky eme kijelentését általános derült­ség fogadja úgy Giller dr., mint a hallgatóság részéről. Belánsky ezután így folytatja: Ami a Jövő cimü lapot ileti, hivatalom meg­bízásból felügyelek ennek irányára. Örülök annak, hogy Giller dr. beismerte, hogy Pázmánt figyelmeztette a személymre. Tudom, hogy a magyarok figyelmeztették a néppártot, el akartak engem távolítani, mivel a magya­roknak én veszedelmes ember voltam. Ami a város vezetését illeti, kijelentem, hogy tisztakezü enfber vagyok, akit nem lehet megvesztegetni. A szlovák ellenzéki akciót illetőleg, amiről Tarjánnal tárgyaltam, hivatkozom Sacher dr.- ra, akinek utján szereztem összeköttetést Tur­jánhoz. Giller és én 1926 októberéig jóban voltunk egymással. Ez év nyarán megürült az alpolgármesteri szék. A losonci magyar pár­tok egyik vezetőiéhez Giller dr.-hoz fordul­tam, aki Dortsák Lajos dr. apját, idősebb Dortsák Lajost ajánlotta erre az állásra. Én ebbe az ajánlásba beleegyeztem és az erről való tárgyalás alkalmával kérdez­tem meg Gillert, hogy Bazovsky kapott-e pénzt az 1925-ös választásokra. Erre jelen­tette ki Giller, hogy Bazovsky nem kapott pénzt, ellenben a néppárt igen. Ekkor belépett a terembe Herzog losonci gyá­ros, úgyhogy tovább nem beszélhettünk. Giller clr.: Teljes mértékben kitartok vallo­másom mellett és amit Belánsky vallomásom­mal összefüggésben mond, az teljes valótlan­ság. Emlékszem például, hogy a Belánskyval vaió utolsó tárgyalások alkalmával Belánsky idősebb Dortsák Lajossal jött hozzám, tehát egy harmadik ember jelenlétében ilyen ké­nyes politikai kérdésről nem is beszelhettem volna. Belánsky: Egyedül jöttem. Giller: Nagyon téved, ön az idősebb Dor- tsálckal jött Weichherz védő: Karaktere vagy politikai felfogása miatt tartotta ön Beldnskyt megbíz­hatatlannak? Giller: Belánskyt emberileg a legmcgbiz­hatatlanabbnak tartom, politikájához semmi közöm. Belánsky: Különleges megtiszteltetés szá­momra, hogy Giller dr., a magyar ellenzéki pártok egyik exponense engem megbízha­tatlannak minősít. A bíróság ezután úgy határoz, hogy Giller Já­nos dr.-t vallomására megcsketik, ami meg is történik. Giller dr. kihallgatása után az elnök rövid szünetet rendel el. Szünet után az elnök bejelenti, hogy Kmety- kó nyitrai püspöktől levél érkezett a bíróság elnökéhez. A püspök ebben a levélben Buday dr.-nak a vallomására reflektál. A nyitrai püspök azt írja, hogy őt sem a Hlinka-párt, sem Buday dr. nem bízta meg a Correspondencc Slovaque cen­zúrázásával s ő maga sem ajánlkozott cen­zornak. Budaynak arra az állítására vonatkozólag, hogy ő (a püspök) egyetértett volna a Cor- respondence Slovaque-val, kijelenti, hogy ez nem áll, hiszen ő maga sem volt megelégedve Jurigának a Correspondence Slovaquc-ban leközölt cik­kével. Kmetykő püspök azzal fejezi be levelét, hogy iratai között megtalálta a Correspondence Slo- vaque két számát és ezeket a bíróság rendel­kezésére tudja bocsátani. Az ügyész kéri ennek a két példánynak a beszerzését. Ezután az elnök visszaadja Völgyinek két eredeti levelét, mert a levelek másolata és szlovák fordítósa elkészült, majd felszólítja az államügyészt és a védőket, hogy nyújtsák be utólagos indítványaikat esetleges újabb tanuk beidézésére és újabb iratok beszerzé­sére vonatkozólag. vonatkozólag, hogy miket mondott neki Le­viczky. Leviczky állítólag elmongotta Maran- nak, hogy Bánfíy magyar külügymi­nisztertől kapott utasítást arra vonatkozó­lag, .hogy itt lépjen érintkezésbe Csáky és Sznpáry grófokkal, a pozsonyi konzulátus Döme nevű tisztviselőjével, Tuka dr,-ral, Toblerrel, Zichy gróffal, hogy támogassák a forradalmi tervet és a kommunista moz­galmai. Ezek az urak az anya- ée caeosejnővódektti egye­sületben szokták tartani gyűléseiket, Tuka mond­ta neki, hogy az autonóm iaierveze tét Pestről kapta és itt javított rajta. Az ügyész Marannak ki­hallgatását a per megítélése szempontjából külö­nösen fontosnak tartja. Indítványozza még Wollmann Frank dr. pozso­nyi egyetemi tanár ée feleségének kihallga­tását, akik Jares JsrooMv pozsonyi festő műtermében tavaly találkoztak egy tanúimánynton levő szlo­vén diákkal. Ez a diák azt mondta nekik, hogy bentjárt a Rodobrana titkárságában, ahol megkérdezte, hogy mi célja a Rodobranának és azt a választ kapta, hogy az önálló SzlovenszKó, Kéri még N Kresák és Husek, a Slovensky Dcnnik két szer­kesztőjének beidézését arra vonatkoaólag, hogy HanzaKk nekik már két évvel ezelőtt mondotta, hogy Tuka után nyomoz. Kéri továbbá Srobár Lőrinc <lr. volt miniszter be idézését és kihallgatását a torécszcntmártoni tárgyalásokra vonatkozólag, továbbá arra, hogy amikor a szlovenszkói minisz­térium Pozsonyba bevonult, milyen ünnepélyes fo­gadtatásban volt része valamennyi felekezet, nem­zetiség és korporáció részéről, osak az egyetem és Tuka dr. nem volt jelen. Kéri még Kállay József ér. volt műrisaster be- idézését ( arra vonatkozólag, hogy annakidején, a aatoven- ezkói teljhatalmú minisztérium miért oszlatta fel a Rod obr a na -s-zer ve ze teket, végül Dérer Iván ár. volt miniszter kihallgatását ar­ra vonatkozólag, hogy egyrészt milyen tárgyalá­sok folytak akörül, hogy Tukának valamilyen állást biztosítsanak & prágai kultuszminiszté­riumban, másrészt arra vonatkozólag, hogy milyen megjegy­zést tett Tukának a frankaífér alkalmával elmon­dott parlamenti beszédére. R védelem fölöslegesnek tartja, hegy... Az ügyész szavai után a védők sorából elsőnek Gállá dr. szólal fel és előterjeszti indítványait. Elsősorban tiltakozik az államügyésznek több in­dítványa ellen, különösen a minisztertanács meg­keresése ellen, amire szerinte nincsen szükség. az! kell kimutatni, hagy Eétezett-e az a titkos klauzula H vád is védelem indítványai Először az ügyész teszi meg indítványait. Kéri, hogy a bíróság keresse meg a miniszter­tanácsot a legsürgősebben arra vonatkozólag, hogy igaz-e az, hogy 1926-ban a kormánynak kü­lön titkos határozata yoH arra, hogy a bal­oldali puccs ellensúlyozására különböző jobboldali színezetű alakulatokat: Rodo­branát, agrár lovasbandériumot stb. szer­vezzenek. Kéri továbbá líanák József nagycétényi föld- birtokos kihallgatását Koza vallomásával kap­csolatban, amely szerint Tuka élénk össze­köttetést tartott fenn a magyarokkal, Magyar- országról pénzt is küldöttek szlovenszkói po­litikai célokra, Budapesten Rakovszky, Pró- nay és Kállay irányították ezt az akciót, míg itt: Lelley, Petrogalli és Tuka dr,-ok vették át a pénzt, a Concordia nyomda felállítására is Tuka kézbesítette a fólmilió koronát, Tuka bizalmi embere volt Budapestnek és Hanákot is beavatta államollenes és forradalmi ter­veibe. Indítványozza továbbá Maran Milán pozsonyi rendőrfelügyelő kihallgatását arra vagy sem. Dérer kihallgatása is felesleges arra vonatko­zólag, hogy milyen tárgyalások folytak Tuka iskolaügyi minisztériumi állása tárgyában, mert ide fog jönni egy tanú, aki meg fogja mondani, hogy miért akadtak meg ezek a tárgyalások. Kállay volt miniszter beidézését is ellen­zem, S védelem indítványai a Ellenben tisztelettel előterjesztem a követ­kező indítványaimat: Kuntscher azt mondotta itten, hogy Svenda József nevű tisztnek kel­lett volna megszerveznie a Rodobranát. Sven­da ma Kassán egy ottani vállalat cégvezetője, méltóztassók őt beidézni. Egyébként Ő küldött már egy levelet, amelyben azt írja, hogy Kuntscher vallomásta nem igaz, nem is iám éri Knntsohert. Indiitváinyozom továbbá Tarján Ödön losonci gyáros beddézését a RoMinekyval való tár­gyalásaira vonatkozólag, továbbá Mitták Ist­ván dr. szak ö lem* ügyvéd tanúként] beidézé­sét, mert Szomolányi. kt jotentolte, hogy Mál­ták volt a szakolcai Rodobrana-szervezet tit­kos vezetője. Elnök: A vizsgálóbíró előtt mér kihalilgat- ték s ott kijelentette, hogy ez nőm igaz. Gállá dir.: Kérem még Novák burszent­györgyi plébános kihallgatását, akire Kunt- eoher hivatkozott, hogy előtte irta össze a tiszteket. Továbbá Loksik József dr. bécsi lakos beiáóaóaót, aki Szomoliányá szerint a i mert hiszen a Rodobrana feloszlatása ügyé­ben hozott teljhatalmú miniszteri határoza­tot írásban is be lehet kérni. Végül kijelen­tem, hogy a tábla vádtanácsi határozata pontosan meg­állapította, hogy Tuka ellen az 1923. év előtti ügyekre vonatkozólag nem lehet el­járást indítani. i bizonyítás kibővítésére bécsi iroda vezetője volt, Prokus László po­zsonyi hivatalnok tanukénti beidézóeét, aki­ről Hanzalik azt állította, hogy vele * együtt látta a titkos klauzula eredeti példányát, Rothnagel József prágai polgármesterholyet- tes beddéz/éeét, aki Hanzalik szerint a prágai szenátusi folyosó szekrényéből elővette a jegyzőkönyvet. Kérem még aa országos hi­vataltól beszerezni a Hanzalikra vaoatkoúcó iratokat arról, hogy HauzalTknak a kassai Skladiietué Druzatvómái milyen fontos szere­pe volt. Erről a védeleminek igen érdekes információi vannak, mert tudomása van ró­la, hogy Hanzalik kénytelen volt ezt az álltá­évá elhagyni. Kérem még beszerezni a kas­sai törvényszéktől a Hanzalikra vonatkozó iratokat, ándtitványozom továbbá Fink* Zol­tán d:r. zólyomi ügyvéd beidézését, mert Be­lánsky állítólag őt kereste fel a földalatti organizáció ügyében. Végül kérem még Ber­ta nők József kassai lakos kihallgatását arra vonatkozókig, hogy Hanzalik milyen hivafa­lót* tevékenységet fejtett ki Kassán. Ham*a­Teljescn mellékos, hogy volt-e ilyen titkos kor­mányhatározat, elegendő, h_y annakidején a baloldali puees ellen szervezték meg a jobbol­dali alakulatokat Hanák József kihallgatását is elletszi, amennyiben az illetőnek vallomása a rendőrségnél és a vizs­gálóbíró előtt fekszik. Kéri a Hanák rendőrségi vallomásáról felvett jegyzőkönyvének beszerzé­sét, amely szerint Hanák kijelentette, hogy Ko­za előtt soha nem tette meg a neki koputák ki­jelentéseket Házkutatást tartottak nála és evutJua kénysaeri­tették ki belőle a vallomást. Elnök: Ne sértegesse indokolatlanul a rend­őrséget! Gállá dr.: Hanák ezt a vallomását később a vizsgálóbíró előtt'is reprodukálta. Ami Maran detektív kihallgatását illeti, folytatja a védő, itt az egyik fontos tanú kijelentette, hogy Le­viczky ké irányban kémkedett és amit egy ilyen kém kigondol, ahhes a ekünk semmi közünk. Leviczky azt is állította, hogy Magyarorszá­gon a tiszteket tanfolyamokon cseh nyelvre tanítják, azután Csehszlovákiába küldik őket, hogy a csehszlovák tisztikarban propagandát fejtsenek ki a kormány megdöntésére és szo­cialista kormány alakítására. Ez akkor volt, amikor még szocialista kormány volt Cseh­szlovákiában és igy nem volt szükség itt ilyen propagandára. Leviczkynek minden kitalálása tehát ha­zugság. Aminthogy hazugság volt Leviczkvnak az az állítása is, hogy Apponyi gróf jószágigazgató- jáánl járt, hogy Szlovenszkón vegyen birto­kot, hogy ezen a határmenti birtokon minden­féle utasítást át lehessen csempészni. Levicz- ky azonban elfelejtette, hogy Apponyinak volt birtoka Csallóközben. Ilyen kém mindenfélét kigondol, elmondja azt a detektivnek, hogy maga is híreket szerezhessen tőle. Amit te­hát egy ilyen kém egy detektivnk elmond, azt nm lehet a bíróság előtt komolyan venni. Wollmann Frank kihallgatását ugyancsak el­lenzem, mert itt sem tudjuk, hogy ki volt az a bizonyos szlovén diák. Kresák és Husek ki­hallgatása egy lépéssel sem viszi előbbre az ügyel, ha azt akarjuk megállapítani, hogy Hanzalik vallomása hitelt érdemel-e, vagy sem. Srobár kihallgatása is felesleges, csak utá­na kell nézni, hogy hogyan és mit tanács­koztak Turócszentmártonban és a pozsonyi egyetemen, hogy résztvett-e ez az egyetem a kormány üdvözlésében. Még az sem fon tos, hogy hogyan tanácskoztak TurócszenC- máríonban, hanem Aiepttva £833. T«Moa M. *.us^ i A 1 wfifcwahodfct. • ' _ ‘ I KOSIG E# Fí5»*aica váfa«Wb JtesS&ayew ór&is, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom