Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-08 / 129. (2054.) szám
1929 franki* 6, noubai A PRÁGAI MOZIG MŰSORA: ADRIA: Verdun. (Hannadili hét.) HVEZDA: Férfi a nyeregben. (Hoot Gibson.) — Denny, a jó mákvirág. LIDO: A boldogság és fényűzés. — A weekend- menyassz-ony. LUCERNA: A teng'ervidéki férfi. (Dolores Cosrtello.) METRÓ: A havas hegyek saépségies Madonnája. SVETOZOR: A havai leány. (Clara Brow és Clive Brock.) Látogatás a Szent-frányák szenfi¥áni kastélyában Liptósaentiyán, junius eleje. Amikor a gyorsvonat a tavaszi virágdíszbe öltöztetett, kies Hernád- vagy Vág völgyben szál lit bennünket, gyakran támad az a vágyunk hogy a vonatot megállítsuk, abból kiszálljunk, a kanyargó, csobogó kristálytiszta viz homokos part ján tanyát üssünk sátorlapból, deszkából, fa lombokból s ezen a napsugaras, ózó nos hegyi levegőn tanyázva itt éljünk málnán, vadméhek szedte mézen, nyársorasült hallal egy-két hétig boldog cigánymódra. A gyorsvonat azonban to vábbragad bennünket az egyik város zajából másik város zenebonájába, robotból-robotba a kitűzött oól, a munka, a kenyér után, 0 Mikszáth Kálmán egyik elbeszélésének hőse a vidéket nem aszerint becsülte meg, hogy hol terem az acélos búza és hogy hol nő a zebocska hanem aszerint osztályozta a földterületeket, hogy melyik a jő szalonnasütflhely és melyik rossz; — illetve amely föld nem volt jó szalonmasütő, az számára nem létezett. — Én a nagyváros zajában kormos levegőjében, élő ember aszerint osztoga tóm a ,.mezőgazdaságilag müveit s műveletlen területeket", hogy hol volna található a vadon mélyén, patak partján egy csendes kis zug, ahol nem találna reám a zaj, a gyárfüst, a por, a ben zingőz, a korom s békén hagyna még a rádió elektromos hulláma is. 0 Ilyen természetes nyaralási tanya számára való hely után kutattam a minap a Felső Vág völgyében, Liptőszentmiklóson szálltam ki a gyorsvo natból s onnan gyalogszerrel indultam a viz partján. Majd a Styavnioa patak meglehetősen erős esésű folyásával szembe haladva, alig két órai kényelmes séta után Liptős-zentiván községbe érkeztem. Közben bőven akadt időm a közép- magasságú hegyvidékek szinpompác flórájának a tanulmányozására (legjobb botanikus voltam az osztályban s erre ma is büszke vagyok), de nem csekélyebb gyönyörűségem tellett a patakban fi- oánkodó, a junius eleji nap sugaraiban szerelmeskedő pisztrángokban. Alig vettem észre, hogy már a Szent-Ivány nemzetség ősi kúriája elé érkeztem. Tudva azt, hogy a Saent-Ivány-család azóta, hogy a földhivatal a liptószemtiváni domíniumhoz tartozó szántóföldeket az utolsó talpalatnyi területig a helyi igénylőknek osztotta ki, ritkán tartózkodik ősei családi székhelyén, nagyon meglepett az a mosgalmassáff amelyet az évek óta csendes kúria körül találtam, A régi gazdasági udvaron teherautókról modern fémbútorokat, márványos éjjeli és mosdószekrényeket hordoztak szorgos kezek a két kastélyba, s a hatalmas, tizenkét holdas parkiban a kertészgyerekek, leányok egész légiója öntözte, gyomlálta a virágro- tnódákat s újabb virágpalántákat ültetett. A nagyobbik udvarház déli oldalán levő kig gyűmölcsöskerfcben, piros virágokkal gazdagon teleezőrt barackfák között — hatszáz méter magasságban a tenger szine fölött barackfák! — végül rábukkantam régi ismerősömre, Bublyák Márton vadászfelügylőre, Márton bácsira, aki már az arcomról olvassa le a nagy kérdést s ezért siet is a válasszal, mihelyt a szívélyes fogadtatáson átesett. — Nálunk nagy újság van, szerkesztő ur. — A kastélyok az év legnagyobb részében üresen állottak s csak nyáron élénkültek meg, amikor a képviselő ur jóbarátai, ismerősei itt ütötték fel nyári tanyájukat és amikor néhány koronáért adtunk éjjeli szállást, reggelit, vacsorát az Alacsony és Magas Tátrát, a Gyömbérhegyet és a Deményfaivi cseppkőbarlangot látogató turistáknak. Mindig mondtam a képviselő urnák, hogy itt, ebben a turistaközpontban csináljon egy nyaralótelepet, amihez néhány tucat garnitúra fémbútoron kívül semmi sem kell. Levegőnk ózon- dús, mint a Csorbatónál, meleg van, mint Dalmáciában — hat hót múlva barackot szedünk — hatalmas, bővizű szénsavas forrásunk van a parkban, kénes forrásunk a templom mellett. A kastélyok vendégszobái oly tágasak és kényelmesek, amilyeneket a világfürdők sem tudnak nyújtani, e a hajdani ebédlő, dohányzó, könyvtárszoba ma is megfelel céljának. A vendégeink a Vág partján — öt percnyire innen — a park tisztásain, az udvarház fedett és üveges verandáin strandolhatnak. Aki a saját felesége főztjét nem tudja nélkülözni, annak számára konyhát is adhatunk, de ha az üzemünkben kóstol csak egyszer is, az soha többet nem főzet magának külön. Aki a turisztikát szereti, egy nap alatt megmász- hatja a Gyömbérbegyet, mely 2414 méter magas és amelynek tetejéről Esztergomig ellátni. A szomszédunkban van a deményfaivi barlang s akit a Magas Tátra érdekel, az a nap minden órájában gyorsvonattal indulhat Csorbára, Pop- rádra, s negyven-ötven perc alatt olt lehet. Aki a magányt kedveli, az a Styavnioa patak mellett félórát sétál felfelé « az őserdő közepém találja magát • lesheti, taimtmányorfiatjn az őzek, etzarLehull a ... Az indim nőti harca a szabadságért — ^Páriákból emberek akarunk lennia — A gyermekházasság borzalmai — Ut a felszabadulás felé Aki manapság a nőik helyzetét tanulmányozni akarja, az a világ különböző részein megtalálhatja az asszony társadalmi helyzetének legkülönbözőbb fejlődési fokozatait. Érdekes társadalomtudományi tény, hogy egyetlen korszakban megtalálható a nőle egész történelme. Mert a jelenleg is fennálló társadalmakban tanulmányozhatjuk azt a primitiv fokot, amikor a nők a legteljesebb elnyomásban élnek, a közbeneső fokok minden válfaját, a felszabadulást kezdeményező, félig felszabadult nőkön keresztül, egészen a teljesen emancipált amerikai nőkig. Amikor tudjuk, hogy a spanyol urinő a római matrónákhoz hasonlóan ritkán kerülhet a férjén kívül más férfi közelébe, hogy a közép- európai nő nagyon halad az emancipáció felé és hogy az Egyesült Államok társadalmában a nő teljesen egyenrangú és egyenlő helyzetű társa a fér finak, ugyanakkor elfelejtjük, hogy Ázsia egyes részeiben, főleg Indiában a nők valósággal rabszolgasorban élnek. Erre a helyzetre világit rá Alice Schalek, az ismert német ÍTÓnő érdekes cikkében, amelyben az első indiai nőemancipáoiós gyűlés lefolyásáról & következőiket Írja: Az indiai nők szenvedése Első eaet, hogy ax indiai nők gyűlést rendeztek, amelyen erkölosi, szellemi és testi elnyomatásuk ellen tiltakoztak és a lehetséges kivezető utakat megvitatták. A gyűlés megszervezése már a kezdettől fogva is nagy akadályokba ütközött. A különböző indiai kormányzatok először hallani sem akartak a gyűlésről és amikor a nyolevanéves bhopali uralkodónő miint tiszteletbeli elnök a bizottság élére állott, akkor is csak nagy megszorításokkal engedélyezték a gyűlést. Megtiltották, hogy az egybegyűltek az indiai nők égető problémáiról beszéljenek, — mint a gyermekházasság, az özvegyek lehetetlen helyzete, a tartásdij hiánya és a nők kizárása az öröklésből — és csak a nevelésügyi kérdések megbeszélését engedélyezték. A gyűlésre India minden államából érkezett résztvevő, ki régimódi lefátyolozott ruhákban, ki modern európai kosztümökben (bár az utóbbiak a kisebbséghez tartoznak) és a delhii kormányzó- sági palota megtelt az elnyomott indiai nők haladó szellemű vezetőivel. A bhopali uralkodónő megnyitóbeszédében nagyon elitélte a fátyolviselés maradi szokását, amely külsőleg jelképezi az indiai nő elzárt életét, az indiai nő életét, aki gyermekkorában megy férjhez, ismeretlen férfihoz, akinek halála esetén leborotválják haját és örök életére meddő gyászra kényszerítik, vagy ha a férj életben marad, akkor a* asszony szolgálja nemcsak őt. mint urát és pa- rancsolóját, hanem a férj egész famíliáját. Az egészben az az érdekes, hogy az uralkodónő maga is fátyolban jelent meg, sőt autója belsejét is erős függönyök leplezik. Ez a lefátyolozottság, a purdah, a gyűlés többi tagjai előtt is gyűlöletes, mert az elnöknő beszédét lelkesen megtapsolják. A gyermekházasság A kővetkező szónok. Mandi hercegnő, a gyer- megházasságokről beszól. Szavait igy kezdi: — Tudjátok-e, a barátnőim, hogy a mi átlagos életkorunk nem haladja meg a 22 évet, ellentétben az angol nők 55 éves átlagos életkorával? Tudjátok-e, hogy jelenleg 000.000 gyermeközvegy él Indiában, akik sohasem mehetnek újra férjhez, tudjátok, hogy a gyermekhalandóság nálunk a legnagyobb az egész világon és hogy a mi hazánk vezet az Írástudatlanság terén? Mi ennek az oka? Egyedül és kizárólag a gyermekházasság, mert a gyermekeket elvonja az iskolából, mint ahogy a tudatlan gyermekapákat és anyákat elvonta a tanulástól. Mandi hercegnő, akikről mindenki tudja a gyűlésen, hogy a kapurtalai maharádsa leánya, Páriában nevelkedett és csak férjhezmenetele óta kénytelen az indiai nők reménytelen életét élni. A hercegnő meggyőződéssel fejtegeti a gyermekházasság borzalmas következményeit és azokat a hatásokat, amelyet a gyermeki lélekre gyakorol. Az indiai fajok lekorcsosulásának egyedüli oka a gyermekházasság, amelyet a szent könyvek rendelnek el a papok ezerint. A hercegnő nem hiszi, hogy a szent könyveknek ilyen kegyetlen rendelkezésed lennének, amelyek csak tudatlanságot, testi és lelki elfajulást idéznek elő. Az özvegy beszélni mer... A következő szónokok az indiai tanítónőik helyzetét vitatják meg, akik kevés fizetés mellett a környezetük előítélete mellett kénytelenek dolgozni, mindig kitéve a fanatikusok bosszújának, akik a tanítónők munkásságában szentségtörést látnak. A szónoki emelvényen megjelenik egy hölgy, akiről villámgyorsan elterjed a hir, hogy özvegy. A résztvevők csodálkozó morajlással fogadják a nagy eseményt: egy özvegy, akinek semmi joga sincs már e földön, akit nemrégiben még az ura temetésén elégettek, aki kopasz fejjel, rongyokban szokta szolgálni elhalt ura hozzátartozóit, egy indiai özvegy, a legpáriább pária gyűlésre megy, sőt nyilvánosan szerepelni mer! Ez az egyszerűnek látszó tény, hogy egy özvegy beszélni mer, percekig tartó ünneplésre ragadja el a jelenlevőket. Az özvegy a kedélyek lecsillapulása után a purdah ellen beszél és az özvegyi törvények eltörlése mellett. Az egyik öreg indiai nő szelíden megjegyzi, hogy már ez is nagy haladást jelent, ha egy özvegy beszélni merészel. A résztvevők két részre oszolnak. A teremben a földszinten ülnek a fátyolnélküli nők, akik már szakítani tudtak az ősi törvénnyel, amely megtiltja az arc mutatását. A "karzaton ülnek, dús fátylak mögött a purdahos hölgyek, de a történtek hatása alatt némelyik a fátyla felé nyúl: az első lépés az emancipáoiő felé. A gyűlés bevégeztével a delhii polgármester vendégül látta a vezetőket, akik között hosszas rábeszélés után megjelent egy purdahos hölgy is. Az asztaloknál már élénk beszélgetés indult meg, amikor egy élénken csengő hang hallatszik: „El a purdahhal!" És az elcellázott indiai nő életének jelképe, a fátyol lehullik a földre. fP®F*T. Előfizetőink és Olvasóink figj elméim Magyar, olasz, lengyel és román vízumok, illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassanak útleveleiket a P. M. H. pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Grössling-u. 36. L cimre beküldeni A többi államokba szóló viznmok megszerzését a prágai kiadóhivatal: SSP^Praha II., Panská iiee 12. III., esak5flli.‘‘WB Gazdanap Komáromban A magyar nemzeti párt komáromi kerületének mezőgazdasági szakosztályai junius 16-án, vasárnap d. e. 10 órai kezdettel, Komáromban, a Dózsa- féle Vigadó nagytermében GAZDANAPOT tartanak, melyre minden magyar gazda társunkat szeretettel meghívjuk. TÁRGYSOROZAT: 1. Megnyitó tartja Ffisey Kálmán nemsettsgyftlégi képviselő. 2. Henoyh József jószágigjaagató: Modern gabonatermelés. 3. Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő: A baromfitenyésztés. 4. Jaroes Andor földbirtokba: A katasztrófái!® gabonaárak. 5. Rásgha Károly földbirtokos: Gaodaeiövetkezetek. 6. Nagy Nándor RHdMrtofcos: Cukorrépa termelés. 7. Rartal Iván földbirtokéi;: Gazdasági fá&Háfc. 8. Ágh László szakosztályi titkár: Vctésdijazás. 9. Zárszó. Tartja Richter János szenátor. D. u. 2 órakor kirándulás a Baromfitenyésztők Termelő és Értékesítő Szövetkezetének komáromi mintatelepére. ' Tekintettel a felette értékeseknek ígérkező előadásokra, tisztelettel kérjük magyar gazdatársainkat, hogy azon minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. A magyar nemzeti párt komáromi kerülete. vasok szerelmi életét. Ebédre sem kell visszatérnie, mert pompásan ellátja akárhol a legközelebbi erdődön lak. Aki szenvedélyes vadász, még medvére is vadászhat! — mondja Márton bácsi szent meggyőződéssel s látszik rajta, hogy szerinte ez a legnagyobb élmény, az örömök öröme.- Nem is tudtam Márton bácsiról azt, hogy ilyen elsőrendű idegenforgalmi szakértő. De hát a medvék nem zavarják meg a nyaralótelep vendégeit? — Éppen forditva, uram A maokők nem mernek. már lejönni a Vág völgyébe, amióta az a szégyen érte őket, hogy egyik elődjüket itt a Vág völgyéiben egy későbbi miniszter emberállatnak nézte. Megsértődtek. . ’ — Hát aztán sok vendégre számítanak? — Hogy micsoda? — szörnyüsködött Márton bácsi. — Egyre-másra jönnek a jelentkezések, s már junius közepétől, amikor a telepet hivatalosan is megnyitjuk, szobáink felerészben ki is vannak adrva három nap alatt.- De ha ily hangos fürdőélet lesz itt, úgy én többet nem jövök ide, mert... — Tudom, tudom... mert a szerkesztő ur szabadsága alatt nem akar klakkot-frakkot, alulfelül deko'ltált estélyi ruhákat, jazzmuzsikát, hanem a patak partján méteres fűben a hátára fekszik s nézi az eget. Igaza van, ez a pihenés, de ebben is része lehet továbbra, mint tavaly é6 az előtt. A patak a parkon át ömlik, a Vág öt percnyire van, ahol kedvére tanulmányozhatja a fcu- tajosok között az i és y kiejtése között a különbséget. Este aztán rádiónkon meghallgathatja a legfrissebb híreket s a társalgóban — a mi kur- szalónunkban — még a legújabb tánc újdonságokat is megtanulhatja. 0 Ennyi pompás dolog hallatára azonnal abonál- taim egy kétágyas szobát, kosztra nem kötve le magara, mert én a szabadságom alatt szép időben a tutajozők és a Gyömbér tetején tanyázó medvék társaságában szánd ékszom eltölteni bódéimét. Ha esik az eső, majd gondol reám Márton bácsi konyhája. 0 A gyors vonalban a folyó év számára már nem néztem többé a ezálonnasütő. - illetve saját Ízlésem szerint nyaralóhelyeket. Szentivánban fogok nyaralni. TövíbIoc*. — A debreceni egyetemi diswl oktorrá választotta Baltazár Dezsőt és Balogh Jenőt. Debreceniből jelentük: A debreceni Tisza István tudományegyetem Baltazár Dezsőt, a református tiszántúli egyházkerület püspökét és Balogh Jenőt, az Akadémia tőtitkárát diszd oktorrá választotta. — Egyházmegyéi közgyűlés. Beszterceibányai tudósítónk jelenti: A besztercebányai evangélikus templomban e napokban folyt le az itteni ág. ev. esperes ség évi közgyűlése, amelyen Hanzlik Andor esperességi felügyelő és Hajdú Lajos főesperes elnököltek. Hanzlik felügyelő megnyitóbeszéde után Hajdú főesperes beszámolt az egyházmegye elmúlt tíz esztendős életének kiemelkedőbb eseményeiről. Kitűnt ebből, hogy az egyházmegyében ezen idő alatt két uj templomot '(Zólyomban és Pelsőcön) építettek, továbbá mind a huszonhárom egyház újakkal pótolta a háború alatt elrekvirált harangokat és or- gonasipokat. Az erre fordított 7,061.000 korona tisztán a hívek adományaiból gyűlt össze. Leihocky Géza libetbányai alesperes jelentéséből kitűnt, hogy a felsőbb egyházi hatóságok hozzájárulása mellett Horhát és Sárfalva községek evangélikus iskoláit államosították. Az egyházmegyei közgyűlés a püspök üdvözlő táviratára köszönő távirattal válaszolt, továbbá Bakay Péter nagyolcsai lelkészt ötvenéves és Laczkó József libetbá- nyai tanítót negyvenéves működési jubileuma alkalmából táviratilag üdvözölte. A 'közgyűlés végül Hajdú Lajos főesperesnek az egyházi életben kifejtett működéséért hálás elismerését fejezte ki. — Súlyos munkáshal eset Zólyomban. Besztercebányai tudósi tönk jelenti: Besina Györgyöt, a Középszlovenszkój viüliamtoksági r.-t. szerelőjét, junius -Lén Zólyomban munkaköziben súlyos balesel értő. Húszónkétezor voltos vl Illáin io sár ami ment át testén. Rendkívül súl yos másodfokú égési sebe k kel ti besztercebányai váróéi kórháziba szállították be. — Tisztujitás a losonci ev. egyháznál. Losonci tudósítónk jelenti: A losonci ev. egyház junius hó 2-an tartotta tisztújító közgyűlését. A szavazóílajpokkal megejtett titkos szavazás eredményeképpen a régi tisztviselőkart újbóli egyhangúlag megválasztották. Bs pedig egyházfellügyelőnek Thaisz Lajos ey. tani tóképző intézeti tanárt, jegyzőnek Prenyo Győzőt és Cselneki Bélát, ügyésszé Székács István dir.-t, pénztárossá Zorkóczy Edét, ellenőrökké Biszkup Lajost és Haász Lajost, gondnokká Gyifkő Istvánt. Ugyancsak egyhangúlag választották meg az amyae&y- ház és a járások egyháztanácsosait. A tisztújító közgyűlést Kuszy Emil, az egyházközség közszeretetben álló vezető lelkésze vezette. xx Dr. Rottenstein Jenő idegorvos és belgyógyász rendel Bratislavában, Sladkovic-ucca 11. szám alatt. Naponta 8—10-ig és 3—5-ig. Ünnepnapokon 9—11-ig. — Sztrájk a besztercebányai hydrocentrál építésénél. Saját tudósítónk jelenti: A városi villámosimü csatornájának építési munkálatainál tegnap a munkások, számszeri nt százötvenen, sztrájkba léptek. Messik Vajda Ferenc városbitró közbenjár az építést végző Pittel és Brauzevetter cégnél, hogy a sztrájkoló munkásoknak béremelést adjon. — Avarkonheli sírokra bukkantak Mosonmegyében. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A magyar tudományos akadémia a Vigyáződéle alapítvány kamataiból ásatásokat végeztetett Mosomszentpéter közeiéiben. A kutató tudósok a var korbeli sírokat tártak fel. Rengeteg öntvényt, fegyvert, ékszert és evőeszközt találtak a sírokban. — Autószerencsétlenség a szentes-szegedi országúton. Hódmezővásárhelyről jelentik: Cicntritis Lajos volt főispán családjának három tagjával autón Szentesről Szegedire ment. Az autó, amely mintegy százkilométeres sebességgel száguldott, belerohant egy parasztszekérbe, amelyet ázaé-porrá tört. A szekéren ülő Radics Viktória koponyaalapi törést szenvedett. Hald okolva szállították a kórházba. A szekér három másik utasa is súlyosan megsebesült. — Lelkiismeretlen soffőr. Besztercebányai tudósítónk jelenti: Tegnap délután a Zólyomllipcse felé vezető országúton egy nagy sebességgel haladó autó beleütközött Baran un észár osimes tér kocsijába, amely a bemn- ülőkkel együtt az ut melletti árokba zuhant. Az ismeretlen autó so'ífőrje tovább száguldott, nem törődve az árokba zuhant kocsival. Sebesülés nem törtéül, ellenben a kocsi összetörött. — Júliusban ismét Kassán játszik az Ivaín-színtársulat. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Kassa város kulturbizottsága tegnap ülést tartott, amelyen Iván Sándor színigazgató kérelmére engedélyezték azt, hogy a szlovák operaszezón befejezése után július 16-ig bezárólag Iván szili- társulata ismét a kassai színházban játszhasson. A kulturbizottság a magyar nemzeti párt előterjesztése alapján kétozer koronát szavazott meg a magyar dtiákmeTir.ák részére. 8