Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-08 / 129. (2054.) szám

1929 franki* 6, noubai A PRÁGAI MOZIG MŰSORA: ADRIA: Verdun. (Hannadili hét.) HVEZDA: Férfi a nyeregben. (Hoot Gibson.) — Denny, a jó mákvirág. LIDO: A boldogság és fényűzés. — A weekend- menyassz-ony. LUCERNA: A teng'ervidéki férfi. (Dolores Cosrtello.) METRÓ: A havas hegyek saépségies Madonnája. SVETOZOR: A havai leány. (Clara Brow és Clive Brock.) Látogatás a Szent-frányák szenfi¥áni kastélyában Liptósaentiyán, junius eleje. Amikor a gyorsvonat a tavaszi virágdíszbe öltöztetett, kies Hernád- vagy Vág völgyben szál lit bennünket, gyakran támad az a vágyunk hogy a vonatot megállítsuk, abból kiszálljunk, a kanyargó, csobogó kristálytiszta viz homokos part ján tanyát üssünk sátorlapból, deszkából, fa lombokból s ezen a napsugaras, ózó nos hegyi levegőn tanyázva itt éljünk málnán, vadméhek szedte mézen, nyársorasült hallal egy-két hétig boldog cigánymódra. A gyorsvonat azonban to vábbragad bennünket az egyik város zajából másik város zenebonájába, robotból-robotba a ki­tűzött oól, a munka, a kenyér után, 0 Mikszáth Kálmán egyik elbeszélésének hőse a vidéket nem aszerint becsülte meg, hogy hol te­rem az acélos búza és hogy hol nő a zebocska hanem aszerint osztályozta a földterületeket, hogy melyik a jő szalonnasütflhely és melyik rossz; — illetve amely föld nem volt jó szalonmasütő, az számára nem létezett. — Én a nagyváros zajában kormos levegőjében, élő ember aszerint osztoga tóm a ,.mezőgazdaságilag müveit s műveletlen te­rületeket", hogy hol volna található a vadon mé­lyén, patak partján egy csendes kis zug, ahol nem találna reám a zaj, a gyárfüst, a por, a ben zingőz, a korom s békén hagyna még a rádió elektromos hulláma is. 0 Ilyen természetes nyaralási tanya számára való hely után kutattam a minap a Felső Vág völgyé­ben, Liptőszentmiklóson szálltam ki a gyorsvo natból s onnan gyalogszerrel indultam a viz partján. Majd a Styavnioa patak meglehetősen erős esésű folyásával szembe haladva, alig két órai kényelmes séta után Liptős-zentiván község­be érkeztem. Közben bőven akadt időm a közép- magasságú hegyvidékek szinpompác flórájának a tanulmányozására (legjobb botanikus voltam az osztályban s erre ma is büszke vagyok), de nem csekélyebb gyönyörűségem tellett a patakban fi- oánkodó, a junius eleji nap sugaraiban szerel­meskedő pisztrángokban. Alig vettem észre, hogy már a Szent-Ivány nemzetség ősi kúriája elé ér­keztem. Tudva azt, hogy a Saent-Ivány-család azóta, hogy a földhivatal a liptószemtiváni domíniumhoz tartozó szántóföldeket az utolsó talpalatnyi terü­letig a helyi igénylőknek osztotta ki, ritkán tar­tózkodik ősei családi székhelyén, nagyon megle­pett az a mosgalmassáff amelyet az évek óta csendes kúria körül találtam, A régi gazdasági udvaron teherautókról modern fémbútorokat, márványos éjjeli és mosdószekrényeket hordoztak szorgos kezek a két kastélyba, s a hatalmas, ti­zenkét holdas parkiban a kertészgyerekek, leá­nyok egész légiója öntözte, gyomlálta a virágro- tnódákat s újabb virágpalántákat ültetett. A nagyobbik udvarház déli oldalán levő kig gyűmölcsöskerfcben, piros virágokkal gazdagon teleezőrt barackfák között — hatszáz méter ma­gasságban a tenger szine fölött barackfák! — végül rábukkantam régi ismerősömre, Bublyák Márton vadászfelügylőre, Márton bácsira, aki már az arcomról olvassa le a nagy kérdést s ezért siet is a válasszal, mihelyt a szívélyes fogadtatáson átesett. — Nálunk nagy újság van, szerkesztő ur. — A kastélyok az év legnagyobb részében üresen ál­lottak s csak nyáron élénkültek meg, amikor a képviselő ur jóbarátai, ismerősei itt ütötték fel nyári tanyájukat és amikor néhány koronáért adtunk éjjeli szállást, reggelit, vacsorát az Ala­csony és Magas Tátrát, a Gyömbérhegyet és a Deményfaivi cseppkőbarlangot látogató turisták­nak. Mindig mondtam a képviselő urnák, hogy itt, ebben a turistaközpontban csináljon egy nya­ralótelepet, amihez néhány tucat garnitúra fém­bútoron kívül semmi sem kell. Levegőnk ózon- dús, mint a Csorbatónál, meleg van, mint Dalmá­ciában — hat hót múlva barackot szedünk — hatalmas, bővizű szénsavas forrásunk van a park­ban, kénes forrásunk a templom mellett. A kas­télyok vendégszobái oly tágasak és kényelme­sek, amilyeneket a világfürdők sem tudnak nyúj­tani, e a hajdani ebédlő, dohányzó, könyvtárszo­ba ma is megfelel céljának. A vendégeink a Vág partján — öt percnyire innen — a park tisztá­sain, az udvarház fedett és üveges verandáin strandolhatnak. Aki a saját felesége főztjét nem tudja nélkülözni, annak számára konyhát is ad­hatunk, de ha az üzemünkben kóstol csak egy­szer is, az soha többet nem főzet magának külön. Aki a turisztikát szereti, egy nap alatt megmász- hatja a Gyömbérbegyet, mely 2414 méter magas és amelynek tetejéről Esztergomig ellátni. A szomszédunkban van a deményfaivi barlang s akit a Magas Tátra érdekel, az a nap minden órájában gyorsvonattal indulhat Csorbára, Pop- rádra, s negyven-ötven perc alatt olt lehet. Aki a magányt kedveli, az a Styavnioa patak mellett félórát sétál felfelé « az őserdő közepém találja magát • lesheti, taimtmányorfiatjn az őzek, etzar­Lehull a ... Az indim nőti harca a szabadságért — ^Páriákból emberek akarunk lennia — A gyermekházasság borzalmai — Ut a felszabadulás felé Aki manapság a nőik helyzetét tanulmányozni akarja, az a világ különböző részein megtalálhatja az asszony társadalmi helyzetének legkülönbözőbb fejlődési fokozatait. Érdekes társadalomtudományi tény, hogy egyetlen korszakban megtalálható a nőle egész történelme. Mert a jelenleg is fennálló társadalmakban tanulmányozhatjuk azt a primitiv fokot, amikor a nők a legteljesebb elnyomásban élnek, a közbeneső fokok minden válfaját, a fel­szabadulást kezdeményező, félig felszabadult nő­kön keresztül, egészen a teljesen emancipált ame­rikai nőkig. Amikor tudjuk, hogy a spanyol urinő a római matrónákhoz hasonlóan ritkán kerülhet a férjén kívül más férfi közelébe, hogy a közép- európai nő nagyon halad az emancipáció felé és hogy az Egyesült Államok társadalmában a nő tel­jesen egyenrangú és egyenlő helyzetű társa a fér finak, ugyanakkor elfelejtjük, hogy Ázsia egyes részeiben, főleg Indiában a nők valósággal rab­szolgasorban élnek. Erre a helyzetre világit rá Alice Schalek, az ismert német ÍTÓnő érdekes cikkében, amelyben az első indiai nőemancipáoiós gyűlés lefolyásáról & következőiket Írja: Az indiai nők szenvedése Első eaet, hogy ax indiai nők gyűlést rendeztek, amelyen erkölosi, szellemi és testi elnyomatásuk ellen tiltakoztak és a lehetséges kivezető utakat megvitatták. A gyűlés megszervezése már a kez­dettől fogva is nagy akadályokba ütközött. A különböző indiai kormányzatok először hallani sem akartak a gyűlésről és amikor a nyolevanéves bhopali uralkodónő miint tiszteletbeli elnök a bi­zottság élére állott, akkor is csak nagy megszorí­tásokkal engedélyezték a gyűlést. Megtiltották, hogy az egybegyűltek az indiai nők égető problé­máiról beszéljenek, — mint a gyermekházasság, az özvegyek lehetetlen helyzete, a tartásdij hiánya és a nők kizárása az öröklésből — és csak a ne­velésügyi kérdések megbeszélését engedélyezték. A gyűlésre India minden államából érkezett résztvevő, ki régimódi lefátyolozott ruhákban, ki modern európai kosztümökben (bár az utóbbiak a kisebbséghez tartoznak) és a delhii kormányzó- sági palota megtelt az elnyomott indiai nők haladó szellemű vezetőivel. A bhopali uralkodónő megnyitóbeszédében na­gyon elitélte a fátyolviselés maradi szokását, amely külsőleg jelképezi az indiai nő elzárt éle­tét, az indiai nő életét, aki gyermekkorában megy férjhez, ismeretlen férfihoz, akinek halála esetén leborotválják haját és örök életére meddő gyászra kényszerítik, vagy ha a férj életben marad, akkor a* asszony szolgálja nemcsak őt. mint urát és pa- rancsolóját, hanem a férj egész famíliáját. Az egészben az az érdekes, hogy az uralkodónő maga is fátyolban jelent meg, sőt autója belsejét is erős függönyök leplezik. Ez a lefátyolozottság, a purdah, a gyűlés többi tagjai előtt is gyűlöletes, mert az elnöknő beszédét lelkesen megtapsolják. A gyermekházasság A kővetkező szónok. Mandi hercegnő, a gyer- megházasságokről beszól. Szavait igy kezdi: — Tudjátok-e, a barátnőim, hogy a mi átlagos életkorunk nem haladja meg a 22 évet, ellentét­ben az angol nők 55 éves átlagos életkorával? Tudjátok-e, hogy jelenleg 000.000 gyermeközvegy él Indiában, akik sohasem mehetnek újra férjhez, tudjátok, hogy a gyermekhalandóság nálunk a legnagyobb az egész világon és hogy a mi hazánk vezet az Írástudatlanság terén? Mi ennek az oka? Egyedül és kizárólag a gyermekházasság, mert a gyermekeket elvonja az iskolából, mint ahogy a tudatlan gyermekapákat és anyákat elvonta a tanulástól. Mandi hercegnő, akikről mindenki tudja a gyű­lésen, hogy a kapurtalai maharádsa leánya, Páriá­ban nevelkedett és csak férjhezmenetele óta kény­telen az indiai nők reménytelen életét élni. A hercegnő meggyőződéssel fejtegeti a gyermek­házasság borzalmas következményeit és azokat a hatásokat, amelyet a gyermeki lélekre gyakorol. Az indiai fajok lekorcsosulásának egyedüli oka a gyermekházasság, amelyet a szent könyvek ren­delnek el a papok ezerint. A hercegnő nem hiszi, hogy a szent könyveknek ilyen kegyetlen rendel­kezésed lennének, amelyek csak tudatlanságot, testi és lelki elfajulást idéznek elő. Az özvegy beszélni mer... A következő szónokok az indiai tanítónőik hely­zetét vitatják meg, akik kevés fizetés mellett a környezetük előítélete mellett kénytelenek dol­gozni, mindig kitéve a fanatikusok bosszújának, akik a tanítónők munkásságában szentségtörést látnak. A szónoki emelvényen megjelenik egy hölgy, akiről villámgyorsan elterjed a hir, hogy özvegy. A résztvevők csodálkozó morajlással fogadják a nagy eseményt: egy özvegy, akinek semmi joga sincs már e földön, akit nemrégiben még az ura temetésén elégettek, aki kopasz fejjel, rongyok­ban szokta szolgálni elhalt ura hozzátartozóit, egy indiai özvegy, a legpáriább pária gyűlésre megy, sőt nyilvánosan szerepelni mer! Ez az egyszerűnek látszó tény, hogy egy özvegy beszélni mer, per­cekig tartó ünneplésre ragadja el a jelenlevőket. Az özvegy a kedélyek lecsillapulása után a purdah ellen beszél és az özvegyi törvények eltörlése mellett. Az egyik öreg indiai nő szelíden meg­jegyzi, hogy már ez is nagy haladást jelent, ha egy özvegy beszélni merészel. A résztvevők két részre oszolnak. A teremben a földszinten ülnek a fátyolnélküli nők, akik már szakítani tudtak az ősi törvénnyel, amely meg­tiltja az arc mutatását. A "karzaton ülnek, dús fátylak mögött a purdahos hölgyek, de a történtek hatása alatt némelyik a fátyla felé nyúl: az első lépés az emancipáoiő felé. A gyűlés bevégeztével a delhii polgármester vendégül látta a vezetőket, akik között hosszas rábeszélés után megjelent egy purdahos hölgy is. Az asztaloknál már élénk beszélgetés indult meg, amikor egy élénken csengő hang hallatszik: „El a purdahhal!" És az elcellázott indiai nő életének jelképe, a fátyol lehullik a földre. fP®F*T. Előfizetőink és Olvasóink figj elméim Magyar, olasz, lengyel és román vízu­mok, illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassanak útleveleiket a P. M. H. pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Grössling-u. 36. L cimre bekül­deni A többi államokba szóló viznmok megszerzését a prágai kiadóhivatal: SSP^Praha II., Panská iiee 12. III., esak5flli.‘‘WB Gazdanap Komáromban A magyar nemzeti párt komáromi kerületének mezőgazdasági szakosztályai junius 16-án, vasár­nap d. e. 10 órai kezdettel, Komáromban, a Dózsa- féle Vigadó nagytermében GAZDANAPOT tartanak, melyre minden magyar gazda társunkat szeretettel meghívjuk. TÁRGYSOROZAT: 1. Megnyitó tartja Ffisey Kálmán nemsettsgyftlégi képviselő. 2. Henoyh József jószágigjaagató: Modern gabo­natermelés. 3. Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő: A baromfitenyésztés. 4. Jaroes Andor földbirtokba: A katasztrófái!® gabonaárak. 5. Rásgha Károly földbirtokos: Gaodaeiövet­kezetek. 6. Nagy Nándor RHdMrtofcos: Cukorrépa ter­melés. 7. Rartal Iván földbirtokéi;: Gazdasági fá&Háfc. 8. Ágh László szakosztályi titkár: Vctésdijazás. 9. Zárszó. Tartja Richter János szenátor. D. u. 2 órakor kirándulás a Baromfitenyésztők Termelő és Értékesítő Szövetkezetének komáromi mintatelepére. ' Tekintettel a felette értékeseknek ígérkező előadásokra, tisztelettel kérjük magyar gazdatár­sainkat, hogy azon minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. A magyar nemzeti párt komáromi kerülete. vasok szerelmi életét. Ebédre sem kell vissza­térnie, mert pompásan ellátja akárhol a legkö­zelebbi erdődön lak. Aki szenvedélyes vadász, még medvére is vadászhat! — mondja Márton bácsi szent meggyőződéssel s látszik rajta, hogy szerinte ez a legnagyobb élmény, az örömök öröme.- Nem is tudtam Márton bácsiról azt, hogy ilyen elsőrendű idegenforgalmi szakértő. De hát a medvék nem zavarják meg a nyaralótelep ven­dégeit? — Éppen forditva, uram A maokők nem mer­nek. már lejönni a Vág völgyébe, amióta az a szégyen érte őket, hogy egyik elődjüket itt a Vág völgyéiben egy későbbi miniszter emberál­latnak nézte. Megsértődtek. . ’ — Hát aztán sok vendégre számítanak? — Hogy micsoda? — szörnyüsködött Márton bá­csi. — Egyre-másra jönnek a jelentkezések, s már junius közepétől, amikor a telepet hivatalosan is megnyitjuk, szobáink felerészben ki is vannak adrva három nap alatt.- De ha ily hangos fürdőélet lesz itt, úgy én többet nem jövök ide, mert... — Tudom, tudom... mert a szerkesztő ur szabadsága alatt nem akar klakkot-frakkot, alul­felül deko'ltált estélyi ruhákat, jazzmuzsikát, ha­nem a patak partján méteres fűben a hátára fek­szik s nézi az eget. Igaza van, ez a pihenés, de ebben is része lehet továbbra, mint tavaly é6 az előtt. A patak a parkon át ömlik, a Vág öt perc­nyire van, ahol kedvére tanulmányozhatja a fcu- tajosok között az i és y kiejtése között a különb­séget. Este aztán rádiónkon meghallgathatja a legfrissebb híreket s a társalgóban — a mi kur- szalónunkban — még a legújabb tánc újdonságo­kat is megtanulhatja. 0 Ennyi pompás dolog hallatára azonnal abonál- taim egy kétágyas szobát, kosztra nem kötve le magara, mert én a szabadságom alatt szép idő­ben a tutajozők és a Gyömbér tetején tanyázó medvék társaságában szánd ékszom eltölteni bódéimét. Ha esik az eső, majd gondol reám Márton bácsi konyhája. 0 A gyors vonalban a folyó év számára már nem néztem többé a ezálonnasütő. - illetve saját Ízlé­sem szerint nyaralóhelyeket. Szentivánban fo­gok nyaralni. TövíbIoc*. — A debreceni egyetemi diswl oktorrá vá­lasztotta Baltazár Dezsőt és Balogh Jenőt. Debreceniből jelentük: A debreceni Tisza István tudományegyetem Baltazár Dezsőt, a református tiszántúli egyházkerület püspökét és Balogh Jenőt, az Akadémia tőtitkárát diszd oktorrá választotta. — Egyházmegyéi közgyűlés. Beszterceibá­nyai tudósítónk jelenti: A besztercebányai evangélikus templomban e napokban folyt le az itteni ág. ev. esperes ség évi közgyűlé­se, amelyen Hanzlik Andor esperességi felü­gyelő és Hajdú Lajos főesperes elnököltek. Hanzlik felügyelő megnyitóbeszéde után Haj­dú főesperes beszámolt az egyházmegye el­múlt tíz esztendős életének kiemelkedőbb eseményeiről. Kitűnt ebből, hogy az egyház­megyében ezen idő alatt két uj templomot '(Zólyomban és Pelsőcön) építettek, továbbá mind a huszonhárom egyház újakkal pótolta a háború alatt elrekvirált harangokat és or- gonasipokat. Az erre fordított 7,061.000 ko­rona tisztán a hívek adományaiból gyűlt össze. Leihocky Géza libetbányai alesperes jelentéséből kitűnt, hogy a felsőbb egyházi hatóságok hozzájárulása mellett Horhát és Sárfalva községek evangélikus iskoláit álla­mosították. Az egyházmegyei közgyűlés a püspök üdvözlő táviratára köszönő távirattal válaszolt, továbbá Bakay Péter nagyolcsai lelkészt ötvenéves és Laczkó József libetbá- nyai tanítót negyvenéves működési jubi­leuma alkalmából táviratilag üdvözölte. A 'közgyűlés végül Hajdú Lajos főesperesnek az egyházi életben kifejtett működéséért há­lás elismerését fejezte ki. — Súlyos munkáshal eset Zólyomban. Besztercebányai tudósi tönk jelenti: Besina Györgyöt, a Középszlovenszkój viüliamtoksági r.-t. szerelőjét, junius -Lén Zólyomban mun­kaköziben súlyos balesel értő. Húszónkétezor voltos vl Illáin io sár ami ment át testén. Rendkí­vül súl yos másodfokú égési sebe k kel ti besz­tercebányai váróéi kórháziba szállították be. — Tisztujitás a losonci ev. egyháznál. Lo­sonci tudósítónk jelenti: A losonci ev. egy­ház junius hó 2-an tartotta tisztújító közgyű­lését. A szavazóílajpokkal megejtett titkos szavazás eredményeképpen a régi tisztvise­lőkart újbóli egyhangúlag megválasztották. Bs pedig egyházfellügyelőnek Thaisz Lajos ey. tani tóképző intézeti tanárt, jegyzőnek Prenyo Győzőt és Cselneki Bélát, ügyésszé Székács István dir.-t, pénztárossá Zorkóczy Edét, ellenőrökké Biszkup Lajost és Haász Lajost, gondnokká Gyifkő Istvánt. Ugyancsak egyhangúlag választották meg az amyae&y- ház és a járások egyháztanácsosait. A tiszt­újító közgyűlést Kuszy Emil, az egyházköz­ség közszeretetben álló vezető lelkésze ve­zette. xx Dr. Rottenstein Jenő idegorvos és bel­gyógyász rendel Bratislavában, Sladkovic-ucca 11. szám alatt. Naponta 8—10-ig és 3—5-ig. Ünnepnapokon 9—11-ig. — Sztrájk a besztercebányai hydrocentrál építésénél. Saját tudósítónk jelenti: A váro­si villámosimü csatornájának építési munká­latainál tegnap a munkások, számszeri nt százötvenen, sztrájkba léptek. Messik Vajda Ferenc városbitró közbenjár az építést végző Pittel és Brauzevetter cégnél, hogy a sztráj­koló munkásoknak béremelést adjon. — Avarkonheli sírokra bukkantak Moson­megyében. Budapesti szerkesztőségünk te­lefonálja: A magyar tudományos akadémia a Vigyáződéle alapítvány kamataiból ásatáso­kat végeztetett Mosomszentpéter közeiéiben. A kutató tudósok a var korbeli sírokat tártak fel. Rengeteg öntvényt, fegyvert, ékszert és evőeszközt találtak a sírokban. — Autószerencsétlenség a szentes-szegedi országúton. Hódmezővásárhelyről jelentik: Cicntritis Lajos volt főispán családjának há­rom tagjával autón Szentesről Szegedire ment. Az autó, amely mintegy százkilométe­res sebességgel száguldott, belerohant egy parasztszekérbe, amelyet ázaé-porrá tört. A szekéren ülő Radics Viktória koponyaalapi törést szenvedett. Hald okolva szállították a kórházba. A szekér három másik utasa is sú­lyosan megsebesült. — Lelkiismeretlen soffőr. Besztercebányai tudósítónk jelenti: Tegnap délután a Zó­lyomllipcse felé vezető országúton egy nagy sebességgel haladó autó beleütközött Baran un észár osimes tér kocsijába, amely a bemn- ülőkkel együtt az ut melletti árokba zuhant. Az ismeretlen autó so'ífőrje tovább szágul­dott, nem törődve az árokba zuhant kocsival. Sebesülés nem törtéül, ellenben a kocsi összetörött. — Júliusban ismét Kassán játszik az Ivaín-szín­társulat. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Kassa város kulturbizottsága tegnap ülést tar­tott, amelyen Iván Sándor színigazgató kérelmére engedélyezték azt, hogy a szlovák operaszezón befejezése után július 16-ig bezárólag Iván szili- társulata ismét a kassai színházban játszhasson. A kulturbizottság a magyar nemzeti párt előter­jesztése alapján kétozer koronát szavazott meg a magyar dtiákmeTir.ák részére. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom