Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-22 / 141. (2066.) szám

1929 junius 22, szombat. 6 A magyar nyelvhasználat sérelmei a pozsonyi felsőbíróságnál és a nyitraí kerületi bíróságnál Prága, jundius 21. Holota János dr. magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő és társai a követke­ző interpellációt nyújtották be a-z igazságügy­in inisaterbez: Úgy a nyitrai kerületi bíróságnál, mint a pozsonyi felső bíróságnál a magyar kisebb­ség nyelvhasználata szempontjából a nyelv- törvény rendelkezéseivel ellenkező követke­ző sérelmeik és törvénytelenségek állanak fönn: 1. A magyarnyelvű beadványokra kivétel nélkül csak szlováknyelvü határozatok adat­nak ki. 2. Az itéílőtanácsok — azok is, amelyek magyar járás-ok ügyei'ben ítélkeznek — úgy vannak alakítva, hogy a felek magyar nyel­ven a bírósággal nem érintkezhetnek, mert vagy a tanács vagy egy tagja sem tud ma­gyarul, vagy a bárom biró (közül csak egy érti a magyar nyelvet. így a nyitrai kerületi bíróságnál a vád­tanácsban a három biró közül (Cabrada eb nők, Enged thalber, Stroj vagy Brestan) egyik sem érti a magyar nyelvet. A büntető felebbezési tanácsban a bárom biró közül (Max, Brestan és Takács) csak egy érti a ma­gyar nyelvet. A polgári tanácsban a három biró közül (Martinec, Sdkark és Pochop) csak egy érti a magyar nyelvet tökéletesen, egy most tanulja, egy pedig teljesen nem érti. A pozsonyi felsőbíróságon (Ítélőtáblán): A felebbezési tanácsban öt biró közül (Kad- lee, Majtany, Sedlaoek vágj' Balzár, Majtany, i Sedlák) csak egy érti a magyar nyelvet. A i revíziós tanácsban a bárom biró közül szin­tén csak egy biró érti a magyar nyelvet. Kérdezzük az Igazságügy-miniszter Urat: 1. van^e tudomása ezen, a ayelvtörvény rendelkezéseivel ellenkező állapotokról? 2. Hajlandó-e intézkedni, hogy ezek mi­előbb megszünteti essenek és a nyelvtörvéDy rendelkezéseinek érvény szereztessék? TFT—in-nTr-nTrnmro-írriiniiir n— i miaui in n i mii n 11 maii'Mim iiíh Szinarany van az ember testében! Egy német tudós meglepő felfedezése A kémiai analízis hatalmas fejlődése lehetővé tette azt, hogy bármely anyagban a kémiai elemek legkisebb nyomait is felfedezzék, sőt mennyiségét hajszálpontosan megállapítsák. Már egyáltalában nem jelent nehézséget a milligramok tizedrészeit egész biztosan kifejezni. A legújabb időkben Rag- nar Berg híres német kutató fiziológia-kémiai labo­ratóriumában az emberi fest legkisebb kémiai ösz- szetevőit tanulmányozza. Az emberi testben talál­ható ritkább elemek a következők: kobalt, cink, Khalium és titánium. Ragnar Berg kutatásai folya­mán az emberi testben található ólom-mennyisé­get akarta pontosan meghatározni. Az analízis elvégzése után mindig kisebb mennyiségű fekete port találtak, amelyről azt hitték, hogy szénpor. Egy másik német tudós, Klopfer, aki a róla el­nevezett gyógykenyérről híres, megállapította, hogy a gabonaszemek aranyat tartalmaznak. Ez a felfedezés arra bírta Berget, hogy az emberi rest­ben is arany után kutasson. Sokáig kutatott ered­ménytelenül, mig egyszer az emberi testből kivont ólom után maradt fekete port vizsgálta meg. Ez a fekete por tiszta arany volt. Ezután Berg az em­beri szervek működését külön figyelte, hogy meg­állapítsa az arany szerepét a homo sapiens szerve­zetében. Az aranymennyiség, amely az emberi testben található, meglepően nagy. Az emberi testből na­ponta egy miligram arany választódik ki. A.z arany különböző mennyiségekben van képviselve a különböző szervekben. így az emberi vér arány­lag nagyon erős aranytartalmu. Egy egészséges felnőtt vérében másfél miligram arany található. Az emberi test legértékesebb része ebből a szem­pontból is az agyvelő. Száz gram szárított emberi agyvelőben 1.4 miligram arany található. Ragnar Berg ezzel kapcsolatban a következőket ira: — Általában azt az aranyeret érdemesnek talál­ják a feldolgozásra, amely 2 miligram aranyat tartalmaz. Mennyivel értékesebb az emberi agyve­lő, amelyben 14 miligram található minden kiló­ban. Csak az a kár, hogy nem lehet olcsón néhány tonna emberi agyvelőhöz jutni, hogy a benne levő aranyat kibányásszuk. ! Ez a felfedezés azt a kérdést hozza felszínre, hogy honnan kerül az emberi testbe az arany? A rozskenyér és a barna kenyerek fajtái meglehetős nagymennyiségű aranyat tartalmaznak. A nullás- liszt ezzel szemben egyáltalában nem aranytartal- mn. Az ivóvíz minden literje fél miligram ara­nyat tartalmaz. Eddig még nem sikerült megálla­pítani, hogy milyen más élelmiszerek juttatnak aranyat az emberi szervezetbe. Még az is rejtély, hogy az arany milyen szerepel: játszik az emberi testben. Valószínűnek tűnik az, hogy fiziológiai­lag nincs nagy jelentősége a nemesfémek királyá­nak, habár például az emberi vérben néhány mili­gram valamilyen káros vagy hasznos anyagból erősen befolyásolja az egészséget. Filmregénybe illő betörőhajsza Prága utcáin — Két rendőr három veszedelmes berörőt fogott el — Prága, junius 21. Ma délelőtt a prágai Wein- berg városrész uccáin a járókelők detektiv- fifimbe i3iLo betörőüldö zésnek voltak tanúi. Délelőtt tiz órakor Fuchs és Faken prágai detektívek a villamoskocsiból a Flóra közelé­ben észrevették Pesek Józsefet, a közismert betörőt, amint egy nehéz aktatáskával a Ven- celtér felé tartott. Mögötte néhány lépésnyire követte őt a prágai betörők „királya", Zelenka Vencel, akit a betörővilágban „Fagal" néven ismernek, mögötte pedig a harmadik közis­mert betörő, Zalud Alajos haladt. A detektí­vek kiugrottak a villamoskocsiból és az ellen­kező irányú kocsiba szálltak. Mihelyt a be­törők közelébe értek, kiugrottak a kocsiból és üldözőbe vették a betörőket. A meglepett be­törőik fölismerték a detektiveket és futásnak eredtek. Az üldözés órás! feltűnést keltett. A betörők revolvert rántottak elő és min­denkit lelövéssel fenyegettek, aki útjukat állta. Fucths detektív Peseket vette- üldözőbe s azt negyedórái hajsza után el is fogta. A másik két betörő azonban a házakon keresztül szö­kött, majd egy villa körijébe húzódtak. Mi­után Fakam detektív felszólítására nem ad­ták meg magukat, a detektív utánuk lőtt. A betörők futás közben eldobták revolvereiket s egy csomó ércpénzt is elhullajtotitak. Végre a villa lakódnak segítségével sikerült Fakan detektivnek Zelenkát letartóztatnia, mig egy rendőr elfogta a harmadik betörőt is. Zelen­ka kezei letartóztatásakor erősen véreztek. A tolvaj fölháborod ottan tiltakozott elfog áfá­sa ellen s azt mondta, hogy egyáltalában nem érti, miért vették üldözőbe. A járókelők megtalálták a revolvereket is és átadták a rendőrségnek. A betörőket személyi moto­zásnak vetették alá és mindhármuknál gya­nús eredetű, nagymennyiségű bankjegyet találtak. Közben távirati értesítést kapott a rendőr igazgatóság, hogy Karlsbadban és Nachodou ismeretiem tet­tesek kiraboltak két pénztárat. Egészen bizonyos, hogy a három jőmadár részes a kélt betörés egyikében vagy mind a kettőben. Zelenka és Pesek nyugodtan vi­selkednek, mig Zsalud állandóan gorombás- k-odik és különösen az bántja a legjobban, hogy éppen a ne véna pján fogták el. 11 mn m Az „Angol A világ legnagyobb pénzintézetének megalapítása és működése London, junius. Mint minden valódi angol intézmény, az Angol Bank is magánemberek kezdeménye­zésének köszönheti létezését. A magánbank­házak intézménye legalább is olyan régi ke­letű, mint a görög és római korok pénzváltói­nak és pénzkölcsönzőinek feltűnése. A pol­gárháború bizonytalan időszakáig a pénzinté­zeteknek távolról sem volt olyan jelentősé­gük Angliában, mint ez idő szerint. Akkori­ban az aranyművesek és ékszerészek jelenté­keny összegeket vettek kezelésbe a kereske­dőktől, akik letétjeiket szívesen bocsátották az aranyművesek rendelkezésére, mert úgy­nevezett „aranyműves jegyeket" knntak cse­rébe a készpénzért és az ékszerészek mint bankletéteket kezelték az átvett összegeket. Miután a kereskedők sokszor hosszú hónapo­kon át nem követelték vissza a tőkéjüket, az aranyművesek kölcsönügyleteket és másféle hitelműveleteket bonyolítottak le a kereske­dők reájuk bízott vagyonával és kamatot fi­zettek a kezelésbe vett pénzért. Évszázadok során az aranyművesek rendkívül tekintélyes osztállyá fejlődtek, amelynek tagjai igen mak­rán nagyszabású kölcsönöket nyújtottak még a kormánynak is. 1694-ben történt, hogy az angol kormány­nak közmunkák céljára nénzre volt 'szüksége. Ekkor William Paterson, egy skót származá­sú aranyműves vetette fel a tervet olyan köz­ponti intézmény megalkotására, amely egy­milliókétszázezer angol font összesrü kölcsönt évi nyolc százalékos kamat mellett folyósí­tana a kormánv részére. Paterson néhány ki­váltságot biztosított magának a kölcsönjegy- zők részéről. 235 esztendős az Angol Bank 1694 julius 27-én alapszabályszerűen meg­alakult az Angol Bank Társaság, amelyet az alapszabályok szerint egy kormányzó és egy 24 tagból álló igazgatóság vezetett. Az alapitó levelet 1708-ban megújították, ugyanakkor az igazgatóság tagjainak számát huszonnégyről hatra szállították le és kormánvrendeleitel egyszersmindenkorra biztosították az Angol Bank számára a monopóliumot, hogy a Brit Birodalomban bankjegyeket bocsásson ki. Ilyen módon azután az Angol Bank az an­gol pénzügyi élet irányítását magához ragad­ta. 1833-ban ismét megújították a bankjegy­kibocsátás monopóliumának jogát, 1844-ben pedig egy újabb közgyűlés a mai formájában véglegesen megteremtette a pénzintézet köz- igazgatási szervezetét. Ugyancsak ez a köz­gyűlés intézkedett arról is, hogy az esetle­ges pénzügyi válságokat a lehetőség szerint kikerüljék" Ez csak olyan módon volt bizto­sítható, hogy az Angol Bank által kibocsátott minden bankjegy számára ugyanolyan név­értékű aranyfedezet állott rendelkezésre a pénzintézet tartalékjaiban. Az 1844. évi hatá­rozat két részre osztotta az angol bankot. Az úgynevezett „Bankjegykibocsátó Intézetre" és a „Pénzügyi Osztályra". A bankjegykibo­csátó intézetnek jogában állott 14 millió font sterling értékű bankjegyek kibocsátása és forgalombahozatala, amelynek biztosítására legelsősorban az a 11 millió font összegű köl­csön szolgált, amelyet a bank annakidején folyósított az angol kormány számára. A ha­tározatok értelmében a bankjegykibocsátó intézetnek nem állott jogában a 14 millió fontos értékhatáron felül újabb bankjegyek kibocsátása mindaddig, amíg azokra megfe­lelő mennyiségű arany- és ezüstfedezet nem állott rendelkezésre. Ezenkívül hetenkint pontos kimutatásban volt köteles ismertetni az igazgatóság a pénzintézet anyagi helyze­tét. Az igazgatótanács egy rendelkezése értel­mében a bank alapszabályai arravonatkozóan is intézkedtek, hogy szükség esetén a kibo­csátott bankjegyek kétharmadát újra kivon­ják a forgalomból. Az 1844. egyezmény valóságos pénzügyi központi hatalommá fejlesztette az Angol Ban­kot, amely a kontinensnek ma is legjelentő­sebb és leghatalmasabb pénzintézete. Az Angol Bank tartalékolja a birodalom legna­gyobb aranykészletét és ez a pénzintézet az, amelyre válságos időkben támaszkodik az egész ország- Volt idő, amikor élesen bírálták az Angol Bank jegyintézetének bankjegyfor­galmát és azzal érveltek, hogy az aránylag tulcsekély. így történt ez 1847-ben, 1857-ben és végül 1866-ban is. Ennek ellenére a hatal­mas pénzintézet diadalmasan kiheverte a leg­súlyosabb válságokat, bár 1914—18-ban, a vi­lágháború ideje alatt az angol kormány kény­telen volt felfüggeszteni az Angol Bank bank­jegykibocsátó monopóliumának hatályát. Eb­ben az időben ugyanis az államkincstár 1 és 10 fontos bankjegyeket volt kénjttelen forga­lomba hozni. A bank és a fegykibocsátási jog Most ismét helyreáll a régi rend, mert az alsóház a közel jövőben tárgyal egy törvény- javaslatot, amely az Angol Bank, valamint az államkincstár által kibocsátott bankjegye­ket az Angol Bank kormányzótanácsának ki­zárólagos ellenőrzése alá kívánja helyezni. A kormányzótanács feladata természetesen a tartalékolás is, miután reá hárul a feladat, hogy gazdasági válságok idején újból fellen­dítse a hiteléletet és biztosítsa a pénzpiac forgalmát nemcsak Londonban, hanem az egész országban. A bankráta emelése bizto­sítja a hitel aránylagos megvonását is abban az esetben, ha az aranytartalék csökken. Az a tény, hogy a világháború kitörése előtt az Angol Bank volt a földkerekség egyetlen pénzintézete, ahol bármilyen óriási összeget kívánságra azonnal beváltottak aranyra, nemcsak világhírűvé tette a bankot, hanem egyúttal kivételes tekintélyt is kölcsönzött számára az összes egyéb pénzintézetek sorá­ban. Az Angol Bank ekkor valóban az egész világ legfőbb és legjelentékenyebb pénzpiaca volt. Mindezeken kívül az Angol Bank a kor­mány pénzintézete, amely kiegyenlíti a költ­ségvetési mérleget, kölcsönöket bocsát ki, fe­dez és biztosit, kezeli az államadósságot és az Angol Bank kormányzója állandó össze­köttetésben áll a kincstári kancellárral és 1u- lajdonképpen legfőbb végrehajtó szerve a kormány pénzügyi politikájának. Mint a pénzintézetek bankja, az Angol Bank más külföldi jegyintézetek tartalékalapjait kezeli és átvitt értelemben valósággal irá­nyítja az angol pénzintézetek munkáját, ame­lyeknek természetesen legfontosabb érdekük az Angol Bankkal való együttműködés. Ezektől a különleges ténykedésektől elte­kintve, az Angol Bank az egyéb rendes pénz­intézetek munkakörét is teljesiti. Kölcsönöket folyósít, jelzál^ leteket bonyolít le, rész­vényeket jegyez és hoz forgalomba, hatalmas tőzsdei ügyleteket köt és az osztalékot ilyen esetekben az Angol Bank tartalékalapja szá­mára folyósítja. Nemcsak Anglia, hanem az egész világ kü­lönböző pénzintézetei között ina is első helyen áll az Angol Bank, amelynek gazdasági és pénzügyi berendezkedései páratlanok az egóez földkerekségen. Ezt a hatalmas pénzin­tézetet, amely a legsúlyosabb időkben épp úgy, mint a gazdasági fellendülés idején, hű­ségesen szolgálta nemzetét, amelyet magán­emberek alapítottak, hogy egy világbirodalom szolgálatára álljon, az angol nemzet és az an­gol kormány bankját valóban semmi sem jellemezheti kitünőbben, mint az a közmon­dás, amely saját hírnevéből fakadt és él a köztudatban: „Biztos, mint az Angol Bank!" '^Hir.ek ____ [J unius Szombat í flseiéig fsa is ibláséll rw—iTnriTif i iwmfi— i ima .................in iimiwin hmm——— A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA: Adria: Pompéji végnapjai. (Várkonyi M.) Hvezda: Pat és Patachon, mint detektívek. Lido: Harc a férfiért. (Clara Bow.) Lucerna: A hatalmas Tarzán. (II. rész.) Metró: Az indiai hercegnő. Svetozor: A főnök ur titkárnőié. — Masaryk köztársasági elnök Brünnben. Masaryk köztársasági elnököt Brűnn városa ünnepi keretek között fogadta. Az elnököt Tömés polgármester és Drobny országos kép­viselőtestületi alelnök üdvözölte. Az elnök kí­séretével megtekintette a morvaországi mú­zeumot, majd az országos hivatalba ment, ahol a belügyminiszter feleségével az elnök, tiszteletére uzsonnát adott, amelyen közel öt­száz ember vett részt. — Serédi hercegprímás misét mondott Ró­mában a lateráni bazilikában. Rómából jelen­tik: Serédi hercegprímás, aki a magyar za­rándokok csoportját Rómába vezette, a late­ráni bazilikában misét mondott a magyar za­rándokok jelenlétében. Ezután Szent János sírján a zarándokok hitvallást tettek Róma iránti hűségükről, majd megkoszorúzták a magyar szent koronát adományozó II. Syl- veszter pápa emlékművét, amelyet annak idején a magyarok emeltek a lateráni bazili­kában. — Szobrot emeltek Serényi Béla grófnak Putno- kon. Budapestről jelentik: Magvar-Göm őrben, Put- noikon juniue 29-én délelőtt leplezik le Serényi Béla grófnak, a háború előtti idők volt kereske­delmi, majd földmivelésügyi miniszternek bronzba öntött szobrát. Ugyanekkor leplezik le a világhá­borúban elesett és a 25-ik közös, valamint a. 16-o« honvédezrednek kötelékébe tartozott hősök hatal­mas emlékművét is. Mindkét szobrot Kisfaludy Stróhl Zeiigmond szobrászművész készítette. A ket­tős szo'borleleplezés nagy ünnepség keretében tör­ténik, József királyi herceg jelenlétében. Megje­lenik a leleplezésen Mayer János földmivelésügyi miniszter is, úgy a földmivelésügyi, mint a ke­reskedelemügyi minisztérium küldöttségével. — Az orvosszövetség nyitrai fiókjának tisztújító közgyűlése. Nyitrai tudósítónk jelenti: A csehszlo­vák orvosok szövetségének nyitrai csoportja a na­pokban tartotta meg tisztuj közgyűlését Berényi Sándor dr. elnöklete alatt. A gyűlésen a megyei orvostagok nagy számban jelentek meg. A múlt évi működésről szóló beszámolót, valamint a pénz­tári jelentést tudomásul vették, majd megválasz­tották az uj tisztikart. Elnök lett ismét Berényi Sándor dr. Nyitra, alelnök: Nemlaiha Géza dr. Appony, titkár: Demjén Dezső dr. Ürmény, pénz­táros: Trávnik József dr. Nyitra, ellenőr: Gellért Fülöp dr. Nyitra. A választmányba beválasztották: ötvös Jenő, Miklós Emil, Stein Emil, Jaross Lipőt és Stein Arthur orvosokat. A gyűlés után Mester Emil dr. pozsonyi orv^-s tartott előadást, melyet kedélyes összejövetel követett. — Nagy botrány Amerikában, mert az elnök fe­lesége fogadta egy néger feleségét. Washingtonból jelentik: Megütközést keltett, hogy az elnök fele­sége a legutóbbi fogadás alkalmával a többi kö­zött egy olyan asszonyt fogadott, akinek a férje néger. A férje tagja az illinoisi 'törvényhozó tes­tületnek. Blease demokrata szenátor a déli álla­mok nevében ezzel kapcsolatban indítványt ter­jesztett a kongresszus elé. Az indítványban kéri, hogy az elnök felesége máskor \ izsgálja át ponto­sabban a meghívott vendégek névsorát. — Fu/ad király előhirnökei Prágában. A junius 26-An Prágába érkező Fuad egyiptomi ki rály előhírnökei, szám-szeri itt huszonnyol­cán, már Prágáiba érkeztek. Az elmúlt éjsza­ka nagy feltűnést kelltettek a Venoel-féren, ahol fejükön fezzel végigsétáltak. Köztük van Hasszán Naobad pasa is, az egyiptomi király első szériartásanesitere. Fuad király egyébként mér másodszor látogatja meg Prágát. 1910-hen tanulmányúton járt itt, mi­kor még nem is tudhatta, hogy valamikor királya lesz Egyipomnak. — Vegyi kutatásokra egy millió lírát ajánlott föl Mussoüninek az olasz kémiai szövetség. Ró­mából jelentik: Mussolini fogadta Blanck képvise­lői, aki Parrávano és Morsel'i tanárokkal jelent meg n miniszterelnöknél. Blanck, mint az olasz kémiai szövetség elnöke, a Ducinak egymillió lí­rát nyújtott át a kémiai kutatások elősegítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom