Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-07 / 104. (2029.) szám

1929 májú* 7, kedd. A lengyel munkás és a szíovenszkói származású üzemvezető feleségének gyilkos szerelme egy francia gyártelepen — Farhasrágia hulla a nemoursi erdőben — csuromvizesen a házija, Gizella már felmosta a vért a padlóról és kimosta- a véres lepe­dőt. Nekem meg sem kellett mosdanom, mert tragikomikus esetben a valóságot megírni, odakiáltani a kelemenhegyi kincskutatóknak, hogy végzetes fantazmagóriák áldozatai, déli­bábokat hajszolnak, hiábavaló minden pénz és minden fáradság, amit a kincskeresésre fordítanak, mert vitéz Nagy István nevű ku­ruc generálist nem ismer a történelem, egy kuruc generálisnak ilyen mesés értékű kin­csei nem voltak, a kuruc korszak vége felé a kétévtizedes háborúskodás annyira elszegé­nyítette a magyar nemzetet, hogy hatvanévi munka volt szükséges ahhoz, mig a nemzeti vagyonban szenvedett rettenetes veszteséget pótolni lehetett. Semmi históriai alapja nincs a kelemen­hegyi legendás kincsek létezésének és a kincskeresők az első hibát ott követték el, amikor a munkálatok megkezdésekor nem fordultak komoly szakemberekhez, a törté­nelmet ismerőkhöz, nem mutatták meg az ál­lítólagos végrendeletet, amelyről nyomban meg lehetett volna állapítani, hogy közönsé­ges falszifikáció. A kuruckincsek históriája már nagyon régi eredetű és ez a legenda adott tápot a mostani kutatáshoz is. Nem is volna olyan nehéz a végrendelet eredetét kikutatni. Hatvan évvel ezelőtt halt meg Vári községben egy Budai Károlvné nevű "asszony, akinek a Kelemen- hegy körül terült el a birtoka. Romantikus hajlamú, eleven fantáziájú nő volt, aki a gaz­dálkodás mellett üres óráit arra fordította, hogy csapnivalóan rossz regényeket irt. Irt egy rémregényt, amelynek tartalma rövide­sen az, hogy egy szegény ember vitéz Nagy István végrendelete nyomán a Kelemenhegy­ben megtalálta a kurucok kincsét és így el­vetette szépséges szerelmesét, akit a kőszívű szülők a fiúnak nagy szegénysége miatt nem akartak hozzáadni. Budainé regényében meg­volt a ponyvaregény minden rekvizituma, van abban rablótámadás, titokzatos kincske­resés fáklyafény mellett, szerelem, dac, ha­rag, álnokság, szegény ember s gazdag leány szivbeli vonzalma, az előszóban pedig benne van vitéz Nagy István egész végrendelete, amelyet a nagy­fantáziájn tekintetes asszony talált ki Ezt a végrendeletet valaki talán tréfa okából, talán más okból a könyvből egyszerűen le­másolta és igy találta meg a régi, elsárgult Írások között az újlaki szabó azt az elsárgult papirost, amelyre tizenkét ember minden re­ménységét, egész életét föltette. A médium meglátásaival hamarosan vé­gezhetünk. Telekiné egyszerű gondolatátvi­tellel színes fantáziájának röppentyűit átplán­tálja Kerekesnébe, aki transzában úgy be­szól, ahogy Telekiné azt belészuggerálja. Te- lekiné, mielőtt szuggeszciós műveleteihez hozzákezdett volna, elolvasta az újlaki szabó­mester által megmutatott végrendeleti má­solatot és gondolatátvitellel közölte azt mé­diumával. Jindrich János geofizikai kutatását nem ismerjük, nem voltunk ott, nem tudjuk ellen­őrizni, sőt a mérnök tudományos módszeré­ről sincsen semmiféle pozitiv ismeretünk. Lehet, hogy a műszerek valami fémet jelez­tek, hiszen a Kelemenhegység anyaga iratai­ból van és a tratatkőzet repedéseiben lelik az aranyereket is. Lehet, hogy a kincskeresők csákánya alatt valami vékony ér föl fog pat­tanni, de azt a temérdek munkát, fáradságot, csalóka illúziót, amit idáig a kuruckincsekre fordítottak, ez a fölfedezés bizonyára nem fogja kárpótolni. És ha még dús ércforráshoz ifi jutnának, veszedelem fenyegeti őket, mert nekik kimondottan csak a kuruckincsekre van igényük, amely hét kád aranyból, négy hordó ezüstből, gyémánt-, smaragd-, zafír- és rubinkövekből, meg nagy csomó reményte­lenségből áll. — Stefánik emlékünnepély Bradlón. Po­zsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Vasár­nap délelőtt tartották meg Bradlón a Stefánik- mauzoleum előtt a Stefánik emlékünnepélyt, amelyen tizezer ember vett részt. A kormányt Stefanek Antal iskolaügyi miniszter képvisel­te és ő tartotta az emlékbeszédet. — Nemes Zoltán dr. nyerte meg Magyar- ország gyorsiróbajnokságát Budapesti szer­kesztőségünk telefonálja: A magyar gyorsírók országos szövetsége szombaton és vasárnap tartotta meg országos gyorsíró versenyét, ame­lyen 1300 versenyző vett részt. Különösen a vidéki városok diáksága szerepelt igen nagy sikerrel. Magyarország gyorsiróbajnokságát, a percenként négyszáz szótagos versenyben, ezúttal hetedszer, ismét Nemes Zoltán dr. par­lamenti gyorsirodai titkár nyerte, mig máso­dik és harmadik lett a versenyben Szikossy Ferenc és Nősz Gyula dr. parlamenti gyors­írók. — Félórás tiintetősztrájkot rendeztek a bu­dapesti épitömiinkások. Budapesti szerkeszr bőségünk telefonálja: A budapesti épitőmun- kások a iminkanélüliség elleni tüntetéskép­pen hétfőn délben félórás tüntetőszrtrájkot rendeztek. Munkásokból álló küldöttség ke­reste fel Sipőc Jenő polgármestert, aki hatá­rozott ígéretet tett. a közmunkák gyors meg- kez/l'-óre és ki jelenítette, hogy a főváros eb- lu'-r, ;iz évben huszonhat millió pengőt fordít erre a célra. Páris, május 6. Három napi hajsza után el­fogták a gyilkost, Orzékovszkinak hívják. Gyárdmunkás, Lengyelországból koltöaatt Franciaországba néhány évvel ezelőtt.. Párisi külvárosokban bujkált és egy perc nyugta sem volt azóta, hogy ^ a nemoursi erdőben a járókelők rábukkan­tak egy megcsonkított holttestre. A holttest egy erdei ösvénytől néhány lépés­nyire hevert egy fa alatt. Közelében mély gö­dör volt. A holttestei f elismer ketetlenségig szétrág­ták télviz idején a farlcasok és egyéb vad­állatok. A holttest egyik lába hiányzott. Karjainak csak a csonkja volt meg. A fejéről a húst tel­jesen lerágták a vadak. A szétázott ruhában semmiféle írást nem találtak és jóidéig rej­tély volt, vájjon ki lehetet ez az ember. Az üzemvezető eltűnik Demours közelében van egy kis falu, Oug­nL Itt lakik egy csinos fiatal asszony, akinek a férje egy évvel ezelőtt titokzatos körülmé­nyek között eltűnt. Zatopeck Bélának hívták a férfit, gyári üzemvezető volt és Szlovenszkóról szárma­zott el. A faluban, ahol egy nagy gyárüzem van, min­denki úgy ismerte őt, mint dolgos, szorgal­mas embert, akiben nagyon megbíztak. Eltű­nése után a rendőrség kutatott utána, de eredménytelenül. Amikor az erdőben megtalálták a szétrágott csonka hullát, az agyanu merült fel, hogy tatán Zatopeck Béla, holttestére akadtak. Az orvosi vizsgálat már mitsem tudott meg­állapítani a feloszlott hullán, senkisem tudta, mi okozhatta a halált. Minthogy a gyanú a fiatal müjvezetőné ellen irányult, rögtön meg­idézték a rendőrségre és faggatni kezdték, mit tud eltűnt férjéről. Az asszony megint csak azt mondta, amit tavaly. Férje egy este elbúcsúzott tőle azzal, hogy Parisba megy és azóta nem látta. Szerelmeslevelek Az asszonyt elvitték a hullaházba is és megmutatták neki a borzalmasan megcsonki­tott holttestet. Sápadt volt az asszony, de uralkodott magán és kijelentette, hogy fo­galma sincs, ki lehet a halott. De a rendőrség tovább nyomozott és házkutatást tartott az asszony lakásán. Néhány szerelemes levelet találtak a szek­rényben, ezeket a leveleket egy Orzekovszki nevű mun­kás irta. A levelekből könnyen meg lehetett állapítani, hogy az asszonynak viszonya volt a lengyellel. — Orzekovszki megölte a maga férjét — mondta most az asszonynak határoztotan az egyik rendőrtiszt. Az asszony azt hitte, hogy a rendőrség már mindent tud és ekkor minden tagjában reszketve bevallotta, hogy csakugyan a férje hulláját találták meg az erdőben s valóban Orzekovszki a gyilkos. Hajsza a gyilkos után Megindult a hajsza a gyilkos lengyel után, mig végre pénteken egy külvárosi kis szál­lodában elcsípte őt a rendőrség. A lengyel egy percig sem tagadta, hogy csakugyan ő a gyilkos. Vallomása során megrázó adatokat mondott el a szép fiatal müvezetőnével való szerelmé­ről. Töredelmesen megvallotta, miként hatá­rozták el együtt, hogy elteszik az útból a férjet — Másfél évvel ezelőtt ismerkedtem meg Zatcrpeckkel és feleségével, Gizellával. Egyre gyakrabban jártam hozzájuk. Lassanként megbarátkoztam az asszonnyal. Gizella pa­naszkodott nekem, hogy férje nem érti meg őt, nem becsüli meg, nem törődik vele és el­hanyagolja. Reggeltől késő estig dolgozott, folyton túl­órázott, vacsora után rögtön holtfáradtan le­feküdt és korán reggel ismét munkába ment A rögeszme megfogamzik — Megőrülök, ha igy tart tovább, — pana­szba nekem gyakran Gizella. — Retteneteset szenvedtünk, mert csak lopva találkozhattunk és csak titokban szerethettük egymást Egy­szer, amikor Gizella elment tőlem, bucsuzás- nál ezt súgta a fülembe: „Mi volna, ha meghalna a férjem?“ Ettől a perctől kezdve mind a ketten csak érire gondoltunk. Mi volna, ha nem élne Za- topeck? De sohasem beszéltünk a dologról, de amikor egymás szemébe pillantottunk, mind a ketten éreztük, hegy ugyanarra gon­dolunk. Utunkban állt a művezető és reám, a férfira várt a feladat hogyha kell, gyilkos­ság árán is megszerezzem boldogságunkat Gyaloglás a vállon a véres halottal A gyilkosság lefolyását igy mondta el a lengyel munkás: — Egy este ott voltam Gizellánál. Patopeck későn jött haza. Gyorsan megette a vacsorá­ját bement a hálószobába és rögtön lefeküdt. Ilyen férfit még nem láttam! Eszébe sem ju­tott hogy féltékeny legyen. Nem tartotta fur­csának, hogy én ott maradok, mialatt ő al­szik. Én pedig épp ellenkező férfi vagyok. Nem tudtam elviselni a gondolatot, hogy ah­hoz a nőhöz, akit én szeretek, más férfinak is van köze . . . Akkor éjjel Gizellát kiküld- tem a konyhába. Bementem a hálószobába és a késsel, ame­lyet kabátom alatt rejtegetem, az alvó Za- topeck nzakába szúrtam. Még esák fel sem kiáltott Még kétszer bele- mértottam a kést. Aztán kimentem a kony­hába és behívtam Gizellát. Ott álltunk ketten a véres halott ágya mellett. Gizella megtánto- rodott és elájult. Én pedig vállamra vettem a halottat. Kinn zuhogott az eső és a kis vá­ros uccáján egy lélek sem járt. Másfél óráig cipeltem a vállamon a hatottat. Bevittem a nemoursi erdő mélyére és az ásó­val, amit magammal vittem, gödröt ástam és beletemettem Zatopecket. Mire visszatértem az eső leáztatta rólam a vért. A szörnyű tévedés Dadogva és könnyes szemmel mondta el a gyilkos, hogy mennyire „tévédétt“. A gyilkos­ság nem adta meg nekik a boldogságot. Lopva elköltözött a kis városból, mert attól rettegett, hogyha ott marad, akkor gyanússá válik az emberek előtt. Arra azonban nem volt pén­zük, hogy az asszony is utána menjen. — Gizella ott maradt egyedül az üres la­kásban. Néha éjszakánként titokban meglá­togattam, de csókjainkat megzavarta Zatopeck véres árnya. Jobb is, hogy minden kiderült. Most legalább bűnhődünk mind a ketten. Az asszony sem tagad. Bevallja, hogy hall­gatólagosan helyeselte a gyilkosság ái nem mondott tervét, de azért sohasem mert komo­lyan gondolni arra, hogy szeretője végre is hajtja a gyilkosságot. — Együtt akarok vele meghalni! — mondta a rendőröknek az asszony. — Itt a földön úgy­sem lehetünk boldogok. * 20 — A pozsonyi és brfinnl magyar főiskolások menzáira és egyéb ifjúsági kulturális célokra a Kassai Bánik részvénytársaságnál nyitott és ve­zetett folyószámlára, folyó évi áprüis 13.-tól 31.-ig a következő újabb adományok folytak be: S<’hell Gyula, Nagyida 200 K, Déri Jánosné, Kassa 50, Pajor Miklós dr., Kassa 100, Rákosi Jenő dr., Kas­sa 50, Kabos Ármin dr., Kassa 20, Darvas Sándor dr., Kassa 50, Hartmann Lajos dr., Kassa 100, Gutlohn Gyula dr., Kassa 30, Holzmann Dávid dr. Kassa 20, Fleischer és Schirger cég, Kassa 100, Hantke-Halmi Oszkár dr., Pozsony 100, Jeszenák Gábor, Pozsony 50, Vágfarkasdi fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezet 500, Petrichovicb Aladár dr., Nagytapolcsány 100, Tomaschek László dr., Po­zsony 50, a Kazinczy-társaság női szakosztálya, Kassa 2.000, özv. Herosuth Gézáné gyűjtése, Lo- soc 360, Stefanovics Gyula, Kassa 100, Csetfaivay A. Ivánka 20, Bittó Dénes, Sárosfa 500, Demjén Jenőné, Iglófüred 10, Teschler Antal dr. Igió 50, Izsóf Ferenc dr., AÍsókubin 50, Székely Gábor, Losonc 10, Csendes M. Ruttka 500, Meliorisz Ilka, Eperjes 25, Osékes Istvánná, Pelsőc 10, Prisztás József, Heimec 10, Dodek Jenő, Bély 20, Keresk. és iparosok tkp. hitelszöv., Rozsnyó 50, Kassai P. B. , Kassa 100, Rétháti Tivadar, Kassa 10, Gya- gyovszky Ede, Bártfa 10, Dr. Weisz Mór né, Bártfa 20, Vörös Vince, Somorja 50, Dortsák Lajos dr. Losonc 50, Anonymus nótárius, Besztercebánya 100, Adda Viktor dr., Tapolcsány 20, Galambos Gésa, Galánta 5, Pártos Károly dr., Somorja 20. Oberhoffer Ignác, Somorja 50, Regmeci János, Vágsellye 100, Panghy Ignác, Vág-sellye 100, Szu- hán István, Kom. Kürt 100, Hittridh Lajos, Nagy­szombat 10, Wein Károly éB bsa, Késmárk 10, Berghoffer János, Pozsony 25, Királyháza és Ungvár, Trencséntepdic 7, Vlado Milán, Beszter­cebánya 50, Barsmegyei Népbank fiókja, Zsarnó- ca 50, Demény Gyula dr,, Verebély 100, Ozorai József dr., Érsekújvár 50, Valasek István, Léva 10, Szalay János, Komárom 20, Ghyczy János dr., Komárom 50, Hecser Hugó dr., Korpona 50, Szki- csák Jenő dr., Privigye 20, Sohwartz István dr., Privigye 50, Fogy. Szöv. Egyházgelle 100, Tagá- nyi Alajos, Nagyszombat 20, Havas József dr., Szered 10, Zaletsák József, Tornok 20, Páczav András, Igiló 15, N. N., Kassa 100, Bensőn Róbert dr., Kaj&sa 20 K. összesen 6.137 K, azaz hatezer- egyszázharminchét korona. A nemeslelkü adomá­nyokért, a megértő támogatásért, hálás köszöne­tét mond a főiskolás magyar ifjúság támogatásá­ra alakult társadalmi nagybizottság vezetősége nevében: Grossohmid Géza dr. szenátor, elnök. — Büntetése letöltésére fogházba vonul Major István kommunista képviselő. Komáromi tudósí­tónk jelenti: A komáromi törvényszék a rend- törvény 15. szakasza alapján egy népgyülésen tartott izgató tartalmú beszéde miatt hathavi fog­házra Ítélte Major István kommunista képviselőt. Az ítéletet a pozsonyi tábla, legutóbb pedig a legfelső bíróság is helyben hagyta. A komáromi államügyész most felhívta r kommunista képvise­lőt, hogy büntetésének kitöltése végett jelentkez­zék a komáromi fogházban. — Egy lakodalomból hazatérd szekeret el­sodort a vonat. Hódmezővásárhelyről távira - tozzák: Gera Ferenc családjával együtt egy földeáki lakodalomból baznfelé tartott szeke­rén. Amint a vasúti átjáróhoz ért, észrevette, hogy egy személyvonat, közeledik. A szekéren ülők figyelmeztették a lovakat hajtó Gera Ferencet, hogy álljoD meg. Gera azonban a lovak közé csapott és át akart hajtania síne­ken. A Makó felől közeledő személyvonat, azonban elkapta a kocsit, amelynek utasai a mozdony alá kerültek. Gera Ferenc é£ fele­sége azonnal meghalt, id. Gera Imre pedig a kórházba való szállítása közben szenvedett ki. Ifj. Gera Imrét súlyos sebesülésekkel szállí­tották a makói kórházba. Gera Ferenc kétéves kisleánya teljesen sértetlen maradt. m Első szlovák ékszer-, arany-és ezüstgyár Tulajdonosok I FROSTIG TESTVÉREK Gyár: Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hely: Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak Javításokat azonnal eszközlünk 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom