Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-08 / 105. (2030.) szám

6

n fammmmnmmmwmKmtsmumammmBmsp

1929 május 8, gger&a.

Akár hiszed, akár nem

Amerika uj nemzeti játéka

rektől — ha ugyan.nem ismertem őket személyük szerint •—, hogy igaz-e, amit róluk mondanak és fényképfelvételeket kérek tőlük. Azonkívül négy emberem dolgozik a különböző könyvtárakban és ellenőrzi az anyagot és fedez fel uj furcsaságokat És van itt egy emberem, alti tizenkét nyelvet beszél. Két titkárom ötezer levélre válaszol — any- nyit kapok hetenként —, amelyeknek írói meggyőződést akarnak szerezni, hogy nem vagyok-e gyengeelméjű, hazug. De nek i bizonyitékaim, dokumentumaim vannak — egy könyvtárra való tényekkel rendelkezem. És mind e mai napig nem akadt ember, aki hazugságon kapott volna ...

—■ Mikor látogat meg ismét? — kérdezi tőlem és fáradtan néz le a 18-ik emelet tetejéről a Central Park hatalmas panorámájára. — Hajóba holnap este indul. Üdülni, pihenni megyek, —

elég az „Akár hiszed, akár nem“-játékból. Tudja, nekem nincs családom, nem bírom sokáig egy helyen. A kóborlásnak ez a kedve már a véremben van; apám 14 éves korában átúszta az Othió folyamot, anyám ekihósszekéren született, nagyanyám ökrösszekéren vágott neki a nagy síkságnak 6 az őseim egész bizonyosan csak Californiá- ban laktak, mert kevés volt a pénzük, nem juthattak tovább. Holnap este útnak eredek — négy uj országot akarok bejárni a vázlatkönyvemmel. Isten önnel...

És erőteljesen rázza meg a kezem.

Rip 36 éves. Rip nagy^atermett, erős ember és legényember. Rip temérdek pénzt keres. Rip elsőrendű kézilabdajátékos. Rip több levelet kap, mint a világnak bármely filmsztárja. Rip az az ember, aki örökké a föld furcsaságait szimatolja. Rip a túl nem haladott szenzáció. Rip (M országot járt be. Rip a világ szeme, öt világrész őrült sebességgel bejáró riportere. Korunk legnevezetesebb glo- betrottere. A huszadik század Münchhausen bárója. Rip a legelsőrangu filmezőgép. Akár hiszik, akár nem! Rip: Amerika nemzeti játéka.

Á iishamászó szép Hu kalandjai

Modernizált Maupassant-regény az előkelő francia fürdőhelyekről, amelyeken a nyolc nyelven beszélő csinos osztrák Siu csókkal és hipnózissal milliókat érő ékszert rabolt össze

líewyork, április. A dolog a keresztrejtvényen kezdődött. Mint a ragadós betegség, úgy járta be egész Amerikát s átcsapott Európára is. Aztán az Ask me another következett. Az, hogy: kérdezz

még valamit! S az amerikaiak lelkesedése nem ismert határt. Cocktail és bridge mellett, a sub- wavban és az árupad mögött lelkesen fejtették a keresztrejtvényt és „kérdeztek még valamit'*. De mindez csak egyszer volt... Amerika nemzeti játékát ugv hívják most, hogy: Believe it or nőt, — magyarosan: Akár hiszed, akár nem! S e játéknak osztatlan feltalálója és irányitója Róbert L. Ripley, vágj- mint Amerikában röviden emlegetik: Rip. Ripley a huszadik század Münchhausen bárója. Ugv mond el egyes dolgokat — és nagyon nagy tehetséggel mondja el, hogy az embernek ég felé mered a hajaszála s kezdi megérteni, hogy menynyi csoda és hihetetlenség is van ezen, a mi földgolyónkon. A dolog nem múlik országokon és utópiákon. Rip eleget látott belőlük, eleget ellenőrizte, hogy igazak-e s beírta mind a jegyzetei közé. Több, mint száz újság olvasói csaptak le minden istenadta nap újságuknak legérdekesebbnek talált oldalára és bámész képet vágtak Rip legújabb felfedezéseinek láttára és hallatára. És szitkozódnak és nem hisznek neki és minősithetlen hazugDak nyilvánítják hozzá irt. leveleikben. Pedig Ripley nem hazudik; Ripley tényekről tudósit, Ripleynek bizonyítékai vannak minden lehetetlenségre.

Beszél olvasóinak a gangeszparti indiai fakirok- ról; az örökké álló és örökké ülő emberekről; van. aki már 18 éve fekszik hegyes szögekkel kivert ágyon, a másik már 20 éve tartja magasra a feje fölött a két kezét. Columbiában ecetfolyó hömpölygőt i árját: a vize olyan savanyu. hogy nem él meg benne hal. Vannak emberölő fák, repülő kigvók, kúszó halak. Négyszázféleképpen lehet betűzni Shakespeare nevét. Eichenhob Jakab Boroszlóban 18 óra hosszáig aludt állva. Sebein Bornia Marien- badban 140 gödröcskéjével győzött a szépségversenyen. Didius Julianus az Ur 193-ik évében öt millió dolláron megvette a föl-1 egész kerekségét.

A hamelni Roemer Anna 1600 január 9-én hét gyermeket hozott a világra. Pierre Loti soha könyvet nem olvasott. Metuzsálem előbb halt meg, mint az apja. A római Hieronymus 21 nőt vett feleségül s a huszonegyediknek húsz férje volt már, mielőtt őhozzá ment. Montgaste Jacqueüne- nek Párisban 14 férjtől 17 gyermeke született. r'olumbus sohasem tette -lábát Amerika földjére. Napóleon épugy, mint Mózes, száraz lábbal kelt át a Vörös-tengeren. Két skandináv ember 1896-ban evezőscsónakon kelt át az óceánon. Ripley nem hazudik. Ripley tud mindent, Ripley tényekkel dolgozik. Kiszámította, hogy ha a kínaiak négyes sorban elindulnának, menetosz’opuknak- nem volna vége-bossza és örök időkig haladhatnának előre. (Mert a születések száma hasonlíthatatlanul nagyobb, mint a halálozásoké.) És azon a héten., mikor köztudomásra -hozta, hogy Liudbergh a hat- vaobetedik ember volt, ki átrepült az óceánon — háromezer levelet kapóit, melyek mind agyalágyult hazugnak nyilvánították. De Ripley azt a szót, hogy: „hazug", diszitő jelzőnek tekinti. Csak akkor iudja igazán, hogy ritkasággyüjteménye értékes hihetetlenséggel lett gazdagabb. E háromezer levél Írója közül egy sem gondolt Alcockra és Brownra és arra a két léghajóra, mely 31 és 33 utasával Lindbergh előtt repül: át az óceánon.

— Az ember tíz évig dolgozott, tiz évig volt szegény ördög, aztán egyszerre tiz perc alatt hires ember lett belőle — mondja Ripley. És a híressége teszi, hogy a sok levél, telefonhívás és ebédre való invitálás közben alig térhet magához. És sehol meg nem található. A titkárok és az újságírók : rlandárától eltorlaszolva járja az országot, előadásokat tart, vitaestéket rendez és varietékben lép fel. Végre a lakásában — a newyorki Athletic Club 18-ik emeletén — elmondja nekem a' tör- íénetét. Valamikor, 15 évvel ezelőtt, kezdett rajzolni, pénztelenül, senki sem tanította, csak úgy magától. És nagy szenvedéllyel játszotta a kézi- . labda játékot és játssza még most is. Megmutatja

a szobájában lévő sok ezüstserleget. A nagy szerencse San Franciskóban érte: heti 8 dollárt kapott sportrajzokért, egy kis újságtól. De hamarosan elbocsátották s egyik újságtól a másikhoz jutott, rajzolt és dolgozott és Newyorkba került. Egyszer egy tétlen napjának unalmában feljegyzett néhány ( furcsa tényt, melyet barátaitól hallott. És hallatlan , sikere volt velük. Az olvasók többet akarnak hal- ' lani s a szerkesztő azt kérdezi tőle, hogy nem j hajthatna-e fel még egynéhány aféle furcsaságot, i

— Mit mondjak még — mondotta Ripley —, j hiszen a többit tudja már. Abból a tényből élek, hogy a valóság bámulatraméltőbb és érdekfeszi- , több,'mint a költemény. Mert íz én vázlataim, me- ! lyek minden istenadta nap több mint száz újságban jelennek meg, éppen ezt bizonyítják. S a köny- ] vem. melynek rövid időn már második kötete jelenik meg, hónapok óta a legkelendőbb könyv Amerikában. A dolog szinte úgy fest, mintha életem : egész hátralevő részén semmi egyebet sem kellene 1 lennem, mint uj csodákat fedezni fel és hazugnak mondatni magam az olvasóimmal.

Átvezet a szomszéd szobába. (

— Most. az lesz mindjárt az első kérdése, amely- , re már százszor megfeleltem, hogy: honnan veszem ] a temérdek anyagot. És hogyan tudom ellenőrizni, ] hogy mindaz igaz-e. Hogy megtehessem. nagy uta- , kát kellett bejárnom az egész világon; megjártam j hatvannégy országot. Mindenhol találtam és jegyeztem fel furcsaságokat. De most a legnagyobb anya- ' goi rriaguk az olvasók küldik nekem, özönével kapom tőlük mindenfelől. Believe itt or nőt: nemzeti játék lett rbb'ől a játékból, fa; ez a terület ki nem aknázható; erőig a világ világ lesz és emberek taknak benne, mindig fognak történni csodák és l abnormiláwok. Rendszerint megkérdesem ac embe- <

Páris, május 6. Szürke vászon cső mag a nagy esküdtszék] terem elnöki emelvényén. Az ősz- szakáEas elnök maga bontja ki. A magas ablakokon beszűrődő napfényben meg villannak a drága ékszerek, milliós nyakék ék, szikrázó diádéinek, gyémánt fülbevalók, súlyos arany karperecnek, villód'zó briíliánsgyürük, vagyont érő melitük ... Egy simárafésülthia.ju, feltűnően szabályos arcú, magas, atlétatermetü fiatal férfi sajnálkozó pillantást vett a csillogó ékszerekre.

A gaz raontevideóiak

— A többit kiszolgáltattuk jogos tulajdonosaiknak, — hallatszik a bi-ró monoton hangja.

A simahaju, magas férfi elcsukló hangon javítja ki a bírót:

— Részint ellopták a többit...

Mindenki megdermed a teremben. Az emberek azt hiszik, hogy a vádlott lopással gyanúsítja meg a bíróságot. De az elegáns vádlott magyarázatul hozzáfűzi:

— Montevideói barátaim félévvel ezelőtt megloptak .,. Mindent, de mindent elvittek tőlem... A gazemberek. Ezt, amit itt látnak, azóta szereztem ...

Most már előkapja zsebkendőjét Franciaország legügyesebb és legnagyobb szabású uribetörö- je. Letörüli könnyeit és káromkodik. Montevideói ..barátait14 átkozta. Az elnök csenget. A káromkodásért renöreütasitja és mingyárt meg is magyarázza neki;

— Nem ez az első eset, amikor a betörőt meglopják a társai. Miért barátkozott betörőkkel?

A jövedelmező falramászás

A huszonnégy éves „gentleman-betörőt44 Jean Elmernek hívják. Osztrák származású. Három év óta büntetlenül folytatta rablásait a legelőkelőbb francia fürdőhelyeken. Rájött arra, hogy eleganciáját, jó megjelenését és intelligenciáját úgy értékesítheti legyümölcsözöbben, ha gazdag nőket, akikkel megismerkedik — kifosztja. Nizzában, Cannesben, Biarritzban, Dinárban, Vittelben, Ckamonixban, Vicbyben és Deaviileben

kiválasztotta a leggazdagabb nőket.

Melléjük szegődött a sétányon, a kaszinóban, a sportpályán, a strandon és táncnál. Szórakoztatta őket. Azzal az ürüggyel, hogy szerelmes beléjük, éjiéi belopózott szobájukba és minden ékszerüket elrabolta.

Többnyire a falon mászott fel és falmászásával valóságos Iskolát teremtett Most itt a tárgyaláson kiderültek a részletek. Olykor pákánk kalandok elbeszélésére került sor és a betörő női neveket mondott... Hiszen meg kell tudni, hogy az eddig még gazdátlan ékszereknek kik a tulajdonosai. Percenként felmorajlik a zsúfolt tárgyalási terem. A nők a hallgatóság soraiban sóvár szemeket meresztenek az elegáns betörőre, aki néha szmókmgban, máskor golfruhában jelent meg az „imádott nőnél41 és mindenét elvitte.

Minden évben két aj nyelvet tanai

Jean Ebner nyolc nyelven tökéletesem beszél. Érettségizett és amint egyre vidámabban

elmondja:

— Ha nem „dolgoztam44, akikor tanultam. Minden évben két uj nyelvet tanultam meg. mert szükségem volt a teljes nyelvtudásra. Gondolják el, ha például nőm beszélnék görögül, akkor sohase juthattam volna D. görög hercegnő bizalmába, aki ép azért kedvelt meg, mert idegen létemre hazájának nyelvén is beszéltem. Aztán szorgalmasan olvastam a napilapokat, mert hiszen tisztában kellett lennem a po I i tik a. eseményeivel.

Ha akartam, német horogkecesTrtes voltfcam, mádkor francia royalista, orosz emigráns, vagy spanyol forradalmár.

Nem olyan könnyű feladat az ilyesmi. Egy alkalommal úgy szerepeltem Ohaanonix-baai, mint. ohez kóí;. „

— Ezt tudjuk, — szólt közbe az elnök és a.z ékszerekkel telt szürke zsák mellől felemelt egy — regénykéziratot. Olasz nyelven irta Jean Ebner. A regény címe: Csókok alkonya.

Olasz regényt ir három nap alatt

— Egy fiatal olasz grófnő kegyeit kerestem akkor, — beszél az úri bandita.

— A regényt három nap alatt Írtam meg fogadásból.

Amikor kész voltam a regénnyel, a grófnő elvesztette a fogadást. Ez azt jelentette, hogy éjjé be kellett engednie a szobájába, hogy ott halk hangon felolvassam neki a regényt- De csak a második fejezetig jutottunk el. A harmadik fejezet előtt csókjaimat zúdítottam reá. ö egészein elkábult és nekem könnyű volt a dolgom. Az éjjeliszekrényrőd minden ékszerét zsebembe csúsztattam és ő csak akkor vette észre, hogy nincsenek meg az ékszerei, amikor én már százkilométeres sebességgel rohantam autómon.

Az udvarlás és nökóditás finomságokig fejlesztett eszközein kívül volt még egy tulajdonsága Ebnemek.

Hipnotizálni tudta a nőket.

Ezt. is maga vallotta be a tárgyaláson.

A hipnózis se kutya

Tavaly nyáron történt Cannesban, hogy sikertelenül ostromolt egy fiatal, gazdag, magányos amerikai leányt. A leány nem akrat vele szóba állni és közeledését már annyira unta, hogy ráparancsolt, ne merjen neki köszönni.

— Én többé nem köszöntem neki, de minthogy hírt kaptam Biarritzból, ahol egy dúsgazdag német nagyiparos felesége nyaralt, hát sietnem kellett, éjjel könnyedén felmásztam a szálloda második emeletére, kívül a falon. Könyökömmel a pilléreikbe akaszkodtam, recézett gumitalpú cipőm cseppet sem csúszott a falon. Hol háttal, hol pedig hassal kúsztam felfelé. A miss ablaka nyitva volt A szoba sötét. Olyan halkan léptem be az ablakon át a szobába, hogy a miss fel sem ébredt. Óvatosan felgyújtottam egy kis emyős lámpát. A miss ágya- szélére ültem és

mereven néztem rá,

Péüig kinyitotta a szemét. Látott és szép kis száját kitátotta, mintha rémülten kiáltani akarna, de nem volt ereje és csak suttogta: „What is itr4 Én csak

tovább hipnotizáltam és kénvszjsri tettem,

hogy többé egy szót se szóljon.

Majd amikor láttam, hogy teljesen uralkodom felette, ráparancsolfcam: „Add ide az ékszereidet44. ő habozás nélkül kibújt az ágyából. Minden ékszerét ideadta s akkor én ráparan- ceoüam, hogy aludjon tovább. Szerelmi sikereimet mindig hipnózis nélkül szoktam aratni, ö vissza feküdt az ágyba. Aludt tovább, én pedig mentem Biarritzba a gazdag német asszonyhoz ...

Ékszerbecslés — revolverre!

A német asszonynál azonban nem volt szerencséje. Az idős hölgy beengedte ugyan a szobájába, de sikoltozni próbált, amikor ő az ékszerek után nyúlt. Erre az elegáns szélhámos revolvert szögezett az asszony mellének és közbeni jól szemügyre vette az ékszereket.

— Hiszen ez mind hamis! — kiáltotta dühösen és a szőnyegre dobta az ékszereket.

Ennek a jelenetnek az elmondása közben az egész terem csodálkozva morajlofct Az elnök maga is kíváncsian megkérdezte Jean Ebnértől:

— Hiszen ön túltesz az ékszerszakértőkön. Ilyen kritikus pillanatban, amikor egyik kezében revolvert, tart, pillanatok alatt, meg tudja állapi tani, hogy valódi, vagy hamis-e az ékszer? •'

Az úri bandita, fölényesen mosolygott:

— Gyakorlat kérdése az egész, — felelt, rosszujl leplezett büszkeséggel. — Nekem eb- hm pMglohetffo gyakorlatom van.,.

,! — Mondja, — kérdezte ismét a bíró — hány

? ilyen ékszerrablást követett el ön életében?

; Ebner habozás nélkül rávágta:

5 — Valamivel többet, mint százötvenet...

‘ De mondom, azok a montevideóiak tönk re te t- ' tek. Majdnem koldusbotra juttattak.

Az áruló opálköves gyürii

i A szürke zsákba csomagolt ékszerek között van egy briliánsnyakék, a moly nyolcvanhárom briliánsból áJH. Értéke ötmillió frank. Ennél még értékesebb kolliékat is rabolt a bandita. ’ Ezeket lopták el tőle a társai, akik rögtön e-1- t utaztak a zsákmánnyal Dél-Amerikába. Az elnök sorra, felmutatta az ékszereket és a. betörő ’ mindeniknél részletesen elmondta, hogyan ra- t holta és kitől. Az , őszszakállas bíró kezében

megvillant egy opálköves aranygyűrű.

. — Azt visszakövételem! — lnarsant meg most . Ebner hangja. — Azt

ajándékba kaptam Vichyben egy nőtől. Szerettük egymást. Tőle nem vettem el semmit.

Ebben a pillanatban hangosan zokogni kezdett a vádlottak padján Ebner barátnője, aki az ékszerek értékesítésénél volt segítségére.

— Hát mégis megcsaltál, te alávaló! — kiáltotta zokogva Adrienné Rommey kisasszony, aki mindeddig csendesen hallgatta barátja vallomását. Alig lehet lecsendesiteni.

Omnia vincit Ámor

Az elnöknek ez a jelenet juttatta eszébe, hogy megkérdezze Ebnertől:

— Hol ismerkedett, meg a barátnőjével?

’ — Nizzában.

— És milyen körülmények között?

— Úgy, mint a többi nővel, — felelte a betörő. — Élvettem minden ékszerét, de ő nem jelentett fel, hanem maga nyomozott utánam. Ügyesebb volt, mint a rendőrség. Két hónap alatt rámakadt. Kijelentette, hogy

nem haragszik és akkor is szeret, ha betörő

vagyok.

így vontam be őt az üzletbe. Ékszereit visszaadtam, sőt ajándékoztam is neki néhányat.

Napokig fog tartani még a tárgyalás, mert sorra beidézik a károsultakat. Minthogy pedig minden károsult nő, biztosra veszik, hogy az esküdtszéki terem olyan jeleneteknek lesz a színhelye, amilyenek talán még sohasem voltak az igazságügyi palota falai között.

A C$1. Magyar Újságírók Uniójának hivatalos közleménye

Az Unió elnöki tanácsa május 12-én, vasárnap délelőtt 10 órakor Pozsonyban a Savoy-szálló különtermében rendes ülést tart, amelyre az elnökség tagjait ezennel tisztelettel meghívjuk. Z i p s e r s. k. elnöki tanácstag, K o p p e r s. k. ügyv. titkár. V é c s e y dr. s. k. titkár-jegyző. * 25

A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának végrehajtóbizottsága május 12-én, vasárnap délután 3 órakor rendkívül fontos ülést tart Pozsonyban, a Savoy szálló különtermében. Felszólítjuk a vezetőség és a végrehajtóbizottság összes tagjait, hogy az ülés fontosságára való tekintettel feltétlenül megjelenni szíveskedjenek. A szindikátus elnöksége. (Hivatalos.)

— Adományok a prágai magyar diákmenra számára- Van szerencsém nyilvánosságra hozni, hogy a Prágai Magyar Diákmenza céljaira az alább felsorolt nemes lelkek bocsátottak önkéntes adományt rendelkezésemre: Gotthilf Mihály dr. Rozsnyó 200 korona, Rákosi Lajos Rozsnyó 500, Vogel Béla Eperjes 200, Tichy Kálmán Rozsnyó 280, Hámos László dr. Tornaija 500, Fábián Béla Rimóca 100, Polgári Olvasókör kulturális osztálya Rimaszombat 1000, Rimaszombat város 2000, Ku- binyi János Strkovce 100. N. Nyustya 100, Várga Lajos Rimaszombat 50, özv. Szőllőssy Istvánná Rimaszombat 50, Renc Ilonka Körmöcbánya 50, Evang. férfiak és ríj. szövetsége Pozsony 100, Mérges társaság Tárczy Kálmán dr. utján 10.50, Száklay Ede Jánok 1Ó0. Fekete Béla Kassa 50, özv. Tóth Kálmánná Nagyrőce 50, Bujanovics Gyula 100, B. H: Rimaszombat 50, Gocsó Emil Alsóvály 300, Urak kogregációja Pozsony 169, özv. Tolvay Imréné Mihalovce ICO, Puccoló István Cerove 25, Ethey Gyula Csejthe 150, Jeszenszky István Csejthe 150, Rummy N. Csejthe 110, Urinyi János Igló 100, Fábián Antal dr. Rozsnyó 100, Balás Hugó dr. 100, Kurimay Tercsi Munkács 50, özv. Stubner Simonná Dobsina 20, Haidin Károly és neje Ipelske Nekije 100. Stehlo Rózsi Besztercebánya 30, Kosztolánya Anna Z. Kostolány 200, Várnay Ernő utján pártgyüjtós 1000. özv. Kossuth Istvánné Mébi 20, Várnay Ernő Kassa 602.60. Kassai Polgári Társaskör 200, Nagyráby község gyűjtése Ragályi György utján 32, Beneda János Tornaija 30, Lukács Géza Rimaszombat 50, Fábián Béla Rimabréző 100. Fizély Béla Revuca 100. Csapó József Rimaszombat 30. Mutter Sándor Rozsnyó 50. Zéky István Hanva 500, Berghoffer János Pozsony

25, Pártos Károly dr. Somorja 20, Kari Wein & Co. Kézsmárk 10, Regmeci János Sala 200. Szubán István Kürt 100, Adda Viktor dr. Topolcsány 20. Galambos Géza Galánta 5, Ilillvoth Lajos Nagyszombat 10, Hozáczi Ferenc dr. Tornaija 50, Blanka Besztercebánya 100, Primáriusz Szász dr. Tátraszóplak 100. dr. Vieszt Károlynó Nagyrőce 100, Mojses József Polonkn 100 Fodor Dezső és neje Amerika 500, Pálffv Károly Smolenica 1O0, Schubert Tódor Léva 100. Michna Bertalan Vnrin 100, Beucur Jenő Pozsony 50 és Somogyi György Tornaija 10 korona. Ezenkívül többen úgy küldték önkéules adományukat, hogy h nevüket közölni nem szabad. A nemzet hálája kiséri a nemes adakozást! — Rimaszombat, május 1-én. Törköly József dr. a Prágai Magyar Menza ügyvezető igazgatote-