Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-19 / 114. (2039.) szám
14 ^RXCAI-.AÁXG^R-HlRLAP 1929 május 19, vasárnap. SZIRHÁZ-KönWKCUiTORA. Vécsey Zoltán dr,: Az Európa L rész: A rombadőll Európa — (Kassa, Kazinczy Kiadóvállalat 1928) Insfiallátor Keletszlovenszkó első és legnagyobb központifülési vállalata, Hvieszdoszlav körút 18. Tel. 451 — Kinyomozták a zsolnai tábornok lakásán történt betörés tettesét. Zsolnai tudósítónk jelenti: Hetekkel ezelőtt beszámoltunk arról a vakmerő betörésről, mely Zsolnán történt Ur- banka Károly tábornok kárára. Éjnek idején hatolt be a betörő a tábornok lakásába, feltörte az összes szekrényeket és minden értékesebb tárgyat magával vitt. A nyomozás során gyanúba vettek egy Kiacsin Ferenc nevű rovottmultu fiatalembert, aki a katonai szolgálatának ideje alatt mint tisztiszolga teljesítet szolgálatot, s igy bizonyos ismeretekre tett szert a katonatisztek életviszonyait és lakás- berendezéseiket illetőleg. A bűnügyi nyilvántartóból előkerült a gyanúsított Kiacsin fényképe. Több tanút hallgattak ki, köztük egy századost is, akik kellő határozottsággal ismerték fel Kiacsin fényképében azt a fiatalembert, akit közvetlenül a betörés előtt a tábornok lakása körül láttak ácsorogni. A nyomozó csendőröknek ez alapon sikerült is kéz- rekeriteni Kiacsint, akinek a jelek szerint egyéb bűnök is nyomják a lelkiismeretét. Minden jel arra vall, hogy a letartóztatott Kiacsin azonos azzal a fiatalemberrel, aki a közelmúltban Nyitra környékén és a Zoboron is több betörést kísérelt meg. xx A tífusz gyógykezelésénél a baj teljes lefolyása után is a közönséges ivóvizek használata a legveszedelmesebb recidivát idézheti elő. A SALVATOR FORRÁS vasmentessége folytán a legideálisabb lábbado- zók számára. 5 — Magyar cserkészek napja Pozsonyban a Vas- kutacskán. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi „Kis- kárpátok** cserkészcsapat junius hó 2-án rendezi első cserkésznapját a gyönyörű fekvésű Vasku- tacskán. Ifjúságunk a háború után abbahagyta a nyári mulatságok rendezését s igy érthető lelkesedést váltott ki az a hir. hogy cserkészeink újból életre hívják a régi, szép emlékeket. A cserkész- nap délelőtt 9 órakor a városon keresztül rendezendő felvonulással kezdődik egy husztagu fúvószenekarral az élén. Délelőtt különféle gyermekversenyek és játékok kerülnek lebonyolításra, mig délután 4 órakor kezdődik a tulajdonképpeni nyári mulatság. Koriandoli- és szerpentincsata a cserkészcigányzenekar közreműködésével, női szépség- verseny 3 értékes díjjal, a legszebb magyar leány Nemesszeghy Jenő képzőművészeti akadémikus által készített gyönyörű emléklap tulajdonosa lesz. Tréfásnak ígérkezik a férfi-csunyaság-verseny, melyre szintén 3 értékes tárgy várja kiosztását. Tombola egészíti ki a délutáni szórakozást, amelynél minden résztvevő értékes tárgyat nyerhet. Este 6 órakor az arany ifjúság megkezdi a táncot. A csapat cigányzenekara és a „Toldy Kör“ jazz- zenekara felváltva húzza a szebbnél-szebb nótákat. Este 10 órakor pedig lampiónos bevonulással fejezik be magyar cserkészeink első cserkésznapjukat. A rendezőség felkéri mindazokat, kik meghívót eddig nem kaptak, s ilyenre reflektálnak, közöljék szándékukat a rendezőbizottsággal. Cim: „Kiskárpátok" cserkészcsapat, Bratislava, Széplak- ucca 14. I. xx A jó gyomor: boldogság! Az emberi szervezet a legtökéletesebb gép, remeke az Alkotónak, aki minden mechanizmus örökérvényű példájává teremtette meg. De ennek a csodálatos műnek a műnk ja is csak akkor összevágó, ba minden apró alkotó része szabadon és biztonsággal működik a maga helyén. Egyetlen sróf vagy egy kis kerék lazuljon csak meg, mindjárt felbomlik a munka rendje és a szervezet látszólag legtávolabb eső része is megérzi, hogy valahol hiba van. Hát még mekkora a baj, ha a szervezet egyik legfontosabb részében, a mechanizmus kazánjában, a gyomorban történik valami hiba. Pedig ez a mi életünkben mindennapos jelenség. Gyenge gyomorral jövünk már a világra is rendszerint és attól fogva életünk végéig legfőbb bajunk a gyomrunkkal van. Baj, ha keveset eszünk és dupla búj, ha túl terheljük a kazánt és a vége, hogy minden ember gyomorbetegségben szén ved. Kezdődik a savtultengéssel és vele járó égéssel, majd jön a leggonoszabb következmény: a gyomorfekély, amely már annyi embernek okozta vesztét. A mesterséges készítmények egész sorával próbál véde 1 bennünket ez ellen az orvostudomány. Egész rövid időre mutatkozik is eredmény, hogy aztán ujult erővel törjön ki a baj. És kiderül, hogy egyetlen igazi orvosság van csak: a jó étvágy, amely az egészséges éhség-bői születik. A beteget az gyógyítja meg, aki ezt elő tudja idézni. Iparkodjunk tehát ezt az egészséges éhséget előidézni s meglátjuk, :1. -n étvágyunk lesz. Ezt pedig könnyen elérhetjük, ha a gyomorbán- talmak ellensúlyozására a cigelkai István-forrás igen dús rokp.rbonátos és jódta talmu vizét isszuk. Számtalant - -ért beigazolást, hogy a legszigorúbb dietikus étkezésre utalt szenvedő egyén már nü-ány üveg elfogyasztása után boldogan tapasztalta, hogy a tegnap még kínzó gyomorfájdalom ma már csak kellemetlen emlék. Egy ilyen áldásos hatású víznek valóban közgazdasági jelentősége van, mert hisz az egészséges ember munkateljesítménye mégis csak értékesebb és nagyobb, mi-’ azé a szegény szenvedőé, kit betegsége kínoz. Felebaráti kötelességet teljesít mindenki, ha e viz létezésére a gyomorbajosok figyelmét felhívja. A cigelkai István-forrás vizének fogyasztására azonnal megszűnik a gyomorégés, a gyomorfekély pedig rövid idő alatt gyógyul. A sok szenvedőnek nem kell többé diétát tartani, mert egyszer s mindenkorra megszabadul a savlultengéslől. A Forráskezelőség Bártfa (Bar- dejov), Sziovenszkó. Vécsey Zoltán könyve a világháború után keletkezett, úgynevezett békeszerződések eredményeivel foglalkozik, az Uj Európával, ezzel a forrongó káosszal, mely nem tud nyugvópontra térni tíz esztendő fatális elte- lése után sem. A szerző geopolitikai pillanat- felvételét akarja nyújtani az uj Európának, holott ennél sokkalta töbet ád munkájában, amely tartózkodik min/len tudományos konzekvencia levonásától, de pártatlan objektív szemlélettel mutatja be a történeti fejlődést, a politikai hatóerőket, amelyek a geofizika törvényei szerint létesült állami alakulatokat keletkezésüktől fogva végigkíséri életükön, az eseményeket módszeresen tudományos vizsgálatnak veti alá és a népek nemzeti jellemére, lelki alkatára egyaránt kiterjeszti figyelmét. A könyv tulajdonképpen a háború előtti öt nagyhatalom: Oroszország, Franciaország, Németország, Olaszország és a, dunai Monarchia viszonyait tárgyalja a háború kitöréséig és a módszeres vizsgálat eredményei 'gyanánt leszűri belőlük a háborút előidéző okokat. Európa földrajzi hovatartozásának tárgyalása és helyzetének kultúrtörténeti meghatározása vezeti be Vécsey könyvét. Európa félsziget, melyet a golfáramlat ölel körül északkeleti irányban a Kanári-szigetektől fel a skandináv félsziget északi magasságáig. Geofizikai helyzetét jellegzetesen az Alpesek, Európa legfontosabb vízválasztójának adottságai és az Atlantikum domborítják ki. Klimatikus, antropológia, természetrajzi viszonyai egységbe foglalják ezt a földrészt, amelynek keletén hatalmas fehér tábla, a hatalmas orosz síkság terül el. A nagy orosz síkságnak az Ural hegyláncolata nem jelenti geográfiai határát, mert az összeolvad a végeláthatatlan szibériai síksággal. Oroszország politikai és kulturális helyzetét Bizánc hagyományai jellemzik. A korlátlan hatalom és a korlátlan szolgaság. Ez felelt meg leginkább az orosz népiéleknek, mely évszázadokon át tatár urainak volt a szolgája. Az orosz korlátlan uralom taszította szolgaságba szláv testvéreit, a ukránokat és a lengyeleket és a cárizmus alkonyán Finnországot. A Baltikum peremországai az elnyomási törekvések ellenére meg tudták őrizni nemzeti egyéniségüket. A szláv-tatár keveredésü orosz etnikum a XVIII. századtól kezdve keresi a nyílt tengerhez vezető utat. Vágyainak vágya Konstantinápoly. Ennek birtokáért Törökországgal viv nagy küzdelmeket, de céljához nem jut közelebb. Az orosz imperializmus azonban nem marad tétlen, tapogató karjait kinyújtja a Csendes óceán felé, melynek következménye az orosz—japán háború (1904—1905) és egy legenda szétfoszlása, a feltartózhatatlannak hitt orosz henger megállítása. Sikertelen marad a Perzsa-öböl felé induló gravitáció is és nem marad más tevékenységi terület, mint a Balkán, melyen keresztül lehet eljutni Konstantinapályig. A világháború első oka tehát az orosz hatalom balkáni expanziója. Európa legfon tosabb vizválasztója, a Szent Gotthárd hegytömeg két részre osztja az ott eredő vizeket, az atlantiikus és a mediterrán részre. Nagyjában és egészében ezek szabják meg az államok kereteit és a néptömegek elhelyezkedését. Három ilyen gyűjtő tényező hatása mutatható ki a népek csoportosulásánál: az Atlantikum, melynek mentén a germán népfajok protestáns lakossága, a Medi- terráneum, melynek mentén a román-latin népfajok katolikus tömegei és az orosz síkság, melyen a szláv ortodoxia helyezkedett el. Franciaország és Németország államai közt évszázadokon keresztül nagy harcok folynak, de ezekben a harcokban még Anglia ott áll a németek oldalán a gyűlölt franciákkal szemben. A két ellenfél között századok folyamán ütköző államok keletkeztek: Belgium, Hollandia, Luxemburg, Svájc. Az 1830-ban semlegesnek garantált Belgium területére a harmincéves háborútól eltelt két évszázad alatt ötvenkétszer ütött be Franciaország. A germán-francia feszültség 1870-ben háborúban robbant ki, melynek vége Elzász-Lotharingia elfoglalása és a lealázó hadisarc lett. A reváns gondolata, melyről Gambetta szerint minél kevesebbet kell beszélni, de mindig arra gondolni, nem aludt el egy emberöltőn keresztül és ez volt a világháború kitörésének második oka. Egyébként Bismarck politikája a franciák ősi ellenségével, Angliával szemben támogatta a francia gyarmati expanziós politikát, mely nem volt megokolt Franciaország részéről, ahol. a népesség szaporodása stagnál, mig a németeknél 1850 óta a népesség megkétszereződött és az emberfelesleget el kellett helyeznie. Itt került szembe TT. Vilmos gyarmati politikája a franciákéval. A francia nép természetes határt akart biztosítani a Rajna balpartján magának. A világháború kitörésé| ápolás - fodrászat Beauty-Culture Bratislava, IJ • Slovakia - Passage Hosszú u. 13, Proincnada. nek az egyik oka az orosz expanzión kívül, mely a dunai monarchia létére tart. Az angol világgazdasági politika csak akkor távolodott el a németek mellől, mikor azok nagy hadi és kereskedelmi flottát építettek és a' gyarmati politikájukkal az angol féltékenységet fölkeltették. Anglia a tengerek ura akart maradni és a világkereskedelmet uralni gyarmatai és dominionjai révén. 1904. évben kötötte meg Franciaországgal az entente cordial-t és határozták el Németország bekerítését, mikor pedig nemsokára Oroszország is hozzájuk csatlakozott, a Kö- zépeurópa ellen viselendő háború kontúrjai már elég világosan látszottak a beavatottak előtt. A német militar.izmus ügye pedig a háború előtt úgy állott, hogy mig Németország 760.000 katonát tartott fegyverben, addig Franciaország 910.000 és Oroszország 1,500.000 katonaállománnyal rendelkezett. Az imperializmus ellenállhatatlanul sodorta Európát a háború felé. Az angol érdekeket sértette a német Drang nach Osten programja, a berlin—bagdadi vasút épitése és az iraki petroleummezők vitássá válható birtoklása. Oroszország a Balkán felől fenyegette átkarolással a dunai monarchiát. A háborúnak nem voltak közvetlen okai, de figyelmen kívül nem hagyható tényezői az irredenták. Olaszország törekvése volt még a legérthetőbb, amely Trentino birtokára tört és az ott élő negyedfélszázezer olasz lakost akarta magához kapcsolni; a német irredenta, amely a nagynémet törekvések járszalagjára szegődött, korántsem volt olyan veszedelmes, ezenkívül a cseh szepa- ratisztikus törekvések a monarchia kereteit akarták szétfeszíteni. A szerbiai és romániai Kassa, május 18. Múlt vasárnap délelőtt a város reprezentánsainak és müértőinek részvétele mellett nyilt meg a kassai muzeum termeiben Halász-Hra- <iil Elemér, Jaszusch Antal és Kieselbach Géza festőművészek kiállítása s ha a vernissage nem is volt egészen annyira látogatott, mint amennyi Kassa közönségéből tellett volna, a kiállított képekben meg van a garancia és az a bizonyos hirét-szalajtő erő, amely a kiállítás folyamán egyre több és lelkesebb bámulót verbuvál a pompás tárlat elé. A végső és tárgyilagos siker kulcsa természetesen nem any- nyira a bámul ó, mint inkább a vásár lók edvü közönség kezeibe van letéve s ha ez a kiépek szépségétől és megragadó erejétől függ csupán, akkor a kiállítás a legkomolyabb sikernek néz elébe. A két hatalmas termet betöltő képsorozat a legszélsőségesebb ízléseket is kielégíti, a legforradalmibban megoldott figurális kompozíciók tói, az akadémikus irányban tartott szolid csendéletig mindenki megtalálja itt az ízlésére, kedvére valót. Az első termet Jaszusch Antal harmincöt képe disziti, olajfestmények és pasz tel lek felváltva s aki ennek a merész lendületű művésznek egyetlen őszinte és önkénytelen vonalát vagy odavetett színfoltját ismeri, rögtön látja, hogy Jaszusch mostani képeinek nagy- része úgyszólván a megalkuvás jegyében született és egyéniségét, művészi irányát, igazában az a néhány érdekes, merész és fantasztikusan megoldott olajfestménye képviseli, melyek Jaszusch egyre leegyszerűsödő és színkeverésében egyre virtuózabbá váló művészetét a laikus és az újításoktól idegenkedő közönséghez is mind közelebb viszi. De kell is, hogy ez az útját, irányát ismerő öntudat és meg nem alkuvás minden kétkedőt lenyűgözzön, mert ahol ez a fantasztikum felé vonzódó hajlam és uj színkeverés olyan meseszerűen elámitó képiben fejeződik ki, mint „Fekvő akt“-ja, — melyben nem is annyira az akt, mint a mesehangulatot lehelő, bűbájos panoráma a fontos — ott érdemes ezen az utón megmaradni. A kialakulás vajúdása minden művésznek a legnehezebb időszaka, de ha ez a forrongó és szélsőségbe csapó formakeresés Jaszusoht ilyen bűbájos, meseillatu, lecsitult formák felé vezeti, még különös, távoli értelmű képei is érdekes értéket nyernek, mint az önmagához vezető ut határkövei. Olajképei körül még a „Csorba-tó“-Jval keltett komoly feltűnést. Ennek a sötétzöld tónusú, tisztalevegőjü, nagyvonalúan nobilis képnek, ha tehetős müértője nem akad, valamelyik nagy tátrai szanatórium halijában lenne a helye. Témájánál és megoldásánál fogva igen érdekes képei a „Kokette**, „Verandán*' és a „Tél a falun**, melyet a város vásárolt, meg. Eredeti, rőtes-tónusu pasztell tájképei külön méltatást érdemelnek, szépek, hangulatosak és meseszernek, ugylátszik, e felé a rairredenták csatlakoztak ahhoz a kritikus vonalhoz, mely a rigai öböltől az Égéi tengerig húzódott. A Balkán vált a háború előestéjén az európai imperializmus ütközőjévé. Az 1908-as bosznia—hercegovinál annexiő már- már szikrákat dobott a puskaporos hordóba. A döntő mérkőzés Középeurópa ellen nem késhetett soká. A világháború katasztrófáját előidéző okok világosan állanak előttünk a könyv nyomán. Kevés könyv jelent meg a közelmúltban — a szépirodalmi termést sem véve ki, — mely igy le tudná kötni az olvasó figyelmét, mint Vécsey Zoltán könyve. Munkáját nemcsak tárgykörének teljes ismerete, széleskörű olvasottság és a tudományos anyag módszere s elrendezése jellemzi, hanem elsősorban stílusának könnyed és fordulatos volta, sokszor ■szellemes s színes meghatározásaiban tudásának és ítéletének biztossága csillog fel. Tudományos könyvről a legritkább esetben mondják, hogy érdekes és Vécsey könyvére ez a jellemzés találó. Érdekes, mert mindnyájan átéltük a világégést és az azt köveiő szomorú és meddő éveket, sokan pedig részesei voltak magának az évekig tartó kataklizmának is. Vécsey az oknyomozás módszereivel dolgozik, amit állít, azt bizonyítja is és tárgyilagossága sehol nem hagyja cserbe. Könyvének nem egy részében filozófiai mélységek nyílnak meg és meggyőző erővel bogozza ki az igazság csomóját. Ha valamelyik modern íróhoz akarnám hasonlítani Vécsey Zoltánt, talán legközelebbi rokonságban Keyserling Her- mann gróf munkájával áll, aki könyvében az európai nevezetesebb nemzeteket jellemezte nagyon szellemesen és a filozófus magaslatáról szemlélve fejtegetéseinek tárgyait. Szegényes tudományos irodalmunknak Vécsey Zoltán könyve igazi nyeresége és akik azt figyelmesen olvasták, velem együtt türelmetlenül várják a munka II., befejező, kötetének megjelenését. A könyv, melyet a Prágai-Magyar Hírlap utján lehet megszerezni, 30 koronába kerül. A. Gy. dr. gyogó meseforma felé orientálódik mintegy önkénytelenül Jaszusch sok a ti gérő művészete. A második terem felét Kieselbach Géza foglalja el. A kiállításra művészetének legjava termését hozta el és érdekes állattam*!-^' Hiányaival igen nagy sikert aratott. De ezenkívül még egy újabb és értékesebb sikere^ Kieselbachnak, hogy művészete ezúttal nem kizárólag lófejeken, fekvő és mozgó állatok ábrázolásán reprezentálódik, hanem, a szin, élet, mozgás, filozófia és mélyenjáró gondolat elemeiből tevődnek össze legszebb képei. „Napnyugatkor haza a csárdából** cimü képe valósággal szenzációt keltett. Vörösessárga alkonyati ég alatt lobogóruhás legények lovakon vágtatnak hazafelé. Ez a kép igazi kifejezője Kieselbach művészetének: állatok, emberek, hangulatok színes harmóniába olvadnak össze és egy izmos és könnyű kezet sejttetnek, amely a legsúlyosabb mondanivalókat könnyedén és az elbivatás biztonságával veti vászonra. Ilyen gyönyörű és sokatmondó képe a „Tüz“, amely egy sistergő tüzcsóvák lángjából menekülő ménest ábrázol, a „Ha- zafeló**, mely a szántásból este hazafelé hajtó paraszt és az alkonyatba merülő földek melankóliáját megrázó erővel adja elő. Igen sikerültek állattanulmányai közül a „Fekvő bi- ka“, a „Lófejek** és finom, hangulatot, földillatot, napmeleget lehelő állatfigurás képe, a „Napfoltok*1, melyet a város vásárolt meg. A harmadik kiállító HaMsz-Hradil Elemér. Ő az a művész, akit befejezett mesterségbeli tudása már nem sodor a téma, vonal és szin- keresés újabb és újabb állomásaihoz, legfeljebb annyiban változik, hogy fátyolozott pasztellszíneit mélyebb és frissebb ragyogásura gyújtja, mint például a most kiállított „Misz- lókai lányok“-on, mely különböző variációiban dísze és egyik főértéke a kiállításnak. Zsánerképei: a „Csavargó** és a „Vörösbe.ju fiu“ Halász elmélyedő, kiforrott művészetének kézjegyét viselik magukon, valamint a „Piéta** és az „Öreg imádkozó**, mely utóbbi valósággal az elgondolkodtatás erejével hat. az emberre. A „Dóm-interieur“ és a „Régi városháza**, melyet a város vett meg, szerkeze tbeli tökéletességével lep meg és a meleg színekben viruló csendéletek Halász merészebb, dusabb színkeveréséről tesznek tanúsa-. got. Legutóbbi portré-terméséből csak egyet állított ki. Maiéter István dr. portréját, amely meleg, élő, hus-vér színekből kevert, sikerült, hasonmása tulajdonosának, ami bizonyára rengeteg portré-megrendelést fog szerezni a művész számára. A három magyar művész kiállítása Kassa kulturális életének egyik legszebb eseménye és minden bizonnyal meg van az a mozgató ereje, amely még a vidék nagyszámú miiért 5- jét, képbará'tját is odavonzza a komoly gyönyörűséget szerző képek megtekintésére. Sz. Nagy Mid Nagy sikerrel nyílt meg a kassai festőművészek kiállítása Hatász-Hradil, Jaszusch és Kieselbach legszebb képéit a város vette meg
