Prágai Magyar Hirlap, 1929. február (8. évfolyam, 27-50 / 1950-1973. szám)

1929-02-03 / 29. (1952.) szám

16 'PMGAT-^A&'VA'RHTKtiA^ 1929 február 3, vasárnap. íyziDHÁz-KönWKabTaRA *flBS3«ggg^waq^^ " ■ l>>riTí"—r Könyv Mécs Lászlóról Mécs László, irta Farkas Gyufa — A budapesti „Stúdiumu kiadása Nincs kényesebb téma, mini kartársról könyvet írni. A kortárs a szemünk előtt fejlő­dik, áLádáikul, szenved, elmélyül, magasodik, a róla való képeinket még befolyásolják, meg^zánesdtik a saját élményeink, a kor társ kollégánk, barátaink, aki még javában alkot, fölfelé lendül, ki tudja, mi lesz holnap be­lőle, nincs róla távlatunk, méltathatjuk, de föl nem értékelhetjük. A kortanáról rendsze­rint barátok írnak könyveket s ezek a köny­vek mindenkor a kortárs mellett kardoskodó harcos írások. Ilyen föladatra vállalkozott Farkas Gyula, amikor Salovenszkó reprezentatív költőjéről, Mécs Lászlóról a „Kartájaink44 cimü könyv- sorozatban egy nógyives kis könyvet irt. A könyvsorozat eddig Babits Mihályról, Csathó Kálmánról, Herczeg Ferencről, Móricz Zsig­mondiról, Törmay Cecilről és Zilahy Lajosról adott egy-egy tanulmányt s a hetedik helyen szereplő Mécs László után Bartók Béla, He­vesi Sándor és Reményik Sándor arcképe fog következni Már maga ez a névsor is szép el­ismerés Mécs iránt Farkas Gyula a jő barát rajongásával] fes­tette meg az „örök gyermek*', a „fehérréve- rendás próféta44 arcképét. A kis könyv plasz­tikusan mutatja be az északi magyar kisebb­ség legnépszerűbb költőjét azoknak, akik őt és költészetét még nem ismerik, de egyene­sen szenzációs érdekesagü olvasmány azok részére, akiket Mécs Lászlóhoz barátság vagy ismeretség, vagy irodalmi élmény köt. Szlo- venszkó egész intelligens magyarsága egy nagy család, Mécs László pedig Szlovenszkón mindenütt családtag, akit a „szeretet hinta- ján“ himtázgafcnak, becézgetnek, adnak kéz- ről-kézre tovább. Kit ne érdekelne az xTodalomibarát szlovén- szkói magyarok között Mécs László akadémi­kusam pontos, oknyomozó, minden részletre kiterjedő életrajza, a hermád szén tistváni kán­toriaktól a nagykaposi plébániáig? Azok az apró vonások, amiket csak egy rajongó jóba­rát tud észrevenni a költőben. Az a sok levél­idézet, ahol a költő a jóbarát előtti teljes őszinteséggel leplezi le magát, nem sejtve, hogy sorai később a nagyközönség Ínyenc ol­vasmányai lesznek. Mennyire meglepő olvas­mány lehet szlovenszkóiak számára, amikor ebből a könyvecskéből egyszerre láthatják, hogy az a néhány hirlapá 09©topáié, ami Kas­sán, Pozsonyban, Prágáiban s Ungvárott tíz év alatt az irodalom körül lezajlott, az a né­hány könyv, ami Szlovemszkón ez idő alatt megjelent, továbbá Mécs Lászlónak tünemé­nyes sikerű szavalóestéő, miket Szikla y Fe­renc, Sdiuberth Tivadar, Szent-Ivány József s mások „kultnirvigéckedése44 készt tett elő — ez igy együttvéve már egy kis darab irodalom- történet, amiről lehet és érdemes külön könyvet imi. Farkas Gyula, a ffiaM berlini egyetemi ta­nár tényleg jogosult volt meginni ezt a köny­vet. A nemszlovenszkói magyarok közül neki van a legtöbb köze a szlovenszkói magyar irodai omihoz. ő vette észre elsőnek, ő tört el­sőnek utat a szlovenszkói írók számára a kö­zönség felé, amikor megalapította a Voggen- reiter-oég magyar könyvkiadó osztályát, ö volt Mécs első kiiadója s Ő az első irodalom- történeti méltatója is. Farkas Gyula inkább irodalomtörténész, mint esztéta. Célja nem skatulyázás, hanem elevemszinü portréfestés. Nem bírál, hanem megállapít. Megrajzolja Mécs poéziséoek alap­motívumait: természet látását, a szerető tét, panhteizmusát, az örök gyermeki lelket. Bő­ségesen ismerteti három kötetét és kimutat­ja. Mécs költészetének gazdag tartalmi skálá­ját. Mindössze az idézetek nem sikerülnek neki. Mivel elsősorban Mécs költészetének tárgykörét nyomozza, idézeteivel csak ezt tudja bemutatni s Mécs poézisének esztétikai­lag legértékesebb helyeit figyelmen kívül hagyja és szinte a legválogatottabban az ér­téktelenebb sorait idézgeti. Egy költő, vagy egy kritikus egész mást emelne ki Mécs len­dületes költeményeiből, melyek között na­gyon sok van olyan, amelyből valóban a kor lelkének harangszava cseng ki és amelynek horizontja egy egymilliós néptöredék egét öleli át. Szerettük volna, ha Farkas jobbam kiemeli Móo3 poézisóben az egyéni vonásokat azokkal az egyéniségekkel szembeállítva, akik Mécsre hatással voltak, illetve akiknek Mécs lelki- rokonuk. Farkas azonkívül m agától értetőd 5 természetességnek veszi Mécs László forra­dalmi as, adys hangját. Farkas magasabb távlatból látja a szlovenszkói irodalmi viszo­nyokat, azért ezt nem méltatja különöseb­ben. Pedig a mi viszonyaink közt Mécsnek talán a legnagyobb hőstette az volt, hogy a konzervatív szlovenszkói magyar irodalmi közönségnek a modora költészet iránti elő­ítéletét a saját poézáse révén megtörte és el­oszlatta. Hogy Szlovenszkón nincs Ady-kér- dós, abban elsősorban Mécsnek, és pedig a szavaló Mécsnek van oroszlánrésze. Mécs nem forradalmár, de a forradalmi köl­tészet bátor nyelvén beszél. A mindenek nyelvén, mindenekhez, őbenne a katolikus humanizmusnak, a modern katolikus rene­szánsznak egyik vezére érik. Azé a modernségé, mely közelebb tud fér­kőzni az eleven élet uj formáihoz és jobban tud alkalmazkodni a kor követelményeihez, mint azok a liberális irányzatok, melyek egykor fonradalmiságot képviseltek, ma, a megrázkódások korában azonban már e libe­ralizmus merevebb formája konzerválásával vélik átmenthetni az életértékeket a követ­kező kor számára. Mécsnek ebben a viszony­latban is missziója vau s hogy sorsmisszióját jó] teljesiti, azt eléggé bizonyítja, hogy a mo­dem kaitolikxis reneszánsz lelkiségét kifejező Mécset a protestánsok és zsidók is a maguk költőjének, szószólójának tartják. Nagyon nagy dolog, amikor egy fiatal köl­tőnek, aki alig néhány évvel van túl a har­mincon, olyan hatása van olvasóközönségére, illetve hallgatóságára, mint amilyet az iroda­lomtörténet krónikásai alig tudnak a félkezü­kön felsorolni, de épp oly nagy elismerés az is, hogy egy költőről, aki még mindössze há­rom könyvet adott ki, már könyvet írnak egy sorban olyan ,ykortársaikkalakik már elérték Írói alkotótehetségük zenitjét és ha­talmas ' euvrere tekintenek vissza. Mécs László ezt megérdemelte. Kár, hogy a szlovenszkói irodalom bará­tai részére annyira szenzációs könyv olyan mederben van megírva, hogy a szlovenszkói irodalom tiz évének politikai hátterét is meg­festi. Ez a szempont, sajnos, megnehezíti a könyv útját épp ahhoz az olvasóközönséghez, mely elsősorban kapkodná. Avasi Sándor PISTA NÉNI Vígjáték a Kiráty-Szinházban — Irta: Molnár Jenő Budapest, február 2. Vígjáték az crperettszinpádon? Igen, de azért a zenekarnak is, a cigánynak is, a bár- zorigoniistának is akad dolga. Mert ez az új­donság, a „Pista néni“, amelynek szövegéért az ügveskezü Bús Fekete László vállalja a felelősséget, nem tiszta miífaju színdarab. Hogy micsoda? Ne törjük soká a fejünket. Fedőlk-darab. Antónia II. Recipéje a régi: bé­kebeli hangulat, múlt századvégi nóták és táncok, vissizaábrándozás a csárdás és a ke­ringő mámoros éjszakáiba, vagy talán inkább annak a generációnak a tavaszába, amely ma havas — vagy fekeitehaju — fejjel gyönyör­ködik a múltban. Bús Fekete készséggel bo­csátotta Fedák Sári színészi fantáziájának és kiapad hatatlan temperamentumának rendel­kezésére a maga eklektikus tehetségét, mely az egyéni szánból osatk annyival szolgál, amennyi a lázas becsvágyul primadonnát nem zavarja változatos színpadi mesterfogásaiban. Vigjáitélk? Szó sincs róla. A vígjáték a valló élet egyik szögletébe világit a derűs szemlé­let lámpásával, nem száil le embersorsok mély aknáiba, de a fedőiében sem áill meg, nem ragad ki fémest és salakot egy mairkallás- sail, hanem gondosan letisztultja a kibányászott nemesfémeit, otthagyva a salakot a kérődző filozófusoknak, ha nem a sötétenláító dráma­íróknak. A vdgjátékn* cselekményt a logika és a LéMöbam orsója pergeti, jellemeket ad, a jel- lembelemségben italán egy árnyalattal erősebb figurákat. Hol van mindezektől a vígját éld posztulábumoikítól a „Pista néni44, hol Bús Fe­kete egész kői menitaliiiíása? A bohózat és az operett mesgyéjén járja a maga tetszetős kö­téltáncát „Pisla néni44, illetve Bús Fekete né­ni, azaz Fedők bácsi.. És hogy a kritikus ész­reveszi és komolyan méltatja őket: nyert csa­tát jellent. Nekik van igazuk, a múltat tanitiém- ailapon visszásévárgó szerzőknek és prima­donnáknak, nekünk pedig semmi más fölada­tunk, mint megáilllapiibamá a kedves sikert, egy uj efemeriáda megszületését és egy szezonon át vajló zajos uralkodását. Pista néni, illetőleg Verőn valamikor szo­baleány volt a bécsi Sacher-szállóban, amely arról volt nevezetes, hogy itt bérelték szobát a régi monarchia 'leghíresebb embered. A Sacfaerben ismerkedett össze Halassy Ferenc cs. és kir. kamarás Veronnal, aki úgy meg­nyerte utí tetszéséit, hogy levitte magával házvezetőnőnek a birtokára, valahová Beireg- megyébe. Halassy Feri lassamkint elvesztette minden pénzét bazárdjálékon, a rokonságá­val is meglehetősen feszült viszonyba ikerült Verőn, illetve Pista néni miatt, egyetlen leá­nyát, aki törvényes házasságából származott, a gazdag sógorasszon ya neveli. A birtokon a kardos Pista néni az ur. A birtok tudniillik elúszott és már csak az a húsz holdacsika van meg, amit Pisrta néni a saját megtakarított pénzén vásáirolrt, jósziwei kosztot-kvártélyt adva egykori gazdájának és szerelmesének, Halassy Ferinek. A melegszívű, könnyelmű embert rövid pórázra fogta Pista néni. Ha kárt' ázni akar, csak vele kártyázhat, napon­kint nyolc szivart kap, pénzt semmit. Ebbe az idillikus poshadásba váraiflan szenzációt dob bele Halassy sógornője, a gazdag Irma asz- szony. Magával hozza Halassy leányát és el­mondja. hogy egy cseh gróf akarja elvenni a kicsikét, de az persze lehetetlen, hogy a jö­vendőbeli após egy szaíkácsnévail éljen egy födél alatt. Pista néni jó pénzért írást ad, hogy otthagyja Halassyt és négy hét múlva férjhez megy. Irma fizet és távozik, Pirta néni pedig kijelenti a dühösködő Halassy élőit, hogy őhozzá megy feles égül, mert az Írásiban csak az áll, hogy feleségül 'kell mennie, de hogy kihez, az nincs kikötve. Nagyot nevet­nék, hogy igy ki játszották az előkelősfcödő kompániát, amely irtózik a szobáikényból lelt gazdasszonytól és nászúira — Bécsbe men­nek. A második föl vonás természetesen a Sa- cher-hotélbein játszik. A régi szobaleányt, Ve- romit, mint méllitóságos asszonyt látja viszont a maáitiré eh hotel és a portás, Halassy viszont itt találja hajdani kedvesét, Yvette színész­nőit. Pista néni résen van, kógy a férje össze ne kerüljön Y vette dél s ezért a zacskó pénzt, amelyet Hailiassv az inge alatt hordoz, spár­gával kötözi össze, úgy, hogy a férje nem tud hozzáférközni a traktorra szánt milliókhoz. De az ördög nem alszik. Halassy megtudja, hogy a hotel együk szobájában makaót játsza­nak, otthagyja a társaságot, amely azért gyü­lekezeti a Sacherben, hogy a kas Hailassy- leénynak a cseh gróffal való eljegyzését ün­nepelje — és pár perc múlva letörten, ki­fosztva somfordái vissza a feleségéhez, .kezé­ben a pénzes zacskóról lefejtett spárgával. Mindent elvesztett, oda a traktor! Pista néni (és ez a része a darabnak teljességgel érthe­tetlen) dühében kikiáltja a fényes társaság etótit, hogy ő nem uninő, hogy ő közönséges szakácsnő és szofcoileány volt, aztán elrohan. Némi magyarázat is kell a dologhoz. Irma ugyanis nagyobb összeg pénzit ad a második fölvonásban is Pisíla néninek, ha a beháza­sodni 'készülő család előtt eltitkolja származá­sát, mert, fcutibaeslk az egész porthie, ha a cseh gróf papája megtudja, hogy Halassy fe­lesége húsz évvel ezelőtt a „Sacher44 harma­dik emeletién szolgálta ki a vendégeket. Csak­hogy az öreg gróf — miit tesz a viigjtéki isteni — valamikor Kecskeméten volt közös huszár­tiszt, jól beszél magyarul és imádja a magyar nótát. Pista néni valósággal megbabonázza, mikor a régi Kecskemétről beszól neki és vagy7 biz keriingő-részletet énekel Lehár, Ja- cobi, Fali, Kálmán, Miillöcker, Kontá régi ope­rettjeiből ... Ezek után persze még kevésbé érthető Pista néni ön leleplezése, de hát — harmadik fölvonás is van a világon. Amiben aztán ösz- szecsomózzák a cselekmény erőszakoson szét­tépett fonalát. Pista néni megbocsát Halassy- nak, a cseh gróf pedig direkt boldog, ho^v ilyen tüzrőUpattont menyecske lesz a nászasz- szonya. A harmaduk fölvonás úgy lóg a dara­bon, mint valami divatból kiszorult toumure. Az egész „Aufmachung44 Fedők Sért kedvé­ért történt, aki magára irattá, magára öntette, a maga vérmérséklete szerint íor martaiba, rendőrtetite az újdonságot. Hiveinek nagy szá­ma eiragaditatva tapsolt minden mozdulatá­nak, nótázásának, keringőzésének. Illúziót keltő, ötiletes, fordulatos, mulatságos volt. Fe­dák Sári volt. Pista néni? Inkább Zsázsa bá­tyánk. Rózsahegyi Kálmánnak csak mellékes szerep jut a játékban, de ez a nagyszerű ta­lentum egyetlen nótájával az első sorba len­dült. Drága humorát csak ritkán csiilHahithatta mer — a szerep nem adott rá alkalmait. Bá­thory Giza és Mészáros Giza előkelő vígjátéki stílust vittek az operett érv üLtesbe. Tihanyi Vilmos rendezése minden igényt kriélégiteW. A Kiráily-Szinház, több operett és revü balsi­kere után, nyilván megtalálta tömegvonzó rnüsordonaibját. (•) N. Jaezkó Olga, Mécs László és Németh L. István szerzői estje Pozsonyban a Vigadó nagy­termében. Pozsonyból jelentik: Közel három évi távoliét és magyarországi, valamint erdélyi újabb nagy diadalutjai után ismét Pozsonyba jön Mécs László, Szlovenszkó nagy póétája. Szerzői estjének ezúttal különös jelentőséget kölcsönöz az a körül­mény, hogy a költő a már általánosan ismert ver­sein kívül Pozsonyban még nem hallottakat fog szavalni, szavalómüvészetének hatalmas, tömege­ket átfogó éo magával ragadó erejével. Mécs Lász­lón kivül szerzői est másik érdekessége N. Jaezkó Oleának föllépése lesz. akinek ez lesz be­mutatkozása Pozsonyban. Jaezkó Olga egyike leg- kiválób elbeszé'őinknek. akinek legtaóbb megje­lent „Cseresznyevirágok44 cimü kötetét osztatlan elismeréssel fogadta nemcsak a szlovenszkói, de a budapesti kritika is. Az uj szlovenszkói magyar irodalomnak eme két ragyogó tehetsége mellett az estén föllép még Németh L. István, a kiváló fiatal zongoraművész is, aki ezúttal teljes férfikarával fog szerepe’ni, melynek programja Bartók és Ko­dály legszebb a’kotásait öleli föl Az est iránt min­denütt a legnagyobb érdeklődés nyilvánul meg, úgy. hogy ajánlatos lesz a jegyeket miélőbb meg­szerezni. A február 7-én csütörtökön. es‘e 9 órai kezdettel megtartandó szerzői estre a 7, 8. 10. 12, 14, 15. 18 és 20 koronás jegyek a következő cé­geknél válthatók: Stampfel Hugó és Weiáz M. könyvkereskedésében Wölfel Ágoston divatüzleié- ben, valamint csütörtökön az esti pénztárnál a Vigadóban. (*) Uj Auróra. (Irodalmi évkönyv az 1929. évre). 15 szlovenszkói 13 erdélyi, 7 vajdasági. 1 magyar- országi és 1 amerikai magyar irő 55 legértéke­sebb Írását tartalmazza a csehszlovákiai, a romá­niai és a jugoszláviai magyarság közös irodalmi évkönyvének, az UL Aurórádnak most megje^nfc legújabb kötete. A 250 szövegoldalnyi, legfinomabb papirosra nyomtatott. Ízléses és művészi kiállítású évkönyvet a legkönnyebben úgy rendelheti meg, ha postautalványon 25 koronái küld be a „Concor- dia“ könyvnyomda és kiadóvállalathoz (Pozsony, Kertész-ucca 1). mely aiánlva küldi el azt cimére. (*) Sehweyda Willy tanár prágai hangversenye. Sehweyda professzort, a legjobb hegedűsök egyi­két nem ke'l bemutatni. A fiatal művész szép kar rí ért futott be azóta, hogy Marteau és Se veik mesterek kezéből kikerült. Prágát meghódítva az országhatárokon túl is ismertté tette nevét és a külföldi sajtó bírálata bizonyítja, hogy igen sokat várnak tehetségétől. E héten Prágában a Mozar­tiimban hangversenyezett. Reger Fisz-moll szo­nátáját játszotta és a Bach nyomdokaiban haladó, mégis romantikus mester müvét kristály­tisztán és stílusosan tolmácsolta. Corelli Fóliájá­ban az első kottától az utolsóig betartotta a 18-ik századbeli olasz mester nyugodt vonalát és a té­ma föllé tornyosodó változatokat méltóságteljes épületté rakta össze. Glasunow híres hegedűver­senyében kiforrott, hibát'an technikáját mutatta be újból. Dvorak cseh táncai, Wienniawsky polo- naise és egy saját kedves kompozíciója egészítet­ték ki a gazdag műsort. Partnere Langer Ferenc volt, alti ritka hozzáértéssel alkalmazkodott a,he­ged üszői amhoz. A termet megtöltő közönség ünne­pelte a művészt, akinek természetesen az ünnep* lést több rádadással kellett megköszönnie. np. AZ IVAN-TÁRSITLAT HFTT MUSOOA RIMASZOMBATBAN: Vasárnap este: A régi nyár — operett. Hétfő: Páros csillag. Kedd: Mesék az Írógépről. Szerda: Hamlet. Csütörtök: Csókhercegnő. Péntek: Végre egy uriasszony. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: REDOUTE: A névtelen asszonyok. ÁTLÓN: Az utolsó parancs. TÁTRA: őfensége szerelnie. ELITE: Marcsa katonája. METROPOL: A csábitó méreg. A NAGYKAPOR. ITRÁNIA-MOZGŐ MŰSORA: Február 9: Aranyhaju Éva. Február 10: Párbaj a felhőkben. (Mády Christians és Jean Murát.) ZÓRA-MOZGÓ, NYITRA: Február 3—4: Az erőért és a szépségért. Szenzá­ciós Patt és Patachon-filra. A prágai Német Színház e heti miisora: Vasárnap: Délutáni előadás: Arm wie eine Kirchenmaus (Fodor vigjátéka.) Este (7 óra) Keusche Susanne. Hétfő: Minna von Bavn- helin (7 és fél óra). Kedd: Marcell Fradelin, vígjáték (7 és fél óra). Szerda: Salome (5 óra). Csütörtök: Harmadik filharmóniai hang­verseny (7 és fél óra). Péntek: Keusche Su­sanne (7 óra). Szombat: Bruckner: Verbre- cher, Vasárnap: Délutáni előadás: Keusche Susanne, este Herzogin von Chicago. Hétfő: Margaretc. Kíeine Biihnc: Vasárnap: Délutáni előadás: Minna von Barnhelm (3 óra) esti előadás: Die Frau, die jeder sucht. Hé’fő: Fraulein Mama, Kedd: Arm wie ciné Kirchenmaus, Szerda: Unter Geschaftsaufsicht. Csütörtök: Die Frau, die jeder sucht. Péntek: Arm wie eine Kirchenmaus, Szombat: Fraulein Mama. Vasárnap: délután és este: Arm wie ciné Kirchenmaus. Hétfő: Minna von Barnhelm. 11 ^kvalltísS0* ANT. PETROF gyAri°rafctára IKoSice-Kassa, Fö-ufca 40.- stóm, ll. emelet FlnHá« kis Havi részletre. Kérjen díjmentes áraj énlatot. Minőségét 65-éves fennállása és 56000 eladott hangszer garantálja r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom