Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-08 / 6. (1929.) szám

1989 Jarniár 8, Iwwld. <PRX<OT:MAGfcAR-HlRLA£r 11 JCdzdAZPAisaLGn A magyar gyáripar tíz esztendeje Irta: FÉNYŰ MIKSA tír. Budapest, január eleje, elmúlt tiz eszteixíő a magyar gyáripar életéiben felejthetetlen korszak maradt, kez­detén a teljes reménytelenséggel, azután a küzdelmekkel s végül a talpraállással. Nem adtiatnék helyes képet az ipari fejlődésről, ha azt mondanám, hogy a legújabb hivatalos termelési statisztika szerint az 1927. évben a magyar gyáripar 2748 milliós termelésével 3 milliárd felé közeledik; s ha ezzel szemben visszamennék a háború után, a torra dal mák alatt és a román megszállás alatt történtekre. •A mai értéket ugyanis úgyszólván a semmi­vel kellene összehasonlítani. Mindent elölről kellett kezdeni 6 a magyar gyáriparban valóban megvolt az a szívósság, az az energia, mellyel újra hoz­záfogott a munkához, felszerelte a vállai,alto­kat, újakat létesített, a meglevő iparágak termelését továbbfejlesztette és olyan ipar­ágakat honosított meg, amelyekről régebben az a babona volt elterjedve, hogy számukra Magyarország nem alkalmas talaj. A magyar gyáripar ma saját erejéből el tudja látná az ország tömegszükségleteinek jelentős részét. Megingathatatlan hittel és optimizmussal fo­gott hozzá Magyarország az ipari újjáépítés munkájához. Ez a nagy munka nem sikerül­hetett volna, ha a magyar kormány gazdaság- politikája, — amelyről ezzel nem azt akarom állítani, hogy mindenben csak dicséretet ér­demelne — nem támogatta volna a tudatos, energikus iparfejlesztést s ha a magyar gyár­CsehSzlovákiát is érinteni fogja az amerikai /ámtarifáémelés. Washingtonból az a hir ér­kezik, hogy az amerikai vámtarifa küszöbön- álló emelése kétségtelenül sújtani fogja Cseh­szlovákiát is. Az utóbbi időben mind sűrűb­ben mutatkoznak meg törekvések az üveg-, poroellán-, bútor-, textiláru, cserzett bőr és cipőáru vámjának felemelése érdekében. Az amerikai importőrök ezen védelmi intézkedé­sek ellen heves harcra készülnek fel, mert sérti érdekeiket. A vám védelmi politikát úgy a republikánus, mint a demokrata párt támo­gatja.' (MP.) A pozsonyi municiósgyár Vágbesztercére költözik. A legutóbbi napokban egyes szlo­vák lapok olyan, hírt közöltek, Jtogy ,a npo>&o- nyi Roth municiósgyár a történelmi országik­ba helyezi át üzemét. Ezzel szemben áll az, hogy a gyár három évem belül Vágbesztercé­re költözik. A prágai bőrtőzsde létesítése előtt. Az őszi min la vásáron megtartott bőrnap alkalmával felmerült az a kívánság, hogy Prágában ál­landó bőrtőzsdét létesítsenek. Ennek ügyével legutóbbi ülésén foglalkozott a csehszlovákiai bőripari szövetség s elhatározta, hogy az első tőz sdeösszejövetelt közvetlenül a tavaszi min- tavásár után tartja meg. Addig az ideig végre kell hajtani az összes előkészítő munkálatot. Az amerikai jegybankokat is bevonják az európai valuták védelmébe. Az európai jegy­bankok tudvalevőleg védelmi frontot alkot­nak a valutákonírem in ellen és az utolsó években nem egy valutát sikerült megmente- miök, amelyet a kontremin már kikezdett. Ro­mánia is hálás lehet a jegybankoknak a lei megmentéséért. Most még hatékonyabb vé­delmi szervezet készül a valuták kölcsönös 'megvédésére, amelybe az európai jegyban­kok az amerikai szövetségi bankokat is be­vonják azzal a megokolással, hogy a valuták stabilizálásának megőrzése mindegyik jegy­bankira egyaránt fontos. Tárgyalások a takarmánykiviteli tilalom revíziójáról. A cukoripar és a malomipar szá­mos bedaványa alapján a takarmánykávitelá tilalom revíziójának a kérdése abba a stá­diumba jutott a napokbam, hogy a földműve­lésügyi és a kereskedő]írni minisztériumok között közvetlen tárgyalások alapját képezi. Ezen tárgyalásokon javaslat tót fognak kidol­gozni ezen égető kérdés megoldására vonat­kozólag s a javaslat azután egy szélesebb an­két elé kerül, amelyen az ipari és a földmű­velési körök megbízottai fognak résZtvenni. (PTTA.) Nemzetközi szénkonferencia Genfbcn. Pe­iters mérnök, a bányatulajdonosok szövetsé­gének igazgatója, Genf.be utazott, ho^v az ot­tani nemzetközi szénkonferencián Csehszlo­vákiáit képviselje. A konferencia elé narv ér­deklődéssel tekintenek, mert programján a termelés nemzetközi szabályozása, vailanmiint a kivitet és behozattál kérdése szerepel. (MP.) Nemzetközi kiállítások és mintavásárok 1929-ben. A nemzetközi kereskedelmi kama­ra most adta ki az 1929-ben rendezendő kiál­lítások és min tava sárok jegyzékét. Eszerint ezi.dén kereken 350 kiállítást és minta vásárt fognak megtartani. Ebből 142 általános és 162 speciális lesz. Csehszlovákiáiban 6 kiállítás és míntavásáiT lesz, Ausztriában 4, Németor- fezágbam 24, Magyarországon 1, lengyelor­szágiban 3, Jugoszláviában 6, Franciaország­ban 61, Olaszországban 8, Belgiumban 10, Hollandiában 5, Angliában 39, az Egyesült 'Államokban 65, Spanyolországban jk ipar nem talált volna kellő megértésre a po­litikai fórumon, más gazdasági ágaknál és nem utolsó sortban a közvélemény, a magyar sajtó orgánumainál. Mindezeknek a ténye­zőknek felfogása a részletek és a pillanatnyi teendők dolgában ellentétes is lehet, de a nagy kérdésekben mégis csak sikerült a harmóniát megtalálni és érvényesíteni s az egész vonaton arra a felismerésre jutni, hogy amilyen elsőrangú fontosságú a magyar mezőgazdaság rekonstrukciója és fejlesztése, éppúgy múlhatatlan, hogy az ország munká­jának, tradícióinak, kulturnivójának, a szom­széd keleti államokkal szemben joggal han­goztatott kulturfölényónek megfelelő iparral rendelkezzék. Ez alkalommal sem mulasztha­tom el annak hangsúlyozását, hogy Magyarországon az iparosodás kérdése el­sősorban a középosztály kérdése. Mondom, reménnyel és optimizmussal kezdte meg a magyar gyáripar az újjáépítést s ha most még mindig éppen elegendő a jogos pa­nasz, kívánság és sérelem, gondoljuk meg, milyen messze jutott mégis a kezdet nehéz­ségeitől, mily dezolált és kaotikus helyzet­ben volt és a reménységen kívül milyen ke­vés erőforrás állott rendelkezésére. Ma egyál­talában nem rózsásak az idők, az ipar számos .területén komoly nehézségekkel kell meg­küzdeni, de ha ebben az állandó küzdelem­ben megáll egy pillanatra és tiz esztendőre visszatekint, akkor nem nem tagadhatja meg az elégtétel és a megnyugvás érzését. A régi postatakarékbetétek miatt indított pörök félbeszakítása. A csehszlovákiai postahivatalok az államiordulat után még abban az időben is, amikor a prágai postacsekkhivatal már létezett, elfogadtak befizetéseket a bécsi és budapesti pos­tatakarékpénztárak számára. Az 1919 február vé- vén bekövetkezett valutakülönválasztás ugyan ténylegesen . megszüntette a két postatakarék­pénztárral való forgalmat, de ezen nap után is 1919 március közepéig a postahivatalok elfogadtak csekkbefizetéseket ezen postatakarékpénztárak számára a feladó külön kívánságára. A postataka­rékpénztárak feloszlásáról folyt tárgyalások alkal­mával a valutakülönválasztás napját döntő napnak fogadták el és igy függőben maradt az ezen nap idán befizetett összegek kifizetésének a kérdése. Egye* letek igényeiket a csehszlovák kincstár ellen peres utón érvényesítették s a legfelsőbb bíróság azt a döntést hozta, hogy ezeket az összegeket csehszlovák koronában kell kifizetnie. Hogy az ilyen kifizetések által, amelyeket jogerős ítéletek alapján volt kénytelen a csehszlovák kincs­tár kifizetni, az egyes utódállamok közötti folyó nemzetközi tárgyalások menetének ne prejudikál- janak, a kormány rendeletet készített elő, amely az ilyen természetű valamennyi port félbeszakítja és a már hozott ítéletek alapján való végrehajtást meg nem engedeltnek nyilvánítja. A stabilizációs mérlegek döntőbírósága. Január 10-ón a kereskedelmi kamaráik köz­pontja elnökségi üOéisit tiaint, amelyen a stabi­lizációs méillegek döntőbíróságának az elnök­ségét fogták kinevezni. Ez a bíróság tudvalé­vőikig a kereskedelmi kamaráik központjában működik- (MP.) Az állaíbőrök forgalmiadóátalányának re­formja. A p énzügy miniszté rii um rövidesen hirdetményt fog közzétenni az álOiatbőrök for­galmija déátiaM.nyának uj szabályozásáról. Fő­képpen az úgynevezett kombináílt üzemek megadóztatása kérdésének a megoldásáról van szó. Továbbá szabályozzák egyes hixus- bőríajlák átalányát is. Végül pedig rendezik ■azt a-kérdésit is, hogy az áilatbőrökneik a kie- reékedeleim közvetítésével való kivitellé mely föltételeik mellett mentesíthető az átatánytól. (MP.) Leány-ifjiisági-kőnyvek Beniczkyné Bajza Lenke: Leányok I tükre 22.80 Büttner Lina: Egy rut kislány tör­ténete 39.— Szabadság földön, égen 26.— Dickens: Kis Dorrit 52.— Faylné: Leányévek 39.— Hampelné Pulszky P.: Római elbe­széléseik 52.— Heim Klementina: Fubri Kata 30.— Lázár: Szent Erzsébet élete 26.— Maoó: Egy falat kenyér története 30.— Mauksch Kornélia: Fehér rózsa 52.— Zörgő haraisztok 52.— Rákosi Viktor (Sipulusz): Kexhol­mi Mária 35.80 i Rónai Mária: A drága iskola 39.— I Gaál Mózes: A legkisebb leány (diszkotésben) 31.20 D. Lengyel Laura: Vera naplója (diszkotésben) *21.60 Roilamdné (diszkötésben) 36.40 Tu lseik Anna: Az élet iskolája (diszkötésben) 40.30 9 Jázminvirág (diszkötésben) 39.— jj Megrendelhető a Prágai Magyar Hírlap u | könyvosztályánál, Praha II., Panská 12/III. | Felemelték az olasz diszkontot. Január 7.-i érvénnyel az Olasz Bank felemelte a diszkon­tot 5.5 százalékról 6 százalékra. Az osztrák—magyar állampapírok külföldi tulajdonosai nem hajlandók az utódállamok­kal tárgyalni. Londonból jelentik: A külföldi állampapírok tulajdonosainak szövetsége a háboruelőtti osztrák-magyar államadósságok rendezése ügyében megindult legutóbbi tár­gyalásokkal kapcsolatiban nyilatkozatot tett közzé, amelyben óva inti a kötvénytulajdono­sokat attól, hogy hozzájárulásukat adják az egyes aidpsállamok által javasolt külön ren­dezéshez. A szövetség szerint a háboruelőtti osztrák-magyar adósságok ügyét csakis közös tárgyalások utján lehet rendezni. A nyilatko­zat felemlíti, hogy elsősorban a csehszlovák kormány részéről tettek javaslatot a kérdés külön rendezésére. A Pozsony—bécsi tarilaharc ügye. Az All- gemeiner Tarifanzeiger szerint az osztrák szö­vetségi vasutak felkérték a csehszlovák vasut- ügyi minisztériumot, hogy Bécs—pozsonyi ta­rifaharc kiküszöbölésére vonatkozólag uj ter­vezetet dolgozzon ki, mivel a csehszlovák vasutügyi minisztérium ajánlata Ausztria vé­leménye szerint nem alkalmas arra, hogy a tervezett tárgyalások alapját képezze. Lehetségcs-e Csehszlovákiában gyufagyá­rakat létesíteni a kartell akarata ellenére? A kereskedelmi minisztérium a pénzügyminisz­tériummal egyetértésben nemrégiben eluta­sított egy uj gyufagyár létesítésére vonatkozó kérelmet. Nem ismeretes, hogy mely okokból nem teljesítették a kérelmet, de aligha azért, hogy Csehszlovákiában ilynemű üzem részé­re nem állnának fenn a megfelelő feltételek. A csehszlovákiai gyufa^vártást, mint ismere­tes, a Solo-kartell uralja, amelyet túlnyomóan külföldi tőke finanszíroz. A kartell pompásan prosperál, mivel konkurrenciamentes és a gyufa ára magas. A gyufa ma huszonötször drágább, mint a háború előtt, noha a gyufa árának egyharmadára, húsz fillérről hat fil- i lérre való leszállítása esétén is rentábilis volna. Természetesen, a gyártást nem sza­badna kartellizálni és csaknem monopolizál­ni. Ezért tanácsos lenne, ha az illetékes mi­nisztériumok hozzálátnának annak a kérdés­nek a megvizsgálásához, vájjon Csehszlová­kiában nem lehetne-e mégis kartellenkivüli gyufagyárakat létesíteni. A földművelésügyi minisztérium a búza­liszt nemesítése ellen. Búzalisztnek keményí­tő és enyv gyártására való nemesítésére vo­natkozólag a földművelésügyi minisztérium a következőkben szögezte le álláspontját a ke­reskedelmi kamarákhoz intézett válaszában: „A földművelésügyi minisztérium által leg­utóbb rendezett díjazási verseny bebizonyí­totta a csehszlovákiai búzatermés magas szín­vonalát s hogy az ezidei búzaminőség is kitű­nő, igazolja az a körülmény, hogy a belföldi tőzsdéken csaknem egyáltalában nincsen kül­földi kemény búza forgalomban. Ezért az ipar is abban a helyzetben van, hogy belföldi áru­ban fedezhesse szükségletét. Ezen az alapon a földművelésügyi minisztérium nem találja jogosultnak a buzaírsz tnemesi lésre vonatkozó kívánságot". Mivel azonban az érdekelt testü­letek az ellenkező állásponton vannak, újabb akciót fognak indítani, hogy a minisztériumot álláspontjának a megváltoztatására bírják. (MP.) Felemelték a méz vámját. A kormány ren­deletet adott ki, amely az importált méz és mesterséges méz vámkoeficiensét 10-ről 16-ra emeli fel s igy ennek az árunak a vámja 280 koronáról 448 koronára emelkedik. Dementáliák a SehoeJler-részvényékről ter­jesztett tulajdonváltozásokat. A Prager Pres­se a prágai Sdioeller-cégtől azt a felvilágosí­tást kapta, hogy a Prager Tagé latinak azon jelentése, mely szerint a petoházai cukorgyár részvényeit az oroszkai cukorgyár részvényei­re cserélték ki, nem felel meg a valóságnak. Átdolgozzák a pénzügyi tanácsról szóló tör­vénytervezetet. A pénzügyminisztérium ere­detileg úgy tervezte, hogy a bank- és váltó­ügyletekről szóló törvényjavaslatot a pénzügyi tanács létesítéséről szóló javaslattal egyide­jűén nyújtja be a parlamentnek, tekintettel egyes rendelkezésekre, amelyektől mindkét törvény jelentős mértékben függ. Mivel azon­ban a pénzügyi tanácsról szóló törvényterve­zetet át kell dolgozni és a bankügyletekről szóló törvényt hamarosan életbe kell léptet­ni, a két javaslatot különválasztották és a bankügyletekről szóló törvényjavaslatot ta­vasszal nyújtják be a parlamentnek. A papirfeldolgoző ipar piaci viszonyainak újon­nan való szabályozása A Vepa korlátolt felelős­ségű ellienőrzőtársaságban egyesült papirfeldol- gozó ipar tegnap kezdte meg Prágában tanácsko-. zásait, amelyben egyes szervezeti kérdéseken kí­vül a piaci és árviszonyok szabályozásáról is tár­gyalnak. A papirfeldolgoző ipar egyes csoport­jainak a papírgyártó ipar egyezményéhez való viszonyát is tisztázzák, de tekintettel a kartellen belül fennálló helyzetre végleges határozatra még nem lehet számítani. A sörgyártás kontingentálása. Jelentettük, hogy a szlovenszkói sörgyárak a sörgyártást kontingen- tálással kapcsolatban kontingensük jelentékeny felemelését követelik. Azonkívül azt a követelést is támasztják, hogy a történelmi országokból Szlo- venszkóra irányuló sörbehozatalt korlátozzák. Ez az utóbbi kívánság valószínűleg nem fog teljese­désbe menni. A gazdasági tanács, amely a koniin- genlálás kérdésével foglalkozik, január végén fogja folytatni orr© vonatkozó tanácskozásait. ftRTÉKTOZSBB Többnyire javult a prágai értéktőzsde Prága, január 7. A tőzsde az uj héten egyenetlen irányzattal nyitott. Továbbra is nagy a tartózko­dás. Viszont az árukínálat is újra gyengült, mivel a pénzpiac helyzete továbbra is kedvező. Ezért a kontremin is inkább vásárlóként lépett fel. Az érdeklődés a Krizsik felé összpontosult. Skoda is erősen javult. Korlátban a montánértékek és a Hellmann-papirok erősbödtek. Az építkezési pa­pírok is javultak. A cukorpapirok ismét gyengül­tek, igy elsősorban Schoeller. A bankpiac irányza­ta barátságos volt, úgyhogy az árfolyamok több­nyire javultak. A beruházási piac nyugodt volt. Az ipari részvények piacán emelkedett: Cha­motte 50, Solo 35, Északi Vasút 30, Ringhoífer és Prágai Vas 25, Cseh Kereskedelmi, Pozsonyi Ká­bel és Sellier 20, Kovarik 16, Krizsik és HelLmann 15, Zettlitzi 12, Skoda és Königshofi 10. Olleschaui 6, Dux-Bodenbachi, Aussigi Vegyi és Prágai Tég­lagyár 5, Karborundum és Nyugatcseh Szén 3 ko­ronával. — Esett: Schoeller 100, Podoli Cement 40, Cseh-Morva 20, Aussigi Finomitó, Metallwalz 15, Cseh Cukor és Centrokomise 10, Rothkoste- letzi 9, Prága-Duxi 3 koronával. — A bankpiacon Lanfer 2, Cseh Union, Prágai Hitel és Sporo 1 ko­ronával szilárdult. — A beruházási piacon a 4 százalékos pót 20, a népszövetségi 10, a prémium- kölcsön 5 fillérrel drágult, mindkét beruházási és konvertálási 5 fillérrel esett. + A prágai devizapiacon egyenetlen irányzat mellett Berlin 0.15, Zürich 0.025, London 0.0075 ponttal esett, Milánó 0.02, Páris 0.015 és Bécs 0.05 ponttal emelkedett + Üzlettelen a budapesti értéktőzsde. A mai tőzsdeirányzat végig üzlettelen és lanyha volt | Mindjárt nyitáskor árfo’yamlemorzsclódások állot­tak be, me1yek azonban csak 1 százalékot tet­tek ki átlagban.. A leglanyhább a kulissz volt, később pedig a vasipari részvények. A montán­értékek közül csak Magyar Általános Szén és Urikány szenvedett nagyobb veszteséget Bauxit behozta kezdetbéni veszfeségéí s végül nyereség­re is tett szert . Ugyanígy Nemzeti Bank, Izzó­lámpa és Sörfőzde is. Egyes, a csehszlovák táv­irati iroda jelentésében nem szereplő értékek kö­zül a Moktár 94, Törökszentmiklósi 15, Pestszent­lőrinci 29, Részvénysör 146.5 és Féltén 238 pengős árfolyamot értek el. + Egyenetlen a bécsi értéktőzsde. Eleinte az irányzat nem volt barátságos, számos érték ku- lisszban javult, köztük magyar értékek is, de a forgalom valamennyi piacon igen csekély volt. Később Lánderbank és Wagner javult a kulissz- ban, mig Rima és Salgő budapesti leadásokra esett. Korlátban Urikány tovább esett, mig a cseh­szlovák értékek közül Berg és Hütten, Dinamit és Ringhoffer emelkedett. Járadékokban csak kevés változás volt. 4- Kedvtelen a berlini értéktőzsde. A mai tőzs­de igen csendes és gyenge lefolyású volt. A new- yorki jelentés, hogy ott diszkontemelésre számíta­nak, nem talált hitelre s igy nem hatott ki a pénzpiacra. A gyenge irányzat főoka a megbízá­sok hiánya volt. Később az irányzat általában ba­rátságosabb lett a montánpiacból kiindult barátsá­gosabb árfoyama’akulás következtében. így a montánértékeken kívül a többi érték is könnyeb­ben javult. Ennek ellenére is a villanyossági pa­pírok 3—4, a kálipapirok 2—3 százalékot vesz­tettek. A specialitások is gyengébbek voltak. Po- lyphon 7 százalékkal emelkedett. Az utótőzsde igen csöndes volt. áruyöss&b + A prágai cukorpiac nem változott. Nyersáru prompt Aussig loko 138.50—139.50. + A prágai sertés vásárra ma 4869 darab ser­tést hajtottak fel és pedig 498 csehszlovákiait (eb­ből 462 szlovenszkói), 42 jugoszláviait, 819 romá­niait, 2268 lengyelországit, 122 romániai hízót, 595 magyarországi hizót. A következő árakat je­gyezték: szlovenszkói sertés 8—9.70, jugosz’áviai 9.70—11, romániai 8.50—10, kivételesen 10.25— 10.60, lengyelországi 9—9.75, kivételesen 10— 10.20, szlovenszkói hizó 12, jugoszláviai 11—11.50, romániai 9.85—11.70, magyarországi 10.60—11.50 korona. A vásár lefolyása közepes volt. MOS? vegye mmm WEUI Nagy világtörténetét KC351*- boltiár helyett féláron «0*§€S 178' — ért Lapunk könyvosztá ltjában. Portó 6—8 Ke üesseai előfizetni a Képes Hétre

Next

/
Oldalképek
Tartalom